• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle megtekintése"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

figyelőszolgálat

A filmkatalógushoz évenként pótfüzetet adnak k i , amely az idő­

közben gyártott, i l l e t v e b e s z e r z e t t íj filmek Jegyzékét ée az e s e t ­ l e g e s selejtjegyzéket tartalmazza.

A filmkatalógus a filmcímek betűrendjében és számozva közli a filmek a d a t a i t és annotációdét. A katalógus a következő adatokat tün­

t e t i f e l minden egye3 filmről! a f i l m magyar és e r e d e t i cioie, nemze­

tisége, nyelve, f e l i r a t a , gyártó cég, a szaktanácsadó, rendező és o- peratfir neve, a forgalmazó intézmény neve és cime; a f i l m műszaki a¬

d a t a i /méret, hossz, vetítési idő, szín, hangrögzítés módja, gyártá­

s i év/j a f i l m j e l l e g e /népszerű, tudományos, oktató, i s m e r e t t e r j e s z ­ tő, r i p o r t , dokumentum-film stb., s t b . / .

A j e l z s t t adatok felsorolása után következik a f i l m rövid t a r ­ talmi k i v o n a t a s végül az erdekeltek körének megjelölése.

A katalógust tárgymutató egészíti k i , amelyben a tárgyszavak t i ­ tán közölt számok utalnak a f i l m e k r e .

Sajnálatos, hogy ez a jelentés filmkatalógU3 nem került az Álla­

mi Könyvterjesztő Vállalat utján könyvárusi forgalomba, a Közgazdasá­

g i és Jogi Könyvkiadó csak a mii előállítását, kiadását végezte, t e r ­ jesztésével és árusításával a Szabványbolt f o g l a l k o z i k .

Gy.P.

P O L í O I R A T S Z E M L E

002.009.5:333.962

Különleges munkamódazereket igényel-e a termelőüzemek tájékoz­

tató szolgálata? - / E r f o r d e r t d l e Information i n ProduJttionabetrie- ben besondere Arbeitsmethoden?/ - TOMAH, J . - Bokumentation, S.k.

4.SZ. 1961.aug. 104-lo9 p. b:2. Ti OMK

A dokumentáció és a tájékoztatás elsősorban az uj utakat kereső kutatóintézetekben és a fejlesztést szolgáló intézményekben fejlődött.

Ennek következtében az i t t k i a l a k u l t dokumentációs módszereket a t e r ­ melőüzemek később automatikusan átvették, h o l o t t ezek gyakran egészen más Jellegű tájékoztatást igényelnek. Az üzemben dolgozó szakembert s z i n t e kizárólag azok a körülmények érdeklik, amelyek az adott Üzem­

viszonyok m e l l e t t megvalósítható u j technológiáról szólnak. Az o r ­ szágban nem kapható gépek leírása, a csak azokkal alkalmazható a j

(2)

MKx 1962.jun. U . ó V f . S.azám technológia, az i t t h o n elő nem állítható üzemanyagok, h a z a i viszonyok között át nem vehető* munkamódszerek a termelésben nem használhatók.

EB i t t mutatkozik az alapvető különbség a termelés és a kutatás és fejlesztés igénye között. F e n t i adatokat az utóbbi számára k e l l s z o l ­ gáltatni, h i s z e n annak f e l a d a t a éppen ezek h a z a i alkalmazásának meg­

tervezése, kikísérletezése, mig a termelésnek meg k e l l várnia, amig e s t a munkát számára a kutatás elvégzi. A termeles csak az u j gépek beszerzését, u j anyagok előállítását nem igénylő technológiákról, k i ­

sebb, saját eszközökkel végrehajtható újításokról szóló híreket hasz­

nálhatja. Az egyik dokumentátor p l . előbb egy építőgépeket kialakító intézménynél dolgozott, ahol a dolgozókat a prospektustár érdekelte legjobban. Ezért később egy termelő üzemhez átkerülve i t t I s minden erejével prospektustár berendezésén fáradozott, amig f e l nem világo­

sították, hogy az üzemmérnöknek n i n c s szüksége olyan gépek leírására, amelyekkel soha nem i s fog dolgozni. Ez azonban nem j e l e n t i azt,hogy a f e l nem használható adatokat a tájékoztató szolgálatnak t e l j e s e n figyelmen kivül k e l l hagynia, h i s z e n a vezetők e s e t l e g e s felszólítá­

sára az üzemmérnök i s ezivesebben f o g l a l k o z i k olyan u j eljárásokkal, amelyekről már h a l l o t t . Az üzemi tájékoztató szolgálat tehát minden olyan u j a d a t r a hívja f e l a figyelmet, amelyek az adott üzemviszonyok m e l l e t t felhasználhatók, az egyéb információk közül azonban csak azo­

k a t válassza k i , amelyek e s e t l e g e s későbbi fejlesztés során szóbajö­

hetnek.

A tervezőintézeteknek ismét más az igénye: szabványokra, t i p u a gyűjteményekre, törvényes előírásokra, prospektusokra és árjegyzékek­

r e van szüksége, mert ha a tervező mérnök nem tud a legújabb különle­

ges külföldi t e c h n i k a i újdonságról, nem olyan h i b a , mintha a s ismere­

tek hiányában as építész p l . olyan ablakkereteket t e r v e z be, amelye­

ket az I p a r sár nea állit elő.

Hiányosaága az üzemi tájékoztatásnak, hogy a h a z a i v i s z o n y l a t ­ ban már bevált technikának igen gyér az irodalma, valószínűleg azért, mert a gyakorló mérnök nem szívesen f o g l a l k o z i k Írással.

A tájékostatás f a j a i tehát a következők:

1. a h a z a i viszonyok között még nem realizálható technikáról;

2. a h a s a i viszonyok kötött realizálható technikáról;

3. az egyidejű, már alkalmazott technikáról, 4. • gyakorlat t a p a s z t a l a t a i .

A tájékoztatás s i k e r e gyakran a szolgáltatás formájától i s függ.

üzemben a dokumentációs irodalmi utalásnak A a r t o n szol gálát és referáló kiadványok/ általában n i n c s s i k e r e , ez kutató intézetbe v a ­ ló. Annál célszerűbb az e r e d e t i szöveg olvasását szükségtelenné tevő, a fontos adatokat, ábrákat közlő gyors információ, lehetőleg külön­

álló A/5 nagyságú lapokon.

Csehszlovákiában érdekes ujitás, hogy építkezések alkalmával fényképfelvételeket készítenek. Már a tervező köteles megadni, hogy a munka mely s z a k a a s a i t k a l l lefényképezni. Ebből az anyagbői t e l j e s

(3)

Figyelő ezolgálat

fénykép-dokumentáció tevődik össze. Az első kísérletek már bebizonyí­

tották, hogy az érdeklődés ezek iránt nagyobb, mint az i r o d a l m i doku­

mentáció iránt. Ennek f e j l e t t e b b formája a filmtér, a h o l ugyanazt mozgó f i l m r e v e s z i k .

