1. melléklet a 2018. évi XIV. törvényhez
MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, VALAMINT MÁSRÉSZRŐL A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI TÁRSULÁS
LÉTREHOZÁSÁRÓL [1]
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a "tagállamok", és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a "Közösség", és másrészről
A CHILEI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: "Chile",
FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti hagyományos kapcsolatokat, és különösen hivatkozva a következőkre:
- a közös kulturális örökség és az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatok,
- az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi
Nyilatkozatában kitűzött demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása iránti teljes elkötelezettségük,
- a jogállamiság és a helyes kormányzás elveihez való ragaszkodásuk,
- népeik számára a gazdasági és társadalmi haladás elősegítésének szükségessége a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével,
- az Európai Unió és a latin-amerikai regionális integráció közötti kapcsolatok keretei bővítésének kívánalma a két régió közötti stratégiai társuláshoz való hozzájárulás érdekében, a latin-amerikai és karibi állam- és kormányfők, valamint az Európai Unió 1999. június 28-i Rio de Janeiró-i csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozatban foglaltak szerint,
- a Felek között 1996. június 21-én létrejött együttműködési
keretmegállapodás – a továbbiakban: "együttműködési keretmegállapodás" – részét képező együttes nyilatkozatban már megállapított, kölcsönös
érdekeket képviselő, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd megerősítésének fontossága,
- a Felek által a következő kérdéseknek tulajdonított jelentőség:
- álláspontjaik összehangolása és közös kezdeményezések vállalása a megfelelő nemzetközi fórumokon,
- az 1995 márciusában Koppenhágában tartott, a szociális fejlődés világ- csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában megállapított elvek és értékek, - a nemzetközi kereskedelmet irányító elvek és szabályok, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó
megállapodásban foglalt elvekre és szabályokra, valamint ezek átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon történő alkalmazásának
szükségességére,
- küzdelem a terrorizmus minden formája ellen, és a felszámolásának biztosítása érdekében hatékony nemzetközi eszközök megteremtése iránti elkötelezettség,
- a kulturális párbeszéd kívánalma a Felek közötti jobb kölcsönös megértés megteremtése, és a mindkét Fél állampolgárai közötti, meglévő
hagyományos, kulturális és természetes kapcsolatok ápolása érdekében, - az Európai Közösség és Chile között 1990. december 20-án létrejött együttműködési megállapodás és az együttműködési keretmegállapodás fontossága e folyamatok és elvek végrehajtásának fenntartásában és támogatásában,
A FELEK ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK I. CÍM
A MEGÁLLAPODÁS JELLEGE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE 1. cikk
Elvek
(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi
Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek belső és
nemzetközi politikáinak alapjául szolgál, és ennek a megállapodásnak lényeges elemét alkotja.
(2) A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése és a társulás előnyeinek igazságos elosztása e megállapodás végrehajtásának irányadó elve.
(3) A Felek újólag megerősítik a helyes kormányzás elvéhez való ragaszkodásukat.
2. cikk
Célkitűzések és alkalmazási terület
(1) Ez a megállapodás politikai és gazdasági társulást hoz létre a Felek között, amely a viszonosságon, a kölcsönös érdeken és a valamennyi alkalmazási területen fennálló kapcsolatok elmélyítésén alapul.
(2) A társulás olyan folyamat, amely az e megállapodással létrehozott szervek köré szerveződve a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés erősödéséhez vezet.
(3) Ez a megállapodás különösen a politikai, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi, tudományos, technológiai, társadalmi, kulturális és
együttműködési területeket öleli fel. A megállapodás egyéb, a partnerek egyetértésével megállapítandó területekre is kiterjeszthető.
(4) Ez a megállapodás a fent meghatározott célkitűzéseknek megfelelően rendelkezik a következőkről:
a) a kölcsönös érdekeket képviselő, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott politikai párbeszéd fokozása, amelyre különböző szintű
találkozókon kerül majd sor;
b) az együttműködés erősítése politikai, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi, tudományos, technológiai, társadalmi, kulturális és
együttműködési, valamint más, kölcsönös érdekeket képviselő területeken;
c) mindegyik Fél részvételének fejlesztése a másik Fél keretprogramjaiban, egyedi programjaiban és egyéb tevékenységében, amennyiben ezt a
Feleknek az érintett programokhoz és tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó belső eljárásai lehetővé teszik, a III. résszel összhangban; és d) a Felek kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztése és változatossá tétele a WTO rendelkezéseivel, illetve a IV. részben megállapított egyedi célkitűzésekkel és rendelkezésekkel összhangban.
II. CÍM
INTÉZMÉNYI KERET 3. cikk
Társulási Tanács
(1) Társulási Tanács jön létre, amely e megállapodás végrehajtását felügyeli.
A Társulási Tanács miniszteri szinten, rendszeres időközönként, de legalább kétévenként ülésezik, illetve – ha a körülmények úgy kívánják – rendkívüli esetekben is, a Felek megegyezésének függvényében.
(2) A Társulási Tanács minden, e megállapodás keretében felmerülő jelentős ügyet, illetve bármely egyéb, kölcsönös érdekeket képviselő kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi kérdést megvizsgál.
(3) A Társulási Tanács megvizsgálja továbbá a Felek által beterjesztett, e megállapodás javítására vonatkozó javaslatokat és ajánlásokat.
4. cikk
Összetétel és eljárási szabályzat
(1) A Társulási Tanács tagjai egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke, akit a főtitkár/főképviselő támogat, a hivatalba lépő elnökség, az Európai Unió Tanácsának más tagjai vagy képviselőik és az Európai Bizottság képviselői, másrészről pedig Chile külügyminisztere.
(2) A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályzatát.
(3) A Társulási Tanács tagjai az eljárási szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően képviseltethetik magukat.
(4) A Társulási Tanács elnöki tisztét az Európai Unió Tanácsának egy tagja, illetve a Chile külügyminisztere felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezésekkel összhangban.
5. cikk
Döntéshozatali hatáskör
(1) E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a Társulási Tanács a megállapodásban foglalt esetekben döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik.
(2) A meghozott döntések a Felek számára kötelezőek, és a Felek
megtesznek minden olyan intézkedést, amely szükséges a döntéseknek az egyes Felek belső szabályaival összhangban történő végrehajtásához.
(3) A Társulási Tanács szintén tehet megfelelő ajánlásokat.
(4) A Társulási Tanács a döntéseket és ajánlásokat a Felek közötti kölcsönös egyetértéssel fogadja el.
6. cikk
Társulási Bizottság
(1) A Társulási Tanácsot feladatainak elvégzésében egy Társulási Bizottság támogatja, amelynek tagjai egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselői, másrészről a chilei kormány képviselői, általában magas beosztású tisztviselői szinten.
(2) A Társulási Bizottság felelős e megállapodás általános végrehajtásáért.
(3) A Társulási Tanács megállapítja a Társulási Bizottság eljárási szabályait.
(4) A Társulási Bizottság döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik az ebben a megállapodásban előírt esetekben, illetve amikor a Társulási Tanács ilyen hatáskörrel ruházta fel. Ebben az esetben a Társulási Bizottság az 5. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.
(5) A Társulási Bizottság általában évente egyszer ülésezik e megállapodás végrehajtásának átfogó áttekintése céljából, a Felek által előzetesen
egyeztetett időpontban és napirend szerint, az egyik évben Brüsszelben, a következő évben Chilében. Kölcsönös egyetértéssel, bármely Fél kérésére különleges üléseket is összehívhatnak. A Társulási Bizottság elnöki tisztét a két fél egy-egy képviselője felváltva tölti be.
