Nemzetközi összehasonlítás Európában, 1985

% STATISZTIKAI ELEMZESEK

NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITÁS EURÓPÁBAN, 1985

DR. BÓDAY ERZSÉBET

Magyarország kezdettől fogva résztvevője az ENSZ nagyszabású nemzetközi összehasonlítási programjának (International Comparison Project — ICP), amely- nek munkálatai az 1960—as évek végén kezdődtek. E program célja, hogy az országok gazdasági fejlettségi szintjének meghatározásához általánosan alkal—

mazott szintetikus mutatót, az egy főre jutó bruttó hazai terméket (Gross Domes- tic Product —— GDP) az összehasonlításban résztvevő valamennyi ország esetében közös valutára számítsa át, és ily módon hasonlítsa össze. A lényeg, hogy az át- számítás nem a hivatalos valutaárfolyamok, hanem az összehasonlítás során

számított vásárlóerő-arányok (hivatalos valutakulcsok. PPP—k) segítségével törté—

nik. Az összehasonlítási program eleve sokoldalú rendszerben szerveződött, s bár az 1970-re vonatkozó összehasonlítási fázisba még csak 10 ország kapcsolódott be. az összehasonlítás módszereinek kidolgozásánál a cél már ekkor is az egy—

séges világösszehasonlitás feltételeinek megteremtése volt. Az összehasonlításba bekapcsolódó országok száma az összehasonlítási szakaszok során folyamatosan bővült: az 1980. évi világösszehasonlításnak (a program IV. fázisa) már 60 részt- vevője volt.1 Az országok számának ilyen erőteljes bővülése változásokat tett szük- ségessé a világprogram szervezésében: a IV. fázistól kezdődően a világösszeha—

sonlítás regionális összehasonlításokból épül fel.

Az összehasonlítás V. fázisában 20 európai ország vett részt, ez az ún. Euró- pai Összehasonlítási Program (European Comparison Project — ECP). Az előző.

öt évvel ezelőtti fázishoz képest a résztvevők köre három országgal. az európai átlaghoz képest magas fejlettségi szinten álló Norvégiával és Svédországgal.

illetve az európai országok között a legalacsonyabb egy főre jutó GDP—vel ren—

delkező Törökországgal bővült. E 20 ország Európa össznépességének 58 száza-

lékát teszi ki. (A viszonylag alacsony arány kialakulásában elsősorban a Szovjet—

unió távolmaradása játszik szerepet.)

Az európai régió a következő alrégiók összehasonlítási eredményeinek ösz- szekapcsolásából épül fel:

—— az önálló Európai Gazdasági Közösség— (EGK-) összehasonlítás regionális eredmé- nyeiből (mind a 12 EGK-ország részt vesz a programban):

- az OECD—összehasonlítás öt EGK-n kívüli európai országának (Ausztria. Finnország.

Norvégia, Svédország és Törökország) eredményeiből;

_' Az 1985. évi világösszehasonlításban részt vevő országok száma pontosan még nem Ismert -- még mostuis szó van_egyes országok pótlólagos bekapcsolódásóról —. és így várhatóan 60—70 ország vesz részt a vulógosszehasonhtás V. fázisában. Az 1960. évi európai összehasonlítás eredményeit lásd: Bóday Erzsébet

;strinzíIÉgyi György: Nemzetközi összehasonlítás Európában. 1980. Statisztikai Szemle. 1985. évi 8. sz.

-— .o .

1094 DR. BÓDAY ERZSÉBET

-— az ún. európai 2. csoport -— Ausztria (mint összekötő és bázisországl. Jugoszlávia.

Lengyelország és Magyarország — összehasonlitásának eredményeiből; e csoport országai az Ausztriával végzett kétoldalú összehasonlitásokon keresztül kapcsolódnak az európai

régió összehasonlitósába.

Az lCP módszertanában lényegi változást hozó regionalizálásnak számos előnye van az egységes világösszehasonlr'tássol szemben. A régiókon belül na- gyobb az összehasonlíthatóság foka, igy a regionális eredmények ,,természetük—

nél fogva" megbízhatóbbak; ezen eredmények iránt a kereslet is nagyobb. mivel az országok általában inkább a saját régiójukh'oz tartozó országokkal végzett összehasonlítás eredményei iránt érdeklődnek. A regionalizálás során azonban bizonyos nehézségek is jelentkeznek: a világösszehasonlitáshoz szükséges a

regionális eredmények összekapcsolása, sőt ez a gond az európai régión belül

is fennáll. hiszen ez több alrégió összehasonlítási eredményeiből épül fel. Az Összekapcsolás egy sajátos problémát is felvet: az egyes régiók (alrégiók) saját mércéjükkel (átlagáraikkal) mérnek, az összekapcsolás után azonban valamilyen

közös mércére — összeurópai átlagárakra, világátlagárakra — kellene áttérni. Az új mércére való áttérés megváltoztatja a már korábban kapott eredményeket.

ami természetesen nem előnyös tulajdonsága a módszernek. Különösen az EGK

alrégiója ellenezte a korábbi eredmények megváltoztatását, s ragaszkodott az

ún. fixityrelv érvényr—zsüléséhez.2

A fixity követelmény kielégítéséhez azonban valamely más követelmény érvé—

nyesülése terén kell áldozatot hozni. Az ENSZ Statisztikai Hivatala széles körű konzultációt folytatott a részt vevő országokkal abban a kérdésben, hogy eleget tegyen-e a fixity követelménynek. s ha igen. akkor milyen áldozatot hozzon érte.

Végül is az a döntés született. hogy amennyiben egy alrégió ragaszkodik a fixity—

hez. ezt minden nagyobb országcsoportra vonatkozó összehasonlitásnak tiszte—

letben kell tartania: s az additivitós3 feláldozása a viszonylag legkisebb ár. ami- vel a fixityt el lehet érni. Az összehasonlítás e fázisában az EGK jelentette be igényét a fixity követelmény érvényesítésére, és ez az európai s majd a világösz—

szehasonlitás vonatkozásában azt jelenti. hogy ezeknek az összehasonlitásoknak az EGK országaira vonatkozóan ugyanazokat az indexeket kell tartalmazniuk.

mint amelyeket az EGK-összehasonlitáson belül számítottak ki. A nem EGK-orszá—

gokra vonatkozóan azonban nem érvényesül a fixity követelménye.

Az additivitásról való lemondás következtében szigorúan módszertani oldal- ról közelítve nem nyílik mód az országok ár-, illetve volumenszerkezetének az összehasonlitására. E nagyon szigorúnak tűnő állításon azonban most az ered—

mények ismeretében mégis enyhíteni lehet. Az eredményekből ugyanis egyértel—

műen kiderül, hogy bizonyos aggregációs szinteken felül olyan csekély az additi- vitás megsértésének mértéke, hogy ez elég jó lehetőségeket biztosít a szerkeze—

tek és az árarányok összehasonlitására is.

