• Nem Talált Eredményt

Műszaki tervdokumentációk mint tájékoztatási források megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Műszaki tervdokumentációk mint tájékoztatási források megtekintése"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

658.51/083.9/:002.66

MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK MINT TÁJÉKOZTATÁSI FORRÁSOK

RABÁR PÁL

KPM Műszaki Dokumentációs és Tájékoztatási Központ

A műszaki tervdokumentációkat, I l l e t v e az azokat alkotó müszs k i r a j z o k a t a vonatkozó szakirodalom általában a szemléltető tájé­

koztatási formák ismeretforrásai közé s o r o l j a . A besorolással e tá jékozddéai forráB tárgyalása többnyire be i s fejeződik. Felhaszná­

lási területe, hatékonysága már ritkábban s z e r e p e l , s tényként ál­

lapitható meg, hogy nem t a r t o z i k az általában használt tájékozódá­

s i forráaok közé.

Ennek o k a i t kereBve tekintsük át először i s m e r t , elsődleges felhasználásukat, már eddig hasznosított előnyeiket.

A műszaki tervdokumentáció első és legfontosabb célja az a¬

d o t t tervezési f e l a d a t megoldásának rögzítése a megválóauláéhoz szükséges formában. A megvalósított t e r v e k ezután tervtárakba,rajz tárakba kerülnek. Ujabb felhasználásukra általában csak akkor ke­

rül s o r , ha az építményen, gyártmányon v a l a m i l y e n módosítás vagy továbbfejlesztés szükséges. Kivételt képeznek a típustervek, szab­

ványok, tervezési segédletek, amelyek már eleve többszöri f e l h a s z ­ nálásra készülnek. Az elsődleges felhasználás után - egyedi esetek tői e l t e k i n t v e - nem helyeznek súlyt a t e r v e k értékes tartalmának megfelelő feldolgozás, nyilvántartás alapján történő további hasz­

nosítására.

A t s r v e k e t készítő szakemberek a tervezés és megvalósítás f o ­ lyamán i g e n sok u j t a p a s z t a l a t t a l gazdagodnak. Ezeket vagy megőr­

z i k maguknak, vagy közreadják. Szélesebb körű nyilvánosság elé ceak a könyvekben, szakcikkekben publikált vagy előadásokon ismer­

t e t e t t , nagyobb Jelentőségű t a p a s z t a l a t o k kerülnek, az egyének 1 - dejétől, ambíciójától, publikálási kéezségétől függő mennyiségben, de mindenesetre ötletszerűen. Ugyanilyen jellegű, de konkrét t e r v e zések esetében hatékonyabb a közreadásnak az a formája, amely a közvetlen környezettel, a munkatársakkal való megbeszélések utján történik. Ennek eredményessége attól függ, hogy az információt ke­

reső t u d j a - e , hogy k i t kérdezzen meg és hogy h o l találja az i l l e -

16

(2)

THT 14-évf. l.szám 1967.január

tőt. Ez utóbbi a tájékozódás igen g y a k o r i és s z i v e s e n használt f o r ­ mája a tervezői g y a k o r l a t n a k .

Megállapítható tehát, hogy a műszaki tervdokumentációk már i s ­ mert elsődleges alkalmazása és haszna m e l l e t t értékes t a r t a l m u k n a k csak i g e n k i s hányadához férhetnek hozzá azok, a k i k a tervezésben és megvalósításban közvetlenül vagy közvetve nem v e t t e k részt.

Ezek után meg k e l l vizsgálnunk, érdemes-e egyéb, már Jól k i ­ épített tájékozódási források m e l l e t t e z z e l az "elfekvő" anyaggal i s f o g l a l k o z n u n k , és ha i g e n , akkor mi akadályozza eddiginél i n t e n ­ zivebb hasznosítását, ás az akadályok hogyan háríthatók e l .

