A tbc-halálozás alakulása Magyarországon, a századfordulótól napjainkig

828

SZÉMLE

A tbc. halálozás alakulása MagyarorsZágon a századfordulótól napjainkig

A tbc. hazánkban egészen a legutóbbi

időkig nagy pusztítást végzett. Ez magya—

rázza azokat a nagy áldozatokat, amelye-

ket kormányunk hoz e betegség elleni küzdelem során. E küzdelem eredményeit leginkább olymódon mérhetjük fel, hogy

a tbc. alakulására vonatkozó újabb ada—

tainkat a mult adataival hasonlítjuk ösz- sze. Teljes képet csak akkor kapunk, ha megfigyelésünket mind a tbc. halálozási, mind a tbc. megbetegedési adataira ki—

terjesztjük. Az utóbbi azonban komoly

nehézségekbe ütközik. A multra vonatko—

zóan ugyanis nincsenek az egész országot átfogó megbetegedési adataink. Ezeket az

adatokat tehát csak becsléssel állapit-

hatjuk meg.

Ismertetésünket a tbc. halálozás alaku—

lásának bemutatásával kezdjük. Ezt meg—

okolttá teszi, hogy erről részletes adataink vannak és hogy a megbetegedési statisz—

tikára vonatkozó becslésünk során is erre

kell támaszkodnunk.

I. A TBC. HALANDÓSÁG ALAKULASA

1. Nemzetközi összehasonlítás.

A XX. század elejétől egészen a felsza-

badulásig Magyarország magas tbc. halá—

lozási arányszámával tűnt ki az európai *

államok nagy többsége közül. Csak né—

hány olyan európai állam akadt, ahol a,

tbc. halandósági aránya a mienkhez ha—

sonló, vagy kedvezőtlenebb volt. 1930. kö—

rül pl. az európai államok közül csak

Lengyelország 24,9 Finnország 23,8, Bul—

gária 22,7 tízezrelékes tbc. halandósági aránya multa felül a mi 19,8 tízezrelékes arányunkat.1 Kedvezőtlen tbc. halandó—

sági viszonyainkat jól megvilágítja, ha

errevonatkozó adatainkat más államok hasonló adataival vetjük egybe.

Összehasonlítás céljából hat európai ál—

lamot választottunk ki. Ezekben az álla-—

mokban a szóbanforgó időtartam jelentős részében viszonylag kedvezően alakult a

tbc. - halandóság.

A tbc. halandóság nemzetközi adatai2

(10 000 ember közül tha-ben elhúnyt)

Áll 1901—1905 1920. I 1930. ! 1940. I 1950. ! 1951. I 1952. ! 1953.

am évek átlagában évben

Anglia ... 17,4 11,3 9,1 8,0 3,9 33 3,4

Dánia ...... 19,3 11,3 7,1 3,6 1,4 1,3 LI

Olaszország ...... 16,6 15,7 10,9 7,5 4.3 45 -

Németország ... 20,7 15,2 . . . - -

Sválo ... 26,5 18,0 12,5 7,8 3,5 3,5 2,5

Ausztria ... 34,1 28,3 15,0' 10,2 5,5 . 4,6 .

Magyarország ... 88,9 30,4 19,8 14,1 7 ,9 7 .7 6 ,4 4,4

A táblázatból világosan kitűnik, hogy

az egész félévszázad nagyobb részében Magyarországon lényegesen magasabb

volt a tbc. halandóság aránya, mint a

többi államokban. Tbc. halandóságunk 'arányszáma IMO-ig mintegy kétszerese volt a felsorolt államok jelentős részében kialakult halandósági arányszámnak.

.1940—ben pl. Ausztria kivételével a tbc.

halandóság a bemutatott államok mind- egyikében jóval kisebb volt 10 tizezrelék- nél, nálunk viszont még mindig erősen

meghaladta ezt az arányszámot. Jelentő—

sebb javulásra csak az 1950. és a rákövet—

kező évek adataiból következtethetünk.

Jóllehet az 1950. évi arányszám számotm

tevő javulást jelentett az előző évek 30,

1 Szél Tivadar: A gümőkórhalandóság Európában és Amerikában. Magyar Statisztikai Szemle 1934.

évf., 264. l.

2) Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika. Bp., 1933.

M. Orvosi Könyvkiadó 347. l.; Szél: A gümőkór—

halandóság Európában, i. m. 265, l.; Statistigue épidémiologigue et démographice annualles. Parlie l. Geneve 1952. Organisation mondiale de la Same 4i9., 52., 58., 63., M., 65., 76. l.; Demographic Year—

book 1952. évf., 339., 340., 34445, 348. l.; Annual abstract ol statistics 1953. London. '7.. 36. l.;

Statisiisk arbog 11953. Kobenhavn 5, 33 1. 1952.

évf., 44.; Slatistisches Jahrbuch der Schweiz, 1952.

5. l., 75. l.; Statistisches Jahrhuch für die Republik Österreich, Wien, 1953, 3. l., 49, l.; Pelrilla Aladár:

Egészségügyi mérlegünk 1942-ben. Népegészségügy, 1941, 494. l. 'I- 1929. évi adat.

SZEMLE

20 tízezrelékes arányszámaihoz képest a

tbc. halálozások tekintetében, mégis ked- vezőtlenebb helyzetben voltunk, mint a

felsorolt államok. Viszonyaink megítélése

során azonban nem szabad megfeledkez- nünk arról a súlyos örökségről, amelyet

ezen a téren népi demokráciánk a múlt rendszertől vett át. A múlt bűneinek nyomát nem lehetett máról—holnapra el—

tüntetni.

2. Magyarország tbc. halandóságának időbeli alakulása.

Tbc. halandóságunk időbeli alakulásá—

nak képét már a nemzetközi összehason—

lítás során is felvázoltuk. Most megvilá—

rgítjuk a század első két évtizedének képét

és ismertetjük a felszabadulás utáni évek adatait. Alábbi adatainkból kitűnik, hogy

milyen kirívó különbség van a tbc. ha- landóság alakulása között a felszabadu-

lás előtti és utáni időszakban.

A magyarországi tbc. halandóság

tízévenkénti adatai.3

Ti zezer ember

Év közül tbe—ben

elhalt

1901—1905, . . . 389

1910. ... . 339

19?0. ... . 3115 1930. ... . 193 Ulm. ... . . . HJ 1950. ... 7,9

Táblázatunkból láthatjuk, hogy a tbc.

halandóság arányszámának csökkenése az

első két évtizedben meglehetősen jelen—

téktelen volt. Nagyobb csökkenés csak 1930-ban következett be, Ez az erősebben

csökkenő tendencia 1925-ben kezdődött:.4

Az 1920 és 1940 közötti időszak fejlődésé—

nek eredményeképpen a tbc. halandóság arányszáma jóvala20 tízezrelék alá csök—

kent. A századeleji arányszámokhoz ké— ;

pest ezt jelentős javulásnak tekinthetjük.

A következő évtized második fele már a felszabadulás utáni időszakra esik. Fél évszázad óta ebben az időszakban csök—

kent a legjelentősebb mértékben a tbc.

halandóság.

' Szél: Egészségügyi statisztika i. m.

1940; 6, lc, a gümőkor és nemi betegség elleni védekezésről. valamint a közegészségügyi törvé- nyek módosításáról, 1940. évi iC.'k. Bp., 48, l.; Pet- rilia: i m. mi. l.; Somogyi György—Ecsedi Andor:

Egészségüm'ünk helyzete 1950—ben. Statisztikai Szemle. l950. 428. I.

" Sre'l: A gümőkór—halandóság Európában.. i.

m. 265. 1

347. l.,

829

Magyarország tbc. halandóságának éven—

kénti adatai a felszabadulás után.5

Tízezer ember

Év közül elhalt

tha-ben

1946. 10,l

1947. 11,3

1948. 103

1949. 9,6

1950. 7,9

1951. 7,7

1952. GA

1953. 4 ,4

Az adatok világosan mutatják, hogy a felszabadulás utáni években milyen ro—

hamosani csökkent a tbc. halálozások arányszáma. A felszabadulás után süly—

lyed először a tbc. halandóság gyakori—

sága a 10 tizezrelék alá. Az 1949 utáni

négy esztendő fejlődésének eredménye—- képpen pedig 1953-ban már az 5 tízezre—

léket sem érte el a halálozás arányszáma.

