A városok és városkörnyéki községek kapcsolatának vizsgálata

A VÁROSOK ÉS A VÁROSKORNYÉKI KUZSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA

DR. KISS GYÖRGY

Napjaink egyik fő jellemzője a rohanó városiasodás. A felszabaduláskor 56 vá-

ros volt az ország területén, 1979- ben már 96. Csupán az elmúlt három évben 14

nagyközség vált várossá, és általában elmondható hogy újabb és újabb településeken érnek meg az átminősítés feltételei. Az ezredfordulóig — a távlati ter- vek szerint — még mintegy 30 település várossá fejlesztése várható. Törvényszerű folyamat ez, hiszen a nagyobb településeken összpontosul az ipar, és a mai mező- gazdaság is feltételezi a munkaerő koncentrációját. A városoknak kulcsszerepük van a lakosság ellátásában, a közigazgatás szervezésében, ezért nyilvánvaló, hogy a le- telepedésnek is célpontjai. Az utóbbi években a legtöbb megyében csökkent az öt—

ezernél kevesebb lakost számláló falvak népessége. Ugyanakkor a városba áram- lásnak és ütemének akadályai is vannak. A falu mint munka- és lakóhely minden bizonnyal még a mainál magasabb társadalmi—gazdasági fejlettség körülményei között is megmarad.

Egyre nagyobb az igény viszont a városias életkörülmények megteremtésére a falvakban is. Mindenki másnál jogosabban akarják ezt a város vonzásában lakók, akik ezernyi szállal kötődnek a közeli nagy településhez, és mindennapi munkájuk—

kal hozzájárulnak annak gyarapodásához.

A város és a környéke gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben egységet alkot. amiből következik, hogy a város fejlődésétől nem szakadhat el vonzáskörzete Ezt úgy gondoljuk, az érdekelt felek mindegyike elfogadja. Az élet, a gyakorlat még—

is furcsa ellentmondásokat mutat. Bár általában elismerik, hogy a város és vonzás-

körzete összetartozik, az igazgatási határok a mindennapi életben kisebb-nagyobb

mértékben észrevehető válaszfalak is. Ezen a helyzeten kívánt segíteni a kormány néhány évvel ezelőtti döntése, amikor létrehozta a városkörnyéki községet mint új közigazgatási alakulatot. Az ilyen községek járási szintű közigazgatási felügyeletét

a korábban illetékes járási hivatalok helyett a városi tanács szakigazgatási szervei

látják el. A kapcsolat lényege. hogy az említett községek önállósága, önkormányzata nem szenved csorbát: önálló vagy közös községi tanácsuk van, maguk gazdálkodnak

(: rendelkezésükre bízott anyagiakkal. Az újfajta viszony sokféle tekintetben segit- heti a város és vonzáskörzete összehangolt fejlesztését. A városnak ugyanis számol- nia kell a környező falvak erejét meghaladó szükségletek kielégítésével, és köny-

nyebben megoldható az erők mozgósítása a kölcsönös előnyök, a közös érdekek alapján.

Megesik azonban, hogy a város tágabb környezete nem is egy, hanem több járásra darabolódik, s így a város a meglevő kapcsolatok ellenére nem igazi köz—

DR. KISS: A VAROSOK ÉS A VAROSKÖRNYÉKI KUZSÉGEK 277

pontja vonzáskörzetének. Az igazgatási határok sok esetben megszabják a kereske- delmi ellátásban, a szolgáltatásban részt vevő vállalatok, szövetkezetek működési területét is, szegényítve ezzel a választékot és sújtva végső soron a falvak lakóit.

ilyen helyzetben nehezebb a városi munkaerő utánpótlása, a városi tanácsnak ugyanis nincs jogosítványa. hogy számoljon környezetével. Még nagyobb gond össz—

hangot találni a települések. létesítmények fejlesztésében: hol, miből mennyi legyen.

A várost ellátó intézmények szolgáltatásait a környező községek lakói is igénybe veszik. Ha ott dolgoznak, természetesen ott bonyolítják le vásárlósaik java részét.

A város a kulturális központ is. oda járnak művelődni, szórakozni és magasabb fo- kon tanulni a környékbeli községek lakói. Látogatják a kórházat, a városi rendelő—

intézetet stb. Ennél azonban többre van szükség. A község lakója is igényli a váro- sias szolgáltatásokat, az óvodát, a vízvezetéket, a javítást—szolgáltatást. az aszfaltos utat. a járdát és a várossal kapcsolatot teremtő jó közlekedést. Mindezt a községek egymagukban nehezen vagy egyáltalán nem tudják megteremteni. Városi funkció, hogy a város szolgáltatásait határain túlra is kiterjessze. Hangsúlyozni kell, hogy a városias szolgáltatásokat a nem városkörnyéki községek is igénylik.