Hasznos formája a tájékoztatásnak a személyes k a p c s o l a t . A Szov­

jetunióban sok helyen magas képzettségi! "információs mérnökök" d o l ­ goznak, akiknek egyetlen f e l a d a t a információ szerzése az u j techniká­

ról, kizárólag üzemlátogatás során, szóbeli értesülés utján. F s l t e h e - tő, hogy ez a módszer - a f e n t említett fényképező eljáráshoz hason­

lóan - hamarosan elterjed,és előreláthatóan 1965-ig állandó h e l y e t e z s r e z magának a tájékoztatásban.

Jól beváltak a baráti szerződések i s , amelyek során kát hasonló profilú vállalat vezető dolgozói a legrészletesebben kicserélik t a ­ p a s z t a l a t a i k a t .

miután a termelő üzem sokrétű dokumentációs f e l a d a t a i t rendsze­

r i n t kisebb létszámmal és mostohább körülmények között végzi, mint p l . a jobban ellátott kutatóintézetek, az üzemi tájékoztatástól mun­

kájukat megköhnyito egyszerűbb dokumentációs módszerek kidolgozására várunk tőlük j a v a s l a t o k a t .

D M .

002/438/

Dokumentáció Lengyelországban.- /Oocumentation I n Poland/ - WEESIBC, J . - American Documentation, 12.k. 4.az. 1961.okt. 279-284.

p. b:25. T:OKK

A Szovjetunióban és a s z o c i a l i s t a tábor országainak többségében követett gyakorlattól eltérően a l e n g y e l dokumentáció decentralizált szervezetoen f o l y i k . Az egész országra kiterjedő irányítás és felü­

g y e l e t két szorosan együttműködő Intézet f e l a d a t a : az 1950-ben léte­

sített C e n t r a l n y I n a t i t u t I n f o r m a o j i Haukowo-Technicznej i Ekonomicz- n e j , és az 1953-ban létesített Osdrsh B i b l l o g r a f i i 1 Dokumentacnij Naukowej Polskiéj Akademii Nauk-é. 1960 óta ezek irányítása alá t a r ­

toznak az egyes minisztériumok müezaki-gazdasági tájékoztató központ­

j a i , amelyek az egyes iparágakon belül folyó dokumentációs munka ko­

ordinálói, továbbá az un. szakmai dokumentációs és műszaki-gazdasági tájékoztató központok, amelyek referátumok és tájékoztató kiadványok feldolgozásával foglalkoznak, a végül az üzemi műszaki éa gazdasági tájékoztató központok, amelyek elsősorban az üzemi tájékoztatás cél­

j a i t szolgálják. Az irányitó intézetek gondoskodnak az anyag közpon­

t i tárolásáról, kiadványok sokszorosításáról ÓB az anyag szétosztá­

sáról, v a l a m i n t az egységes módszerek kialakításáról. A f e l a d a t o k e l ­ látására alkalmas szakemberek képzése, i l l . továbbképzése 1958-ig egy-egy központ saját f e l a d a t a v o l t . 1958 Óta külön főiskolán f o l y i k

(4)

MET 1962.Jmu IX.évi. 3.szám

a tudományos és műszaki dokumentalisták szakképzése. Ettől függetle­

nül minden központ évente két-három hetes tanfolyamon képezi k l a r e ­ feráló munkatársakat. A dokumentalista képző főiskolát a r l D kísérle­

t i tanintézetnek ismerte e l . A l e n g y e l dokumentáció színvonala kor­

szerű, hagyományos szolgáltatások m e l l e t t a n a l i t i k u s és s z i n t e t i k u s irodalmi tájékoztató kiadványokat i s rendszeresen készítenek.

I . I .

002.513.5

Három visazakeresó rendszer összehasonlító vizsgálata, összefog­

laló. - / A compaxative study of three systems of Information r e t r i e - v a l : a summary.-/ - STEVENS, »,D. - American Documentation, 12.k.

4.BZ. 1961.okt. 243-24-6 p.

A robbanóanyagok 1942 - 1957 közötti szakirodalmi anyagára, kü­

lönösen az osztályozott kutatási jelentésekre, valamint a rendelke­

zésre álló további kb. 8000 lyukkártyára f e l v i t t adatokra kiterjedő­

en visszakereső adatgyűjtést végeztek, három különböző rendszer öaz- szehasonlitása és értékelése céljából. Valamennyi adat lyukkártyán, kézikönyv formátumú tárgymutatóban /index/ é3 hagyományos könyvtári reference-katalógusoan került feldolgozásra, 111. regisztrálásra. A f e n t i rendszerei: B z e r i n t regisztrált adatmennyiség a szakterület fen­

t i időszakból származó t e l j e s irodalmi anyagának csak töredéke, s igy a vizsgálat során kitűnt, hogy a gépesített lyukkártya rendszer léte­

sítési költsége nem áll arányban a rendszer tényleges teljesítményé­

v e l , mert a töredék anyagot a lyukkártya rendszer rosszabb hatásfok­

k a l hasznosítja, mint a t e l j e s anyagot. D l . bizonyos határon t u l a rendszer önmagát ismétli. Gépi rendszer alkalmazása e s z e r i n t csak ak­

kor indokolt és hatékony, ha egy szakterület optimálisan t e l j e s anya­

géra épül. A2 ugyanarról az anyagról készült tárgymutató használata nehézkes és lassú. Szűkebb bázis és kisebb /töredék/ adatmennyiség e¬

setében a hagyonányos reference-katalógue a visszakeresés céljának legésszerűbb és leggazdaságosabb eszköze.

P . I . 002.513.5

két Réni adatfeldolgozó rendszer összehasonlítása a rögzített adató k s z ó társ seri: eKvoevetéBe- alapján.- /A compariaon of d i c t i o n a r v uae w i t h i n two information r e t r i e v a l systems/ - SCHGTTZ, C.K.;

SüHVfAETZ, Í.D.; STEXKíJEEG, I . - American Documentation, 12.k. 4.az.

