791.43-96/420/
TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI FILMEK FELDOLGOZÁSA ANGLIAI FILMTÁRAKBAN
Vásárhelyi Pál
Angliában évről-évre nő a tudományos és műszaki f i l m e k jelentő
sége a műszaki tájékoztató és oktató munkában. Egyre e l t e r j e d t e b b a filmeknek i s k o l a i oktatásban való felhasználása i s , s a munkásokat, műszerészeket, technikusokat modern nagyvállalatoknál filmbemutató
v a l egybekötött előadásokon i s m e r t e t i k meg u j munkamódszerekkel, 3 a legújabb technológiával. Sok angol cég oktató jellegű filmek kereté
ben népszerűsíti termékeit, s a műszaki propagandának ez a módja any- n y i r a hasznosnak és előnyösnek b i z o n y u l t , hogy mind több vállalat rendez be saját filmstúdiót és filmtárat. Ezeknek célja természete
sen elsősorban a vállalati érdek kiszolgálása, de ezen tulmenőleg e¬
gyes nagyvállalatok valóban széles körben felhasználható, kiváló mi
nőségű és magas színvonalú műszaki f i l m e k e t készitenek.
A műszaki és tudományos filmek számának rohamos növekedésével egyre bonyolultabbá válik a filmek nyilvántartása, rendszerezése.
Hapról-napra nehezebb értesülést s z e r e z n i arról, hogy egy szakterü
l e t r e , munkafogásra vagy technológiára vonatkozóan h o l , mikor, milyen f i l m e t készítettek. Még a gyártó országban i s csaknem l e h e t e t l e n meg
tudni, hogy egy f i l m létezik,s a h e l y z e t még rosszabb, ha idegen o r szágban készült f i l m létezésének megállapításáról és beszerzéséről van szó. Ezek a nehézségek természetesen nem csupán Angliában állnak fenn, hanem minden olyan országban jelentkeznek, ahol a f i l m e k e t mű
s z a k i tájékoztató és oktató munka céljaira f e l kívánják használni. A kérdéssel az OTESOO i s f o g l a l k o z o t t , s célul tűzte k i nemzetközi fllmkatalógus készitését. Ennek azonban előfeltétele, hogy egy orszá
gon belül az egyes vállalatok egységesítsék feldolgozási és nyilván
tartási rendszerüket, szervezettebben, tudományosan megalapozott e l vek alapján dolgozzanak. Angliában néhány vállalat, p l . a S h e l l cég filmtára komoly múltra t e k i n t v i s s z a , de az egyes filmtárak módsze
reiben és ennek következtében munkájuk színvonalában nagy különbsé
gek vannak.
Céljukat, s ennek megfelelően feldolgozási módszereiket t e k i n t ve, a filmtárak három nagy csoportba sorolhatók:
1. Gyártási archivumok /Production l i b r a r y / , amelyek egy-egy ujabb f i l m összeállításához már meglévő anyagot szolgáltat- 746
YÍSARHEXII P.: Tudományos és műszaki f i l m e k
nak képsorok és hosszabb j e l e n e t e k formájában.
2. Kölcsönző archívumok /DÍstribution l i b r a r y / , amelyek t e l j e s , önálló programot képező f i l m e k kölcsönzésével és terjeszté
sével foglalkoznak.
3. Archívumok / A r c h i v e s / , amelyek,feladata a történelmi értékű anyag megőrzése.
Az egységesítés érdekében az első lépést az " A s l i b " dokumentá
ciós szövetség t e t t e meg: külön bizottságot s z e r v e z e t t , melynek f e l adata a f i l m e k katalogizálására vonatkozó irányelvek kidolgozása.
A továbbiakban a gyártási és kölcsönző archívumok munkájával, valamint az egységes katalogizálási irányelvekkel foglalkozunk.
A gyártási archívumok egyik jellemző képviselője a F i l m Centre Production L i b r a r y .
A filmtár valamely meghatározott célra készült f i l m ösBzeálli- tása, vágása után fennmaradó többletanyagokra épül. Ha ugyanis f i l met forgatnak, jóval több felvételt készitenek, mint amennyi végered
ményben szükséges. A f e l v e t t és véglegesen felhasznált anyag aránya 4:1-től 20:1-ig változik. Az első arányszám abban az esetben érvé
nyes, ha pontosan megirt forgatókönyv alapján készül a f i l m , mig a második arányszám olyan f i l m e k r e jellemző, melyeknél a forgatókönyv csupán vázlatos l e h e t , mivel az eseményeket előre pontosan nem isme
r i k . 3z a h e l y z e t p l . egy, az állatok életét bemutató f i l m esetében.
