MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS FILMEK Duzs János
A tudományos és t e c h n i k a i fejlődés - többek között - egyrészt az u j ismeretek szerzésének ütemétől, tehát a tudományos kutatómun
ka eredményétől, másrészt ezeknek az eredményeknek a technika révén történő alkalmazásától függ. Viszont mind a kutató, mind pedig a fejlesztő munkában nélkülözhetetlen a Tilágszerte i s rendkívül nagy mennyiségben, gyors ütemben létrejövő tudományos eredmények és t e c h n i k a i t a p a s z t a l a t o k késedelem nélküli megismerése, a megfelelő szín
vonalú t u d o m á n y o s é s m ű s z a k i t á j é k o z t a t á s mind a specialisták szűkebb, mind pedig a dolgozók szé
lesebb köre számára.
A műszaki-gazdasági fejlődés hatalmas üteme egyre nagyobb köve
telményeket támaszt kutatók, mérnökök és technikusok, de a munkások tudásával és tevékenységével szemben i s ; mindannyioktól egyre több szakismeretet, magasabb szakképzettséget követel meg.
Viszont nem kétséges, hogy a műszaki ismeretek terjesztésének, valamint a tudomány és t e c h n i k a terén elért eredményekről való f o lyamatos t á j é k o z t a t á s n a k j e l e n l e g i , ú g y s z ó l v á n h a g y o m á n y o s m ó d s z e r e i n e m e l é g í t i k k i m a m á r e k ö v e t e l m é n y e k e t .
A tájékoztatással szemben fennálló, i l y e n magas követelmények m e l l e t t parancsolóan j e l e n t k e z i k annak szükségessége, hogy t e l j e s mértékben kihasználjuk a z t a lehetőséget, amelyet a l e g h a t é k o n y a b b a u d i o - v i z u á l i s e s z k ö z : a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f i l m j e l e n t mind a t a p a s z talatoknak az egyes országokban történő rögzítésében, mindpedig az eredményéknek terjesztésében országokon belül és az egyes országok között.
Bár a f i l m maga i s a tudományos kutatás eszközeként: a mozgá
sok tudományos vizsgálata során született meg a múlt század végén,
azőlesebbkörü alkalmazása a tudományos kutatásban és a műszaki f e j lesztésben csak az utóbbi t i z évben kezdett t e r j e d n i . A közelmúlt eredmények nyomán egyre több országban ismerik f e l a műszaki-tudo
mányos filmezés nagy jelentőségét a tudományos és t e c h n i k a i f e j l e s z tés vezetői és dolgozói egyaránt.
A FIÚI; A TUDOMÁSYOS KUTATÁS gSZgggg Milyen lehetőségeket re.1t magában a f i l m ?
A természeti folyamatok, a laboratóriumi kísérletek során vég
bemenő változások megfigyelésének legfontosabb eszköze maga az embe
r i szem. Az események azonban igen sok esetben szabad szemmel nem jól láthatók /túl k i c s i n y e k , vagy túl nagyok, túl gyorsak, vagy túl lassúak/, sőt egyáltalán nem érzékelhetők. I l y e n esetekben hívjuk segítségül a f i l m e t , amely képes jelenségeket /mozgásokat, hango
kat, színeket/ rögzíteni, sőt lehetővé t e s z i azok mozgóképeken törté
nő r e p r o d u k á l á s á t a lefolyás e r e d e t i sebességével, de a z t lassítva, vagy gyorsítva i s . A filmfelvétel lehetővé t e s z i tetszőleges r é s z l e t e k t a n u l m á n y o z á s á t : az egyes képkockák kivetítését különféle nagyításban. Hód van a r r a , hogy a filmen rögzített esemény képbeli lefolyását ismételten vetít
sük, v a g y i s , hogy a z t a tanulmányozás számára mintegy tetszés s z e r i n t m e g i s m é t e l j ü k . A f i l m felvételének a sebességé
től, vagy a f i l m r e a felvétellel egyidejűen időjeleket, e s e t l e g oscillogranaokat ráfényképezve a f i l m pontos felvilágosítást tud ad
n i a f e l v e t t v á l t o z á s o k i d ő p o n t j á r ó l , 1 - d ő t a r t a m á r ó l . A színek és a hőmérséklet összefüggéséből következtetéseket vonhatunk l e p l . a lejátszódó e s e m é n y e k h ő m é r s é k l e t i v i s z o n y a i r a s t b . M i n d e z e k b ő l a z t ű n i k t e h á t k i , h o g y k o m p l e x j e l e n s é g e k n é l a f i l m s z i n t e e g y e d ü l á l l ó m ó d s z e r a r r a , h o g y s z á m o s k ü l ö n f é l e j e l l e m z ő v á l t o z á s á t a z i d ő f ü g g v é n y é b e n r ö g z í t s e .
E tulajdonságai következtében a f i l m e t a tudományos kutatás egyre szélesebb területén használják f e l . Lássunk e r r e néhány pél
dát.
Rendkívül gyors események filmezése
Láthatatlan az esemény, ha szeműnk számára túl "gyors", vagy túl "lassú" lefolyású. Az emberi szem ugyanis csak olyan mozgáso
kat tud észlelni, amelynél a vizsgált pont U.n. "relatív szögsebes
sége" bizonyos határokon belül van. /15-2o szögperctől 15o-155 szög
p e r c i g t e r j e d másodpercenként/. A gyakorlatban tehát ugy k e l l meg
lassítani az e m i i t e t t határokon felüli, i l l e t v e meggyorsítani a ha
tárokon a l u l i mozgásokat, hogy a fényképezett tárgy szögsebessége a vetítéskor az e m i i t e t t határtételek köze kerüljön.
