Figyelffszolgálat kozóan a t e r v e t , költségvetést és meghatározzuk a személyi előfelté
t e l e k e t . Hasonlóan elkészítjük f e n t l e k e t az üzemben tartásra /működ
tetésre/ vonatkozóan is> 1 1 . Kiépítjük a r e n d s z e r t . Biztosítjuk a rendszer számára az intellektuális és f i z i k a i előfeltételeket, min
den egyes rész-rendszert megvizsgálunk, hogy az miként i l l e s z k e d i k bele a rendszer egészébe; 12. Elpróbáljuk a r e n d s z e r t , módosításokat végezve szükség e z e r i n t mindaddig, amíg az kielégítően nem működik.
002.513.5
Gépi Információ tároló 6b visszakeresi" rendszerek apeciflkációl- nak automatikus vizsgálata éa szintézise.- /Automatic a n a l v s i s and s y n t h e s i s o f s p e c i f i c a t i o n s f o r maciiíne systema i n I n f o r m a t i o n s t o - rage and r e t r i e v a l / - ABHOVICK, CB. - I n f o r m a t i o n System forkshop, Spartan Books, Washington, 1962. 129-U6.p.
Útmutatást kíván nyújtani, hogy o l l y s n eljárást k e l l követni akkor, ha egy meghatározott tároló és visszakereső rendszerhez a megfelelő gépi berendezést i l l e t v e berendezéseket kívánjuk megvá
l a s z t a n i . Az első követelmény a problémafelvetés, majd a r e n d s z e r r e l kapcsolatos kutatások követelményeit k e l l meghatározni. E l k e l l ké
szíteni a rendszer összes komponenseinek kimutatását, meghatározni a jellemző adatokat és paramétereket. Heg k e l l határozni a dimenziókat az összes paraméterekkel kapcsolatban. Legfontosabb paraméterek: a beadagolás módja, a kódrendszer, az idő, a tárolási kapacitás, a mennyiség, a hosszúság, az-informáeiő áramlás J e l l e g e , az informáci
óé egységek, a folyamat-paraméterek, a tároló közegek, a tárolási követelmények, a kiadagolás módja és a d a t a i /hasonlóan a betáplálás módjához/, a ssgédpáraméterek. I s m e r t e t i a blokk-diagrammokat az ál
t a l a közölt r e n d s z e r r e l kapcsolatban, /P P /
l O l l A l l l f 3 1 I I I I
221 001.815*025.3:657.478.8 Dokumentum-indexelés és könyvkataloglzáláa költségeinek osaze-
hasonTitása.- /Comparatlve coste o f document Indexing and book cata- l o g i n g / - LIHDEH, L.H. - S p e c l a l L i b r a r i e s , 56.k. 10.sz. 1965- p.
724-726.
A két tartalomfeltáró eljárás költségeinek összehasonlítására 10 000 kutatási jelentést i i . J e x e l t e k tésaurusz d e s z k r i p t o r a i v a l ' , a aellérendelő indexelés szabályai s z e r i n t , majd 10 800 könyvet k a t a logizáltak. Az indexeléskor átl. gosan 12.6 vezérszó j u t o t t egy-egy dokumentuma; ezek közül 3,2 a ÜLkumentumok tartalmát feltáró desz- k r i p t o r v o l t . A könyvekről készített katalóguscédulák közül egy a szerzőt, egy a cimet, három-négy pedig a tárgykört t e t t e v i s s z a k e reshetővé. Egy dokumentum indexelésének átlag költsége - a szükséges munkadijat, anyagköltséget és a berendezés amortizációját számitva -
520
DIT 13.éví. 5-6.szám 1966. június-július
2,99 dollár v o l t ; ugyanaz a katalogizálás esetében 3,67 dollár v o l t könyvenként. A két tájékoztató Jellegű összeg összehasonlításakor ezent slőtt k e l l t a r t a n i , hogy a két eljárás nem azonos. Az első ana
l i t i k u s eljárás, az index nem tartalmaz közvetlenül h i e r a r c h i k u s v i szonyokat és specializált szakkérdésekre válaszol - a második eljá
rás 111. eredménye ezek ellentéte. Ezért költségeiket csak v i s s z a k e resési sajátosságaikat i s figyelembe véve szabad összehasonlítani.
Syntol - az információ szervezésének u j rendszere.- / S y n t o l - a new system f o r the o r g a n l z a t i o n o f informátion/ - ARIANEI, 3. - L i b - r a r y Resources and Technical Services. 9.k. 4.ez. 1965- P- 473-477.
Syntol /Syntagmaric O r g a n i z a t i o n Language/ indexelő rendszer, mely a dokumentumok intellektuális tartalmát egy különleges indexe
lési nyelv alkalmazásával f e j e z i k i . Információkeresés céljaira a dokumentumok témáit a S y n t o l indexelési nyelvére áttéve k e l l betáp
lálni. Az Indexelés i t t i s emberi munkával történik, de fennáll a géppel végzett automatikus indexelés lehetősége i 3 . A S y n t o l nyelvét egy-egy szakterület számára empirikus uton k e l l előállítani. Ennek során a fogalmakat a természetes nyelvből v e s z i k át. Speciális j e l zete lís vagy kódolás tetszés s z e r i n t alkalmazható. Gépi alkalmazás esetén a S y n t o l kifejezéseit gépi nyelvre k e l l áttenni. A S y n t o l a l kalmazása az indexelő részéről Jelentfia g y a k o r l a t o t k i v a n . Az indexe
lő f e l a d a t a kettős: az indexelés m e l l e t t a S y n t o l szótárát i s f e j l e s z t e n i e k e l l . Ezután nagy vonásokkal i s m e r t e t i a rendszer mibenlé
tét, majd néhány k r i t i k a i megjegyzést t e s z . Ezek közül a legjelentő
sebb az, hogy hiányolja a szótár-épitésben és az indexelésben követ
kezetességet biztosító előírásokat. /o G /
A Chemical A b s t r a c t s - tárgymutatók kégziteaének ldfielemzése.- /Time s t u d i e s i n producing s u b j e c t indexes f o r Chemical A b s t r a c t s / •
ífETSEL, P.R. - J o u r n a l o f Chemical Documentation, 5.k. 4.az. 1965.
p. 212-214.
Az időelemzést a Chemical A b s t r a c t s 60. kötetének /1964.Jan.- j u n . / anyagán végezték, amely 78 800 folyóiratközlemény 'és 14 200 szabadalom referátumát t a r t a l m a z t a . A tárgymutató összeállításához minden esetben rendelkezésre álltak a primér közlemények, ezeket i ¬ gen sokszor használták i s . A tárgymutató-készítés a l a p j a két érdemi munkafajtái a s z e r k e z e t i képletek és a tárgyszavak megalkotása. Az indexelés egészét vegyészek / v / és adminisztratív segéderők /a/ vé
gezték. Az egyes munkafolyamatokra ezek bontásában éa primér közle
ményekre v e t i t v e a következő értékeket kapták: s z e r k e z e t i képlet lé
trás / v / 7 vegyület/óra, tárgyszavazás / v / 22 közlemény/óra, az i a - /H.G./
222 001.815
223 001.815
521
Figyelőszolgálat zese /•/ 78 közlemény/óra, rendezés, besorolás /'a/ 62 közlemény/óra, szerkesztés / v / 50 közlemény/óra, leírás é3 tördelés /a/ 50 sor/óra, leírás és tördelés /a/ 50/óra, k j r r e k t u r a / v / 223 sor/óra 1 1 1 . /a/
214 sor/óra. Az össz-óraszükséglet 141 300 óra v o l t . /H G /
224 001.815 Az Indexelési folyamat elemzése.- / i n d e x i n g process e v a l u a t i o n /
American Doeumentation, li. .. 4.sz. Í965.okt. p.323-329.
A dokumentum által érintett tárgykörök száma t e l j e s mértékben a szerzőtől függ, s ez nehézségeket okozhat akkor, ha az Indexelő szá
mára korlátozzák a felhasználható index-fogal-ak számát. Az indexelő
nek egyes fogalomköröket mí ; kisebbekre k e l l bontania, mig másokat e- -;yesitenie k e l l a dokumentum tárgyának helyes meghatározása érdeké
ben. Az index-fogalmák megállapításakor célszerű segédeszközöket használni / - d e s z k r l p t o r listákat,tézauruszokat-/ és ügyelni k e l l a r r a , hogy az indexelés mélysége megfelelő legyen: e l k e l l kerülni a túlzottan éltalános fogalmak használatát, de gyakran h e l y t e l e n a t u l s p e c i f i k u s a n megadott index-fogalom i s . - Az indexelés oktatásának legeredményesebb módja az, ha az oktató a tanulóval együtt d o l g o z i k , azonnal elemzi a kiválasztott index-fogalmak helyességét és szintjét, én minden változtatás okát részletesen megvilágítja. Az indexelés t e rén sem az Önálló tanulás, sem a csoportos előadás-hallgatás nem b i z o n y u l t batékonynak. Az indexelés mechanikus, rutinszerű elvégzésé
nek menete s egyes szabályai természetesen az a d o t t tájékoztatási . szerv céljaitól, lehetőségeitől s t b . függően változnak. /V i /
225 001.815 Összehasonlító Indexelés: Az index-fogalmakat szerzői referátu
mokból"" és dokumentum elmekből emelve k i . - /Comparative I n d e x i n g ; terme s u p p l i e d by biomedical authors and by document t l t l e s / - SÜHULTZ, C.K. - SCHULTZ, W.L. - ORR, R.H. - American Doeumentation,
16.k. 4.sz. 1965. o k t . p. 2 9 9- 3 1 2 -
A szerzők vizsgálatának célja az v o l t , hogy objektív adatokat nyerjenéki~afra--vonatkozőlag1 hogy mennyire "Jók" a szerzői indexek.
