A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának tudományos és módszertani munkája

A SZOVJETUNIO KOZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK TUDOMÁNYOS ÉS MODSZERTANI MUNKÁJN

M. KOROLEV

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója rávilágított a pártnak az előző kongresszus határozatainak valóra vál- tása érdekében kifejtett sokrétű tevékenységére, bemutatta a szovjet nép nagyszerű teljesítményeit. A XXV. és a XXVI. kongresszus között eltelt időszakban a Szovjetunió lényegében előbbre lépett a kommunizmus anyagi—műszaki bázisa megteremtésé—

nek irányában. Hatalmas sikereket ért el a szovjet tudomány is.

Az SZKP XXV. kongresszusa az alábbi feladatot tűzte az állami statisztika elé:

,,Javitani kell a számviteli és beszámolási rendszert. a statisztikai információt az irá- nyitás és tervezés növekvő követelményeinek megfelelően."1 A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala e feladat megoldásának rendelte alá egész tudományos mód-- szertani munkáját az elmúlt ötéves terv időszakában.

Ez mindenekelőtt a statisztikai mutatószám-rendszer tavábbfejlesztését jelen- tette: a társadalmi—gazdasági fejlődés új jelenségeit és folyamatait tükröző muta- tók bevezetését. a meglevők módosítását a társadalmi termelés jellemzőinek ponto- sabb bemutatása érdekében olyan feltételek között. amikor az ágazati, valamint a területek közötti kapcsolatok bonyolultabbakká váltak.

Ennek során a fő figyelem azokra a mutatószámokra irányult. amelyek a társa- dalmi termelés népgazdasági és ágazati hatékonyságáról. a termékek és a munka minőségéről. a gazdálkodás tervezésének és mechanizmusának továbbfejlesztéséről adnak információt az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által ,,A tervezés javításáról és a gazdasági mechanizmusnak a termelés hatékony- ságára és a munka minőségének emelésére gyakorolt hatása tokozásáról" cimmel

hozott 1979. július 12—i határozatnak megfelelően.

A határozat elfogadása után eltelt időszakban a Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hivatala számos intézkedést tett az említett határozat rendelkezéseinek végre-—

hajtása során új mutatószám—rendszernek, a termelési egyesülések, vállalatok és.

szervezetek beszámolóinak kidolgozására, a meglevő kérdőívek megváltoztatására, a' számbavétel módszertanának. az útmutatóknak és utasításoknak. az információk elektronikus feldolgozásának, valamint az összesítő beszámolójelentéseknek felül- vizsgálatára.

Ennek eredményeképpen a gyakorlati munkában bevezetésre került egy sor statisztikai mutatószám: a normatív tiszta termelés. a kiváló minőségű termékek ará-

* O naucsnoj i metodologicseszkoj rubote CSZU SZSZSZR. Vesztník Sztatísztíki. 1981. évi 6. sz. 3—16';

old. (Kissé rövidítve.)

1 Materialü XXV szjezda KPSZSZ. Moszkva. Politizdat. 1977. 1724 old.

-1 1 30 M. KOROLEV

Anya, az előírt munkás- és alkalmazotti létszám, az egy rubel termelési értékre jutó bér normatívája, a beruházási és építési—szerelési munkák tervezett szintje, az épí-

tőipari árutermelés volumene stb.

A statisztikai mutatószám-rendszer és a beszámolási rendszer felülvizsgálatával

egyidejűleg a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának főosztályai aktívan részt vettek a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésével kapcsolatos olyan szabályo-

zások kidolgozásában, mint ,,A kiváló minőségű termékek termelése növelésének

tervezési és számbavételi rendje", ..Az egy rubel termelési értékre jutó hosszú idő—

tartamú bérnormatívák megállapításának rendje". ,, A közbenső fizetés nélküli elszá—

molásra való áttéréssel kapcsolatban a megrendelőknél felszabadult eszközökneka Szovjetunió Beruházási Bankja (a Szovjetunió Állami Bankja) által való felhaszná—

lása . . ,,Módszertani útmutatások az ötéves tervben előirányzott feladatok teljee

sítésének értékeléséhez a gazdaságirányítás valamennyi szintje számára az ötéves

terv kezdetétől, az éves terv esetében az év_ kezdetétől göngyölítve" stb.

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1979. július 12—i határozatának egyik legfontosabb követelménye: a tervek kiegyensúlyozottságának növelése a terv— és ténymérlegek rendszerének bővítése, a mérlegszerű elszámolások jelentős növelése és az ágazati kapcsolatok mélyrehatóbb vizsgálata alapján.

Az állami statisztikai szervek a mérlegmunkák bővítésével és elmélyítésével vó—

laszoltak a felhívásra.

Programokat és módszertani anyagokat dolgoztak ki a soron következő ágazati kapcsolati ténymérlegnek kibővített séma és az éves mérlegnek összevont ágazatok 'szerinti összeállításához; kidolgozták az ágazati kapcsolatok ténymérlegében szerep—

lő tiszta termelési mutatók kiszámításának módszertanát. A Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatalának Tudományos Kutató intézete ,,A népgazdasági mérleg tovább—

fejlesztésének módszertani problémái" c. témában végzett kutatások eredménye—

képpen javaslatot készített az ágazati ténymérleg alapmutatóinak összehasonlító árakon való értékelésére stb.

Kidolgozták a soron következő, az 1977—re vonatkozó ágazati kapcsolati tény—

mérleget az ágazatok és termékek kibővített nómenklatúrája szerint mind tényleges, mind összehasonlító árakon. Ez a hatalmas tudományos munka, amely évente ki—

egészül az összevont ágazatok szerint összeállított mérleggel, értékes információt szolgáltat a bővített újratermelés arányai időbeli változásának elemzéséhez, a nép- gazdaság struktúrájának. e struktúra változásainak tanulmányozásához (az alap—

vető okok és tendenciák, a termelés és termékelosztás során kialakult tartós ágazati kölcsönkapcsolatok meghatározása mellett). az általános jellegű termelési ráfor—

dításoknak, a termelés hatékonyságának vizsgálatához. Ennek kiegészítéseképpen a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala — a mérlegmunkák gyakorlatában első ízben —- összeállította és a Szovjetunió Tervhivatalának rendelkezésére bocsátotta a termékeloszlás 16 évre (1960—1976) vonatkozó összehasonlító árakon kifejezett idő—

soraít (termelő és nem termelő fogyasztás szerint részletezve, a népgazdaság és az ipar 18 ágazata szerinti bontásban).

Ágazati kapcsolati ténymérlegeket készítettek a szövetségi köztársaságokban is.

-az OSZSZSZK-ban pedig gazdasági körzetenként. E mérlegek tő mutatóit ,,tiszta"

népgazdasági ágak, valamint ,,gazdasági" ágazatok, ipari minisztériumok és főha—

tóságok szerint dolgozták ki.

Kidolgozták a munkaráfordítások és az állóalapok ágazati kapcsolati ,ténymér—

'legeit az ágazati kapcsolatok és arányok részletesebb tanulmányozása céljára.