7. cikk
Különbizottságok
(1) A Társulási Tanácsot feladatainak elvégzésében az ebben a megállapodásban létrehozott különbizottságok segítik.
(2) A Társulási Tanács bármilyen különbizottság létrehozásáról dönthet.
(3) A Társulási Tanács eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az ilyen bizottságok összetételét és feladatait, valamint működésük módját, amennyiben ez a megállapodás erről nem rendelkezik.
8. cikk
Politikai párbeszéd
A Felek között politikai párbeszédre a II. részben előírt keretek között kerül sor.
9. cikk
Parlamenti Társulási Bizottság
(1) Létrejön egy Parlamenti Társulási Bizottság. Ez egy olyan fórum, ahol az Európai Parlament és a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) tagjai találkozhatnak és véleményt cserélhetnek. Üléseire a bizottság által megállapított időszakonként kerül sor.
(2) A Parlamenti Társulási Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) tagjaiból áll.
(3) A Parlamenti Társulási Bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(4) A Parlamenti Társulási Bizottság elnöki tisztét az Európai Parlament egy képviselője és a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) egy képviselője felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételekkel összhangban.
(5) A Parlamenti Társulási Bizottság e megállapodás végrehajtására vonatkozó tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól, és a Társulási Tanács megadja az említett bizottságnak a kért információkat.
(6) A Parlamenti Társulási Bizottság tájékoztatást kap a Társulási Tanács döntéseiről és ajánlásairól.
(7) A Parlamenti Társulási Bizottság ajánlásokat terjeszthet a Társulási Tanács elé.
10. cikk
Együttes Tanácsadó Bizottság
(1) Létrejön egy Együttes Tanácsadó Bizottság, amelynek feladata a Társulási Tanács támogatása az Európai Unió és Chile civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi szervezetei közötti párbeszéd és
együttműködés előmozdítása terén. Ez a párbeszéd és együttműködés a Közösség és Chile közötti kapcsolatok valamennyi, e megállapodás végrehajtásával összefüggésben felmerülő gazdasági és társadalmi
vonatkozását felöleli. A bizottság kifejtheti nézeteit az ezeken a területeken felmerülő kérdésekről.
(2) Az Együttes Tanácsadó Bizottság egyrészről az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának, másrészről a Chilei Köztársaság gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó megfelelő intézményének tagjaiból áll, egyenlő létszámban.
(3) Az Együttes Tanácsadó Bizottság tevékenységeit a Társulási Tanáccsal folytatott konzultáció alapján végzi, illetve a különböző gazdasági és társadalmi képviselők közötti párbeszéd előmozdítása érdekében saját kezdeményezésére.
(4) Az Együttes Tanácsadó Bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
11. cikk
Civil társadalom
A Felek támogatják továbbá az Európai Unió és Chile civil társadalma képviselőinek rendszeres üléseit, ideértve a tudományos közösséget, a társadalmi és gazdasági partnereket és a nem kormányzati szervezeteket, annak érdekében, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak számukra e megállapodás végrehajtásáról, és összegyűjtsék a megállapodás javítására vonatkozó javaslataikat.
II. RÉSZ
POLITIKAI PÁRBESZÉD 12. cikk
Célkitűzések
(1) A Felek megállapodnak a kölcsönös érdekeket képviselő kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszédük megerősítésében.
E politikai párbeszéd megerősítésével és elmélyítésével a Felek célja az ezzel a megállapodással létrehozott társulás megszilárdítása.
(2) A Felek közötti politikai párbeszéd fő célja a demokratikus értékek – az emberi jogok, az egyén szabadsága és a jogállamiság mint a demokratikus társadalom alapja elveinek tiszteletben tartása – előmozdítása, terjesztése, továbbfejlesztése és közös védelme.
(3) E célból a Felek megbeszéléseket folytatnak és információt cserélnek bármilyen kölcsönös érdekű kérdéssel vagy más nemzetközi kérdéssel kapcsolatos együttes kezdeményezésről, a közös célok, különösen a biztonság, stabilitás, demokrácia és regionális fejlődés megvalósítása érdekében.
13. cikk
Mechanizmusok
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a politikai párbeszédre a következő formákban kerül sor:
a) az állam- és kormányfők rendszeres ülései;
b) a külügyminiszterek időszaki ülései;
c) más miniszterek ülései kölcsönös érdekű ügyek megtárgyalására olyan esetekben, amikor a Felek megítélése szerint az ilyen ülések szorosabb kapcsolatokhoz vezetnek;
d) a két Fél magas beosztású tisztviselői közötti éves ülések.
(2) A Felek meghatározzák a fent említett találkozókon követendő eljárásokat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakos külügyminiszteri ülésekre vagy a 3. cikkel létrehozott Társulási Tanács keretében, vagy más hasonló szintű, egyeztetett alkalmakkor kerül sor.
(4) A Felek ezenkívül a legteljesebb mértékben kihasználják a diplomáciai csatornákat.
14. cikk
Együttműködés a kül- és biztonságpolitika terén
A Felek a lehető legnagyobb mértékben összehangolják álláspontjukat és közös kezdeményezéseket indítanak a megfelelő nemzetközi fórumokon, valamint együttműködnek a kül- és biztonságpolitika területén.
15. cikk
Terrorizmus elleni együttműködés
A Felek megállapodnak, hogy a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorizmus elleni harcban. A Felek különösen a következők révén végzik ezt a tevékenységet:
a) az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és okmányok teljes körű végrehajtásának keretében;
b) a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;
c) a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserével, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserével.
III. RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS 16. cikk
Általános célkitűzések
(1) A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amely többek között a következő célokra irányul:
a) a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának alátámasztására szolgáló intézményi képességek megerősítése;
b) a társadalmi fejlődés elősegítése, amelynek szorosan együtt kell járnia a gazdasági fejlődéssel és a környezetvédelemmel. A Felek különösen elsőbbségben részesítik az alapvető társadalmi jogok tiszteletben tartását;
c) a termékeny együttműködés elősegítése, új kereskedelmi és beruházási lehetőségek megteremtése, valamint a versenyképesség és az innováció ösztönzése;
d) az együttműködési cselekvések szintjének emelése és elmélyítésük, a Felek közötti társulási viszony figyelembevételével.
(2) A Felek újólag megerősítik a gazdasági, pénzügyi és műszaki
együttműködés mint az ebből a megállapodásból eredő célkitűzések és elvek megvalósításához való hozzájárulás eszköze jelentőségét.
I. CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 17. cikk
Ipari együttműködés
(1) Az ipari együttműködés támogatja és előmozdítja a Felek erőfeszítéseinek fokozása és megszilárdítása, valamint az ipari
együttműködés irányítására vonatkozó dinamikus, integrált és decentralizált szemlélet megteremtése érdekében hozott iparpolitikai intézkedéseket, a kölcsönös érdekeket szolgáló kedvező környezet kialakítása céljából.
(2) A központi célok a következők:
a) a Felek gazdasági szereplői közötti kapcsolatok fellendítése a kölcsönös érdekeket képviselő ágazatok felismerése érdekében, különösen az ipari együttműködés, a technológiaátadás, a kereskedelem és a beruházás területén;
b) az európai és chilei gazdasági szereplők hálózatai közötti párbeszéd és tapasztalatcsere erősítése és előmozdítása;
c) az ipari együttműködési projektek támogatása, ideértve a chilei gazdaság privatizációjának folyamatából és/vagy megnyitásából származó projekteket;
ezeknek ki kell terjedniük az infrastruktúra különböző formáinak
megteremtésére, amelyet az üzleti vállalkozások közötti ipari együttműködés révén megvalósuló európai beruházások ösztönöznek; valamint
d) az üzleti vállalkozások innovációjának, diverzifikációjának,
korszerűsítésének, fejlődésének, valamint a termékek minőségének javítása.