A többletanyag származhat abból, hogy valamely j e l e n e t e t több válto
zatban vettek f e l , s abból természetesen csak egyet építettek be a filmbe, l e h e t egy olyan j e l e n e t részletes bemutatása, melyet a f i l m ben végül csak futólag érintettek, továbbá olyan anyag i s a filmtár
ba kerül, melyet a végleges filmből valamely oknál fogva t e l j e s e n k i hagytak. Mindezek a filmdarabok együtt képezik a filmtár kiinduló a¬
nyagát.
A filmtár munkájának célja, hogy ebből az anyagból olyan gyűj
teményt állitson össze, amelyből szükség esetén ujabb filmekhez l e het képsorokat, j e l e n e t e k e t kiválasztani. Eddig mintegy 2 0 0 0 0 0 0 mé
t e r filmanyagot dolgoztak f e l az Associated E l e c t r i c a l I n d u s t r i e s , B r i t i s h Overseaa Airways, B r i t i s h Petroleum, B r i t i s h Siddeley A i r - c r a f t , I r a q Petroleum, I r a n i a n O i l S e r v i c e s , Xuwait 011 Company cé
gek, valamint a S h e l l Film Unit által készített filmekből.
A filmek 35 mm-esek, legnagyobbrészt Eastman Colour s z i n e s t e c h nikával készültek, de szükség esetén fekete-fehér változatban i s r e n delkezésre állnak. Bármely filmanyag megtekinthető a filmtár helyisé
geiben és rövid határidőre kölcsönözhető, illetőleg megvásárolható.
A filmtár anyaga a következő területeket öleli f e l :
1. iltalános. A világ legkülönbözőbb területeire és városaira vonatkozó képanyag, igen sok légi felvétellel.
747
IMT 1963.nov.-dec. X.évf. 9-10.szám 2. Alaptudományok. Kutatások Angliában éa más országokban a f i
z i k a , kémia, atomenergia, csillagászat és biológia területén.
E kutatások eredményeinek felhasználása i p a r i célokra.
3. I p a r és műszaki tudomány. O l a j , v a s , kémiai, elektromos és más nagy iparágakra vonatkozó anyag különböző országokból.
4-. Közlekedés és szállítás. Egyedülálló gyűjtemény, mely a r e pülőgép, gépjármüvek és egyéb közlekedési eszközök történe
tére ed modern fejlődési irányára vonatkozik.
5. Orvostudomány. Betegségek és azok kezelései, egészségügy és higiénia.
6. Társadalom. Művészet és kultúra, az egyes területek különle¬
ges z e n e i - és táncalkotásai.
7. Földművelés. Hagyományos és modem eljárások.
Évenként kb. 100 000 méter anyagot dolgoznak f e l és kb. 50 000 méter f i l m e t építenek be ujabb tudományos és műszaki filmekbe.
A filmek feldolgozásának elBŐ lépése a selejtezés. A filmtárban alkalmazott válogatási gyakorlat hasonló a könyvtárakban alkalmazott eljárásokhoz, természetesen figyelembevéve a filmek jellegzetessége
i t . Mindenekelőtt a nyilvánvalóan használhatatlan filmdarabokat s e l e j t e z i k k i , mint p l . a túlságosan rövid felvételek, melyeket a néző nem tudna megfelelően f e l f o g n i , az anyaghibás és fényképészetileg r o s s z u l sikerült részek. Néha azonban fényképészetileg r o s s z u l s i k e rült darabokat i s meg k e l l őrizni, amennyiben olyan felvételről van sző, melyet megismételni már nem l e h e t . I l y e n e k a felvevőgép által véletlenül rögzített érdekes események, s z o k a t l a n környezet stb. Ha
sonlóéin érdemes megőrizni az olyan egyébként értékes anyagot, mely
nél csupán néhány gyengébb kép került a nagyobbrészt jól sikerült képsorba. A kép minőségére vonatkozó igény általában annál a l a c s o nyabb, minél nehezebb megismételni a felvételt.
