Folyóiratszemle megtekintése

I M I 14.évf, g.Bzám 1967.szeptember

áréról. Z B z l i a f r a n c i a /aP F O H / ée nemzetközi / I S O / szabványok mik- romásolással foglalkozó kiadványainak szánalt és főleg f r a n c i a vo- natkoeénban érdekes BÍkroinésólatok készítésére és alkalmazására szolgáló berendezéseket gyártó és szállító Tállalatok Jegyzékét.

E rövid, futólagos áttekintés l e megközelítő képet nyújt a kiadvány értékéről, mely elsősorban szervezési vonatkozásban ad jelentós információkat. Hagyon érdekes az a változás, hogy a mik- roméeolásről szóló legújabb kiadványokban, i g y a tárgyalt füzetben i s , mennyire nagyobb t e r e t f o g l a l n a k e l a mikronésólatokkal működő információtároló és -visszakereső berendezések ée problémáik. Bár J e l e n p i l l a n a t b a n a kisebb dokumentációs intézményekben ée könyv­

tárakban - nálunk egyelőre még a legnagyobbakban l s - a g y a k o r l a t i értéküknél jóval költségesebb rendszerek alkalmazása még nem k i f i ­

zetődő, de nem kétséges, hogy a fejlődés iránya a mikroformában té­

r o l t információk felé mutat. Ebből a szempontból vizsgálva e k i a d ­ vány különös jelentőséget n y e r , m i v e l tárgyalásmódját, kitűnő ée szemléletes ábráit, szervezési és t e c h n i k a i e l v e i t t e k i n t v e jóval tovább mutat, mint a hasonló kiadványok. Jól hasznosítható k i a d ­ vány birtokába j u t h a t n a k ez összeállítás révén a szervezéssel fog­

lalkozó szakemberek, főleg olyan területeken, ahol a mikrefilmezés- vagy a m i k r e l a p alkalmazása még csak a megvalósítás szakaszában van.

/Pétervári I . B . /

F O L Y Ó I R A T S Z E M L E

116/67

Referáló folyóiratok vizsgálata:, közlés, átfedés tárgymata- tó-kéBzités. / T a s t s on a o s t r a c t s j o u r n a l s : coverage, o v e r l a p and lndeiing/~^"MAgm', J.s J o u r n a l o f C o o u m e n t a t i o n , 2}.k. l . s s . 1967.

máro. p.45-70.

A c i k k u t a l a J . o f Doc.-ban / 2 o . k . 4.sz. 1964. p.212-255./

publikált korábbi vizsgálatra, amelynek során a szerzők kiválasz­

t o t t ék b i z o n y o s szakterületek t e l j e s bibliográfiáit, s a s z a k r e ­ feráló l a p o k szerzői mutatóinak a segítségével megpróbálták v i s s - s z a k e r e s n l a m e g f e l e l d referáló l a p o k b a n a bibliográfiai tételeket.

A cél annak megállapítása v o l t , hogy hány bibliográfiai tételről készült referátum. U g y a n i l y e n vizsgálat z a j l o t t l e a közelmúltban i s , J . H&RTXh összesen 20 bibliográfia }09} hivatkozását k e r e s t e v i s s z a a megfelelő A b s t r a c t s - e k b e n . 647 adat A ' l v V o l y a n n a k b i z o ­ n y u l t , m e l y e t referáló l a p egyáltalán nem említett, 828 e s e t b e n /27íV e g y s z e r i referálás történt és - az e s e t e k többségében - 1618 tételről több referátumot készítettek. - Az a tény, hogy a

vizsgált hivatkozásoknak k b . egyötödét egyáltalán nem referálták, komoly fogyatékosságra u t a l . / O l y f o n t o s é6 aktuális témának, m i n t a magnetohidrodinamikénak a bibliográfiája a referált 86 tétel m e l l e t t 16 nem-referált tételt t a r t a l m a z . Az e g y e t l e n magyar té­

t e l a nem-referált 16 között található./ A szerző nem f o g a d j a e l a z t a magyarázatot, hogy a nem-referált tételek érdektelen vagy a l a c s o n y - s z i n v o n a l u munkákat képviselnek, ellenpéldákkal cáfolja meg e z t az állítást.

A többször referált anyag nagy mennyisége szintén nem kívána­

t o s tény. A nagy átfedés sok fölösleges erőfeszítést, párhuzamos­

ságot t a k a r . Még lesújtóbb a kép, ha a tárgymutatókat tekintjük, j u l y o s fogyatékosságok lelhetők f e l o l y a n alapvető referáló l a p o k ­ nál i s , m i n t a C h e m i c a l A b s t r a c t s és a B u c l e a r S c i e n c e A b s t r a c t s .

/Ungvári Gy./

117/67

A f a l a r a j z i mutató lyukkártyás gépi előkészítése E T O - j e l z e t e k csesstcogo u k a z a t e l j a po indekszam ÜDE/ - CSESBUJ, A . I . - K4CAK,,K, U. - GASZáKQVA, T.G. = H a u c s a o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , s z e r i j e 2. 1967. l . e z . p.25-29.

A V X E I 1 I módszertani osztálya és gépi adatfeldolgozó részle­

ge gépesített eljárást d o l g o z o t t k i földrajzi mutatók összeállítá­

sára, és e z z e l az eljárással kísérletképpen elkészítette a H e f e r a - tivnüj 2 s u r n a l G e o g r a f i j a /Földrajz/ című sorozatának I 9 6 5 . évi 4.

szájából a K f e j e z e t mutatóját. M i n t h o g y a folyóirat minden tétel­

hez 2 T 0- j e l 2 e t e k e t i s közöl, ennek felhasználáséval a munkát gépe­

sítették. A kész mutató egy részlete a következő /géptechnikai o¬

kokból a referátumokra utaló sorszámok egymás alá kerülnek./

H Venezuela

Bányászati központok és termelés 4 £ ₁₀₇

I p a r 4 K 105 4 K _{1 0 6}

* Óceánia

Gazdasági földrajz 4 K 156

666

TMT 14.évf. 9-ezám -1967.szeptember

Lakosság

Vízgazdálkodás

A cimszókat / p l . V e n e z u e l a / és az alcimszókat / I p a r / az ETO- táblázatok alapján előzetesen rögzítették, jegyzékbe foglalták, és a kész mutatóban i s e z t a s o r r e n d e t érvényesítették;

Cimezók Alcimszók 1 . A világ / 1 0 6 / 1 . 9 1 0:016 Bibliográfia 2 . S z o c i a l i s t a országok 2 . 910. 0 0 1 Földrejzelmélet

A/ 9 :1 0 3 /

1 2 . 9 H O : 3 3 Gazdasági földrajz 145. l a t i n A m e r i k a / 8« 6 /

1 5 . 9 U . 3 : 3 1 2 Lakosság 153. V e n e z u e l a / 8 7 /

2 1 . 9 1 1 . 3 : 3 3 3 - 9 3 Vizgazdálko- 157- Óceánia / $ / dás

2 3 . 911.3.622 Bányászati köz- 170. A n t a r k t i s z / 9 9 / p o n t o k és termelés

2 4 . 9 1 1 . 3 : 3 3 8. 4 I p a r

3 2 . 9 U . 3 : 3 8 0 K e r e s k e d e l e m Ennek megfelelően háromféle /A, B ós 0/ mintát d o l g o z t a k k i a 8 0 - o s z l o p o s lyukkártyák előkészítéséhez. A oimszókhoz egy-egy I j r u k - kártya készült az E T O - j e l z e t , a sorszám és a megnevezés bekődolásá- v a l /A m i n t a / , minden egyes alcimszóhoz v i s z o n t - a cimszők számá­

nak megfelelően - már 170 lyukkártyát k e l l e t t előkészíteni /B m i n ­ t a / * és ezekbe egy-egy címszó ETO-jelsetét, továbbá az alcím ETO- jelzetét, sorszámát és megnevezését k e l l e t t bekódolni. A ű m i n t a s z e r i n t minden referátumhoz egy lyukkártyát készítettek a referá­

tum sorszámának és E T O - j e l z e t e i n e k bekódolásával.A bekődoláshoa egyszerűsítették az E T O - j e l z e t e k e t : elhagyták az alosztások j e l e i t és az ismétlődő k e z d e t i 9 1 számjegycsoportot, korlátozták a szám­

j e g y e k számát. A lyukkártyákat S u l i gépekkel dolgozták f e l , a meg-

felelő rendezések után a gép k i n y o m t a t t a a matató kéziratát, ame­

l y e t fényképezéses eljárással l e h e t e t t sokszorosítani.