A város és környékének összehangolt, közös fejlesztése a cél. Erdei Ferenc, a

hazai településhálózat jeles kutatója fogalmazott egykor így: ,,Minden vidéknek

meg legyen a maga városa. és azzal olyan egységet képezzen, amely szoros egybeszövődés révén az egész vidék számára biztosítja a város javait."1

Városok és városkörnyéki községek általános jellemzői

A községek városi irányítás alá rendelését lehetővé tevő 1969. évi szabályozás (1016/1969. (IV. 29.) Korm. hat.). illetve a HL Tanácstörvény (1971. évi I. tv.) óta eltelt idő megfelelőnek látszik a városkörnyéki községi intézmény reális megítéléséhez és az elért fejlődés fő irányainak megjelöléséhez.

1977. december 31 -én már 43. egy évvel később 49 városhoz kapcsolódott egy vagy rendszerint több városkörnyéki község. A városkörnyékek területén levő nagy- községek és községek száma összesen 180. illetve 308 volt. 1977-ben csupán két me-v gyében (Borsod-Aboúj-Zemplén és Pest megye) nem volt városkörnyéki község. (Lásd

az 1. táblát.)

E tanulmány szerzője 1975-ben irányítója volt .,A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozása" című kutatási főirány kereteiben ,,A helyi te—

rületi igazgatás fejlesztése" c. résztémához szükséges statisztikai adatok összegyűj- tésének. A felvétel a város—városkörnyék kapcsolatrendszerre is kiterjedt. Tanulmá- nyunkat e felvétel adataira alapoztuk. Tekintettel annak eszmei időpontjára (1975.

december 31 .), vizsgálati anyagunkban csak 10 megye 18 városa 75 városkörnyéki községének adatai szerepelnek. Ez közel fele az 1977. évi városkörnyéki községek számának, ennélfogva a tanulmány alapjául szolgáló adatok alkalmasnak látsza—

nak a városkörnyéki kapcsolatok témában általánosítások levonására.

Tekintsük át az általunk vizsgált városkörnyéki rendszert, mindenekelőtt a köz—

ségek igazgatási szerepkörét. valamint gazdasági jellegét:

Igazgatási szerepkör szerinti megoszlás:

Részleges alsófokú központ . . . 9

Alsófokú központ . . . 11

Egyéb (szerepkör nélküli) település . . . . . . . . . 55

Összesen . . . 75

*Erdeí Ferenc: Város és környéke. (Szociográfiai tanulmány Csongrád megyéről.) Magyarország felfe—

dezése. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. 1972. 51. old.

278 DR. KISS Grana?

Gazdasági jelleg* szerinti megoszlás:

Döntően ipari . . . . . . . . . . . . . . . . . —3

Vegyes, ipari . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Mezőgazdasági, vegyes. . . 22

Ipari. vegyes. . . . . . . . . . . . . . . 6

Egyoldalú mezőgazdasági . . . 34

Vegyes. egyéb. . . 2

Nem válaszolt . . . 3

Összesen . . . 75

' A gazdasági jelleg szerinti besorolás szempontjait lásd: Területi statisztikai évkönyv, 1977. Központi

Statisztikai Hivatal Budapest. 1977. 231. old ,_

A községek között az igazgatási szerepkör néiküli,egyéb települések. gazdasági—"

jelleg szerint pedig a tisztán mezőgazdasági és a mezőgazdasági vegyes városkör—

nyéki községek dominálnak. Csszehasonlitósképpen megjegyezzük, hogy ayórasak

mindegyike — Mezőtúr és Törökszentmiklós kivételével -- döntően ipari, egyéb ipari vagy vegyes ipari jellegű. (Az emlitett két város mezőgazdasági vegyes jellegű te-

lepülés.)

?. tábla

A városok és a vóroskörnyékek, valamint a városkörnyéken levő nagyközségek és községek száma megyénként

A vóroskömyékek

VÓIV'OSDk HA—i—Th—T Megye SZCmO száma nüglögízZSeÉI GS

1977-ben 1975-ben

Baranya . 4 2 3 2

Bács— Kiskun 6 3 9 5

Békés . . . 5 2 10 8

Borsod- Abaúj- Zemplén * 6 _ _. ..