18. cikk
Együttműködés a szabványok, műszaki szabályok és megfelelőségértékelési eljárások területén
(1) A szabványok, műszaki szabályok és megfelelőségértékelési eljárások területén megvalósuló együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a
kereskedelem műszaki akadályainak elkerülése és csökkentése, valamint a IV. rész II. címében előírt kereskedelmi liberalizáció megfelelő
működésének biztosítása érdekében.
(2) A Felek közötti együttműködés törekszik a következő erőfeszítések támogatására:
a) szabályozási együttműködés;
b) a műszaki szabályok összeegyeztethetősége nemzetközi és európai szabványok alapján; és
c) technikai segítségnyújtás a megfelelőségértékelő szervek hálózatának megkülönböztetéstől mentes kialakításához.
(3) Az együttműködés a gyakorlatban a következőkre terjed ki:
a) bármilyen intézkedés támogatása, amelynek célja a Felek között a megfelelőségértékelés és szabványosítás terén fennálló különbségek áthidalása;
b) a Felek közötti szervezeti támogatás biztosítása a regionális hálózatok és szervek létrehozásának elősegítése érdekében, valamint a politikák
koordinációjának fokozása a nemzetközi és regionális szabványok és hasonló műszaki szabályok, illetve megfelelőségértékelési eljárások alkalmazására vonatkozó közös megközelítés támogatása céljából; és c) bármilyen intézkedés támogatása, amelynek célja a fent említett területeken a Felek megfelelő rendszereinek közelítése és
összeegyeztethetőségük javítása, ideértve az átláthatóságot, a helyes
szabályozási gyakorlatokat és a termékekre és üzleti gyakorlatra vonatkozó minőségi szabványok támogatását.
19. cikk
Együttműködés a kis- és középvállalkozások terén
(1) A Felek előmozdítják a kedvező környezet kialakulását a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlődése számára.
(2) Az együttműködés – más cselekvések között – a következőkből áll:
a) technikai segítségnyújtás;
b) konferenciák, szemináriumok, ipari és szakmai lehetőségek felkutatása, részvétel kerekasztal-konferenciákon, valamint általános és ágazati
vásárokon;
c) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, közös beruházások támogatása, valamint vegyes vállalkozások és információs hálózatok létrehozása a meglévő horizontális programok révén;
d) a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az innováció ösztönzése.
20. cikk
Együttműködés a szolgáltatások terén
Összhangban a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (a továbbiakban: a GATS), és hatáskörük keretén belül a Felek támogatják és fokozzák együttműködésüket, tükrözve a szolgáltatások növekvő jelentőségét gazdaságaik fejlődésében és növekedésében. Fokozni kell a chilei szolgáltatási ágazatban a termelékenység és versenyképesség fejlesztésének és diverzifikálásának elősegítését célzó együttműködést. A Felek meghatározzák, hogy milyen ágazatokra összpontosítják az
együttműködést, és kiemelten foglalkoznak az e célra rendelkezésre álló eszközökkel is. A tevékenységek elsősorban a kis- és középvállalkozásokra irányulnak, valamint arra, hogy megkönnyítsék ezek számára a
tőkeforrásokhoz és a piaci technológiához való hozzáférést. Ebben az összefüggésben külön figyelmet fordítanak a Felek és harmadik országok közötti kereskedelem előmozdítására.
21. cikk
A beruházás támogatása
(1) Az együttműködés célja, hogy a Feleknek, saját hatáskörük keretén belül, segítséget nyújtson a vonzó és stabil kölcsönös beruházási légkör
megteremtésében.
(2) Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:
a) információszolgáltatásra, valamint a beruházási szabályok és lehetőségek meghatározására és terjesztésére vonatkozó mechanizmusok létrehozása;
b) a beruházásoknak kedvező jogi keret kialakítása a Felek számára, adott esetben a tagállamok és Chile közötti kétoldalú megállapodások
megkötésével, a beruházások ösztönzése és védelme, valamint a kettős adóztatás elkerülése érdekében;
c) technikai segítségnyújtási tevékenységek beépítése a Felek ezzel foglalkozó kormányzati hivatalai közötti képzési kezdeményezésekbe;
d) egységes és egyszerűsített közigazgatási eljárások kidolgozása.
22. cikk
Együttműködés az energia terén
(1) A Felek közötti együttműködés célja a gazdasági kapcsolatok
megszilárdítása a kulcsfontosságú ágazatokban, például vízi energia, olaj és gáz, megújítható energia, energiatakarékos technológia és a vidék
villamosítása.
(2) Az együttműködés célkitűzései közé tartoznak a következők:
a) az információcsere minden megfelelő formája, beleértve a Felek
intézményei által közösen használt adatbázisok kifejlesztését, a képzéseket és konferenciákat;
b) technológiaátadás;
c) a két fél intézményei által készített feltáró tanulmányok, összehasonlító elemzések és programok végrehajtása;
d) mindkét régió állami és magán gazdasági szereplőinek bevonása a technológiai fejlesztésbe és a közös infrastrukturális projektekbe, ideértve a régió más országaival kiépített hálózatokat;
e) megfelelő esetben különmegállapodások megkötése a kölcsönös érdekeket képviselő kulcsfontosságú területeken; és
f) az energiaügyekkel és az energiapolitika kialakításával foglalkozó chilei intézményeknek nyújtott támogatás.
23. cikk Szállítás
(1) Az együttműködés középpontjában a chilei szállítási rendszerek átszervezése és korszerűsítése, a személyek és áruk mozgásának javítása, valamint a városi, légi, tengeri, vasúti és közúti szállítási piacokhoz való jobb hozzáférés lehetővé tétele áll, a szállítás irányításának működési és igazgatási szempontból történő finomítása és a működési színvonal javítása révén.
(2) Az együttműködés kiterjed a következőkre:
a) információcsere a Felek stratégiáiról, elsődlegesen a városi közlekedés, a kombinált szállítási hálózatok összekapcsolódása és átjárhatósága, valamint más, kölcsönös érdekeket képviselő kérdések tekintetében;
b) gazdasági, jogi és szakmai képzési programok a gazdasági szereplők és főtisztviselők számára; valamint
c) együttműködési projektek az európai technológia átadására a Globális Navigációs Műholdrendszerben és a városi tömegközlekedési központokban.
24. cikk
Együttműködés az agrár- és vidéki ágazatok, illetve egészségügyi és növény- egészségügyi intézkedések terén
(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja az agrárpolitikai intézkedések támogatása és ösztönzése annak érdekében, hogy elősegítsék és megszilárdítsák a Felek erőfeszítéseit a fenntartható mezőgazdaság, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztés érdekében.
(2) Az együttműködés középpontjában a kapacitásépítés, infrastruktúra és technológiaátadás áll a következők révén:
a) az egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi és élelmiszer- minőségi intézkedések támogatására irányuló egyedi projektek mindkét Fél hatályban lévő jogszabályainak figyelembevételével, valamint a
Kereskedelmi Világszervezet és más illetékes nemzetközi szervezetek szabályaival összhangban;
b) az agrárágazatok diverzifikálása és szerkezetátalakítása;
c) kölcsönös információcsere, beleértve a Felek agrárpolitikájának kidolgozására vonatkozó információt is;
d) technikai segítségnyújtás a termelékenység javítása érdekében és az alternatív növényi termékekre vonatkozó technológiák cseréje;
e) tudományos és technológiai kísérletek;
f) a mezőgazdasági termékek minőségének javítását és a
kereskedelemösztönző tevékenységek támogatását célzó intézkedések;
g) technikai segítségnyújtás az egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszerek megerősítésére, a lehetőségekhez mérten az egyenértékűségi és kölcsönös elismerési megállapodások támogatása céljából.