Az előkészítő műveletek a j e l e n l e g i kézi eljárással évente 437 munkanapot igényelnek, és e z t követően még l e k e l l gépeltet- n i a r e n d e z e t t kártyákról a mutató kéziratát. A k i n y o m t a t o t t muta­

tó a következő év szeptemberében készül e l . A gépesített eljárás­

s a l az egész munkát körülbelül 120 munkanap a l a t t l e h e t elvégezni.

Az eljárás e l v i l e g minden o l y a n lapszemléhez felhasználható, a M l y E T O - j e l z e t e k e t a l k a l m a s .

/Szabó &y./

118/67

Az A m e r i c a n P e t r o l e u m I n s t i t u t e információ'Visszakereső r e n d ­ s z e r e és tárgyszójegyzéke, / A m e r i c a n P e t r o l e u m I n s t i t u t e ínforma- t i o n r ' e t r i e v a l p r o j e c t s a b j e c t a u t h o r i t y l i s t / - BfiEUHEB,, E.H. a B u l l e t i n AID, 5.k. 4.sz. 1966. p . 81-84.

Az A m e r i c a n P e t r o l e u m I n s t i t u t e / A m e r i k a i O l a j i p a r i Intézet/

a f a c e t elemzést a l k a l m a z t a koordinált indexelést szolgáló t e z a u ­ r u s z kialakítására és ellenőrzésére. Az indexelés alapvető eszkö­

ze maga a t e z a u r u s z , ezen kivül segédeszközként k i d o l g o z t a k egy h i e r a r c h i k u s r e n d s z e r t i s .

A f a c e t eljárás alkalmazásának módja eltér a Hanganathan-féle módszertől, amennyiben a kifejezések szintézise a visszakeresés, nem p e d i g az indexelés során történik.

A visszakeresést e l e k t r o n i k u s számitógéppel végzik, s ennek megfelelően a t e z a u r u s z t i s mágnesszalagra rögzítették. Ha a z i n ­

dexelés v a l a m e l y s p e c i f i k u s a b b kifejezéssel történt, a számítógép a u t o m a t i k u s a n a g e n e r i k u s a b b kifejezés után i s f e l j e g y z i az érin­

t e t t dokumentum a d a t a i t .

A h i e r a r c h i k u s r e n d s z e r t tartalmazó rész a következő c s o p o r ­ t o k b a n tünteti f e l a d e s z k r i p t o r o k a t : anyagok, eljárások, jelensé­

gek, berendezések, álő s z e r v e z e t e k , gazdasági tényezők, h e l y m e g j e - lölósek, tulajdonságok, üzemi feltételek, közös jellemzők. Az egyes c s o p o r t o k o n belül a s p e c i f i k u s a b b jelentésű d e s z k r i p t o r o k a gene­

r i k u s jelentésű d e s z k r i p t o r után kerülnek felsorolásra, ilymódon a d e s z k r i p t o r elhelyezése egyben Jelentésének szélesebb vagy szű­

kebb körére i s u t a l .

/Vásárhelyi P./

119/67

A dokumentációs információ visszakereséssel k a p c s o l a t o s v e s z t e ­ ségek és z a j o k o k a i . /Nekotorüe prlcainü p o t e r ' i suma p r i dokumen- t a l ' n o m informacíonnom p o i s z k s / - SZKOEOHOD'KO, E.F. = Mauceno-Teh- n i c a e s z k a j a I n f o r m a c i j a , s z e r i j a 2, 1967. l . s z . p.30-34.

668

TMT H . é v f . 9.szám.1967.szeptember

Az információ visszakeresés f o l y a m a t a l o g i k a i műveletekre bontható /az ezeket kifejező képletek nagyrészt hibásak a i k k b e n / és a következőképpen ábrázolható:

fí—

í - *

A közös tulajdonságokkal vagy ismertetőjelekkel biró tárgyak meghatározott halmazokat a l k o t n a k , de a tulajdonságokat /ismérve­

k e t / többféleképpen l e h e t megnevezni. A h a l m a z t egyértelműen meg­

határozó Ismérvek összessége a f o g a l o m , ezenkívül minden i l y e n h a l ­ mazhoz egy név i s rendelhető, például egy sorszám v a l a m i l y e n k a t a ­ lógusban. Az előbbi jelölések közül a az információs igényben vagy dokumentumban megadott név; b az igényben, i l l e t v e a dokumentumban megnevezett f o g a l o m ; c e f o g a l o m leírása a természetes n y e l v e n ; az 1 i n d e x az igényre, a 2 i n d e x a dokumentumra u t a l . A visszakeresés során át l e h e t térni b i z o n y o s l o g i k a i transzformációval ugyanannak a halmaznak egy más fogalmára: e z t ábrázolja a f e n t i vázlat felső s o r a , a h o l a betűk m e l l e t t i vessző az u j fogalomnak megfelelő v i s a - szakeresést j e l e n t i . A betűk közötti n y i l a k az igény, i l l e t v e a dokumentum feldolgozása során követett müveleteket j e l z i k , « pe™

d i g a visszakeresési leírások összehasonlításának a j e l e .

A visszakeresési hibákat kétféle o k r a l e h e t v i s s z a v e z e t n i : a z információ megadásához felhasznált eszközökre és az információfel­

dolgozás különböző fázisaiban bekövetkező torzításokra.

Információveszteséget és információs z a j t o k o z h a t mindjárt k e z d e t b e n a, és a~ h e l y t e l e n megadása, v a g y i s akár az igény, akár a dokumentum tarTalmának hibás megfogalmazása. A visszakeresés nem az e r e d e t i dokumentumokra, hanem csak a k i v o n a t o k r a támaszkodik,és ez további torzulásokat v o n maga után, m e r t a referátum r e n d s z e ­ r i n t nem a d v i s s z a minden ismérvet. Az i l y e n hibák kiküszöbölésé­

r e egyrészt p o n t o s a n tisztázni k e l l az Információs igényt, másrészt p e d i g a referátumot elmélyült elemzőmunkával k e l l összeállítani és megfelelő kódok alkalmazásával az e r e d e t i dokumentumból lehető­

l e g minden ismérvet át k e l l v e n n i .

Az információátalakitás első fázisában, a f o g a l o m megjelölé­

sében g y a k o r i a k a pontatlanságok: a f e l e s l e g e s ismérvek károsak, m e r t információs z a j t vagy veszteséget o k o z h a t n a k , a f o n t o s ismér­

v e k kihagyása megnöveli a z a j t .

A l o g i k a i transzformációkkal f e l k e l l k u t a t n i ugyanannak &

halmaznak lehetőleg minden fogalmát, ami a g y a k o r l a t b a n i g e n nehéz f e l a d a t l e h e t . A meglevő és a kidolgozás a l a t t álló a u t o m a t i k u s visszakereső r e n d s z e r e k b e n egyelőre még csak a legegyszerűbb k a p ­ c s o l a t o k a t sikerült feltárni. A túlságosan nagy veszteségek e l k e ­ rülése végett ajánlatos f i g y e l e m b e v e n n i a valószínű korrelációs k a p c s o l a t o k a t i s .