1961.okt. 247-253 p. a i 7 , b t l . T:0MK

A Marck Sharp and Bohme /USD/ lyukkártyás /IBM 101/, valamint

(5)

F i g y e l i s z o l g á l a t

az Armed S e r v i c e s T e c a n i c a l Information Ageney /ASTIA/ számítógépes /Eemington Band Onivac S o l i d State Computer/ adattároló ós v i s s z a k e ­ reső rendszereket vizsgálták az egytagú és kéttagú j e l e k s t a t i s z t i ­ k a i összehasonlítása, valamint a kombinációs lehetőségek figyelembe­

vétele alapján. Mindkét esetben az azonos szakterületről tárolt t e l ­ j e s adatmennyicégnek kb, 20-25 £-át vették a l a p u l . Az egy- éa a két- tagú J e l e k aránya a két rendszer esetében kb, azonos v o l t . I l i v e l a¬

zonban az egy dokumentumra jutó f e l d o l g o z o t t J e l e k aránya az AS11A esetében 5,4, az MSD esetében pedig kereken 10, utóbbi esetében a kombinációs lehetőségek kedvezőbbek. A vizsgálat során nem tisztázó­

dott t e l j e s mértékben, hogy - a r e n d s z e r további fejlesztését l a f i ­ gyelembe véve - a f e l d o l g o z o t t dokumentumok Btémához képest ml az egy dokumentumra jutó j e l e k mennyiségi optimuma. Végső soron u l , ez hatá­

r o z z a meg a r e n d s z e r hatékonyságát.

P . I .

002,513.5

E l v i példa adattároló és visszakereső r e n d B z e r hatékonyságának vizsgálatára.- /A narafllgm f o r a r e t r i e v a l e f f e c t i v e n e s s exporlment/

üüKUSTEla, H. - American Documentad.on, 12,k. 4-.BZ. 1961.okt. 254¬

259 P. a i l , bt3, I10MK

A különféle adattároló és visszakereső r e r d a z e r e k egyedi és egy­

más közötti összehasonlító vizsgálatairól rendelkezésre álló eddigi adatok még mindig nem nyújtanak elegendő támpontot valamely rendszer kétségbevonhatatlan /abszolút/ előnyösségének vagy felsőbbrendűségé­

nek bizonyításához. Az adatok sok esetben egymásnak ellentmondók,nem általánosíthatók. A vizsgálatok l o g i k a i menetét elméleti sémán ezem- lélve kitűnik, hogy a z egyes rendszerek ecetében lehetséges változa­

tok a n n y i r a Bzéleskörüek, hogy a z optimum meghatározása még elméleti uton sem lehetséges. Mind a z elméleti, mind a g y a k o r l a t i vizsgálatok bőséggel szolgáltatnak azonban adatokat a már a l k a l m a z o t t vagy a jö­

vőben alkalmazásra kerülő rendszerek v i s z o n y l a g o s előnyeinek és hiá­

nyosságainak feltárásához. Ezek alapján fokozatosan dolgozható k i az optimális r e n d s z e r . A j e l e n l e g i s széles körben, s z e r t e a világon f o ­ lyó vizegálátoknak egyelőre csupán " d i a g n o s z t i k a i " szerepe van,a f e l ­ ismerések osak a vizegélt rendszer hiányosságaira, e s e t l e g azok kikü­

szöbölésére vonatkozóan érvényesíthetők.

P . I .

(6)

MET 1962.Jun, IX.évf. 3.szám

002.513.5

Az információ-visszakeresés megoldásra váró problémája. - /The challenge of information r e t r i e - v a l / - PAPJtADAKE, " j . - J o u r n a l of Do­

dimén t a t i o n , 17.k. 4.az. 1961.dec. 233-244 p. T:0KK

Az emberiség állandóan szaporodó tudáskincse hova-tovébb a z z a l fenyeget, hogy mennyisége következtében hozzáférhetetlenné és ennek folytán újra meg nem tudhatóvá válik. Éppen ezért o l y sürgős az i n ­ formáció visszakeresése, i l l . a szükséges és megkívánt tájékoztatás felleléee kérdésének beható, a kérdést elméleti a l a p j a i b a n tisztázó megoldása. Az informáeió-visszakeresés valójában a z t j e l e n t i , hogy megtaláljunk,és megfelelően újra közölhessünk,és továbbadhassunk o¬

l y a n információt, amit valamiképpen korábban már rögzítettek, f e l j e ­ gyeztek.

Az utóbbi években számtalan módon kísérelték meg megközelíteni - inkább a g y a k o r l a t i , mint az elméleti oldaláról - s f e l j e g y z e t t t u ­ dás megtelelő rendszerezésben a későbbi visszakeresést lehetővé tevő tárolási és gépi uton való visszakeresési módozatait; megalkottak kü­

lönböző j e l r e n d s z e r e k e t : kódokat, fogalomkapesclatokat, l o g i k a i tárgyszó-összefüggéseket s t b . s t b . V i s z o n t kevéssé vették figyelembe, hogy az alapprobléma minden i l y e n megalkotott u j jelzőrendszer a l k a l ­ mazáséval raé^ csak bonyolódik. Az információ-visszakeresés eredmé­

nyessége, tehát az eljárás gyorsítása ée hatékonysága pedig mindenek­

előtt a t t ^ l függ. vajon sikerül-e a tudást rögzítő dokumentumhoz köz­

vetlenül e l j u t n i , 3 nemcsak az információt tartalmazó dokumentum j e l ­ zetéhez, kódjához, tehát C3upán a hivatkozáshoz - ami azután ujabb komplikált további visszakeresési éa válogatási müveleteket tesz szükeégeseé, AZ informáeió-visszakeresés továbbá csak akkor l e s z t a r ­ t a l m i l a g i s értékes és hatékony, ha - a szakozási rendszerhez hason­

lóan - lehetővé t e s z i , hogy nem csupán egy egyedi fogalmat, hanem r o ­ kon, analóg fogalmakat i s gépi uton, gyorsan f e l l e h e t k u t a t n i . A kér­

dést - szerző s z e r i n t - o t t k e l l megfogni, hogy a f e l k u t a t o t t és k i ­ válogatott információk nem számok, hivatkozások, de még nem i s r e f e ­ rátumok, hanem a t e l j e s tájékoztatást magát tartalmazó dokumentumok alakjában legyenek prezentálhatók.

V.P.

002.63

A Tudoi^áGyokat Kivonatoló és Indeikéezitó Szolgálatok Nemzeti Szövetségének működése.-'/The yunction of the National Federation of Science Abstraoting and Indexing S e r v i c e s / - JENSEK, RAÍMOhD A. - S p e c i a l L i b r a r i e s , 52.k. 10.sz. 1961.dec. 555-557 p. T:0KK

A B a t i o n a l r e d e r a t i o n of Science Abetracting and Indexing S e r -

(7)

ílgy 6 i őe zolgálat

v i o e B - t 1958-ban azért hozták: létre, hogy a legfontosabb amerikai referáló és indexkészitő szervek között kooperációt teremtsenek,meg­

keresve az u t a k a t és módokat működésük megjavítására. A F e d e r a t l o n végső célkitűzése tulajdonképpen a tudósok, kutatók közötti i s m e r e t ­ közlés megjavítása a nemzetközi tudományos dokumentációs folyóirato­

kon kérésztől,

A Pederation széleskörű és átfogó programot dolgozott ki,amely­

ben az alábbi problémakörök szerepelnek, mint: a bibliográfiai, k i v o ­ natoló és index szabványok; transllterálás; terminológiák meghatáro­

zása s t b . A Pederation t a g j a i közé s o r o l olyan I s m e r t s z e r v e z e t e k e t , mint a CHEMICAL A8STBACTS, ENGINEERING INDEX, ASM EEVIEW OF META1 LITEBATORE, UNITED STATES GOTEENMEBT HESEABCH EEF0BT3 s t b .