285 /blomedíkai/ dokumentum szerzői Indexét értékelték o l y módon, hogy a szerző által szolgáltatott index-fogalmak jegyzékét azon I n dex-fogalom-jegyzékekkel, melyeket 12 felhasználó készített az adott dokumentumok elolvasása alapján. Hasonlóképpen értékelték a címekben előforduló értékes szavak jegyzékeit. Azt tapasztalták, hogy az át
lagos szerzői index kb. felét t a r t a l m a z t a azoknak a szavaknak, me
l y e k egynél több felhasználni lnffexten fordultak-ekí. A megegyezés aránya a szerzői és felhasználói index között 7 3 í-oenak, a címből készített és a felhasználói index között pedig csak 44 jt-osnak adó
d o t t . A szerzők véleménye ennek alapján az, hogy a szerzői indexe
lés lényegesen jobb eredményt ad, mint a dokumentumok címszavai a-
522
TMT 15.éVf. 5-6.szám 1 9 6 6 . j u n l u 3 - j u l l u s
lapján végzett indexelés. Az a gyakran h a n g o z t a t o t t felfogás sem 1- gazolódott be, mely s z e r i n t a szerzői index csak szigorúan saját szemszögét tükrözi, s igy szélesebb körben nem jól használható.- Az a l k a l m a z o t t módszer az indexelés minőségének meghatározására széles körben használhatónak létszik. /7 P /
226 001.815 A hivatkozásos és a tárgyi Indexelés a tudományban.- / C i t a t l o n
and s u b j s c t i n d e x i n g I n science/ - Idatthews, CM. - van LUIK, J. - L i b r a r y Resources and Technical Services, 9.k. 4. s z . 1965. p. 478¬
482.
Tárgyalja, miként válik be a hivatkozásos indsx a tudományos szakirodalomban eszközölt keresésnél.- A tudományos irodalom két mó
don közelíthető: a tárgyi és a hivatkozásos index által. A h i v a t k o zásos index "a p o s t e r l o r i " index, a kutatót a korábbi hivatkozások
tól a legújabbak felé irányltja. Formátuma,.szerkezete s z o k a t l a n , a¬
mi fokozza a kutatók k e z d e t i tájékozatlanságát. Propagálói előnye
ként a r r a hivatkoznak, bogy mentes a tárgyi indexek hátrányaitól, a¬
melyek a terminológia változásából, a kategóriák i l l o g i k u s voltából, a specificitás hiányából származnak. Vizsgálatok f o l y n a k a h i v a t k o zásos index értékének, használhatóságának megállapítására /feltár-e olyan dokumentumokat, amelyek a szokásos indexekből kimaradnak,tud-e a h i v a t k o z o t t dokumentumok értékére vonatkozólag tájékoztatást nyúj
t a n i , van-e valami baszna a "bibliográfiai kapcsolás" technikájának.
Információkereséshez használható-e a hivatkozásos index/. E l l e n f e l e l nem tartják t e l j e e értékű keresési eszköznek. Azok a fogalmak,melyek
hez nem fűződik hivatkozás, r e j t v e maradnak. így elsősorban a szerző saját eszmél. Nem tájékoztat arról, mennyire releváns a hivatkozás az e r e d e t i műre, a többi hivatkozásokra, továbbá a kutató számára.- A következőkben a bibliográfiai hivatkozásokkal nem biró tanulmányok
nak a hivatkozásos indexben való szerepeltetésével f o g l a l k o z i k . Befejezésül néhány kivizsgálandó problémát jelöl meg: mekkora legyen a Science C i t a t l o n Index optimális t e r j e d e l m e , mi a k e r e s z t - diszciplináris hivatkozások gyakorisága, egy szűkebb szakterületen miként válik a hivatkozásos közelítés,mekkora az index " z a j s z i n t j e " , megfelelő-e a könyv-formátum a Science C i t a t l o n Index számára.
/O.G./
001.815:002.513.5 A SYNTOL: egy tároló és visszakereső rendszer rövid Ismerteté
se.- /SYNTOL: a b r l e f o u t l i n e of a storage r e t r i e v a l systsm/ - LEVY.P Tfhe L i b r a r y World, 67.k. 785.sz. 1965.nov. p. 1 5 0- 1 5 4 .
A f r a n c i a Nemzeti Tudományos Kutató Központ /CNRS/ sz Euratom
mal kötött szerződés alapján 4 éves kutatás eredményeképpen dolgoz
t a k i a SYHTOL elnevezésű általános jellegű információ tároló és visszakereső r e n d s z e r t . A kutatások első fázisában nyelvészeti v i a s -
523
Figyelőszolgálat gálátokat végeztek, a természetéé nyelven k i f e j e z e t t információk he
l y e t t "reprezentatív m o d e l lH- t v e z e t t e k be, a második fázisban a m e g f e l e l i speciális programozási n y e l v e t dolgozták k i , a költségki
hatásokat vizsgálták, végül automatikus indexelési kísérleteket vé
geztek.- A rendszer szabályokból és program utasításokból tevődik össze. I s m e r t e t i ezek szerepét és jelentőségét. A rendszer előirt szótárral d o l g o z i k , melynek f e l a d a t a az indexelés egységesítése és a visszakeresési müveletek alapját képezi. Az index-fogalmak desz- k r i p t o r Jellegűek, de bizonyos h i e r a r c h i k u s kapcsolat i s van közöt
tük. A "szótárakat" i g y szakterületenként specializált formában k e l l elkéaziteni. A rendszer további Jellemzője az un. modulációk
6B variációk használata. / V E /
2?S 001.815:002.513.5:681.323 Dokumentumok jellemzése - kísérlet egy automatikus módszerrel.-
/ C h a r a c t e r i z i n g documents - a t r i a l o f an autómatic method/ - BOOTH, A.D. - Computers and Automation, 14.k. 11.sz. 1965.nov. p. 32-33.
A közlemény egy kísérlet eredményeiről tájékoztat, amelyben egy szöveg Jellemző szavainak származtatására t e l j e s e n automatikus mód
s z e r t használtak. A módszer, amely csak szó-gyakorisági analízist kö
v e t e l , egyszerű eljárás információk visszakeresésérs. Ennek a nagyon egyszerű módszernek az a fő értéke, hogy nem igényli a dokumentum emberi inspekcióját, és i g e n alkalmas az e l e k t r o n i k u s számitógép-ope
rációkra. A módszer: a számítógéppel 1. elvégeztetni egy szó-gyakori
sági analízist az egész közölt dokumentumról! 2. a szavakat fogyó gyakoriság s z e r i n t s o r b a r a k a t n i ; 3. összehasonlíttatni a gyakorisá
got a standard gyakorisággal és 4. meghatároztatni a rendkívüli gya
koriságot. A szövegben felhasznált szavak gyakorisága összevethető bármely szó-gyakoriságra vonatkozó standard listával. Bármelyik szó, amelyik többször tűnik f e l , mint az éltalános használat ötszöröse, jellemzőnek tekinthető - a gép azután kihozza a gyakoriság s z e r i n t i listát i l y e n szavakból. /Az Ötös szorzó mesterséges és variálható./
Bizonyos szavak a gyakorisági listán "töltőszavaknak" /nőise/
bizonyulhatnak - i l y e n k o r az ötszörös szorzót f e l l e h e t emelni mond
j u k tízszeresre. Mint látjuk, a módszer egyszerű és automatikus. A módszer alkalmazható információk visszakeresésére i s . Feltesszük, hogy egy bizonyos f o n t o s közlemény nagy mértékben releváns a v i s s z a keresendő tárgyra. Az előzetes analízis megtörtént a közleménnyel,a szó-gyakorisági Jegyzék megvan - e z t felhasználhatjuk standardként bármely standard l i3t a h e l y e t t . így egy " r e l e v á n B s á g i kritérium" ha
tározható meg egy másik közleményre, az Illető közlemény és az u j standard szó gyakorisága közötti különbség alapján. így egy releváns közlemény ismerete elégséges a géphez intézett kérdés formulázásához.
Ha egy közlemény sem i s m e r t , a kérdés megfogalmazható a téma s z a v a l nak fontosság s z s r i n t fogyó sorrendben éllitott listája alapján - a talált dokumentumok megvizsgálása után, bármely előkerült releváns dokumentum szó-gyakorisági analízise segíthet javított kérdést i n tézni a géphez. Remélhető, hogy a szisztéma érvényességét széles
ekáláju t e s z t e k k e l dokumentumok tömegével próbálják k i . /2.F./
524
n g 13.év?. 5-6.szám 1 9 6 6 . j u n i u s - j u l i u s
229 001.815:65.011.54
"Autoindexelés" és indexelés automatikus eljárásokkal.- /"Auto- I n d e x i n g " and i n d e x i n g by automatic processea/ - BAIEHDA1E, Ph.B. - Special L i b r a r i e e , 56.k. 10.az. 1965.dee. p. 715- 7 1 9 .
Az indexeknek három funkciója van: 1 . a gyűjteményben lévő i n formációk feltárásának tömör eszközei; 2. áthidalják a szemantikai
"szakadékot" a szerző és a visszakereső között; 3. a visszakeresés
"atratégiájának" eszközei. A KWIC indexelés nem tölti be a második funkciót, a z t a viaszakeresőnek magának k e l l elvégeznie. Ezért a KWIC index "autoindexelés", helyesebben részben géppel végzett i n dexelés, de nem automatikus, vagy t e l j e a egészében gépi indexelés.