25. cikk Halászat
(1) Tekintettel a halászati politika jelentőségére kapcsolatukban, a Felek vállalják, hogy szorosabb gazdasági és szakmai együttműködést építenek ki, amely a nyílt tengeri halászatra vonatkozó kétoldalú és/vagy többoldalú megállapodásokhoz vezethet.
(2) A Felek hangsúlyozzák továbbá, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az általuk 2001. január 25-én aláírt megállapodásban megfogalmazott kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítésének.
26. cikk
Vámügyi együttműködés
(1) A Felek – ellenőrzési képességeiket fenntartása mellett – elősegítik és megkönnyítik a vámszerveik közötti együttműködést a 79. cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében, különös tekintettel a vámeljárások
egyszerűsítésének biztosítására és a törvényes kereskedelem megkönnyítésére.
(2) Az e megállapodással létrehozott együttműködés sérelme nélkül a vámügyi igazgatási hatóságok kölcsönösen segítik egymást az
együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2001. június 13-i jegyzőkönyvvel összhangban.
(3) Az együttműködés lehetővé teszi többek között a következőket:
a) technikai segítségnyújtás, ideértve megfelelő esetben szemináriumok szervezését és gyakornokok kihelyezését;
b) a legjobb gyakorlat kidolgozása és megosztása; valamint
c) a piacra jutással, származási szabályokkal és ezekhez kapcsolódó vámeljárásokkal összefüggő vámügyek fejlesztése és egyszerűsítése.
27. cikk
Statisztikai együttműködés
(1) A fő cél a módszerek közelítése annak érdekében, hogy a Felek fel tudják használni másik Fél által az áruk és szolgáltatások kereskedelméről készített statisztikákat, illetve általánosabban bármely, az e megállapodás hatálya által szabályozott bármilyen olyan területről készített statisztikát, amelyről
statisztikát lehet összeállítani.
(2) Az együttműködés középpontjában a következők állnak:
a) a statisztikai módszerek megfeleltetése a Felek között összehasonlítható mutatók létrehozása céljából;
b) tudományos és technológiai cserék az Európai Unió tagállamainak statisztikai intézeteivel és az Eurostattal;
c) az adatok összegyűjtéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez közös módszerek kidolgozását célzó statisztikai kutatás;
d) szemináriumok és munkaértekezletek szervezése; valamint e) statisztikai képzési programok, a régió más országait is beleértve.
28. cikk
Környezetvédelmi együttműködés
(1) Az együttműködés célja a környezet megőrzésének és javításának támogatása, illetve a természeti erőforrások és ökoszisztémák
szennyezésének és lebomlásának megelőzése, és ez utóbbiak ésszerű felhasználása a fenntartható fejlődés érdekében.
(2) Ebben az összefüggésben különös jelentőséggel bírnak a következők:
a) a szegénység és a környezet közötti összefüggés;
b) a gazdasági tevékenységek környezeti kihatásai;
c) környezeti problémák és területgazdálkodás;
d) Chile környezetvédelmi szervezeteinek és politikáinak megerősítésével foglalkozó projektek;
e) információ-, technológia- és tapasztalatcsere a környezetvédelmi szabványok és minták, illetve a képzés és oktatás területén;
f) környezetvédelmi oktatás és képzés az állampolgárok fokozott bevonására; és
g) technikai segítségnyújtás és közös regionális kutatási programok.
29. cikk
Fogyasztóvédelem
Az ezen a területen folyó együttműködés célja a Felek fogyasztóvédelmi programjainak összeegyeztethetővé tétele, és a lehetőségekhez mérten a következőket foglalja magában:
a) a fogyasztóvédelmi jogszabályok összeegyeztethetőségének javítása a kereskedelmi akadályok elkerülése céljából;
b) a veszélyes árukra vonatkozó kölcsönös tájékoztató rendszerek létrehozása és továbbfejlesztése, továbbá e rendszerek összekapcsolása (korai előrejelző rendszerek);
c) információ- és szakértőcserék, valamint a két Fél fogyasztói szervezetei közötti együttműködés támogatása; és
d) képzési és technikai segítségnyújtási projektek szervezése.
30. cikk Adatvédelem
(1) A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a személyi adatok védelme terén a védelem színvonalának emelése és a személyi adatok átadását igénylő kereskedelem akadályainak megszüntetése érdekében.
(2) A személyi adatok védelme terén folyó együttműködés magában foglalhat információ- és szakértőcsere formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást, és közös programok és projektek indítását.
31. cikk
Makrogazdasági párbeszéd
(1) A Felek támogatják az információcserét saját makrogazdasági politikáikról és trendjeikről, valamint a regionális integráció keretében folytatott tapasztalatcserét a makrogazdasági politikák összehangolásáról.
(2) E cél érdekében a Felek támogatják a makrogazdasági témájú elmélyült párbeszédet a hatóságaik között a következő kérdésekre vonatkozó
gondolatok és vélemények cseréje céljából:
a) a makrogazdasági stabilizáció;
b) az államháztartás megszilárdítása;
c) adópolitika;
d) monetáris politika;
e) pénzügyi politika és szabályozás;
f) pénzügyi integráció és a tőkeszámla megnyitása;
g) árfolyam-politika;
h) nemzetközi pénzügyi szervezet és a nemzetközi monetáris rendszer reformja; valamint
i) a makrogazdasági politika összehangolása.
(3) Az ilyen célú együttműködés végrehajtásának módszerei közé tartoznak a következők:
a) a makrogazdasági hatóságok ülései;
b) szemináriumok és konferenciák szervezése;
c) igény szerint képzési lehetőségek biztosítása; és
d) tanulmányok készítése a kölcsönös érdekű kérdésekről.
32. cikk
Szellemi tulajdonjogok
(1) A Felek megállapodnak, hogy képességeikhez mérten együttműködnek a következőkkel összefüggő területeken: a szellemi tulajdonjogok gyakorlása, előmozdítása, terjesztése, ésszerűsítése, kezelése, összehangolása, védelme és hatékony alkalmazása, az ilyen jogokkal való visszaélés
megakadályozása, a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni harc, és az ilyen jogok ellenőrzésével és védelmével foglalkozó országos szervezetek létrehozása és megerősítése.
(2) A gyakorlati együttműködés a következők közül egy vagy több tevékenységre összpontosulhat:
a) törvényhozási tanácsadás: a következőkről szóló törvénytervezetekre vonatkozó észrevételek: a 170. cikkben felsorolt nemzetközi egyezmények általános rendelkezései és alapelvei, szerzői jogok és kapcsolódó jogok, védjegyek, földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések vagy kiegészítő minőségi jelzések, ipari minták, szabadalmak, integrált áramkörök kapcsolási rajza (topográfia), nyilvánosságra nem hozott információ védelme, versenyellenes gyakorlat ellenőrzése a szerződéses használati engedélyekben, a szellemi tulajdonjogok védelmének érvényesítése és más, ezzel összefüggő ügyek;
b) tanácsok az igazgatási infrastruktúra, pl. szabadalmi hivatalok és közös jogkezelő szervezetek megszervezésének módjairól;
c) képzés a szellemi tulajdonjogok igazgatási és kezelési technológiái terén;
d) különleges képzés bírók, illetve vám- és rendőrtisztek részére a törvények hatékonyabb végrehajtása érdekében; és
e) a tudatosságot erősítő tevékenységek a magánszektor és a civil társadalom számára.