Az első kérdés megválaszolásához nézzük meg hatékonyságuk szempontjából a műszaki dokumentáció formáját öltő tájékoztatási forrásokat. Mielőtt azonban a hatékonyságot vizsgálnánk, f o g l a l k o z ­ zunk egy kissé magával a tervezői tevékenységgel. Anélkül, hogy a tervezői munka értékét a legcsekélyebb módon i s csökkenteni akar­

nók, megállapíthatjuk, hogy annak jelentős része " r u t i n " munka. A tervezési f e l a d a t o k és különösen részleteik általában ismétlődnek, ezért csak első alkalommal igénylik megoldásukhoz nagyobb mennyi­

ségben a magas szintű műszaki képzettséggel és jelentős g y a k o r l a t ­ t a l megalapozott mérnöki munkát. Az ismétlődések folyamán az egyes f e l a d a t o k megoldása tökéletesedik, a részletek kikristályosodnak.

I l y e n ismétlődéseknél már csak a kiindulási feltételek rögzítése, az e l v i megoldás és a méretezési mód meghatározása a mérnök szintű munka. A t e r v részletes kidolgozása, - amelynek nagy részét a meg­

felelő részlettervek összedolgozása j e l e n t i - már csak t e c h n i k u s i , szerkeeztői és rajzolói munka. Ennek a munkarésznek az elvégzése annál könnyebb, minél több a már megoldott és műszaki r a j z formá­

jában fellelhető vázlatterv, típusterv, amelyek közül a kiindulási feltételnek l e g j o b b a n megfelelő kiválasztható és beépíthető.-

Ezek után térjünk v i s s z a a tájékozódási forrás hatékonyságát Jellemző tényezőkre. Hatékonyságuk akkor a legnagyobb, ha l e g k i ­ sebb ráfordítással a legnagyobb hasznot eredményezik.

A ráfordítás a következő tényezőkből tevődik összei"

- a felhasználandó információs anyag kiválasztására és f e l k u ­ tatására fordított idő és e n e r g i a ;

- a kiválasztott anyag elolvasása és megértése, v a l a m i n t az általános tudásanyagba való beépítése;

* PATEK ?.: A tudományos és műszaki tájékoztatás átvételét b e f o ­ lyásoló tényezőkről. - Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 12.

évf, 5-6.sz. 1965. p. 376-387.

(3)

RABÁR P.s Műszaki tervdokumentációk

- tényleges hasznosításra való átdolgozás ás a f e l d o l g o z o t t információs anyag beápitáse a konkrét gazdasági munkába.

Ezeket a tényezőket t e k i n t v e , a műszaki r a j z o k k a l k a p c s o l a t ­ ban a következőket állapíthatjuk meg:

- "a kiválasztott anyag elolvasása és megértése, v a l a m i n t az általános tudásanyagba valő beápitáse" a műszaki r a j z o k k a l f o g l a l ­ kozók ÍB azokban "gondolkodók" számára természetesen r a j z o k formá­

jában a legegyszerűbb;

- "a tényleges hasznosításra való átdolgozás ás a f e l d o l g o ­ z o t t információs anyag beépítése a konkrét gazdasági munkába" ak­

kor a legegyszerűbb, ha az információs anyag és a kidolgozandó f e l a d a t j e l l e g e azonos.

Marad a

- "felhasználandó információs anyag kiválasztására és f e l k u ­ tatására fordított idő és e n e r g i a " . Ebből a szempontból a műszaki r a j z o k - J e l e n l e g - i g e n hátrányosak, m i v e l a tervtárakból nehezen kereshetők k i , tehát ez az akadály, amely a hatékonyságot kedvezőt­

lenül befolyásolja és amelyet meg k e l l szüntetni.

Ezen azonban a különféle kézi és gépi lyukkártyarendszerek, v a l a m i n t a modern reprográfiai eljárások / m i k r o f i l m t e c h n i k a / a l k a l ­ mazásával könnyen segíthetünk. Anélkül, hogy t e l j e s részletesség­

g e l ismertetnők, inkább Ötletnek szánva bemutatunk egy példát.