A f e n t i szempontok alapján a pozitív filmanyagból történt s e lejtezés után a megmaradó filmdarabokat tárgykör s z e r i n t összeragaszt
ják. Az összeragasztott anyagot azután a filmtáros a rendezővel e¬
gyütt végignézi, mikor i s a rendező a még tisztázatlan kérdésekre, mint p l . egy i s m e r e t l e n helyszín stb., felvilágosítást adhat. E g y i dejűleg megtörténik az anyag végleges válogatása és selejtezése i s . Ezután véglegesen összeragasztják a jónak és szükségesnek Ítélt f i l m - darab okattargykW~iz^rilrRrTörre'ndben, azon belül megőrizve a f i l mek szélén látható lábszámok /kulcsszámok/ sorrendjét. Majd a tárgy
ról és a lábszámokról jegyzéket készítenek. Amennyiben a negatív i s rendelkezésre áll, a pozitívhoz hasonló sorrendben rendezik, de nem ragasztják össze az egyes darabokat, hanem külön k i s f i l m t e k e r csek formájában raktározzák e l . A t e k e r c s e k e t tartalmazó dobozt HP /negatíve p i c t u r e / jelzéssel látják e l . Ezután elkészítik a kataló- guficédulát.
A katalógusra vonatkozóan az A s l i b külön bizottságának j a v a s l a -
VÁSÁRHELYI P.: Tudományos és műszaki filmek
t a s z e r i n t a katalóguskártyán a következőknek k e l l szerepelniük:
1. Tárgy, melyet vagy tárgysző, vagy ETO szám képviselhet.
2. A történés pontos leírása, m e l l y e l kapcsolatosan a z t i s meg k e l l adni, hogy milyen kamera állással történt a felvétel / p l . távoli vagy totál, premier p l a n felvétel/. Amennyiben a képsort a t e l j e s f i l m egyéb részeihez képest lényegesen e¬
lőbb, vagy később vették f e l , a felvétel időpontja i s meg
adandó. P l . Monté Carlo kikötő, az előtérben hajók, távoli felvétel 1947.
3. Kulcsszámok. A kulcsszámok vagy lábszámok azonosító betűk és számok, melyeket a f i l m gyártásakor egy láb távolságonként helyeznek e l a f i l m s z a l a g o n az egyes j e l e n e t e k és képek a z o nosítására. A j e l e n e t kezdeténél található kulcsszámot t e l j e s egészében k i k e l l i r n i , a végénél lévő kulcsszámnak csak az utolsó 3-4 számjegye Írandó k i . P l . 35 YG 69935-999 vagy 35 TG 65835-6035.
4. Az anyag eredete. Meg k e l l adni annak a filmnek a cimét, a ¬ melyhez a felvétel e r e d e t i l e g készült.
5. Keltezés, vagyis a t e l j e s f i l m elkészülésének dátuma.
6. A szerzői jogra vonatkozó adatok.
7. Raktári szám.
8. Műszaki jellemzők: a f i l m szélessége /16 mm, 35 mm s t b . / , a képsor hossza, a f i l m anyaga, negativ vagy pozitív, f e k e t e fehér vagy s z i n 6 3 .
Ezek tehát az adatok, amelyek pontos megadását a legjobb angol szakemberekből álló bizottság elengedhetetlennek t a r t j a . A filmtárak azonban eddigi sokéves munkájuk során mind a r r a kényszerültek, hogy saját használatukra valamilyen katalogizálási r e n d s z e r t dolgozzanak k i , s ez a rendszer a legtöbb esetben elmarad a f e n t i követelmények
től.