A felszabadulás után egy—egy évben a tbc. halandóság olyan mértékben csök—

kent, amihez a multban majdnem egy év—

tizedre volt szükség. Az elmondottakhoz még csak azt fűzzük hozzá, hogy a tbc.

halandóságon kívül az összhalandóság is, csökkent. Ez azonban valamivel kisebb méretű volt. 1938—ban ugyanis 1000 lélekre-

14,4 haláleset jutott, 1947-re pedig ez az, arány 12,3—ra csökkent,"

A tbc. halandóság időbeli alakulásával

kapcsolatban azt is meg kell néznünk,.

hogyan változott a tbe—ben elhaltak szá- zalékos aránya az összhalandóságon belül- Ennek az aránynak a csökkenése is a, tbc. elleni küzdelem eredménye.

A tbc. halandóság aránya az össz—

halandóságon belül.7

Az összes halottak:

Ev közül tbc.-ben

elhalt %

mot—1905. 14.9

191 14951. .. 137 1920. ... . . 143 1930. ... . A 123

1938. as

1946. 8.5

1950. 6,9

1953. 3,8

5 M. Statisztikai 265. l.

0 M. Statisztikai Zsebkönyv 1948. 58. l.

'A m. sz. korona országainak ism—1915. évi"

gümőkórhalálozása, M. Statisztikai Közlemények,.

62. évi, Bp., 1925, Pesti Könyvnyomda 29. 1. M.

Statisztikai Évkönyv img—1922. 21. l.. 1931. 15. i.,.

1938. 214 l., M. Statisztikai Zsebkönyv 1947. 69. 1.

1948. 63. l.

Zsebkönyv 1947, 69. 1. 1948—

Ezek az arányok is állandóan csökken—

nek. A század elején az összes halálese—

teknek majdnem egyhatoda tbc. miatt következett be. 1946-ban az elhaltaknak 8,5 százaléka volt tbc—és, 1953-ban viszont már a 4%—ot sem érte él ez az arány.

3. A tbc. halandóság területi megoszlása.

A területi megoszlás problémáját két szempontból vizsgáljuk. Először azt vizs—

gáljuk, hogyan alakult a tbc. halálozás az országegyes vidékein. Másodszor pedig a

város és vidék halálozási arányait állítjuk

szembe.

A területi megoszlás vizsgálata révén azt is megítélhetjük, hogy mennyiben fedi

a tbc. halálozás országos aránya a valósá- gos helyzetet. Igy megállapíthatjuk pl.

azt, hogy 1930—ban ország-unk lakosságá—

nak több mint egyharmada — köztük elsősorban a városok és az alföldi megyék lakossága — nagyobb mértékben volt ki- téve a tbc. halálozás veszélyének, mint ahogyan erre az országos arányból követ—

keztetni lehetett. Ebben az időben ugyanis több mint 3 millió városi és alföldi la- kosra 6641 tbc—ben elhalt jutott. Ez 219

tizezrelékes arányszámnak felel meg, s ez

lényegesen nagyobb a 19,8 tízezrelékes or—

szágos aránynál. A lakosság nagyobb ré- szének tbc. halandósága (18,6 tízezrelék)

viszont 1 tízezrelékkel alacsonyabb volt az országos aránynál.

A tbc. halandóság területi megoszlása 1930—ban.9

A megyék A lakosság h ,-l leozer ember A lakosság

Megnevezés elhglónkcszyívna küzül thr-hen szán a az össz.

száma meghalt, lakos v.,—ában

A zőmőhen várnsl 69 alföldi

lakosság thc. halálozása .. 8 3 031 181 6,641 2L9 34,9 Egyw'kh területek tbc.