A bruttó hazai termék szinvonala

Az összehasonlítás fő eredménye — és mind ez ideig a legnagyobb érdeklő-

désre számottartó mutatója — az országok egy főre jutó GDP volumeneinek

aránya. Mivel az egész európai összehasonlítási programnak (az ECP—nek) Auszt—

7 Ez a követelmény azt mondja ki. hogy az egyes olrégiókon belüli eredmények változatlanul kerül- ienek 36! egy nagyobb országcsoport (vagy a világ) összehasonlítási eredményeibe.

3Az additivitás követelménye azt jelenti. hogy az összehasonlító pénznemre átszámított adatoknál is ér'vtéíiyeésül a ..részaggregátum összege egyenlő az összesitő aggregátum (végső soron a GDP) értékével" kö- v em ny

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁS EURÓPÁBAN 1095

ria a bózisorszóga. az eredményeket az ausztriai egy főre jutó GDP—hez viszo-

nyított volumenindexek formájában mutatjuk be, de mellette — a gyorsabb és közvetlenebb tájékozódás érdekében —— közöljük a magyarországi egy főre jutó GDP-hez viszonyított volumenarónyokat is.

1. tábla

Az egy főre jutó GDP volumenarányoi

Az egy főre jutó GDP

05169 ausztriai magyarországi

százalékában

Luxemburg . . . 123.1 260.8

Norvégia . . . 123,1 260.8

Svédország . . . 112.8 239.0

Dánia . . . . . . . . . 112,3 237,9

Német Szövetségi Köztársaság . . 111,7 236,7

Franciaorszag . . . 1049 222,2

Finnország . . . 103.ó 219,5

Hollandia . . . 1033 218,9

Egyesült Királyság . . . 100.1 212.1

Ausztria . . . 100.0 2119

Olaszország . . . 99,4 210,6

Belgium . . . 979 207,4

Spanyolorszag . . . 69.7 147.7

lrorszóg . . . 61.9 131.l

Görögország . . . 53.13 1140

Portugália . . . 51.l 108,3

Magyarország . . . , . . 47.2 100.0

Jugoszlávia . . . 442 93.6

Lengyelország . . . _ 37,1 78.6

Törökország . . . 312 ÓÓJ

2. tábla

" Az egy főre jutó GDP országcsoportonként

Nemzetközi Az Ausztriához ; A f ,

- - _ - viszonyított ! egy őre juto

; sci-elung NuézpÉÉsÉg volumenarónyok ; átlagos GDP

Az szómígott országok (szazalek) l'm" ' *— %m"—

Orszógcsoport országok GDP az összné— """ *W MSN—"m"! az száma ; ECP összes pességének alsó ; felső ; Ausztria európai

; GDP-jének százalékó- ;M...M_____,, "_a_—*; szózalékó— óda "

l ; szózalékó- ban ; ban szám éké-

l [ ban határa ; ban

!, . . . . . l 5 l 23,4 l n.o ; 112 1 123 *; 112 138

II. . . . . . ; 7 [ 54,7 ' 44,o . 98 105 ; 101 ; 124

"I. . . ; 8 ; 21.9 ] 39,0 31 70 ; 46 ; 56

? l a l

, , ' A_ltoljes'európal összehasonlítás elszámolási egysége a nemzetközi schilling (AS-l). amely ólmlónos vasarlóereyet iekmtve megegyezik az osztrák schillinggel, tehát Ausztria GDP-je AS-l-ben ugyanannyi. mint tu.errrzeh valutában. A GDP összedevőinek értékelése azonban már nemzetközi (európai) útlagórakon tör-

en .

" A 20 részt vevő ország volumenindexeinek súlyozot! átlaga.

Az országok e mutató alapján nagyon széles sávban szóródnak: a legmaga-

sabb és a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok, Luxem—

burg és Norvégia, illetve Törökország között közel négyszeres a különbség. E szé-

1096 DR. Boo/w ERZSÉBET

les sávon belül azonban az országok három elég markánsan elkülönülő csopor—

tot alkotnak, s e csoportokon belül — különösen a fejlett és a középmezőnyhöz tartozó országok csoportjában - viszonylag csekély mértékű a szóródás.

Az európai átlag felett helyezkednek el az l. és a ll. csoport országai, és tőlük jelentősen. 30 százalékponttal lemaradva következik 0 ill. csoport legfej—

lettebb országa, Spanyolország. Magyarország a 20 ország között a 17. helyen áll. az európai átlaghoz képest 58 százalék, a lll. csoporthoz viszonyitva pedig 103 százalék egy főre jutó GDP-jének a volumenaránya.

Bár az ECP e fázisban már a nemzeti koncepciónak megfelelően határozza meg a lakossági fogyasztást]! — ezzel is közeledve a Nemzeti Elszámolási Rend—

szerhez, az SNA—hez —, s ennek megfelelően más lesz a külkereskedelmi egyen—

leg tartalma is. mégis indokoltnak tartjuk a jelenlegi magyar statisztikával össz- hangban levő belföldi felhasználásra vonatkozó mutató szerinti egy főre jutó volumenarányok bemutatását is. A belföldi felhasználás a fogyasztás és a felhal—

mozás összege, s ennél a számításnál a fogyasztást a hazai koncepciónak meg—

felelően határoztuk meg.

3. tábla

Az egy főre jutó belföldön felhasznált GDP volumenarányai

Az egy főre jutó l A belföldön felhasznált külkeres-

GDP kedelmi

W - "__—""M— egyen lgg

0

Ország ausgtzrial a 332315).- százaléká-

ban

——v-———w——w — w————-——— nemzetközi schilling—

százalékában ! ben

! számítva

Luxemburg . . . 117 260 2.2

Norvégia . . . 108 240 11.11

Svédország . . . 106 236 3.5

Dánia . . . . . . . . . . 109 242 0

Német Szövetségi Köztársaság . 104 231 33

Franciaország . . . 102 227 -—0,4

Finnország . . . . . . . . 100 222 1.8

Hollandia . . . . . . . . . 95 211 5.6

Egyesült Királyság . . . 97 216 0.5

Ausztria . . . . . . . . . 100 222 -—3,0

Olaszország . . . . . . . . 98 218 -—1.8,

Belgium . . . 93 207 1.9

Spanyolország . . . 70 156 ——3.0

lrország . . . 59 131 1.4

Görögország . . . . . . . . 58 129 —11,3

Portugália . . . . . . . . 50 111 —1,4

Magyarország . . . 45 100 0.1

Jugoszlávia . . . 44 198 l —O.1

Lengyelország . . . 36 180 ! 0,1

Törökország ' ' ' ' ' ' ' ' 31 69 : ——0,1

l

A belföldön felhasznált GDP volumenarányai szerint némileg tömörebb el—

oszlást kapunk. mivel a felső sávban elhelyezkedő országok aktiv külkereskedel—

5 A nemzeti fogyasztás az ország állandó lakosainak a fogyasztása. függetlenül attól. hogy az! bel—

földön vagy külföldön fogyasztják. A hazai fogyasztás az ország területén történő fogyasztás. függetlenül attól. hogy azt az ország állandó lakossága vagy külföldiek fogyasztják—e el.