Jelentős módszertani munkát végeztek a városi munkaerőmérlegek kidolgozásá- :nak előkészítése érdekében. E mérlegeket kísérleti célból egyes városokra vonatko—

A SZOVJET KSH MUNKÁJA 1131

'záan az 1980. évi adatok alapján állítják össze, a ténymérlegeket pedig a köztársa- sági, határterületi és területi központok szerint az 1981. évi adatok alapján készí—

tik el. Elkészültek és a Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Módszertani Taná- csa elé kerülnek megvitatásra a városi munkaerómérlegek számításának alapvető

módszertani szabályai.

A tizedik ötéves terv időszakában nagy jelentőséget tulajdonítottak a társadal—

mi termelés népgazdasági és ágazati hatékonysága statisztikai vizsgálata tökélete- sítésének. Kidolgozták és elméletileg megalapozták több olyan mutatószám kiinduló tételeit és számításának módszereit. amelyeket a társadalmi termelés hatékonysága növekedési tényezőinek elemzésére használnak fel az iparban, a beruházások terü-

letén és a mezőgazdasági termelésben.

Továbbfejlesztették az ipari termelés hatékonyságát kifejező mutatószám-rend- szert, ami megfelelő módon kifejezésre jutott a beszámolójelentésben is. Tanulmá- nyozták az A és a B csoportba tartozó termékek termelése növekedési ütemének statisztikai vizsgálati módszereit. Gyakorlati alkalmazásra került az új és az újjá- épített üzemek üzembe állítására vonatkozó statisztika.

1977—1979—ben kidolgozták az anyagi termelés területén előforduló veszteségek és tartalékok kiszámításának típus metodikáját. 1979—1980—ban kutatásokat végez—

tek az anyagi termelés egyes ágazataiban (ipar, mezőgazdaság, beruházás, vasúti szállítás). és a veszteségek és tartalékok kiszámítása módszertani útmutatóinak ki—

dolgozása és bevezetése folyamatban van.

A statisztikai szervek nagy munkát végeztek a mezőgazdaság területén tapasz—

talható további szakosodást. koncentrációt és az agráripari integrációs folyamatokat jellemző statisztikai információs rendszer továbbfejlesztése érdekében. Kidolgozták többek között az agrár-ipari vállalatok és pénzügyi—gazdasági tevékenységük tanul-

mányozására szolgáló mutatószám-rendszert.

Kidolgozták azt a mutatószám-rendszert, amely komplex módon jellemzi a beru—

házások, a meglevő üzemek műszaki újrafejlesztésével és rekonstrukciójával kapcso—

latos munkák gazdasági hatékonyságát, a beruházások tényleges megtérülési ide- jét. Megszervezték a tervezés tényleges határidőinek a normatív határidőkkel össze- ,hasonlított vizsgálatát, valamint az üzembe helyezett kapacitások fajlagos beruhá—

zási költségének a tervezettől és a normatívától való eltérése okainak tanulmányo—

zását.

Kibővítették a szállítási vállalatok munkája hatékonyságát befolyásoló egyes té- nyezők tanulmányozásának mutatószám—rendszerét. A beszámolási rendszerbe be—

vezették többek között azokat (: mutatókat. amelyek a konténeres és a csomagszállí- tás fejlődését, a többtonnás konténerekkel dolgozó állomásokat, a csomagolási és konténeres szállítási eszközöket, valamint a szakosított átrakodó berendezéseket jel- lemzik: bevezettek továbbá olyan mutatókat, amelyek a különböző szállítási formák

kölcsönös kapcsolatait jellemzik.

Komplex kutatásokat végeztek .,A tudományos—technikai haladás statisztikai tanulmányozása" című téma körében, aminek eredményeképpen javaslatokat dol- goztak ki a tudományos—technikai haladásnak a termelés anyag- és költségigényes- ségére gyakorolt hatása értékeléséhez. A tudományos—technikai haladás hatékony—

ságának alapvető statisztikai mutatószám-rendszeréről készített előterjesztésta Köz- ponti Statisztikai Hivatal Tudományos Módszertani Tanácsa jóváhagyta.

A tizedik ötéves terv időszakában nagy figyelmet fordítottak a termelés és a

munka minőségét vizsgáló statisztika módszertanának tökéletesítésére.

A Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Kutató Intézete kidolgozta a munka minőségét vizsgáló statisztika módszertani alapjait; ezek kiindulásul szolgáltak a

1 1 32 M. KOROLEV

munka minőségét vizsgáló statisztikai mutatószám-rendszer előkészítéséhez az ipar—

ban. az építőiparban, a mezőgazdaságban, az áruszállításban és a kereskedelem—

ben.

Az ipari vállalatok és egyesülések mutatószám—rendszerébe. beszámolójelenté-

seibe bevezetésre kerültek olyan mutatók, mint: ..A kiváló minőségű termékek aránya

az áru- (bruttó) termelés összvolumenében" és ..A javított minőségű és választékúr termékek termelése, az N (újdonság) jelzővel ellátott termékek kimutatásával".

Kibővítették a felvásárolt mezőgazdasági termékek minőségét jellemző mutató—u számokat és a beszámoltatás rendszerét.

Mélyrehatóbb lett az építkezések minőségének tanulmányozása. l976—tól beve- zették az üzembe helyezett építési objektumok minőségéről, 1977—től pedig az épí—

tési—szerelési munkák teljesítményértékéről szóló beszámolót. A tervező és kutató munkák tervének teljesítéséről szóló beszámolót kiegészítették a minőség mutató-v

számaival. A lakás- és a kulturális szolgáltatási célokat szolgáló építkezések minő——

ségének tanulmányozására az éves beszámolójelentésből kapott adatok mellett szé—r les körben alkalmazták a reprezentatív felvételeket. Ezek alapján vizsgálták az épít-, kezések minőségét. időtartamát. a lakóházak átadásának ütemességét, az orloví la- kásépítési tapasztalatok terjesztését, az új típustervek alkalmazását a lakásépítés

ben.

Továbbfejlesztették a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatok munkájának mi- nőségét vizsgáló statisztikát, valamint e vállalatok által értékesített termékek minő- ségi statisztikáját. A nagykereskedelmi szervezetek beszámolóját olyan mutatókkal egészítették ki, amelyek az áruk selejtezésének alapvető okait jellemzik. 1980—tól be—

vezették az N indexszel és az állami minőségjelzéssel ellátott áruk egyes választék- fajtáira vonatkozó minőségellenőrzés eredményének mutatóit.

A Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Kutató Intézete 1979-ben a lakos—

sági szolgáltatások minősége statisztikai értékelésének módszerét kutatva előkészí—

tette az adatfeldolgozás eszköztárát és programját, a megrendelések teljesítésének és a vállalatok által a lakosság részére nyújtott szolgáltatások minőségének és ha- táridejének reprezentativ vizsgálata számára. Bevezették a statisztikai gyakorlatba"

a szolgáltatások minőségéről szóló statisztikai beszámolójelentést, amelynek alapján reprezentatív vizsgálatokat végeztek 1979—ben és 1980-ban valamennyi szövetségi köztársaságban.