Az IBM gépi indexelő rendszerének a l a p j a , hogy a dokumentumok monda
t a i t formai ismérvek alapján a l a n y i , jelzői és állitmányi s z l n t a g - nákra b o n t j a . Ezután a számológép az a l a n y i szintagnákből állítja össze az index tárgyszavait. Az eljárás helyességének bizonyítására mondattanllag h e l y e s , de értelmetlen "hanghalmazt" elemez, amelyben
csupán a kötőszavak, a prepozíciók és a ragok egyeznek meg a beszélt nyelvével. Ezek alapján az olvaaő meg t u d j a különböztetni az értel
metlen hanghalmazban i s az a l a n y i , jelzői és állitmányi színtagmá
kat . Az eljárásaal 93 í-ban helyes tárgyszavak állithatők elő gépi
gépi indexelési kísérlet.- /An experiment i n automatic i n d e x i n g / - DAiiIERAU, F.J. - American Doeumentation, 16.k. 4-sz- 1965.okt. p.
283-289.
A szerző abból i n d u l k i , hogy a dokumentum tartalmát informá
cióvisszakeresési célból valamely sző-jegyzékkel megfelelően meg l e het határozni, s hogy megfelelő eredményt b i z t o s i t , ha a szó-jegy
zékben csak olyan szavak szerepelnek, melyek a dokumentumban előfor
dulnak. Kísérlete során azokat a kifejezéseket t e k i n t e t t e i n d e x - k i fejezéseknek, melyek gyakorisága az a d o t t dokumentumban s t a t i s z t i k a i l a g váratlanul magas. Az átlagos gyakoriságot 1 millió szóból ál
ló, szűk tárgykörre vonatkozó anyagból határozta meg, mégpedig o l y módon, hogy ugyanazon sző előfordulásának t e k i n t e t t e az egyes és többesszámu a l a k , a j e l e n és multidő s t b . előfordulását. Ezután 8 dokumentumot saját maga i n d e x e l t . Ezzel a szubjektív alapon, de nagy gyakorlatára való t e k i n t e t t e l megbízhatóan létrehozott i n d e x s z e l ha
sonlította össze a z t a gépi uton előállított i n d e x e t , mely az a d o t t szövegben az átlagos előfordulási gyakoriságnál gyakrabban használt szavak gyakorisági értékkel súlyozott jegyzékéből jött létre. Az e- redmónyt i g e n bátoritónak találta. /V P /
u t o n . /H.G./
23o 001.815.65.011.54
525
Figyelő" szol gálát
231 001.815:681.323 A Chemical Abstract e l e k t r o n i k u s számológéppel készített forrás¬
jegyzéke.- /A computer-ba3ed source i n v e n t o r y of Chemicall A b s t r a c t s / - EEKHAYS, P.M. - COE, K.L. - W00D, J.L. - Journal o f Chemical Doeu
mentation, 5.k. 4.sz. 1965. p. 242-249.
A Chemical T i t l e s - h o z minden egyes, a Chemical Abstracts-ban referált közlemény cimét, szerzőjét négyjegyű kóddal a közzétevő forrást /folyóiratot a t b . / , ennek kötet-számát és a közlemény o l d a l számait gyűjtötték k i . A négyjegyű un. Coden kód alapján forrásjegy
zéket állítottak Ö3oze. Ebből hét jellemző adatfajtát állítottak ösz- sze: 1. a Chemical Abstracts egyes o l d a l a i n a k /tehát ezek alapján az egyes szakmai f e j e z e t e k / referátum-sürüségét; 2. a primér kiadványon
ként /folyóiratok s t b . / a m e g j e l e n t e t e t t referátumok számát az érték
t e l e n kiadványok kiszűrésére; 3. a primér kiadványok i r o d a l m i h i v a t kozásainak számát esetleges u j primér kiadványok "felfedezésére"; 4.
ugyanazt mint a 2. pontban, de a Chemical Abstracts f e j e z e t e i n e k bon
tásában, a f e j e z e t e k közötti arányok ellenőrzésére; 5. a 300 külső referáló fizetési jegyzékét; 6. a belső referálók által készített r e ferátumok jegyzékét; 7. könyvtári referálókártyákat azokról a doku
mentumokról, amelyek aok tárgyszót t a r t a l m a z t a k . Az eljárás során a Coden kód k i s redundanciája hátránynak b i z o n y u l t , ezért t e r v e z i k , hogy tizjegyü kódolásra tőrnek át. A? r /
232 002:341.16:001 Műszaki és tudományos dokumentáció az UHE5C0 1965-66-03 program
jában.- / S c i e n t l f i c and t e c h n i c a l documenftmbiTün DNESCO's 19&5-oo programme/ - VICTORIA, A.F,_- Revue I n t e r n a t i o n a l e de l a Doeumentati
on, 32.k. 4.az. 1965. p. T 3 0- 1 3 5 .
Az UNESCO t e l j e s költségvetése az 1965-66. évekre kerek 100 m i l lió dollár, s ebből 180 szer dollárt fordítanak az UNESCO műszaki és tudományos tájékoztatási programjára. Az összeg nem olyan k i c s i , m i n t amilyennek látszik, mivel számos esetben a kiadások egy részét a k o r mányok maguk v i s e l i k . Adminisztratív szempontból módosulást j e l e n t , hogy kát osztály i s résztvesz a program vitelében. /A s z e r v e z e t i kap
c s o l a t o k a t egy ábrán részletesen bemutatja./ Az UNESCO programja 3 fö területre t e r j e d k i : 1 . közvetlen együttműködés a tagországokkal; 2.
a tevékenységek koordinálása nemzetközi s z i n t e n ; 3. tájékoztatás a meglévő szolgáltatásokról és lehetőségekről.
1. Ennek keretében az UNESCO segíti a fejlődésben levő országo
k a t saját tájékoztatási rendszerűk kiépítésében. Vezető szakembereik számára kongresszust rendez, és elősegíti megfelelő szakemberek k i képzését az általa s z e r v e z e t t központokban.
2. A nemzetközi szintű koordináció k i t e r j e d a nemzetközi, r e g i o nális és országos tájékoztatási szervek munkájára. Ennek érdekében szükkorü megbeszéléseket szervez, melyeken nem kötelező jellegű, de nagy jelentőségű ajánlások születnek. /Szabványok s t b . / Külön gondot fordítanak s t a t i s z t i k a i vizsgálatok lefolytatására e l e k t r o n i k u s azá-
526
TMT 13.évf. 5-6.szám 1966.június-július
mitógéppel, v a l a m i n t a nemzetközi kongresszusok információ áramlá
sának tanulmányoz ás ár a, a dokumentáció' gépesítésével kapcsolatos e- rőfeszitéssk koordinálására törekszenek. Kiemelt téma a fordítások kérdése i s .
3 . Több kiadványt szentelnek a meglevő tájékoztatási források ismertetésének a f e l e s l e g s s párhuzamosságok kiküszöbölésére. /„ p
A nemzeti műszaki tájékoztatási rendszer felé.- /Toward a na¬
t i o n a l t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n system/ - HOSHOVSKY, A.G. - ALBUM, H.H.r
Amerlcan Bocumentation, 16.k. 4.az. 1965.okt. p. 315-322. tjjj
Sajnálatos módon az Egyesült Államokban még mindig n i n c s f o l y a matban országos jellegű tájékoztatási rendszer kiépítése. J e l e n t a nulmányban a szerzők először az eddig t e t t fontosabb j a v a s l a t o k a t vizsgálják meg, keresve azokat a tényezőket, melyek megakadályozták, hogy valóban országos koncepció alapjává váljanak. I l y e n v o l t a köz
p o n t i gyűjtő tár elgondolása, ahova valamennyi kéziratot be k e l l e n e küldeni, s ahonnan bármely anyagról másolatot l e h e t n e k a p n i . Ezzel ellentétes a nagyobb szubvenció koncepciója, mely a szétszórt magán
intézmények nagyobb állami támogatását j a v a s o l t a . A szerző s z e r i n t feltétlenül a meglévő szervekből k e l l k i i n d u l n i , de egy koordináló szervet i s k e l l létesíteni. A rendszer létrejöttének feltétele, hogy a meglévő szervek felismerjék a közös célokat, hajlandók legyenek s közös rendszerben való részvételre és hogy megfelelő k a p c s o l a t a l a k u l j o n k i közöttük. A j a v a s l a t s z e r i n t a munkát egyenrangú p a r t n e r e k ként meg k e l l o s z t a n i az állami és magánszervek között. A tárolást mind központi, mind decentralizált formában biztosítani k e l l . Közös kormányzati - nem kormányzati mechanizmust k e l l szervezni a rendszer irányítása és ellenőrzése céljából. /v P /
A tájékoztatási igények tanulmányozásának módszere.- /Hetedika i z u e s e n i j a inforraacionnüh zaproszov/ - POPILOVA.L.L. - Naucsno-Tenni- cseszkaja I n f o r m a c i j a , 12.sz. 1965.dec. p. 13-17.
A tájékoztatási tevékenység tökéletesítése korszerű körülmények között nem oldható meg a tájékoztatási igényekre vonatkozó t e l j e s és pontos adatok ismerete nélkül.
A tájékoztatási igények Jellegére és szerkezetére vonatkozó t a nulmányok feltárták a leggyakrabban igénybe v e t t információs forrá
sokat. Az utóbbi időben szaporodnak az információs igények vizsgála
tával foglalkozó közlemények, amelyek elsősorban a kutatás módszeré
re t e r j e d n e k k i . Ezek elemzése a z t m u t a t j a , hogy két fő irányt l e h e t megkülönböztetni: kutatók szűk csoportjának tanulmányozását és a t e m a t i k a i e l v s z e r i n t csoportosított információs forrásokat.