Egyik tervezőintézetben /üYATERY/ j e l e n l e g a tervtározás mód­

j a a következő:

Az elkészült tervekről tervtári k a r t o n t állítanak k i két pél­

dányban, amelyen a következő adatokat tüntetik f e l : a t e r v e t készítő osztály,

tervszám,

tervtári /raktározási/ szám, a t e r v cime,

a felelős tervező neve,

a t e r v készítésének időpontja,

a l e a d o t t tervcsomag /dokumentáció/ tartalomjegyzéke.

A tervtárban a k a r t o n o k a t tervszám s z e r i n t i sorrendben tárol­

ják. Egy tervszám a l a t t - attól függően, hogy hány osztály v e t t részt a munkában - több k a r t o n i s található. A k a r t o n o k e g y i k pél­

dánya visszakerül a t e r v e t készítő részleghez, osztályhoz. A későb­

b i kikérések a tervtárból ezek alapján történnek.

A t e r v e k e t - külön a fénymásolatokat, külön az e r e d e t i pausz- t e k e r c e e k e t - raktári számmal látják e l , io elraktározzák.

18

(4)

TMT H.évf. l.ezám 1967.január

E módszer már előzőekben i a említett hátrányai:

1. a tervtárból történő kikeresés közvetlenül csak tervszám vagy tervtári szám alapján történhet. Ha tárgy s z e r i n t i v i s s z a k e ­ resési igény merül f e l /művezetés, észrevétel, utánrendelés Btfa./, először m i n d i g meg k e l l állapitani a t e r v e t készitő részleget,majd a tervszámot, ami g y a k o r l a t i l a g egy részlegnél az összes k a r t o n o k vógignőzését j e l e n t i .

2. Azok az Írásos tervrészek, amelyeket nem fénymásolással, hanem s t e n c i l vagy r o t a p r i n t eljárással sokszorosítottak, utánren­

delés esetén g y a k o r l a t i l a g pótolhatatlanok.

A s t e n c i l t vagy a r o t a p r i n t - l e m e z t a Bokszorositás után meg­

semmisítik. Utánrendelés esetén tehát újra l e k e l l e n e i r n i az anya­

g o t , e r r e azonban elegendő gépirói kapacitás s e h o l s i n c s és Így az Írásos részekből pótszállitást az intézetek nem vállalnak. Egyes e¬

setekben ezen ugy próbálnak segíteni, hogy az e e e t l e g e s utőrendelé- sekre számítva, az Írásos tervrészeket /műszaki leírás, költségve­

tés, kezelési utasítások s t b . / már előre 5-6 többletpéldánnyal ké­

szítik. Ez azonban fölöslegesen h e l y - és papírkapacitást köt l e . 3. A tervtárnak i g e n nagy a helyigénye, mert a pauszokat és legalább egy s o r o z a t fénymásolatot i s tárolni k e l l . /Ha sürgősen van szűkség v a l a m e l y i k t e r v r e , akkor n i n c s idő a fénymásolásra, a pauszok v i s z o n t nehezen kezelhetők, szállítás folyamán gyűrődnek, tönkremennek./

4. A hatalmas mennyiség m i a t t zárt.szekrényes tárolás l e h e t e t ­ l e n . A zsúfolt tervtárak nehezen takaríthatók. Az érzékeny pauszok hamarosan összepiszkolődnak, beszakadnak, hasznavehetetlenekké vál­

nak.

5. A tervtár az intézet e g y i k legtüzveszélyesebb részn.

6. A t i t k o s anyagok tárolásánál a nagyméretű páncélszekrények i s emelik a helyigényt és a költségeket.

E tervezőintézet tervtározási módját t e k i n t v e példának, a k o r ­ szerűsítés a következőképpen végezhető e l :

Két f e l a d a t o t k e l l megoldani:

1. A tervtári anyagot alkalmassá k e l l t e n n i több szempont sze­

r i n t i visszakeresésre, a műszaki t e r v e k e t hozzáférhető tájékoztatá­

s i forrássá k e l l alakítani.