Mélyrehatóbbá vált a lakosság munka— és életkörülményeinek tanulmányozása, azon szolgáltatásfajtáknak és volumenük növelésének kutatása. amelyek a ház- tartási munka könnyítését és a dolgozók pihenését, a szabadidő hasznos felhasz-

nálását szolgálják.

A Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Kutató Intézete kutatásokat végzett—

(: társadalomstatisztikai mutatószám—rendszer. a mutatók számítási módszereinek to- vábbfejlesztése céljából. és javaslatokat dolgozott ki a társadalmi folyamatok fej—v lődésének intenzitását, a lakosság szociális körülményeit összefoglaló mutatók fel- használására. valamint az életkörülmények értékelésére vonatkozóan a tudományo- san megalapozott, racionális normák vagy szabványok kialakítása érdekében. Új irányzat volt a munkában a környezetstatisztikai mutatószám-rendszer tervezetének előkészítése, melynek mutatói a városi településeken élő ember környezete minősé—

gének elemzéséhez. tervezéséhez és irányításához szükségesek. A társadalomstatisz- tikai módszertani munkák közül meg lehet említeni a főleg fizikai és főleg szellemi munkával foglalkozók létszámának megállapítására vonatkozó módszerek pontosítá- sát. valamint a képzettségnek a család életmódjára gyakorolt hatása tanulmányo-

zásának előkészítését szolgáló munkák megindítását.

A szovm KSH MUNKAJA 1133

A statisztikai szervek tudományos és gyakorlati munkatársai jelentős mértékben járultak hozzá azokhoz a kutatásokhoz. amelyek az 1979. évi össz-szövetségi nép- számlálás előkészítésének, végrehajtásának, anyagai feldolgozásának módszertani kérdéseire irányultak. E népszámlálás eredményeképpen, mint ismeretes, olyan pon-

tos és részletes adatokat szereztek a lakosság számáról, elhelyezkedéséről és össze-

tételéről, amelyek elengedhetetlenek a munkaerőforrások változásait kifejező ten- denciák tanulmányozásához, az erőforrások racionálisabb kihasználásának megha- tározásához.

A tervező és irányító szerveknek a lakosság természetes mozgására és vándor- lására vonatkozó információk iránti növekvő igénye szükségessé tette a beszámolók mutatóinak bővítését. Ezek az adatok, összekapcsolva az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás adataival, lehetővé tették a lakosság létszámára és összetételére vo—

natkozó előrejelzések és továbbvezetések javítását.

A Központi Statisztikai Hivatal Tudományos Kutató lntézete ,,A Szovjetunió de—

mográfiai folyamatainak a népmozgalmi és népszámlálási adatokon alapuló ku- tatása" c. problémakörben kidolgozta az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás és a természetes népmozgalmi és vándorlási adatok alapján végzett demográfiai számí—

tások módszertanát. Előkészítették a házassági, a születési és a halandósági táblák számításának alapvető módszertani szabályait; a születések száma várható tenden- ciáinak értékelését a népességelőrejelzés céljára; a népesség nemzetiség, családi állapot és a képzettség színvonala szerinti összetételének továbbszámítását. Meg- vizsgálták az egy éven aluli gyermekek halálozásának társadalmi—demográfiai té—

nyezőit.

Az összes tudományos erő mozgósítása érdekében szükségessé vált az állami statisztika automatizált rendszere (ASZGSZ) második fejlesztési szakaszának kidol- gozása. A tudományos kutató, tervező és kísérleti munkáknak ez a hatalmas együtte—

se 1980—bon fejeződött be, amikor is az ASZGSZ második fejlesztési szakaszának vég- rehajtásáról szóló beszámolót az Állami Tárcaközi Bizottság elfogadta. Új elektroni—

kus adatfeldolgozó komplexumokat helyeztek üzembe. amelyek új műszaki alapokon nyugszanak. magasabb szinten integráltak, és nagyobb elemzési lehetőségeket biz—

tosítanak; a tizedik ötéves tervidőszakban létrehoztak hét statisztikai alrendszert (ipari, mezőgazdasági, beruházási, anyagi—műszaki ellátási statisztika, háztartás- statisztika. kulturális, és tudományos kutatási statisztika, nemzetközi statisztika), au—

tomatizált adatbankokat létesítettek (a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalá—

nok Számítóközpontjában, a belorusz és az észt köztársasági központi statisztikai hivatalok számítóközpontjaiban. valamint a Tomszki Területi Statisztikai Hivatalban).

továbbá megszervezték az ASZGSZ műszaki, információs, programozási, személyi és jogügyi támogató alrendszereit.

Az 1976—1980, évekre vonatkozó munkaprogramnak megfelelően, amelyet a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága hagyott jóvá, kidolgozták a Műszaki—gazdasági Mutatók Össz-szövetségi Osztályozóját, valamint automatizált rendszerét, és megtörtént részleges bevezetése is. A statisztikában használatos osz—

tályozások összehangolása céljából előkészítették az Össz—Szövetségi Egységes Osz—

tályozási és Kódolási Rendszer (ESZKK) !. és ll. fejlesztési szakaszának bevezetését.

Az ASZGSZ második fejlesztési szakaszának végrehajtása lehetővé tette széles front számára az új számítógépek és adatátviteli eszközök üzembe helyezését. Meg kell jegyezni. hogy e fejlesztési szakasz végrehajtása menetében sor került műszaki előtervezésre és kísérleti munkára is a statisztikai táv-adatfeldolgozási rendszer lét- rehozása céljából. Kidolgozták az automatizált statisztikai adatfeldolgozás rendsze—

rét széles körű táv-adatfeldolgozás alkalmazásával, az automatizált adatbankokat,

1134 M. KOROLEV

a számítógépes párbeszédes üzemmódot és a lyukasztás nélküli adatrögzítés és adatbevitel módszerét. Az ASZGSZ második fejlesztési szakaszának több termékét ki—

állították a Népgazdasági Kiállításon, ahol magas értékelést kaptak.

Különös figyelmet érdemelnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusa határozataiban előírt közös használatú számítóközpontok létrehozásának ér—

dekében kifejtett tudományos kutató és tervező munkák. Az ötéves terv időszakában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának rendszerén belül Minszkben, Tallin—

ban. Tomszkban és Tulában hoztak létre és adtak át ilyen számítóközpontokat. Ezek a számítóközpontok a megrendelők, előfizetők különböző típusú kihelyezett terminá—

lokon keresztül való kiszolgálásával nagyon hatékonynak bizonyultak.

A közös használatú számítóközpontok létrehozása során számos olyan banya-v lult tudományos és műszaki kérdést kellett megoldani. amelyek a megfelelő változa- tok kiválasztásával és realizálásával. a műszaki bázis megteremtésével. az előfizetői hálózat megszervezésével, a táv-adatfeldolgozás kidolgozásával és bevezetésével függtek össze. Biztosították (: kivitelezést. az Egységes Számítástechnikai Rendszer——

hez való csatlakoztatást és a táv—adatfeldolgozás technikai eszközeinek üzembe he—

lyezését; megoldottak 440 feladatot 71 előfizető számára. és kidolgoztak olyan prog—

ramokat. amelyek biztosítják az előfizetői telephelyek fenntartását és az előfizetői hálózat funkcionálását. Nagy munkát végeztek az adatkezelő-rendszerek elsajátítá—

sa, az adatbankok létrehozása érdekében a regionális szervezetek és vállalatok in—

formációigényeinek kiszolgálása céljából.