NEMZETKÖZ! USSZEHASONUTAS EURÓPABAN 1097

mi egyenleggel (kiviteli többlettel) rendelkeznek. mig a középső és az alsó fej—

lettségi szinten álló országok nagyobb részében negatív az egyenleg. Az európai országok között 1985—ben Norvégiában volt a legnagyobb a GDP-ben a külkeres—

kedelmi aktívum aránya, mintegy 11 százalék, hasonló mértékű, csak ellenkező előjelű volt a külkereskedelmi egyenleg Görögország GDP—volumenében, ahol a belföldi felhasználás volumene 11 százalékkal magasabb volt a megtermelt egy főre jutó GDP volumenénél. Mivel Ausztriában, az összehasonlítás bázisországá- ban az import meghaladja az export volumenét, osztrák bázison szűkül az alsó és a felső határ távolsága. Több esetben más az országok sorrendje (Dánia Norvégia elé kerül. Hollandia és az Egyesült Királyság Olaszország mögé), és másként alakulnak az országok közötti volumenarányok is. Magyarországon lényegében azonos a két aggregátum volumene, s ennek megfelelően a külke- reskedelmi aktivummai rendelkező országokhoz képest magasabb a GDP belföldi

felhasználásának a volumene.

A valutaeltérési inclex5

A nemzetközi összehasonlitások célja különböző országok adott aggregátu—

mainak volumenösszehasonlitása. Ehhez szükséges az egyes országok nemzeti valutáiban kifejezett (termelési, felhasználási) értékeit valamilyen egységes valutára átszámítani. Az átszámítás tekintetében a nemzetközi összehasonlitások két csoportba sorolhatók, az egyik csoport a hivatalos valutakulcsokkal végzi az átszámítást, a másik csoport összehasonlításai — ide tartozik az ICP is -— pedig valamilyen speciális, az összehasonlítás közbenső eredményeként nyert koeffi—

ciensek (vásárlóerő—paritások) segitségével teszik összehasonlithatává a nemzeti valutában kifejezett értékeket.

A már másfél évtizede folyó lCP eredményei kezdettől fogva bizonyítják azt, hogy a valutaárfolyamok és a vásárlóerő—paritások lényegesen eltérő eredmé—

nyekhez vezetnek. Nemcsak arról van szó, hogy az árfolyamok és a paritások különböznek egymástól, hanem arról is, hogy az eltérések irányában és nagy- ságában bizonyos tendencia is fellelhető (s e tendencia közgazdasági háttere nyomon követhető): az egy főre jutó GDP-vel mért gazdasági fejlettségi szint és az ún. valutaeltérési index között negativ kapcsolat áll fenn. Minél alacsonyabb adott ország egy főre jutó GDP—jének volumene, annál magasabb valutájának (az, összehasonlítás eredményeként kapott) valóságos vásárlóereje a hivatalos valutaárfolyamhoz képest. Volumene tehát annál inkább leértékelődik akkor. ha a hivatalos valutakulcsot használjuk átszámítási kulcsként. Ezt az általános tör—

vényszerűséget —- eléggé plasztikusan — az 1985. évi ECP eredményei is alátá- masztják: bár az európai régió a gazdasági fejlettséget tekintve meglehetősen homogén. a tendenciaszerű összefüggés inkább csak a fejlettségi rangsor végén elhelyezkedő országok viszonylatában jelentkezik markánsan. (A valutaeltérési indexeket — hivatalos valutakulcs/PPP -— lásd a következő oldalon.)

Az árfolyamoknak a vásárlóerő-paritástól történő eltéréseit már számos ta- nulmány elemezte.6 Az teljesen egyértelmű, hogy az eltérések nem véletlenszerű- ek, a meghatározó tényezők azonban annyira sokrétűek, időről időre változók.

hogy a témával foglalkozó szakértők közül senki sem léphetett fel azzal az igény—

nyel, hogy az összefüggésrendszert maradéktalanul feltárja.

. '5 A valutaeltérési index a hivatalos valutakuics és az összehasonlítás eredményeként nyert vásárlóerő—

pantas közötti arányt fejezi ki.

a Kravis. !. B. — Heston, A. — Summers, R.: World product and income. UN international Comparison Project. (Phase Ill.) The John Hopkins University Press. Baltimore - London. 1980. 388 old.

1098 DR. BODAY ERZSÉBET

A valutaelte're'si indexek az osztrák schillinghez képest'

Ország index Ország index

Luxemburg . . . 1.1045 Olaszország . . . 1,l757

Norvégia . . . . . . . . 0,7707 Belgium . . . . . . . . . 1.0676

Svédország . . . 0, 8208 Spanyolország . . 1.4303

Dánia . . . 0.8680 lrország . . . 1.0494

Német Szövetségi Köztár— Görögország . . . 1.4323

saság . . . 0.9517 Portugália . . . 2.0637 Franciaország . . . 09072 Magyarország . . . 2.3291 Finnország . . . 0.8200 Jugoszlávia . . . 1.9280 Hollandia . . . 1,0463 Lengyelország . . . 1.6966 Egyesült Királyság . . . 1.0498 Törökország . . - - - . - 2.5816 Ausztria . . . 1.0000

' Magyarorszá esetében például 1985—ben a 2,3291 arány úgy adódott. hogy a hivatalos valutaár—

ffolyam ! osztrák sc illing Ha 2.4223 forinttal szemben a valóságos vásárlóerő csupán 1 schilling % 1.050!) orint.

Az árfolyamoknak a vásárlóerő—paritástól történő eltéréseit okozó főbb ténye—

zők:

1. a hivatalos valutoárfolyamokat a külkereskedelem struktúrájának vásárlóereje hatá- rozza meg, mig a PPP-ket a GDP struktúrájának a vásárlóereje. ami tendenciózus eltéréseket okoz részben abból következően, hogy fejlett—kevésbé fejlett országok relációjában a kül- kereskedelemben lényegében részt nem vevő szolgáltatások között kisebbek a termelékeny—

ségbelí különbségek, mint az árucikkek esetében (ez az egyik magyarázata annak. hogy a gazdagabb országok pénznemének árfolyama általában felértékelődik a valóságos vásárló- erejéhez képest):

2. az országok nyitottságának mértéke;

3. az országok gazdasági helyzetének stabilitása, például eladósodottságának mértéke (az 1985 és 1988 közötti dollár leértékelődésnek az volt a fő oka. hogy az Egyesült Államok a legnagyobb hitelezőből a legnagyobb adóssá vált);

4. az országok valutájának biztonságos vagy bizonytalan helyzete: a nagyobb inflációs rátával rendelkező országok valutájával szemben kisebb a bizalom, kisebb lesz a kereslet. s így ezek valóságos vásárlóerejükhöz képest leértékelődnek;

5. a kamatlábak magassága (például ha valamely országban mesterségesen magas a kamc)itláb, akkor a külföldi tőke odaáramlik. s igy megnöveli az ország valutája iránti keres—

letet ;

6. adminisztratív tényezők: valutapolitika (ez elsősorban a nem konvertibilis valutával rendelkező országokra jellemző);

7. az állami bankok beavatkozása: például valamely valuta árfolyama túl alacsony. az állami bankok — sokszor összehangolt akciók keretében — felvásárolják, hogy ezzel mester—

ségesen szinten tudják tartani az árfolyamot.