Az információvlsszakeresés folyamata meghatározásának l e g e l t e r -
233 002.004-/73/
234 002.5
527
Figyelőszolgálat Jedtebb módszerei: a hivatkozások összeállítása 111. számlálása a nyomdai munkákban ás a felvilágosítás beszerzése közvetlenül a szak
embertől /ankétok, beszélgetések/.
Az elkészített táblázatok bemutatják a források eloszlását az olvasók c s o p o r t j a i s z e r i n t , az igények megoszlását, az időráfordítás megoszlását az információk visszakeresésére. /p e /
235 002.5 tudósok és szakemberek információs Igényelnek kutatása mint a
"Könyvtár és tudományos tájékoztatás" kérdése első szakaszának k i dolgozása.- /Iszssleaovanie informaclonnüh zaproszov ucsenílh 1 szpe- cialísztov kak pervüj étap r a z r a b o t k i problemü "Bibliotéka 1 naucs- r.aja i n f o r m a c i j a " / - KIRPICSEVA, I.K. - Naucsno-Tehnicseazkaja I n f o r - macija, 12.sz. 1966.dec. p. 10-12.
"A könyvtár éa a tudományos tájékoztatás" probléma kidolgozá
sát az M.E.^alíükov-Sesedrift nyilvános állami könyvtár v e z e t i . E mun
ka első lépcsője tudósok és szakemberek információs igényeinek t a n u l mányozása, amelynek keretében adatokat gyűjtenek i könyvtári olvasó
ként jelentkező tudósok éa szakemberek összetételéről, könyvtárban végzett munkájuk Jellegéről, személyi könyvtáraikról, bibliográfiai igényeikről s t b .
A szükséges felvilágosítások megszerzése végett a könyvtári a- datazolgáltatást sokoldalú elemzésnek v e t i k alá, amely a tudósok és szakemberek információs szükségleteire vonatkozik. E vizsgálódás kü
lön intézkedések alapján i s történik, amelyek a könyvtárak szokásos nyilvántartási munkája keretében nem fordulnak elő mint ankétok, o l vasói konferenciák e t b .
A kutatási program tervezetében több j a v a s l a t szerepel: egyedi tájékozódás, a könyvtári-bibliográfiai szolgálattal kapcsolatos igé
nyek tudósok éa szakemberek részéről, ankétok lefolytatására vonat
kozó Instrukciók s t b .
A kutatás programját oly módon állították össze, hogy b i z t o s i t - sa megbizható, t e l j e s , a gépi feldolgozásra alkalmas információk nyerését valamennyi tanulmányozott tényezőre nézve.
A kutatási programtervezet széleskörű megvitatása és különböző
könyvtárakban való kísérleti kipróbálása célszerű. /F.S./
236 0 0 2- 5 .Többágazati' információs szolgálat rendszerének kidolgozási mód
szere.- /Q metodika r a z r a b o t k i mnogootraszlevoj azisztemü l n f o r m a c i - onnogo obszluzeívanija/ - SZAREtSZOV, N.O. - B2SZKIN, I.A. - KORSZAK, V.K. - Maucsno-TehnicseBZkaja I n f o r m a c l j a , 12.sz. 1965.dec. p. 3-9.
A s z o v j e t információs szolgálatok egész sorának tanulmányozása azt m u t a t j a , hogy létrshozásukkor a l k a l m a z o t t ájgazati e l v ellenére a megvalósult tájékoztatás lényegében .többágazati. Ennek magyarázata
528
TMT 13.évi. 5-6,szám 1966.június-július
az a szükségesség, hogy bíztoaitani kívánják az ágazat műszaki-tudo
mányos tájékoztatását mind vegyes kérdésekben, mind olyan széleskö
rű problémákban i s , amelyekben a népgazdaság minden ága érdekelt.
I l y e n tájékoztatási rendszer létesítésekor célszerű a matemati
k a i módszerek alkalmazása és a tömeges kiszolgálási elmélet f e l h a s z nálása, amikor a belépő áramlásként a felhasználók műszaki-tudomá
nyos tájékoztatásra vonatkozó igényeit veszik t e k i n t e t b e . A tömeges kiszolgálási elmélet alkalmazása lehetővé t e s z i a rendszer tevékeny
ségének mennyiségi kiértékelését.- A vázolt számitáai módszer bár
mely .többágazati információs szolgálat rendszerének meghatározására f e l h a s ználható.
A rendszer alkalmazása előtt szükséges az igények és felhaszná
lók csoportok és osztályok s z e r i n t i felosztása. A .többágazati1 tájé
koztatási rendszer tevékenysége hatékonyságának mutatószáma az igé
nyek egybeesés! együtthatója. A műszaki-tudományos tájékoztatás á¬
ramlása kialakításának folyamata és a központi tájékoztatási anyag- gyűjtemény munkájának technológiája fontos kérdés. ^ s ^
237 002.513.5 Információkeresés. A tájékoztató ée dokumentáció a rendszerek
problematikájához. Első Közlemény.- / I n f o r m a t i o n r e t r l e v s l . 2ur Prob- l s a a t i k der I n f o r m a t i o n s - und Dokumeatatíons-Systeme./ - HUHŰEKMANU, E.H. - Bürotechnik • Automation, 6.k. 10.sz. 1965.okt. p. 442-448.
A több részben közölt tanulmány a tájékoztatórendszerek r e n d e l tetésével, r e n d a z e r t a n i alap j a l v a l , v a l a m i n t szerkezetének egyes kér
déseivel f o g l a l k o z i k . Az utóbbi években előtérbe került a s z a k i r o dalmi tájékoztatás területén az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berende
zések Igénybevétele. E berendezések racionális felhasználása megkö
v e t e l i az információtranszformálás l o g i k a i és nyelvészeti problémái
nak megoldását. Az élőnyelven létesült információt ugyanis gőpnyelv- r e k e l l áttenni. Ez bizonyos előmunkálatokat követel, amelyeket sok
szor nem vesznek elég komolyan. Ennek hatása aztán előnytelenül be
folyásolja a tájékoztatási r e n d s z e r t .
Az első közlemény két problémakört tárgyal. Az első a tájékoz
tatási szolgáltatásokkal, azok f e l a d a t a i v a l f o g l a l k o z i k . Háromféle tájékoztatási szolgáltatást különböztet meg: referáld jellegűt /szak
i r o d a l m i gyorstájékoztatók, referálólapok/, differenciáltat /külön
féle Indexek/, szelektíven specializáltat /címzetteknek meghatáro
z o t t témákra szóló tájékoztatás/. A másik problémakör a mechanizált tájékoztatás munkafolyamati és s z e r v e z e t i szkémáját tárgyalja. Szől a dokumentumok begyűjtéséről, archiválásáról, feltárásukról, a f e l tárás intellektuális eszközeiről, mint a h i e r a r c h i k u s osztályozó rendszerekről, az a h i e r a r c h l k u s rendszerekről, azaz a d e a z k r i p t o r - rendszerékről, a strukturált-rendszerekról, azaz a tézauxuszokről.
Ezt követi a Jelzetelés és a kódolás problémáinak taglalása. /0 i S iy
529
Figyelőszolgálat
238 002.513.5 Információkeresés. A tájékoztató ée[dokumentációs rendszerek
problematikaiához. Második közlemény.- / I n f o r m a t i o n r e t r i e v a l . Eur Problematik der I n f o r m a t i o n e - und Dokumentatione-Systeme/ - HOHGER- MAh'N, E.H. - Bürotechnik * Automation, 6.k. 11.sz. 1965.nov. p. 490¬
494.
A második közleményben folytatódik a mechanizált tájékoztatás munkafolyamati és s z e r v e z e t i azkémájának taglalása. 2 részben a azké ma két utolsó fokozatát, az információk tárolását és keresését tár
g y a l j a . I s m e r t e t i a különféle tárold közegeket, kapacitásaik és költ Bégeik nagyságrendjeit. Majd az adattárolás két módjáról, a dokumen
tumonként! és a fogalmanként! tárolásról s z i l , bemutatva mindkettő
nek előnyös és hátrányos vonásait. Ezután a keresés problémáját v i z s gálja, mind a manuális, mind a gépi válogató eljárások és berendezé
sek szempontjából.
A következő f e j e z e t a dokumentációs rendszerek értékelésével f o g l a l k o z i k . Mivel a dokumentációs rendszerek paraméterei rendkívül eltérőek és nem összemérhetők, egyértelmű értékelés nehezen adható.
Lzért kiválaszt két paramétert: az idő- és költségszükségletet, s e¬
zek szempontjából vizsgálja a rendszereket. Majd a dokumentációs rendszer kiválasztásánál figyelembe veendő kritériumokat ístaerteti.
A nem-elektroniku3 dokumentációs rendszerek kritériumait táblázatba f o g l a l t a n adja. Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozóberendezésekkel üze
meltethető dokumentációs szolgáltatások lehetőségeinek bemutatásá
v a l zárja tanulmányának e z t a részletét. /0 G /
239 002.513.5 H e l y i Információvlsszakereeési rendszer tervezése.- /Do-ít-
y o u r s e l f - r e t r i e v a l system design/ - ÜCKUITZ, G.K. - Special L l t r a - r i e s , 5 6 .k . 10.sz. 1 9 6 5 . P. 720-723.