Ebben a' munkában aktívan részt vettek a statisztikai hivatalok és számítóköz—

pontjaik kollektívái. A közös használatú számítóközpontok tervezése egy sor minisz-

térium és főhatóság tudományos, kutató és tervező intézetének közreműködésével

történt. melyek között megtalálható a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutató Intézete. az Össz-szövetségi Állami Tervezési—technológiai lnté—

zet, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának a szervezés és az irányítás problémáival foglalkozó tudományos kutató intézete és számos egyéb au—

tematikai, híradástechnikai tudományos kutatóintézet.

Általában az elmúlt ötéves terv időszakában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala tudományos munkájára. az ország számos tudományos, kutató-, tervező- és oktatóintézetével kialakított szoros gyakorlati kapcsolat, a főhatóságok, szervezetek tudósainak a tudományos kérdések megvitatásába, az állami statisztikai szervek tu- dományos—módszertani munkájába való bekapcsolása volt a jellemző. Fontos ko- ordinációs szerepet tölt be ezen a téren a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata—

lának Tudományos Módszertani Tanácsa, melynek bizottságai a tizedik ötéves terv időszakában körülbelül 150 jelentős tudományos és módszertani kérdést vizsgáltak meg.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának rendszerén belül folyó tudomá- nyos kutató és módszertani munkák irányát és alapvető tartalmát a tizenegyedik öté- ves tervben teljes mértékben a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusá- nak határozataiból és L. l. Brezsnyev kongresszusi beszámolójából származó, az ál- lami statisztika elé tűzött feladatok határozzák meg.

..A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1981—1985.

évekre és az 1990-ig terjedő időszakra" c. dokumentum előírta: ,,Javítani kell a nyil- vántartás és a statisztika minőségét és aperativitását, tökéletesíteni kell a nyilván- tartási dokumentációt és a számvitelt a népgazdaság valamennyi láncszemében a gazdasági tevékenység irányításának, tervezésének és elemzésének mai követelmé-

nyeivel összhangban. a számítástechnika széles körű felhasználásával."2

2 A Szovjetunió Kommunista pártja XXVI. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1981. 287. old.

A szovm KSH MUNKÁJA 1135

Az említett dokumentum úgyszintén feladatul tűzte az automatizált irányítási rendszerek és a közös használatú számítóközpontok hálózatának fejlesztését és haté- konyságának növelését, folytatva ezeknek egységes állami rendszerbe való egyesí- tését a számvitelhez, a tervezéshez és az irányításhoz szükséges információk gyűjtése

és feldolgozása céljából.

Ezeknek, az állami statisztikai szervek számára legfontosabb feladatoknak meg-

oldása a tizenegyedik ötéves terv időszakában szükségessé teszi a statisztikai muta- tószám-rendszer továbbfejlesztését, éspedig azoknak a mutatószámoknak tökéletesí- tését, amelyek nélkülözhetetlenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVl. kongresz—

szusa határozataiban, az említett dokumentumban, az ötéves és éves tervekben ki- tűzött feladatok teljesítésének, az élelmezési program teljesítése menetének, a köz- szükségleti cikkek termelésbővítési programjának. a szolgáltatások fejlődésének, a kézi munka csökkentésének, a gépgyártás, az energiatermelés és a szállítás növe——

lésének. az erőforrásokkal való gazdálkodásnak és egyéb komplex tudományos—

technikai, gazdasági és szociális célprogramoknak, az ország egyes régiói és terü- leti—termelési komplexumai fejlesztési terveinek sokrétű jellemzéséhez.

A statisztikai mutatószám-rendszernek a fejlett szocialista társadalomban a gaz-—

dasági, a társadalmi folyamatok és az új jelenségek sokoldalú tanulmányozását, a társadalmi termelés struktúrájának és a termelési potenciál kihasználása hatékony-w ságának kutatását, a kiemelkedő gazdasági eredmények elérését, a tudományos——

technikai haladás felgyorsítását, a tudomány és a termelés integrációjának fokozó-—

sát. a gazdaságnak a fejlődés intenzív útjára való átállítását, valamennyi népgaz- dasági ágban a termékek és a szolgáltatások minőségének javítását, a népjólét nö—

vekedésének fokozását kell szolgálnia.

A mutatószám'rendszernek biztosítania kell az ágazati és ágazaton belüli kap- csolatoknak és arányoknak, a termelőerők területi elhelyezkedésének mélyreható közgazdasági kutatását, jellemeznie kell az ország gazdaságának mint egységes népgazdasági komplexumnak dinamizmusát és kiegyensúlyozottságát, a mutató—

szám-rendszernek lehetővé kell tennie a népgazdaság fejlődését jellemző legfonto—

sabb összefoglaló mutatóknak —— a nemzeti jövedelemnek, a munkatermelékenyse'g—

nek. az alapmegtérülésnek, a termelés anyag- és energiaszükségletének — elemzé—

sét, a természeti, anyagi, munkaerő— és pénzügyi források felhasználását, a népgaz—

daságban rejlő tartalékok feltárását és mindenfajta veszteség felszámolását.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának a köztársasági statisztikai hiva—

talok vezetőinek részvételével kibővített kollégiuma megvitatta L. M. Volodarszkíjnak, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala elnökének beszámolóját; és jóváhagyta a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának az állami statisztika továbbfejleszté- sére vonatkozó, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának határozatai-—

ból és L. l. Brezsnyevnek beszámolójából leszármaztatott intézkedéseit. Ezek az in- tézkedések hatalmas statisztikai módszertani munkaprogram végrehajtását tűzték ki a tizenegyedik ötéves terv időszakában.

Fontos helyet foglal el ebben a programban a társadalmi fejlődést, a népjólét, emelését tanulmányozó módszereknek, a lakosság igényeinek jó minőségű és válto-

zatos élelmiszerekkel, iparcikkekkel történő kielégítésére, a szolgáltatások és a la——

káskörülmények javítására, a város és a falu közötti lényeges különbségek felszámo- lására, a szellemi és fizikai munka közötti határ eltörlésére irányuló intézkedések megvalósítását vizsgáló statisztikai kutatások módszertanának továbbfejlesztése. Elő- irányozták az alapvető társadalomstatisztikai mutatók összefüggő rendszerének..