A GDP szerkezete

Az összehasonlítási program az országok GDP-jét a végső felhasználás ol—

daláról közelíti. Fő összetevői tehát a lakossági fogyasztás (az Európa régióban 1985-től a nemzeti koncepció szerint értelmezett lakossági fogyasztás), a közös—

ségi fogyasztás. a beruházás. a készletváltozás és a külkereskedelmi egyenleg.7 Az Európa régió 20 országának három csoportba sorolása, amely az egy főre jutó GDP színvonala tekintetében jellemezte az országokat. a GDP fő aggregátu-

mainál már kevésbé érvényes. '

A lakossági fogyasztás, amely a GDP legnagyobb részét képviseli. még vala- mennyire megfelel a GDP szinvonala szerinti korábbi felosztásnak. de az orszá—

7 Az eredményeket a fentiekben felsorolt kategóriáknak megfelelően adjuk közre. elemzásünket azon- ban nem terjesztjük ki a közösségi fogyasztás. valamint a készletváltozás önálló mutatójának vizsgálatára, ugyanis —- mint általában minden nemzetközi összehasonlitásnál — ezen aggregátumokra az összehasonlítási eredmények csak viszonylag alacsony pontosságáak.

NEMZETKÖZI USSZEHASONLITÁS EURÓPÁBAN 1099

gok közötti volumenarányok több ország helyzetét másként jelölik ki. Az I. cso- portban Norvégia lakossági fogyasztásának volumene messze elmarad GDP volu-

menének arányától. Dániában és a Német Szövetségi Köztársaságban pedig ép- pen forditott a helyzet. ha mértékében nem is ennyire kiugró. A ll. csoportban szét—

húzódnak a határok, és módosul az országok közötti sorrend is. A legszembetű- nőbb Franciaország. az Egyesült Királyság és Belgium relative magas, illetve Auszt—

ria viszonylag alacsony lakossági fogyasztása. A lll. csoportban az országok kö—

zötti volumenarányok lényegében követik a GDP-arányokat, egyedül Spanyolor- szág fogyasztása ítélhető viszonylag magasnak. Magyarország 48 százalékos volu- menarányával a lakossági fogyasztás nagyságában is a 20 ország között a 17. he—

lyen áll.

4. tábla

WA GDP iő összetevőinek egy_fó're iutó volumenindexeí

Az egy főre jutó

.. .. , . _ export—

Orszógok 535333; 353334; beruházás 333222 import GDP

! W l ; megyen l eg

1 az ausztriai százalékában

Luxemburg . . . . . . . 122,3 88.6 1112 163,9 3378,3 123,1

Norvégia . . . . . . . 108.1 104.0 125,5 163.1 69843 123,1

Svédország . . . . . . 123.4 85,0 93,9 -—7.6 1821,6 112.8

Dánia . . . . . . . . 120,4 1203 92,9 53,2 194,0 112,3

Német Szövetségi Köztársaság 1175 89,5 96,1 22,8 2307,7 111,7

Franciaország . . . 115.4 110.4 85.0 —5,9 103,1 1049

Finnország . . . 103.1 92.6 116.0 10,8 788.7 103,6

Hollandia . . . 106,6 115.8 76.1 60.5 26762 103.3

Egyesült Királyság . . . . 111,2 133.7 64,1 6.9 583.ó 100.l

Ausztria . . . . . . . . 100.0 100.0 100,0 100.0 100,0 100,0

Olaszország . . . 1095 90.8 81.1 60.5 —-178.8 99.11

Belgium . . . . . , _ , 111,1 9l,5 68.5 ——18,9 1113.5 97.9

Spanyolország . . . 78,1 76.6 46,8 5.5 608.5 ó9.7

lrország . . . 63.0 65.4 56.0 25.8 743.0 61,9

Görögország . . . 62.7 91 .9 37,6 34.4 ——2579.3 53,8

Portugália . . . 543 100.1 32,4 ——6.1 —-346,6 51,1

Magyarország . . . 483 *; 64.Ó 38,1 16,7 321,3 f 47,2

Jugoszlávia . . . 46.8 — 58.6 28.6 1228 -—168.'l 442

Lengyelország . . . . . 342. l 50.6 35.5 85,5 171.o 37,1

Törökország . . . 327 ; 54.8 226 12,7 —-154.9 312

! %

A GDP másik fő aggregótumának. (: beruházás volumenének alakulásában

a legkiugróbb Ausztria magas volumene: a régión belül a 4. helyen áll, holott az

egy főre jutó GDP—volumen alapján a fejlettségi rangsorban a 10. helyre került.

Az egy főre jutó beruházási volumen vonatkozásában sokkal nagyobb mértékű a szóródás az országok között. mint a lakossági fogyasztás esetében: a legmaga- sabb beruházási volumennel rendelkező Norvégia (125,5 százalék) és az utolsó he—

lyen álló Törökország (22.6 százalék) között több mint 5 és félszeres a különbség.

Ez a nagymértékű szóródás nemcsak az egész régió relációjában, hanem az egyes csoportokon belül is jellemző. A készletváltozás volumenének bevonásával a sor-

rend nem változik az országok között, de a határok még inkább kitolódnak. lgaz

— ugyan. hogy a magyar felhalmozási volumenarány 10 százalékponttal alacsonyabb a tejlettségí szintet jelző GDP volumenarányánál, ez azonban a legtöbb ország—

1100 DR. BooAv ERZSÉBET

ban hasonló. ugyanis az összehasonlítás bázisául választott Ausztriában kiemel-—

kedően magas a beruházás részesedése a GDP-ből.

A nemzeti elv szerint értelmezett külkereskedelmi egyenleg (amely exportként veszi figyelembe a külföldiek belföldön végzett vásárlósait és importként az ál—'

landó lakosság külföldi vásárlásait) az összehasonlításban részt vevő 20 ország kö—

zül csak 5 ország esetében negativ. de volumenét tekintve csak Görögországra mondható, hogy jelentős a külkereskedelmi passzivuma. Ausztria exporttöbblete nagyon kis volumenű, s ehhez képest több országban igen magas az egyenleg vo—

lumenaránya. Ahogyan erre részben már következtettünk a belföldi felhasználás

tárgyalásakor, valamennyi ország között Norvégiában a legmagasabb az egy főre jutó exporttöbblet volumene, az összes felhasznált GDP 9.8 százaléka. Az európai

országok között magasnak ítélhető még Luxemburg (4.70/0), Hollandia (4.50/0) és a Német Szövetségi Köztársaság (3.60/0) külkereskedelmi egyenlegének aránya.