Altalános vélemény, hogy k i s visszakereső rendszerek mindenféle ferendezésael és t e c h n i k a i eljárással működőképesek. Ezek kialakítá
sát azonban mégis meg k e l l hogy határozza néhány tényező: a k i s visszakereső rendszerek i n p u t j a i és o u t p u t j a i lehetnek később egy nagy rendszernek, "kezelőik" személyi változásakor i s működőképesek
nek k e l l lenniük s t b . Ezért helyes, ha a k i s rendszerek tervezését i s mindenre kiterjedő gondossággal végzik. Ehhez nyújtanak segítsé
get a rendszer i n p u t j a , működése é3 o u t p u t j a s z e r i n t kialakított tervezési szempont-gyüjteméiyek. Ezek mindegyike külön s o r o l j a f e l az anyagi, a személyi éa a berendezési szempontokat. Példa m u t a t j a be, hogy a szempontoknak az a d o t t rendszer milyen paraméterei f e l e l nek meg. A gyűjtemény nagyságára, növekedésének mértékére, a v i s s z a keresési igények számára, a válaszadás sebességére, a "kezelők" szak
képzettségére, a szükséges berendezések fajtájára s t b . vonatkozó pa
raméterek Így egyrészt meghatározhatnak a feltételeket kielégítő k i s visszakereső rendszereket, másrészt megszabhatják azokat a változta
tásokat, amelyeket meglévő rendszerekben végre k e l l h a j t a n i ahhoz.
530
B I T n.évf. 5-6.szám 1966.június-július
hogy megváltozott körülmények között z a v a r t a l a n u l működjenek.
2 4 0 0 0 2 . 5 1 3 . 5
Bénány alapvető megjegyzés a visszakeresés vizsgálatáról.- /Some basio comments on r e t r i e v a l t e s t i n g / - PAI R T H O K N E, H.A. - The J o u r n a l o f Doeumentation, 2 1 .k . 4 .e z . 1 9 6 5 .d e c . p. 2 6 7 - 2 7 0 .
Vizsgálat nem J e l e n t érvényesítést. Először a rendszer célját k e l l meghatározni és aztán, hogy mennyire éri e l a z t . Se a célt meg
határozni i s nehéz, mert lényegükben társadalmi rendszerekkel van dolgunk. Hinnem tudunk kielégítő kondlclőkat a működésükre, csak szükségeseket.
1 . Dokumentációs tevékenységek dokumentációs fogalmakban.
Az indexelés és visszakeresés t e l j e s e n automatikus módszere csak olyan szövegekhez alkalmazható, amelyek automatikusan Írhatók.
De bármilyen módszert használjunk, ez attól függ, hogy hogyan Írták a szövegeket, és milyen gyakran szükségesek a dokumentációs szolgál
tatások. Hogy az olvasót informálja, félrevezeti vagy msglepi a kéz
besített anyag, most kezdetnek irreleváns l e h e t . Ami számit, az az, hogy m i l y e n f a j t a dokumentációs anyagot kémek; hogyan kérik, és hogy m i l y s n jól lát e l a rendezer a kért anyaggal. Ésszerűtlen a z t kérni a dokumentációs rendszertől: "add, amire szükségem van." Síinél jobban i s m e r i a használó a tárgyát / a z z a l együtt, ahogy mások beszél
nek róla/ - anníi jobb szolgáltatást kap. Dokumentációs rendszer nem helyettesítheti t e l j e s e n a szerzőt vagy az olvasót. Rövidsn, a doku
mentációs rendszerektől nem várhatjuk, hogy használja a gyűjtemény dokumentumait - csak említheti őket.
2. A visszakeresés változatai.
Minden visszakereső rendezer megköveteli, hogy a visszakeresen
dő dokumentumok Jelezve legyenek azon módok e z e r i n t , ahogy a haszná
lók meghatározott típusait érdekelhetik. Ez megköveteli, hogy az i n dexelő és a használó ugyanúgy tudják, ml és hogy van leírva. A lelré katalogizálás használatakor az olvasó megkapja a z t , és csak a z t , a¬
m i t kér. A másik esetben az olvasd nem i s m e r i ezeket a szabályokat, és kénytelen érdeklődését valami speciális nyelven k i f e j e z n i , az i n dexelő pedig ehhez alkalmazkodni. Bizonyos hibák elkerülhetetlenek, részben személyes okokból, részben a n y e l v , vagy pedig a tárgyak t e r mészetéből kifolyólag.
A visszakereső n y e l v / r e t r i e v a l language/ nem engedheti magát az érdeklődések egy felbecsülhető körére szorítani, de alkalmazkod
n i a k e l l az ezekkel az érdeklődésekkel korrespondáld dokumentumtö¬
meg méreteihez és egyéb kombinatőrlkus tulajdonságaihoz / p l . átfedés/.
/ Z . F . /
2 4 1 0 0 2 . 5 1 3 . 5
A sűrített lsmerettárolás gyakorlatából.- /Aua der P r a x i s der Wissenspeicherung m i t g e r i n g e r Redundanz/ - PEITSCHEH, W. - ZIID- Z e i t s c h r i f t , 1 2 .k . 6.e z . 1 9 6 5 . p. 1 7 3 - 1 7 5 .
5 3 1
F igye13sz olgálat üig a dokumentációra vonatkozó mennyiségi adatok általában köny- nyen felkutathatók, az informácíó-áraraláa egységeire vonatkozó minő
ségi megállapítások már nagy nehézségekbe Útköznek. A szerző az isme
r e t tárolás módszerének felhasználásával kapcsolatos g y a k o r l a t i meg
fontolásokat közöl.
Az egyes közleményeket három értékelési csoportba o s z t j a . Az első csoportba az egy-, két- és háromdimenziós Információk, a máso
dikba és harmadikba a sokdimenziós információk különböző típusai tartoznak. Az első csoport fő forrásai a szóbeli közlések és rövid f e l jegyzések, a másodikéi a szakcikkek és előadások, a harmadikéi e l sősorban áttekintések és a fejlődésről beszámold jelentések. A doku
mentációs és tájékoztató tevékenység eredményeinek első fokozata a bibliográfiák, második fokozata a referáló folyóiratok, 111. referá
tum-kartotékok, harmadik fokozata a monográfiák, áttekintések, kézi
könyvek, ismerettárolók. Az első két fokozaton a manuális eszközök
k e l készült dokumentációs szolgáltatásokon kivül automatizált s z o l gáltatások i s találhatók.
A témakomplexumok feldolgozása módszertani szempontból a f e n t e m i i t e t t három értékelési csoport d i a g r a m j a i , sémái és táblázatai a¬
lapján történik. Az ismerettárolók folyamatos diagram utján s z t a t i kus vagy dinamikus döntési modellé kapcsolhatók össze. Ennek előfel
tétele az ismerettárolők megfelelő minősége. Ezzel kapcsolatban a c i k k két ábrát közöl.
Hangsúlyozza, hogy módszerét nem t a r t j a egyedül célravezetőnek, özerlnte a dokumentáció és tájékoztatás mindhárom fokozatára egya
ránt szükség van, közöttük kívánatos százalékos arányt a tájékozta
tás t a r t a l m a és a felhasználók összetétele szabja meg.
A jövőben a s z e l l e m i munka inkább a dokumentáció harmadik f o kozatára fog irányulni, az első két fokozat rutinmunkáit pedig e l l e h e t ma'id végezni e l e k t r o n i k u s automata berendezések alkalmazása utján.
242 002.513.5 Az "Unité1" rendszer; gépesített szabadalmi dokumentációé rend
szer.- /"L'Unité" aystem: a meehanized doeumentation systea f o r pa
t e n t / - SUYL, P.W. - L i b r a r y Science, 2.k. 3.sz. 1965.szept.
p. 260- 2 7 4 -
A szabadalmi dokumentáció s p e c i f i k u s problémái a következők: A dokumentumok száma Igen nagy, a bennük levő Információ értéke tartós, minden u j dokumentum valami újdonságra u t a l , gyakran u j szavakat használva, e az információ felhasználásának módja nem látható előre.
Az "Unité" rendszer esetében a szabadalmi dokumentációt gépi l y u k kártyákkal, természetes nyelvű, magukból a dokumentumokból kiválasz
t o t t szavak használatával, t e l j e s e n n y i t o t t szótár és generikus, va
l a m i n t s p e c i f i k u s fogalmak vegyes alkalmazásával oldják meg. A rend
szer a l a p j a , hogy minden szabadalmat 30-100 szóval Jellemeznek, s minden sző első 19 betűjét lyukkártyába lyukasztják a szabadalom számával együtt. Négy hét a l a t t 1000 dokumentumot dolgoznak i g y f e l , s e z t t e k i n t i k egy nagy csoportnak. A felhasznált szavak Jegyzékét rendszeresen kinyomtatják gyakoriságukkal együtt. Ezután készítik e l
532
TUT 13.*vf. 5-6.szám 1966.június-július
az "Unité" kártyákat, melyek szabadalmanként 7 tárgyszót t a r t a l m a z nak a szabadalom számával együtt, A visszakeresés speciális egység
g e l kiegészített ICT s z o r t e r r e l történik! a kérdés tárgyszavait un.
* kérdéskártyákba" lyukasztják, és a hasonló tárgyszavakat t a r t a l m a zó dokumentumkártyákat a gép k i e m e l i . Maguknak az "Unité" kártyák
nak a felhasználásával koordinált indexek nyomtathatók k i . Külön f i gyelmet érdemel a szavak kódolásának ujabban b e v e z e t e t t érdekes meg¬
oldása. /VtP</
243 0 0 2.513. 5 : 1 6 4
Információveszteség és informáélóhiba vizsgálata a d e s z k r i p t o - ros tájékoztatás-vlsszalieresó rendszerekben.- /Iazszledovanle p o t e r ' j n-Pft-irnaiM ^ 4 -í nf n-i-mar- 1 nnnngf. aiima v A naTlrr-j ptfyrriiili infOrmacionnO- poiszkoviih szisztémán/ - SZOK0LOV, A.V. - Naucsno-Tehnicseszkaja I n - f o r m a c i j a , 12.sz. 1 9 6 5 .d e c . p . 23-28.