A Film Centre Productlon Library rendesére viszonylag közel áll a bizottság elgondolásához. I t t a katalóguskártya a következőképpen készül: a raktári szám a katalóguscédula jobb sarkába, a tárgynak megfelelő ETO szán a bal sarokba kerül. Annyi katalóguscédulát készí
tenek, amennyi az érintett tárgykörök száma. A legnagyobb problémát a filmdarab tárgyának rövid leiráea j e l e n t i . Semmilyen Bzóbeli l e í
rás Bem fedi ugyanis azt, amit egy képsor bemutat, a teljességgel l e hetetlen p l . egy felvétel által keltett hangulatnak pontos meghatáro
zása. Az alapelv ezért a z , hogy mindent f e l k e l l tüntetni, ami akár ,mlnt mellékkörülmény érdekes lehet. A katalőguakártya jobb alaó aar- kába á tárgyhoz tartozó lábszámok kerülnek. Ha többféle felvétel k é szült azonos tárgyról, akkor az összes felvételekhez tartozó lábezá- mokat f e l k e l l tüntetni. Uj katalőguskártya mindig ceak tárgykörön
ként készül, nem pedig azonoa tárgyra vonatkozó, különböző felvéte
liekkel kapceolatoean. Egy példát az alábbiakban mutatunk be;
THT 1963.llOT.-deo. X.évf. 9-lO.BSáa
629.123.4«626.1 H.P. 1 3 A Teherhajó a Manchester hajózható c s a
tornán
198 ZO 19572-592 594-624
Eltérést a j a v a s l a t b a n rögzített elvektől ez a katalóguekértya annyi
ban matat, hogy nem szerepelnek r a j t a az anyag e r e d e t i r e , eliésjrfilé- eének időpontjára és a szerzői j o g r a vonatkozó adatok. A t e c h n i k a i jellemzőket ebben a s esetben nem k e l l e t t külön feltüntetni, mert adó
dén f i l m 35 mm-es színes felvételt t a r t a l m a z . Hiányoznak azonban &
f i l m h o 3 s z r a vonatkozó adatok. Természetesen, amint egy könyvtárban a katalógus csupán jelöli a s anyagot, a f i l m e k esetében i a magát a neg- jelölt f i l m t e k e r c s e t k e l l végignézni, mielőtt annak v a l a m i l y e n célra való felhasználhatóságáról dönteni kivannak. A f i l m e k végignésése a¬
zonban komoly berendezéseket igényel és magukat a f i l m e k e t gyakran,a biztonság érdekében a várostól távol, különleges raktárakban tárol
ják. Ezért a filmtárban a katalóguskártyékkal együtt a s illető képcar egy-egy kinagyított képét i e lerakják.
A képanyag feldolgozása után a hangfelvételek feldolgozása kÓ~
v o t k e s i k .
A filmtáros külön meghallgatja a f i l m e n rögzített. T a g ; a f i l m hez mellékelt magnetofonszalagra f e l v e t t kísérő hangot és a követke
zőket j e g y z i f e l róla:
1. a tárgy leírását, amihez a hang t a r t o z i k ,
2. a kulcsszámot, amennyiben az a hangoBik m e l l e t t a f i l m e n o l vasható , - 3. a tárgy által létrehozott hanghatást,
%, a raktári számot.
Ezután a hanghatásokat tárgy s z e r i n t o e o p o r t o s l t j a . A. következő lépés a katalógus elkészítése, melynek célja a hanghatásra vonatkozó fontos adatok rögzítése.
Mielőtt a filmtár által a l k a l m a z o t t hang-katalogizálási eljá
rást megvizsgálnánk, nézzük meg / r n i a t a z t már a kép esetében i e t e t tük/ a z A B l i b külön bizottságának e r r e vonatkozó általános irányel
v e i t .
VASARHE1XI P.: Tudományos ás műszaki f i l m e k
Ezek s z e r i n t a katalóguskártyának t a r t a l m a z n i a k e l l : 1. A tárgy leírása tárgyszó vagy ETO szám formájában,
2. A hang leírása. Ennek a következő szempontokra k e l l k i t e r j e d n i e :
a/ A hangforrás. Ahol hangutánzásról van sző, o t t a z t i s meg k e l l adni, hogy milyen tárgy k e l t i a hangot, s hogy mi
lyen hanghatást kívántak e z z e l utánozni. P l . szőnyegsep
rőgép működés közben, a homokos p a r t r a felfutó hullámok hanghatásának utánzására.
b/ A tárgy által k e l t e t t hang természete.
c / A tárgynak a mikrofonhoz viszonyított távolsága és mozgá
s a .
d/ A mikrofon elhelyezése és irányítása, e/ Amennyiben szükséges, a felvétel h e l y e .
3. Lábszámok. Ezeket o p t i k a i hangrögzítés esetében k e l l megadni.
4. Az anyag eredete. Megadandó a f i l m elme, mely részére a f e l vétel e r e d e t i l e g készült.
5. A felvétel időpontja.
6. A szerzői Jogra vonatkozó adatok.
7. Raktári szám.
8. Technikai adatok. Megadandó:
a/ Filmen o p t i k a i l a g rögzített hang esetéhen:
a f i l m szélessége,
a hangfelvétel rendszere p l . RCA, Western E l e c t r i c , a f i l m pozitív vagy negatív v o l t a ,
a f i l m hossza.
b/ Filmen mágnesesen rögzített hang esetében:
a f i l m szélessége, a bevonat típusa, a f i l m hossza.
o/ Mágneses szalagon rögzített hang esetében:
a s z a l a g szélessége,
751
TMT 1963.nov.-dec. X.évf. 9-10.szán a felvétel e r e d e t i , v a g y másolat v o l t a ,
a szalag8ebes8ég és a lejátszás időtartama.
