Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában

AZ ELEMZÉS CÉLJA ÉS MÉRTÉKE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MUNKÁJÁBAN*

BÁLINT JÓZSEF

Az Európai Statisztikusok Értekezlete plenáris ülésére készített dolgozat az elem—

zés sok olyan szempontjára igyekszik kitérni, amelyek megvilágítják, hogy milyen he- lyet foglal el az elemzés a magyar Központi Statisztikai Hivatal feladatai között, va- lamint a statisztikai elemző munkának milyen feltételei vannak Magyarországon. Bár a dolgozat egy kissé terjedelmesre sikerült. mégis úgy vélem, hogy egy—két bevezető gondolattal meg kell világítanom az elemző munkáról általánosan vallott felfogá-

"Sunkat. Mindenekelőtt csatlakozni szeretnék azokhoz a véleményekhez, amelyek sze- rint a statisztikai elemzést nem tekinthetjük csak pusztán szakmai kérdésnek. A sta- tisztikai elemzés funkcióját illetően felvetődnek politikai jellegű megfontolások is, amelyeket nem a statisztikusok döntenek el. Szakmai szempontból az elemzést bizo- nyos fokig a statisztikai tevékenység kiindulópontjának és szerves befejező szakaszá—

nak tekintem. Ha gazdag statisztikai adatgyűjtéseink alapján nem végeznénk el nyomban az elemzést is, akkor a Központi Statisztikai Hivatal és a kormány közé egy külön intézményt kellene beiktatni, amely az elemzéseket szolgáltatná. Mint a dal- gozatban is rámutattam. bonyolultabb a kérdés. hogy a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai milyen mértékben vállalkozzanak olyan tudományos kutatásokra, ame- lyek beilleszkednek a Magyar Tudományos Akadémia által megjelölt irányokba, és színvonalban megfelelnek az akadémiai kutatásokra érvényes konvencióknak. Ezek- kel a vonatkozásokkal — úgy érzem —- érdemes még néhány szóban foglalkoznom.

Mindenekelőtt célszerű abból kiindulnunk, hogy általános érvényű útmutatást egyik ország számára sem lehet adni egy másik ország tapasztalatai alapján, mert

egyforma feltételeket nem találhatunk a statisztikai munka végzésére, így az elem-

zésre sem. Azt azonban eleve adottnak vehetjük — ha nem forog fenn kizáró politi- kai korlátozás —, hogy minden statisztikai hivatalnak kell elemző munkát végeznie, a kérdés csupán az lehet, hogy egy adott országon belül mekkora legyen az elemző munka mélysége, és milyen mértékű legyen a munkamegosztás más elemzésre hi- vatott szervekkel.

A jelen dolgozatban a célnak megfelelően a magyar Központi Statisztikai Hiva—

tal elnökének feladatkörébe tartozó elemzési és kutatási feladatokat írom le. és csak futólagosan teszek említést az országban máshol végzett elemző munkákról, amelye—

ket nem kívánok lebecsülni. A magyar gyakorlat bemutatása természetesen nem je- lenti azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban kialakult megoldást és munkamód- szert tökéletesnek, követendő példának tartom.

' Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Európai Statisztikusok Értekezletének 1978. június 26. és 130.

között tartott ülésszakára -— felkérésre -—- benyújtott dolgozat.

Mi. magyar statisztikusok megfelelőnek tartjuk az országon belül a statisztikai tevékenységre és azon belül az elemzésre kialakított szereposztást, de nincs szán-—

dékunkban azt bizonygatni, hogy hasonló vagy még jobb eredményeket nem lehet—

ne elérni akár Magyarországon, akár másutt. Magyarországon a Központi Statiszti-

kai Hivatalon kívül például az Országos Tervhivatalban, a minisztériumokban. a ban—

kokban és számos tudományos intézetben is folyik gyakorlatias statisztikai elemző

munka. _

Nehéz eldönteni azt is, hol van az elemzés mértékében a határ. nevezetesen mi

az, ami a statisztikusok kötelessége, és mi az, amit jobb, ha más szervezetben végez—

nek el. Erre a kérdésre egy-egy ország esetében egyedül a statisztikai rendszer vizs—

gálata nem adhat kielégítő választ, ennek eldöntésére a statisztika környezetét. a társadalmi—gazdasági rendszert. valamint a történelmi tapasztalatokat és hagyo—

mányokat is vizsgálni kell. b

Az elemzésről folytatott nemzetközi eszmecsere értelmét mi nem abban látjuk.

hogy érveket hozzunk fel egyik vagy másik, valahol bevált vagy alkalmazott megol—

dás mellett, s ezáltal népszerűsítsük azt. Mi inkább a más országok statisztikusai , elemző tevékenységének, illetve a másutt kialakult gyakorlatnak megismerését, meg—

értését. a tapasztalatcserét tartjuk lényegesnek. A jelenleg is létező megoldások sokszínűsége természetesnek tekinthető. Az alapos eszmecsere lehet képes bizonyos tapasztalatok regionális vagy univerzális szakmai értékének elismerésére és esetleg ajánlására.

Véleményünk szerint az elemzésről folyó vitában olyan alapelveket érdemes a szakma érdekében kikristályosítani, amelyek a munka minőségét és megbízhatósá- gát érintik. lgy például mi magunk is érezzük azt, hogy a rendelkezésünkre álló sta- tisztikai információkészlettel tárgyilagosan és abszolút emóciómentesen kell bán—

nunk. Elemzéseinkben a jelenségek és az ok—okozati összefüggések feltárására tö- rekszünk, elfogulatlanul rámutatunk a kormány szándékaitól eltérő tendenciákra, az eredménytelen kormányintézkedésekre is. Miközben értékelünk, nem adunk zsurna- lisztikai szintű tanácsokat a politikai vezetés számára. Ugyanakkor kötelességünk a vizsgált jelenséget úgy bemutatni, hogy annak fejlődési iránya egyértelműen kide—

rüljön, vagyis következtetések megfogalmazására törekszünk. vagy vitatjuk más szer- vek értékeléseit. A javaslati és vitázó elemek főleg a konkrét kormánydöntést vagy a törvényelőkészítést szolgáló elemzésekben kapnak karakterisztikusan helyet.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal, bár a legterjedelmesebb információkész- let birtokában van, nincs monopolhelyzetben, amelyre törekedni egyébként is egész- ségtelen volna. Egy erősebben centralizált statisztikai rendszerben is vannak olyan állami szervek, amelyeknek joguk, sok esetben kötelességük, hogy saját szférájuk—

ról statisztikai elemzéseket készítsenek. Monopolhelyzetről tehát nincs szó. de helyzeténél fogva a Központi Statisztikai Hivatal vezető szerepet hivatott betölteni az országban folyó statisztikai elemzésben. Ezt természetesen nem jogi hegemóniával.

hanem az elemző tevékenység alaposságával, a problémák bátor felvetésével, elfo—

gultságtól mentes munkával lehet kivívni. A Magyar Szocialista Munkáspárt ehhez jó légkört biztosit.

Ugyanígy vélekedünk a statisztikai tevékenységgel összefüggő tudományos ku-

tatómunkóról is, amely országunkban eleven, aktív. A tudományos kutatás fő irá- nyainak kijelölésében és koordinálásában a vezető szerepet a Magyar Tudományos,

Akadémia tölti be. x

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének felügyelete alá rendelt kutatóintéze—

tek az elnök által jóváhagyott programok alapján dolgoznak. elsősorban a kormány munkáját segítik elő tevékenységükkel. Gazdasági és demográfiai előrejelzéseket.

készítenek, vélemények és tények alapján tárnak fel összefüggéseket. Ez a jellegé- ben is más munka sokban eltér a statisztikai apparátus statisztikai elemzéseitől.

Ezeknek a kutatóknak nagyobb önállóságuk van abban az értelemben. hogy nem- csak elemző jelentést készítenek végbement folyamatokról, hanem kutatásaik előre-

jelzésre orientáltak, továbbá kutatási eredményeik a Hivataltól eltérő megállapításo—

kat. tételeket is kifejeznek. és erőteljesen kezdeményeznek különböző kormányintéz- kedéseket, s természetszerűleg vitázók is, amiben a kutató egyéni tudományos meg- győződése erőteljes szerepet játszik. Ezeknek a kutatási anyagoknak nem kell szük- ségképpen megegyezniük a Központi'Statisztikai Hivatal elnökének véleményével.

Ugyanez a ,,játékszabály" vonatkozik azokra a — kutatási terv szerint folyó —- speci- ális munkákra, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal apparátusa a Magyar Tu—

dományos Akadémiával egyeztetve —- mint kutatóműhely — végez.