Az információvisszakereső rendszer közvetítőként fogható f e l az információIgénylők és az információvisszakereső rendszer memória- tárába b e v i t t dokumentumok szerzői között. Ennélfogva a rendszer fő f e l a d a t a , hogy az információk t e l j e s és helyes továbbítását b i z t o sítsa a szerzők és az igénylők között. E f a l a d a t teljesítésének ha
tásfokát olyan mutatószámokkal l e h e t Jellemezni, mint az Információ
veszteségek és az információhibák.Az információvisszakéreső rendsze
ren mindenekelőtt a visszakeresésre használt n y e l v e t és a visszake
resés programját értik. A visszakereső rendszer megvalósításának gé
p i eszközei másodrangú jelentőséget kapnak, és miután ezeknek az eszközöknek változása nem j e l e n t i a z t , hogy másik információvissza
kereső rendszerre térünk át, nem i s csökkentheti az információvesz
teséget és az információhibát.
Az információvesztsségek és információhibák függnek a d e s z k r i p - t o r o s visszakereső rendszerben a felhaaznéláara kerülő informéció- visszakere3Ő nyelvtől és az információvioszakéresés programjától.
A h a t vizsgált rendszer a következő nyelveket alkalmazza:
természetes nyelv n y e l v t a n i a l a k o k k a l , természetes nyelv n y e l v t a n nélkül, természetes nyelv egytövü szóformákkal, kulcsszavak a szövegből, deszkríptoros n y e l v n y e l v t a n nélkül és d e s z k r i p t o r o s n y e l v n y e l v t a n n a l .
100 dokumentumon végeztek kísérletet, amelyhez 50 kérdést állí
t o t t a k össze; ezeket olyan d e s z k r l p t o r o k számának függvényében osz
tották f e l 3 c s o p o r t r a , amelyek 2, 3, 4 visszakereső modellekben szerepelnek. /p S /
244 002.513.5:676.815.2 Réselt lyukkártya alkalmazása információvisszakeresésre.- / P r i -
menenie scselevüb p e r f o k a r t d i j a lnformacionnogo poiszka/ - BASINOVA, Z.B. - Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 1 2 .s z . 1 9 6 5 . p. 29-35.
533
Pigyo1őazolgálat A réselt lyukkártyák több előnyt kínálnak egyéb f a j t a lyukkár
tyákkal szemben. Ezek egyik legfontosabbika az osztályozás gyorsasá
g a és kényelmes v o l t a : bármilyen Jellemző s z e r i n t i osztályozás egy
m u n k a f o g á s B a l valőolthatő meg, h o l o t t a peremlyukasztásu kártyáknál i l y e n esetben 4 o l d a l o n k e l l a válogatást elvégezni. Leglényegesebb azonban az idómegtakaritás: a vázolt 9 0 0 0 kártyából álló készlet e- setér. peremlyukasztás használatakor több Jellemző visszakeresésére, amennyiben egy o l d a l o n történik a feljegyzés, mintegy 2 óra szüksé
g e s . A lyukkártyák 4 oldalán végzett jelölés esetén a válogatás már 7-S órát igényel.
A réselt lyukkártyák eeetén, ahol az összes lyukasztás a kártya egy oldalán helyezkedik e l , a visszakeresési jellemzők száma gyakor
l a t i l a g n i n c B hatással a szelektálás idejére és 9000 kártyából álló készletből a visszakeresés l e g f e l j e b b 1 órát igényel.
A réselt lyukkártyák - azonkívül, hogy tartósabbak - területük 2 / } részében mentesek a lyukasztástól és i g y e mezőben referátumo
k a t , ábrákat l e h e t e l h e l y e z n i , ami nagyban növeli a réselt lyukkár
tyák információ-befogadóképességét.
Szükséges, hogy a deazkriptorok megjelenési valószínűsége t e k i n tetében s t a t i s z t i k a i elemzést végezzünk és számításokat f o l y t a s s u n k a d e s z k r i p t o r o k jegyzékének összeállítása ós a kód kiválasztása a l
kalmával. /P.S./
245 002.513.5:608.3 Gondolkodási folyamatok szabadalmi igényvizsgálatokkor kézi és
gépi visszakereső rendszerek alkalmazása eseten.- /Patterns of t h i n - king i n aearchlng patent a p p l l c a t l o n 3 by manuál and machlne-assieted cethode/ - CORÍÍQŰ, J.R. - ELLIS, P.P. - J o u r n a l o f Chemical Doeumen
t a t i o n , 5.k. 4.sz. 1965.nov. p. 215-225.
\ Az_évi 60 ezer hazai.szabadalommal gyarapodó USA Szabadalmi„Hi^_
viitálban az igényvizsgálatnak különös jelentősége van. Hatékonyságá
nak növelése érdekében a z t elemezték, hogy milyen gondolkodási f o lyamatokat végeznek az igénykutatók, ha kézi és ha gépi viaszakereső rendszerekkel dolgoznak. A két megoldásban észlelt gondolkodási f o lyamatokat folyamatábrák tartalmazzák. Az eredmények egybevetéséből a következő t a p a s z t a l a t o k vonhatók l e : 1. A gépi visszakeresés során támadd ötletszerűéégj 2. A kézi rendszerben a keresés előtt annak f o g a l m a i t "osztályozzák", a gépi rendszerben tetszőleges l o g i k a i kap
c s o l a t o k k a l szimultán visszakeresés lehetséges; 3. A $épi rendszer
ben a v i s s z a k e r e s e t t dokumentum vagy releváns vagy nem - a kéziben hajlékonyabb az elbírálás, a visszakéréseiteket i s viszonyítják egy
máshoz; 4. A kézi eljárás során több dokumentumot vizsgálnak mélyre
hatóbban, m i n t a gépinél; 5. A gépinél a viaazakareső s z e l l e m i l e g a folyamat elején a legaktívabb, a kézinél a folyamat közben, az elbí
rálás legkétségesebb eseteiben; 6. A gépi eljárás programozása r u tinfeladattá válik, a kéziben v i s z o n t személyessn Í B érdekeltté vá
l i k a kutató; 7. A gépi rendszerben a kézivel elleniében nem l e h e t a folyamat során megváltoztatni a "programot", ha a részeredmények a z t megkívánnák i s ; 8. A kézi rendszer egyszerre több kérdés-megfogalma
zással i s k e z d h e t i a visszakeresést - s r r e a gépi eljárás képtelen.
/H.G./
5 3 4
TUT 13.évf. 5-6.szán 1966.június-július
246 002.513-5;681.323 Számológépek inputjának éa programjainak: összeegyeztethetősége.-
/Compatibílity o f computer i n p u t and programs/ - GRIFFIN, H.L. - S p e c i a l L i b r a r i e s , 56.k. 10.sz. 1965.dec. p. 700-704.
Az e l e k t r o n i k u s számológépek felhasználása mind jobban t e r j e d a könyvtárakban. Ez f e l v e t i a különböző számolőgépes rendszerek kö
zös inputjának kérdését. A közös i n p u t egyik lényeges kérdése a z , hogy a különböző rendszerű címleírások esetében az egyes számológé
pek "felismerjék" a cimleirások részadatainak jelentését. Ez p l . a¬
l a p j a egy anyag több szempontú feldolgozásának ugyanarról az i n p u t ról. A jelentések felismerőse lehetővé t e s z i a számológépek progra
mozását o l y a n f e l a d a t o k r a , hogy az i n p u t o t a h e l y i feldolgozás sza
bályai B z e r i n t alakitsák ét. Különleges problémát j e l e n t a különál
ló j e l e k k e l és a szavakkal dolgozó számológépek információinak kon
vertálása. A különböző programnyelvek i s nehézséget okoznak: a COBOL p l . alkalmas a szavakkal dolgozó IBM 7090-es számológépek, de nem alkalmas a különálló j e l e k k e l dolgozd IBM 1401-es számológépek i n formációinak konvertálására. Végül az egyes számológépek egységei
nek összetétele Í3 befolyásolja az egyik számológép inputjának és
programozáaának átvételét egy másik számára. /H.G./
247 002.55 A dokumentológia.- /La documentologie/ - ISAKOVIC, D. - Revue
I n t e r n a t i o n a l e de l a Doeumentation, 32.k. 4.ez. 1965. p. 1 5 2- 1 5 3 .
A FID mindeddig nem talált megfelelő fogalmat annak az u j t u d o mányágnak a megjelölésére, amely most van világszerte kifejlődőben.
Programjában megkísérelte a "dokumentáció" meghatározáaát, a 3Zerző azonban KIHAJLOV, VERHOEF, POLUSKIH és mások c i k k e i alapján rámutat a r r a , hogy még mindig nincs általánosan e l t e r j e d t , közös és megfele
lő kifejezés ezen u j tudományág megnevezésére, hanem vegyessn, f e l váltva éa más-más értelemben használatos a "dokumentáció", "informá
ció", "tájékoztatás" kifejezés. Nem kivén'uj, pontosabb fogalmat be
v e z e t n i , C 3 u p á n vitát kezdeményez a f e n t i kifejezések értelmének tárgyában. Rámutat a r r a , hogy Nyugaton a dokumentáció kifejezést t e k i n t i k összefoglaló Jellegűnek, míg a s z o c i a l i s t a országok többségé
ben az információ kifejezést használják hasonló értelemben. így t u lajdonképpen szinonimák lennének. Ujabban azonban az információ u j értelemben, mint "tudományos információ" ismét más jelentést kap. A azavak i l y módon történő használata zavarokat és félreértéssket o¬
koz. Hasonló zavard jelenségek érvényesülnek az osztályozás, indexe
lés, kódolás B t b . fogalmak esetében i s , A zavaró jelenségek k i h a t n a k továbbá a könyvtári és tájékoztató munka, a könyvtáros éa dokumentá- t o r meghatározásának területére i s , és i l y módon már magát a konkrét
munkát i s zavarják. /V.P./
5 3 5
figyeljszolgálat
248 002.55
A Kultur-lntézetben / I n s z t i t u t kulturü/ l e f o l y t a t o t t műszaki tájékoztatási tanfolyamok módszerei.- /0 prepodavanii kursza t e h n l - caeszkoj iníormácü v i n s z t i t u t e kulturü/ - TEPLOV, B.Ju. - Tehnl- cseszkie bitliotekí SzSzSzR, 8.ez. 1965. p. 17-19.