Mivel a vetités mindig 24 képgyakorisággal /frekvenciával/ tör
ténik másodpercenként, ezért a vetítésnél jelentkező mozgási sebes
ségeket a felvételi képgyakorisággal l e h e t szabályozni. Ha a felvé
t e l i képfrekvenoia maga i s 24, akkor a mozgás a vetítésnél ugyano
lyan sebességű l e s z , mint a valóságban. Ahányszor több a felvételi
képfrekvencia a 24-nél, annyiszor több képet kapunk másodpercenként a filmszalagon. Ez v i s z o n t a z t j e l e n t i , hogy a levetitéshez ugyan
annyiszor több másodperc k e l l . T e h á t a h á n y s z o r o s a a f e l v é t e l i s e b e s s é g a " n o r m á l " / 2 4 k é p f r e k v e n c i á s / s e b e s s é g n e k , a v e t í t é s u g y a n a n n y i s z o r o s a n " n y ú j t j a m e g " a z e r e d e t i f e l v é t e l m i n d e n m á s o d p e r c é t . K i v e l i g y a folyamat lassítva, tehát mintegy időben nagyítva j e l e n i k meg a vetítővásznon, ezt a módszert találóan nevezik "időnagyitó"-nak, vagy "időmikroszkop"-nak.
T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a felvételi sebességet csak egy bizonyos határig l e h e t növelni a f i l m s z a l a g szakadási veszélye nélkül, a n a g y s e b e s s é g ű f e l v é t e l e k r e k ü l ö n l e g e s f e l v e v ő k a m e r á k a t k e l l e t t s z e r k e s z t e n i . Ezek a forgótükrös, lenesekoszorús, vagy forgóprizmés rendszerű u.n. nagysebességű felvevőgépek másodpercen
ként 5ooo - loo ooo képet i s f e l v e s z n e k , sőt olyan berendezések i s vannak, amelyekkel másodpercenként több millió felvételt i s l e h e t ké
szíteni. I l y e n gépekkel tanulmányozzák a rakéták, lövedékek mozgá
sával kapcsolatos egyes jelenségeket, de igen jól felhasználják a gépalkatrészek mozgásának vizsgálatánál / p l . nálunk a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézetben/, a televíziós képoeő robbantási kísérletei
nél /Egyesült Izzó/ és más helyeken. Ezek a filmfelvételek olyan részletek megfigyelését eredményezték, amilyeneket más eszközökkel észlelni nem tudtak és i g y egyben lehetővé tették számos műszaki probléma megoldását i s .
Rendkívül l a a s u események képének rögzítése
Hémelykor az esemény rendkívül l a s s a n játszódik l e . I l y e n e k p l . a növényélettani folyamatok. Ezeket szintén különleges felvevő- készülékkel f i l m e z i k , amelyek előre beállítható nagy időközökben - p l . naponta, óránként s t b . egyszer - önműködően végzik a zárszer
kezet felbúzását, a megvilágítJet, a fényszórók bekapcsolását, az explodálést és a f i l m továbbítását. H a e z e k e t a f e l v é t e l e k e t a n o r m á l i s k é p s e b e s s é g g e l v e t í t j ü k , m e g g y o r s i t v a b o n t a k o z n a k k i e l ő t t ü n k a l a s s ú f o l y a m a t o k ; i g y p l . a jólismert rügyfakadás, virágnyilás, a s e j t e k osztódása, egy betongerenda terhelés a l a t t bekövetkező fokozatos alakváltozása s t b .
Túl k i c s i n y éa túl nagy méretű részek filmezése A - mikroszkóppal kombinált - filmfelvevő s e g i t i a t ú 1 k i c s i n y m é r e t ű részek mozgásának rögzítését és t a n u l mányozását a szövettani, sejtélettani, biológiai vizsgálatoknál, de p l . a parányi óraszerkezetek működésének megfigyelésénél i s .
A f i l m l e h e t a tanulmányozás céljára szolgáló képrögzítés e s z köze t ú l n a g y m é r e t e k esetén: i l y e n p l . egy nagy
városi közlekedés tanulmányozásánál a megfelelő magasságból /torony
ból, helikopterről s t b . / történő filmezés.
A " S c h l i e r e n " - felvételek
A technikában elsősorban fontos aerodinamikai vizsgálatok mód
s z e r e az u.n. Schlieren-eljárás. Ennek a l a p j a , hogy a szélcsatorná
ban e l h e l y e z e t t modellek mentén a nagysebességű levegő különböző l a mináris és turbulens áramlásokat végez. Ezek h e l y i l e g megváltoztat
ják a levegő egyébként állandó törésmutatóját és az e m i i t e t t módszer
r e l a különféle áramlású - i l l . törésmutatójú - helyek lefényképez- hetővé válnak. Elengedhetetlenek az* i l y e n filmfelvételek p l . a nagy
sebességű repülőgépmodellek kialakításához és vizsgálatához.
Egyéb alkalmazások
A f i l m a legkülönbözőbb kombinációkban segíti a tudományos ku
tatást. Igy filmezéshez célszerű f o r d u l n i olyan események rögzítésé
nél, melyeknél
- a közvetlen megfigyelés v e s z é l y e s /robbantás, atomreaktor s t b . / ;
- amidőn a vizsgált folyamat közvetlenül h o z z á f é r h e t e t l e n /orvostudományban az endoszkópia legkü
lönbözőbb f a j a i / ;
- amikor s ö t é t b e n , vagy k ö d b e n szükséges felvételeket készíteni /infravörös és u l t r a i b o l y a sugarak
k a l / ;
- amidőn vizsgálati felvételeket k e l l készíteni;
- ha s z t e r e o s z k ó p i k u s , vagyis háromdimen
ziós filmezésre van szükség és Így tovább.
A FILM FELHASZNÁLÁSA A TODOMÁHYOS ISMERETEK TERJESZTÉSÉBEN
A mai kor emberének világszemlélete egyre több tudományos isme
r e t r e k e l l , hogy épüljön. Felnőtt lakosságunk általános műveltségé
nek a l a p j a i t még az i s k o l a r a k t a l e . Az i s k o l a befejezése óta bekö
vetkezett nagyarányú tudományos, t e c h n i k a i , gazdasági fejlődésről az emberek legtöbbjének hiányos és nem kellőképpen megalapozott képe van.
Azok a lehetőségek, amelyek az intézményes tov-'bbképzés kereté
ben rendelkezésre állnak, a dolgozóknak egyrészt csak k i s hányadát képezik tovább, másrészt pedig a nagymennyiségű ismeretanyagnak csak egy részét képesek felölelni.