33. cikk Közbeszerzés
Ezen a területen a Felek közötti együttműködés célja a közbeszerzéssel összefüggő kérdésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás, különös tekintettel a körzeti szintre.
34. cikk
Együttműködés az idegenforgalom terén
(1) A Felek támogatják a kölcsönös együttműködést az idegenforgalom fejlesztése terén.
(2) Az együttműködés középpontjában a következők állnak:
a) a kölcsönös érdekeket szolgáló idegenforgalmi termékek és
szolgáltatások, illetve más, kölcsönös érdekű piacok számára vonzóerővel rendelkező termékek vagy szolgáltatások megteremtését és megszilárdítását célzó projektek;
b) a távolsági idegenforgalom megszilárdítása;
c) az idegenforgalmi promóciós csatornák megerősítése;
d) idegenforgalmi képzés és oktatás;
e) technikai segítségnyújtás és kísérleti projektek a különleges érdeklődésű idegenforgalom fejlesztésére;
f) információcsere az idegenforgalom ösztönzéséről, az idegenforgalmi célpontok egységes tervezéséről és a szolgáltatások minőségéről; és g) propagandaeszközök alkalmazása a helyi szintű idegenforgalom fejlesztésére.
35. cikk
Bányászati együttműködés
A Felek vállalják, hogy támogatják a bányászati együttműködést, elsősorban a következő célokra irányuló megállapodások révén:
a) az információ- és tapasztalatcsere elősegítése a bányászati kitermelő folyamatokban a tiszta technológiák alkalmazásáról;
b) közös erőfeszítések előmozdítása a tudományos és technológiai kezdeményezések fejlesztésére a bányászat terén.
II. CÍM
TUDOMÁNY, TECHNOLÓGIA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 36. cikk
Tudományos és technológiai együttműködés
(1) A mindkét Fél kölcsönös érdekeit szolgáló, a Felek politikáival, különösen a kutatásból származó szellemi tulajdon felhasználásának szabályaival összhangban végzett tudományos és technológiai együttműködés célja a következő:
a) politikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információ- és tapasztalatcsere regionális szinten, különös tekintettel a politikákra és programokra;
b) a két Fél tudományos közösségei közötti tartós kapcsolatok elősegítése;
c) az európai és chilei partnerek közötti kapcsolatot, innovációt és technológiaátadást elősegítő tevékenységek fokozása.
(2) Különös súlyt kell helyezni az emberi potenciál építésére, mint a tudományos és technológiai kiválóság valódi, hosszú távú alapjára, és a két tudományos és technológiai közösség közötti állandó kapcsolat
megteremtésére mind országos, mind regionális szinten.
(3) Támogatni kell a következő együttműködési formákat:
a) közös alkalmazott kutatási projektek a közös érdekű területeken, adott esetben üzleti vállalkozások tevékeny részvételével;
b) kutatók cseréje a projekt-előkészítés, a magas szintű képzés és kutatás támogatására;
c) közös tudományos találkozók az információcsere és a kölcsönhatás elősegítésére és a közös kutatási területek meghatározására;
d) a mindkét Fél hosszú távú fejlődéséhez hozzájáruló, tudományos és technikai előretekintő tanulmányokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása; és
e) az állami és magánszektor közötti kapcsolatok fejlesztése.
(4) Ezen túlmenően támogatják a közös munka értékelését és az eredmények terjesztését.
(5) Mindkét Fél felsőoktatási intézményei, kutatóközpontjai és
termelőágazatai – a KKV-kat is beleértve – megfelelő módon vesznek részt ebben az együttműködésben.
(6) A Felek támogatják saját szervezeteik részvételét a tudományos és technológiai programokban a kölcsönösen előnyös tudományos kiválóság elérése érdekében és a harmadik országok jogi személyeinek részvételét szabályozó rendelkezéseikkel összhangban.
37. cikk
Információs társadalom, informatika és távközlés
(1) Az informatika és kommunikáció a mai társadalom kulcsfontosságú ágazata, és alapvető jelentőséggel bír a gazdasági és társadalmi fejlődés és az információs társadalomba tartó zavartalan átmenet szempontjából.
(2) Az ezen a területen folyó együttműködés célja különösen a következők támogatása:
a) párbeszéd az információs társadalom különböző kérdéseiről, az információs társadalom megjelenésének elősegítését és felügyeletét is beleértve;
b) együttműködés a távközlés szabályozási és stratégiai vonatkozásaiban;
c) információcsere a szabványokról, megfelelőségértékelésről és típusjóváhagyásról;
d) új számítógépes és kommunikációs technológiák terjesztése;
e) közös kutatási projektek a számítógépes és kommunikációs
technológiákkal kapcsolatban, valamint kísérleti projektek az információs társadalommal összefüggő alkalmazások terén;
f) szakértők cseréjének és képzésének támogatása, különösen a fiatal szakemberek esetében; és
g) a társadalommal folytatott kapcsolatokban informatikát alkalmazó kormányzati kezdeményezésekből származó tapasztalatok cseréje és terjesztése.
III. CÍM
KULTÚRA, OKTATÁS ÉS AUDIOVIZUÁLIS TERÜLETEK 38. cikk
Oktatás és képzés
(1) A Felek, hatáskörük határain belül, jelentős mértékben támogatják az iskolára felkészítő, alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatást, szakképzést és az egész életen át tartó tanulást. Ezen belül a Felek különös figyelmet
szentelnek a sebezhető társadalmi csoportok – fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek és nagyon szegények – iskoláztatásának.
(2) A Felek különös figyelmet fordítanak azokra a decentralizált
programokra, amelyek állandó kapcsolatot hoznak létre a két Fél szakosított szervei között, és támogatják a tapasztalatok és műszaki erőforrások
összegyűjtését és cseréjét, valamint a diákok mobilitását.
39. cikk
Együttműködés az audiovizuális területeken
A Felek megállapodnak, hogy támogatják az ezen a területen folyó
együttműködést, elsősorban az audiovizuális ágazatban megvalósuló képzési programok és kommunikációs eszközök révén, beleértve a koprodukciós, képzési, fejlesztési és terjesztési tevékenységeket.
40. cikk
Információcsere és kulturális együttműködés
(1) Tekintettel a Felek nagyon szoros kulturális kötelékeire, fokozni kell az ezen a területen folyó együttműködést, ideértve az információs és
médiakapcsolatokat.
(2) Ennek a cikknek a célja a Felek közötti információcsere és kulturális együttműködés előmozdítása, amelynek során figyelembe kell venni a tagállamokkal lebonyolított kétoldalú programokat.
(3) Különös figyelmet kell fordítani a közös tevékenységek támogatására a különböző területeken, ideértve a sajtót, a filmet és a televíziót, valamint a fiatalok csereprogramjainak ösztönzésére.
(4) Ez az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
a) kölcsönös tájékoztatási programok;
b) irodalmi művek fordítása;
c) a nemzeti örökség megőrzése és helyreállítása;
d) képzés;
e) kulturális események;
f) a helyi kultúra támogatása;
g) kulturális irányítás és termelés; és h) más területek.
IV. CÍM
KÖZIGAZGATÁSI ÉS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 41. cikk
Közigazgatás
(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja a közigazgatás korszerűsítése és decentralizációja, és kiterjed az átfogó szervezeti
hatékonyságra, valamint a jogszabályi és intézményi keretekre, mindkét Fél legjobb gyakorlatainak felhasználásával.