A Pederation munkacsoportjai, bizottságai a tag-Bzervezetek mun­

katársaiból tevődnek össze. A munkacsoportok komoly t e r v e k e t dolgoz­

tak k i . így a Pederated L i s t of S e r i a l s c. összeállítás újrakiadását amely a tagszervezetek által f e l d o l g o z o t t /referált, i n d e x e l t / folyó­

i r a t o k , periódikák jegyzéke.A j e l e n kiadás t a r t a l m a z n i f o g j a az ÜSA- án kívüli angol nyelvű periódikákat i s . Távolabbi t e r v a kiadvány k i ­ bővítése egy olyan leltárrá, amely felölelné a világ valamennyi tudo­

mányos periódikáját és monográfiáját. A L i b r a r y of Congresa-azel tör­

tént kooperáció keretében elkészült t a v a l y a Gulde to U.S. Indexing and Abetracting S e r v i c e i n Science and Technology c . kiadvány.A t a g ­ szervezetek referálás! bázisa rendkívül megnőtt a Pederation létre­

jötte óta, mlg 1957-ben 437 000 c i k k e t referáltak, addig 1960-ban 616 000-t, a növekedés 41 £-os.

A Pederation autonóm, független, önálló kiadói tevékenységet folytató testületek ezerve, amely l a s s a n és céltudatosan működve ko­

ordinációra törekszik, elsősorban e g y e s i t e t t jegyzékek közreadásában ás szabványok létesítésében.

A Pederation létrejöttének tulajdonképpeni előzménye annak a felismerése, hogy rendkívül megnőttek az Információs szolgáltatások, az irántuk támadt igény, továbbá a kiadói tevékenységek, és szüksé­

gessé vélt egy "nemzeti t e r v " létrehozása, amely felöleli az USA l e g ­ fontosabb referáló, kivonatoló, Indexkészitő szolgáltatásait egy t u ­ dományos tájékoztatás keretében. Hivatkoznak a Szovjetunióra, a h o l a hatalmas kutatási ée fejlődési törekvések megnövelték az I r o d a l m i termelést. Az előbbi nemzeti tervtől várják, hogy valamennyi kivona­

toló és Indexkészitő törekvés számára Irányítást fog tudni nyújtani.

Szovjetunió műszaki folvó<™.ta4inqk. kézikönyve.- /Szpravocsnlk D.É,

016:05:62

ECkAJA, A.7. - S z o v e t s s -

(8)

KEI 1962.jun, IX.évf. 3.Beám

r a j a B i b l i o g r a f i j a , 1/71/.ez. 1962. 53-55 p. T:OMK

AB össz-szövetségi Könyvpalota szerkesztésében és kiadásában 1961 végén j e l e n t meg fl.A. YIl'CSOR összeállításában a Szovjetunió' műszaki folyóiratainak felsorolását és jellemzését tartalmazó kézi­

könyv, amely az 1956 és 1959 közötti időszakban megjelent 579 folyó­

i r a t o t dolgoz f e l . A kézikönyv nagy értéke, hogy a f e l d o l g o z o t t f o ­ lyóiratok t a r t a l m i ismérveit, periodicitását - a szigorúan v e t t könyvészeti adatokon kívül - i s megadja, a a folyóiratok között o¬

l y a n természettudományi vagy más szakterületi folyóiratokat i s f i ­ gyelembevesz, amelyek adott esetben műszaki vonatkozású anyagot l e ­ közölnek.

T.P.

025.135

Géni módszerek alkalmazása a könyvtári munkában. Folyóiratokr- /ApplicationB of machinee to l i b r a r y techniques: P e r i o d i c a l s / -

McCAHB, A. - American Documentation, 12.k. 4.ss. 1961.okt. 260-265 p.

a:9, b : l , T:0KK

Kísérletek folynak a gépi adatfeldolgozás /IBM lyukkártya/ a l ­ kalmazására, kisebb könyvtár évi folyóirat beszerzési jegyzékének összeállitáaához. Az alkalmazott rendszerben az I l y e n jellegű f e l d o l ­ gozó rendszer minden lényeges ismérve megtalálható, s mint i l y e n se­

matikusnak tekinthető. A folyóirat nyilvántartás és a szerzeményezés szempontjából fontos minden lényeges adatot lyukkártyára v i s z n e k át/

amelyen a legtöbb h e l y e t a folyóiratcím fogalmi jegyeinek k e l l b i z ­ tosítani. Minden más adat csoportosítható, s csoportonként azonos fogalmi Jeggyel Jelölhető. Kiegészítő berendezésekkel /letapogatás e l e k t r o o p t i k a i módszerrel, adatnyomtató s t b . / további adatok nyilván­

tartása, visszakeresése, valamint s t a t i s z t i k a i kimutatások készítése i s lehetséges. Bár a fejlődés j e l e n l e g i szakaszában ismeretes rend­

szerek egyike sem tekinthető véglegesen k i a l a k u l t n a k , a kísérleti e¬

redmények biztatók. Az i s m e r t e t e t t sematikus módszer kisebb könyvtá­

rakban alkalmazott k i l e n c különféle rendszer kombinációján a l a p u l . P . I .

Szovjet folyóiratcímek rövidítése.- /Zur Kürzung s o w j e t i s c h e r Z e i t s c h r i f t e n t i t e l / - küHLPPORM, G. - Dokumentation, 8.k. 4.sz.

1961.eug. 97-103 p.

A DIB 1502 ez. szabvány 2.BE. melléklete az alábbi t e r v e z e t e t

(9)

P l gyelőszo i g a l a t

U U l i

1. k elmeket agy k e l l röviditeni, hogy ások rekonstruálását l e ­ hetővé tegye, v a g y i s a szóbői annyit Írunk k i , amennyiből a t e l j e s kifejezés még felismerhető, szemben az eddig használt t e l j e s / i n l t i a l / rövidítéssel, ahol vagy meg k e l l e t t a j e l e ­ ket t a n u l n i , vagy csak k u l c s segítségével v o l t a k feloldhatók.

Utóbbi esetben p l . Voprosi i s t o r l i : V I , még a római számmal i s könnyen összetéveszthető. A t e r v e z e t értelmében megmarad a t e l j e s szótő vagy legalábbis hosszabb ssőkezdet, p l . Vopr.

i s t . ami kizár minden félreértést. Elvétel a mindjobban t e r ­ jedő z s u m a l sző Z jelzése.

2. A elmeket transzlitterálnl k e l l .

5. Az első szabályból következik, hogy a konjugációk éa prepozí­

ciók megmaradnak.