A gyakorlatban olykor nehézséget jelent a statisztikai elemzés és a statisztikai jellegű kutatás szétválasztása. Statisztikai kutatómunkán egyrészt a módszertani fej—

lesztést, másrészt a statisztikai adatok felhasználásával végzett tudományos tevé- kenységet értjük. Az előbbit egyértelműen elválaszthatjuk az elemzéstől, az utóbbit nem minden esetben. A határt talán ott húzhatjuk meg, hogy a kutatási tevékenység valamely bonyolult jelenség vagy összefüggés magyarázata vagy következtetése, avagy új tudományos eredmények létrehozására irányul. Az utóbbi nyilvánvalóan nem statisztikai elemzés, hanem tudományos kutatás. A választóvonal nem a vizs- gált témából. hanem a vizsgálódás módszertanából és eredményéből fakad. Jelen- leg csak arra vállalkozhatom, hogy ezt mint az elemzés magasabb szintű műfaját

felvessem. '

Végezetül szeretném kiemelni. hogy a tárgyban, azaz az elemzés tárgykörében hosszabb idő óta folyó eszmecsere segít előrelépni a közös cél, a mind tökéletesebb statisztikai munkavégzés irányában. Az értelmezés, a nézőpontok kölcsönös megis- merése és az azokból leszűrhető tapasztalatok ugyanakkor jelentős segítséget ad- hatnak a nemzetközi együttműködés és tudományos eszmecsere magasabb szinten való művelésére is. Ehhez nyújt hozzájárulást az Európai Statisztikusok Értekezlete jelen ülésszakának ez a napirendi pontja is.

A STATlSZTlKUSOK ELEMZÖ TEVÉKENYSÉGÉRÖL FOLYÓ VlTA

Az a kérdés, hogy a statisztikák készítői. vagyis a statisztikai hivatalok statisz- tikus dolgozói foglalkozzanak-e az adatok elemzésével. és milyen messzire menje- nek el az adatok elemzésében, a gazdaság- és társadalompolitika eredményeinek értékelésében, prognózisok készítésében, a tudományos kutatásban. hosszabb idő

óta foglalkoztatja a statisztikai szervezetek munkatársait, vezetőit (1), (2), (3), (4), (5). (6). sőt az országok kormányazatait is. Magam is foglalkoztam már korábban is

ezzel a kérdéssel, többek között a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) 1975. évi var- sói konferenciáján, valamint az ENSZ Statisztikai Bizottsága és az ENSZ Európai Gaz—

dasági Bizottsága Európai Statisztikusok Értekezletének 1977—ben Washingtonban rendezett szemináriumán (8). (9). A vitákban különböző álláspontok alakultak ki. Az egyes országok statisztikai szervezeteinek képviselői nagy érdeklődést mutattak a

más országokban kialakult gyakorlat iránt.

Az elemzésről folyó vita részben szakmai. részben politikai természetű. Szakmai kérdés, hogy kik képesek a jobb elemzések készítésére: a statisztikusok—e. akik az adatokat készítik. és ezért azokat jól ismerik, de éppen ezért a napi adatkészitési munka terhelése következtében nehezen jutnak el az elemzéshez szükséges idő- höz. nyugalomhoz, egyáltalán ahhoz, hogy némileg .,kívülről" és a szélesebb rálá-

tást biztosító távolságból lássák az adatokat? Vagy a tudósok alkalmasabbak rá.

akik az elemzéshez talán jobb munkafeltételekkel rendelkeznek, de valójában leg-

többször csak a statisztikai munka végtermékét ismerik? Vagy maguk a kormányszer-

vek. amelyeknek eredményes vagy eredménytelen munkáját a statisztikai adatok mé- rik, és igy érdekeltek abban, hogy az elemzés milyen képet fog mutatni, milyen kö—

vetkeztetésekhez fog vezetni? Politikai természetű is a vita, mert nem kevesebbről van szó, mint hogy a statisztikus a kormányszervektől független szakember marad—

jon—e. vagy pedig beleavatkozzék a politikába azzal, hogy elemzéseivel a politikusok munkáját közvetve értékeli.

Az 1977. évi washingtoni szeminárium megállapította, hogy ,,A statisztikai hivatal természetesen része a kormány gépezetének, és más szervekhez hasonlóan feladata közreműködni a kormány kötelezettségeinek teljesítésében, beleértve a politika for-

málását vagy felülvizsgálatát is. Mindamellett legfőbb kötelessége az, hogy adato-

kat szolgáltasson, és az is fontos, hogy megőrizze és fenntartsa részrehajlás-mentes—

ségét."

Úgy vélem. hogy jelentős az érdeklődés a tőkés országokban dolgozó statisz—

tikusok körében a szocialista országok statisztikusainak az elemzéssel kapcsolatos állásfoglalását. valamint a tényleges elemző munka lefolyását illetően. Ezért vál- lalkoztam arra, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal álláspontját újra össze- foglaljam, és néhány egészen konkrét példával illusztráljam.

A kérdés kifejtéséhez először is definiálnunk kell. mit értünk mi a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatalban statisztikai elemzésen. A statisztikai elemzés eszerint a statisztikai munkának az adatok gyűjtését és számítását követő szakasza, amelynek során vizsgáljuk az adatokban benne rejlő tendenciákat (időbeni változásokat). az adatok differenciálódásában kimutatható struktúrát (az osztályok és rétegek, nép-

gazdasági ágak stb. között megfigyelhető különbségeket), a tendenciák és struktú-

rák okait, értékeljük a bekövetkezett változásokat, a kitűzött célok elérését, megkö—

zelitését vagy az azoktól való eltávolodást. előrebecsüljük a jövőben várható vál- tozásokat. és rámutatunk a változások kívánatos irányú befolyásolásának lehetséges eszközeire. Az elemzésben felhasználjuk a statisztika tudományának eszközein kívül

az érintett szaktudományok (közgazdaságtan, szociológia. demográfia stb.) elméleti,

módszertani eszközeit, fogalmait.

AZ ELEMZÖ TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ALAPELVEK

Mielőtt a szocialista Magyarországon kialakult statisztikai elemzési gyakorlatot ismertetném, szeretném megjegyezni, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal- nak már a kapitalista társadalomban jelentős elemző feladatai voltak. Az 1929-ben hozott statisztikai törvény is kimondta, hogy a Hivatalnak évente elemzést kell készí- tenie a kormányzat számára az ország helyzetéről. Ennek megfelelően az éves sta—

tisztikai évköny kiadásával párhuzamosan egy statisztikai szöveges elemzés. ún. je-

lentés készült, amely bemutatta az ország helyzetét, tárgyalta a változási tenden-

ciákat. és igyekezett jelezni azoknak okait, valamint pozitiv és negatív hatásait.1

A szocialista statisztikában Lenin útmutatását követjük. 1921. május 26-án G.

M. Krzsizsanovszkijnak küldött levelében Lenin ezt írta: ,,A Központi Statisztikai Hi—

vatalt olyan szervvé kell fejleszteni, amelynek feladata az elemzés, mégpedig nem afféle ,tudós' elemzés . . . A statisztikusok a mi gyakorlati segitőtársaink legyenek, nem pedig skolasztikusok".2 Néhány hónappal később, 1921. szeptember 1-i levelé-

1 Lásd az 1929. évi XIX. tc. 22. §-át és a 3600/1929. M. E. sz. rendelet 15—18. §-ait.

2 Lenin Művei. 35. köt. Szikra. Budapest. 1956. 481. old.

ben pedig így fogalmazta meg a statisztikusok feladatait: ,,A közölt statisztikai ada—

tokat sokkal szigorúbban, azaz figyelmesebben, gondosabban rendszerezzék, min-

dig kutassák fel az összehasonlításhoz szükséges adatokat, mindig idézzék az el-

múlt évekre (hónapokra stb.) vonatkozó adatokat. mindig válogassanak össze anya- got a kudarc okainak elemzéséhez. megvilágításához. az egyes jó eredményeket felmutató vagy legalábbis a többieket megelőző vállalatok kiemeléséhez stb. kü—

lön mellékletben közöljenek összesített kimutatásokat gazdasági életünk valameny- nyi fontosabb kérdésére vonatkozólag. Az összesített kimutatások feltétlenül legye- nek gondosan megmunkálva. tartalmazzanak sokoldalú elemzést és gyakorlati kö- vetkeztetéseket. Ezekben a mellékletekben közöljenek összesített, gondosan fel- dolgozott. elemzett gyakorlati következtetésekkel kiegészített statisztikát a gazdasági

élet fontosabb területeire vonatkozólag".3

Ebben a szellemben az 1973. évi V. törvény a statisztikáról a magyarországi ál- lami statisztika feladatait a következőképpen sorolta fel (2. paragrafus /2/bekezdés):

,,a) a társadalmi, a gazdasági jelenségek és folyamatok, az államigazgatás és más ha- tósági tevékenység statisztikai megfigyelése;

b) a népgazdasági tervek megalapozásához statisztikai adatok és elemzések szolgálta- tása, a tervek megvalósulásának figyelemmel kísérése:

c) az irányítás, a vezetés számára a döntések előkészítéséhez szükséges statisztikai ada—

tok és elemzések szolgáltatása, a döntések végrehajtásának statisztikai ellenőrzése;

d) a tudományok műveléséhez statisztikai adatok szolgáltatása;

e) a statisztikai adatokkal a közvélemény tájékoztatása."