halálozása ... 17 5 652 559 10,552 18,6 65,1

Összesen 25 I 8 683 740 ! 17,193 * (0.5 ! 100,d

A nyolc megye közül —— ahol a tbc. ha—

landóság arányszáma magasabb volt az országos aránynál — hat alföldi. Ezek közül Pest—Pilis—Solt Kiskun megye és Békés megye tbc. halandósága volt a leg- magasabb (22,6 tízezrelék). Utánuk Cson—

grád megye következett 22,2 tízezrelék- kel.9 Ezek a magas arányszámok is azt bizonyítják, hogy a tbc. halálozás gyako—

risága szempontjából az Alföld a legve- szélyesebb terület. Alföldünknek ez a jel- lemvonása a századfordulótól kezdve is—

mer—tm" A helyzet 1930—ban a dunántúli

megyékben volt a legkedvezőbb. Somogy megye 14,4 tizezrelékes halálozási arány-

száma volt a legalacsonyabb. Somogy

után Győr és Sopron megye következett, ahol a tbc. halandóság elérte a 16,2 tíz—

ezreléket.u Érdekességként megjegyezzük,

hogy a tbc. halandóság arányszáma a

5 Szél Tivadar: A tuberkulózishalandóság orszá- gos slaliszlikájának legújabb eredményei. M.

Slalisztlkai Szemle l931. 763. l.

" U. a. 763. l.

10 A m. sz. korona országainak... i. mi 112_ l.

11 Szél: A tuberkulózishalandóság i. m. 673. !.

századforduló idején Győr megyében volt a legmagasabb.12

A felszabadulás után ebben a vonatko- zásban is jelentős javulást észlelhetünk.

A tbc. halandóság szempontjából most már Sopron megyében találjuk a legked—

vezőbb viszonyokat, ahol a tbc. halandó—

ság aránya 8,5 tízezrelék.

A területi megoszlásról szóló ismerteté—

sünket a városi és vidéki tbc. halandóság összehasonlításával fejezzük be. Ez alka—

lommal a lakosság számánál és jelentősé—

génél fogva külön figyelmet kell fordita—

nunk Budapestre. Ezzel kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vá—

rosok halálozási statisztikája nemcsak a város lakosságának halottait tünteti fel, hanem azokat is, akik .nem tartoznak a Város lakosságához, de a városban (pl. a város kórházában) haltak meg. Ezektől az idegen halottaktól ,,megtisztított" tbc. ha—

lálozási arány§zámok azonban csak Buda—

pestről állanak rendelkezésre.

!.

12 A m. sz. korona országainak i. m. 112—14'24 I.

SZEMLE

831

Budapest, a tj. városok és a vidék tbc. halandósága.13

10,000 ember közül tbc-ben elhalt.

Év

Budapesten A ti. városokban Vidéken

19014905. 40.9 42.6 28,5

19204923. 41.0 38.0 29.0

1930. 22.23 23.0 l9.l

1948. ... 14,0 10.6 10,0

A tj. városok halálozási arányszáma ál—

talában magasabb, mint a vidéké. (Érde—

kes adat viszont az, hogy a tj. városokban 1948—ban, valamivel kisebb volt a tbc. ha—

landóság, mint vidéken.) A vidéki halálo- zás arányszámát Budapest is állandóan jelentős mértékben meghaladja. Budapest

fokozottabb veszélyeztetettsége a tj. Vá—

rosokkal szemben azonban nem érvénye—

sült teljes következetességgel.

A Budapeströl elmondottakat még az

idegen halottak leszámításával korrigált adatokkal egészíthetjük ki. Ezeknek az

adatoknak a segítségével megállapíthat-

juk, hogy Budapesten az 1910 és 1920

közé eső időszak kivételével kisebb a tbc.

halandóság gyakorisága az országos arány—

nál. Budapest idegen halottaktól megtisz—

tított tbc. halandósági arányaiból megál—

lapíthatjuk, hogy itt is csak a felszabadu—

lás után (1948—ban) csökkent a tbc.

halandóság arányszáma a 10 tízezrelék alá.

Budapest tisztított tbc. halálozási arányszámai."

10,000 ember közül tbc-ben elhalt,

Év

Magyarországon ! Budapesten

] 902. ... 28 36

. . . 34 31

31 38

19 17

1948. ... : 11 l 9

A tbc. halandóság gyakorisága a vidéki

"városok többségében magasabb volt az or—

szágos arányszámnál. Tíz nagyobb váro—

sunk közül hat még Budapestnek az ide-

" Szél: Egészségügyi statisztika i. m. 348. l-. A m. sz, korona i. m, 23. l. Szél: Tuberkulózishalan-

dóság. . . i. m. 763. l. Bakács Tibor: Városegészség- ugy az új Budapesten. Bp.. 1950. Egyetemi Könyv—

kiadó 38. l.