4. A rövidítést a szóvég egyszerű elhagyásával képezik, és utá­

na pontot tesznek.

5. Az orosz n y e l v t a n i szabálytól eltérően a német szabályt kö­

vetve a melléknevet kisbetűvel, a főnevet nagy betűvel Írják.

P l . Gos. - goszudarsztvo - állam, de gos. - gosudarsztvennii - állami. Ez g y a k o r l a t i l a g igen nagy jelentőségű, mert Így a szavak első pillantásra megkülönböztethetők.

6. Az egyse vagy többesszámot nem v e s z i k t e k i n t e t b e .

7- Egyetlen Összetett szóból álló elmek érintetlenek maradnak.

Összetételnél csak a második tagot rövilitik. A kötőjellel összekötött szavaknál mindkét tagot rövidítik a kötőjel meg­

hagyásával.

B. A msgjelenési h e l y a cintől vesszővel elválasztva, t r a n s z l i t - terálva feltüntetendő. Miután azonban a legtöbb s z o v j e t l a p Moszkvában j e l e n i k meg, ez nem tüntetendő f e l .

9. Az oroszban i s előforduló nemzetközi kifejezések az eddig Bzokásos módon röviditendők.

10. E z z e l a s z o v j e t lapok rövidítésére vonatkozó eddigi szabvány érvényét v e s z t i .

Az ujabb mellékletként f e l s o r o l t példákban azonban több kifogá­

s o l n i való i s akad. P l . a j a v a s o l t Hab, - rabota azért nem f e l e l meg, mert a r a b o c i j - munkás szót i s jelölheti. Inkább maradjon rövidítét­

l e n , h i s z e n tudományos munkáknál u g y i a inkább a trudy - T T . k i f e j e ­ zés a használatosabb. V i s z o n t a sbornik /gyűjtemény/ szláv sb rövidi- téss a nemszláv nyelvűek előtt a n n y i r a s z o k a t l a n , hogy nyugodtan használható, a tudományos irodalomban ez a formája máris igen e l t e r ­ j e d t , ezért jobb a j a v a s o l t sbor.-nál.

A f e n t i jól meggondolt és nemzetközileg i s elfogadott 10 s l a p -

(10)

MKT 1962.jun. I i . é v f . 3.szám

szabály megérdemli a tudományos nyilvánosság noSEájárulását, még na részleteiben kisebb kívánnivalókat i s hagy hátra. A kérdés sürgőssé­

gére és fontosságára való t e k i n t e t t e l reméljük, hogy egy általános, kötelezd érvényű Bzabály mielőbb életbelép.

DM*

026I027.53:021.6

A mÜBzaki irodalom propagandáiénak koordinálása.- / O k o o r d i n a c l i i kooperacii propagandü tehnieseszkoj literaturü/.- SIMKE7ICS, L.A. - ESZIPOVA, B.F. - Tehnicseszkle B l b l i o t e k i SzSzSzB, Opüt Babotü,Szbor- n i k 3. J.sz. 1961. 24-26 p. T:0MK

A krasznodarszki népgazdasági tanács miiszaki-tudományos közpon­

t i könyvtára a műszaki propaganda területén szorosan együttműködik a krasznodarszki járási közművelődési könyvtárral, bár mindegyikük más hálózathoz t a r t o z i k , 111. más t i p u B U könyvtárak tartoznak gondozásuk alá. A járási közművelődési könyvtár csak 1960. év e l e j e óta r e n d e l ­ k e z i k kb. 10 000 kötetes műszaki könyvállománnyal, v i s z o n t a népgaz­

dasági tanács műszaki-tudományos központi könyvtára lényegesen na­

gyobb állománya i s a könyvtárközi cserében rendelkezésére áll.

A két könyvtár az elmúlt években szoros k a p c s o l a t o t épített k i ; Így p l . a városukban t a r t o t t különböző műszaki konferenciák alkalmá­

v a l közös tematikus kiállításokat rendeztek, ajánló bibliográfiákat készítettek. A népgazdasági műszaki fejlesztési célkitüzéBeknek meg­

felelően összeállított szakirodalmi l e g f r i s s e b b anyagról a központi műszaki könyvtár a hatáskörébe tartozó állami vállalati könyvtárakat tájékoztatja, mlg a járáai könyvtár a h e l y i , tanácsi vállalatok felé irányítja a műszaki propagandát.

A kÖzÖBen elkészített ajánló bibliográfiák közül különösen ered­

ményes v o l t "A kukoricabetakarltás korszerű gépesítése", valamint"Mű­

anyagok feldolgozásának és műanyagcikkek készítésének korszerű eljá­

rásai" cimüek.

A módszertani munka tekintetében a két könyvtár, 111. könyvtár­

típus között i s bizonyos l a z a együttműködés fennáll, ennek erőeitése azonban a jövőben sokkal fokozottabban kívánatén lenne.

T.P.

027.6*62

Az i p a r i élet központiában.- /V centre proizvodsztvennoj z s i s - ni/.-^lEESCsÁGlii, 'B. - BiDliotékar*, l . a z . 1962. j a n . 24-27 p . TiOMK

(11)

Figyelőszolgálat

A moszkvai Dinamó gyár műszaki könyvtárában a kétszintes raktár­

helyiségben, könnyen mozgatható fémpolcokon kb. 130 000 kötet könyv tárol. Az irodalom terjesztése érdekében a helybenolTasáson ás köl­

csönzésen kivül az s i m u l t 3 évben számos u j szolgáltatást vezettek be. A könyvtár aktivistái naponta összeszedik a saját Üzemrészüket érdekli a j könyveket, és ebédidőben szemlére t e s z i k k i azokat. A könyvtár ezenkívül minden szerdán un. információs napot t a r t , amikor I s megtekintésre t e s z i k i u j szerzeményeit. /A szakrendben polcokra r a k o t t dokumentumokat leltárbevétel után és feldolgozás előtt állít­

ják k i , ha v a l a k i érdeklődik egy dokumentum után, a z t soronklvUl f e l ­ dolgozzák./ Az üzemi lapban a könyvtár minden héten s z e r e p e l , h o l az a j könyvek jegyzékét közlik, h o l ajánló bibliográfiákat állítanak

össze a szakemberek egyes c s o p o r t j a i részére, állandó kiállításokat i s rendeznek az újítóknak, és különösen erőteljes propagandát f e j t e ­ nek k i az ujitásl értekezletek alkalmával. Az egyes üzemrészekben mozgó-könyvtárakat szerveznek,

A könyvtár és a gyár műszaki információs irodája közösen műsza­

k i fakultást s z e r v e z e t t a három éves kultúrálja egyetem keretében.

Most 300-an tanulnak i t t . A könyvtár külön figyelmet f o r d i t a tovább­

tanulók szakirodalmi igényelnek kielégítésére.