(2) Ez a fajta együttműködés a következő programtípusokat foglalhatja magában:
a) az állam és a közigazgatás korszerűsítése;
b) a regionális és helyi önkormányzatok decentralizációja és megerősítése;
c) a civil társadalom megerősítése és bevonása az állami politikák meghatározásának folyamatába;
d) munkalehetőségek teremtése és szakképzési programok;
e) szociális szolgáltatások kezelési és igazgatási projektjei;
f) fejlesztési, vidéki lakásépítési vagy területrendezési projektek;
g) egészségügyi és alapfokú oktatási programok;
h) a civil társadalom és az alulról induló kezdeményezések támogatása;
i) bármilyen más program és projekt, amely üzleti és foglalkoztatási lehetőségek teremtésével hozzájárul a szegénység elleni harchoz; és
j) a kultúrának és számos megnyilvánulási formájának támogatása, valamint a kulturális identitás erősítése.
(3) Ezen a területen az együttműködés eszközei a következők:
a) technikai segítségnyújtás a chilei politikaformáló és végrehajtó szervek részére, beleértve az európai és a megfelelő chilei intézmények munkatársai közötti találkozókat;
b) rendszeres információcsere bármilyen alkalmas formában, ideértve a számítógépes hálózatok használatát is; a személyi adatok védelmét az adatcsere minden területén biztosítani kell;
c) know-how átadása;
d) előzetes tanulmányok és közös projektvégrehajtás, amely összehasonlítható pénzügyi ráfordítást igényel; és
e) képzési és szervezeti támogatás.
42. cikk
Intézményközi együttműködés
(1) A Felek közötti intézményközi együttműködés célja az érintett intézmények közötti szorosabb együttműködés támogatása.
(2) E célból e megállapodás III. része törekszik az említett intézmények közötti rendszeres találkozók ösztönzésére; az együttműködés a lehető legszélesebb körű, és a következőket foglalja magában:
a) a rendszeres információcserét támogató bármilyen intézkedés, ideértve a számítógépes kommunikációs hálózatok közös kifejlesztését;
b) tanácsadás és képzés; és c) know-how átadása.
(3) A Felek közös megegyezéssel más, kiegészítő tevékenységi területeket is bevonhatnak az együttműködésbe.
V. CÍM
TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS 43. cikk
Társadalmi párbeszéd
A Felek elismerik a következőket:
a) támogatják a társadalmi partnerek részvételét az életkörülmények és a társadalomba való beilleszkedés tekintetében;
b) különös figyelmet fordítanak annak szükségességére, hogy elkerüljék a megkülönböztető bánásmódot az egyik Fél olyan állampolgáraival szemben, akik legálisan tartózkodnak a másik Fél területén.
44. cikk
Társadalmi együttműködés
(1) A Felek elismerik a társadalmi fejlődés jelentőségét, amelynek együtt kell járnia a gazdasági fejlődéssel. A Felek kiemelten foglalkoznak a
munkalehetőségek teremtésével és az alapvető társadalmi jogok tiszteletben tartásával, elsődlegesen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeinek támogatása révén, amelyek az egyesülési szabadságról, a kollektív szerződés- hez és a megkülönböztetésmentességhez való jogról, a kényszermunka és a gyermekmunka tilalmáról, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódról szólnak.
(2) Az együttműködés bármilyen, a Felek érdeklődésére számot tartó területre kiterjedhet.
(3) Az intézkedések összehangolhatók a tagállamok és az illetékes nemzetközi szervezetek intézkedéseivel.
(4) A Felek elsőbbséget biztosítanak a következő célokat szolgáló intézkedéseknek:
a) az emberi fejlődés, a szegénység enyhítése és a társadalmi kirekesztés elleni harc előmozdítása a sebezhető és perifériára szorult társadalmi rétegeket érintő, újító és megismételhető projektek indításával. Különös figyelmet kell fordítani az alacsony jövedelmű családokra és a
fogyatékossággal élőkre;
b) a nők a gazdasági és társadalmi fejlődési folyamatban betöltött szerepének előmozdítása, és a fiatalok számára készült egyedi programok támogatása;
c) a munkaügyi kapcsolatok, munkakörülmények, szociális jólét és foglalkoztatási biztonság fejlesztése és korszerűsítése;
d) a szociális politika megfogalmazásának és irányításának javítása, a szociális lakásszolgáltatást is beleértve, és a kedvezményezettek hozzáférésének javítása;
e) a szolidaritási elveken alapuló, hatékony és egyenlő egészségügyi rendszer kiépítése;
f) a szakképzés és az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;
g) olyan projektek és programok támogatása, amelyek hozzájárulnak a munkalehetőségek teremtéséhez a mikro-, kis- és középvállalkozásokban;
h) területrendezési programok támogatása, különös tekintettel a társadalmilag és környezetileg fokozottan sérülékeny területekre;
i) a társadalmi párbeszédhez és a konszenzus megteremtéséhez hozzájáruló kezdeményezések támogatása; és
j) az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának, valamint az állampolgárok részvételének a támogatása.
45. cikk
Nemekkel kapcsolatos együttműködés
(1) Az együttműködés hozzájárul azoknak a politikáknak és programoknak a megerősítéséhez, amelyek javítják, biztosítják és kiterjesztik a férfiak és nők egyenlő részvételét a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet valamennyi területén. Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a nők könnyebben hozzáférjenek az alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához szükséges minden erőforráshoz.
(2) Az együttműködésnek különösen támogatnia kell a következőkhöz szükséges, megfelelő keret létrehozását:
a) annak biztosítása, hogy a nemekkel összefüggő és hozzájuk kapcsolódó kérdéseket az együttműködés minden szintjén és minden területén
figyelembe lehessen venni, ideértve a makrogazdasági politikai, stratégiai és fejlesztési műveleteket; és
b) a nőknek kedvező pozitív intézkedések elfogadásának támogatása.
VI. CÍM
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEI 46. cikk
Együttműködés az illegális bevándorlással szemben
(1) A Közösség és Chile megállapodnak, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében. Ebből a célból:
a) Chile beleegyezik, hogy a valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó bármely állampolgárát a tagállam kérésére további formaságok nélkül visszafogadja;
b) minden tagállam beleegyezik, hogy a Chile területén illegálisan tartózkodó bármely – a közösségi alkalmazásban meghatározott – állampolgárát Chile kérésére további formaságok nélkül visszafogadja.
(2) A tagállamok és Chile ezenkívül az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat.
(3) A Felek megállapodnak, hogy Chile és a Közösség kérésre
megállapodást köt Chilének és a tagállamoknak az egyedi visszafogadásra vonatkozó kötelezettségei szabályozásáról, ideértve a más országok állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget.
(4) A (3) bekezdésben említett, a Közösséggel létrehozandó megállapodás megkötéséig Chile, valamelyik tagállam kérésére, kész az egyes
tagállamokkal kétoldalú megállapodást kötni, amely szabályozza a Chile és az érintett tagállam közötti egyedi visszafoga- dási kötelezettségeket, ideértve a más országok állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget.
(5) A Társulási Tanács megvizsgálja, hogy milyen más közös erőfeszítéseket lehet tenni az illegális bevándorlás megakadályozására és ellenőrzésére.
47. cikk
Együttműködés a kábítószerek és a szervezett bűnözés elleni harc területén (1) A Felek, saját hatáskörükön belül, vállalják, hogy összehangolják és fokozzák erőfeszítéseiket a kábítószerek tiltott előállításának,
kereskedelmének és fogyasztásának, valamint a kábítószer-kereskedelemből származó nyereség tisztára mosásának megakadályozása és csökkentése, illetve a fentiekhez kapcsolódó szervezett bűnözés elleni harc érdekében a nemzetközi szervezetek és szervek közvetítésével.
