Nemzetközi összehasonlítás és összehasonlíthatóság

(1)

NEMZETKÖZI OSSZEHASONLlTÁS ÉS OSSZEHASONLlTHATÓSÁG

DR. SZlLÁGYl GYÖRGY

Statisztikai vizsgálatok, számítások eredményeivel szemben többféle reakció nyil—

vánulhat meg. Ezek közül kedvezőtlenek természetesen azok, amelyekben lényegbe- vágó kételyek jutnak kifejezésre, és végül az eredmények teljes elvetéséhez vezet—

nek. Legalább ilyen kedvezőtlen azonban -— ha első pillanatra hízelgő is — az a faj—

ta fenntartás nélküli bizalom. amely nem vesz tudomást a megbízhatósági korlátok- ról. Nemzetközi statisztikai adatok. nemzetközi összehasonlítások eredményei esetén különösen erőteljesen vetődnek fel e problematikus magatartások, főként a második tipus. hiszen - mint arról már sok szó esett —— ezek az összehasonlitások jellegük. a feladat természeténél fogva is messze vannak a statisztikában amúgy sem létező

"abszolút pontostól".1

E tanulmányunkbon a nemzetközi összehasonlitások minőségének tényezőit el- méleti oldalról vizsgáljuk. A gondolatmenet elsődlegesen a színvonal-összehasonli—

tás módszertanához illeszkedik.? és az .,összehasonlitás", ..összehosonlithatóság" fogalmak többértelműségének kiműtatására irányul főként abból a célból. hogya fo—

galmak tisztázásának erelményeképpen e többértelműséget előbb—utóbb egyértel—

műség válthatja fel. Nem lesz tehát szó a módszerek finomitásáról. az összehason—

lithatóság mértékének növeléséről stb. (ezekkel más tanulmányok sokat foglal—

koztak). sőt konkrét összehasonlítási eljárásokról sem (legfeljebb csak példaként).

figyelmünket a címben jelzett fogalmakra összpontosítjuk. Kikapcsoljuk azt a kér—

dést is. hogy az összehasonlítás tárgyát képező közgazdasági (vagy társadalmi) ka- tegória milyen mutatószámmal kvantifikálhatá, illetve. hogy létezik-e egyáltalán ilyen mutatószám. Feltételezzük. hogy ez a kérdés már eldőlt vagy úgy. hogy a szó- ban lorgó kategóriához természetes módon tartozik valamilyen mutató. vagy pedig előzetes vizsgálat. netán konvenció döntötte el a mutatószám megválasztását (pél- dóul a GDP hozzárendelése a gazdasági fejlődéshez3).

Az összehasonlítás szélesebb és szűkebb fogalma

A nemzetközi összehasonlítás mint statisztikai célkitűzés két feladatcsoport meg-

oldását jelenti.

* A hibahatómk közlése itt illuzórikus követelés. A nemzetközi önzohasonlitósoknól a pontosság mór- téke nem kvantifikúlható: ..hiboszámitámi" csak a pontatlanságok ogy -- feltehetőleg kisebb -- része határoz-

ható meg.

' A nemzetközi őuuhazonlitázokat szinvonal-, ztmktúra- és dinamikai ösnohasonlitúsok szerint tiplzó- lom, mint azt "Nemzetközi gazdawógstatisztika" (Tankönyvkiadó. Budapest. 1975.) :. egyetemi jegyet-mben tettem.

* Amely hozzárendelés iogoszógónak tárgyalása szintén mm a cikk feladata.

(2)

726 DR. SZILÁGYI evomv

— Az azonos elnevezésű (vagy különböző elnevezésű. de rokonértelmű) mutatók orszá- gonként többé-kevésbé különböző tartalmat fednek, Például a befejezetlen beruházások ál- lományának változását egyik ország a beruházások körébe számítja, a másik nem (hanem külön tételként vagy esetleg a készletváltozással együtt kezeli/*). Az egyik feladatcsoport tehát a tartalmi különbségek feltárását és a tartalmi azonosság biztosítását jelenti. Példánkban, amelyben a beruházásokat hasonlítjuk össze. a befejezetlen beruházások állományának vál—

tozását minden országban —- akár becslések árán is — egységesen vagy a beruházásokkal együtt, vagy azoktól elkülönítve kell kezelni. Ez a lépés vagy lépéssorozat, azaz a tartalmi egységesítés mintegy előfeltételét képezi a következőknek.