3 Vesztnik Sziatisztiki. 1981. évi 4, sz. 3—15. old.

1 136 M. KOROLEV

vagyis a lakosság társadalmi homogenitásának fokozódását jellemző mutatószám—

rendszernek kidolgozását a társadalmi kérdések komplex elemzése céljából. Ki fog—

ják dolgozni a lakosság társadalmi összetételében végbement változások reprezen- tatív vizsgálatának programját és módszertanát, a demográfiai folyamatok társadal—

* mi—demográfiai ismérvek szerinti (1979. évi össz—szövetségi népszámlálás adataiban

tükröződő) differenciálódásának vizsgálati módszerét. Előirányoztók a család kiala—

kulásában és fejlődésében szerepet játszó egyes társadalmi—gazdasági tényezők reprezentatív vizsgálatának, a városi törzskönyv programjának kidolgozását.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVl. kongresszusa az életszínvonal eme—

lését szolgáló intézkedések széles programját irányozta elő. E program teljesítésének tanulmányozása az állami statisztikai szervek fontos feladata, és ezt szolgálja egy sor adatfelvétel és nyilvántartás. Ezzel összefüggésben dolgozták ki a munkások és al—

kalmazottak részére kifizetett prémiumok, jutalmak és juttatások jellegük szerinti egyszeri számbavételének, a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok létszá- mának szakmánkénti, besorolás szerinti és a munkabér formája és rendszere szerinti nyilvántartásának, az egyes termelőágazatokban dolgozók besorolásában bekövet—

kezett változások és a béremelések nyilvántartásának. az iparban a munkások béré- nek szakmák szerinti. a műszaki dolgozók és alkalmazottak beosztás szerinti vizsgá—

latának programjait és módszertanát. Előirányoztók (: városi és falusi lakosság pénz- lbeli jövedelmeit és kiadásait tartalmazó mérleg módszertanának továbbfejlesztését, a munkás-, alkalmazotti és kolhoztag családok jövedelmének reprezentativ vizsgá—

latát. reáljövedelmük kiszámítását.

A kereskedelmi statisztikában kidolgozzák a lakosságnak tartós fogyasztási cik- kekkel való ellátottságát, illetve az egy lakosra jutó szövet-, harisnya-. bőrcipő—, szap- pan— és mosószerfogyasztást (társadalmi csoportok szerint) jellemző mutatószámok számítását; o háztartásstatisztikában a városi és a falusi lakosság szolgáltatásokkal való ellátottságának reprezentatív vizsgálatát. a munkások, alkalmazottak. valamint a kolhoztagok időmérlegét; a társadalomstatisztikában a társadalmi—gazdasági té—

nyezőknek a falusi lakosság életkörülményei tökéletesítésében elfoglalt szerepe ta- nulmányozását. a dolgozó nők által saját munkájukról és életkörülményeikről alko- tott véleményének reprezentativ vizsgálatát; a népszámlálás terén a nyugdíjasok reprezentatív felvételét és a népesség reprezentativ társadalmi—demográfiai vizsgá- latát. Előirányoztak több módszertani munkát a lakosság egészségügyi ellátásának.

'a kulturális intézmények munkájának, az oktatásnak. a végzős tanulók pályaválasz- tásának. a szakképzett dolgozók képzésének és felhasználásának statisztikai tanul—

mányozása tárgykörében.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutató lntézete ..A társadalmi és demográfiai folyamatok statisztikájának tökéletesítése" c. témájá- ban elemző és módszertani munkálatokat irányzott elő a népesedésstatísztika terü—

letén. Ennek során a halandóságnak. a születéseknek és a család fejlődésének dif- ferenciális elemzésére kerül sor az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai és a népmozgalmi adatok alapján a népszámláláshoz közel álló évekre vonatkozó, va- lamint a speciális felvételek anyagainak felhasználásával. Folytatják a népmozgalmi adatok integrált feldolgozása és elemzése metodikájának továbbfejlesztésével kap—

csolatos munkákat az ASZGSZ keretében és a demográfiai táblák szerkesztési meta—

dikájának kidolgozását, A társadalmi folyamatok statisztikai vizsgálata magába fog- lalja majd a környezetvédelmi statisztikai információk tökéletesítését és a szocialista munkaverseny statisztikai tanulmányozása módszertani alapjainak kidolgozását.

A társadalomstatisztiko módszertanának továbbfejlesztésében fontos szervező

"szerep hárul a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Társadalomstatisztikai Osz-

A SZOVJET KSH MUNKAJA 1137

tályára és Tudományos Kutató lntézetére. Nagyszabású munkaprogramot állítottak

össze a társadalmi termelés hatékonyságának, a termelés és a munka minősége sta-

tisztikai vizsgálati módszereinek tökéletesítésére.

Az ötéves terv időszakának elején ki kell dolgozni a társadalmi termelést jellem- ző statisztikai adatok komplex elemzésének alapvető módszertanát. Tervezik a mód—

szertan kidolgozását a különböző tényezők által a munka termelékenységére és a

termékönköltség változására gyakorolt hatás tanulmányozásához, továbbá javasla- tok kidolgozását az ipari termelés anyagigényességének szintjére és időbeli változá- sára vonatkozó mutatók számítási metodikájára, az új kapacitások bevezetése és a bevezetett kapacitások elsajátítása által a termelési terv teljesítésére gyakorolt hatás értékelésének metodikájára. A Beruházási Statisztikai Főosztály kidolgozza az idő- tényező figyelembevételének módszertanát a beruházások hatékonyságának statisz—

tikai tanulmányozása során: a Mezőgazdasági Statisztikai Főosztály programokat és módszertani útmutatókat dolgoz ki a mezőgazdasági gépek állományának. tárolá—

sának és kihasználásának egy időpontra vonatkozóan végrehajtott felvételéhez, a

mezőgazdasági üzemeknek tárolókkal és raktárakkal, a különböző növényi kultúrák

termesztéséhez szükséges gépekkel való ellátottságának vizsgálatához, a tehénállo- mány kihasználásának stb. tanulmányozásához. A Szovjetunió Központi Statisztikai

Hivatala Tudományos Kutató Intézetének módszertani ajánlásokat kell kidolgoznia

az újonnan üzembe helyezett vállalatok és objektumok hatékonyságának értékelése, a beruházások területén fellelhető veszteségek és tartalékok feltárásának komplex elemzési módszerére.

Tovább folytatják a vállalatokban levő fémmegmunkáló berendezések és a mun—

'kások munkaideje kihasználásának vizsgálatára szolgáló módszerek tökéletesítését, a munkaerő—vándorlásnak, az építkezéseknél előforduló veszteségeknek és fellelhető tartalékoknak, egyes kolhozok és szovhozok tartósan veszteséges állapota okainak, a mezőgazdasági gépek élettartamának tanulmányozását; a kézi munka alkalmazá—

sának csökkenését, a nehéz fizikai munkán foglalkoztatott munkáslétszám nyilván- tartását jellemző mutatók tökéletesítését. Speciális programokat és módszertani út- mutatókat dolgoznak ki a mezőgazdasági tudományos—termelő egyesülések vizsgá- latához, a tenyészállat- és baromfiállomány egyszeri számbavételéhez. a régi és az új berendezések ár- és teljesítményszínvonala közötti arányok vizsgálatához, a keres- kedelem által bútorokra. sport- és turisztikai cikkekre, egészségügyi—műszaki cikkek- re, kerti szerszámokra, mezőgazdasági kisgépekre az iparnak adott megrendelések teljesítésének reprezentatív vizsgálatához.