(2) A Felek együttműködnek ezen a területen különösen a következők végrehajtása céljából:
a) projektek a kábítószerfüggők kezelése, rehabilitációja, valamint újbóli családi, társadalmi és munkahelyi beilleszkedése érdekében;
b) közös képzési programok a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztásának és kereskedelmének, valamint az ezzel összefüggő bűnözésnek a megakadályozására;
c) közös tanulmányi és kutatóprogramok a Kábítószerek és a Kábítószer- függőség Európai Megfigyelőközpontja, az Amerikai Államok
Szervezetének Amerika-közi Kábítószerügyi Megfigyelőállomása és más nemzetközi és országos szervezetek által alkalmazott módszertanok és mutatók felhasználásával;
d) a kábítószerek és pszichotróp anyagok kínálatának visszaszorítására irányuló intézkedések és együttműködési tevékenységek, az e megállapodás aláíró Felei által aláírt és törvénybe iktatott, ezzel a kérdéssel foglalkozó nemzetközi egyezmények és szerződések részeként;
e) információcsere a kábítószerek és pszichotróp anyagok előállításával, kereskedelmével és fogyasztásával kapcsolatos politikákról, programokról, tevékenységekről és jogszabályokról;
f) a vonatkozó információ cseréje, és a pénzmosás elleni harcra alkalmas olyan normák elfogadása, amelyek összemérhetők az Európai Unió és az ezen e területen működő nemzetközi szervek, például a Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció Munkacsoport normáival; és
g) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához szükséges prekurzorok és vegyi anyagok eltérítésének megakadályozására irányuló intézkedések, amelyek egyenértékűek az Európai Közösség és az illetékes nemzetközi szervezetek által elfogadott intézkedésekkel, és összhangban vannak a Chilei Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához gyakran használt prekurzorok és vegyi anyagok eltérítésének megakadályozásáról szóló 1998.
november 24-i megállapodással.
VII. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 48. cikk
A civil társadalom részvétele az együttműködésben
A Felek elismerik a civil társadalom (társadalmi összekötők és nem
kormányzati szervezetek) kiegészítő szerepét és lehetséges hozzájárulását az együttműködési folyamathoz. E célból – a Felek jogi és igazgatási
rendelkezéseire is figyelemmel – a civil társadalmi szereplők jogosultak a következőkre:
a) tájékoztatás az együttműködési stratégiákról folytatott egyeztetésekről és az azokon való részvétel, ideértve a stratégiai prioritásokat, különös
tekintettel az őket érintő vagy rájuk közvetlenül ható területeken;
b) pénzügyi erőforrások, amennyiben a Felek belső szabályai ezt lehetővé teszik; és
c) részvétel az őket érintő területeken az együttműködési projektek és programok végrehajtásában.
49. cikk
Regionális együttműködés és regionális integráció
(1) Mindkét Fél felhasznál minden meglévő együttműködési eszközt azon tevékenységek támogatására, amelyek célja a Felek és a Mercado Común del Sur (Mercosur) mint egész közötti tevékeny és kölcsönös együttműködés kialakítása.
(2) Az említett együttműködés lényeges elemét képezi a közösségi
támogatásnak, amellyel elősegíti a Latin-Amerika déli részén elhelyezkedő országok közötti regionális integrációt.
(3) Előnyben részesülnek a következőkre irányuló tevékenységek:
a) a kereskedelem és beruházás támogatása a régióban;
b) regionális környezetvédelmi együttműködés kialakítása;
c) a régió gazdasági fejlődéséhez szükséges kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének támogatása;
d) regionális halászati együttműködés kialakítása.
(4) A Felek szorosabban együttműködnek a regionális fejlesztés és a területrendezés tervezésének területén.
(5) Ebből a célból a Feleknek a következőkre van lehetőségük:
a) közös cselekvések a regionális és helyi hatóságokkal a gazdasági fejlődés területén; és
b) mechanizmusok létrehozása az információ és know-how cseréjére.
50. cikk
Háromoldalú és biregionális együttműködés
(1) A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés értékét az egyenlő és fenntartható fejlődési folyamat támogatása terén, és megállapodnak arról, hogy ösztönzést adnak a háromoldalú együttműködési programoknak és a közös érdekeket szolgáló területeken harmadik országokkal lebonyolított programoknak.
(2) Ez az együttműködés a tagállamok és az egyéb latin-amerikai, illetve karibi országok prioritásaival összhangban a biregionális együttműködésre is alkalmazható.
51. cikk
Záradék a jövőbeli fejleményekről
A Felek saját hatáskörük keretén belül az együttműködés semmilyen lehetőségét sem szabad előre kizárni, és a Felek a Társulási Bizottságot felhasználhatják a kölcsönös érdekeiket szolgáló együttműködés gyakorlati lehetőségeinek együttes feltárására.
52. cikk
Együttműködés a társulási viszonyon belül
(1) A Felek közötti együttműködésnek hozzá kell járulnia a III. részben megfogalmazott általános célkitűzések megvalósításához olyan újító jellegű együttműködési programok meghatározásával és kidolgozásával, amelyek új, társult partneri kapcsolatuk számára hozzáadott értékkel bírhatnak.
(2) Támogatni kell mindkét Fél társult partnerként történő részvételét a másik Fél keretprogramjaiban, egyedi programjaiban és más
tevékenységeiben, amennyiben ezt az egyes Felek az érintett programokhoz és tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó belső szabályai lehetővé teszik.
(3) A Társulási Tanács ilyen célú ajánlásokat tehet.
53. cikk Erőforrások
(1) Abból a célból, hogy hozzájáruljanak az e megállapodásban meghatározott együttműködési célkitűzések teljesítéséhez, a Felek lehetőségeik határán belül és saját csatornáikon keresztül vállalják a megfelelő erőforrások biztosítását, a pénzügyi erőforrásokat is beleértve.
(2) A Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az Európai Beruházási Bank chilei tevékenységeinek támogatása és megkönnyítése érdekében, a bank saját eljárásainak és finanszírozási feltételeinek és a Felek jogszabályainak és rendeleteinek megfelelően, valamint az illetékes
hatóságok hatáskörének sérelme nélkül.
54. cikk
A Társulási Bizottság különös feladatai együttműködési ügyekben
(1) Amikor a Társulási Bizottság a III. részben ráruházott bármely feladatát végzi, az együttműködési ügyekért felelős közösségi és chilei képviselőkből áll, általában magas beosztású tisztviselői szinten.
(2) A 6. cikkben foglalt rendelkezések ellenére a Társulási Bizottság különösen a következő feladatokat látja el:
a) a Társulási Tanács támogatása az együttműködési ügyekkel összefüggő feladatainak teljesítésében;
b) a Felek által egyeztetett együttműködési keret végrehajtásának felügyelete;
c) ajánlások megtétele a Felek közötti stratégiai együttműködésre, amelyek a hosszú távú célok kitűzését, a stratégiai elsőbbségeket és az egyedi
cselekvési területeket szolgálják, a többéves indikatív programokra, amelyek az ágazati elsőbbségek, egyedi célkitűzések, várt eredmények és indikatív összegek bemutatását tartalmazzák, valamint az éves cselekvési
programokra; és
d) rendszeres jelentés a Társulási Tanács felé a III. részben foglalt célkitűzések és ügyek alkalmazásáról és teljesítéséről.