A következő lépésben természetes n y e l v e n k e l l k i f e j e z n i az

a d o t t f o g a l m a t ; ez s o k hibaforrást t a r t a l m a z . A természetes n y e l v kifejezései nem m i n d i g egyértelműek, de a f o g a l m a k leírásából e l ­ v i l e g k i lenét küszöbölni a többértelműségeket: gondos s z e m a n t i ­ k a i elemzésnek k e l l alávetni a szöveget, nagy súlyt k e i l v e t n i a s z a k n y e l v szabványosítására. Az Ukrán Tudományos Akadémia K i b e r ­ n e t i k a i Intézetének kísérletei s z e r i n t a terminológiai szókapcso­

l a t o k nagy része szabványosítható v o l n a . Ugyanez v o n a t k o z i k az információveszteséget okozó szinonimákra i s .

Hasonló hibák adódhatnak a k k o r i s , amikor a természetes n y e l v ­ ről ét k e l l térni az információs n y e l v r e ; az i l y e n hibák a fordí­

tási a l g o r i t m u s o k tökéletesítésével küszöbölhetők k i . Vannak a- sonban o l y a n információs n y e l v e k , amelyek nem i s t e s z i k lehetővé minden f o g a l o m egyértelmű leírását.

A felvázolt m o d e l l b e n a s z o r o s a b b értelemben v e t t v i s s z a k e ­ resés tulajdonképpen az utolsó müvelet, az Összehasonlítás, vagy i s a f o g a l m a k információs n y e l v b e l i j e l z e t e i n e k az egybevetése.

I t t már csak a tisztán t e c h n i k a i hibák okozhatnak z a j t vagy vesz­

teséget.

/Szabó Gy./

120/67 0 0 2.55: 0 2 6

Könyvtárak - a_modern tájékoztatási lánc hagyományos lánc­

szemei. / L i b r a r i e s * - ' an a n c i e n t l i n k I n a modern iní'ormation c n a i n / - JAC250K, E.B. - Second E a t i o n a l Symposium on S n g i n e e r i n g I n f o r m a t i o n , 1&Ó5. o k t . p.25-28.

A szakemberek e g y r e inkább f e l i s m e r i k a műszaki s z a k i r o d a l o m hozzáférhetőségének fontosságát megfelelő időben, megfelelő meny­

nyicégben és megfelelő színvonalon. A szerző megfogalmazása s z e ­ r i n t • a szakkönyvtár a szakemberek műszaki tájékoztatási igénye­

i n e k a kielégítésére f e j t i k i tevékenységét a szokványos könyvtá­

r i műveletektől eltérő, nem konvencionális forrásokat és módszere­

k e t i s használva, ha a z t az igények kielégítése megköveteli."

A j e l l e g z e t e s mérnöki tevékenység i g y foglalható Össze: a mérnök saját tudását a kívülről s z e r z e t t információval ötvözve e koryvtáraknak, m i n t a f o l y a m a t katalizátorainak segítségével ma- gasabbrendü, u j i s m e r e t e t hoz létre.

Az O f f i c e o f E d u c a t i o n /USA Oktatási H i v a t a l a / által f i n a n ­ szírozott s t a t i s z t i k a i adatgyűjtés s z e r i n t az USA 8533 szakkönyv­

táréból 25OO műszaki és tudományos szakkönyvtar / a műszaki és a tudományos j e l l e g t e l j e s e n összefonódott/. A vállalati könyvtárak­

nak f e l e , az e g y e t e m i és főiskolai könyvtáraknak negyede, a k o r - oányszervek könyvtárainak negyede és a közművelődési könyvtárak r-'ezlegeinek n y o l c a d a tudományos és műszaki könyvtár.

* vizsgálatok s z e r i n t 500 iparvállalat közül több, m i n t a f e l e n t k /52, 4 ;£-nak azaz 262 cégnek/ v a n saját könyvtára. Ezek a

C7C

TU1 U . é v f . S.ezÁm 1967.szeptember

cégek finanszírozzák, az USA összes i p a r i szakkönyvtárainak /2163/

majdnem a f e l e t /42,8 £-át azaz 927 könyvtárat/. A t i p i k u s könyv- tár állománya /4000 kötet/ és az előfizetett folyóiratok száma / 2 0 0 folyóirat/ azonban k i c s i , ez i n d o k o l j a , hogy kivülről segít­

ségre s z o r u l n a k . Az USA 2500 tudományos és műszaki szakkönyvtár fenntartására évente felhasznált összeg becslés s z e r i n t 150 millió fi, mely egyenlő arányban o s z l i k meg személyi és d o l o g i kiadásra.

67 cég t a r t f e n n Amerikában és Európában párhuzamosan dolgozó vállalati könyvtárakat /összesen 552 könyvtárat/.

A szerző, a k i jól i s m e r i a G e n e r a l M o t o r s Company tájékozta­

tási szervezetét i s m e r t e t i , hogy a vállalat könyvtarai - jól f e l ­ szereltségük ellenére i s - 1960-ban 1100 dokumentumot kölcsönöztek kívülről. A bekért anyag 20 >>-a kivül e s e t t a műszaki és természet*

tudományokon, több m i n t 50 Jí-e. folyóiratcikkekre v o n a t k o z o t t és 60 jí-ban 1959- ntán publikált anyagot kértek.

Az e g y e d i műszaki könyvtár önmagában nem életképes, igényli, m i n t a kiskereskedő a nagykereskedői és az elosztó s z e r v e z e t e t , aminek az országos tájékoztatási r e n d s z e r f e l e l meg,

/ S c h i f f fi./

121/67

A tájékoztatás s z e r v e z e t e i az Egyesült Államokban. / The o r g a n i z a t l o n o f i n i ' o r m a t i o n - how i t i s done i n t h e UáA/ - APXXN3GE B.W. = The Advancement o f S c i e n c e , 2}.k. 18.sz. 1 9 6 7 . ápr. p . 6 i v - 624.

A tudományos és műszaki tájékoztatás az USA-ban i ^ e n sok egy­

mástól független egység f e l a d a t a . Eovátartozás és tevékenység, tör szempontjából ezek a s z e r v e k 3 nagy c s o p o r t b a sorolhatók:

1 . a szakmai tudományos egyesületek növekvő mértékben f o g l a l ­ koznak a k l a s s z i k u s tájékoztatási funkciók /tudományos folyóiratok kiadása, k o n g r e s s z u s o k szervezése/ m e l l e t t referálással, i n d e x e k összeállításával és u j a b b a n a tájékoztatás nem hagyományos formái­

v a l 1 3 ;

2. b i z o n y o s tudományos kutató és fejlssztő intézetekben külön tájékoztatási részlegek f e l a d a t a a szükséges információk begyűjtése

feldolgozása és szolgáltatása. Ez a tevékenység több tudományszak­

r a t e r j e d k i , az intézet célfeladataihoz s z o r o s a n kapcsolódó spe¬

ciális i s m e r e t a n y a g r a vonatkozóan. E tájékoztatási részlegek adják k i az intézet jelentéseit és egyéb elsődleges közleményeit i s . E

c s o p o r t b a t a r t o z n a k a kormányszervek kutató intézetei /AEC * A t o ­ mié E n e r g y Commission = A t o m e n e r g i a Bízottság/ és a világcégek /Esso, B e l l Telephoné Lab., Q e n e r a l E l e c t r i c Co. s t b . / kutatóinté­

z e t e i ;

3 . az e g y e t e m i és a k e r e s k e d e l m i kiadóvállalatok lényegében

azonos funkciókat látnak e l /könyvek, monográfiák, s z a k l a p o k s t b . kiadása/, de kiadványaik t a r t a l m i l a g különbözők. Az egyetemi k i a d ­ ványok elméleti Jellegűek, olvasói körük szűkebb, a kiadói haszon nem jelentős. A k e r e s k e d e l m i kiadók publikációi minden s z i n t e n és a legszélesebb körben o l v a s o t t a k , t a r t a l m u k nem a n n y i r a e l v o n t , ha­

nem g y a k o r l a t i ás minden műszaki szakterületre kiterjedő. A t e c h ­ n i k a rohamos fejlődése i t t érezteti leginkább hatását; a "hétköz­

n a p i " technológiai i s m e r e t a n y a g terjesztése s o k k a l jelentősebb k i ­ adói h a s z n o t h a j t , m i n t az e l v o n t tudományos anyagé.