A leningrádi Kultur-intézetben az 1963-64-es oktatási évben kezdték meg a "Műszaki tájékoztatás és propaganda" cimU tanfolyamok szervezését. Először csak levelező oktatást f o l y t a t t a k , majd 1965- ben áttértek a n a p p a l i oktatásra l e . A tanfolyamok tematikájában a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás módszereinek, az informáciővisszakereeő rendszerek a l a p e l v e i n e k és reprográfiai módszerek ismertetésének egyaránt h e l y e t biztosítottak. A tanfolyamok felépítése a következői
I . rész: A műszaki információk megszerv íése és a tájékozta
tás módszertana, a óra előadás, 3 óra g y a k o r l a t .
I I . rész: Informáciő-visszakereső rendszerek. 16 óra előadás, 12 óra g y a k o r l a t . Az előadások során i s m e r t e t i k a gépi Információ- visszakeresésre történő áttérés módszereit, a rendszerek gépi meg
oldását, s a szükséges gépi b i z o n y l a t o k a t .
I I I . rész: Sokszorosító és reprográfiai t e c h n i k a . 20 óra elő
adás, 26 fira g y a k o r l a t . Ismertetésre kerülnek a hagyományos fényké
pészeti eljárások, a xerox és termo-másolás, a mikrofilmezés és a sokszorosító eljárások. /V P /
Bibliográfiai és tájékoztató munka a Bolgár Tudományos . :adémja rendszerében.- /Szpravocsnc-biblioRraficseszkaja 1 informacionnája rabota v szisztéma Bolgarszkoj Akademií Nauk/ - LASZKEEV, N,A. -
1 Szovetszkaja Bibliografíja, 94.k. 5.3Z. 1965. p. 83-89.
A Bolgár Tudományos Akadémia könyvtéri hálózata 40 könyvtárat fog át és rendszeres tájékoztató munkát f o l y t a t a következő terüle
teken: propagálja a bolgár tudomány u j eredményeit, bibliográfiákat készít a tudományos kutatási témákhoz kapcsolódd szakirodalomról,és információvisszakeresést végez a d o t t kérdésekkel kapcsolatban.A mun
kát egységes katalógus könnyiti meg, mely a t e l j e s hálózat anyagára k i t e r j e d . Hagy gondot fordítanak az újonnan k i a d o t t bolgár müvek és az u j külföldi beszerzések kiállításokon történő propagálására.Gyak
ran rendeznek tematikus kiállításokat i s . Külön csoport f o g l a l k o z i k a z z a l , hogy a máaodlagoa irodalom felhaaznéláaéval s z a k i r o d a l m i tá
jékoztató" kartotékot épit k i . Az Akadémia Központi Könyvtára szakte
rületenként rendszeresen ad k i bibliográfiákat, melyek a s z a k i r o d a l mi tájékoztatás fő eszközei az országban. Rendkívül jelentős a Köz
p o n t i Könyvtár koordináló és oktató tevékenysége az akadémiai háló
zaton belül, és legújabban e z t a koordináló tevékenységet valamennyi bolgár műszaki és tudományos könyvtárra kívánják k i t e r j e s z t e n i .
249 002.55:01:061.12/497.2/
A.P./
536
TMT 13.évf. 5-6.3záni 1 9 6 6 . j u n i u s - J u l i u s
25o J IX) 002.55:01.:02 A műszaki Információ és a bibliográfia 111. könyvtárügy kapcso¬
l a t a . - / K voproszu o vzalmoszvjazi naucsnoj l n f o r m a c i i B E o i b l i o g r a - f i e j i bibliotecsnüm delom/ - POSOTOV, G.P. - Szovetszkaja B i b l i o g r a - f i Ja, 93.k. 5.az. 1965. p. 28-38.
A szerző CSDBAE'JAB ás MIHAJLOV c i k k e i t elemezve f e j t i k i a t u dományos tájékoztatás éa a bibliográfia i l l . könyvtárügy kapcsolatá
ról v a l l o t t felfogását. Kamutat a r r a , hogy mig a hazai eredmények megismerésében nagy a nem-publikált irodalom jelentősége, a külföldi I eredményeket g y a k o r l a t i l a g csak a publikált irodalomból l e h e t mégis-' merni. Minden ország érdekelt abban, hogy a többi országok minél több műszaki és tudományos eredményt publikáljanak. Az u j gépi i n f o r máció tároló és közlő rendszerek nem h e l y e t t e s i t i k a publikált i r o dalmat, hanem éppen annak fejlődését, jobb felhasználását t e s z i k l e hetővé. A bibliográfia a tudomány ée t e c h n i k a kiszolgálásában óriási szerepet Játszik, és nincs más eszköz, mely lehetővé tenné a nyomta
t o t t irodalomban történő eligazodást. Vitába azáll a azerző MIHAJLOV azon magjegyzésével i a , mely a referálási és annotálási tevékenysé
get kizárólag műszaki tájékoztatási tsvákenyaégnsk minősiti, s rámu
t a t a r r a , hogy mindkettő Jelentős szerepet játszik a könyvtári mun
kában. Véleménye s z e r i n t a tájékoztató szervek f e l a d a t a nem az, hogy elkészítsék a bibliográfiai kiadványokat és mutatókat, hanem az,hogy felhasználják ezeket. Semmiképpen sem szabad lecsökkenteni a könyv
tárak jelentőaégét és szerepét, és helyesen k e l l értékelni a tájékoz
tatás és könyvtárügy kapcsolatát, e g y i k e t ssm alárendelve a másiknak.
A-P./
251 . 002.55:021.64:3 Dokumentációs szolgáltatások és könyvtári együttműködés a tár
sadalomtudományokban.- /Doeumentation servicea and l i b r a r y ooopera- t i o n i n the s o c i a l sciencee/ - WALFOHD, A.J. - The J o u r n a l o f Doeu
mentation, 21.k. 4.sz. 1965.dec. p. 256-260.
1. Dokumentációs szolgáltatások.
A társadalomtudományok dokumsntációs problémái kevésbé megdöb
bentőek, ha t e k i n t e t b e vesszük, hogy figyelemreméltó átfedés van e tudományok / p o l i t i k a , gazdasági tudományok, s t a t i s z t i k a . Jog, szo
ciológia, pszichológia,nevelés/ között. Amit a bibliográfiai s z o l gáltatások nyújtanak egy különleges területre, potenciális minta az összes többi terűlet számára.
A továbbiakban a szerző k r i t i k u s beszámolót ad a társadalomtu
dományok f o n t o s bibliográfiai segédeszközeiről Angliában.
2. A társadalomtudományok nemzeti kölcsönkönyvtára.
A B r i t Akadémia Jelentése /Research i n the Humanities and t h e S o c i a l Sciences, 1965/ feltárta könnyen hozzáférhető számottevő könyvtári anyag hiányát, hangsúlyozta az együttea beszerzés értékét, és támogatta a könyvtárközi kölcsönzést. A tudományos és műszaki könyvtáraknak hathatóa képviselőjük van a Tudományok Minisztériumában
5 3 7
Figyelőszolgálat
hasonló s z e r v k e l l e n e a humán- és a társadalomtudoirányoknak i s . I l y e n t i p u a u nemzeti kölcsönkönyvtár pénzügyi okokból nem j ö h e t e t t létre, de egy nemzeti könyvtárközi kölcsönző szolgálat, mirvt a meglévő g y a k o r l a t bővítése, lehetséges és szükséges l a . A Közpon
t i Nemzeti Könyvtár / N a t i o n a l C e n t r a l L i b r a r y / vezető s z e r e p e t játr- azana i l y e n azoIgáitatásban.
3. A könyvtárak együttműködése.
Könyvtárak együttműködése regionális tanulmányok anyagának gyűjtésére / p l . A f r i k a , L a t i n - A m e r i k a , Szláv-Eurűpa/ nemrégen került előtérbe. íny a SCOLIúA / S t a n d i n g Conferenc on L i b r a r y M a t e r i a l s on A f r i c a / megkísérli m e g s z e r v e z n i az a f r i k a i anyag gyűjtését a b r i t könyvtárak között.
1 9 5 9- b e n B a r b a r a KYLE hangsúlyozta a kifizetődőbb szolgáltatá
sok szükségességét. D.J. FOSKEIT f i g y e l m e z t e t e t t a spontán szolgál
tatások e l l e n , amelyek n i n c s e n e k t e k i n t e t t e l a r r a , amit mások már megtettek, vagy t e s z n e k . Rámutatott, hogy kevéa k a p c s o l a t van a k u tatók és az információ specialistái között, 'cz a h e l y z e t javulóban van. A s l i b I 9 6 4 . november 5-én t a r t o t t egy dokumentációs e r t e k e z l e t e t kriminológiáról, mint tudományok közötti tárgyról. Kés ígéretes egynapos k o n f e r e n c i a v o l t a "könyvtáros-statisztikus k a p c s o l a t o k a gazdasági statisztikában" tárgyában 1965. július 5-én. k nemzeti központ szükségessége tájékoztatás,információ és bibliográfiai s z o l gáltatások koordinálására, a tárgya egy 1965-ös L i b r a r y A s s o c i a t i o n albizottság! jelentésnek. „ ,
252 002.55:380.13 Az I p a r ! piackutatás információ-szükségletei.- /The I n f o r m a t i o n
r e o u i r e m e n t s 01 l n d u s t r i a l marketing r e s e a r c h / - MACLEAN, I . - A a l i b Pröceedinga, 17.k. 1 1 . s z . 1965. p. 308-316.