2. A tervtárak helyigényét csökkenteni, a tervtározást b i z t o n ­ ságossá és gazdaságossá k e l l t e n n i .

Az első f e l a d a t - ismerve a devizaigényes komolyabb gépi be­

rendezések beszerzési nehézségeit - legegyszerűbben kézi lyukkár­

tyák alkalmazásával oldható meg.

(5)

RÁBÍR Műszaki tervdokumentációk

Mint legközelebbi célt e z t nézzük részletesebben. Példaképpen tekintsük a z 1. ée 2. ábrán feltüntetett lyukkártyákat.

O-o o-o o-o o-o o-o o-o o-o oo

o o o O O O 0"3T

o-o O'O o-o

9 n j H Hm a aij i67t8/U-9 TenAmsiQHf

o o o o o o o-o, o-o1

ŰSO.

818 $ gf SIS1S SjSSf SIS 8K 8 8l§^

fert/onuon ' 015Ö

NagyfaMgk. forgalmi wzettátása es csatornázása

fthétimmi: Mis tshán /tOfy

átwrmmé' Kiviteli7err/j/

reryp/Qi

im\%immwmm

l.ábra

Tervtári nyilvántartó peremlyukkártyák

Az 1.ábrán kétBoroe peremlyukkártyák láthatók. Az ábrán f e l ­ tüntetett kitöltési mód és kódolás alkalmazásával e z e k k e l h e l y e t ­ tesíthetők a z e d d i g a l k a l m a z o t t tervtári nyilvántartó k a r t o n o k . A kártyák e g y i k oldalán a t e r v általános a d a t a i , másik oldalán a t e r v tartalomjegyzéke tüntethető f e l , tehát ugyanazok a z adatok, amelyek e d d i g i s s z e r e p e l t e k a nyilvántartó k a r t o n o k o n . Alkalmazásuk esetén többletmunkát cBak a z i g e n egyszerű J e l k u l c s r e n d e z e r elkészítése és a megfelelő lyukasztás j e l e n t . Tőbbletkölteág a z e d d i g a l k a l m a z o t t tervtárt nyilvántartó k a r t o n és a lyukkártya árkülönbözete /kb.25- 30 fillér/db/) a lyukasztáshoz szükséges szerszámok beszerzési ára A>3-64.- F t / d b / , és a válogatáshoz Bzüksógea kártyaválogató b e s z e r ­ zési ára / k b . 60Ű0 F t / d b / . E z a többletköltség 10 000 t e r v e t t a r ­ talmazó tervtér esetén kb. 10-12 000 F t .

E z z e l szemben lehetőség n y i l l k a t e r v e k többféle szempont s z e ­ r i n t i g y o r s kikeresésére / a feltüntetett példán ötféleképpen l e h e t k l k e r e s n i . d e e z természetesen különleges igények esetén bővíthető/.

30

(6)

I M I U.évf. l.Bzám 1967.Január

— SK.fORÚ. r c i i P

_ \

H E D Q

M

IVOV/'ZEUÁTÁS

— S2JÍZ m*-£S TÁR02Ó

i

«

•"2

2.ábra

Pontosabb részlettervek nyilvántartására szolgáló vizuális lyukkártyák

A 2.ábrán vizuális lyukkártyák láthatók a f o n t o s a b b részlet- t e r v e k nyilvántartására.Ezekkel a kártyákkal létrehozható nyilván- tartási r e n d s z e r t célszerű az egyes osztályokon felállítani, m i v e l ók tudják l e g j o b b a n , hogy mely részletterveket érdemes nyilvántar­

t a n i . A részlettervek gyors kikeresésre alkalmas formában történő nyilvántartásának előnyeiről a tervezői tevékenység általános át­

tekintésénél már v o l t sző, tehát i t t n i n c s szükség ismétlésre.