A tájékoztatás f e n t i rendszerének " k i m e n e t i " oldalán a l e g n a ­ gyobb o s o p o r t o t az intézeti, e g y e t e m i , tudományos és szakkönyvtá­

r a k alkotják. Fejlődésük j e l e n szakaszában különösen két f o n t o s változás figyelhető meg. Az e g y i k a z , hogy a könyvtárak egyre i n ­ kább aktivizálódnak, k e r e s i k a k a p c s o l a t o t olvasóikkal, elébe men­

nek igényeiknek, s u j t i p u s u , s z e l e k t i v tájékoztató szolgáltatások­

k a l hívják f e l olvasókörük figyelmét állományuk anyagára. A másik változás abból a felismerésből e r e d , hogy az exponenciálisan növek­

vő mennyiségű s z a k i r o d a l m i adatok tárolására és szolgáltatására ma már e g y e t l e n könyvtár sem l e h e t egyedül képes. Ez a tény f o k o z o t t mértékű könyvtárközi együttműködés kiépítését sürgeti nemzetközi és országos s z i n t e n egyaránt. A szakkönyvtárak egyes c s o p o r t j a i p l . kooperatív szerzeményezési és kölcsönzési programokat dolgoznak k i , koordinálják katalógusaikat, s i g y a r e n d s z e r bármely pontjáról ér­

kező megkeresésre kesedelem nélkül szolgáltathatók a d a t o k . A l e g ­ nagyobb könyvtárak már a legkorszerűbb számítógépi technikával d o l ­ goznak.

A tájékoztatási szolgáltatások hagyományos formái m e l l e t t kü­

lönösen a kormányzati s z e r v e k ás a tudományos kutatások vonatkozá­

sában e g y r e inkább az a n a l i t i k u s szolgáltatások iránt m u t a t k o z i k k e r e s l e t . Ehhez elsősorban o l y a n adatértékelő központi s z e r v e z e t e k ­ r e / d a t a b a n k s / v a n szűkség, amelyek a d o t t esetekben p l . a szám­

szerű a d a t o k értékelését végzik e l meghatározott céllal. Vannak spe­

ciális tájékoztató központok, amelyek minden elérhető információ­

forrás figyelembevételével adnak differenciált tájékoztatást. Az I l y e n jellegű intézmények száma az USA-ban 10-20 e z e r r e becsülhető.

Egyelőre kísérleti stádiumban v a n a legújabb t i p u s u szolgálta­

tás, amely számítógépi t e c h n i k a alkalmazásával közvetlen k a p c s o l a ­ t o t létesíthet a központ és a r e n d s z e r bármely távoli pontján levő felhasználó között.

A jövőben megoldandó l e g f o n t o s a b b f e l a d a t o k e g y i k e az elérhető l e g j o b b együttműködés biztosítása az egy tudományszakra és a több tudományszakra kiterjedő tájékoztatási s z e r v e z e t e k között. Ebben a vonatkozásban p l . a n g o l nyelvterületen az USA és A n g l i a együttműkö­

dése máris eredményesnek b i z o n y u l t . A szolgáltatások tekintetében a l e g f o n t o s a b b országos v i s z o n y l a t b a n az együttműködő könyvtárháló­

z a t kifejlesztése. Be u g y a n i l y e n f o n t o s l e n n e ez p l . az USA és Ang­

l i a viszonylatában i s .

A tájékoztatásügyi kutatások főiránya ma u j r e n d s z e r e k k i f e j ­ lesztése, a j eszközök és módszerek igénybevételével. E_vonatkozás-

672

TMT 14.évf. 9.szám 1967.szeptember

ban i s elsősorban a rendszertervezés és az ehhez hasonló g y a k o r l a ­ t i kérdések megoldását h e l y e z i k előtérbe.

F o n t o s kérdés az DSA-ban a kormányzati és a magánkézben levő tájékoztatási s z e r v e k közötti együttműködés, amely ma még nem k i - elégitő. Nemzetközi vonatkozásban az USA és A n g l i a együttműködésé­

nek további fejlesztése szükséges a tudományos és műszaki tájékoz­

tatás minden területén.

/Fejér I . /

122/67

V e g y i p a r i szakemberek információs igényeinek kutatása.

/ I s z s z l e d o v a n i j a p o t r e b n o s z t e i v iní'ormacii s z p e c i a l i s z t o v r a b o t a - j u s c s i h v o b l a s z t i uXmlí/ - DUBIU5ZKAJA, Sz.A. * íaucsno-Tenni- c s e 3 Z k a j a I n f o r m a o i j a , s z e r l j a 2 , 196"7- 4.sz. p. 3 - 6 .

A tudományos d o l g o z o k és szakemberek információs-bibliográ­

f i a i szükségletei kielégítésének javítása közvetlen összefüggésben van információs igényeik kutatásával. Ebből a szempontból az i n ­ formációs igények tanulmányozása a tudományos munka minden s z a k a ­ szában a l e g f o n t o s a b b u t az információs szükségletek jellegének meghat ár o z ás ár a.

A vegyész-szakemberek között a Szovjetunióban végzett felmé­

rés lehetővé t e t t e a l e g f o n t o s a b b tényezők feltárását, amelyek ha­

tással vannak információs szükségleteik kialakulására, m i n t p l . : 1 . a különböző felhasználó c s o p o r t o k információs igényei;

2 . az intézmény és a tevékenység típusának hatása az informá­

ciós szükségletre;

3 . az információs igények kapcsolódásának módja a tudományos kutatómunka egyes s z a k a s z a i h o z ;

4. a k a p o t t eredmények jelentősége a műszaki-tudományos könyv­

tár és a műszaki-tudományos tájékoztatási osztály munkájának meg­

szervezése szempontjából.

Az igénykutatás a következő kérdésekre a d o t t választ:

1 . mennyi időt fordítanak a szakemberek a kutatási témával k a p c s o l a t o s s z a k i r o d a l o m olvasására és keresésére;

2 . előreláthatóan mennyi i d e i g t a r t a kutatási téma k i d o l g o ­ zása;

3« m i l y e n forrásokból merítik a szakemberek a szükséges i n ­ formációt;

4. a kutatási téma kidolgozására szánt időből m e n n y i t fordí­

t a n a k a vonatkozó i r o d a l o m tanulmányozására;

5. m i l y e n g y a k r a n ée a kutatómunka mely_céljaira használják f e l a szakemberek az információs forrásokat;

6. kielégitő-e az a d o t t kutatóintézetben a s z a k i r o d a l m i i n ­ formáció szétsugárzásának módszere;

7 . az információforrások m e l y i k típusát használtak f e l eddig?

Üilyen más információs szolgáltatásra v a n szükségük a szakemberek­

nek intézetükben?