A F i l m Centre Productlon L i b r a r v g y a k o r l a t a s z e r i n t a hangra vonatkozó katalóguscédula a következőképpen készül: a filmtároe a raktári számot a cédula jobb sarkába i r j j a . A raktári szamot betűjel előzi meg, mely a hangrögzítés módjára u t a l . F I . az SS betűk a nega
tív f i l m e n rögzített hangot jelölik. Ezután a tárgy részleteB leírá
s a következik, az a l a t t a doboz és t e k e r c s száma, majd a kulcsszámok, amennyiben azok megtalálhatók v o l t a k , végül pedig a tárgy által lét
rehozott hanghatésok leírása. Mivel egy hanghatást többféleképpen l e het felhasználni, a tárgynak ée a tárgy által okozott hanghatásnak együttes feltüntetése feltétlenül szükséges és egy kettős index k i építését j e l e n t i , először tárgy s z e r i n t ETO osztályozásban, majd p e d i g hanghatás s z e r i n t , mint p l . koppanás, csengés, dörrenés s t b . Az e l v e t egy katalóguscédula bemutatásával l e h e t illusztrálni:
!£agas hangú zümaö'Eés, m e l y e t monoton ütések kísérnek
I t t jegyezzük meg, hogy a hang osztályozása s o k k a l nehezebb és összetettebb f e l a d a t , mint a képé, mivel az ETO i l y e n felhasználásá- r a nem gondoltak, ée egy-egy hang a legkülönbözőbb képek aláfestésé
r e alkalmazható.
A z e n e i felvételek rendezése és katalogizálása hasonló a hangha
tásoknál a l k a l m a z o t t eljáráshoz. A f i l m cime, a zeneszerző, a zene típusa, a zenekar és szólóhangszerek mind feltüntetendők a katalógus- kártyán. Egy példa:
637.133
Tejpasteurizálő üzem munkában lekeres 276/1
Tekercs 276/2
S.S.276 199YP 5<*o69-12?
199Y? 5*123-199
765.1 BT.#33
Motoros repülés - Zene:
iíalmcolm, Arnold Tekercs 433/2 -
Zenekari kiséret-szimbolikus-linnepélyes-drámai befejezés dobpergés3el
752
VÁSÁRHELYI P.: Tudományos és műszaki filmek
A fentiekben bemutatott módon elkészült katalógusokat igen nagy körültekintéssel és elővigyázattal k e l l felhasználni, sokkal inkább mint az a könyvek és az i r o t t dokumentumok esetében szokásos 6a szük
séges, gépet és hangot gyakran keresnek az atmoszféra megteremtése céljából, p l . valamit egy meleg nyári nap hangulatának felkeltésére, vagy egy képsort, ami rádöbbenti a nézőt a modem gépek bonyolult, összetett voltára. I l y e n szempontokat természetesen nem l e h e t k a t a lógusban rögzíteni. Az i l y e n igények kielégítésére a filmtárosnak nagy helyismerete és t a p a s z t a l a t a alapján k e l l a megfelelő képsoro
kat kiválasztania. A filmtáros feltétlenül kiváló vizuális memóriá
v a l k e l l . Hogy rendelkezzék, de a r r a i s ügyelnie k e l l , nehogy a k a talógus figyelmen kivül hagyásával csak az emlékezetre építve pró
báljon választ adni. A katalógust a végleges válasz megadása előtt mindig át k e l l tanulmányozni. Egyes képsorok könnyen feledésbe men
nek, különösen akkor, ha e r e d e t i l e g valamely náluknál érdékesebb,mé
lyebb benyomást keltő anyaggal együtt kerültek megtekintésre.