" Korányi Sándor: A háborús évek tuberkuló7is statisztikájának tanulságai M. Statisztikai Szemle

1931. 266. l., Bakács: i. m. 38. l.

gen halottakat magában foglaló tbc. halá—

lozásí arányszámát is meghaladta. Igy pl.

1930—ban Kecskeméten 28,3, Baján 264, Pécsett 25,2 tízezrelék volt a tbc. halan—

dóság aránya. E sötét kép kialakításában

az első kettőnél minden bizonnyal az al—

földi város jelleg, az utóbbinál pedig a

bányászok köztudomásúan magas (1930- ban 35 tízezrelékes) tbc. halálozási arány—

száma éreztette hatását. A teljesség ked—

véért azt is meg kell jegyeznünk, hogy a legjobb városi arányszám kedvezőbb a legjobb megyei arányszámnál. Sopronban 13,4 tbc-ben elhalt jutott tízezer lélekre.

Ebben a viszonylag kedvező eredményben

kétségtelenül szerepe van Sopron kedvező

földrajzi fekvésének is. Debrecenben szin—

tén kisebb volt a tbc. halálozási arány az

országosnál. (19,6 tízezrelék.)15

II. A TBC-S MEGBETEGEDÉSEK ALAKULÁSA

1. A tbc—s megbetegedési statisztika adatainak problémája.

A multra vonatkozóan nincsenek olyan adataink, amelyek segítségével kellő biz- tonsággal felvázolhatnánk a tbc—s megbe—

tegedések alakulását. A mult tbc. statisz- tikája csak a halálesetekkel foglalkozott s figyelmen kívül hagyta a megbetegedési

eseteket.16 A kapitalista országok egész-

ségügyi statisztikájának közös vonása ez.

Ma már ezen a téren is lényegesen más a helyzet és vannak az egész országot át—

fogó megbetegedési adataink.

A multban csak a biztosítottak meg- betegedésére vonatkozó adatokkal rendel- keztünk. Ezért —— ha csak némi képet is akarunk kapni a multbeli tbc—s megbete—

gedési viszonyokról —— a biztosítottak sta—

tisztikájából kell kiindulnunk.

A tbc—s megbetegedésekre vonatkozó statisztikai adatok becsléssel történő meg- határozásakor a tbc-ben elhaltak számá- ból következtetünk a betegek számára.

Ennél a következtetésnél úgy is eljárha—

tunk, hogy megnézzük, mi az arány a biztosított tbc—s betegek és a biztosított

tbc-s halottak száma között. Ezzel az

aránnyal azután megszorozzuk az egész,

ország tbc—s halottainak a számát. így

megkaphatjuk az orvosi kezelésre szo—

15 Szél: A tuberkulózishalandóság. . . i. m. 763. .l

" Szél: Egészségügyi statisztika i. m. 346. l.

ruló tbc-s betegek számának alsó határát.

Ennél semmi esetre sem lehetett kisebb a ' tbc-s betegek száma. Eljárásunk során azonban jelentős hibaforrással kell szá- molnunk. Emiatt adataink a valóságnál

feltétlenül kisebb értékeket mutatnak.

Számitásunkban ugyanis feltételeztük, hogy a biztosítatlanok körében a tbc—s

megbetegedések és a halálozás száma kö—

zött ugyanolyan az arány, mint a biztosí- , tottak körében. Viszont gondolnunk kell

arra, hogy a népesség e két csoportjának

foglalkozási és életviszonyai között jelen-—

tős különbségek vannak. így pl. a bizto—

sítottak többnyire az ipar, kereskedelem, közszolgálat nem önálló dolgozói, a mező——

gazdaság dolgozói, valamint az önálló kis—

iparosok és kiskereskedők nagy tömege;

pedig nincs biztosítva. E különbségek, miatt a mezőgazdasági dolgozók gyógy—

kezeltetési lehetősége és halálozási arány-

száma sokszor szintén eltér egymástól.