A kiküldött 520 kérdőívre beérkezett 245 válaszból mindenek­

előtt az v o l t megállapíthatő, hogy nem a szakterület vagy a s z o l ­ gálati idő, hanem a kutatóintézet típusa és a tevékenység fajtája a meghatározó tényező az információs szükséglet tekintetében. Az információfelhasználók két c s o p o r t j a különült e l : 1 . az a l a p - és a l k a l m a z o t t kutatással foglalkozó tudományos dolgozók; 2. a s z e r ­ kesztő-tervező munkát végző szakemberek. Az első c s o p o r t t a g j a i két évig vagy még hosszabb i d e i g f o g l a l k o z n a k témájukkal, míg a második CBoport t a g j a i f e l a d a t a i k a t h a t hónaptól egy évig terjedő idő a l a t t oldják meg. Mindkét c s o p o r t a kutatási idő m i n t e g y egy- narmadát fordítja s z a k i r o d a l m i tájékozódásra. E z t az eredményt alá­

támasztja az DSA-ban k a p o t t a d a t , amely s z e r i n t ez az arány 33i⁴#«

A tudományos kutatók információs anyaguk legnagyobb részét t u ­ dományos elméleti folyóiratokból és referálólapokból merítik, m i g a szerkesztő-tervező tevékenységet folytató szakemberek inkább mű­

s z a k i a d a t o k a t , részletes leírásokat tartalmazó forrásokat vesznek igénybe.

A tudományos kutatómunka egyes s z a k a s z a i n a k vizsgálata a z t ma­

t a t j a , hogy a szakemberek az i r o d a l m a t a legintenzívebben használ­

ják:

1 . a szakterületük legújabb eredményeinek megismerése során;

2. u j kutatási témára vonatkozó munka megindításakor a k u t a ­ tási f e l a d a t p o n t o s meghatározására;

3. a befejező szakaszban az eredmények kiértékelésekor a k u ­ tatási jelentés és a publikálásra szánt közlemény elkészítésekor.

E célokra az információk legnagyobb hányadát általában a r e - ferálőlapok, a szemlék, a kézikönyvek és a szabadalmak szolgál­

tatják. E források igénybevételének mértéke attól függ, hogy a felőasználó m e l y i k f e n t e m i i t e t t c s o p o r t b a t a r t o z i k . Az információs igény céljától függően változnak a f e l a d o t t konkrét érdeklődések és következésképp az információ Visszakéréséé módszerei,amelyeket a szakkönyvtárosnak vagy a tájékoztató mérnöknek célszerű a l k a l ­ mazni.

A források korát t e k i n t v e a tudományos kutatók az utolsó két éven belüli és a t i z évnél nem régebbi s z a k i r o d a l m a t e g y f o r m a a¬

rányban kérik, m i g a tervezők főként az utolsó három év irodalmát k e r e s i k és csak jóval k i s e b b mértékben igénylik az utolsó t i z év­

ben m e g j e l e n t munkákat.

674

WT 14.évi. 9-Bzam 1 9 6 7 .s z e p t e m b e r

A tudományos dolgozók f e n t i két c s o p o r t j a munkájuk sajátos­

ságának megfelelően különböző mértékben v e s z i igénybe a műszaki könyvtárat és a tájékoztatási osztály szolgálatait. A könyvtár és a tájékoztatási 03ztály igénybevételének gyakorisága ugyancsak e l ­ térő a két c s o p o r t b a n : " néhányszor h a v o n t a " - t ó i " néhányszor é¬

v e n t e " - l g változik a könyvtár esetében, m i g a tájékoztatási s z o l ­ gáltatások felhasználása "néhányszor évente" vagy "még ritkábban"

történik.

A felmérés alapján k a p o t t a d a t o k a r r a hívják f e l a f i g y e l m e t , hogy a műszaki-tudományos tájékoztatási és könyvtári munkát a t u ­ dományos dolgozók és a szakemberek t a g o l t igényeinek f i g y e l e m b e ­ vételével k e l l m e g s z e r v e z n i .

/Paku S./

123/67

A regionális központi katalógusok kvantitatív értékelése.

/The q u a n t i t a t i v e e v a l u a t i o n o f régiónál unión c a t a l o g u e s / - BÜCKLÁHD, M.K. » J o u r n a l o f űocumentation, 2 3 .k . l . e z . 1967.márc.

p. 2 0- 2 ? .

iíogybritanniában j e l e n l e g a könyvtárközi együttműködésnek, közelebbről a könyvtárközi kölcsönzésnek o l y a n r e n d s z e r e v a n ér­

vényben, m e l y több, egymástól független regionális központi k a t a ­ lógusra épül. E z t a r e n d s z e r t a közelmúltban - minden történeti értéke és hagyománytisztelet ellenére - különböző birálatok érték.

A i t i a i s t r y o f E d u c a t i o n /Oktatásügyi M i n i s z t e r i u n y ' e ^ y i k beszámo­

lója a j e l e n l e g i regionális s z e r k e z e t e t nem-kielégitonek n e v e z t e , ennek okát azonban nem a r e n d s z e r regionális jellegében, hanem a regionális központok állományának kicsinységében s abban látta, hogy t u l s o k i l y e n központ v a n .

A szerző s z e r i n t magával a regionális e l v v e l v a n b a j , ai..e- g y e t l e n országos központi címjegyzékre felépülő könyvtárközi e- gyuttmüködés, kölcsönzés kevesebbe i s kerülne és hatékonyabb i s l e n n e , m i n t a j e l e n l e g i r e n d s z e r .

Állitását olymódon bizonyítja, hogy e g y b e v e t i a j e l e n l e g i r e n d ­ s z e r optimalizált modelljét egy o l . a n feltételezés s z e r i n t i a l t e r ­ natív m o d e l l e l , a h o l e g y e t l e n országos központi címjegyzékre épül a könyvtárközi kölcsönzés hálózata. Az egybevetés i g y nem a valódi, költségek s t a t i s z t i k a i felmérésén a l a p s z i k / i l y e s m i h e z nem i s l e ­ h e t hozzájutni, m e r t bár számtalan kézikönyv és történeti leirás áll rendelkezésre, de s e n k i sem t u d j a p o n t o s a n megmondani, hány kérést ügykezelnek és a kérések ügyintézése hozzávetőlegesen meny­

n y i b e kerüld/Az összehasonlítás a különbö2Ő r e n d s z e r e k által igé­

n y e l t munka- és időmennyiség logikai-kvantitatív elemzésén a l a p s z i k . 1 és n db központi katalógus esetén K költség nagyobb költség­

nél, a h o l K = az n db központi katalógus esetén fellépöfföitség és K, az 1 db Központi katalógus esetén fellépő költség. Bizonyítás:

M i n t h o g y 1 katalóguscédula többe kerül, m i n t 1 h e l y r a j z i szám

/ m e l y az országos XC-re ntal/» tehát a katalógus-szerkesztés a t e l ­ j e s e n centralizált m o d e l l b e n olcsóbb, s m i n t h o g y a regionális r e n d ­ s z e r b e n több információ visszakeresési műveletre,több segédeszköz­

r e , sőt p l . több dokumentum másolatra, nagyobb személyzetre v a n szükség, a regionális m o d e l l valóban költségesebb. A több kézen átfutó ügyintézés lassúbb, v a g y i s az egyközpontu országos hálózat teljesítménye, hatásfoka j o b b .

/Ungvári Gy./

124/67

Könyvtári katalógusok előállítása k i s e l e k t r o n i k u s számitó- gépeken. ' / L i b r a r y c a t a l o g u e p r o d u c t i o n on s m a l l c o m p u t e r s / - KILGODB,' F.G. a A m e r i c a n D o c u m e n t a t i o n , l ? . k . 3,sz. 1 9 6 6 . j u l . p. 1 2 4- 1 3 1 .

A Columbia, H a r v a r d és y a l e egyetemek könyvtárai /USA/ közös számitógépes r e n d s z e r t d o l g o z t a k k i a katalógusok előállítása cél­

jából /CHT r e n d s z e r / . A CET r e n d s z e r b e n a címfelvétel a gépi f e l ­ dolgozás követelményeinek megfelelő munkalapon történik, m e l y e n egy s o r b a maximálisan 80 j e l kerülhet. A munkalap alapján végzik e l a H o l l e r i t h lyukkártyák lyukasztását: m i n d e n s o r n a k külön kár­

t y a f e l e l meg. A lyukasztás helyességének ellenőrzése céljából a kártyákat IBM 870-es dokumentum-iró r e n d s z e r e n bocsájtják k e r e s z ­ tül, mely k i a - és nagybetűket egyaránt használva olvasható formába alakítja v i s s z a a kártyákba l y u k a s z t o t t a d a t o k a t . A hibák kijaví­

tása után kerül s o r a számitógépes feldolgozásra.