A filmtár anyagának felhasználása többféle módon történhet:
filmrészek, e s e t l e g t e l j e s filmek építhetők f e l mar meglévő anyag
ból, vagy pedig egyes képsorokat l e h e t beépíteni, mint légkört, meg
felelő h e l y s z i n t és körülményeket teremtő elemeket. Akad olyan f i l m i a , melynek 60 #-a a filmtárban megtalálható, más célra készült kép
sorokból épült f e l . Az i g y összeállított képsor komoly kutatómunka eredménye és r e n d s z e r i n t óriási anyagból k e l l kiválogatni a célnak legmegfelelőbbet. A takarékosság a z t követeli, hogy a kópia készíté
se csak a keresési munka lezárása után történjék meg, de ha külföíd- ről i s k é m e k képanyagot, r e n d s z e r i n t elkerülhetetlen a végeredmény szempontjából szükségtelen másolatok beszerzése.
Egyes képsoroknak beépítése nagyobb kompoaioiőkba rendszerint akkor szükséges, ha valamilyen hiány maradt aég a film elkészítése után, s ennek pótlását a t e l j e s filmgyártó apparátuB igénybevétele helyett célszerűbb' a már meglévő filmtéri anyagból elvégezni. Erre egy példa: egy londoni oég egy folyó a l a t t i olajvezeték lefektetésé
ről készített filmet, melynek elkészülte után kiderült, hogy néhány fontos teohnikai részlet elkerülte a rendező figyelmét. Ekkor olyan képsort kértek a filmtártól, amely a csőnek bitumennel való bevoná
sát matatja be. Ilyen részletet találtak i s a filmtárban. A helyszín természetesen nem volt azonos as eredeti felvételi h e l l y e l , a háttér elmoeódottsága miatt, azonban a részlet kitűnően beépíthető volt a filmbe.
A gyártási archívum feldolgozási módszere után térjünk rá a kölosönzó archívumokban alkalmazott rendszer rövid ismertetésére.
A kölcsönző archívumok, mint a bevezetőben már emiitettük, t e l j e s filmek kölcsönzésével foglalkoznak. Közülük néhányan csupán e¬
gyetlen cég f i l m j e i t t e r j e s z t i k , mások több vállalat filmgyártásá
nak termékeit hozzák forgalomba. A gyártási archívumokhoz hasonló válogató tevékenységet nem f e j t e n e k k i , tulajdonképpeni munkájuk a filmek nyilvántartásbavételével és katalogizáláséval kezdődik. Az A s l i b külön bleottsága a t e l j e s , önálló programot képviselő filmek kaUloglzUTsára vonatkozólag ugyancsak kidolgozta a z ^ l t a l a n o a 1- ránvelvekei. Ezek s z e r i n t a jó katalógus a következő adatok f e l s o rolását a d j a :
TSZ i963. n o T.-d0c. X.évf. 9-10.seám 1 . C i n . A f i l m e r e d e t i nyelvén k e l l a elmet megadni, s feltün
t e t n i minden olyan cimet, mely a l a t t a f i l m még ismeretes l e nét. Ha a cim hiányzik a filmről, de megállapítható, ugy szögletes zárójelben adandó meg, s utána k e l l Írni: a cim h i ányzik.
2. Raktári szám.
3. gyártási adatok. Meg k e l l adni annak a cégnek vagy s z e r v e z e t ¬ nek a nevét, amely a f i l m anyagi fedezetét biztosította. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a cég vagy s z e r v e z e t t e lephelyét i s f e l k e l l tüntetni. P l . SpxMlnistero d e l l a Pub- l i c a I n s t r u z i o n e , Roma. Ezután a f i l m készítéséért felelős vállalat nevét k e l l megadni annak telephelyével együtt. P e l k e l l s o r o l n i továbbá a f i l m készítéséért műszakilag és művé
s z e t i l e g i s felelős személyek nevét /rendező, gyártásvezető, operatőr, zeneszerző s t b . / , valamint, ha vannak, a főbb s z e replőket.
4. Származási ország. Származási országnak r e n d s z e r i n t a z t t e ¬ k i n t i k , amelyben a f i l m e t előállító vállalat t e l e p h e l y e van.
5. Az első bemutató időpontja a származási országban, illetőleg, ha másutt mutatták be először, ugy ennek a bemutatónak idő
pontja és h e l y e . Ha ezek nem ismeretesek, a gyártás időpont
ját k e l l megadni.
6. Műszaki jellemzők; a f i l m szélessége mm-ben, hangos vagy né¬
ma, fekete-fehér, vagy színes, a f i l m hossza az első képkoc
kától az utolsóig.