A tudomány és a technika hatalmas ütemű fejlődése során v i s z o n t s z i n t e napról-napra uj fogalmak, felfedezések és alkotások születnek, sőt ezek különféle formában mindennapi életűnkben i s j e l e n t k e z n e k . Különösen jelentős ez a technika világában. Általános műveltségünk
nek nincs egyetlen területe sem, amelyen az elmúlt évtized a l a t t annyi u j ismeret j e l e n t k e z e t t , i l l e t v e a meglévők o l y nagyarányú k i bővítése vált volna szükségessé, mint éppen a műszaki-természettudo
mányi ismeretek terén.
A fílm-Bzeniéitetée jelentősége
Az ismereteknek a közlésében, az u j tudományos világszemlélet kialakításában a filmnek rendkívül jelentős szerepe van. Az ismere
tek elsajátításában ugyanié igen fontos a k o r s z e r ű
s z e m l é l t e t é s , mert az elősegíti a tényekkel való megis
merkedésünket, a megismert tények alapján való fogalomalkotást, u j és régi ismereteink megszilárdítását és azok g y a k o r l a t i alkalmazását.
A f i l m v e t í t é s a k o r s z e r ű s z e m l é l t e t é s l e g n a g y o b b s z e r e p e t j á t s z ő e s z k ö z e . Ez a hagyományos fénykép- és rajzszemléltetés l e g f e j l e t t e b b formája, sőt ha a térhatású f i l m r e gondolunk, a l e g h a t é k o n y a b b s z e m l é l t e t ő e s z k ö z n e k k e l l tekintenünk.
Az előbbiek alátámasztására vázoljuk f e l a filmszemléltetés főbb előnyeit.
1. / A mozgófilm a tárgyakat, berendezéseket, jelenségeket, f o lyamatokat természetes környezetűkben, mozgásukban, fejlő
désükben mutatja be, mig az előadásokon bemutatott termé
s z e t e s tárgy, vagy modell caupáu e r e d e t i környezetéből k i szakítva szemlélhető.
2 . / A tárgy, jelenség, folyamat helyes méretarányait a környe
zetében lévő ismert nagyságú tárgyak együttes bemutatása következtében a f i l m helyesen rögzíti. A méretek és meny- nyiségek puszta közlése és felírása sohasem olyan maradan
dó, mint az a benyomás, amit a látottak alapján történő összehasonlításkor alkotunk.
3. / Ha a jelenségek, folyamatok oka nem fogható f e l közvetle
nül, akkor ez a f i l m e n trükkfelvétellel, vagy a z z a l kombi
nálva tehető szemléletessé.
4. / Az előadásokon végre nem hajtható kísérleteket l e h e t f i l - mttken bemutatni.
5. / A f i l m e n az u j eljárásokat a legmegfelelőbb körülmények között l e h e t bemutatni akkor i a , amikor a helyszíni, vagy az előadás alkalmával történő szemléltetés t e c h n i k a i f e l tételek hiánya miatt nem lehetséges.
6. / A filmen időben és távolságban egymástól távoleső tárgya
kat és folyamatokat l e h e t szemléltetni.
7. / Tárgyak, modellek tárolására nagy h e l y szükséges, v i s z o n t a filmek elhelyezésére kevés hely i s elegendő.
8. / Működő modellek kellő számban való előállítása igen drága, szállításuk igen körülményes és fennáll a rongálódás v e szélye. A filmeknél az első kőpia előállítása költséges, a többi v i s z o n y l a g olcsó, jól és biztonságosan szállítható.
9./ A filmszemléltetést jól lehet összekapcsolni más szemlél
tetési módokkal, az e r e d e t i tárgyak, jelenségek részletei
v e l , működő modellekkel és i g y tovább.
Az ismeretek közlésében használt filmek fő csoport ,1ai
Az ismeretek bővítésének elősegítését - egyben a tudományos i s meretek terjesztését - célul kitűző f i l m e k e t a következő három fő csoportra o s z t h a t j u k :
1 . / M ű s z a k i o k t a t ó f i l m e k , amelyeknek célja az oktatás és kiképzés közép-, felső- és s z a k i s k o lákban, a kinematográfia kifejezési eszközeinek segítsé
gével. Szek a filmek műszaki-tudományos problémákat tár
gyalnak a nézők képzettségének figyelembevételével. Ebbe a csoportba s o r o l h a t j u k a t e o h n i k a i s z a k - i s m e r e t t e r j e s z t ő f i l m e k e t , ame
lyeknek célja az elméleti és alkalmazott műszaki ismeretek terjesztése különféle műszaki képzettséggel rendelkező d o l gozok között.
2. / M ű s z a k i n é p s z e r ű - t u d o m á n y o s f i l m e k , amelyek műszaki-tudományos problémákat, nézeteket, u j műszaki eredményeket és módszereket tárgyai
nak speciális képzettséggel nea rendelkező nagyközönség számára.
3. / M ű s z a k i - p r o p a g a n d a f i l m e k , amelyek dotemsentáló formában propagálják az u j technikát és a t e r melési t a p a s z t a l a t o k a t a népgazdasági szempontból fontos különböző iparágakban. Ebbe a csoportba sorolhatók azok a reklámfilmek i s , amelyek reálisan tükrözik a technika eredményeit.
Mindhárom csoportba tartozó filmeknek közös vonása, hogy
m e g l é v ő i s m e r e t e k k ö z l é s é t v é g z i k /szemben az előbbiekben tárgyalt kutatőfilmmel, mely u j ismeretek szerzésének az eszköze/. Néhány g y a k o r l a t i szempontból fontos meg
jegyzést füzünk az egyes csoportokhoz.
Az o k t a t ó f i l m e k körébe tulajdonképpen csak azo
kat a filmeket szabad s o r o l n i , melyek a t a n t e r v i anyag egy-egy meg
határozott témájának szemléltetésére^ megértésének és az ismeretek g y a k o r l a t i alkalmazásának elősegítésére készülnek. Ez minden s z i n tű oktatófilmre vonatkozik - az általános i s k o l a i oktatásban hasz
nálttól egészen az egyetemi fokon használtakig. A z o k t a t ó f i l m e k t e h á t t a n e s z k ö z ö k , a m e l y e k m á s p e d a g ó g i a i e s z k ö z ö k k e l e g y ü t t s e g í t i k a z o k t a t ó m u n k á j á t , de a z t pó
t o l n i nem képesek. Az oktatók hiánya és az ismeretek gyorsütemű, nagymértékű növekedése, és terjesztésük szükségessége hozta létre az u.n. " f i l m t a n f o l y a m o k a t " és a r e n d s z e r i n t
oktatófilmmel egybekapcsolt t e l e v i z i ő s o k t a t á s t .