A katalőguskészitésre használt számítógép I B M 1401-es t i p u s , melynek belső memóriája 8000 szó kapacitású, m i g külső memóriáját 2 mágnesszalagos egység képezi. Az eredmények kinyomtatására k i s - és nagybetűket tartalmazó betülánccal f e l s z e r e l t t»M 1403-as g y o r s - kiiró berendezés szolgál.

A számítógépes^program 5 nagy részből tevődik össze. Az első:

CEY-1, a lyukkártyakról az a d a t o k a t mágnesszalagra rögzíti és meg­

határozza, hogy a különböző katalógusok céljaira összesen hány k a ­ talóguscédulát k e l l m a j d előállítani az egyes művek esetében. A második: CHY-2, az a d a t o k a t u j a b b mágnesszalagra Írja át, de most már minden címfelvételt a n n y i s z o r és o l y a n vezérszavakkal ellátva, a m i n t a r r a a különböző katalóguscédulák megfelelő formában történő kinyomtatásához szűkség v a n . A h a r m a d i k : CBT-3, a most már megfe­

lelő számban rendelkezésre álló cimleirásokat szétválogatja, külön- külön mágnesszalagra rögzítve a szerzői, c i m s z e r i n t i , tárgyszerin­

t i 3 t b , katalógusokba beépítendő a n y a g o t . A CBY-4 p r o g r a m alakítja k i a katalóguscédulák végső alakját, melynek megfelelően a CBT-5 program biztosítja a katalóguscédulák kinyomtatását.

A gépi memóriában tárolt információkat felhasználva h a v o n t a t e l j e s e n a u t o m a t i k u s a n állítják elő az ujbeszerzési jegyzéket, és félévenként s o r kerül kötetkatalógus gépi u t o n történő kiadására i s .

676

TMT 14.évf. 9.azám 1967.szeptember

Hasonló jellegű programokat más egyetemi könyvtárai: i s k i d o l ­ g o z t a k : a F l o r i d a A t l a n t i c D n i v e r s i t y IBM 1400-as, az O n t a r i o e¬

gyetem IBM 7094/1401 t i p u s u kombinált r e n d s z e r r e l , a S t a n f o r d e¬

gyetem IBM 1401-es, a S a n t a C r u z - i egyetem IBM 1410-es számitógép­

p e l végez könyvtári adatfeldolgozást.

V a l a m e n n y i e s e t b e n közös t a p a s z t a l a t a z , hogy a programozás s o k k a l több időt,ill. nagyobb létszáma programozói gardát v e t t i ¬ génybe, m i n t ahogy a z t e r e d e t i l e g tervezték. Az operatív munka meg­

indítására előirt határidőket csak a legritkább e s e t b e n sikerült b e t a r t a n i . A t e l j e s oimleirást tartalmazó termékek: a katalóguscé­

dulák és kötetkatalógusok előállításának programozása m i n t e g y 6 - 2 o - s z o r a n n y i munkát j e l e n t , m i n t a rövidített oimleirást t a r t a l ­ mazó ujbeszerzési jegyzékek vagy rövidített kötetkatalógusok elké­

szítéséhez szükséges programozás. Snnek 3 fő oka v a n :

a bibliográfiai a d a t o k rendkívül összetettek és b o n y o l u l t a k , tömör formában rendkívül sok információt t a r t a l m a z n a k ;

az egyes művek megfelelő besorolása a különböző katalógusokba i g e n b o n y o l u l t f e l a d a t ;

a különböző formátumú katalógusok és jegyzékek, a nagy. és k i s ­ betűk használatának szükségessége bonyolulttá t e s z i k a p r o g r a m o k a t .

A könyvtári a d a t o k feldolgozására szolgáló programok k i d o l g o ­ zásakor a r r a k e l l törekedni, hogy a p r o g r a m futása közben a l e h e t i l e g k e v e s e b b emberi közreműködésre l e g y e n osak szűkség. A kön, .tá- r o s o k g y a k r a n nem bíznak meg a gépben, fölösleges ellenőrzési fá­

z i s o k a t i k t a t n a k be a gépi munkába, melyek a várakozással e l l e n ­ tétben inkább u j a b b hibákat hoznak. A z erőket ezért az a l a p a d a t o k helyességének biztosítására és a végtermékek a l a p o s ellenőrzésé­

r e k e l l koncentrálni.

/Vásárhelyi P./

125/67

A gépesítés néhány alkalmazása egy nagy szakkönyvtárban.

/Somé a p p l i c a t i o n s o r m e c n a n i z a t i o n i n a l a r g e speoiái i i o r a r y / - AYBES, P.H. - CAYLE3S, C.F. - GSBMAH, J.A. - J o u r n a l o f D o o u m e n t i -

t i o n , 2 3 .k . l . s z . 1 9 6 7 . márc. p . 34-44.

Héhány évvel ezelőtt kezdték meg egyik-másik könyvtári r u t i n ­ munka gépesítését az A l d e r m a s t o n - i / H a g y - B r i t a n n i a / Atomié Weapons H e s e a r c h E s t a b l i s h m e n t /Atomfegyverkutató Központ/ könyvtárában.

Időközben a gépesítés Jelentősen előrehaladt, a c i k k az u j a b b e- rélményekről kiván beszámolni.

Az e g y i k i l y e n munkaterűlet a kölcsönzések ellenőrzése. Az 1 - deális kölcsönző r e n d s z e r a szerzőnél, a kölcsönzőnél s a lejárat napjánál történő ellenőrzést t e s z i lehetővé. A t a p a s z t a l a t a z t b i ­ z o n y l t j a , hogy a hatékony mankavégzés - manuális módszerekkel -

nagy munkabefektetést feltételez. A gépesítési lehetőségek számba­

vétele után s o r került a korszerű felszerelés beszerzésére és a r e n d s z e r "felépítésére. A következő felszereléssel d o l g o z i k a k o l ­ osönzés; 80 o s z l o p o s lyukkártya; IBM 026-os feliratozó, amely t e t ­ szésszerinti n y e l v e n a z t az információt n y o m t a t j a a kártya felső részére, m e l y lyukasztásra kerül; IBM ?6q/>0 jelű e l e k t r o n i k u s számológép és kiegészítő felszerelés s egy speciálisan a szerzői nyilvántartás részére készült kártyakerék. A r e n d s z e r két kártyát a l k a l m a z ; kölesönzőkártyát- és könyvkártyát. A könyvkártyákat a szerző neve és a könyv elme s z e r i n t , a kölcsönzőkártyákat a köl­

csönző neve és lakáscíme s z e r i n t lyukasztják; a könyvkártyák az egyes kötetekben - t a s a k o k b a n - n y e r n e k elhelyezést, a kölcsönző- kártyákat betűrendben tárolják. Kölcsönzés esetén a könyvkártyát k i e m e l i k , a kölcsönzőét p e d i g k i k e r e s i k . A lejárat napját b e ­ ütik a könyvkártyába, a kártyát a kölcsönző neve mellé h e l y e z i k .

A továbbiakban részletesen t a g l a l j a a lyukasztási eljárást, a lyukkártya-tervet, a lyukasztás műveleti utasitásait, az e l e k t r o ­ n i k u s számológép szerepét, a felszólítás menetét s t b . A gépesítés költségeinek és a beruházás megtérülésének elemzésével f e j e z i be a kölcsönzőmunka taglalását.

Megemlíti a z ETO betűrendes tárgymutatójának e l e k t r o n i k u s számológéppel történő előállítását i s , részletezi a tárgyszavak permutációjának problematikáját, e l e m z i a betűrendes tárgymutató gépi elkészítésének költségeit, hangsúlyozva e munka gazdaságos­

ságát .