E két leegyBzerÜeitett példa alapján látható, hogy v i s z o n y l a g egyszerű eszközökkel i s elérhető a műszaki terveknek hatékony tá­

jékozódási forrásokká történő alakitása. A második f e l a d a t a h e l y ­ igény csökkentése és biztonság megteremtéee ugyancsak megoldható, mégpedig a m i k r o f i l m t e c h n i k a bevezetésével. Természetesen ez már komolyabb befektetést igényel, v i s z o n t rögtön "kézzel fogható" ha­

szonnal i s jár a gazdaságosabb helykihasználás és a biztonságos tároláB réven.

Ugyanakkor a z t a hátrányt i s k i l e h e t küszöbölni, ami a már e m i i t e t t irásos tervrészek utánrendelősénél merül f e l . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy i g e n sokféle különböző áru és teljesítményű berendezés van forgalomban, konkrét alkalmazásra példát nem lenne célszerű b e m u t a t n i . így csak u t a l u n k rá. A különféle berendezések közül f o ­ k o z o t t f i g y e l m e t érdemel a Budapesti Hsmzetközi Vásáron i s bemuta­

t o t t CAPS-JEPFREE M o d e l l M5 univerzális nagyitógep, amelynek óriá-

21

(7)

RÁBÍR F . i Műszaki tervdokumentációk

e l előnye, hogy a fénymásoló berendezést i e helyettesíti. A tervtá­

rosáé korszerűsítésénél természetesen mindkét f e l a d a t egyidejű meg­

oldása l e n n e a z Ideális, ami célszerűen megoldható a lyukkártyába i l l e s z t e t t m i k r o f i l m e k k e l . "

A z t , hogy e z g y a k o r l a t i l a g m i t j e l e n t , egy k i r a g a d o t t példán érzékelhetjük.

A béosl S E I G L cég által f o r g a l o m b a h o z o t t " M i c r o s e a l " kártyák- hői 75 x €5 cm alapterületű, 136 cm magas t e l j e s e n tűzbiztos s z e k ­ rényben 90 000 db kártya tárolható, tehát 90 000 m i k r o f i l m r e f e l ­ v e t t t e r v d a r a b bármilyen Jellemző e z e r i n t i visszakeresésre a l k a l m a s formában, /k kártyán 50 o s z l o p b a lyukaszthatók a m i k r o f i l m azonosí­

tási a d a t a i . /

Ez a z t J e l e n t i , hogy a példának választott tervezőintézetben kb. 2 évi "termés" anyaga raktározható e l egy i l y e n szekrényben.

/Évente k b . 1500-1600 tervdokumentáció készül. Ha 1 db t e r v d o k u ­ mentációt átlag 20 tervdarabbői állónak tételezzük f e l / a z Írásos tervrészek nélkül/t a k k o r évente kb. 30-32 e z e r m i k r o f i l m e t k e l l káeziteni a kiküldött dokumentációk tervtározáeához./

A hatékonyság Jellemzője tehát a f e n t i e k alapján v i s z o n y l a g csekély ráfordítással kedvezőbbé tehető. A hatékonyság másik j e l ­ lemzője a z elért h a s z o n . Ebből a szempontból a műszaki r a j z o k :

- a ráfordítási idő minimálisra csökkentése következtében eme­

l i k a termelékenységet;

- minden, már elkészített tervdokumentációnak l e h e t o l y a n rész­

l e t e , amely tökéletesebb, mint a soronkövetkező feladatnál elkép­

z e l t megoldás. E z e k felfedezése ée beépítése e m e l i a t e r v színvona­

lát;

- megfelelő, már k i d o l g o z o t t részlettervek birtokában a t e r v e ­ zést irányító mérnöknek k e v e s e b b e t k e l l f o g l a l k o z n i a részletekkel, i g y mérnöki kapacitás s z a b a d u l f e l .

Az elért h a s z o n tehát népgazdasági szempontból i s nagy j e l e n ­ tőségű.

Az e d d i g f e l s o r o l t érvek elfogadása esetén egyértelműen leszö­

gezhetjük a z t , hogy a mŰBzaki tervdokumentációk, m i n t tájékozódá­

s i forráeok tekinthetők tervezési munka esetében a leghatékonyáb­

baknak, a velük való foglalkozás nemcsak érdemes, de feltétlenül szükségéé és sürgető i e .