Tehát a magyar Központi Statisztikai Hivatal elsődleges feladata figyelemmel kísérni. miként alakul az ország gazdasági és társadalmi fejlődése, miként valósul- nak meg a kormányprogramok és a társadalmi—gazdasági tervek. Ez a figyelemmel kísérés nyilvánvalóan nem merülhet ki a szükséges adatok gyűjtésében és közzété- telében, hanem ki kell terjednie elemzésükre is. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jelenségek elemzése előfeltétele annak, hogy meg tudjuk ítélni: milyen adatgyűjté—

sek szükségesek a gazdasági és társadalmi fejlődés különböző elemeinek pontos megfigyeléséhez, a kormányprogramok és a társadalmi—gazdasági tervek megvaló- sulásának figyelemmel kíséréséhez. Mivel a megfigyelendő elemek, programok és tervek folyamatosan változnak és bővülnek. adatgyűjtést rendszerünket ilyen elem- zések útján fokozatosan korszerűsítjük. Másrészt a kormányszervek számára nyilván- valóan nem elegendő az adatok egyszerű bemutatása. hanem ezen túlmenően ki kell mutani az azokban rejlő tendenciákat, új jelenségeket, problémákat és azoknak ok—okozati összefüggéseit.

Magyarországon tervgazdálkodás szabályozza a társadalmi és a gazdasági fo- lyamatokat. lly módon a tervezés a gazdaság és a társadalom fejlesztésének eszköze.

A tervezés azonban elképzelhetetlen a statisztika nélkül. amely azon túl, hogy ada-

tokat szolgáltat a tervek kidolgozásához. beszámol azok teljesítéséről, bemutatja a

fejlődést, de feltárja a hibákat, az aránytalanságokat és a kedvezőtlen tendenciákat is. Ezért a kormányzat a statisztikát a vezetés eszközének tekinti (a vezetés minden szintjén). A vezető szervek és a statisztikai hivatal között az együttműködés állandó, folyamatos és szoros.

A kormányzat információszükségleteit a döntések előkészítésének és a végre- hajtás ellenőrzésének adatigényei határozzák meg. A döntéseket helyzetelemzések készítik elő. Ezeket a helyzetelemzéseket egyre bővebb statisztikai adatanyaggal, az

ökonometria, a demográfia és a statisztikai elemzési módszerek magas szintű esz-

közeinek igénybevételével kell végezni. Ennek oka az. hogy a felső vezetés ma már

3 Lenin Művei. 33. köt. Szikra. Budapest. 1953. 18—19. old.

3 Statisztikai Szemle

nem elégszik meg csupán az adatokkal és az egyszerű elemzési eszközök segitségé-

vel nyert információkkal. hanem a döntések során — mint említettem —- az ok—okozati

összefüggéseket, a kölcsönhatásokat. az átgyűrűző hatásokat is figyelembe kívánja

venni.

A vezetés tehát a statisztikától egyre inkább azt várja, hogy a statisztikai ada- tok olyan csoportosításban készüljenek, valamint azokat úgy értelmezzék. hogy

— a statisztika a tervezés bázisául szolgáljon;

— a társadalmi—gazdasági tervek teljesítésének mérésére alkalmas legyen;

—- menet közben is tájékoztasson a társadalmi—gazdasági jelenségek alakulásáról.

Ilyen értelemben tehát joggal beszélhetünk a statisztikai munka döntéselőké- szítő szerepéről, valamint a döntések végrehajtásának statisztikai ellenőrzéséről is.

Mindezekhez a feladatokhoz járul még az a kötelezettség, hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatal a nemzetközi és a hazai közvéleményt, a tudományos kutatást és a nemzetközi szervezeteket is ellássa információkkal. Ennek a tevékenységnek sok eset- ben nem csupán adatközlésre kell szorítkoznia, hanem a vezetés elvárásaihoz ha-

sonlóan a tudományos elemző munka segítségével kell megvilágítania a fejlődés té-

nyezőinek alakulását és összefüggéseit.

A statisztikai elemzések témáinak kiválasztásánál többféle szempontot, többféle megrendelőt és felhasználót veszünk figyelembe. Foglalkozunk a statisztikai elemzés klasszikus feladataival: a népesedési folyamatok elemzésével. a fő népgazdasági folyamatok elemzésével. Emellett az MSZMP Központi Bizottságának határozatai és a kormányhatározatok jelölnek ki számunkra aktuális elemzési feladatokat (például a munkásosztály helyzetének elemzése vagy a gazdasági szerkezet átalakulásának és a gazdasági hatékonyságnak elemzése). Maguk a statisztikusok is tanulmányoz- zák a felmerülő társadalmi és gazdasági problémákat. és ennek alapján kiválaszta—

nak olyan témákat, amelyeknek elemzését szükségesnek tartják. Ez utóbbi fajta té- máknál a kormány- és pártszervek érdeklődése az elkészült elemzések iránt, a követ- keztetések beépítése az állami és párthatározatokba, gazdasági és társadalmi ter- vekbe. legtöbbször igazolja, hogy a statisztikusok jól ismerték fel azokat a témákat.

amelyek a következő években az érdeklődés előterébe kerülnek (például a társadal- mimobilitás-vizsgálatok).

Az adott téma feldolgozása során a Központi Statisztikai Hivatal mérlegeli a

kérdés jelentőségét. és meghatározza azokat a célkitűzéseket. amelyeket-az elemzés

mélységében követni kíván. Ettől függően helyez súlyt arra, hogy rámutasson az észlelt pozitív és negatív tendenciákra, eredményekre és problémákra, a felső szin—

tű határozatok megvalósításának eredményeire és hiányosságaira. ezzel mintegy közvetve előkészítse a konkrét döntések meghozatalát anélkül természetesen, hogy magukban a döntésekben részt venne.

lgy válnak a statisztikai elemzések a végrehajtás ellenőrzésének eszközeivé és egyben az új döntések előkészítésének eszközeivé a népgazdasági tervezésnél. más társadalmi—gazdasági döntéseknél. az MSZMP Központi Bizottsága határozatainak

meghozatalánál, a pártkongresszusok határozatainak megfogalmazásánál.

AZ ELEMZÖ TEVÉKENYSÉG TlPUSAl A KÖZPONTI STATISZTlKAl HlVATALBAN

Röviden ismertetem az adatok készítése és elemzése közötti kapcsolat és mun- kamegosztás különböző szervezeti formáit.

1. A Központi Statisztikai Hivatalnak tudományos kutatóintézetei is vannak, mint az ad hoc gazdasági elemzéssel és rövid távú elemzéssel foglalkozó Gazda-

ságkutató Intézet. a demográfiai elemzéssel és prognóziskészítéssel foglalkozó Né- pességtudományi Kutató Intézet és a számítástechnikai tudományos kutatással fog—

lalkozó Számítástechnika—alkalmazási Kutató Intézet. Ezeknek elsődleges profiljuk a tudományos kutatás, és ehhez a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatokat használják fel. például a Gazdaságkutató Intézet a Közgazdasági főosztály által ké- szített adatokat. a Népességtudományi Kutató Intézet elsősorban a Népesedéssta- tisztikai főosztály által készített adatokat.

A Hivatal elnökének felügyelete alatt működő Gazdaságkutató Intézetnek ren- deltetésszerű feladata, hogy az aktuális gazdaságpolitikai problémákhoz kapcso- lódó elemzéseivel, javaslataival törekedjen segítséget nyújtani a gazdaságpolitika alakításához. Ennek megfelelően az Intézet munkájának előterében rendszeresen ké- szített, rövid távú gazdasági prognózisok állnak. Ezen túlmenően elemzései főként a gazdasági hatékonysággal, a gazdaságossággal, a szerkezeti kérdésekkel. a gaz- daságirányítási rendszerrel, a gazdasági növekedéssel, a jövedelemfolyamatokkal.

Magyarország és a világgazdasági helyzet összefüggéseivel, lényegében tehát gaz- dasági életünk leginkább aktuális kérdéseivel foglalkoznak.