Szól a periodikák gépi adatfeldolgozásáról, a katalogizálás­

nak és a k a r t o n o k rendezésének gépesítéséről. Állítása s z e r i n t

"e kőt utóbbi munka tekintendő az első o l y a n könyvtári r u t i n m u n ­ kának, m e l y e k e t gépesített r e n d s z e r b e n k e l l végezni." - Az összes könyvtári munkafolyamat t e l j e s gépesítése egyenlőre csak p e r s p e k -

tiVa* /Ungvári öy./

126/67

Műszaki r a j z o k n j kezelése./A new a p p r o a c h t o e n g i n e e r i n g d r a w i n g s / - SHIMP, H.E. " l l a t i o n a l Micro-Bews, 1 9 6 7 . 87. S Z . p. 1 6 9-176.

A közlemény az IAÍSC / L o c k h e e d M i s s i l e s a n d Space Company/

105/35 fflB míkrofilmezési rendszerének leírása.

A minden v o n a l o n , így időben és költségekben i s megnyilvánu­

ló takarékosság a z lliSC-nél a r r a v e z e t e t t , hogy felülvizsgálva a hagyományos műszaki rajzdokumentációt, egy t e l j e s e n u j , a számító­

gépekkel meggyorsított műszaki-tudományos életben i s hatékony r e n d ­ s z e r t s z e r v e z z e n . Miután a 35 mm m i k r o f i l m az alapvető, archivális r a j z o k tárolásánál minőségileg nem f e l e l t meg, a r e n d s z e r alapjává a 105 mm m i k r o f i l m e t t e t t e k . Ennek ellenére használati példányai az erről n y e r t másolatok utján 3 5 mm-es m i k r o f i l m e s lyukkártyák.

A 35 mm-es másolatot 105 mm-es mikrofilmről egy o p t i k a i átalakító­

v a l - ami tulajdonképpen egy egyszerű mikrofilmfelvevő készülék - készítik.

678

TMT 14.évi. g.ezám 1967.szeptember

Az u j műszaki, rajz-készítés és -másolás működési e l v e :

L/a/ Az u j r a j z készítése vagy összeállítása: 3/b/ Javított r a j z hagyományos vagy javított változatban; 2/ Ellenőrző másolat készítése i e r o i 186o készülékkel; } / Megfelelő minőség esetén t o ­ vább bocsájtják; 4/a/ A t e l j e s műszaki dokumentáció bekötött vál­

t o z a t b a n ; 4/b/ Haj zok és módosított dokumentumok; 4/c/ 105 mm m i k ­ r o f i l m készítése; 4/d/ A lefényképezett r a j z o k megsemmisítése;

5/ O f s z e t njromóforma készítése; 6/a/ A t e l j e s műszaki dokumentá­

ció biztonsági arobivuinba tétele; 6/b/ O f s z e t sokszorosítás; 6/c/

35 mm m i k r o f i l m készítése a 105 mm filmről m i k r o f i l m e s lyukkártyák számára; 6/d/ 105wa m i k r o f i l m e k lerakása a központi archívumba;

o/e/ Szükség esetén e r e d e t i méretű másolatok készítése változta­

táshoz; 7/a/ Biztonsági archívum; 7/b/ M i k r o f i l m e s lyukkártya-tá¬

rolók; 8/ Használat.

A r e n d s z e r előnyei: a tervezők és rajzolók eredményes k i h a s z ­ nálása, a műszaki dokumentáció minőségének megjavítása,, a tárolási költségek jelentős csökkentése, a tervezés és felhasználás közti idő lerövidítése és éves v i s z o n y l a t b a n az e z e k k e l összefüggő J e ­ lentős költségmegtakarítás.

/Pótervári L.B./

127/67

Előretekintés a műszaki dokumentumok gépesített feldolgozásá- r a . / L o o k i n g ahead t o mechanlzed h a n o i i n k o r e n g i n e e r l n g document"s7- AVEDOH, D.M. = U a t i o n a l Mioro-Jíews, 1966. 8 6 .s z . p . 137-14o.

A B e l l Telephoné L a b o r a t o r i e s , Xnc.-nél 1 9 6 l - b e n fogadták e l a m i k r o f i l m e t a műszaki r a j z o k h e l y e t t , ami jelentős megtakarítást J e l e n t e t t költségekben és a r a j z o k elkészítésében. A z anyag h a s z ­ nálata a mikrofilmezés után a következőképpen a l a k u l t : m i k r o f i l m - tári használatban 16 jí, saját munkahelyen 48 /•>, visszanagyításban 36 Jt.

A feldolgozás m i n d e z i d e i g manuális u t o n történt, azonban l e ­ hetőség v a n e l e k t r o n i k u s számítógépek alkalmazására i s . Ma már képek és a l f a n u m e r i k u s dokumentumok egyaránt tárolhatók, válogat­

h a t ók és átvihetők digitális vagy f o t o - f a k s z i m i l e bázisként.A jö­

vőben a műszaki dokumentumok feldolgozásában nagy fejlődés várható.

Majdnem minden műszaki, dokumentáció elkészíthető l e s z computerek segítségével és ezért tárolhatók és átvihetők digitális j e l e k f o r ­ májában. Egy központi dokumentumtárolóból az információk kívánság­

r a átvihetők az igénylő helyére. Az információ természetétől füg­

gően a használó fél a l f a n u m e r i k u s vagy f a k s z i m i l e o u t p u t formát kérhet.

Megállapítható már, hogy a fejlődés egy gépesített központi a l f a n u m e r i k u s és gépi dokumentumtárolő kialakítása felé m u t a t , m e l y összekapcsolódik egy digitális és f a k s z i m i l e átvitellel. Az i p a r azonban ma mag nem képes a tárolás, válogatás és átvitel m i n d e n problémájának megoldására, azért e kérdést meg k e l l e n e vizsgálni

a zjBamakj dokumentumok kezelésének szempontjából i s *

/Pótervári l . B . /

128/67

Többnyelvű t e z a u r u s z a nemzetközi együttműködés szolgálatában.

/Un t h e s a u r u s m u l t i l i n g u e a u s e r v i c e de l a c o o p e r a i i o n i n t e r n a t i o - n a l e / - Van űIJK, U. - B u l l e t i n A H ) , 5 - t - 4-sz. 1966. p . 8 5 - 8 7 .

Az Egyesült Államokban általában az a l f a b e t i k u s elrendezésű, g y a k r a n e l e k t r o n i k u s számitógéppel előállított,111. ellenőrzött h i e r a r c h i k u s kapcsolatokat,szinonimákat és általános jellegű k a p ­

c s o l a t o k a t feltűntető t e z a u r u s z o k t e r j e d t e k e l , e z z e l szemben Eu­

rópában e g y r e inkább a g r a f i k u s ábrázolással egybekötött megoldá­

s o k a t alkalmazzák. E z t az u t a t járja a D I R R / D o c u m e n t a t i o n I n t e r n a ­ t i o n a l e de Recherche Routiére = nemzetközi títügyi Kutatási Dokumen­

tációé Központ/ i e .

A BIBE számos európai ország útügyi kutatóit tájékoztatja a publikált irodalomról, a kutatási jelentésekről és a f o l y a m a t b a n levő kutatásokról. A rendelkezésre álló dokumentumgyűjtemény több­

nyelvű, bár h i v a t a l o s nyelvként csak az a n g o l t , németet és f r a n ­ ciát használják. Ebből szükségszerűen következik a háromnyelvű t e ­ z a u r u s z kidolgozására irányuló igény.