— Az egységessé tett mutatószámot országok között össze kell hasonlítani (például a különböző nemzeti valutákban kifejezett beruházási értékeket közös valutára átszámítani).

Ez a feladatcsoport magában foglalja a megfelelő módszer megválasztását. az adatgyűjtést, a számítások elvégzését stb.

Szélesebb értelemben a mindkét feladatcsoport megoldásához tartozó eljárá- sokat nevezhetjük az összehasonlítás statisztikai módszereinek, szűkebb értelemben azonban inkább csak az utóbbit. Ebben az esetben az első feladatot az összeha—

sonlíthatóság biztosításának tekintjük. Az összehasonlítás statisztikai szempontból vett minősége (STATMlN) szélesebb értelemben tehát egyrészt attól függ. mennyire sikerült megteremteni a statisztikai összehasonlíthatóságot (statöhg). másrészt meny—

nyire jók a szűkebb értelemben vett statisztikai összehasonlítási módszerek (statmin).

Statisztikai és strukturális összehasonlíthatóság

Ha netán sikerül mindkét említett feladatot tökéletesen megoldani. akkor sem

bizosítottuk az összehasonlítás tökéletes megoldását. Nem mondtunk el ugyanis még mindent az összehasonlíthatóságrál, illetve annak hiányáról. A nemzetközi összeha- sonlithatóságnak egy másik akadálya a következő: az összehasonlítás tárgyát ké- pező kategória belső összetétele országonként eltérő. Az országok nemcsak külön- böző mennyiségben fogyasztanak vagy termelnek stb., hanem más—más javakat is fogyasztanak vagy állítanak elő. vagy pedig ugyanazokat más-más összetételben.

Ezek a strukturális eltérések a színvonal—összehosonlítást kifejezetten zavarják. értel- mezhetőségüket korlátozzák, méghozzá annál nagyobb mértékben, minél nagyob- bak, e strukturális eltérések?) Egy közkeletű kifejezés szerint nem lehet az almát a körtével összehasonlítani. Lehet. de csak bizonyos határokig, csak bizonyos értel- mezhetőségi korlátok között.

Az így definiált strukturális összehasonlíthatóság (strköhg) többek között abban

különbözik a statisztikai összehasonlíthatóságtól (stotöhg), hogy a statisztikáit lehe—

tőség szerint növelni kell, a strukturális összehasonlíthatósággal viszont ezt nem te- hetjük: a strukturális különbségekkel az összehasonlításban ..együtt kell élni", is—

merve hatásukat. amit a színvonal-összehasonlításra gyakorolnak. Ehhez két meg—

jegyzés kívánkozik:

a) vannak olyan összehasonlítási módszerek (például a részletes átszámítás különböző árakon vagy a faiktoranalízis). amelyek számszerűsítik a strukturális különbségek mértékét és ezzel a szinvonal-összehasonlítás értelmezhetőségi határait is. más módszerekhez nem tarto-

zik ilyen kiegészítő információ;

b) itt most a strukturális összehasonlíthatóság és a színvonal-összehasonlítás kapcsola- tait tárgyaljuk; ha a feladat nem színvonal-, hanem strukturális összehasonlítás, akkor a

'! A statisztikai módszerek nemzetközi egységesítése éppen az ilyen fajta különbségek kiszűrését tűzte ki célul. Jelenleg azonban még messze vagyunk attól, hogy e törekvések, az ezzel kapcsolatos erőfeszítések teljesen elérjék a céljukat.