Görögországban a behozatali többlet a GDP 8,3 százaléka, ami azért is megle—

pő, mert a nagyon aktív idegenforgalom pozitiv egyenlege jelentősen enyhiti az áruexport negatív egyenlegét.

A GDP volumen- és árszerkezete

Az összehasonlitásbon szereplő országok GDP-jének összetétele kétféle mó-

don vizsgálható: egyrészt az országok nemzeti valutájában kifejezett értékei alap- ján, másrészt az európai átlagos árarányokat tükröző AS—l—ben. Az előbbi esetben a szerkezeti különbségeket az országok árarányainak különbségei is befolyásol- ják. az utóbbiban a szerkezeti eltérések csak volumenarányokat tükröznek.

5. tábla

A GDP szerkezete nemzeti valutában számítva

_ A , A Az

lakossági közöizségi beru/gőzös készlet' $$$"

Ország fogyasztás , fogyasztás változás egyenleg

l

a GDP százalékában

l

Luxemburg . . . . . .? 64.0 7,6 202 2.7 5.5

Norvégia - - - - - - 600 7.2 21.7 3.2 7.9

Svédország. . . . . . 72,0 6.6 19,1 ——O,1 2.4

Dánia . 71,5 8,4 18,8 1.1 0.3

Német Szövetségi Köztár—

saság . . . 69,0 7,5 19.5 0.4 3.6

Franciaország . . . 71, 5 9.6 189 ——0.1 0.2

Finnország . . . 67,9 ! 70 23.7 0.3 1.1

Hollandia . . . 64, 9 10.4 18.6 1.2 4.9

Egyesült Királyság . . . 71, 0 10. 5 172 0,1 1.2

Ausztria . . . . . . 66.5 8,8 22,3 2.2 0.2

Olaszország . . . . . 70,5 7.4 212 1.4 —0.4

Belgium . . . . . . . 7A.O 8.4 15,9 -—0,4 2,2

Spanyolország . . . 69,5 89 19,1 O,2 2.3

lrország . . . ó7.3 8.6 ' 209 1.0 2.3

Görögország . . . 75,3 15,4 20.2 1.7 —12,6

Portugália . . . . . . 72,7 8,3 21,9 -—O,4 ..2,ó

Magyarország , . . . . 64,4 7.7 24.5 0.5 2.9

Jugoszlávia . . . 61,1 11,4 21,7 7.2 —-1,3

Lengyelország . . . 620 8.4 219 6.2 1.4

Törökország . . . 75.5 7.6 17,9 1.3 -2,3

NEMZETKÖZI USSZEHASONLlTÁS EURÓPÁBAN 1101

6. tábla

A GDP szerkezete nemzetközi schillingben számítva M_vwwwmmWüu WWW. ,, WM ,," ,,_M., ,, l , wry—wa ! "_ a

l ,, .A l A l ,A exgőrt— Statisztikai

lakossági : kozósségi beruházás l keszlet import elérés"

Ország fogyasztás fogyasztás 1 valtozas egyenleg

a GDP százalékában

Luxemburg . . . . . . . 64,0 6.1 22,5 2.7 4.7

Norvégia . . . . . . . 565 7.1 25.13 2.7 9.8 —l—'l,5

Svédország . . . . . . . 70,5 6.4 20,7 -—0,1 2,8 —l—O,3

Dánia . . . . . . . . 69.1 9.0 20,ó 1.0 0.3

Német Szövetségi Köztársaság 67,8 6.8 21.11 0.4 3,ó

Franciaorszag . . . . . . 70.9 8.9 202 --O,1 ; 0.2

Finnország . . . 642 7.5 279 0,2 1.3 l —j—1,1

Hollandia . . . . . . . 66,5 9.5 18,4 1.2 4.5

Egyesült Királyság . . . . 7'l.ó 11.3 16.0 0.1 1.0

Ausztria . . . , . . . . 64.5 8.4 24,9 2.0 * 0.2

Olaszország . . . 71.1 7,7 20.15 1.2 —0.3 x

Belgium . . . 73.'l 7.9 17.4 —0.4 2.0 ;

Spanyolország . . . 723 9.3 16,7 1.6 1.5

lrorszóg . . . 65.6 8.9 22.35 0.8 2.1 Görögország . . . 75-2 14. 17.4 1.3 -—8.3

Portugália . . . 69-i 16.33 15.33 —0.2 —-'l.2

Magyarország . . . 660 11.15 20,1 0.7 1.2 —0,4

Jugoszlávia . . . 68-3 Ho? 16-1 5.6 -0.7 *l—OÖ Lengyelország . . . 59.5 11.5 ; 23.8 4.7 0.8 *l—O.3

Törökország . . . . . . 67-5 14.13 18.0 0.8 ——0.9 jog

' A cikk elején röviden mór érintettük a különböző olrégio'k eredményeinek összekapcsolósóból fakadó problémát: az additivitús hiányát. amely az EGK-országain és Ausztrián kívül a többi európai országot (7 országot) érinti. Ez a hátrány a szerkezeti összehosonlitúsoknól okoz problémát (a részaggregótumok összege nem adja ki törvényszerűen a fő aggregótum volumenét). Ez az ellérés az általunk vizsgált aggregúciós szinteken az országok többségében viszonylag csekély, s ez nem teszi indokolttá a szerkezeti összehasonli- tósok elhagyását. Az érintett országoknál az eredmények biztosabb kezelése érdekében az ún. statisztikai eltérés oszlopban feltüntettük az additivitás hiányából fakadó eltéréseket.

A kétféle ..skóla" közötti kapcsolat az egyes országok órszerkezete. illetve az európai atlagos érszerkezet közötti arányt közvetlenül megjelenítő relativ vásárló- erő—arányokban fejeződik ki.

A lakossági fogyasztás GDP—n belüli aránya bizonyos mértékben az eddigi összehasonlítási tapasztalatokkal ellentétes képet mutat: 1985-re nem tűnik jel- lemzőnek az a korábban érvényes tendencia. hogy a fejlettebb országokban altala- ban alacsonyabb a lakossági fogyasztasra fordított kiadások volumene. Nem él—

lapitható ez meg sem nemzeti, sem nemzetközi c'lrszerkezetben. Ha nemzeti árará—

nyok alapján történik az értékelés. a két legfejlettebb országban, Luxemburgban

és Norvégiában még érvényesül e tendencia: fejlettségi szintjükhöz képest igen alacsony a fogyasztási hányaduk. A fejlettségi szinthez képest a többi ország vi—

szonylatóban azonban alacsony az aggregótum arónyaAHollandic'iban és Ausztriá—

ban. valamint — s ez összhangban van a korábbi tapasztalatokkal — a harom szo—

cíalista országban is. Az országok között Görögországban és Törökországban a legmagasabb a fogyasztási hányad (mint az alacsony beruházási hányad tükör—

képe), de közel ilyen magas Belgiumban és Svédországban is.