Az a körülmény, hogy a Gazdaságkutató Intézet a gazdaságpolitikai döntések mérlegeléséhez igyekszik információt adni, olyan követelményeket támaszt munká—

jával szemben, mint például az operativitás, a gyakorlati kutatás, elemzés követel- ménye. Ez egyrészt azt jelenti, hogy elemzéseinek szinte ,,naprakészen" kell a gazda—

sági eseményekhez, folyamatokhoz kapcsolódniok. felfigyelve és nemegyszer felkelt- ve a figyelmet a gazdasági problémákra. Másrészt: az Intézetnek tevékenysége so—

rán a közgazdaságtudomány elméleti eredményeit a gyakorlatban kell hasznosíta- nia, más szóval munkájával szembeni követelmény az alkalmazott közgazdaságtudo- mány művelése. Továbbá: elemzéseiben mindíg az objektíven kritikus. ,,helyi szem—

pontoktól" nem befolyásolt megközelítésnek kell érvényesülnie, megteremtve ezzel a felső gazdasági és politikai vezetés számára a szélesebb körű áttekintést a döntési

lehetőségek mérlegeléséhez.

Az Intézet elemzéseinek egy részét magas állami gazdaságirányító fórumon, az Állami Tervbizottság ülésein vitatják meg. Csak példaszerűen említve: e testület évente egy alkalommal rendszeresen napirendjére tűzi az Intézet gazdasági előre—

jelzését. Példaként lehet azonban emliteni az Intézetnek úgyszintén e fórumon meg- vitatott azon elemzéseit, amelyek a beruházások—fejlesztések döntési rendszerével, az e téren alkalmazható gazdaságossági számítások továbbfejlesztésével: a nép- gazdasági hatékonyság gyakorlati mérésére szolgáló módszerekkel, azok összefüg—

géseivel: a népgazdaság szerkezetének különféle árakon történő vizsgálatával fog- lalkozt'ak.

A Gazdaságkutató Intézet tevékenységének szükségszerű alapját a Központi Statisztikai Hivatal információs bázisa képezi. Jóllehet vizsgálatainak jórészt a sta—

tisztikai adatbázis a kiinduló pontja, elemzései jellegükben eltérnek a Központi Sta- tisztikai Hivatal apparátusában készülő statisztikai elemzésektől.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Gazdaságkutató Intézet elemzései közötti eltérés tömören talán abban foglalható össze, hogy

a) az Intézet elemzései a jövőbe tekintenek (nemcsak az előrejelzéseiben, hanem vala—

mennyi vizsgálatában igyekszik következtetéseket levonni a jövőre is), míg a ..hagyományos"

statisztikai elemzések elsősorban a múlt tendenciáit, összefüggéseit elemzik;

b) az Intézet elemzései az esetek többségében javaslatokat is tartalmaznak, ami ugyan- csak nem feladata a statisztikai elemzésnek;

c) végül az Intézet kutatásai gyakran túllépnek a statisztikai információk adta lehető- ségeken, annál szélesebb körű (például vállalati, más intézményi stb.) közvetlen információkra

is támaszkodnak.

3.

A Népességtudomónyi Kutató Intézet munkaprogramjának összeállítása során

alapvető szempont, hogy a kutatási eredmények segítsék elő a felsőbb szervek né-

pesedési vonatkozású döntéselőkészítéseit, illetve hívják fel a figyelmet népesedési

helyzetünk valamely kedvező vagy kedvezőtlen változására, jelenségére.

E feladatnak megfelelően a Népességtudományi Kutató Intézetben folyó kuta—

tások egyik legjelentősebb területét a népesedéspolitikához, a népesedéspolitikaí

intézkedések tudományos megalapozásához kapcsolódó kutatások jelentik. A politi-

kai és az állami vezetés a népesedéspolitikaí célok tisztázása, valamint az ezek el-

éréséhez szükséges eszközök meghatározása kérdésében jelentős mértékben támasz-

kodott az Intézet kutatási eredményeire, és így elmondhatjuk, hogy a jelenleg ér- vényben levő népesedéspolitikaí koncepcióban és intézkedésrendszerben a magyar

demográfusok több éves kutatómunkája is tükröződik. A népesedéspolitika témakö—

rének jellegéből következik, hogy e területen érvényesül talán leginkább a demog-

ráfiai kutatások multidiszciplináris megközelítési elve.

A Minisztertanács által 1973—ban hozott komplex, gazdasági, társadalmi, egész-

ségügyi, szociális szempontokra, morális és tudati szférára kiterjedő népesedéspoli—

tikaí határozatokhoz kapcsolódóan az Intézet közvéleménykutató vizsgálatot hajtott végre. A kutatás nemcsak a népesedéspolitikai intézkedések fogadtatásáról, a lakos—

ság népesedési kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról adott képet, hanem infor—

mációkat adott a gyermekvállalásnál szerepet játszó döntési szempontokról és az anyagi és tudati ösztönző tényezőkről is.

Népesedéspolitikánk egyik fő célkitűzése, hogy a családok a jelenleginél na—

gyobb arányban vállalkozzanak a harmadik gyermek felnevelésére. Minthogy a né—

pesedési adatok tanúsága szerint a háromgyermekes családok aránya számottevően nem változott, kérdőíves felvételen alapuló kutatást végzünk a harmadik gyermek vállalását elősegítő anyagi és tudati tényezők feltárása céljából.

Népesedéspolitikánk távlati kialakításához szervesen kapcsolódnak a népesség számára és összetételére vonatkozó népességelőreszámitásaink. Az előreszámítások jelentősek nemcsak a demográfiai kutatások szempontjából, hanem a népgazdasági terveket kidolgozó intézmények számára is.

Az utóbbi években egyre sürgetőbben vetődik fel a népesség ..minőségének"

kérdése, mely témakört az Intézetben a biodemográfiai kutatások vizsgálják. A kü—

lönböző kiemelt népességcsoportok — mint az 1973—ban sorozáson megjelent fiata- lok. az egy éven aluli gyermekek, az iparitanulók, egyetemi hallgatók —— testfejlett- ségi és szociademográfiai állapotának feltárása révén a biodemográfia hozzájá- rulhat a népesség minőségi összetételének javításához, a népesség jobb testi és szellemi állapotának eléréséhez.

Az Intézet másik fő kutatási területe. mely közvetlenül a politikai és az állami szervek döntéselőkészítéséhez kapcsolódik: a terület- és településhálázat—fejlesztési tervek demográfiai vonatkozásainak vizsgálata. Az egyes területi egységek erőforrá—

sainak hatékony kihasználása. a termelőerők és a termelési eszközök racionális te—

rületi arányainak kialakítása. a népesség anyagi és kulturális színvonalbeli különb- ségeinek csökkentése céljából a kormány 1971-ben terület— és településhálózat-fej- lesztési koncepciót fogadott el. Ennek keretén belül meghatározta (: termelőerők te—

rületi elhelyezésének és a települések fejlesztésének összehangolását biztosító irány—

elveket, a települések hierarchikus rendjét, valamint a megvalósítás eszközrend—

szerét.

Az Intézetben folyó regionális kutatások e koncepció értelmében a népesség területi eloszlását alapvetően befolyásoló területi mobilitás. az urbanizációs és agg—

lomerációs folyamatok belső törvényszerűségeinek feltárására. sajátos jegyeinek

megállapítására irányulnak azzal a céllal, hogy minél részletesebb információt tud—

junk szolgáltatni a terület— és településfejlesztési politika igényeinek megfelelően.

2. A Központi Statisztikai Hivatalon belül van két terület. amelyeket magunk között szintetizáló területeknek nevezünk. Feladatuk elsősorban a Hivatal más fő- osztályai által készített adatok szintetizálása, az adatkészítés módszertanának fej- lesztése. Ezek: a Központi Statisztikai Hivatal gazdaságstatisztikai feladatkörében a Közgazdasági főosztály, amely a nemezetijövedelem- és mérlegszámításokkal, ársta- tisztikával, háztartás- és jövedelemstatisztikával foglalkozik. A Hivatal társadalom—

statisztikai feladatkörében pedig a szintetizálást módszertani kérdésekben a Mód—

szertani és Ökonometriai főosztály. az elemzés tekintetében pedig a Népességtu- dományi Kutató Intézet látja el. Ezek többek között a társadalmi szerkezettel, réteg- ződéssel és mobilitással, az életmód kérdéseivel. egyes kiemelt társadalmi és demog—

ráfiai csoportok (például nők, fiatalok, öregek) társadalmi helyzetével. társadalmi problémákkal és a társadalmi és demográfiai statisztikai rendszerrel (SSDS) kapcso—

latos kérdésekkel foglalkoznak. A szintetizáló egységek felhasználják elemzéseikben más főosztályok adatait. de saját maguk is végeznek adatgyűjtéseket. (Például a Közgazdasági főosztály rendszeres háztartásstatisztikát, az ötévenkénti családijöve—

delem—felvételeket, a munkaerő képzettségére vonatkozó adatfelvételeket stb, készit.)

3. A Központi Statisztikai Hivatal többi szakmai főosztálya. mint az lparstatiszti—

kai főosztály. a Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztály. a Mezőgazdasági Sta- tisztikai főosztály. a Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosztály. a Népesedés- statisztikai főosztály, a Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai főosztálya elsődlege- sen a területükre vonatkozó adatok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkoznak. de emellett elemzik is az általuk gyűjtött adatokat. Megemlíteném például a Mezőgaz- dasági Statisztikai főosztály elemzéseit a mezőgazdaság helyzetéről, azon belül a háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséről, annak hatékonyságáról. vagy a Népe- sedésstatisztikai főosztály elemzéseit egyes házassági kohorszok családterveinek ala-

kulásáról a házasságkötéskor és a házasság későbbi éveiben.