A különböző a j munkamódszerek következménye, hogy a Dinamó gyár műszaki könyvtára három év a l a t t 2000-ről a kétszeresére emelte ál­

landó olvasóinak számát.

027.6162

Hogyan dolgozunk a műszaki könyvvel? - /Kak mü rabotaem s z t e h - n i c s e s z k o j k n l g o j / . - LűZuINEYA, N. - B i b l i o t e k a r ' , 2.sz. 1962.febr.

28-29.p.

A b r j a n s z k i v i l l a m o s erőmű műszaki könyvtárában 24 000 kötet található. A könyvtár munkatervét együtt készitl e l a könyvtári t a ­ náccsal, amelynek vezetője az üzem főmérnöke. Állandó közvetlen kap­

c s o l a t o t tartanak az egyes üzemrészekkel, folyamatosan tájékozódnak az igényekről.

Rendszeresen adnak k i ajánló jegyzékeket az u j könyvekről,for­

dításokról, expressz-információs anyagokról, műszaki prospektusok­

ról ós az üzem profiljába vágó szakfolyóiratok cikkeiről. Különös gondot fordítanak a folyóiratok propagandájára: plakátok formájában hívják f e l a figyelmet az egyes folyóiratokra / c i k k e k r e / , vitát ren­

deznek róluk s t b .

A közeljövőben meg akarják valósítani J A 3 I S mérnöknek S z o v j e t ­ unió- ez érte e l t e r j e d t munkamódszerét: a munkások között létesítendő

(12)

MXT 1962.Jun. Il.évf. 3.szám

olvasókör-ok megteremtésére, amelyek a műszaki irodalom tanulmányozá­

sát h i v a t o t t a k előmozdítani.

A kollektív propaganda m e l l e t t nagy gondot fordítanak az egyes olvasókra i s . Az u j könyvekből, folyóiratokból s t b . a főmérnök mindig kijelöli, hogy kinek a figyelmét mire k e l l felhívni. Állandó f e l a d a ­ tuknak t e k i n t i k az e s t i és levelező hallgatók segítését i s . Hasznos propaganda eazköznek b i z o n y u l t , hogy a könyvtár állományának egy ré­

sze szabadpolcon van.

B.3.

347.78

A szerzői jog hatása a bibliográfiai összeállításokra és kiad¬

ványaira.- / B f f e c t of Copyright on the Compilation and P u b l i c a t i oö"

of B i b l i o g r a p h i e s / - BÜDIHGTON, W l l i a m S. - S p e c i a l l i b r a r i e a , 52.k.

9.SZ. 1961.nov. 513 p. T:OMK

Az Északamerikai Egyesült Államokban a szerzői Jogvédelem reví­

ziójára került sor. A SPECIAL LIBHAEIBS 1961. novemberi számában a cikkek többsége a szerzői Jogvédelem kérdésével f o g l a l k o z i k . Történe­

t i áttekintésben i s m e r t e t i k a szerzői jogvédelem eredetét, fejlődését;

és részletesen elemzik a mai h e l y z e t e t . I s m e r t e t i k a kiadok vélemé­

nyét, valamint a Copyright O f f i c e J a v a s l a t a i t az u j szerzői Jogra vo­

natkozóan. A kérdésnek számos könyvtári vonatkozása i s van, amelyből az alábbiakban a szerzői jognak a bibliográfiai összeállításokra ás kiadványokra gyakorolt hatását ismertetjük a "Using oopyrlghted ma­

tériái" o. c i k k egyik f e j e z e t e alapján:

A c i k k Írója a C r e r a r L i b r a r y munkatársa. S z e r i n t e a szerzői jogvédelem kérdése könyvtára bibliográfiai tevékenysége /akár p u b l i ­ kált, akár nem/ szempontjából nem jelentős probléma, mert a kivonato­

kat nem a szerzők készítik e l /ami egy csomó folyóiratnál szokás, és azok alkalmazzák i s a szerzői Jogvédelem gyakorlatát/, hanem az e r e ­ d e t i folyóiratáéi a c i k k alapján készül a kivonat, tehát bárki bérmi­

kor felhasználhatja. Másrészt a kivonatok s p e c i f i k u s igényeket elégí­

tenek k i , tehát nem a c i k k egész tartalmát közlik, mint p l . a Chemi- oal A b s t r a c t s , hanem bizonyos szempontok s z e r i n t emelnek k i , vagy hagynak e l részeket.

Retrospektív kutatásnál és bibliográfiai összeállításnál már lé­

nyegesebb a Chemioal Abstracts és egyéb források szerzői Jogvédelem­

mel ellátott kivonatainak a használata. S t a t i s z t i k a i felmérés alapján megállapítja, hogy a kurrens év kivonatainak felét megvizsgálva a z t az eredményt kapta, hogy a kivonatok 60 5t-ánál nem áll fenn a szerzői jogvédelem esete. A szerzői joggal ellátott kivonatok 2/3-a v i s z o n t külföldi, főleg a n g l i a i és nyugat-német.

D.É.

(13)

Figyelőszolgálat

659.24:002

A mindenoldalú információ lobb tudományoe áa műszaki-gazdasági eredményekre v e z e t . - / A l l a e i t i g e Information - h R A B B T n ^Tssen^cnafT- l i c h e and teohnieoh-ökonomische E r g e b n i s s e / - HUBERT _ w i r t s c h a f t , 17.k. 7.a*. 1962.febr.14. 15 p.

Az SDK Műszaki Kamarájának Elnöksége 1962. január 23-1 ülésén a z z a l az előterjesztéssel f o g l a l k o z o t t , amelyet kiváló dokumentációs szakemberek egy c s o p o r t j a dolgozott k i a Tudományos Akadémia Dokumen­

tációs Intézetével egyetértésben. Aa előterjesztés megállapítja, hogy az NDK vállalatai és intézetei nem használják f e l kellőképpen a kül­

földi országok g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i t és tudományos eredményeit.