A módszertani munkálatok jelentős száma foglalkozik a termelés. a munka és

—a szolgáltatások minőségének statisztikai kérdéseivel, a minőségstatisztika mutató—

szám—rendszerének tökéletesítésével, a speciális összeírások és adatfelvételek mód—

szertanával és eszköztárával.

Lényegesen bővül egyebek között azoknak a munkálatoknak köre, amelyeknek célja a lakossági szolgáltatások minőségét jellemző mutatók kidolgozása. Ezek között szerepelnek az üvegvisszaváltó telephelyeken végzett átvételi munkák egyszeri szám—

bavételére vonatkozó módszertani útmutatók, a kereskedelmi és közétkeztetési vál—

latok által nyújtott szolgáltatások minőségére, a szolgáltató vállalatok. szervezetek és intézmények működésére, egy sor városban a szolgáltatások helyzetére vonatkozó vizsgálatok, a lakossági megrendelések teljesítésének minőségére és határidőire, a szolgáltatások kultúrájára, az állami lakásállomány felújításával kapcsolatos munkák

teljesítésének határidőire és minőségére vonatkozó vizsgálatok kidolgozása.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala főosztályaínak és osztályainak. va—

lamint Tudományos Kutató Intézetének módszertani munkaterveiben kiemelt helyet

ó Statisztikai Szemle

1 138 M. KOROLEV

foglal el a komplex gazdasági és szociális célprogramok, valamint a területi terme—

lési komplexumok fejlesztési programjai végrehajtásának számbavételére szolgáló

módszerek kidolgozása. :

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVl. kongresszusán elhangzott. hogy kidolgo—

zás alatt áll és megvalósításra kerül az élelmezési program. amelynek biztosítania kell a mezőgazdasági termelés jelentős növekedését. A programnak szorosabban kell összekapcsolnia a mezőgazdaságot azokkal az ágazatokkal, amelyek termékei—

nek szállításával, tárolásával és feldolgozásával, valamint forgalmazásával foglalkoz—

nak.

Az élelmezési program végrehajtásának sikeres statisztikai tanulmányozásához meg kell oldani egy sor tudományos és módszertani feladatot. Tudományosan megs—

alapozott javaslatokat kell kidolgozni a program végrehajtásának a beszámolási rendszerben való tükrözésére, ki kell dolgozni az élelmezési komplexumok, valamint

a mezőgazdaság technikai kiszolgáló szférája statisztikai vizsgálatának módszertani alapjait. Mindennek kifejezésre kell jutnia a kolhozok, szovhozok és gazdaságközi vállalatok statisztikai beszámolási rendszerének továbbfejlesztésében. figyelembe vé—

ve az agráripari élelmezési komplexum feladatait.

Az adatgyűjtés. -feldolgozás és az elemzés módszertani kérdéseinek megoldása során különös figyelmet kell fordítani arra. hogy nélkülözhetetlenül szükséges a me—

zőgazdasági területek. a termelési állóalapok, a rendelkezésre bocsátott beruházási—

hitelek, az anyagi és más erőforrások kihasználásának és hatékonyságának statiszti- kai tanulmányozása. Elemezni kell. mennyire biztosított a mezőgazdasági ágazatok, a feldolgozó ipar, a szállítás, a kereskedelem, valamint az egész agáráripari komp- lexum számára termelőeszközöket gyártó ágazatok dinamikus és kiegyensúlyozott fej—- lődése.

A statisztikai beszámolójelentésnek biztosítania kell, hogy operatív módon ellenőrizni lehessen az állam részére történő mezőgazdasági termékszállítások tel—

jesitését, a lakosság burgonya. zöldségfélék és más termékek iránti szükségletének maximálisan lehetséges kielégítését a szükséglet helyén történő termelésükkel. Tel—

jes képet kell kapni a mezőgazdasági termékeknek az ipari, az építőipari, a szállí—

tási és más vállalatok, valamint szervezetek melléküzemágaiban és az állampolgá—

rok háztáji gazdaságaiban való termeléséről. E célból már a közeljövőben ki kell

dolgozni az állampolgárok által —— a kolhozokkal, szovhozokkal és más mezőgazdasá-

gi üzemekkel kötött szerződések alapján — tartott szarvasmarha— és baromfiállomány számbavételi rendjére, valaminta szerződéses alapon tenyésztett állomány felvásár—

lásának az állami felvásárlási terv teljesítésébe való beszámítására vonatkozó mód—

szertani útmutatókat. Úgyszintén ki kell dolgozni a szerződéses alapon állatot tartó gazdaságok takarmányfelhasználásának számítási módszerét. valamint a háztáji gazdaságok szarvasmarha-állományának és takarmánnyal való ellátottságuknok rep- rezentatív vizsgálatát. Módszertani útmutatókat kell készíteni a különböző miniszté- riumok és főhatóságok nem mezőgazdasági üzemei kisegítő gazdaságainak vetés—

területi és termésbetakarítási adatainak feldolgozására.

A statisztikai információnak ki kell mutatnia a szemestermény- és takarmány—

termelés növelésének a termelési rendszer tökéletesítésével, a vetésterületek össze——

tételének javításával, a műtrágya hatékonyabb felhasználásával. a rétek és legelők

javításával, a veszteségek csökkentésével és a mezőgazdasági termékek minőségének javításával, a termés teljes mennyiségének megőrzését szolgáló magtárak. raktárak és más épületek idejében való megépítésének biztosításával elérhető tartalékait.

Ezzel kapcsolatban egy sor módszertani és közgazdasági munkát irányoztak elő, egyebek között, az alapvető mezőgazdasági termékveszteségek sokoldalú vizsgála—

A SZOVJET KSH MUNKAJA 1139

tát az élelmezési komplexumban és a vizsgálatok eredményeképpen kapott statisz- tikai anyagok sokrétű elemzését.

Tervbe vették a falu fejlődésével, a munkaerőnek a kolhozokban, valamint a szovhozokban való megtartásával. a mezőgazdasági termékek kolhozpiaci értéke—

sítésével, a mezőgazdasági termékek kolhozpiaci felhozatalára vonatkozó szerződé—

sekkel és teljesítésükkel, a lakosság burgonyával és zöldségfélével való ellátásával stb. kapcsolatos kérdések statisztikai tanulmányozására szolgáló módszerek kidol—

gozását.

A közszükségleti cikkek gyártása fejlesztési programjának megfelelően javas- latok kidolgozását tervezik a program végrehajtásának a beszámolási rendszer—

ben való tükrözésére, a helyi nyersanyagokból és hulladékokból készült termékekről, valamint a közszükségleti cikkek minőségéről szóló beszámolás továbbfejlesztésére.

Kidolgozzák (: családok közszükségleti cikkek iránti keresletének vizsgálati program-

ját és módszertanát, valamint a kulturális és háztartási cikkeket gyártó vállalatok

vizsgálati programjait.

A fűtőanyag- és energetikai erőforrások kihasználása hatékonyságának növelé- sére vonatkozó programhoz javaslatokat dolgoznak ki az erőforrások jobb kihasz- nálására tett intézkedések teljesítésének a beszámolási rendszerben való tükrözé- sére. Tervezik az összevont fűtőanyag- és energetikai mérleg mutatószám—rendszeré- nek kidolgozását. Felülvizsgálják a fűtőanyag-, hő— és villamosenergia-felhasználási normák átlagos csökkentéséről és a normák teljesítéséről szóló beszámolókhoz ki—

adott utasításokat.