Az i p a r i piackutatás létrejöttét három tényező s a r k a l l t a : 1. a műszaki fejlődés mind gyorsabb üteme; 2. az iparvállalatok növekedé
s e ; 3. a z iparvállalatok gazdasági vezetésének mind nagyobb mozgé
konysága. Jelentőségére rávilágít, hogy Angliában az iparvállalatok egymás közti árucseréjének értéke háromszorosa v o l t a fogyasztói p i ac árufelvételének. A piackutatás információ-szükségletelnek öt tí
pusa a következő: 1. a p i a c Öaszetételéről szóló információ / p l . egy árucikken belül m i l y e n f a j t a iránt m i l y e n a k e r e s l e t / ; 2 . a p i a c - azerkezetről szóló információ / a z i p a r éo a fogyasztók földrajzi megoszlása, a különböző fogyasztőrétegek elemzése/; 3. p i a c i t r e n d e k ről szóló Ínformáció / a z azonos terméket előállító iparvállalatok fejlődése, m i l y e n termék m i l y e n más terméket szorított k i a piacról/;
4. az áruforgalomban v a l d részesedésről szőlő információ /megszűnő és u j megrendelések, árpolitika, minőségvizsgálat a t b . / ; 5. iparvál
l a l a t o k c l m - éa részletes termelési a d a t a i . A piackutatás látogatá- s o s , telefon-interjús és postán küldött kérdőíves formáin t u l s z a k emberei i g e n nagy h a s z o n n a l forgathatják az o l y a n kiadványokat,mint a B r i t i s h Technology Index; tevékenységükben a z t k e l l szem előtt t a r t a n i , hogy a gazdasági vezetés vagy nem i s m e r i a publikált laformáci-
538
TMT IJ.éví. 5-6.azá.n 1966.Junius-.juliug
ókban rejlő hasznos adatokat, vagy nlnca I d e j e azok "kihányáazásá-
/ H . O . /
253 002.55:53.007+54.007 Fizikusok és vegyészek tájékoztatási Igényelnek vizsgálata.-
/Survey o f I n f o r m a t i o n needs o r p n y s i c i s t s aiid chemlsts/ - AIHS.Á. - J o u r n a l o f Doeumentation, 21.k. 2.sz. 1 9 6 5 .j u n . p. 83-112.
Az átfogő vizsgálat célja az v o l t , hogy a meglévő tájékoztatá
s i kiadványok és szolgáltatások javítását tegye lehetővé; nem ideá
l i s megoldás felvázolását tűzték k i f e l a d a t u l . A kérdőíves igényku
tatásba a f i z i k u s o k és a vegyészek szervezeteiből több mint 6 0 0 0 t a got vontak be, ezek közül 3 0 0 0 küldte vleeza kitöltve a kérdőivet.
A tájékoztatás felhasználása a f i z i k u s o k és a vegyészek körében nagyjából azonos v o l t . A leggyakoribb tájékoztatási forrásoknak a referátumok és az elsődleges közlemények b i z o n y u l t a k , a legkevésbé a szabadalmakat és a kutatási jelentéseket használják. Érdekes ered
mény, hogy mind a kutatás, mind a retrospektív tájékozódásban a l i g marad e l a referátumok mögött a puszta cimleirások felhasználása.
Különösen nagy az igény a referélőlapok iránt, ezeknek azonban az igények s z e r i n t nem k e l l k i t e r j e s z t e n i anyagukat a szabadalmakra.
Az elsődleges közleményeket két formában k e l l e n e rendelkezésre bo
csátani; először a jelenleginél rövidebb formában k e l l e n e közreadni, majd igénylésre a jelenleginél részletesebb formában megküldeni.Vé
gül az informáciővisszakerssés módszereiről állapították meg, hogy azokat jelentősen f e j l e s z t e n i k e l l , ha a kutatók igényeinek e l e g e t
kivannak t e n n i . / H U /
254 002.55:65.011.44 A tájékoztatás gazdaságossága.- /Zur ökonomie der I n f o r m a t i o
- ZEKALLE, R. - Z I I D - Z e i t a c h r i f C l 2 . k . 6.az. 1965. p. 161-164.
A tájékoztatás gazdaságosságával kapcsolatban két kérdést k e l l f e l t e n n i : 1 . m i l y e n mértékű pénzügyi ráfordítás szükséges a tájékoz tatáshoz; 2. m i l y e n haszonnal Jár a tájékoztatás? - A tájékoztatás
hoz szükséges pénzügyi ráfordítás e l v i l e g megállapítható mind az e- gyas tájékoztató intézményeknél, mind egy-egy gazdasági ágon belül, végső soron pedig az egész népgazdaság területén. A tájékoztatás pénzügyi ráfordításaira vonatkozó vizsgálatokat az NDK-ban mostaná
i g nem végezték, a Központi Tájékoztató és Dokumentációs Intézet / Z I I D / f e l a d a t a i l y e n jellegű kutatások végzése a közeljövőben.
A tájékoztatás hasznát nem szükséges pontos márkaöaszegben meg állapítani, lényeges azonban annak a megállapítása, hogy a tájékoz
tatással kapcsolatos ráfordítás milyen arányban áll a népgazdaság más területein eszközölt ráfordításokkal. STANEK professzor számltá s a i s z e r i n t 1970-ben a tájékoztatással kapcaolatoa személyi költsé
gek - egy évre számitva - 190 millió márkát fognak k i t e n n i . Ez az
539
FÍgye1őszolgá l a t összeg az NDK bruttó termelése értékének 0,19 #-a, a kutatásra és fejlesztésre fordított eszközöknek pedig 12,7 j t - a . A tájékoztataa-
• a l kapcsolatos ráfordítások nagymértékben függnek az egyea népgaz
dasági ágak fejlődési ütemétől. Célszerű lenne e r r e vonatkozólag összehasonlító vizsgálatokat végsznl, nemzetközi méretekben, a rá
fordítások optimális mértékének megállapítása céljából.
Rendszeres vizsgálatra érdemes az a kérdés i s , milyen mérték
ben h a t k i a tájékoztatás a tudományos alkotó munkához rendelkezés re álló időmennyiség növekedésére. Célszerűnek látszik minden egy kutatási vagy fejlesztési megbízást a rendelkezésre álló informác.- ők felhasználásához és kiértékeléséhez kötni. Ez legjobban a tájé
koztatási t e r v e n keresztül történhet, amelyet szervesen be k e l l épí
t e n i az UJ t e c h n i k a tervébe. Ezzel kapcsolatban gondoskodni k e l l a r ról, hogy a tájékoztatási szervezet anyagilag részesedjék a kutatás
fejlesztés pozitív eredményeiben éa az egyéb vállalati eredményekben.
Feltétlenül szükséges a tájékoztató munka tervezése és a beszámolási lehetőség biztosítása. Ehhez elengedhetetlen megfelelő mutatószám
rendszer kialakítása a tájékoztatás hasznának felderítése céljából.
A tájékoztatásra fordított pénzügyi eszközöket a tájékoztatási rend
szar optimális megszervezésének szolgálatába k e l l állítani. Szembe
tűnő, hogy a " k l a s s z i k u s " tájékoztatási eszközökkel /referáld-lapok, referátum-kartoték s t b . / szemben egyre inkább tért nyernek az u j tá
jékoztatási módszerek és eszközök /gyoralnformáclók, táblázat-össze
állítások s t b . / . .
255 0O2.55J778.1 Helyesen s z e r v e z e t t fénymáaoláa - a tájékoztatási munka haté
konysága emelésének fontos tényezője.- / r T a v i l ' n o organlzovannoe f o- tokopírovanie - neobhodimoj f a k t o r povüsenija ófektivnoszt* informa- c l o n n o j rabotü/ - ULAN0VS2KIJ, V.P. - KQGAN, A.V. - SZEHENOK, E.P. - Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c l j a , 12.sz. 1965.dec. p. 12.
A gyorsan növekvő szakirodalom feldolgozásának egyik problémája a belőle készítendő fénymásolati rendelések operatív teljesítése, mert a műszaki újdonságok bevezetését erősen lelassíthatja, hogy e¬
gyes központi információs szervek több hónapi határidőre vállalnak i l y e n megbízásokat. Ennek folytán előfordulhat, hogy egyes szerkesz
tő irodák a legújabb technikáról nem szereznek értesülést. Megfelelő szervezéssel, u j másolási eljárások alkalmazásával, kisebb létszám
bővítéssel ós gyorsan megtérülő anyagi ráfordítással megoldható a Hagy ezámu vállalat, intézet, tervező-szerkesztő i r o d a előfizet olyan bslföldi és külföldi folyóiratokra, amelyeket mint profiljába szorosan bele nem tartozókat,rendszeresen nem dolgoz f e l , hanem csak esetenként, ritkán használja f e l azokat. Igen jelentős deviza- es rubelmegtakaritáe érhető e l azáltal, ha az i l y e n folyóiratokra nem adnak k i megrendeléseket, hanem azok tartalomjegyzéket a VINITI-től vagy v a l a m e l y i k nagykönyvtártól fénymásolatban a legrövidebb időn be
lül megkapnák olcsó előfizetési d l j ellenében és ennek alapján r e n - 540