E z e k után már oeak egy tényező akadályozhatja a műszaki t e r v e k tájékozódási forrásként történő i n t e n z i v e b b hasznosításét; ez v i - Bzont minden tájékozódási forrásnál, információs rendszernél f e n n -

* G-ARA A.: Korszerű m i k r o f i l m t e c h n i k a . 1966. 76 p. Módszertani Kiadványok 2 4 . s z .

22

(8)

IMT 14.évf. l.szám 1967.január

áll: a Mooers-törvény érvényesülése. A k i k használhatnák, nem hasz­

nálják, mert ujabb Információs mennyiséggel kerülnének szembe, a¬

m e l l y e l f o g l a l k o z n i k e l l .

•Ennek érvényességét vagy e l f o g a d j u k , vagy nem. M i v e l a "tör­

vény" értéke még úgysem tisztázódott, hagyjuk f i g y e l m e n kivül. A f e n t i e k ismeretében bizonyos f o k i g az intézmények tájékoztatási szakemberein i s múlik, hogy m i l y e n mértékben tudják t u d a t o s i t a n i a a tervezőkben e hatékony tájékozódási forrás alkalmazásának l e h e ­ tőségeit és előnyeit. Ugyancsak az 6 f e l a d a t u k l e h e t , hogy k i i n d u ­ lásképpen az eddig pusztán raktározás jellegű tervtározás dokumen­

tációs jellegűvé történő átalakításában közreműködjenek és bevon­

ják a z t az aktív információs rendszerbe. Ezáltal a tájékoztatási és dokumentációs tevékenységbe az eddig t e l j e s e n elkülönített tervtár bekapcsolható, ami mindkét fél részére hasznos.

Ennek megtörténte után foglalhatják e l a műszaki tervdokumen­

tációk a tájékozódási források sorában a z t az előkelő h e l y e t , a m e l y jelentőségüknél fogva őket m e g i l l e t i .

H

H 11 ii ír

RASÁB, P.: T e c h n i c a l p r o j e o t s and pláne as I n f o r m a t i o n sourcea Data and i n f o r m a t i o n i n c l u d e d i n t e c h n i c a l drawings, p r o j e c t s and plans have so f a r i n Hungary n o t been r e g u l a r l y u t i l i z e d as I n ­ f o r m a t i o n sources.

The main o b s t a c l e i n u s i n g them l i e s i n t h e f a c t t h a t t h e c o l l e c t i o n s o f projecté i n the p l a n n i n g and p r o j e c t i n g l n e t i t u t e s , the Btorage o f them and t h e i r r e g i s t e r i n g do n o t make i t p o s s i b l e t o s e l e c t and r e t r i e v e r a p i d l y and e a s i l y t h e needed d a t a aooord- i n g t o t h e i r c o n t e n t s .

This o b s t a c l e i s r e l a t i v e l y e a s i l y t o be overcome by u s i n g manuál /edge-punched, v i s u a l / punched cards and by m i c r o f i l m t e c h - niques. These methods have a l r e a d y been w i d e l y a p p l i e d i n o t h e r f i e l d a .

A f t e r d i s c u s s i n g t h e ways o f storage t o aerve easy r e t r i e v a l i n one o f t h e p r o j e c t i n g i n s t i t u t e s , a p r o p o s a l i s made t o improve e x i s t i n g p r a c t i c e s .

o°o

23

(9)

BABÍS P.: Műszaki tervdokumentációk

PtEAP,n.: TexHH'jecKHe npoeKTtme aoKTneaTanaa B naiecTBa a c -

TexHHieciuie npoeKTnue AOicyueHTemm jtfőo cocTaBjiflionHe H X i e z - HHiecKze t é p t e m , B KawcTBe HCTOIÍOIKOB HH$opuaoaH B BeHrpaa ~o C B X nop CHCTeuamiecKH eme He ucnoji&aoBajuic&. rjiaBHan npaiHHa 3TOrO 3öKJUOsáe TCH B TOK, 1TO opraHHiiarmH lepTexBiix apxüBOB npo- CKTHHX HHCTHTVTOB, cnocoö* xpSHeHHs B y i e r a lepTesei) ae aejiaioT BOSUOKHUU öucTpoe a jierKoe oTHCKaHHe lepTeseH no K X cosepsaHZD.