4. A Központi Statisztikai Hivatalnak minden megyében van igazgatósága. Ezek a megyei igazgatóságok a megye vezető szerveinek. testületeinek igényei szerint. azok számára speciális elemzéseket végeznek az általuk gyűjtött megyei adatok alapján, ! például egy—egy megye csecsemőhalandóságáról, munkásosztályának helyzetéről stb.

A regionális elemzéseket, amelyeket (: településtervezés és a regionális tervezés hasz—

nosít, a Hivatal központjában a Területi Statisztikai főosztály készíti.

A megyei szintű statisztikai adatok készítése és elemzése több problémát vet fel.

Egyrészt több -— elsősorban ipari — vállalat több megyében rendelkezik üzemekkel, telephelyekkel. és az ilyen nagy gazdasági egységek termelési adatait a különböző, megyékben levő alegységekre kell felbontani, ami az alegységek közötti termelési kapcsolatok miatt sokszor nehézségekbe ütközik. Másrészt a lakossági adatfelvéte- leknél a megbízható megyei szintű adatok biztosításához meglehetősen nagy min- tákra lenne szükség, a költségmegtakarítás szempontjai viszont a minták csök- kentése mellett szólnak. E nehézségeket azonban próbáljuk fokozatosan megoldani, mert a megyei vezetés statisztikai információ— és elemzésigénye az államigazgatás és a gazdasági vezetés decentralizálásával párhuzamosan növekszik, és ezt az igényt

a Központi Statisztikai Hivatal ki akarja elégiteni.

Szeretnék néhány szót szólni a Központi Statisztikai Hivatal új kezdeményezé- séről. az ún. Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszerről (ELAR). ahol az adatok

készítésének és elemzésének kapcsolata újszerűen vetődött fel. és ezért újfajta — vé—

leményem szerint jó —— megoldásokat alakítottunk ki. Az ELAR, amely a Központi Sta- tisztikai Hivatalnak a lakosságra vonatkozó valamennyi összeírását hivatott fokoza-

tosan integrálni, havonta. illetve negyedévenként megkérdezi a népességnek egy reprezentatív mintáját. (Ez a minta részben hosszabb ideig állandó. részben cseré- lődik.) Magának az adatfelvételek szervezésének, az összeírók irányításának és el—

lenőrzésének munkáját a Népesedésstatisztikai főosztály keretében működő osztály

végzi. a megyei igazgatóságok közreműködésvel. Az adatfelvételek megtervezésé-

ben, feldolgozásában és elemzésében más főosztályok is részt vesznek. Ezzel a szer—

vezeti formával szerencsésen tudjuk egyesíteni a népszámlálások és a mikrocenzu—

sok során szerzett tereptapasztalatokat a szakmai és szintetizáló főosztályok elem—

zési és tudományos nézőpontjaival.

Az adatok készítése és elemzése a Központi Statisztikai Hivatal munkájában szo- rosan összekapcsolódik. Nem mondhatnám, hogy az adatok készítése és elemzése

közötti munkamegosztás és kapcsolat egyetlen következetes sémát követ a Hivatal-

ban. A különböző szervezeti sémák a Hivatalon belül történetileg alakultak ki. és nem látom helyesnek az így kialakult helyzet erőszakos megváltoztatását. Ez nem jelenti azt, hogy e téren nem kövekeznek be változások. ellenkezőleg: állandó fejlődés mu—

tatkozik és ezt a fejlődést tervszerűen irányítjuk.

NÉHÁNY KONKRÉT PÉLDA AZ ELEMZÉSRE

A továbbiakban szeretnék néhány példát bemutatni az adatok készítésének és elemzésének kapcsolatára a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatából.

1. Családijövedelem-felvételek

1963 óta ötévenként végzünk reprezentatív mintán családi—. illetve háztartási- jövedelem-felvételeket. Ezek az adatfelvételek azóta a jövedelem— és szociálpolitika

megalapozásának fontos eszközévé váltak.

Az MSZMP lX. kongresszusának (1966) határozatai között szerepelt: ,,Arra tö—

rekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövet—

kezeti parasztság életszínvonala között". A XI. kongresszus (1975) pedig kimondta:

o,.Gondoskodni kell róla, hogy a munkásosztály és a parasztság jövedelme azonos színvonalú legyen. A társadalmi juttatások területén meg kell szüntetni a még meg—

levő különbségeket a bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezeti tagok között".

A családijövedelem—vizsgálatok sok más cél (például a jövedelmi egyenlőtlen- ségek alakulásának megfigyelése. az egy főre jutó jövedelem és a gyermekszám

közötti összefüggés megfigyelése) mellett arra is szolgálnak, hogy ezeknek és más

határozatoknak megvalósulását statisztikailag megfigyeljük, és jelezzük az eltérése-

ket a kijelölt céloktól.

1973 januárjában az 1973. január 1-i eszmei időponttal lebonyolított mikrocen—

zushoz kapcsolva végzett a Központi Statisztikai Hivatal jövedelemfelvételt. 35000

háztartásnak 1972. évi összes jövedelmét írták össze. A felvételt a Közgazdasági

főosztály végezte a mikrocenzust végrehajtó Népesedésstatisztikai főosztály közremű—

ködésével (10), (11). (12), (13).

Az elemzés fő megállapításai — az említett párthatározatokkal kapcsolatos kér—

déskörben — a következők:

1. a termelőszövetkezeti parasztság egy főre jutó jövedelme néhány százalékkal maga- sabb volt, mint :: munkásosztályhoz tartozó háztartásoké; 1

2. ez a különbség abból adódott, hogy a termelőszövetkezeti parasztháztartások jöve—

delme a háztáji gazdaságokból nagyobb volt. mint a munkásosztályhoz tartozó háztartásoké

a kisegítő gazdaságokból, és ez nemcsak kiegyenlítette a mezőgazdasági termelőszövetkezeti parasztság valamivel kisebb keresetét (: termelőszövetkezetből (amely alacsonyabb volt, mint a munkásosztályhoz tartozók keresete a munkahelytől, ahol alkalmazásban álltak), ha-

nem kissé magasabbá is tette a termelőszövetkezeti parasztság egy főre jutó jövedelmét;

3. mind a pénzbeni. mind a természetbeni társadalmi juttatások tekintetében a termelő- szövetkezeti parasztsághoz tartozó családok jövedelme lényegesen kisebb, mint a munkás- osztályhoz tartozó családoké.

Az 1973. évi családijövedelem—felvételnek ezek az elemzési eredményei lénye- ges szerepet játszottak abban, hogy a következő években egyrészt jelentős béreme- léseket hajtottak végre először az iparban dolgozó szakmunkásoknál, majd a más népgazdasági ágakban dolgozó ipari foglalkozású szakmunkásoknál, másrészt hogy a termelőszövetkezetí parasztság pénzbeli társadalmi juttatásait (a családi pótlékot.

a nyugdíjjogosultság feltételeit) fokozatosan a munkásosztályra vonatkozókkal azo- nossá fejlesztették. Ezzel a példával tehát jól illusztrálható, hogy sok esetben milyen lényeges döntéselőkészítő szerepe van a Központi Statisztikai Hivatal elemzéseinek.

2. A kis népességszámú községek fejlődési perspektiváí

Magyarországnak a múltból örökölt településhálózatát röviden úgy jellemezhe- tem. hogy

1. a főváros népességszáma aránytalanul nagy volt;

2. hiányoztak, illetve nem kellőképpen fejlettek voltak a többi nagyvárosok. amelyek a fővárosnak gazdasági ellenpólusai lehettek volna;

3. a közép- és kisvárosi hálózat területileg aránytalanul helyezkedett el, egyes ország—

részekben egyáltalán nem volt városi központ. a községi településhálózat elmaradott volt, azon belül is

különös problémát okoztak az ún. törpefalvak (500 lakosnál kisebb falvak). ame—

lyek egyrészt a Dél— és Nyugat—Dunántúlon, másrészt az északi hegyes vidék egy részén he- lyezkedtek el.