5 Jánossy Ferenc ,.A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1963. 323 old.) c. könyvének első részében szintén foglalkozik e kérdéssel oly módon, hogy a kvantitatív és a kvalitatív különbségeket állítja szembe egymással: .,. .. a nagyság szerinti össze- hasonlítás, illetve rendezés annál kisebb nagyságküiönbségeknél marad egyértelmű, minél lényegtelenebb az összehasonlított objektumok kvalitatív különbözősége" (29. alá.). '

(3)

NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITÁS

727

strukturális különbségek mór nem egyszerűen "zavaró tényezők", hanem maguk válnak az összehasonlítás tárgyává.

A statisztikai összehasonlithatósóg és a strukturális összehosonlithatósóg együt- tesen hatórozza meg a szóban forgó kategória nemzetközi összehasonlíthatóságát

(ÓHG).

A fogalmak összefoglalása

Az eddig mondottakból kitűnik a bevezetett fogalmak összefüggése és hie—

rarchiája. A két összefoglaló jellegű (nagybetűkkel jelzett) és a három speciális kís—

betűs) fogalom elrendeződésének'sémóiót az 1. ábra mutatja.

1. ábra. A statisztikai minőség és az összehasonlíthatóság összefüggése

WWW/y ám;

; // xxx /

/ / / XX / xx

5/9/5'7/77 shi/áá; Shaw/?g

Az egész összehasonlítás minősége (ÖHMlN) tehát statisztikai és strukturális tényezőktől függ. Ez egyrészt úgy fogható fel. hogy az összehasonlítás minőségét a széles értelemben vett (tehát a statisztikai összehasonlithatósógot is magában fog—

laló) statisztikai minőség és a strukturális összehasonlithatósóg határozza meg. Ez a szemléletmód a 2. ábra a) sémójón jut kifejezésre. Mósik felfogás szerint az ösz- szehasonlithatósóg minősége a szűkebb értelemben vett statisztikai minőség és a szélesen értelmezett összehasonlithatósóg (amibe a statisztikai összehasonlíthatósóg

is beletartozik) eredője. Ezt a 2. ábra b) sémója illusztrálja.

2. ábra. Az összehasonlítás minőségének tényezői

a ) sé ma

Ö/l/W/A/

X

éw

X

xx

shy/mm afa/áh; s/néo'by

b ) sé ma

* ák/M/xv

574 f/W/ll/

5/J/x77/jf/ fla/áh; s/n/(á/yy

(4)

728 * DR. SZILÁGYI GYÖRGY

Az összefüggések más módon, egyszerű logikai modell formájában is kifejez- hetők. Ehhez foglaljuk össze szimbólumaínkat:

statmin — a szűkebb értelemben vett statisztikai minőség, statöhg — a statisztikai összehasonlíthatósóg mértéke, strköhg — a strukturális összehasonlíthatósóg mértéke, STATMIN -— a szélesebb értelemben vett statisztikai minőség, 'OHG —— a szélesebb értelemben vett összehasonlíthatósóg, ÓHMIN — az egész összehasonlítás minősége.

Logikailag mind a hat fogalomhoz hozzárendelhető egy—egy olyan változó. amely 0 és 1 közötti értékeket vehet fel. Hangsúlyozni kell, hogy ezek logikai. nem pedig statisztikailag kiszámítható értékeket jelentenek. A legkedvezőbb érték 1. a legked—

vezőtlenebb O. Eszerint például a teljes strukturális azonosság két ország között 1.

a teljes különbözőség 0 stb. Barmelyik elem 0 értéke esetén az összehasonlítás minő- sége O, függetlenül a többi tényező értékétől. (Azaz példóul teljes strukturális össze—

hasonlithatatlansógot (: legjobb módszer sem tehet összehasonlíthatóvó. vagy al- kalmatlan módszerekkel, hibás számításokkal semmilyen tárgy összehasonlítása nem lehet jó.)