2. A tbc—s megbetegedések becslésszerű adatai.

A tbc-s megbetegedések számának alakulása 1923 és 1938 között

Biztosított tbc-s Tbc-s 10 090 "lakos

kozul

É betegek habt— betegek és ha- halottak betegek') halott beteg

V tak lottak számának Lakosság

aránya (beteg-

száma "ám halottsz.) országos száma száma

szorzószáma

1923 ... 25 671 2 195 11,7 25 218 295 051 8 209 215 30,8 359

1927 ... 27 359 1 856 14,7 20 313 298 601 8 484 233 245) 352

1938 ... 15 345 1 050 14,6 12 846 187 552 9 082 377 14,2 207

i ') Becsült adat.

Becslésünk szerint a megbetegedések száma is csökkenő tendenciát mutatott.

1927—ig a megbetegedések számának ala- kulásához képest a halálozások száma erő- sen csökkent. 1938-ban azonban, a csök—

kenés mértékét tekintve, közelebb kerül

egymáshoz a két adat.

A felszabadulás után a tbc—s megbete-

gedések adatai is kedvezőbben alakultak.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az errevonatkozó adatok az utóbbi évek fo-

lyamán kissé emelkedtek. Ennek okai kö- zül a legjelentősebbek a következők: Az orvostudomány fejlődése következtében a

tbc-s betegek életkora meghosszabbodott és így most azok is a betegek számát nö—

velik, akik azelőtt elkerülhetetlenül a tbc.

áldozataivá váltak. A szűrővizsgálatok ki—

terjesztésével a multhoz képest megnőtt a tbc-s megbetegedések felderítésének a

valószínűsége is. E vizsgálatok során olya- nok is nyilvántartásba kerülnek, akik a multban maguk—sem tudtak betegségük-

ről. így az emelkedő számadatok végered—

ményben pozitív tényeket takarnak, bár

" Szél: Egészségügyi statisztika . .. i. m. 253—55.

1 M. Statisztikai Zsebkönvv 1947. 40. l. Szarvas András: A gümőkór megelőzése. Bp., 1943. M. Orvosi

Könyvkiadó 21. l.

!

ugyanakkor komoly feladatokat tűznek

egészségügyi szervezetünk elé (pl. a fer—

tőzés terjedésének megakadályozásával

kapcsolatban).

*

A tbc. alakulásával kapcsolatban felso——

rolt adatok szerint a fejlődés legjellem—

zőbb vonása a tbc. halandóság csökke-

nése. Különösen feltűnő a javulás a leg—

utóbbi évtizedben. A tbc. halandóság csök—

kenése nemzetközi viszonylatban is álta—

lános jelenség. Jelentős szerepe van ebben az orvostudomány fejlődésének. Ma már új gyógyszerek (penicilin, sztreptomicin

stb.), új gyógyeljárások (műtéti beavat— ; kozás stb.) vetnek gátat a tbc. pusztításá—

nak. Ezért az olyan súlyos betegek is élet.—

ben tarthatók (pl. agyhártya tbc—ben, me- ningitis bacillaris tbc. megbetegedettek), akiknek a multban erre semmi reményük sem volt.

A tbc. halandóság magyarországi ada—4

tait vizsgálva a halandóság csökkenésének mértéke, a tbc. halandóság és az össz——

halandóság arányának megváltozása stb.

tekintetében szemünkbe ötlik az a határ——

vonal, amely a felszabadulás előtti fejlő- désünket elválasztja a felszabadulás utá—

SZEMLE

nitól. A felszabadulás utáni időszakot a

tbc. halandóság nagyarányú csökkenése jellemzi. Ez az orvostudomány fejlődésén

kívül az új társadalmi rendszer hatását

tükrözi. A multban nálunk komoly prob—

lémát okoztak a betegek szociális viszo- nyai. A beteg családja gyakran nem tudta

előteremteni a kórházi ápolás költségeit.18 A helyzet ma egészen más. Allamunk a

társadalombiztosítás kiterjesztése révén biztosította a szükséges orvosi és gyógy- szerellátást a dolgozók számára. Orszá—

gunkban az egészségügyi személyzet lét-

számának növekedése, a kórházi ágyak számának emelkedése, az új egészségügyi intézmények kiterjedt hálózata mind a

dolgozók egészségvédelmet szolgálja.