A szocialista tervgazdálkodás az 1960-as években célul tűzte ki. hogy a területi fejlődés egyenlőtlenségeit fokozatosan mérsékeli és egészséges településhálózatot alakít ki. Ezt a célt szolgálja az 1971. évben kormányhatározatként elfogadott Or- szágos Településhálózati Koncepció. Ebben körvonalazták a 2000. évig az urbani—

zálódást, kijelölték azokat a településeket, amelyek központi funkciókat látnak el és fognak a jövőben ellátni. Különféle szintű központokat különböztették meg: egy or—

szágos központot (a fővárost); 5 kiemelt felsőfokú központot (az öt legnagyobb vi- déki várost), amelyek többé—kevésbé egy olyan kör mentén helyezkednek el, amely- nek középpontja a főváros; továbbá felsőfokú, részleges felsőfokú, középfokú, rész—

leges középfokú, kiemelt alsófokú, alsófokú és részleges alsófokú központokat. Az országnak 3138 településéből ezeregynéhányat jelöltek ki valamilyen központi sze- repkörre. Több mint 2000 településnek nincs perspektivikusan ilyen szerepköre. Kö—

zülük 707 településnek a népességszáma 500-nál kisebb.

A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen gyűjtött és gyűjt adatokat a tele—

pülések fejlettségének különböző elemeiről. Ezek az adatgyűjtések. amelyek részben a népszámlálási adatokat, részben a településekre vonatkozó egyéb adatokat (pél—

dául a háztartási villamosenergia-fogyasztás adatait, a moziférőhelyek számát. az óvodai

férőhelyek számát, a bolti élelmiszer—forgalom összegét stb.) használnak fel.

nagy segítséget nyújtanak a településtervezés számára.

Itt most külön kiemelném az ún. törpefalvak, vagyis az 500-nál kisebb lakosságú falvak vizsgálatát (14), (15). (16). 1975-ben az ország lakosságának közel 7 száza—

léka élt ezeken a településeken. Népességszámuk -— az erős elvándorlás következ—

tében — a megelőző tíz évben közel 16 százalékkal csökkent. Kis népességszámuk

miatt legtöbbjük nem képes fogadni és gazdaságosan működtetni még a minden-

napos ellátást biztosító intézményeket sem. '[úlnyomó részükben nincs óvoda, felső

tagozatos általánosiskola, orvosi székhely, gyógyszertár stb. A Központi Statisztikai

Hivatal a közelmúltban elemezte ezeknek a községeknek helyzetét. Kimutatta ter—

mészetes szaporodásukat, az elvándorlás mértékét, a lakásépítés alakulását, a ke-

reskedelmi ellátásukra, oktatási intézményeikre vonatkozó jellemzőket. Mindezeket a jellemzőket vizsgálta aszerint is, hogy a tömegközlekedési eszközök igénybevéte-

lével mennyi idő alatt lehet a törpefaluból egy—egy nagyobb települést megközelí-

teni. —

Ezek az elemzések alapul szolgáltak ahhoz, hogy e községek egy részének ál—

lamigázgatási státusát megváltoztassák, kisebb községeket összevonjanak, vagy egy-

egy törpefalut államigazgatási szempontból hozzácsatoljanak valamely nagyobb te-

lepüléshez.

3. Az ifjúság helyzete

1971-ben az országgyűlés törvényt hozott az ifjúság jogairól. kötelezettségeiről,

az ifjúság helyzetével kapcsolatos állami feladatokról. Ennek végrehajtására vonat—

kozó részletes rendelkezéseket egy 1971. évi kormányhatározat tartalmazta. Többek között felhívta a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy teremtse meg az ifjúság statisz- tikai megfigyelésének rendszerét, és folyamatosan tájékoztassa a kormányt a tör—

vényben meghatározott feladatok végrehajtásáról, a kijelölt célok megvalósulásáról.

Ennek a célnak érdekében többek között a Hivatal a fent már említett 1973. évi családijövedelem—felvétel mintájában szereplő 16—29 éves fiatalok adatait elemez—

te.

Az elemzés többek között megállapította, hogy a fiatal keresők munkahelyi ke- resete egyes foglalkozási csoportokban viszonylag elmaradt az ugyanilyen foglal- kozású idősebb dolgozók keresetétől. Ez a megállapítás közrejátszott abban. hogy a felsőfokú iskolát végzett fiatal szakemberek kezdő fizetését országosan emelték.

Kimutatta az elemzés azt is. hogy a fiatal családok nagy részénél az önálló la- kás szerzésével kapcsolatos gondok hosszú ideig jelentős problémákat okoznak.

Ezek a problémák eltérő életkorban és eltérő intenzitással jelentkeznek az értelmi- ségi, a munkás és a termelőszövetkezeti paraszt fiataloknál, mivel e társadalmi cso- portok családalapítási szokásai és a lakáshoz való jutások módjai (bérlakás. társas—

házépítés, családi ház építése stb.) különbözők. Ennek az elemzésnek eredményei feltehetően hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a lakáshoz jutás állami támogatásá- nak differenciált formáit továbbfejlesszük, és így hatékonyságukat növeljük.

A példáknak ez a rövid válogatása azt a célt szolgálta. hogy szemléltetően bi- zonyítsam arra vonatkozó korábbi megállapításaimat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésre álló adatokat miként elemzi. s hogy az elemzésekhez ren- delkezik is minden képességgel, feltétellel. és a kormány hasznosítani is tudja eze-

ket az elemzéseket.

A STATISZTIKAI ELEMZES FELTÉTELEI

Az előzőkben leírt sokoldalú és nagyigényű elemző munka természetesen nagy

követelményeket támaszt a Központi Statisztikai Hivatallal és munkatársaival szem- ben. Ezért igen lényeges, hogy a munkafeltételek megfelelők legyenek a követel-

mények kielégítéséhez.

Mindenekelőtt nagyon lényeges, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tájékozott legyen a felső vezetés gondjairól. szándékairól. céljairól. Ezt szolgálja az a tény,

hogy a Hivatal elnöke államtitkári rangban van, és ezáltal hivatalból részt vesz a

Minisztertanács és más vezetőtestületek, bizottságok ülésein. Ugyanakkor a Köz- ponti Statisztikai Hivatal szervezeti helye a magyar állami szervek között szintén elő- segíti a tárgyilagos elemzést. A Hivatal ugyanis független mindazoktól a minisz- tériumoktól és az Országos Tervhivataltól, amelynek munkáját -— egyebek között — elemzi. Az 1973. évi V. törvény -—- a korábbi (1929. évi, 1952. évi) statisztikai törvé- nyekhez hasonlóan. így határozza meg a Hivatal helyét a legfelsőbb állami szervek között: ,,A Központi Statisztikai Hivatal a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt áll" (9. § /2/ bek.), és ,,Részletes feladatait, vezetését. szervezetét a Minisztertanács szabályozza" (lásd: indoklás a statisztikáról szóló törvényjavaslathoz). Más szóval nincs miniszter alá rendelve, hanem a Minisztertanács elnöke felügyeli a munkáját.

Ugyanakkor a Hivatal nem felelős a gazdasági és a társadalmi élet területén vég—

bemenő azon folyamatok alakulásáért, amelyeket vizsgál. például nem felelős a gaz- dasági tervek teljesítéséért. Ezáltal a tervek teljesítésében való érdekeltség, a jelen- ségek alakulásáért való felelősség nem akadályozza meg a pozitív és a negativ je-

lenségek egyformán pontos kimutatását.

Az elemzési munka fontos személyi előfeltétele, hogy a Központi Statisztikai Hi- vatal káderállománya megfelelően képzett legyen. Ebben a tekintetben a Hivatal

jól áll, talán nem túlzás azt mondani, hogy jobban. mint sok más statisztikai hivatal.

A Hivatal munkatársainak kb. kétötöde egyetemi és főiskolai végzettségű, az utóbbi—

ak aránya azonban a kétharmadot is megközelíti a szintetizáló főosztályokon és ku—

tatóintézetekben, és a felerészt megközelíti a szakmai főosztályokon. Az elemzéssel foglalkozó dolgozók jelentős része rendszeresen ír könyveket és tanulmányokat, tu- dományos fokozata van, tagja nemzetközi és hazai tudományos társaságoknak. Ál-

landó továbbképzésükről a legkülönfélébb formában gondoskodunk (17).

Ezenkívül gyakorlati szempontok is szólnak amellett, hogy a statisztikai adatok készítői elemzéssel foglalkozzanak. Elsősorban azt említeném, hogy maguk a statisz—

tikai adatok termelői, akik a kérdőíveket kidolgozzák, az adatgyűjtést megszervezik és ellenőrzik, a kódolás elveit kidolgozzák, és magát a kódolást folyamatosan ellen- őrzik. ismerik a legjobban azt, hogy ,,mi van az adatokban". A Központi Statisztikai Hivatal. amely az adatok előállítását az első fázistól az utolsóig végzi, szükségkép- pen biztosabb talajon áll, amikor az adatokat elemzi, és ennek alapján következ- tetéseket von le, mint az adatok felhasználói. Ezzel nem akarom kétségbe vonni a kutatóknak és a tervezőknek a jogát az adatok elemzésére, sőt nagyon is szüksé—

gesnek tartom azt, csak azt hangsúlyozom. hogy a statisztikusok azok, akiknek a sta- tisztikai adatok elemzésével elsősorban foglalkozniuk kell. Az intézkedésre javas-

lattétel nem a statisztika feladata, csak az előkészítés.