Az egységes órszerkezetben történő értékelés is alapjában hasonló következ-

tetésekre vezet. Számottevő eltérés csak a legmagasabb fogyasztási aránnyal" ren- delkező országnól, Törökországnól tapasztalható: az európai ótlagórrendszerben

1102 DR. BÓDAY enzseasr

8 százalékponttal alacsonyabb lakossági fogyasztásának aránya, mint a nemzeti

árrendszerben számított hányada. Ebben az országban tehát viszonylag magas az e körbe tartozó termékek árszintje. Magyarországon a lakossági fogyasztás árá- nya — hasonlóan Jugoszláviáéhoz és Lengyelországéhoz —- kiugróan alacsony. nem- zeti valutában számítva 64 százalék: a fogyasztás magyar árszintje kis mértékben alacsonyabb az átlagos árszintnél. Amint ezt a 7. tábla árindexei is mutatják.

Jugoszláviában ez az eltérés jóval nagyobb mértékű.

7. tábla

A GDP iő összetevőinek relatív árindexeí

(Index: GDP relativ úrszintie :: 100)

;

Az

A A A A expert-

l k 6 ' kő ő 6 l kö l t— '

Ország 559333: fogzy::zt%s beruházás válüztis 033329

relativ árindexe (százalék)

Luxemburg . . . 100 125 90 101 116

Norvégia . . . . . . . . . . . 106 101 85 119 81

Svédország . . . 102 104 ; 92 115 86

Dánia . . . 103 93 91 110 91

Német Szövetségi Köztársaság . . . 102 111 91 100 100

Franciaország . . . 101 108 94 102 104

Finnország . . . 106 93 85 126 86

Hollandia . . . 98 110 102 104 110

Egyesült Királyság . . . 99 93 107 109 115

Ausztria . . . 103 105 89 110 105

Olaszország . . . 99 95 104 113 124

Belgium . . . . . . . . . . . . 101 106 91 107 112

Spanyolország . . . 96 96 114 128 151

lrország . . . 103 96 93 120 110

Görögország . . . 100 107 116 130 152

Portugália . . . . . . . . . . . 105 50 139 174 219

Magyarország . . . 98 67 122 65 244

Jugoszlávia . . . 89 102 135 127 202

Lengyelország . . . 104 73 92 132 178

Törökország . . . 120 51 99 158 273

A beruházás volumenének GDP-n belüli aránya és az országok fejlettségi szint- je között általánosnak ítélhető tendencia nem rajzolódik ki, viszont meghatározó a

nemzeti és nemzetközi átlagárrendszerben számitott hányadok közötti eltérés. Bel-

giumban. az Egyesült Királyságban és Törökországban a legalacsonyabb a be—

ruházás aránya (16 és 18 százalék közötti), a közös átlagárrendszerben számítva ebbe a nagyságrendi kategóriába sorolható még Portugália. Jugoszlávia. Spa—

nyolország és Görögország is. Közismert tény, hogy Magyarországon viszonylag magas a beruházási javak árszintje, ez a tény nagyon markánsan kifejeződik a kétféle mércével mért arányok közötti eltérésekben. Nemzeti árszerkezetben Ma- gyarországon a legmagasabb a beruházás GDP—n belüli aránya (245 százalék), a közös árrendszerben azonban a középmezőnyhöz tartozunk. Nemzeti árrendszer- ben értékelve viszonylag szűk sávban mozognak az országok, 19 és 22 százalék között van a többi ország beruházásának aránya, Finnország tekinthető még kivé—

telnek 23 százalékos rátájával. Erősebb az országok közötti szóródás, ha a nemzeti árarányok sajátosságaiból fakadó hatást kiszűrjük. Ennél az értékelésnél Finnország

NEMZETKÖZI asszeuAsowurAs EUROPABAN 1 103

áll az első helyen 28 százalékos beruházási hányadával, majd Norvégia. Ausztria

és Lengyelország következik 24 és 25 százalékos aránnyal. A másik póluson Portu- gália. az Egyesült Királyság, Jugoszlávia. Spanyolország. Görögország és Belgium

helyezkednek el beruházásuknak 16 és 17 százalékos GDP—n belüli arányával.

Az eddig leirtakat összevontan az 1. ábra szemlélteti, amely bemutatja az or—

szágok egy főre jutó GDP—jének színvonalát és az átlagárrendszerben számított megoszlását.

1. ábra. Az egy főre jutó GDP és fő összetevőinek volumenarányo

(index: Ausztria a 100)

[aA/way fly/155255 7

. § , " " [Bf/27333

"%%st

': x § ' ,c'fwaff/z'zym/fy

§ § § _, § §

A§NX _ x * _a _.—x .. §__ % _ . 7 , ._._e—_A__e-___ ___

§ § § §

vr§u§ § — —§—§ '; —

§ § * "* § § § (

x x x x

§ § _ — —x——§——x— —

§ l§ § § §

§ § X § § §:

za § § ——§—§—§— —

,a § l§ __ z§_§_§_ _

§ § § § §

0 !RX ! l l ! l l X X § É T l l l l

§; %, ! ! I_;§l §: Ég), .§x (

% ** ÉM?! "§ %" "* 133 § % 43 32- "?

g§§g§§§§§§§§§§§§§f§§ §§§§

§§§§§§§§§e§§§§e§§§§§§§

A GDP makroszerkezetét a nemzeti árarányok és az európai átlagos árará—

nyok alapján számított megoszlások vizsgálatán keresztül mutattuk be. A kétféle mérce egymáshoz viszonyított arányát mutatják közvetlenül a két aggregátum rela- tív árindexei. A relatív árindexek azt fejezik ki, milyen az arány az összehasonli—

tásban részt vevő minden országra az egyes összetevőkre (itt: fő aggregátumokra) vonatkozó és a globális (GDP—hez tartozó) vásárlóerő között.8

A lakosság fogyasztásának relatív árindexei — minthogy ez az aggregátum a GDP túlnyomó többségét teszi ki —— csak kis mértékben térnek el a 100-tól.9 Csak Törökország kivétel (viszonylag magas) és Jugoszlávia (viszonylag alacsony) fogyasztói áraival. A beruházási javakkal már más a helyzet. sőt'itt bizonyos ten—

dencia is felfedezhető: általában a fejlettebb országokban viszonylag alacso-

' Például a magyarországi 98 százalékos lakossági fogyasztási árindex azt mutatja. hogy a lakossági fogyasztási cikkek 2 százalékkal olcsóbbak, mig a beruházás 122 százalékos indexe szerint a beruházási ja- vak 22 százalékkal drágábbak. mint általában a GDP javai.