3TH QpenflTciBHR cpaBHHTejiBHO jierKo H O T J T ŐHTL ycTpaneHH ny- Teu npaueHema pacnpocTpaaeüHKX yae B ocTaji&Hia oTpacanx S K O H O -

MimecKofl KU3HH pyiHHX nep$onapT /nep$opnpoBaHHHX no KpasH, BH3y- ajlBHHx/, KÜK B BSeapeHHeu UHKpO$HJl£HOBOffl T6XHBKB.

6 aaHBoi* cTuT&e KSjiaraeTCH cnocoö" XD&HOHHH lepTeseíí B OJHOM

HB npoeKTBm H H C T O T Y T O B B BHÖceHO npe n ő s e m é no ycoBeptoeHCTBoBa- HHD XpaHeBHH.

HABAR. P.; T e c h n i e c b e Pláne und Projekté a l e I n f o r m a t l o n B - q u e l l e n

T e c h n i a c h e Projekté und Zeichnungen wurden i n Ungarn b l s h e r a l a I n f o r m a t i o n a q u e l l e n e y a t e m a t i s c h noch n i c h t v e r w e r t e t .

Daa H a u p t h i n d e r n i a b e s t e h t d a r l n , daaa d i e Sammlungen d e r P r o ­ jekté d e r P r o j e k t i o n e o e t r i e b e z u f o l g e d e r Methoden i h r e r Aufbewah- rung und B e g i s t r i e r u n g i n h a l t e g e m a a a a l a I n f o r m a t i o n spáter schwer zu benützen e i n d . D i e a e a H i n d e r n i e i s t v e r h a l t n i e m a e a i g l e i c h t d u r c h d i e Verwendung d e r a u f a n d e r e n G e b i e t e n d e r W i r t a c h a f t bé­

r e l t e i n weitem K r e i e e angewandten m a n u e l l e n L o c h k a r t e n / m i t Band- löcherung, v l e u e l l / und d u r c h E i n f u h r u n g d e r M l k r o f i l m t e c h n i k z u beheben.

An Hand d e r S c h i l d e r u n g d e r d e r Thematik e n t a p r e c h e n d auege- a r b e i t e t e n Aufbewahrungemethoden i n einem P r o j e k t i o n s i n o t i t u t wer- den M b g l i c h k e i t e n für d i e Löaung v o r g e B c h l a g e n .

2*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

, A tudományoB és műszaki könyvtárak szerepe gyorsan növekszik az országos tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer fejlesztésé­.

Sok helyütt a műszaki könyvtárakból kívánják a vállalati, ágazati tájékoztatási 1- rodét létrehozni... szeptemberében

1964 szeptember 4-én megtartották a CIKISZ /Központi Építésügyi Tudományos Tájékoztatási Intézet/ SZU-GOSZTROJ Tudományos Műszaki Tá­.. jékoztatási

ködő tudományos műszaki tájékoztatási és terjesztési osztályok nem intézkedtek idejében a Szovjetunió Minisztertanácsa 1962 május 11-ér k e l t rendelete

A szervezet irányítását az állandóan működő VÁSÁRI MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSI CSOPORT /továbbiakban: VMTCS/ végezné, a VÁSÁRI MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSI

Kétségtelen, hogy az összehangolás és átszervezés csak javára válhat a felhasználónak... /A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSI IEODA VEZETŐJE/,

láaára vonatkozó tudományos én műszaki tájékoztatás cseréjét.. Tudományos dokumentáció és

1958- ban több mint 500 rendezvény, 70 000 dolgozó részvételével, kb. Kiadványait a moszkvai Népgazdasági Tanács vállalatainak, a Szovjetunió központi