Végül meg kell említeni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal igen széles körű lehetőségekkel rendelkezik a statisztikai elemzések eredményeinek közzétételéhez.

Négy folyóiratot ad ki, ezek:

—- a Statisztikai Szemle, amely általában a közérdekű statisztikai elemzéseket közli;

— (: Demográfia, amely speciálisan demográfiai tudományos folyóirat;

k k— az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő, amely elsősorban ipari kérdésekkel foglal—

ou ;

—- a Területi Statisztika, amely egyrészt a területi összehasonlító elemzéseket. másrészt az egy-egy megyére vonatkozó elemzéseket közli, és így különösen a megyei statisztikai igaz—

gatóságok munkatársainak tanulmányait tartalmazza.

Emellett számos kiadványsorozatunk van, amelyeknek nagyobb része az adatok közlésén kívül elemzéseket is tartalmaz, mint például a Statisztikai Időszaki Közle- mények sorozat (amely 1957—ben indult meg, és jelenleg a 421. kötetnél tart).

PROBLÉMÁK A STATISZTIKAI ELEMZÉSSEL KAPCSOLATBAN

Megemlítenék néhány problémát is. amely az elemzési munkával kapcsolato- san előfordul. llyen a politikai elkötelezettség kérdése. Nem palástoljuk. hogy a szo-

cialista társadalmi rendnek hívei vagyunk, ennek fejlődését kívánjuk szolgálni. Ez

nem jelenti azt, hogy lemondunk a fennálló viszonyok bírálatáról, ha az szükséges, de ezt nem valamilyen ellenzéki álláspontról tesszük.

Egy másik probléma az elemzések publicitása. A statisztikai adatok vonatkozá-

sában jogszabályok rögzítik, hogy melyek a zárt. tehát a nyilvánosság elé nem kerü- lő adatok. Meg kell mondanom. hogy ezeknek köre igen szűk. lgy például nyilváno—

sak még a büntető igazságszolgáltatásra, az árak alakulására. a társadalmi asztá- lyok és rétegek jövedelemkülönbségeire stb. vonatkozó adatok is. A legtöbb elem- zés is nyilvános, sőt igyekszünk azoknak minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, de az elemzések nyilvánosságra hozatalát nem jogszabály alapján. hanem egyedi-

leg bíráljuk el.

Nagyon fontosnak tartjuk azt a pozitív kölcsönhatást. amely az elemzések olva- sói és készítői között fennáll. Az elemzések hozzájárulnak a felhasználók és a nagy- közönség tájékoztatásához. a tárgyilagos hely'zetmegítéléshez, az ő reakcióik az elemzésekre viszont jelzik a statisztikusoknak, hogy azokat hogyan fogadták. milyen vonatkozásokban értettek egyet velük, vagy jeleztek fenntartásokat azokkal szem-

ben.

Természetesen nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói elemzik ezeket a témákat. hanem a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő kutatóintézetei (pél—

dául a Közgazdaságtudományi Kutató Intézet. a Szociológiai Kutató Intézet stb.), az MSZMP KB Társadalomtudományi Kutató Intézete. egyes minisztériumok kutató in- tézetei (például a Népművelési Intézet), valamint egyetemi intézmények stb. is. Van tehát bizonyos párhuzamosság. Ezt azonban nem tartjuk rossznak. Egyrészt nem tart- juk ezeket a tudományos intézeteket riválisainknak. Másrészt igyekszünk velük köl- csönös tapasztalatcserét és együttműködést kialakítani és elemzéseinket, tudomá—

"nyos kutatásainkat összehangolni. Ezt nagymértékben elősegítik a középtávú és a

— hosszú távú országos tudományos kutatási tervek. amelyek végrehajtásában a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal is részt vesz, és amelyek kijelölik az egyes témák fő felelő- seit.

Végül a problémák között említeném az időtényezőt. A kormányzás igényei ope- ratívak, az elemzéseket gyorsan kell elkészíteni, hogy használhatók legyenek. Az ala- posság viszont időt igényel.Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy készítünk első gyorselemzéseket, majd részletesebb és alaposabb elemzéseket, végül hoszabb idő

után tudományos elemzéseket is ugyanazokról a témákról.

AZ ELEMZÉS EGYES MÓDSZERTANI KUVETELMÉNYEl ÉS ESZKÖZEl

Néhány gondolatot megfogalmazok arról is, hogy milyen módszertani elveket valósítunk meg elemzéseinkben.

Ilyen elv a ma olyan sokat hangoztatott. de viszonylag kevéssé alkalmazott in-

terdiszciplinaritás. Minden tudomány hangsúlyozza ennek fontosságát. de nehezen valósítja meg, mert egy—egy tudomány szakértője nehezen tanulja meg és veszi át más tudomány módszereit és szempontjait. A Központi Statisztikai Hivatalban az interdiszciplináris megközelítést elősegíti. hogy — azonkívül, hogy az elemző statisz- tikusok a statisztika tudományának tudósai - a Hivatal dolgozóinak egy része köz—

gazdász, másik része szociológus. egy további része demográfus tudós, vannak kö-

zöttük továbbá matematikusok, a rendszerelemzésnek, a kommunikáció tudományá- nak szakértői.

Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a matematikai modellek és matema- tikai statisztikai módszerek felhasználásának. A rendelkezésünkre álló adatok bősé- ge ugyanis az áttekinthetőség akadályává válna. ha különböző ilyen módszerekkel

— mint a többváltozós elemzés különböző módszereivel, a regresszió- és a faktorana- lízissel, a klaszter-elemzéssel, a kanonikus elemzéssel stb. — nem tömörítenénk és domborítanánk ki az adatokban rejlő fő tendenciákat és összefüggéseket. Az ilyen elemzések természetesen lehetetlenek voltak az elektronikus számítástechnika előtti

korszakban, és a számítógépek elemzési alkalmazásának lehetőségei csak most

kezdenek igazán kibontakozni.

Nagy súlyt helyezünk az összehasonlító elemzésekre. Az időbeli összehasonlítás a statisztikai elemzésben szinte természetes már. Sok területen alkalmazzuk Magyar- ország különböző területi egységeinek összehasonlító elemzését.

Igen fontosaknak tartjuk a nemzetközi összehasonlító elemzéseket. Kétoldalú elemzéseket végeztünk például a magyar és az osztrák ipar színvonalának összeha- sonlítására. a magyar és a lengyel társadalom mobilitásának összehasonlítására, a magyar és a csehszlovák gazdaság összehasonlítására ökonometriai modell segít—

ségével.

A sok országot felölelő nemzetközi összehasonlítások közül kiemelném például az egy főre jutó nemzeti jövedelem összehasonlitását az ENSZ keretében az 1970—es évek elején, a fogyasztás módozatainak összehasonlítását az UNESCO Társadalom- tudományi Kutatásokat Koordináló és Dokumentáló Európai Központjának szerve—

zésében.

Nagy súlyt helyezünk arra. hogy ne csak az átlagokat vizsgáljuk, hanem — ahol erre lehetőség van -— azt is, hogy milyen szóródások húzódnak meg az átlagok mö- gött, milyen termelőegységek, területi egységek vagy családok vannak az átlag fölött és alatt. Ennek egyik módszere az abszolút vagy relatív kategóriák sze—

rinti eloszlás bemutatása, például egy adott népességcsoport megoszlása az egy főre vagy az egy háztartásra jutó jövedelem nagyságkategóriái szerint. illetve a re—

latív kategóriák (például tizedek) részesedése az összjövedelemből (decilis eloszlás).

Jövedelemeloszlások elemzésénél fontosnak tartjuk a jövedelmi egyenlőtlenség sok- oldalú jellemzését és összehasonlitását. Esetenként vizsgáljuk az eloszlások jellegét is. becsülve a megfelelő matematikai eloszlásfüggvény paramétereit. A jövedelem- eloszlások leírására például általában a háromparaméteres lognormális eloszlás mutatkozott legalkalmasabbnak. Az elemzések nemcsak bemutatják az átlagakban mutatkozó különbségeket. hanem általában azt is vizsgálják, hogy bizonyos meny- nyiségi vagy minőségi ismérvek, illetve az ezekben levő különbségek milyen mérték- ben járultak ezekhez hozzá.

Végül szeretnék utalni arra. hogy az adatbázisok létesítése. amellyel a leg- utóbbi években kezdtünk foglalkozni, milyen széles körű lehetőségeket nyújt arra.

hogy az elsődleges elemzéseket követően az adatokat később másodlagos elemzé- sekkel vizsgáljuk.

Az elemzés módszereinek fejlődése természetesen visszahat a statisztikai adat—

felvételek és —feldolgozások módszertanára is. Újfajta felméréseket, adatfelvételi rendszereket alakítunk ki (utalok a már említett Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszerre), újfajta és egységes osztályozásokat vezettünk be, hogy az eredmények összekapcsolhatók legyenek.