1' Tartalom. A f i l m tartalmát lehetőség s z e r i n t pontosan és ob
jektíven k e l l összefoglalni.
s- Változatok. Ha a f i l m e r e d e t i nyelvén kivül valami más n y e l v r e szinkronizálva, vagy f e l i r a t o z v a i s megtalálható, e z t a tényt i s f e l k e l l tüntetni.
9. Szerzői j o g r a vonatkozó adatok.
10. A f i l m f i z i k a i állapota. Meg k e l l j e g y e z n i , ha a f i l m e n k a r ¬ colások, csonkitások s t b . találhatók.
Mit valósit sAg ebből a kölcsönző archívum egy jőlismert példá
j a , a Rank fllmtár?
A filmtár által nyilvánosságra hozott közkézen forgó katalógus a következő adatokat közli: a film raktári száma, fekete-fehér,vagy ezines, tekercsek száma, a vetítés időtartama, a film oélja egy mon
datban, valamint a tartalom rövid összefoglalása.
VÁSÁRHELYI ? . : Tudományos ás műszaki filmek:
Electric Surfnee Heater*
CM »o HK.MM B/W 3 Emis 28 mim T h e M m glves the full s l o r y of the productton of e l e c t r l c aurface heatera I n the T 30 pad íactory and shows the ayBteras of h e a t control involved. ranging- írom a i m - ple energy regulators l o t r a n a l s t o r l M d m e r c u r y rolay opera ted controls. Seauen- ces t a k e n a t s u c h locatlons a s t h e E s s o Beflnery a t F a w l e y . t h e B r i s t o l A l r c r a f t Company and the Rockét T e s t i n g Rangé a t Woomera. shomrs t h e heatera In use.
I S O P A D L T D .
Gacots
CM. » o B f i t t WW i m a I I m i n T h e film demonstrates t h e r e s a a r c h a n d development of B r i t i s h m a d e ssmtbeUc textilé r o l l e r covera. M o u n t i n g a n d grlndlng technlques a r e shown together w l t h examples of l n s t a l l a t l o n s i n L a n c a s h l r e .
ÓBOROK A N O U S A N D C O . L T D .
Láthatjuk tehát, hogy a megadott irányelvek és a, gyártási, de különösen a kölcsönző archivumok; által sódig követett gyakorlat még elég távol állnak egymástól. A "The B r i t i s h Mational Film Catalogue"
címmel kéthavonta k i a d o t i magas színvonalú katalógust a s A s l i b aján¬
lásának figyelembevételével készül az u j filmekről.
Lássuk még befejezésül, hogyan valósulnak meg a kidolgozott i ¬ rányelvek ebben a katalógusban, milyen adatokat tartalmaz a kiadvány.
A katalógus külön s o r o l j a f e l a dokumentum és játékfilmeket. A f i l m e k e t ETO szám s z e r i n t csoportosítva közli. Az alábbi kiragadott példa mutatja, hogy a f i l m e k k e l kaposolatosan mindazokat az adatokat közli, melyeket az irányelvek előírnak.
•1 E W a t N C E R I N O AND T E C H * O L O f i * Ul-MECaANKAL * KLECTBKTAL ENMMSEMRfl n i . t n - N a c i w aaiiRtertoe
Ml.Mi : nt.l
THHOUGH THE EYES Or AH ART1ST-ATOWC WORKER
diu.. OvtflHu: tWUsn b i M t W n S»rmos», 19*3.
B.C í Unlled MoUon PictwiM fci Costsmveahh Retutene Office mi CeeMl Office et Inlowstteo.
Itatai. ti. B 1 * 16BWI. 4SSft.
Untmf wiúrr. : «Mt African/Eatliah, HtoJi/
Enahih
Crmffí. .. Raylten n a l K A PKÜÍp Dtsa.