' A lakossági fogyasztás mint egyetlen aggregótum szintjén értelmezett vásárlóerő-paritás természete- sen ótlagolt érték. s igy a fogyasztási javak különböző csoportjainál :: vásárlóerő-arányok sokkal jelentő—

sebben_gyasztás.térhetnek el — és el is térnek — ettől az átlagtól. Ez a cikk azonban nem foglalkozik sem a fo- sem a beruházás alcsoportjainak indexeivel.

1104 DR. BÓDAY ERZSÉBET

nyabb ezen termékek átlagos árszintje. mig a kevésbé fejlettebbekben fordított irányú az eltérés. Kiugróan nagy az eltérés a GDP egésze és a beruházás ár-

szintje között Norvégiában és Finnországban. Ebben a két országban a legmai gasabb az egy főre jutó beruházás volumene az európai országok között. s a

beruházási javak átlagosan 15 százalékkal olcsóbbak az átlagos árszintnél. Már ezekből a példákból is látható, hogy az aggregáció ilyen magas szintjén is érvé- nyesül az inclexszámítás elméletéből ismert volumen- és árarányok közötti nega—

tiv korreláció: ami viszonylag olcsó, azt viszonylag nagyobb mennyiségben vásá—

rolják és fordítva. ami viszonylag drága. annak viszonylag alacsony a volumene.

A legtöbb kevésbé fejlett országban a beruházási termékek viszonylag drágák és

az egy főre jutó beruházási volumen alacsonyabb a fejlettségi szintnek megfele—

lőnél. Kivételek Lengyelország és Törökország; Lengyelországban viszonylag olcsók a beruházási termékek, 5 a hasonló fejlettségi szinten álló országokhoz viszonyítva magas az egy főre jutó beruházási volumen. Törökországban a na—

gyon alacsony beruházási volumen átlogos árszint mellett alakult ki. Magyar- ország e vonatkozásban beleillik az általános képbe: viszonylag magas a beru—

házás relativ árszintje (csak Portugáliában és-Jugoszláviában magasabb). és ez

a fejlettségi szinthez képest alacsony beruházási volumennel párosul.

2. ábra. Az egyes országok egy főre jutó beruházási volumenaránya és relatív árszintie közötti kapcsolat

4 áfmőa'zár rab/W árva/mije .; őz?! szára/éráM/í

750 T"

l

74 0 L. Pan/up???

l 0 _

r o ,

730 ;_ ]oypszímá _

gáz/jawmzág

720 i—

! _ () .Yaanya/pnszap

§ [m'/f:?yűmm'y

77U "" [www/* ill/794645? "

! () %mmrszáy

Ma L— /7u)"c7%a'75;157y O _ " _ , ,, ,

— 0 5003/7003 Mwe/ Szava/se / fűzfa/wmi "

, ; , , § ?

, ,_. , _ _ ,

! [m efa/"szá manga; "M'/Lm sza; Suéa'y/trzá

ga h 770 ? O O O ooo_,y Zaxfmáury _

? őt?/' /'w77 [Pár/a o ' '

. ? ÁDSE/ÁF/Á? O WWW—g;

UJ Ewa/way

701' 7 'í " T'" '? " ' l 1,,.._, I""- l'r ANY—l ., _", T —_4

m za 31/ 40 fű 517 70 50 90 700 im 720 730

Ál gay fá? juk/' áfnu/zázás zza/ummanávysf az ausz/m'a/ százaűkáúan

: .

Az egy főre jutó beruházási volumenarónyok és a beruházasr relatív árszin- tek közötti kapcsolatot a 2. ábra jól szemlélteti.

Az 1985. évi ECP és az OECD—összehasonlítás

Az európai összehasonlítási program felépítésének tárgyalásakor már fog—

lalkoztunk az ún. alrégiókkal. Két ilyen alrégió kapcsolódik az ECP-hez, az Euró- pai Gazdasági Közösség teljes egészében s az OECD természetesen csak az európai — s az EGK—összehosonlitásban nem szereplő - országai vonatkozásá—

NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLITAS EURÓPABAN 1 105

ban. Az OECD hasonlóan a Közös Piachoz elkészítette saját. 22 országot felölelő nemzetközi összehasonlitósót.

Ezek az eredmények elsősorban a fő aggregátumok és a fő mutatók szintjén különösképpen az Egyesült Államokra. Kanadóro és Japónra vonatkozó eredmé- nyek jelenléte miatt tarthatnak számot az érdeklődésre.

Az áttekinthetőség érdekében az összehasonlítósban részt vevő valamennyi OECD—ország eredményét közöljük?" Mivel Ausztria OECD-ország, és Magyar—

ország az Ausztriával végzett kétoldalú összehasonlítóson keresztül kapcsolódott az európai régióba, lehetőség van eredményeink beillesztésére.

8. tábla

Az egy főre jutó GDP és két fő összetevőjének indexeí az OECD-országokban és Magyarországon, 1985

l A lakossági fogyasztás A beruházás

? 9 főre mán a " orán a EGY főre

íiuiívse'r " ???-" gfiztírie ügyv??- a será-n agic-af:

;mem e e U

Ország l(Egyesült (GDP voiu- (0.0? ó: RÉSJZSÉKÚGDIÉJLIU- (930? új; Álmok:

;Allamok: mene ?; szunne Államok—T- mene ,: szintje — —— 100,0)

; mom) e mao) : 100) mm) a mom * 100)

; százalék

l

Egyesült Államok" . 1 100,0 66.6 98 1oo.o 20.1 93 1oo.o

Kanada" 80.0 ! 57,7 99 989 215 91 923

Norvégia" . . . .4 55,2 43,6 111 1030 245 88 84.55

Luxemburg" . . . 699 58,1 96 89,4 22,5 90 81.11

Svédország" . . . .l 55.2 48.0 107 72,7 19.0 100 76.6

Dónla* . . . . . . .; 56.8 51,8 105 74,7 20,6 91 742

Német Szövetségi Köztér-

sasóg*. . . . . . . 68,6 eze 100 77,3 21,4 91 73.23

Japán" . . . . . . . 64.53 60,3 96 859 24,1 115 71.6

Ausztrália" . . . . . . 64,1 60,0 ! 99 83,1 234 101 71.2

Fra nciaorszőg* . . . . , óó.3 ó4,7 ! 100 68,3 20,2 94 69.11

Finnország" . . . 50,1 48,1 113 %A 27.0 88 69.4

Hollandia*. . . 61,9 61.3 96 61,2 18,4 102 68.3 Egyesült Királyság* . . . 58,6 60,0 101 51,6 16.0 107 662 Olaszország' . . . 59,7 61,5 100 65.2 20.3 104 65.7

Ausztria" . . . 53.9 552 103 75,3 23,2 - 96 65,1

Belgium*. . . . . . . 1.8 64,6 101 55,1 17,4 91 64.8

Új-Zéland". . . 55,7 61,0 98 639 21,1 121 609 Spanyolország' . . . . 459 67,5 95 — 37,7 16.7 114 46-0

lrorszóg*. . . 33.7 555 102 45,0 22.5 93 40-9

Görögorszóg* . . . . . 36.6 69,7 100 302 17.15: 116 35-6

Portugália* . . . 29-2 53.4 114 26,1 1518 139 333

Magyarország*** . . . . 2613 56.6 101 28,7 18,6 118 309 Törökország" . . . . . 20.3 61.9 119 19,9 l 18.3 98 21-8

l

* Közös piaci átlagárak alapján számítva.