Először f r a n c i a n y e l v e n készítettek e l d i a g r a m o k a t , m e l y e k e n egy-egy szűkebb témakörön belül egy és kétirányú n y i l a k k a l j e l z i k a kifejezések h i e r a r c h i k u s és általánosabb jellegű k a p c s o l a t a i t . Ez után k e l l e t t m e g o l d a n i az a n g o l és német nyelvű változatok k i ­ dolgozását. Ennek érdekében olymódon jártak e l , hogy egymásra s z u - perponálható, egymásnak p o n t o s a n megfelelő d i a g r a m o k a t d o l g o z t a k k i , melyekben az egyes fogalmaknak megfelelő kifejezések p o n t o s a n azonos h e l y e t f o g l a l t a k e l . Az egyértelmű kódolást b i z t o s i t j a . h o g y a d i a g r a m o k a t négyzethálóval 100 egyenlő részre osztották, s m i n ­ den kifejezés kódjaként a helyét jelölő koordinátákat használták f e l . E koordináták egyértelműek és függetlenek az a l k a l m a z o t t nyelvtől.

Jelentős nehézségekkel járt azonban a f r a n c i a kifejezések an-

680

TMT 14.évi. 9.szám 1967.szeptember

g o l és német megfelelőjének meghatározása. íi n y e l v e k j e l l e g z e t e s ­ ségei és s z e l l e m e u g y a n i s lényegesen eltér egymástól. Különösen áll ez a német n y e l v esetében, mely i g e n g y a k r a n használ összetett sza­

v a k a t o t t , a h o l a f r a n c i a és a n g o l egyszerű kifejezéssel él. Ha­

sonlóan problémát o k o z o t t , hogy m i g a franciában 2000 tárgyszó e¬

legendő v o l t az a d o t t szakterületen, az a n g o l b a n 10-12 000 k i f e ­ jezést k e l l e t t f i g y e l e m b e v e n n i .

A német és a n g o l nyelvű diagramok vázlatát szótárak és l e x i ­ konok felhasználásával állították össze, m a j d a végső formába ön­

tésre o l y a n munkatársat k e r e s t e k , a k i s z a k m a i l a g és n y e l v i l e g meg­

felelő képzettséggel r e n d e l k e z e t t ahhoz, hogy egyszemélyiben e l t u d ­ j a végezni az elfogadásra kerülő kifejezések tisztázását.Csak egy­

személyes munkával tudták biztosítani a különböző nyelvű diagramok tökéletes egymáshoz kapcsolódását, egyöntetűségét.

Az e d d i g i munka t a p a s z t a l a t a i r a támaszkodva a DIRR a n y e l v i jellegzetességek eltérései ellenére megoldhatónak t a r t j a megfelelő többnyelvű nyíl-diagramok kidolgozását, melyek egyöntetű elfogadá­

sához és alkalmazásához a különböző országok s z a k e m b e r e i és doku- mentalistái esetében azonban még jelentős propaganda- és nevelő munkára v a n szükség.

hjásolóautomata m i n t korszerű szervezőeszköz, / k o p i e r a u t o m a t e c a l s moderné ürganiaationsmltteV - MlliíEH, <j.TT~= fieprograpníe, 7.k. 5.a z . 1967. m á j . p . 89-9o.

Az i r o d a i másológépekkel k a p c s o l a t o s igények kb. .} év óta ál­

landóan növekednek. A régi, nedves eljárással működő készülékek h e l y e t t előtérbe léptek a hőhatásu és e l e k t r o s z t a t i k u s másológépek.

Az e l e k t r o s z t a t i k u s eljárás alapján működő készülékek kétfélék:

1 / normál i r o d a i papírra másolnak, azaz a másolatokat szelén­

dob és feltöltött festékpor segítségével készitik,

2/ c i n k - o x i d réteggel b e v o n t p a p i r t elektromossággal feltöl­

tött folyékony szinezővel f e s t i k meg és melegítéssel száraz máso­

l a t o t kapnak.

A szeléndobbal működő készülékek különlegesen jó konstrukciót és gondos^karbantartást igényelnek, m i g a c i n k - o x i d bevonatú papír­

r a l működő másológépek s o k k a l egyszerűbbek, ezért kevesebb gondozás i s elégséges. A korszerű másológépeknél a teljesítményen kivül f o n - l e g y e n / és a kifogástalan minőség.

E l e k t r o s z t a t i k u s másológépekkel g y o r s a n és gazdaságosan készít­

hetők o f s z e t papirfóliák. Különösen a l k a l m a s a k k i s példányszámú sokszorosításra, fénymásolásra. Transzparens másolatok i s készithe-

/Vásérhelyl P./

129/67

több célra i s felhasználható

tík.- A készülékek beszerzési ára 4500 - 50 000 Di£ - teljesítményük s z e r i n t - között v a n . A b e s z e r z e e i költségek h a v i 2000 db máaolat m e l l e t t 1 év a l a t t megtérülnek.

/üara A./

I3o/67

Kikrokép ée e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás, / M i k r o b i l d und e l e k - t r o n i s c h l D a t e n v e r a r b e T ^

Jelentős mértékben fejlődött k i Európában a mikrofilmkártya alkalmazása tudományos és könyvtári célokra. A j e l e n l e g használa­

t o s m i k r o f i l m t e c t i n i k a i eljárásokkal általában 3 o - s z o r o s kicsinyí­

tés érhető e l . Az IvCft vállalat / K a t i o n a l H e g i s t r i e r l i a s s e n G e s e l l - scnaít/ u j mikrokép technikát d o l g o z o t t k i , m e l y e t PCMI / P h o t o - c h r o m i c L l i c r o Image = f o t o k r o m a t i k u s mikroképek/ elnevezéssel ho­

l o t t f o r g a l o m b a .

Az eljáráshoz szükséges különleges felvételező anyag egy f o ­ t o k r o m a t i k u s réteg, melyen u l t r a i b o l y a fény hatására a z o n n a l kép k e l e t k e z i k . Ez a kép egyszerű fehér fénnyel vagy hő hatására l e ­ törölhető, tehát h i b a esetén rögtön javítható. A f o t o k r o m a t i k u s réteg t e l j e s e n szemcsementes, feloldóképessége 1000 vonal/mm.Gya­

k o r l a t b a n ez a z t j e l e n t i , hogy egy 105 * 148 mm-es f o t o k r o m a t i k u s lemezen 5200 A/4-es könyvoldal helyezhető e l . A lineáris kicsinyí­

tés tehát 150- s z e r e s , A lemez elkészitése után t r a n s z p a r e n s máso­

l a t o k készülhetnek tetszés s z e r i n t i mennyiségben. A másolatokat muanyagrétéggel vonják b e , amely megvédi a f i l m e t e karcolódástól és piszoktól.

Egy f o t o k r o m a t i k u s lemezről nem egészen 80 000 DM költséggel m i n t e g y 15 0O0 másolat készíthető, azaz 18 millió A/4-es o l d a l . Az A/4 l a p o k o n tárolt információ az NCR olvasógépeivei 290 x 290 mm-es képernyőn e r e d e t i méretre nagyitható és szabad szemmel o l ­ vasható. A kártyán látható első felvétel az i n d e x e t t a r t a l m a z z a , mely a kártyán a fényképezett dokumentumok számait tünteti f e l . Kicsinyítéskor minden dokumentum a u t o m a t i k u s a n számot k a p , i g y k i ­ keresése az i n d e x segítségével egyszerű. Egy-egy dokumentum k i k e - • resése k b . 15 mp-ig t a r t . Az eljárás alkalmazható a dokumentáció­

ban, könyvtárakban, p r o g r a m o z o t t oktatásban és mindazokon a terű­

l e t e k e n , a h o l nagy mennyiségű a d a t o k k a l d o l g o z n a k , amelyek állan­

dóan kiegészítésre s z o r u l n a k . Jő eredménnyel használjak a PCMI mikrofilmkártyákat f e n t i tulajdonságai alapján az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozógépekkel rendelkező vállalatok.

/Gara A./

0§0

682