Ezek után a felsorolt hat szimbólumot felhasználva felirhatók a következő ösz—

szefüggések

a statisztikai minőségre:

STATMIN : statmin-stotöhg az öszehasonlíthatósógra :

ÓHG : statöhg -strköhg az egész összehasonlítás minőségére:

UHMIN: STATMIN-strköhg ÖHMIN : statmin -ÖHG

STATMIN PM

'OHMIN : statmin—statöhg-strköhg

§ -

OHG

Vagyis az összehasonlítás csak abban az elméleti esetben tökéletes. ha teljes a strukturális azonossag. teljes a statisztika nemzetközi egységessége. és tökéletesek az összehasonlítási eljárások.

Egy sajátos összehasonlíthatósági tényező

A nemzetközi összehasonlítósok az utóbbi években egyre többször ütköztek az összehasonlíthatósóg olyan akadólyaiba. amelyek sokkal inkább a gyakorlati szó—

mi'tósok soran. mintsem az elméleti módszerek kialakításában jelentkeznek. Ezek az akadályok az összehasonlítás legkülönbözőbb pontjain, (: legkülönbözőbb formów ban merülnek fel, lassanként azonban felszínre került néhány olyan közös vonásuk.

amelyek alapján intézményi vagy institucionális különbségek elnevezéssel gyűjtő—

fogalommá rendezhetők.6

:; Az elnevezéssel kapcsolatban hangsúlyozni kell. hogy az intézményi különbségek nem azonosak a szervezeti különbségekkel, bár azok jó részét magukban foglalják. Ki kell emelni továbbá. hogy noha e ltü- lönbségek igen gyakran eltérő társadalmi rendszerű országok összehasonlításai során lépnek fel. nem kor- látozódnak ezekre az esetekre.

(5)

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁS . 729

Az említett különbségek tipusaival és kezelési módjával :: közelmúltban több

munka is foglalkozott.7 nem célunk ezek sorravétele. Legjellemzőbb vonásuk, hogy azonos vagy hasonló gazdasági, illetve társadalmi funkciók más—más intézményi keretek közt valósulnak meg. Ezek lehetnek szervezeti keretek is, de a különbségek megnyilvánulhatnak a támogatási—elvonási módozatok eltéréseiben és ezen keresz- tül az árrendszer erőteljes különbségeiben (például a gyógyszerek ára, a lakbér).

A nemzetközi összehasonlítások tárgya sokkal inkább a funkció (és az ahhoz kap—

csolódó mérőszám), mintsem azok az intézményi keretek, amelyekben megvalósul.

Jó lenne például az egészségügyi ellátás szinvonalát összehasonlítani, nem pedig a lakosság vagy az állam. vagy a társadalombiztositás stb. ezzel kapcsolatos funk—

cióját.

Az intézményi különbségek témánk szempontjából legfontosabb vonása. hogy e különbségek számszakilag többnyire áthidalhatók. Ehhez egyrészt becslésekre. más- részt bizonyos feltételezésekre és e feltételezésekhez kapcsolódó imputációra van szükség (például imputált lakbér, feltételezett támogatás vagy elvonás). de ezáltal némileg el is torzítjuk az országok gazdasági struktúrájának képét, és így a kapott eredmények nehezen interpretálhatók. Az intézményi különbségek ugyanis több- nyire inherens tényezői az ország gazdaságának. Ha például Magyarországon a gyógyszerfogyasztást nem a jelenlegi. tekintélyes támogatást élvező áron számí- tanánk, hanem (az összehasonlítandó másik ország rendszerének megfelelően) a gyógyszerek előállítási költségén vagy esetleg még valamilyen nyereséget is magába foglaló áron. akkor a jelenleginek a többszörösét kitevő értéket kapnánk. Ez a becs- lés számszakilag megoldható. Csakhogy ekkor irreális mértékű gyógyszerfogyasztás adódna. hiszen nem valószínű, hogy ilyen árak mellett a fogyasztás mennyisége azonos lenne a jelenlegivel (még akkor sem. ha netán a gyógyszerfogyasztás árrugal- massága nem nagy). Vagyis az imputálás révén az összehasonlítás tárgya már nem az, amit eredetileg Össze akartunk mérni.