" OECD-átlagárak alapján számítva.

"* Ausztrián keresztül láncolással számitott indexek.

A térbeli kitekintés mellett. igaz csak rövid távú, de időbeli kitekintésre is van lehetőség. Valamennyi OECD-orszagra rendelkezésre állnak a GDP és a

m A fixity elv betartása érdekében az OECD-összehasonlítás nem készülhetett OECD—átlagárak alapján.

Az európai régióban centrális poziciót elfoglaló EGK—országok összehasonlítása az OECD—n belül is közös piaci átlagárakon történt, a többi országé azonban OECD-átlagárakon. Hasonlóan az ECP—hez. az additiví- tás követelménye az OECD-összehasonlításban is csak az EGK-országokra érvényesül.

2 Statisztikai Szemle

1106 DR. BODAY ERZSÉBET

vizsgált másik két fő aggregátumra vonatkozó 1986. évi volumenindexek, s ezek segítségével mód nyílt az 1985. évi eredmények továbbvezetésére.

9. tábla

Az egy főre jutó GDP és két fő összetevőjének 1986-ra extrapolált indexeí

(index: Egyesül't Allamok r: 100)

Al k : i

Ország A GDP fog;;zigg A beruházás

egy főre jutó volumenindexe (százalék)

Egyesült Államok . . . 100 100 100

Kanada . . . 92 80 101

Norvégia , . . . 86 57 128

Luxemburg . . . 82 69 101

Svédország . . . 76 56 70

Dánia . . . 75 57 85

Német Szövetségi Köztársaság . . 74 69 78

Japán . . . 72 64 89

Ausztrália . . . 70 62 79

Franciaország . . . 69 66 69

Finnország . . . 69 50 90

Hollandia . . . 68 62 64

Egyesült Királyság . . . 67 60 53

Olaszország . . . 66 60 64

Ausztria . . . . . . . . . . . 65 53 76

Belgium . . . 65 61 57

Új-Zélond . . . 59 55 56

Spanyolország . . . 47 46 41

lrorszóg . . . 40 33 42

Görögország . . . 35 36 28

Portugália . . . 34 29 28

Magyarország . . . 30 26 29

Törökország . . . 23

21 22

Lényeges változások egy év leforgása alatt természetesen nem tapasztalha- tók; az egy főre jutó GDP és a lakossági fogyasztás volumenindexei alapján az országok közötti sorrendben egyáltalán nem változott a helyzet, de még az orszá- gok közötti arány tekintetében sem találkozunk komolyabb változással. Az egy főre jutó beruházási volumenarányok terén némileg más a helyzet; Norvégiában.

Dániában, Luxemburgban és Törökországban kiugróan magas volt a növekedés

1985 és 1986 között, a másik végleten pedig Új—Zéland és Görögország található.

ahol erőteljesen csökkent a beruházási volumen. Magyarország helyzete 1986-ra némileg romlott az egy főre jutó GDP és a két fő összetevő vonatkozásában is.

Befejezésként röviden szólni kell az ENSZ 1985. évre vonatkozó világössze—

hosonlitási programjának jelenlegi állásáról. A világösszehasonlítás hat régió

(EGK 12 tagországgal, OECD 22 tagorszóggalHl a kelet—európai régió 4 ország—

gol. az ázsiai és csendes—óceáni régió ll tagországgal. az afrikai régió 23 ország—

gal, a karib—tengeri régió 7 országgal) regionális eredményeinek összekapcsoló-

sát. valamint egy régión kívüli ország12 —— Argentína — bekapcsolását jelenti.

" Az OECD-összehasonlítás eredményei közvetlenül csak a tiz nem EGK OECD-országra vonatkoznak.

h " Teljes bizonyossággal még nem tudható. hogy Argentinán kívül más ország kapcsolódik—e az össze- asonlításhoz.

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONUTÁS EURÓPÁBAN

1107

E tanulmany irása időpontjában elkészült mér az EGK. az OECD és az európai régió összehasonlítása, a többi régióban az összehasonlítási munkák még folynak. és ezek készültségi foka különböző. Előreláthatólag 1989-ben el- készül a vilógösszehasonlítós, amely a különböző régiókhoz tartozó országok közötti kétoldalú összehasonlítósokon keresztül kapcsolja össze a regionális ered- ményeket. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ENSZ s így a világösszehasonlitósért felelős szervezete. az ENSZ Statisztikai Hivatala súlyos pénzügyi problémáikkal küszködik. s ennek következtében nem kizárt. hogy még későbbre tolódik a vilógösszehasonlitós befejezése.

TARGYSZÓ: Nemzetközi összehasonlítás. Nemzeti jövedelem.

PE3iOME

Aarop usnaraer samHeüLuue peaynbrarbl oxearbiaaiourero 20 crpaH (esponeücxoro pernoue) CpaBHEHHH, ocymecraneunoro a pannon memAyHapoAHoü I'IporpaMMbi OOH (ICP) Ha 1985 roA. Hapany c nouaaoM w :; OTAeI'IbeIX cnyuazx Takme " umepnperauneü

peaynb'raroa conocraaneuun, asrop ocrauaannaaercn faroke u Ha mervonori—mecxwx na- MGHEHHHX npOrpaMMbl.

Aarop nonpoőuo saHuMaercsr ABHMBHHEM npencraanmomero Hanőonbumü uHrepec noxasarenu, BHyrpeHHero aanoaoro npoAyK'ra, a Takme ero p.syx Bamneüumx KOMHOHeHTOB, nymeaux oő'semoa norpeőnemm Hacenenm " Kanuranosnomennü :; orHomem—m 20 espo—

neücxux crpan. B neheni—m no aamneümuM ypoaHnM arrperaunu npwaonwr ABHHbte o crpyk'rype pacxonoa u ueH anyrpem—iero Banoaoro nponyxra crpaH, yuacrayioumx a co- nocraanenm.

SUMMARY

The study presen—ts the main results of a comparison covering 20 countries (European region). carried out within the International Comparison Project (lCP) of UN as for 1985.

In addition to presenting the results and evaluating them, occasionally reference is made to the methodologicail changes occurred in the comparison project.

The authoress discusses in detail the changes in per capita volumes of gross domestic product (GDP). 0 most remarkable indicator as well as of its two major components, i.e.

the consumption of the population and the gross fixed capital formation in 20 European countries. She informs also on expenditure and price structure of GDP broken down by major aggregation levels, in the countries participating in the comparison project.

gk