A s z a k i s m e r e t t e r j e s z t ő f i i n a k részben s továbbképzés, részbea az iskolánkivUli ismeretbővítés oél- j a i r a készülnek. Ezek a z t tűzik k i célul, hogy m e g h a t á r o z o t t s z a k i s m e r e t e k k e l m á r r s n d s l k s - z o d o l g o z ó k k ö r é t I s m e r t e s s é k m e g u j t u d o m á n y o s é s t e o h n i k a l e r e d m é n y e k k e l , a z o k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á v a l s e z á l t a l e l ő s e g í t s é k a z u j e s z k ö z ö k , e l j á r á s o k s t b . g y a k o r l a t i b e v e z e t é s é t .
A n é p s e e r ü - i s m e r e t t e r j e s s t Ő , vagy n é p s z e r ű - t u d o m á n y o s filmek alapvető f e l a d a t u l t u d o m á n y o s i s m e r e t e k n é p s z e r ű s í t é s é t t ű z i k k i é s o l d j á k m e g , amikor i s egyszerű és világos, a n é z ő k s z é l e s r é t e g e i
• t á r n á r a é r t h e t ő f o r m á b a n adnak képet v a l a mely tudomány alapjairól, a tudomány és a technika legújabb f e l f e dezéseiről, a g y a k o r l a t i alkalmazásért vívott harcról, a tudomány és a technika előtt álló nagy feladótokról.
Ezek a filmek ma már egyre sikeresebben törekszenek a r r a , hogy a művészet eszközeivel maradandó élményt biztosítsanak a nézőközön
ség számára.
Az ismeretek bővítésének különféle formáihoz tehát általában k i a l a k u l t a k a filmek előbb i s m e r t e t e t t fő műfaji k e r e t e i .
Mindez azonban korántsem j e l e n t i a z t , hogy p l , az oktatásban csak i s oktatófilmeket l e h e t felhasználni. A tananyag egyes részei
nek illusztrálására p l . igen jól f e l l e h e t használni egészükben, vagy «gyes részleteiben a szakmai ismeret*erjesztő és a népszerű t u dományos f i l m e k e t , sőt a híradó- a dokumentum, e s e t l e g a játékfilmek egyes részeit i s .
Viszont oktatófilmeket, de szakismeretterjesztő filmeket i s eredményesen használhatunk f e l a s ismeretterjesztő munka során.
Végül, hogy t e l j e s legyen a képi a kutatőfilmek anyagát - igen gyakran felhasználjuk egyes részleteiben, alapanyagként mind az ok
tató, mind a szakmai ismeretterjesztő, mindpedig a népszerű-tudomá
nyos filmekhez.
A
vtúsu-Ri-TmxmÁmos
FILMEZÉS HELYZETEA magyar műszaki-tudományos filmügy lényegében a felszabadulás után kezdett fejlődni. A felszabadulás előtt csekély számú műszaki- tudományos f i l m e t , továbbá műszaki tárgyú híradó- és dokumentum f i l met gyártottak. Az államosított filmgyártás és a tárca-filmstúdiók /lásd később/ ma már évente több mint loo különféle műszaki-tudomá
nyos tárgyú f i l m e t gyártanak, beleértve a balesetelháritással fog
lalkozó ismeretterjesztő és oktató f i l m e k e t i s . A külföldről beho
z o t t , i l l e t v e a cserélt filmek száma az 1962 évig rendkívül a l a c s o n y v o l t . A műszaki-tudományos és általában az egész tudományos f i l m e zéssel való foglalkozásnak az elmúlt 15 évben hagyományosan k l a l a -
k u l t rendszere, s z e r v e z e t i formái és működése már nem elégiti k i a relé szemben fennálló igényeket.
Az MSZMP P o l i t i k a i Bizottságának a műszaki ismeretterjesztés kérdéseivel foglalkozó határozatai alapján az utóbbi két évben meg
gyorsult a fejlődés e téren, azonban a kielégítő h e l y z e t megteremté
sére további komoly erőfeszítés szükséges, mind a műszaki-tudományos filmezés irányításának és szervezetének, mind a gyártás mennyiségi és minőségi fejlesztésének, a filmek forgalmazásának és felhasználá
sának, mind pedig a szakemberek képzésének, a külfölddel való f i l m forgalom és t a p a s z t a l a t c s e r e kiterjesztésének terén egyaránt.
A műszaki-tudományos filmügy állami s z e r v e i
A M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z t é r i u m F i l m f ő i g a z g a t ó s á g a a nyilvános forgalmazásra szánt filmek h a z a i gyártásának, az elkészült h a z a i és a behozott külföldi filmek bemutatásának engedélyezési jogával r e n d e l k e z i k . A Filmfői
gazgatósághoz tartoznak közvetlenül - a néhány tárcastudió kivételé
v e l - a j á t é k - é s r ö v i d f i l m e k e t g y á r t ó s t ú d i ó k .
Az 1962 évben létrehozott Országos Műszaki Fejlesztési B i z o t t ság /OMFB/ még ugyanabban az évben megalakította a műszaki-tudományos filmüggyel való foglalkozás céljából két állandó bizottságát. Az egyik: a különféle szakértőkből álló M ű s z a k i - T u d o m á n y o s F i l m Á l l a n d ó B i z o t t s á g , a műszaki- tudományos filmügy fejlesztésének általános és részletes tervezetét dolgozza k i országos viszonylatban. A másik a M U s z a k i - T u d o m á n y o s F i l m T á r c a k ö z i B i z o t t s á g , amely - a z OMFB országos irányító hatásköréből kifolyóan irányítja, összehangolja az országon belüli és a nemzetközi együtt
működést a műszaki-tudományos filmügy főbb kérdéseiben.
A f i l m s t ú d i ó v a l r e n d é , l k e z ő i p a r i m i n i s z t é r i u m o k /KGM, KPM, KIM, ÉM/ gyártási és f o r g a l mazási munkáját általában egy m i n i s z t é r i u m i m ű s z a k i f i l m b i z o t t s á g irányítja.