IV. RÉSZ
KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 55. cikk
Célkitűzések
E rész célkitűzései a következők:
a) az árukereskedelem fokozatos és kölcsönös liberalizációja az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV.
cikkével összhangban;
b) az árukereskedelem megkönnyítése, többek között a vámról és a kapcsolódó kérdésekről szóló rendelkezések, szabványok, technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások, egészségügyi és növény- egészségügyi intézkedések révén, valamint a borok, szeszes italok és ízesített italok kereskedelmének megkönnyítése;
c) a szolgáltatások kereskedelmének kölcsönös liberalizációja a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V.
cikkének megfelelően;
d) a beruházási környezet, és különösen a Felek közötti letelepedési feltételek javítása a megkülönböztetésmentesség elve alapján;
e) a folyó fizetések és tőkemozgások liberalizációja a nemzetközi pénzintézetek keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, és megfelelően mérlegelve mindkét Fél valutájának stabilitását;
f) a Felek kormányzati beszerzési piacának hatékony és kölcsönös megnyitása;
g) a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme a legmagasabb nemzetközi szabványoknak megfelelően;
h) hatékony együttműködési mechanizmus megteremtése a verseny területén; és
i) hatékony vitarendezési mechanizmus megteremtése.
56. cikk
Vámuniók és szabadkereskedelmi területek
(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki a bármelyik Fél és harmadik országok közötti vámunió, szabadkereskedelmi terület vagy más megegyezés fenntartását vagy létesítését, amennyiben azok nem változtatják meg az e megállapodásban előírt jogokat és kötelezettségeket.
(2) Egy Fél kérésére a Társulási Bizottságon belüli konzultációkra kerül sor a vámuniók vagy szabadkereskedelmi területek létrehozásáról vagy
módosításáról szóló megállapodások, illetve igény esetén egyéb, a Felek harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitikájával összefüggő főbb kérdések ügyében. Különösen csatlakozás esetén kerül sor ilyen
konzultációra annak biztosítása érdekében, hogy a Felek kölcsönös érdekeit figyelembe lehessen venni.
II. CÍM
AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 57. cikk
Célkitűzés
A Felek az e megállapodás hatálybalépésekor kezdődő átmeneti időszak alatt fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják az áruk kereskedelmét e
megállapodás rendelkezéseinek megfelelően és az 1994. évi GATT XXIV.
cikkével összhangban.
I. FEJEZET
VÁMOK ELTÖRLÉSE 1. szakasz
Közös rendelkezések 58. cikk
Hatály
(1) Ennek a fejezetnek a behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseit az egyik Féltől származó és a másik Félnek exportált termékekre kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában "származó": a III.
mellékletben megállapított származási szabályoknak eleget tevő.
(2) Ennek a fejezetnek a kiviteli vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseit az egyik féltől a másik félhez exportált valamennyi termékre alkalmazni kell.
59. cikk Vám
A vám magában foglal az áruk behozatalával vagy kivitelével
összefüggésben kivetett bármilyen vámot vagy díjat, ideértve az említett behozatallal vagy kivitellel kapcsolatos bármilyen pótadót vagy pótdíjat, viszont nem tartalmazza a következőket:
a) a 77. cikknek megfelelően kivetett belső adók vagy más belső díjak;
b) a 78. cikknek megfelelően alkalmazott dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok;
c) a 63. cikknek megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.
60. cikk
Vámok eltörlése
(1) A Felek a közöttük érvényes behozatali vámokat a 64–72. cikk rendelkezéseinek megfelelően eltörlik.
(2) A Felek a közöttük érvényes kiviteli vámokat e megállapodás hatálybalépésének időpontjától eltörlik.
(3) Az alapvám, amelyre az egyes termékek esetében a 64–72. cikk szerinti, egymást követő vámcsökkentéseket alkalmazni kell, a Feleknek az I., illetve II. mellékletben szereplő vámeltörlési ütemtervében meghatározott vám.
(4) Ha valamelyik Fél e megállapodás hatálybalépését követően, de még az átmeneti időszak vége előtt csökkenti az alkalmazott legnagyobb
kedvezményes vámtételét, az említett fél vámeltörlési ütemtervét a csökkentett vámra kell alkalmazni.
(5) Mindkét Fél kijelenti, hogy kész a 64–72. cikkben előírtaknál gyorsabb ütemben csökkenteni a vámokat, illetve az említett cikkek értelmében más módon javítani a piacra jutás feltételeit, ha ezt általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete lehetővé teszi. A Társulási
Tanácsnak a vámok eltörlésének felgyorsításáról, illetve a piacra jutás feltételeinek másképpen történő javításáról szóló határozata a 64–72.
cikkben foglalt feltételek helyébe lép az érintett termék tekintetében.
61. cikk Standstill
(1) E megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve a Felek közötti kereskedelemben nem vezetnek be új vámokat, illetve a már alkalmazott vámokat nem emelik.
(2) Az (1) bekezdés ellenére Chile fenntarthatja a 18,525. törvény hatálya alá tartozó termékek tekintetében az említett törvény 12. cikkében megállapított sávos árrendszert, illetve az azt követő rendszert, feltéve, hogy azt Chilének a WTO-megállapodás szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban alkalmazza, és olyan módon, amely nem részesíti kedvezőbb elbánásban a bármely harmadik országból származó behozatalt, azokat az országokat is beleértve, amelyekkel Chile az 1994. évi GATT XXIV. cikke értelmében megállapodást kötött vagy a jövőben kötni fog.
62. cikk
Az áruk besorolása
A Felek közötti kereskedelemben az áruk besorolása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerrel (HR) összhangban.
63. cikk
Illetékek és más díjak
Az 59. cikkben említett illetékek és más díjak összeg tekintetében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódnak, és nem jelentik a hazai termékek közvetett védelmét, vagy a behozatal vagy kivitel fiskális célból történő megadóztatását. Az illetékek és díjak a nyújtott szolgáltatás valós értékének megfelelő egyedi díjszabáson alapulnak.
2. szakasz Vámok eltörlése 2.1. alszakasz
Ipari termékek 64. cikk Hatály
Ez az alszakasz a HR 25–97. árucsoportjába sorolt termékekre vonatkozik, a 70. cikkben meghatározott mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek azonban nem tartoznak ide.
65. cikk
A Chiléből származó ipari behozatalra vonatkozó vámok
Az I. mellékletben (A Közösség vámlebontási ütemterve) "0. év" és "3. év"
kategóriában felsorolt, Chiléből származó és a Közösségbe behozott ipari termékekre vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, illetve 2006. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:
Éves százalékos vámcsökkentés
Kategória | Hatálybalépés | 2004.1.1. | 2005.1.1. | 2006.1.1. | 0. év | 100 % | | | |
3. év | 25 % | 50 % | 75 % | 100 % | 66. cikk
A Közösségből származó ipari behozatalra vonatkozó vámok
A II. mellékletben (Chile vámlebontási ütemterve) "0. év", "5. év" és "7. év"
kategóriában felsorolt, a Közösségből származó és Chilébe behozott ipari termékekre vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, 2008.
január 1-jéig, illetve 2010. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:
Az éves vámcsökkentés százaléka
Kategória | Hatálybalépés | 2004.1.1. | 2005.1.1. | 2006.1.1. | 2007.1.1. | 2008.1.1. | 2009.1.1. | 2010.1.1. |
0. év | 100 % | | | | | | | |
5. év | 16,7 % | 33,3 % | 50 % | 66,7 % | 83,3 % | 100 % | | |
7. év | 12,5 % | 25 % | 37,5 % | 50 % | 62,5 % | 75 % | 87,5 % | 100 % | 2.2. alszakasz
Hal és halászati termékek 67. cikk
Hatály
Ezt az alszakaszt a 3. HR-árucsoportba, az 1604 és 1605 HR-vámtarifaszám, a 051191 és 230120 HR-alszám és az ex190220 HR-vámtarifaszám [2] alá tartozó halra és halászati termékekre kell alkalmazni.