Javaslatokat készítenek az ésszerű fémfelhasználás érdekében kiadott rendel—

kezések teljesítésének a beszámolási rendszerben való tükrözésére, valamint a gép- gyártásban és a fémmegmunkálásban keletkezett hulladék meghatározásának mód-

szerére és az acélmérleg összeállítási módszertanának kidolgozására.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutató Intézete az anyagi erőforrások hatékony kihasználására vonatkozó programok keretében a fő figyelmet a veszteségek és a tartalékok statisztikai vizsgálati módszereinek kidolgo- zására fordítja. Konkrét vizsgálatokat is terveznek. amelyek az egyes veszteségfaj—

ták tényleges nagyságának meghatározását és a veszteség okainak feltárását cé—

lozzák. A veszteségeket komplexen kívánják tanulmányozni. azaz a termelés, a szál—

lítás. a tárolás. a feldolgozás és a felhasználás valamennyi stádiumában és fázi- sában.

E fontos népgazdasági problémára irányuló kutatások feltárják azokat a vesz- teségeket, amelyek az újratermelési arányok megsértése miatt keletkeztek és meg—

határozzák a veszteség hatását a társadalmi termelés hatékonyságára.

A veszteségek tanulmányozása során a beruházások üzembe helyezésének és az alapvető mezőgazdasági termékek termelésének folyamatában nagy jelentőségű azoknak a veszteségeknek a feltárása, amelyek az infrastrukturális alrendszerek

(szállítás. anyagi—műszaki ellátás. felvásárlás, kereskedelem stb.) tevékenységével

kapcsolatosak.

A tizenegyedik ötéves terv időszakában fokozzák a statisztikai mutatószám—rend- szer továbbfejlesztésére tett erőfeszítéseket, hogy figyelemmel kísérhessék az egyes régiók és területi—termelési komplexumok kialakulását és fejlődését. Nagy figyel- met fordítanak a nyugat—szibériai olaj és gáz komplexum mutatóira, beszámolóira.

Igen komoly munkaprogramot állítottak össze a tudományos—technikai haladás statisztikai tanulmányozására. A Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizott—

sága. az Állami Tervbizottság és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája által kidol—

gozott komplex tudományos technikai programok megvalósítása az új ötéves terv

630!

1 140 M. KOROLEV

egyik jellemző sajátossága. teljesítésük statisztikai ellenőrzésének megszervezése pedig a statisztika egyik legfontosabb feladata.

,,Fokozni kell — mondta L. !. Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának a párt XXVl. kongresszusán tartott beszámolójában — a főhatóságok, a vállalatok és az intézetek vezetőinek személyi felelősségét az új termékfajták gyártásáért, az új, kor- szerű technológia alkalmazásáért. Ki kell küszöbölni mindent, ami megnehezíti, las—

súvá, gyötrelmessé teszi az új meghonosításának folyamatát. A termelésnek mesz- szemenően érdekeltnek kell lennie abban, hogy gyorsabban és jobban hasznosítsa a tudósok és konstruktőrök töprengésének és munkájának gyümölcseit."4

Ezért az állami statisztikai szervek alapvető feladata megszervezni e programok végrehajtásának statisztikai megfigyelését minden stádiumban, kezdve a tudomá—

nyos. kutató- és tervezőmunkákkal, beleértve a kísérleti és konstruktőri feladatokat.

egészen az eredményeknek a termelésbe való bevezetéséig. Ennek során figyelembe kell venni minden olyan fontosabb paramétert, amelyet a program előirányoz, el- lenőrizni kell a teljesítési határidőket és a teljesítés mértékét, valamint időben fel kell tárni mindazt. ami a megvalósítást akadályozza.

A Technikai Haladás Statisztikai Osztályának, amely ezt a felelősségteljes mun- kát irányitja, módszertani útmutatókat kell készítenie a tudományos—műszaki prog—

ramok végrehajtására vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás megszervezéséhez, az

adatok összesítő feldolgozásához, a tudományos kutató. kísérleti és konstruktőri

munkák eredményei realizálásának méréséhez. Úgyszintén ki kell dolgozni a tudo- mányos—technikai programokban előirányzott kísérleti jellegű ipari berendezések bevezetési tervének teljesítésére vonatkozó adatok összesítésének programját. mivel

ettől nagymértékben függ a tudományos eredmények termelésbe való bevezetésé-

nek sikere. Feltétlenül tovább kell fejleszteni a tudomány és a termelés kapcsola—

tának statisztikai vizsgálati módszereit. több felvételre van szükség a tudományos kutató és konstruktőri szervezetek, egyesülések, különösképpen a tudományos—ter—

melő, a tudományos kutató és kísérleti konstruktőri munkálatok végrehajtásával fog- lalkozó, valamint a befejezett kutatások termelésbe való bevezetését végző vállala—

tok tevékenységének eredményeiről, ellenőrizni kell a műszaki haladás alapvető mu- tatószámait tartalmazó terv teljesítését, az új technika bevezetését a népgazdaság

ágazataiban.

Az új ötéves tervben folytatódik a munka az új mutatószámok és gazdasági nor- matívák komplex bevezetésére a gazdasági mechanizmusnak a termelés hatékony- sága és a munka minősége növelését célzó továbbfejlesztése érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa ,,A tervezés javításáról és a gazdasági mechanizmusnak a termelés hatékonyságára és a munka minőségének emelésére gyakorolt hatása fokozásáról" c. 1979. július 12—i határozatának teljesíté—

se céljából javaslatok készítését tervezik az ipari termelés köztársaságok, határte- rületek és területek szerinti tervezésének és számbavételének rendjéről, ágazatok

szerint differenciált mutatók alkalmazása mellett.

Úgyszintén előirányozták a vállalati termelési és termelékenységi beszámolók összeállításához utasítások előkészítését az új összehasonlító árakra történő áttérés—

sel kapcsolatban 1982. január 1—től, valamint az új termelői árakra való áttéréssel

kapcsolatban az egyes iparágak jövedelmezőségi szintje vizsgálatához szükséges

programok és utasítások készítését.

Útmutatókat dolgoznak ki a tervkészítő szerveknek az ötéves és éves tervek ki- dolgozásához szükséges statisztikai adatokkal helyben való ellátásáról valamennyi

* A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1981. 57. old.

A SZOVJET KSH MUNKÁJA 1141

köztársaságban, határterületen és területen; kidolgozták a fontosabb termékfajták termelése és elosztása területi ténymérlegének összeállítási módszertanát. valamint a köztársasági. határterületi, területi, városi munkaerőmérlegek összeállításának

módszereit. Kidolgozták valamennyi területi szint számára a társadalmi fejlődés mu—

tatószám—rendszerét és a hozzá tartozó módszertani ajánlásokat.