A m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f i l m e k h a z a i g y á r t á s á t különféle állami és társadalmi szervek j a v a s l a t a alapján a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága en
gedélyezi. Az igények mindig jóval meghaladják a gyártási lehetősé
geket, ezért a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága az éves gyártási t e r v kialakításánál figyelembe v e s z i az OMFB és a Tudomá
nyos Filmbizottság véleményét a témák fontossági sorrendjére vonat
kozóan és számbaveszi az elbírálásnál az igények külföldről való k i elégítésének lehetőségeit i s . Az egyes tárcák tématerveit, műszaki- tudományos film-igényeit és gyártási tervét az OMFB Műszaki-Tudomá
nyos Filmbizottságai hangoljak össze. Eredményes munkát végez az OMFB Műszaki-Tudományos F i l m Tárcaközi Bizottsága a b a r á t i o r s z á g o k k ö z ö t t i m ű s z a k i - t u d o m á n y o s
+ Budapest Filmstúdió, I s k o l a i Filmintézet.
f i l m e g y ü t t m ü k ö d é s kialakítása terén. I g y p l . egy év a l a t t a csehszlovák, l e n g y e l és NDK műszaki filmek megtekintésé
nek eredménye képpen közel 2oo műszaki-tudományos f i l m e t hozzuk be az országba, ami a meglévő filmállomány 1/3-ának f e l e l meg. A mű
szaki-tudományos f i l m e k gyártásának pénzügyi fedezetét részben a Művelődésügyi Minisztérium központilag, részben pedig az egyes tár
cák saját költségvetésűkből biztosítják.
A B u d a p e s t F i l m s t u d i ő b a n készülnek a központi keretből gyártott filmek, valamint a tárcák által, saját költségükre r e n d e l t oktató-, ismeretterjesztő-, továbbá az egyes vál
l a l a t o k által megrendelt gyártmányismertető- és propaganda f i l m e k . A Kohó és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a Közle
kedési és Postaügyi Minisztérium és az Epitésügyi Minisztérium k i s méretű t á r c a - f i l m s t u d i ó i az állami filmgyártás egyéb szerveinek közreműködésével készítik a tárcafilmek jelentős részét, továbbá szinronizálnak külföldről behozott f i l m e k e t . A ku
tatófilmek többsége a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a M ű s z e r ü g y i S z o l g á l a t á n a k közre
működésével készül különféle tudományos kutató intézetekben és vál
lalatokban. Számos vállalat, intézet, tanszék r e n d e l k e z i k f i l m f e l vevő berendezéssel, amelyekkel különféle műszaki dokumentum és h i r - adó filmeket vesznek f e l . A filmek kidolgozásának nagy része a j e lentős bővítés a l a t t álló M a g y a r F i l m l a b o r a t ó r i u m b a n történik. A k e z d e t i stádiumban lévő műszaki tárgy
körű a m a t ő r f i l m e z é s t - amely részben az előbb e m i i t e t t vállalati és intézeti eszközökkel f o l y i k - a filmezésre vá
gyók szakmai képzésével, eszközök rendelkezésre bocsátásával még kö
z e l sem támogatják kellő mértékben.
A műszaki filmállomány a filmek nyilvántartása és forgalmazása.
J e l e n l e g Magyarországon különböző szervek birtokában kb. <=oo kü
lönféle műszaki tárgyú f i l m található /számos f i l m több kópiában/.
A filmállomány h a z a i g y á r t á s b ó l , k ü l f ö l d i b e h o z a t a l b ó l /vételből és cseréből/ egyre inkább
b ő v ü l . Számos f i l m v i s z o n t a technika és a tudomány fejlődése révén e l a v u l , részben, vagy egészében használhatatlanná vá
l i k .
A műszaki-tudományos filmek n y i l v á n t a r t á s á r a j e l e n l e g egységesen k i a l a k u l t rendszer n i n c s . A filmgyártó és f o r galmazó szervek rendelkeznek különféle olyan nyilvántartásokkal, a ¬ melyek az általuk gyártott, vagy forgalmazott f i l m e k főbb a d a t a i t tartalmazzák.
A szervezés a l a t t álló Országos Műszaki-Tudományos F i l m Tájékoz
tató Központban előkészítő munkák folynak a r r a , hogy olyan nyilván
tartás jöjjön létre Magyarországon, sőt a külföldön gyártott f o n t o - sabb műszaki-tudományos filmekről, amely a filmek legfontosabb mű
s z a k i a d a t a i t , rövid tartalmát, felhasználhatóságát, gyártóját és forgalmazóját, forgalmazási feltételeit szakmai csoportosításban i s feltűnteti. E nyilvántartás katalógus-lapokon való kiadása és rend
s z e r e s kiegészítése lehetővé f o g j a t e n n i , hogy az érdekelteknek min-
(lenkor megfelelő áttekintésük legyen a rendelkezésre álló h a z a i mű
szaki-tudományos filmállományról és a legfontosabb külföldi f i l m e k ről. J e l e n l e g az országban levő, összesen kb. 6 0 0 különböző f a j t a műszaki-tudományos f i l m f o r g a l m a z á s á v a l számos s z e r v f o g l a l k o z i k . Ezek közül a legfontosabbak:
- Magyar Mozgókép Forgalmazási V. Tudományos és I s m e r e t t e r jesztő Filmtára;
- a Kohó- és Gépipari Minisztérium Filmstúdiója;
- a Nehézipari Minisztérium Filmstúdiója;
- a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Filmstúdiója /elsősorban saját f i l m j e i t forgalmazza/;
- a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Filmszolgálata
/ s z o v j e t műszaki híradókat és műszaki filmeket kölcsönöz/;
- Megyei Ismeretterjesztő Filmtárak.
Értékes műszaki filmeket forgalmaz j o g i tag-vállalatai között a Gépipari Tudományos Egyesület és mutat be időközönként a Tudományos Filmklub i s . /A forgalmazással foglalkozó szervekre vonatkozó bő
vebb adatokat a függelék t a r t a l m a z z a / .