Ha ezek után azt a kérdést tesszük fel, hogy a tanulmány fő részében tárgyalt modellbe az intézményi különbségek hogyan illeszthetők be, akkor némi dilemma elé kerülünk. Kétségtelen. hogy e különbségek tényezői az összehasonlíthatóságnak.

de kérdéses, hogy a statisztikainak-e vagy a strukturálisnak. Előbbi mellett szól, hogy statisztikai módszerekkel kiküszöbölhetők, utóbbi mellett, hogy kisebb-nagyobb mér-

tékben tartozékai a gazdasági szerkezetnek. (Természetesen önálló változóként is

kezelhetnénk, ez esetben modellünket újabb tényezővel és szimbólummal egészít- hetnénk ki, ez azonban csak formai megoldás lenne.) Az érvek és ellenérvek együt—

tes mérlegelése alapján az intézményi különbségek inkább a strukturális különb- ségek kategóriájába illenek.

*

Nem a módszerek fogyatékossága —- mindenesetre nem kizárólag ez — korlá—

tozza tehát a nemzetközi összehasonlítások megbízhatóságát. Az igazi korlátokat mélyebben. az értelmezhetőség szférájában találjuk. Ráadásul. mint láttuk, e kor- látok jellegét illetően sem beszélünk egy nyelven (példa erre az összehasonlitható—

ság szélesebb és szűkebb fogalma). Pedig ezek nélkül aligha lehet megalapozot- tan állást foglalni olyan kérdésekben sem, hogy mire és meddig használhatók a

nemzetközi összehasonlitások eredményei.

7 Lásd például M. A. Iansen .,Problems of international comparisons of national accounting aggregates between countries with different economic systems" (The Review ol lncome and Wealch. 1973. évi 1. sz. 69- 77. old.) c. tanulmányút, valamint Horváth Piroska, M. Personnaz és !. P. Milo! ..The France/Hungary comparison of national accounting concept and data" című, az lARlW 1981. évi konterenciájóra benyújtott dol- gozatát.

(6)

730 DR. SZlLÁGYl: NEMZETKÓZT CSSZEHASONLlTAS

PE3lOME

ABTOp wccnenyer (pam-cpu Kauecrsa MeMAYHapOAHHX cpaaueunü, maar-mM oőpasoM s u.ensrx pacprn'nn canaam—roü c nousmeM conocraauMocru MHOI'OBHal-IHOCTH " BbIHCHeHHe coorsercrayroumx aonpocoa. l'loaromy : paMnax umpoxoi'i xareropm conocraenmocm pas—

nwraer cramcmuecuyio H crpyKTypHyr'o conocrasumocm. l'lonyueme nepsoi—i oTHocm'cn ;:

prry esnem-lux co cpaaHeHueM meTvoa, a napon He Momer Sun, nosbimena HHKGKMMH cramcmuecxumu MeTOAaMH. Cnenoaarenbno : omoweunn Kauecraa cpaaHeI—ms Hymuo pas—

nuuatb cramcmuecxwe " CprKTYprle (PBKTOpbl.

Aarop unnycrpupyer nor-mmm " Beaumocasan Tamxe n c nomombro normecxux 166- mm, " moneneü. B Kauecrse AononHeHnn npuaopmr Kareropmo HHCTHTyuHOHaanHX pasnu—mü Kan Taxoű cpamop conocraaumocm, Koropbrü npnoőpen axryanbnocrb a one cpaaHeHuü, ocmecraneHr-ibix s nocneAHue I'OAbI.

SUMMARY

The article examines the factors influencing the auality of international comparisons in order to demonstrate ambiguity in the concepts of comparability and to elucidate the concepts themselves. Within the wide scope of comparability the author makes a distinction between statistical and structural comporability. While assuring statistical comparability be- longs to the methods of comparison the latter can not be improved by statistical means.

Thus the statistical and structural factors of the auality of comparisons should be distin- guished.

The article demonstrates the concepts ancl relationships by logical graphs and models.

ln addition, it presents the category of institutional differences as a factor of comparability.

The handling of the latter has come to the front in the comparisons of recent years.