Tovább folytatják a termelői egyesülések (vállalatok) törzskönyvezésének, a bri—

gádmunka szervezését, a teljesítménynormák teljesítését és a munka normázásának helyzetét jellemző, valamint a munka tudományos szervezéséről szóló ipari beszá—

molójelentéseknek, továbbá az anyagi források gazdasági hasznosítása számbavé—

telének tökéletesítését. Kidolgozzák a berendezések természetes mértékegységben és értékben mért ténymérlege összeállításának módszertani alapjait, a pénzügyi for-

rások ténymérlegének összeállítási metodikáját.

A tizenegyedik ötéves terv időszakában az állami statisztika automatizált rend- szerének (ASZGSZ) továbbfejlesztését, valamint harmadik fejlesztési szakaszának megvalósítását tervezik a statisztikai mutatószámok számítási módszertanának, a gazdaságstatisztikai elemzés módszereinek és a beszámolási rendszernek tökéletesí—

tése céljából.

E kutatások célja: minőségi előrelépés a statisztikai munkák automatizálása te—

rületén és a szükséges előfeltételek megteremtése a statisztikai információ korszerű tárolási, feldolgozási és közlési módszereinek széles körű alkalmazására való átté- réshez, a számvitel és a statisztika minőségének és operativitásának javítása céljá—

ból.

Az ASZGSZ harmadik fejlesztési szakaszának keretein belül új. funkcionális al- rendszereket hoznak létre: a népgazdasági mérleg, a technikai haladás, a szállítás, a természeti erőforrások statisztikája, a pénzügyi és árstatisztika, a társadalomsta—

tisztika, a népesedés-. a munkaügyi és bér—, a kereskedelmi statisztika, a lakás— és kommunális ellátás, a külgazdasági kapcsolatok statisztikája számára. Ezzel befe—

jeződik az alrendszerek létrehozása az alapvető funkcionális és ágazati statisztikák vonatkozásában,

Tervezik az elektronikus adatfeldolgozó komplexumok programjainak áttételéta MlNSZK—32 számítógépekről az ESZR-számítógépekre. Kidolgozásra kerülnek olyan programok, amelyek a statisztikai adatfeldolgozás teljesen összefüggő folyamatát biztosítják; bevezették a multiprogramozású üzemmódot, létrehozták a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala központi apparátusának display-rendszerű informá- cióellátását az automatizált adatbank felhasználásával; az Összesítő Statisztikai Osztály módszertani ajánlásokat fog kidolgozni a matematikai statisztikai módszerek széles körű alkalmazására a statisztikai adatfeldolgozásban: létrehozták az ország gazdasági és társadalmi fejlődését jellemző legfontosabb mutatószámok rendszerét az automatizált adatbankba való bevitelhez. Előirányozták automatizált adatbankok létrehozását egy sor szövetségi köztársasági központi statisztikai hivatalban és terü—

leti statisztikai hivatalban. Ezzel kapcsolatban külön jelentőséget nyer a területi szá—

mítóközpontok ESZR-számítógépekkel való ellátása, a köztársaságszintű táv—adatfel—

dolgozási rendszer fejlesztése. a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Tudomá- nyos Kutató lntézetének az osztott adatbázisokkal kapcsolatos kutatómunkája.

Az ASZGSZ harmadik fejlesztési szakaszának végrehajtása során folytatódik a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítógépes rendszere anyagi—műszaki bázisának megerősítése; biztosítják a szervezetek ellátását mágneses adathordo- zókkal; egy sor járási számítóközpontban nyomdai alegységeket hoznak létre; sok számítóközpontot nagyobb teljesítményű kiíró berendezéssel látnak el: elkezdik a kísérleti munkákat 1—2 körzetben az osztott számítógép—rendszerek létrehozására.

1142 KOROLEV: A SZOVJET KSH MUNKÁJA

A tizenegyedik ötéves terv időszakában befejeződik a Szovjetunió Központi Sta-

tisztikai Hivatala rendszerében a műszaki—gazdasági információ össz-szövetségi osz- tályozóinak kidolgozása és bevezetése.

Lényegesen fejlődni fog az ASZGSZ együttműködése az automatizált tervezési

információ-rendszerrel és az ágazati automatizált irányítási rendszerekkel.

Tervezik az ország 1600 mezőgazdasági üzemében a könyvelés komplex gépesí- tését; az ország 32 körzetében ez kiterjed az összes mezőgazdasági üzemre; ezen—

kívül a költségvetési intézmények 870 központosított könyvelésében is sor kerül a számvitel komplex gépesítésére.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVl. kongresszusának határozatai értelmé—

ben a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala előírányozta, hogy a tizenegyedik

ötéves terv időszakában tovább építi a közös használatú számítóközpontok területi

hálózatát nyolc városban és továbbfejleszti a közös használatú számítóközpontokat

Minszkben, Tallinban. Tulában és Tomszkban.

Tervezik az ASZGSZ műszaki bázisának továbbfejlesztését, hogy azt a későbbi-

ekben a közös használatú számítóközpontok hálózatán keresztül integrálni lehessen az Állami Számitóközpontok hálózatával.

A közös használatú számítóközpontokat ESZR—1035-ös és ESZR—1045—ös gépek—

ből hozzák létre, felhasználva a táv—adatfeldolgozás hazai MPD—iA. MPD—2 multi-

plexorokra épülő rendszerét. A közös használatú számítóközpontokba bekapcsolt előfizetők száma a táv-adatfeldolgozás rendszeréhez szállított berendezések meny—

nyiségétől függ, de átlagosan mintegy 25—30 előfizetőt jelent.

A közös használatú számítóközpontok továbbfejlesztése a nagy teljesítményű harmadik generációs 1065-ös gépekre fog támaszkodni, amelyek lehetővé teszik az előfizetők számát 100-ra vagy 0 fölé emelni.

Ily módon. a tizenegyedik ötéves terv időszakában az állami statisztikai szervek—

nek széles körű tudományos kutató és módszertani munkát kell végezniök (: statisz—

tikai információ-rendszer továbbfejlesztése. az adatok minőségének és operativitá—

sának javítása érdekében az irányítás és a gazdasági mechanizmus hatékonyságá—

nak növelése céljából. Fontos. hogy ezt a nagy és felelősségteljes munkátjól szervez—

zék meg, sokoldalúan koordinálják. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVl. kong- resszusa határozatainak megfelelően minden lehető módon növelni kell a tudomá- nyos kutatások és módszertani munkák hatékonyságát, a legfontosabb irányokra kell koncentrálni az erőket és az eszközöket. tökéletesíteni kell a közreműködők tevé—

kenységének koordinálását. ami közvetlenül a Tudományos Módszertani Tanácsra.

valamint az Ússzesítő Statisztikai és Módszertani Osztályra tartozik, s végül meg

kell gyorsítani a tudományos és módszertani munkák eredményeinek bevezetését.

PE3tOME

Hacmnwmü ouepx npeactasnneT coőor': seurepcmü sapuam CTaTbH, onyőnunoeannoü s Homepe 6 mypHana ((Bec'nmx cramcrwm—m ea 1981 ron, (CTp. 3—16).

SUMMARV

The study is the Hungarian version of the article published in Vestnik Statistiki 1981 No.

6 (pp. 3—16).