A magyar filmek egy-egy archív példánya a M a g y a r F i l m t u d o m á n y i I n t é z e t é s F i l m a r c h i - v u m b a n megtalálható és a helyszínen tanulmányozás céljából megtekinthető.
Társadalmi szervek és a tudományos filmezés
A műszaki-tudományos filmügy fejlesztésének előmozdítása érdeké
ben igen a k t i v a n működnek a társadalmi szervek. A M ű s z a k i é s T e r m é s z e t t u d o m á n y i E g y e s ü l e t e k S z ö v e t s é g e /MTESZ/ és számos tagegyesülete rendszeresen filmbemutatókat t a r t Budapesten és vidéken t a g j a i számára. A G é p i p a r i T u d o m á n y o s E g y e s ü l e t kezdemé
nyezte és végezte az első két Budapesti Nemzetközi Műszaki-Tudományos F i l m f e s z t i v á l megrendezését. A MTESZ " T u d o m á n y é s T e c h n i k a " F i l m k l u b j a a tudomá
nyos filmezéssel foglalkozók és az iránta érdeklődők százait tömörí
t i . T a g j a i kutató-, oktató-, egyetemi és i p a r i szakoktató-, v a l a mint a TV-szakosztályok keretében dolgoznak a tudományos filmezés t e rén. Megvitatják a f i l m e k készítésének legfontosabb kérdéseit, meg
bírálják a h a z a i és az országba bejövő külföldi f i l m e k e t . A f i l m e zéssel foglalkozók képzésére és továbbképzésére előadásokat, t a n u l mányi látogatásokat szerveznek, kiválasztják a külföldi fesztiválok
r a kerülő műszaki f i l m e k e t , figyelemmel kísérik s tudományos f i l m e zés különböző eredményeit, tapasztalatcserét szerveznek h a z a i és kül
földi v i s z o n y l a t b a n . A Klub látja e l a N e m z e t k ö z i T u d o m á n y o s F i l m s z ö v e t s é g M a g y a r N e m z e t i B i z o t t s á g á n a k titkári teendőit. A Klub vesetőségének irányításával működik a Müsaaki-Tudományos F i l m fesztivál Szervező és Zsüribizottsága, valamint a Fesztivál Rendező
I r o d a , amely a fesztiválok között a jelentősebb nemzetközi tudomá
nyos filmbemutatókat s z e r v e z i . A MTESZ adja k i a " T u d o m á n y o s á s M ű s z a k i F i l m " cimü időszaki folyóira
tot ás számos szakkiadványt. A Klub A u d i o - V i z u á l i s S z a k o s z t á l y a az ismeretterjesztés és oktatás a u d i o - v i - zuális eszközeivel elsősorban i p a r i vonatkozásban f o g l a l k o z i k és t a g j a a nemzetközi Audio-Vizuális T e c h n i k a i Központnak.
A z O p t i k a i , A k u s z t i k a i é s F i l m ¬ t e c h n i k a i T u d o m á n y o s E g y e s ü l e t a t u dományos fényképezés és filmezés számos t e c h n i k a i kérdésével f o g l a l kozik /a Filmklubbal együttműködve/ különféle szakosztályaiban, t a n folyamain és a " K é p é s H a n g t e c h n i k a " cimü műszaki folyóiratban.
A T I T M ű s z a k i S z a k o s z t á l y a a munkás
akadémiákon és egyéb előadásain rendszeresen v e t i t a rendelkezésre álló filmekből, ea általános amatőr filmtanfolyanokat rendez. A S Z O T é s a s z a k s z e r v e z e t e k k i t e r j e d t k u l t u r - otthon-hálőzatában egyre gyakrabban tűznek műsorra műszaki-tudomá
nyos filmeket, sőt filmmüsorokat.
A filmezéssel foglalkozó dolgozók /műszakiak, rendezők, opera
tőrök, vágók, dramaturgok s t b . / s z a k s z e r v e z e t e , a " M Ü D 0 3 Z " , ennek K i s f i l m S z a k o s z t á l y a keretében előadá
sok és ankétok foglalkoznak elsősorban a népszerű-tudományos és a dokumentum filmek kérdéseivel. A szakosztály szakmai kérdésekben e- gyüttmüködik a Tudományos Filmklubbal és az O p t i k a i , A k u s z t i k a i és F i l m t e c h n i k a i Tudományos Egyesülettel.
A tudományos filmezés nemzetközi s z e r v e z e t e i
A N e m z e t k ö z i T u d o m á n y o s F i l m s z ö v e t s é g /AICS/. 17 éve a l a k u l t . Célja, hogy nemzetközi együtt
működés révén elősegítse a filmnek, mint a tudományos kutatás és i s meretterjesztés eszközének minél k i t e r j e d t e b b és eredményesebb hasz
nálatát. A Szövetségnek j e l e n l e g 29 tagállama van. A munka az é¬
venként megtartott kongresszuson, négy szakosztályban f o l y i k . Ezek:
a kutató-, oktató-, népszerű-tudományos- és TV-szakosztályok. A kongresszusok alkalmával az egyes szakosztályok filmbemutatóval egy
bekötött vitákat tartanak és kitűntetik a legjobb f i l m e k e t . A kong
resszusok alkalmával már 4 éve rendszeresen megszervezik a népszerű- tudományos filmek fesztiválját i s . Magyarország 1961 óta f e j t k i aktívabban munkát a Szövetségben. Vállalta a műszaki-tudományos f i l mek katalógusának előállítását, melyre nemzetközi katalógus-lap t e r vezetet dolgozott k i , s mely munkát az OMFB Műszaki Tudományos F i l m Tárcaközi Bizottsága irányításával szervezés a l a t t álló Müazaki-Tu
dományos F i l m Tájékoztató Központon keresztül valósit meg. Az e m i i t e t t szövetségen kivül a nagysebességű filmezésnek és a műszaki fényképezésnek, valamint a kapcsolódó területeknek több nemzetközi szervezete van.