« " U H«tan P m t lattae <w (M •*•«• oasust M , Orsi 01
ttt.l-EltTtrlaal
ASTON'S MASS SPECTOORAPH
diMi. : Techjucolot, (SALE Ref. PA/027) 1963. o-c ; Hajas stfKj Betchaúor (or Techniooloi, 2-3alnm. •!. col. flnun, loop la ceeaetta
SOOEpi
TMS 1963.rxov.-deo. X.évf. 9-10.szám A katalógus betűrendes mutatója a f i l m e k e t cim s z e r i n t s o r o l j a f e l , s a filmcímek m e l l e t t megadja a megfelelő ETO számot, ami a l a t t a f i l m r e vonatkozó összes adatok megtalálhatók. Külön mutatókban so
r o l j a f e l továbbá a forgalombahoző vállalatokat, gyártó cégeket, az anyagi fedezetet biztosító vállalatokat vagy s z e r v e z e t e k e t , valamint a színészeket, rendezőket, forgatókönyv Írókat, főbb t e c h n i k a i s z e mélyzetet s t b . Ezek m e l l e t t csak a vonatkozó f i l m cime olvasható. A katalógusnak ez a része igen sokoldalúan használható, mert azonnal kiolvasható belőle p l . hogy melyik rendező milyen f i l m e t rendezett, hogy a megfelelő időszakban milyen vállalatok gyártottak filmet,vagy hogy egy cég milyen f i l m e k e t hoz forgalomba s t b . Befejezésül a k a t a lógus f e l s o r o l j a mindazokat a tárgyköröket, illetőleg tárgyszavadat, amelyekre vonatkozóan az ETO részben f e l s o r o l t filmek anyagot t a r t a l maznak.
A B r i t i s h National Pilm Catalogue-nak ebből a csupán rövid i s mertetéséből i s látható, hogy ez a kiadvány i s komoly lépést j e l e n t az egységes angol nemzeti filmkatalógus elkészítése, s a filmtárak munkájának tudományosan megalapozott összehangolása felé.
•
AJÁNLOTT IRODALOM
BRADLEY, John 0.: Cataloguing and indexing motion p i c t u r e f i l m . Ame
r i c a n a r o h i v l s t , 1945. 3.sz. 169-84.p.
COATES, E.J.s Subject catalogues: headings and s t r u c t u x e . London,1960.
L i b r a r y A s s o c i a t i o n , 186 p.
COLLISON, Róbert L.: Indexes and indexing. London, 1959. Benn, 200 p.
CROWTHER, S.: The cataloguing and c l a s s i f i c a t i o n of c l n e f i l m a t the Royal A i r c r a f t Establishment. A s l i b proceedings, 1959, 7.sz.179-87.p.
GRENFELL, D.: Standardization i n f i l m cataloguing. J o u r n a l of docu- mentation, 1959, 2.sz. 81-92.p.
PETTEE, J . : Subject headings. New York, 1946. H..W. Wilson, 191 p.
BRITISH PILM INSTITÜTE. Rules f o r use i n the Cataloguing Department of the National Pilm Archive. 5th ed. London, 1960. BPI, 46 p.
OTESCO, Department of Hass Communioation. I n t e r n a t i o n a l r u l e s f o r the cataloguing o f e d i c a t i o n a l , s c i e n t i f i c and c u l t u r a l f i l m s . P r e - limlnary e d i t i o n . P a r i s , 1956. ünesco, 53 p.
UNITED STATES. L i b r a r y of Congress. D e s c r i p t i v e Cataloguing D i v i s i o n . Rules f o r d e s c r i p t i v e cataloguing f o r the L i b r a r y of Congress: motion p i c t u r e s and f i l m s t r i p s . 2nd p r e l i m i n a r y e d i t i o n . Washington, 1953.
The L i b r a r y , 18p.
D
• •
756
VÁSÁRHELYI P.: Tudományos ás műszaki filmek
VÁSÁRHELYI. P«; Die Bearbeituag der w l s s e n s c h a f t l i e h e n - und Betrlébsfilme i n Bngland
Die W i c h t i g k e i t der wissenschaítlichen- und Betriebsíilme wird erörtert. Die A r h e i t des Pilm Centre Productlon L i b r a r y und des Rand D i s t r i b u t i o n L i b r a r y /London/ wird a n a l y s i e r t . Die Sortlerung, E a t a l o g i s i e r u n g , K l a s e i f i k a t i o n und Benützung der Pilme i n dieeen Archíven wird abgeechrieben. Der Vorschlag des Aslib-Komitee be- t r e f f s der Regei der E a t a l o g i s i e r u n g von B i l d und Ton wird bespro- chen und der P r a x i s gegenübergeetellt. E s wird g e z e i g t , wie die von dem Aelib-Komitee f e s t g e l e g t e n Grundprinzipien der K a t a l o g i s i e r u n g lm B r i t i s h National F i l m Batalogue v e r w i r k l i c h t werden.
0 0 0
757