A műszaki világaziuvonal elérésére irányuló f e l a d a t o k a t azonban sok­

k a l gyorsabban és kisebb költséggel lehetne teljesíteni, ha a doku­

mentációt és információt nagyobb mértékben használnák f e l . A v i t a so­

rán az egyik felszólaló rámutatott a r r a , hogy a legutóbbi években az SDK számos kerületében dokumentalista munkaközösségek a l a k u l t a k , ame­

l y e k a Dokumentációs Intézettől kapnak g y a k o r l a t i és módszertani út­

mutatásokat, s z e r v e z e t i l e g pedig a Műszaki Kamara irányítása a l a t t állnak. Ezek a regionális munkaközösségek azonban már nem f e l e l n e k meg a követelményeknek, s ezért a g y a k o r l a t i szakemberek központi s z e r v létesítését tartják szükségesnek. Az e m i i t e t t elnökségi ülésen olyan döntést hoztak, hogy a Műszaki Kamara Elnöksége m e l l e t t megala­

kítják "A Tudományos és Müszaki-Gazdasági Dokumentáció és Információ Bizottságá"-t. Ennek a bizottságnak elsőrendű f e l a d a t a l e s z az, hogy az HDK-ban, a s z o c i a l i s t a éa a tőkésorsságokban folyó dokumentáció helyzetével kapcsolatban ajánlásokat dolgozzon k i , a ezeket az elnök­

ság, i l l . az illetékes állami szervek vezetőségei elé t e r j e s s z e . Az Elnökség határozata s z e r i n t az ajánlásoknak - többek között - az a¬

lábbiakra k e l l Itt t e r j e d n i Oki a dokumentációs és információs tevékeny­

ség koordinálásának megjavítása; az információ szervezetének éssze­

rűbb kialakítása; Jól s z e r v e z e t t információs osztályok létesítése a vállalatoknál; a felhasználásra érdemes dokumentációs források jobb nyilvántartása; a szakirodalom feldolgozási módszereinek és techniká­

jának megjavítása s t b .

0.1.

659.24:061.4

Egy oktató jellegű kiállítás eok kétkedőt meggyőzött.- / E i n e Dehrschaa überzeugte vi->le Skeptíker/ - GBAPS STEAATMASB.B, - Wirt­

s c h a f t , 17.k. 7.sz. 1962. febr. 14. 13-p. T:0MK

A drezdai Központi Automatizálási Intézet oktató jellegű k i ál­

lításának szemléltető anyagát annak a követelménynek a flgyelembevé-

(14)

MKI 1962.Jun. II.évi. 3.szám

telével állították össze, hogy az információt éa dokumentáoiót a f e j ­ lesztési és kutatómunka s z e r v e s alkotórészévé k e l l t e n n i . A kiállítás g y a k o r l a t i példákon mutatja he az információ értékét a műszaki-tudo­

mányos munka szempontjából o l y módon, hogy bemutatja néhány kutatási és fejlesztési téma feldolgozását, az azokkal kapcsolatos munkabi­

zonylatokat és munkaeszközöket. A kiállításra került mintákon látha­

tó, hogy a Központi Automatizálási Intézet hatalmas információs a¬

nyaggal dolgozik. Szakkönyvtárában mintegy 20 000 kötet szakkönyv, több mint 200 000 bibliográfiai adat és több mint 200 000 szabadalmi leírás található. E z t az anyagot állandóan bővítik; i g y havonta több mint 300 szakfolyóirat anyagát dolgozzák f e l az Intézetben rövid r e ­ ferátumok formájában, amelyeket dokumentáoiós kártyákra vesznek f e l . A témához kötött információs munkát nem szabad csupán a "tulajdonkép­

p e n i " fejlesztési és kutatómunka előkészítő szakaszának tekintenünk, ellenkezőleg, a dokumentáció munkájának a témafeldőlgozés valamennyi szakaszára k i k e l l t e r j e d n i e . Dr. THIESSEN p r o f e s s z o r a dokumentáci­

ós és információs szervek konferenciáján hangsúlyozta, hogy "a doku­

mentáció és információ nem csupán járulékos munka a tudományhoz és technikához, hanem minden tudományos, elméleti és kísérleti munka a¬

lapvető alkotórésze." A kiállítást az Intézet munkatársain és ujitó- brigádjain kivül más intézetek, vállalatok és társadalmi szerkezetek részéről 350 látogató kereste f e l . A látogatókkal f o l y t a t o t t megbe­

szélések célja az v o l t , hogy meggyőzze Őket arról, hogy az informá­

ció fokozott felhasználása a tudományos-műszaki munka hatékonyságá­

nak emelésére v e z e t .

0.1.

659.24:65.012.6

Hogyan .javítsuk meg a tudományos-műszaki tájékoztatást? - /Kak u l u c s s i t ' naucsno-tehnicseszkuju i n f o r m a c i j u / - vVE^ENSZKIJ.T. - P l a - novoe H o z j a j s z t v o , 39.k. 3.sz. 1962. 78-79 p.

A tervezők és feltalálók u j problémák megoldásával foglalkoznak, száz és száz bejelentést tesznek a Találmányi Hivatalnak, de a b e j e ­ lentéseket sokszor visszautasítják, mert a megoldás módja nem u j . E n ­ nek oka a hiányos információ és a tervszerűtlenség. Gyakran ugyanaz­

z a l a problémával párhuzamosan f o g l a l k o z i k több intézet, vállalat, feltaláló. Az u j megoldásokról általában nagy kéaéasel szereznek t u ­ domást; a probléma kidolgozása és a publikálás között két-három év i s e l t e l i k . Ezért szükség volna olyan speciális információs szolgá­

l a t r a , amely nyilvántartja, hogy k i k és h o l foglalkoznak egy adott időpontban valamely műszaki kérdéssel.

További f e l a d a t a tervező munkák széleskörű és sokoldalú össze­

hangolása. A tervezőnek vagy a feltalálónak kétféle információra van szüksége munkája kezdetekor:

100

(15)

Pl gy e 16 o zo I g á i a t

1. Tudnia, k a l l , hogy témájára vonatkozóan milyen járásiatok, találmányok Tannak, ezeket h o l Jelentették be, h o l publikál­

ták.

2. Tudnia k e l l , hogy k i f o g l a l k o z i k még a témával, k i v e l l e h e t közös erőfeszítéseket tenni a megoldásra, k i v e l l e h e t megvi­

t a t n i a munka irányvonalát, kinek a t a p a s z t a l a t a i t érdemes figyelembe venni.

Á találmányok gyűjteményét kevesen tanulmányozzák, a tervezők gyakran már régen megoldott problémákkal foglalkoznak. Ennek oka, hogy bonyolult és nehézkes a szükséges információ felkutatása. A bib­

liográfiák hiányosak, s értesülést s z e r e z n i arról, hogy k i k és h o l foglalkoznak valamely problémával - a véletlentől függ. Egy "koordi­

nált információs szolgálat"-nak k e l l e n e segítséget nyújtania abban, hogy a tervezők, tervezőintézetek az összes szükséges adatok egy he­

lyen kaphassák meg. Ez a szolgálat választ tudna adni a r r a a kérdés­

re, hogy k i és h o l f o g l a l k o z i k egy témával. Felhasználva a vállala­

tok és a tudományos intézetek, a sajtó és egyéb hírforrások rendsze­

r e z e t t anyagát - a Jövőben pedig még a s z o c i a l i s t a országok f e j l e s z ­ tési t e r v e i t i s kielégítő Ínformációt tud majd adni minden terve­

zési problémára.

Célszerű volna a koordinált információs szolgálat munkáját ösz- s z s k a p c s o l n l a Szabadalmi-Műszaki Könyvtárral s a moszkvai Állami Nyilvános Tudományoa-MUszakl Könyvtárral, i l l e t v e a Központi P o l i ­ t e c h n i k a i Könyvtárral, amelyeknek jól s z e r v e z e t t bibliográfiai appa­

rátusa van.