A műszaki-tudományos f i l m : a filmezés önálló területe A műszaki-tudományos filmezést ma már ugy k e l l t e k i n t e n i , mint a filmezés önálló, uj területét: a m ű s z a k i i n f o r -
m á c i ó s z e r z é e , i l l e t v e a z i n f o r m á c i ó k ö z l é s r e n d k í v ü l h a t é k o n y m ó d s z e r é t . A műszaki-tudományos filmezés - a szükségszerű azonosságok ée hasonlóságok m e l l e t t - nemcsak célkitűzéseiben, de felvételi e s z közeiben és módszereiben, továbbá felhasználását illetően i s lénye
gesen eltér a hagyományos, tehát a szórakoztató és hirközlő f i l m f a j táktól. A műszaki-tudományos filmnek i s vannak sajátos követelmé
n y e i , amelyek ma még kellően megfogalmazva, részleteiben meghatároz
va és megfelelően rendszerezve nincsenek, s aminek hiánya a készülő filmek minőségét csökkenti, felhasználhatóságát korlátozza.
F o n t o s f e l a d a t e z é r t e z e k e t a s a j á t o s k ö v e t e l m é n y e k e t - a n e m z e t k ö z i t a p a s z t a l a t o k a t s z e m e l ő t t t a r t v a - m i e l ő b b m e g h a t á r o z n i , f i g y e lembe véve elsősorban a felhasználók igényeit, de a legkisebb mérték
ben sem hanyagolva e l a filmek gyártásának szempontjait és t a p a s z t a l a t a i t . A felhasználók, a szaktanácsadók és a filmgyártási szakem
berek a k t i v együttműködése, nemzetközi tapasztalatcseréje e követel
mények meghatározásának elsőrendű feltétele. A f e l a d a t nem egyszerű:
műszaki-tudományos filmkészitő specialisták kiképezve még általában nincsenek és a napjainkban műszaki filmek forgatását i s végző f i l m gyártó szakembereknek - rendezőknek, operatőröknek - nemcsak a szá
mukra többségben idegen műszaki terűlet sajátos igényeit k e l l f i g y e - lembevenniök, de messzemenően k e l l magukat függetleniteniök olyan, a játék és dokumentumfilmezésben helytálló hatásos rendezési és fotog- rafálási módoktól, amelyek a műszaki f i l m értékét egyenesen rontják.
E tekintetben egy újszerű szempontra k e l l felhívni a figyelmet. A játék- és dokumentum filmezésben fontos követelmény a téma kiválasz
tásában éa feldolgozásának során egyaránt az u.n. " f i l m s z e r ű s é g " . Ez a l a t t általában a z t értik, hogy az adott témát ha
tásosan lehessen k i f e j e z n i a f i l m eszközeivel. Filmszerűség hiánya eseten a téma feldolgozása nem hatásos, s ezért i l y e n k o r egész témák, vagy egyes részletek realizálásától akár e l i s tekintenek. A m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f i l m e z é s b e n i - l y e n é r t e l m ű , t e h á t k o r l á t o z ó j e l l e g ű " f i l m s z e r ű s é g " a l i g j ö h e t B Z Ó - b a . A j e l e n l e g rendelkezésre álló filmfelvételi, 111. vetítési technika számára ugyanis m a m á r j ó f o r m á n n i n c s o l y a n t e r m é s z e t i - m ű s z a k i j e l e n s é g , a m e l y a m e g f e l e l ő f i l m t e o h n i k a i
e s z k ö z ö k a l k a l m a z á s á v a l n e v o l n a a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó s z e r z é s é s i n f o r m á c i ó k ö z l é s c é l j á r a f i l m e n e r e d m é n y e s e n r ö g z í t h e t ő . A mü- s z a k i filmábrázolás útjában nem állnak ma már sem a nagy sebességek /másodpercenként millió felvételt i s készítő berendezések vannak/, sem a parányi méretek /mikrokinematográfia, elektromikroszkópos f e l vételek/, "átvilágíthatok" a különféle anyagok /röntgen és radioló
g i a i kinematográfia/, fényképezhetők a szinváltozatok, filmszhetők az áram]ások közben létrejövő sűrűségváltozások /Schlieren-Kinema- tográfia/, felvételek készíthetők sötétben, ködben / u l t r a i b o l y a és infravörös kinematográfia/ és i g y tovább. A különféle trükkök a l k a l mazása pedig lehetővé t e s z i bonyolult összefüggések, szerkezetek, f o lyamatok megértését és áttekintését. Mindez tehát nagy mértékben k i t e r j e s z t i a műszaki-tudományos filmezés területét, de azért természe
tesen nem j e l e n t i a z t , hogy a filmszerűség szempontjait - a f i l m elé kitűzött célok figyelembe vételével - ne alkalmazzuk.
£ S f f ff « * * *
MŰSZAKI-TDDOltÁgYOS FILMEZÉSSEL FOGLALKOZÓ FŐBB SZERVEK /a műszaki-tudományos filmezéssel kapcsolatos fő terékenységűk/A. Állami szervek:
1. Minisztertanács Országos Műszaki Fejlesztési Bí
zotté ^ga
Müflzaki-Tudományos F i l m Állandó és Tárcaközi B i zottságai
Budapest V.,Akadémia u.17.
2. Művelődésügyi Minisztéri
um Filmfőigazgatósága Budapest V.,Báthory u . l o . 3. Országos Műszaki-Tűdomá-
nyos Filmtájékoztató Köz
pont
Budapest VIII.,Múzeum u.17.
4. Budapest Filmstúdió Budapest IX..Könyves K.
k r t . 15.
/A műszaki-tudományos filmügy országos összehangolása/
5. Élelmezésügyi Minisztérium Filmszolgálata
Budapest V. .Akadémia u.1-3.
6. Építésügyi Minisztérium Dokumentációs Iroda F i l m - szolgálata
Budapest VII..Hársfa u.21.
7. Kohó- és Gépipari Miniszté
rium Műszaki Tájékoztatási és Propaganda Intézet Filmstúdió és Filmszolgálat Budapest V..Szabadság tér 17.
8. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Filmstúdió és Filmssolgálata
/KÖZDOK Filmstúdiója/
Budapest VII.,Dob u.7o-76.