Úgy gondolom, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban a statisztikai adatok

elemzésének igen nagy lehetőségei vannak. Ezek a lehetőségek. de velük párhu-

zamosan az elemzések iránt támasztott igények is állandóan növekedni fognak.

Kiemelnék néhány súlyponti feladatot az elemzés területén:

1. a gazdasági hatékonysági számítások módszertanának fejlesztése;

2. a minél részletezettebb — gyártási ágakig, sőt termékekig lemenő — gazdaságossági elemzések;

3. az életszínvonal és az életmód alakulásának sokoldalú elemzései, osztályok és réte- gek szerint részletezve, különös tekintettel a magyar társadalom átmeneti csoportjaira (pél—

dául a kettős jövedelmű, tehát munkás—paraszt háztartásokra);

4. a népesedési helyzet, különösen a születésszám alakulása. okainak feltárása.,

Tehát a munkánkkal szemben támasztott követelmények és saját meggyőződé—

sünk is arra indítanak, hogy a statisztikai adatok elemzését a statisztikai munka dön-—

tő fázisának tekintsük. és a jövőben még tovább fejlesszük.

lRODALOM

(1) Boreham, A. l.: How far should and could those who produce statistics engage in research and analysis? lSl Conference lnvited Paper. Warszawa. 1975.

(2) Norwood, ]. L.: Should those who produce statistics analyse them? How far analysis should go?

An American view. lSl Conference invited Paper. Warszawa. 1975.

(3) Bartels, H. — Fürst. G.: Entwicklungen in der Organisation der amtlichen Statlstik der Bundes—

republik Deutschland. Allgemeines Statistische's Archiv. 1973. évi 3. sz. 237—254. old.

(4) Moser, C. A.: The future role of the Central Statistical Office. Statistical News. 1968. évi 1. sz.

1—6. old.

(5) Dr. Horváth Gyula: A Nemzetközi Statisztikai intézet 40., Varsóban tartott ülésszaka. Statisztikai Szemle. 1976. évi 3. sz. 258—273. old.

(6) Dr. Horváth Gyula: ENSZ szeminárium a statisztikai szervezetek feladatairól. Statisztikai Szemle.

1977. évi 7. sz. 718—730. old.

(7) Dr. Horváth Gyula: KGST tudományos szeminárium Budapesten. Statisztikai Szemle. 1977. évi 10.

sz. 1016—1026. old.

(8) Bálint József: Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban. Statisztikai Szemle. 1975. évi 12. sz. 1171—1177. old.

(9) Bálint József: A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980—es években.

Statisztikai Szemle. 1977. évi 4. sz. 341—348. old.

(10) Dr. Zafír Mihály: A társadalmi osztályok és rétegek jövedelmi különbségei. Statisztikai Szemle.

1976. évi 5. sz. 453—473. old.

(11) Dr. Zafír Mihály: A lakosság jövedelme és fogyasztása az 1947—1976. években. Statisztikai Szemle.

1977. évi 10. sz. 949—969. old.

(12) Dr. Zaiír Mihály: A lakosság jövedelme és fogyasztása alakulásának tendenciái. Statisztikai Szem- le. 1977. évi 12. sz. 1189—1206. old.

(13) Bálint József: Társadalmunk rétegződése és a jövedelemarányok a statisztika tükrében. Társadalmi Szemle. 1976. évi 4. sz. 31—48. old.

84) Kovács Tibor: Aprófalvak a magyar településhálózatban. Területi Statisztika. 1976. évi 2. sz. 93- 101. o .

(15) Kovács Tibor — Dr. Szauter Edit: A törpefalu-probléma a magyar faiuhálózatban. Területi Statiszti- ka. 1978. évi 2. sz. 123—133. old.

(16) Turáni József: A községi településrendszer helyzete, fejlődésének és fejlesztésének lehetőségei, kü—

lönös tekintettel az aprófalvas rendszer sajátosságaira. Területi Statisztika. 1973. évi 5. sz. 560—572. old.

(17) Varga Gyula: A Központi Statisztikai Hivatal dolgozóinak állományi összetétele. Statisztikai Szemle.

1973. évi 4. sz. ADÓ—420. old.

PE3iOME

Hacrosman CTaTbSl conepmm marepuan noxnaga, npegctaenennoro npeacenareneM LLeHTpaanoro cvamcmuecnoro ynpaenenun Ha paccmorpenue cocrosaweücn ; moHe 1978—

roga ceccuu Koncpepeuunu eaponeücxnx crawcruxos no npocsőe nai-moi opranuaauuu.

Aarop aauumaercn pomno aHann'rM-iecxoü paőo'rsl a nearensnocm LieHTpam-loro cra—

rucruuecxoro ynpaanennn " nanaraet cymectaymmne a Benrpnn npennocunkn mm cra- mcmuecuoü ananumuecnoü paÖOTbI.

B nepaoü uacm caoeü crarw aarop p.ae-r onpeAenenne nonmmt cramcruuecxoro ana- nuaa, usnaraet paaaepnyamyrocn s MemaynapoAi-imx Mücurraőax nucxyccmo 06 anannm—

uecxoü paöote " saTeM nonsnomuaaer cnomuswuecn :; aeHrepcxoü npak'mxe OCHOBHble anHuHi'lbl auanumuecnoü nearenbnocm. l'ly'reM ocymecranenuu nocneAan craTuC'muecme enemies: npeapamaiorcs :; cpencrso nOAI'OTOBKM pemenuü u Komponn Han ux ablnonne—

"nem a oőnacm HapoAHoxosnücraeHHoro nnanupoaaunn, npyrux oőuecrseHHo-axonomu- neem—ix peLueHnü, a Temze nonroroakn napmünblx " anBHTeanTBeHHbIX nocranosnennü.

B naaneüLueM aBTop usnarae'r cause memAy cőopom " aHannaoM p.aHHblx " paanm- Hble opraHnaauuouHbie CPOprI pa3Aenem—m prna a senrepcxom u.eHTpöanOM cra'mcm- ueCKOM ynpaaneunn. l'lonpoőno pöCCManHBaeT Aemensnocn u aagaun HayuHo-nccneno—

earenbcmx micmry'ros, cpyHKul—ionnpyioumx npu anaanemm. Ocranaanuaaetca Ha esene- HMM EAMHoi—i CHCTeMb! cőopa p.aHHblx o Hacenemm, B Koropoü s pesynbrare Hoaoü csnsn memny nonyueHueM " aHannsoM AaHHbIX anaaneuue cmorno anMeHHTb HOBble pemem—m. Kpome aroro asrop Ha ocnoaannw Kouxpemux npaxmuecknx nprepoa nouaausaer csnsb memgy npouaaoncraom " anannsoM AaHHbIX.

B ganbueüweü uacm crarbu aerop nonuepuusaef suaueuue coananwn npeAnOChanK, HeOÖXOAHMle .unn ocymecmneuus ananmuuecxoü paőorsl. Bcnen 33 3THM sannmaerca npoőnemamn, aoaHnKaiomuMu a one ananwmuecxeü paÖOTbl, a sa'reM nemoucrpupyer npn- menneMbre a paőote Meronnuecme npnnuunbi " cpencraa.

B sakmounrenbuoü uacm ouepxa yKasblaae'r Ha Te saga—m, KOTOpble "Mer-or Hanőonb- mee arra!-lenne s oőnacm ananmmeckoü nemenbnocm.

SUMMARY

The study is an invited paper presented at the June 1978 Session of the Conference of European Statisticians by the President of the Hungarian Central Statisticial Office. lt deals with the role of analysis in the activities of the Central Statisticial Office and discusses the conditions of statistical analysis in Hungary.

In the first part of the study the author defines the concept of statistical analysis. revíews the international debate on the analytic work. then summarizes the basic principles of analysis followed in the Hungarian practice. Statistical analysis has become, through realization of these principles, the means of the foundation of decisions, and of the control of their imple- mentation in national economic planning, in other socio-economic decisions. and in formulat- ing the party and government decisions.

The author discusses the relation between the collection of data and their analysis as well as the various organizational forms of division of labour in the Hungarian Central Sta—

tistical Office. He deals in detail with the activities and tasks of the scientific research insti- tutes functioning under the supervision of the Statistical Office. He touches upon the introduc- tion of the Uniform System of Population lnauires in which the Statistical Office has applied new methods as a result of the new relation between the production of data and their analy- sis. The author shows by actual examples from the practice of the Statistical Office the rela- tion between the production of data and their analysis.

The subseauent part of the article stresses the importance of creating the necessary conditions of work for the analytic activities. lt deals with the problems met in the analytic work. then presents the methodological principles and tools applied in this field.

In the concluding part of the study the author emphasizes the tasks of greatest impor—

tance in the analysis.