A tájékoztatás és nyilvántartás céljára speciális kérdőiveket adnának k i . A vállalatok és intézetek műszaki c s o p o r t j a i a kérdőíve­

ken kitöltik a témának megfelelő rovatot, és az i v e t elküldik az i n ­ formációs szolgálat elmére. I t t a megfelelő kartotékokból és külön­

böző bibliográfiákból, referáló kiadványokból összeállítják a rész­

l e t e s választ, és az i v e t a legrövidebb idő a l a t t visszaküldik a meg­

rendelőnek. Ugyanakkor a kérdőiven feltüntetett igény az információs szolgálatnak figyelmeztetést i s j e l e n t a r r a , hogy a megrendelő vál­

l a l a t mivel f o g l a l k o z i k , s e z t a nyilvántártáét felhasználhatja a kö­

vetkező vállalatok informálására.

Cy.P.

774/777

Fotoreprodukció.- /Photoreproduction/ - OSTEH, S. - American Documentation, 12.k. 4.ez. 1961.okt. 285-291 p. b.6, TtOMK

A sokszorosítási technika fejlődésének története a rézmetszet készítés technikájától a legkorszerűbb fotomechanikai és e l e k t r o -

(16)

MKf 1962.ina. Il.évf. 3.szán

s z t a t i k u s sokszorosítási ronda zárakig. Bár a t e c h n i k a i fejlődés több évszázados múltra t e k i n t h e t v i s s z a , úgyszólván napjainkban vált csak lehetővé valamely fényképfelvételről 1 percen belül másolatot készí­

t e n i . A dokumentumok fényképészeti reprodukcióim és sokszorosítása a l i g néhány éve k i a l a k u l t módszereken a l a p u l . A feilődés jelentőé s z a ­ kasza n y i l t meg a f o t o t e c h n i k a i uton készített nyomdai matricák a l k a l ­ mazásával. A legújabb eljárások /Xerox, Termofai, infravörös, termo- p l a s z t i k u s s t b . / további fejlődés távlatalt nyitják meg, elsősorban a gyorsaság és a nagy példányszámú sokszorosítások irányában. Kétség­

t e l e n azonban, hogy különösen a r e p r e e z e n t a t l v célokat szolgáló sok­

szorosítás területén,ahol a tipográfia esztétikai szempontjai nem mellőzhetők, a követendő módezerek ma sem sokban térnek e l a Gutenberg által kialakított alapvető módszerektől.

P . I .

778.14

Fejlődési irányok a fotómásolat terén.- /Developmente i n Photo­

ré producttön7~^~KTiÍHl3^^ l l b r a r i e s , 52.k. 10. s z .

A PILMAC 300 a legújabb modell a mikrofilm olvasó-másoló berende­

zések terén. A Minnesota and Manu- f a o t u r i n g Company gyártja, és a Thermo-kax S a l e s , I n c . árusítja. A készülékhez 16 vagy 35 ma széles s z a l a g , nyílás, keret, lemez hasz­

nálható. Gombnyomással történő má­

solás után a felvétel 10 másodperc múlva 27,5 x 35 cm méretű ernyőn olvasható, látható. A készülék mé­

r e t e i 65 x 53,75 x 115 cm; ára: kb.

3000 dollár. Másik két hasonló mo­

d e l l : Pilmac 100, ára: 695 dollár és a Pilmac 200, ára: 1495 dollár.

Ugyancsak automatikus másoló­

olvasó készülék a Dooumat és Arcor.

Az első Hekorda /Kodak gyártmányú papírt és v e g y s z e r t igényel/ és Photostat /Fhotostat Corporation gyártja/ kereskedelmi néven i s m e r t . Aruk: 895 dollár.

Az Arcor automatikus másoló berendezés / a F o l y c l a i r e t G u l l l e -

minot Corp. gyártmánya, Amerikában 1961.dec. 581-582.p. T: OMK

amomatoc copmr

(17)

Figyeliszolgálat

A Sorton Mount Corp. árualtja/ műszaki r a j z céljaira készült. Kezelé­

se egyszerű, 10 másodpercen belül elkészül - gombnyomásra - a máso­

l a t . A készüléknek vetitő l e n c s e rendszere van, elihivó vegyszer s e ­ gítségével jé minőségű papiron száraz másolatot nyújt. Mérete: 120 í 52,5 i 90 omj súlya: 54,5 kg; a r a : 1995 dollár.

Két olcsóbb t i p u s , amely a Miorodealers, Inc.-nál szerezhető be:

1. a Corvette Model 51,16 mm-es f i l m e t k e l l hozzá használni, alkalmas könyvek és más kötött kiadványokból lapon, filmen vagy kártyán bérmi­

l y e n helyzetben történő másolásra; 2. a Corvette Model F-16-hoz u¬

gyancsak 16 mm-es f i l m használatos. Az olcsó berendezés bármilyen helyzetben alkalmazható fotomásolásra. 1. Súlya: 3,20 kg; ára: 450 dollár; 2. Súlya: 4-5 kg; ára: 150 dollár.

Az előzőknél komplikáltabb, egyelőre csak a rakétatechnika, r e ­ pülőgépiparban használatos berendezés: a VSMP M i c r o f i l m Catalog P l l e , amely másolt adatokat egyben tárolja, sőt felvilágosítást i s nyújt belőlük. Mégy részből áll: 1. Az információadó berendezés; 2. másoló­

olvasó berendezés; 3. mikrofilmtárt 4. előhívó berendezés.

Q.B.

• : •

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az MGT elébe ment ennek a fejlődésnek és iránytmutatóan jelölte meg a műszaki és gazdasági kérdések dokumentációjának

A Tájékoztató Központ célja elősegíteni a műszaki filmeknek az oktatásban, kutatásban és ismeretterjesztésben való felhasználását, egységes nyilvántartási rendszer

Közismert ugyanis, hogy a könyvtárosok jő része humán, a dokumentalisták /tájékoztató szakemberek/ jő része tudományos /műszaki/ műveltségű; ez i s lényeges oka

Az eredményes munka érdekében a már néhány éve több vállalati tájékoztató irodában végzett dokumentációs feltáró munkán kivűl a műszaki tájékoztatás és

Könyvtári katalógusok, bibliográfiák és dokumentációs kiadványok /Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Könyvtára/. 1956-1959-ben beszerzett

[r]

Híradástechnikai Tudományos Egyesület Mikrohullámú Szakosztály Rádió és TV Szakosztály Távbeszélő Szakosztály.. Szilikátipari Tudományos Egyesület

1962 augusztuséig 4012 műszaki könyvet és folyóiratot kölcsönzött a könyvtár.. A KGM MÜ9zaki Tájékoztató és Propaganda Intézet