/A filmgyártás, import és ex
port országos főhatósága/
/Műszaki-tudományos filmek k a talógustára, magyar és nemzet
közi műszaki filmkatalógus szerkesztése, dokumentáció gyűjtés ós tájékoztatás/
/Műszaki oktató, dokumentum, híradó és ismeretterjesztő filmek gyártása/
/A szakterületnek megfelelő i p a r i oktatófilmek forgalma
zása/
/Építőipari filmek gyártása és forgalmazása/
/A szakterületeknek megfelelő i p a r i oktatófilmek gyártása és forgalmazása/
/A szakterületnek megfelelő i p a r i oktatófilmek gyártása és forgalmazása/
9. Nehézipari Minisztérium Műszaki Filmszolgálata Budapest 7.,Marké u.16.
10. Könnyűipari Minisztérium Filmszolgálata
Budapest II.,Fő u.68.
11, I s k o l a i Filmintézet
Budapest TI.,Dessewffy u.9.
12. Mozgóképforgalmazási Váll.
Tudományos es I s m e r e t t e r jesztő Filmtára
Budapest VIII.,Mező I.u.25.
13. Hungarofilm Vállalat Budapest V..Báthory u . l o . 14. SZOT Munkavédelmi Tudomá
nyos Kutató Intézet Budapest V..Szabadság tér 17.sz.
B. Társadalmi szervek
15. Társadalmi Tudományos Filmbizottság
az AICS Magyar Nemzeti Bizottsága
Budapest V.,Szabadság tér 17.sz.
16. Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Budapest V I . , G o r k i j fasor 38,sz.
17. Műszaki és Természettudomá
n y i Egyesületek Szövetsége
"Tudomány és Technika" Tu
dományos F i l m k l u b j a , a Budapesti Müszaki-Tudomá- nyos Fesztivál Rendező I r o dája
Budapest V.,Szabadság tér 17.sz.
18. Gépipari Tudományos Egyesü
l e t
Budapest V.,Szabadság tér 17.sz.
/A szakterületnek megfelelő i p a r i oktató filmek gyártása és forgalmazása/
/A szakterületnek megfelelő i p a r i oktató filmek forgalmazása/
/Általános és középiskolai okta
tó filmek gyártása és forgalma
zása/
/Műszaki és egyéb rövid filmek forgalmazása/
/Filmek export-import vállalata/
/A balesetelhárítási és munkavé
delmi filmek gyártásának össze
hangolása és e filmek forgalma
zása/
/A tudományos filmezés társadal
mi összehangoló s z e r v e , egyben a Nemzetközi Tudományos F i l m szövetség /AICS/ Magyar Nemze
t i Bizottsága/
/Kisfilmszakosztálya a műszaki- tudományos filmgyártás dolgozó
inak s z a k s z e r v e z e t i c s o p o r t j a / /A műszaki-tudományos filmezés
s e l foglalkozó személyek és i n tézmények társadalmi s z e r v e . Szekciói: kutatófilm szekció, felsőfokú oktató szekció, i p a r i oktatófilm szekció. A Klub f o g l a l k o z i k műszaki-tudományos külföldi filmek beszerzésével és kölcsönzésével i s . /
/A GTE műszaki hiradó előállítá
sa és gépipari filmek kölcsön
zése./
19* Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Budapest VTI.,Bródy Sándor u. 16.
/Műszaki ismeretterjesztő elő
adások szemléltetése filmmel;
amatőr-film tanfolyamok/
2o. Magyar-Szovjet Baráti Tár
saság
Budapest V I I . , G o r k i j fasor 45.sz.
/Szovjet műszaki filmek f o r g a l mazása/
DüZS.J.; T e c h n i c a l - S o i e n t i f i c Motion P i c t u r e s
I n the preaant age of the r a p i d l y developing s c i e n c e and engi- neering, tha t e c h n i c a l methods of extending engineering knowledge and those of the contlnuous information s e r v i c e p u b l i s h i n g the r e - s u l t s obtained i n s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l f i e l d s do not meet the requirements anymore. T h i s n e c e s s i t a t e s the i n c r e a s e d u t i l i z a t i o n of the most e f f i c i e n t a u d i o - v i s u a l means represented by t e c h n i c a l - s c i e n t l f i c motion p i c t u r e s .
The t e c h n i c a l - s c i e n t i f i c motion p i c t u r e s may be divided i n two groups: tha f i r s t includes p i c t u r e s of the s o - c a l l e d r e s e a r c h work c h a r a c t e r making these promote mastering new knowledges. Research f i l m s a r e p a r t i c u l a r l y s u i t a b l e to r e g i s t e r the p i c t u r e s of e x t r e - maly slow moving actíons, to photograph very small or oversized de- t a i l s , to record i n c i d e n t s where d i r e c t obaervation inrólves varioua hazards or the object to be photographed i s not a o c e s s i b l e d i r e c t l y e t c .
I n spreading the e x i s t i n g t e c h n i c a l - s c i e n t i f i c knowledges, mo- t i o n p i c t u r e i l l u s t r a t i o n i s of s p e c i a l s i g n i f i c a n c e d i s p l a y i n g great advantages as oompared to other i l l u a t r a t i v e means. Motion p i c t u r e s employed to t r a n 3 m i t knowledges are c l a s s i f i e d into the groups of educational, s p e c i a l , p o u l a r - s c i e n t i f i o , teohnical-docu- mentary, propaganda and advertisement f i l m s .
Various government agenoies engaged i n the t e o h n i c a l - s c i e n t i f i o motion p i c t u r e business d e a l with the production, purchase, r e g i s - t r a t i o n and d i s t r i b u t i o n of such f i l m s . I n the u t i l i z a t i o n of these f i l m s , the s o c i a l organizations have important d u t i e s to accomplish.
To f u r t h e r develop t e c h n l c a l - s c i e n t i f i o motion p i c t u r e production and u t i l i z a t i o n , I n t e r n a t i o n a l conneotions and the v a r i o u s I n t e r n a - t i o n a l organizations of the s c i e n t i f i c motion p i c t u r e industry a r e of great importance, p r i m a r i l y i n the u t i l i z a t i o n of these f i l m s but, s l m i l a r l y , by the s o c i a l co-operatlon and axchange of experien- ces of the s p e c i a l i s t s employed i n the t e c h n i c a l - s o i e n t i f i c motion p i c t u r e i n d u s t r y .
I n the present e v o l u t i o n a l phase of the motion p i c t u r e produc- t i o n , the t e c h n i c a l - s o i e n t i f i c f i l m i n d u s t r y presents i t s e l f as an independent organization.