A lakosság életszínvonalát meghatározó vagyoni és jövedelmi viszonyok is a tár- sadalmi berendezéstől függnek. E viszo—

nyoknak a the. alakulására gyakorolt ha- tását mi sem bizonyítja jobban, mint az, 13 Zsebek Zoltán: Adatok az Északkeleti Felvidék igelproblémájához. Népegészségügy 1942. 492, 492—

9 . .

833

hogy a kapitalista társadalomban a ki—

zsákmányolt dolgozók tbc. halandósága többszörösen felülmúlja az uralkodóosz—

tály tagjainak tbc. halálozási arányszá- mát. Igy pl. az amerikai városok munkás- negyedeiben a tbc. halandóság arány—

száma hétszer nagyobb, mint más város—

negyedekben. Ugyanígy a négerek közül is hat-hétszer annyian halnak meg tbc- ben, mint a fehérek közül.19 A felszabadu- lás előtt nálunk is hasonló volt a helyzet.

1929-ben tízszer annyi napszámos és mun-

kás halt meg tbc—ben, mint a lakosság más, jobb viszonyok között élő rétegéből?

Ma a dolgozó nép állama a széles népré- tegek életszinvonalának állandó emelé- sére törekszik. Ez érezteti hatását tbc. ha—

landóságunk nagyarányú javulásában is.

dr. Csikós Mihály

19 Klebanov Maszíno—Nuezlin: i, m. 3. l., Thomp—

son Warren S.: Population problems. New-York, Toronto, London, 1953. Mc, Graw-Hill, 137. l.

20 Mosolygó Dénes: Tuberkulózis elleni küzdel- münkről. Népegészségügy. 1952. 6. l.

Bürokratizmus és túlzott centralizáció az Uzemélelmezési Igazgatóságnál

A Magyar Dolgozók Pártjának III.

Kongresszusa megállapította, hogy ,,a

bürokratizmus, a túlzott centralizáció"

hátráltatja ,,a népi demokrácia egész nö—

vekedését", sót ,,kezd egész fejlődésünk

akadályává válni."1) ,,Ez a nagyfokú köz—

pontosítás — állapította meg Hidas elv—

társ —— oda vezetett, hogy a naponként jelentkező problémákat nem a maguk szintjén, hanem rendszerint 1—2 lépcső—

fokkal feljebb oldották megufw)

A Belkereskedelmi Minisztérium Uzem—

élelmezési Igazgatóságának munkájában is megtalálható a túlzott centralizációra való törekvés s e szemlélet lényegében a kongresszus óta sem változott.

Az Igazgatóság vállalatainak jelentős része veszteséges. Az Igazgatóság első—

rendű feladata, hogy vállalatainak gazda- ságos működését az üzemélelmezés minő—

ségének egyidejű megjavításával bizto—

sitsa. Az Igazgatóság tesz is erőfeszítése—

1) A MDP III. Kongresszusának rövidített jegy—

zőkönyve 95—96 old Szikra, Budapest, 1954.

2) U. a. a 150. oldal.

ket a hiányosságok megszüntetésére, azonban a kitűzött célokat gyakran hely—

telen módszerekkel kívánja elérni. Az

Igazgatóság ahelyett, hogy feladataik el—

végzésére nevelné vállalatait, a feladato—V kat ,,egy—két lépcsőfokkal feljebb", maga

akarja megoldani, mert úgy látszik nem tételezi fel a vállalatokról, hogy feladatai—

kat képesek ellátni.

Ez az egészségtelen szemlélet tükröző—

dik az Uzeméle-lmezési Igazgatóságnak a

KSH-hoz benyujtott statisztikai jelenté—

sek engedélyezésére vonatkozó kérelmei- ben. Néhány példa:

1. Az Igazgatóság egy év óta többször fordult a Központi Statisztikai Hivatal—

hoz ú. n. ,,pénzügyi dekádjelentés" enge—

délyezéséért. Kérelmét azzal indokolta, hogy a jelentés segitséget nyujt számára vállalatai veszteséges működésének meg-

szüntetésében. A jelentéstervezetből azon—

ban az derült ki, hogy az Igazgatóság lé—

nyegében a vállalatok feladatait kívánja elvégezni. Elsősorban ugyanis azt kívánta megtudni, vajjon hogyan alakulnak a vál—