Csongrád . . 4 4 4 _

Fejér . . . 2 1 'l —

Győr-Sopron . 4 3 12 4

Hajdú-Bihar. . 3 2 4 2

Heves 3 3 10 9

Komárom 5 3 19 19

Nógrád . 2 1 1 —

Pest 7 .. _ _

Somogy. 4 3 12 4

Szabolcs- Szatmár 4 3 4 —

Szolnok. 7 3 7 6

Tolna 3 1 15 16

Vas 3 3 24 ——

Veszprém 7 4 i 11 —

Zala 2 2 ; 34 —

Összesen 81 43 180 75

Az igazgatási szerepkör és a gazdasági jelleg szoros összefüggésben áll a te- lepülés népességszámával.

Az általunk vizsgált 75 település a népességszám szempontjából rendkívül változatos képet mutat: legnagyobb számban az 1500—2000 fős települések fordul—

nak elő, de közel 10 százalékot tesz ki a kis lélekszámú. 500 főn aluli települések

aránya. (Lásd a 2_táblát.)

A VÁROSOK ÉS A VÁROSKURNYÉKI KÖZSÉGEK 279

A városkörnyéki községek 1980-ra .,előrebecsült" népességszáma2 1975-höz vi- szonyítva érezhető átrétegződést mutat.

2. tábla

A városkörnyéki községek megoszlása népességnagyság szerint

A városkörnyéki községek

, , , 1975—ben 1980—ban

Nepessegnagysag—csoport (f"

a) szám százalék- ' szám százalék-

szerint ban szerint ban

-— 500 . . . . . 7 9.3 10 13.3

501—1000 . . . . . 11 14.7 10 13.3

1001—1500 . . . . . 15 20,0 15 20.0

1501 —-2000 . . . . . 21 28,0 17 22,7

2001—3000 . . . . . 12 ] 16,0 14 . 18,7

3001 —5000 . . . . . 9 12.0 9 . 12,0

Összesen 75 J 1oo,o 75 . 1oo,o

Igazgatásszervezési, továbbá szolgáltatás- és ellátásszervezési szempontból nem lényegtelen annak vizsgálata, hogy a települések mekkora bel—, illetve külterülettel rendelkeznek. Ideális lenne. ha minél nagyobb súlyt képezné a településileg, beépí- tettség szempontjából egységet alkotó ún. belterület mind a városokban, mind a hozzájuk tartozó környéki községekben. A tényleges helyzet azonban ettől eltérő, a települések szerkezeti képe nagy változatosságot mutat.

Az elemzés azt mutatja, hogy a vizsgált városok esetében a belterület nagysá- gára vonatkozó adatok szóródásánok terjedelme erőteljesebb (226 ha), mint a kör- nyéki községekben (109 ha). (A középeltérés a városoknál 4.9 hektár, a városkör—

nyéki községeknél 22 hektár volt.)

A bel- és a külterület arányának történelmi alakulása szorosan összefügg a lakó—

népesség számának alakulásával. Adataink azt mutatják, hogy 1949-hez viszonyítva 1975—re csak a rendkívül nagy külterülettel rendelkező városokban és városkörnyéki községekben csökkent (vagy csak jelentéktelen mértékben nőtt) a népesség száma.

Természetesen itt jelentkezik — az előbbivel szoros összefüggésben — a gazdasági

jelleg és az induló (1949—es) népességszám hatása is.

A 18 város közül 14 esetben állapíthatunk meg különböző mértékű, 5.3 száza- léktól 93,3 százalékig (Kapuvár. illetve Szolnok) terjedő népességnövekedést. 4 eset-

ben pedig csökkenést. A legnagyobb mértékű csökkenés (16.50/0) Mezőtúr esetében látható, de csökkenő Békés (3.40/0), Hajdúböszörmény (1.00/0) és Törökszentmiklós (1.00/0) népességszáma is.3

Az 1980—ra becsült népességszám 1949-hez viszonyított változása az utóbbi öt év dinamikusabb fejlődésére utal. Már csak Mezőtúr esetében tapasztalható csök-

kenés (—15,6%). a többi város népessége különböző mértékben növekszik. Különö—

sen nagymértékű, 100 százalék fölötti növekedés jellemző Oroszlányra, Szolnokra,

Gyöngyösre és Egerre.

2Az 1980-es adatokról az egész tanulmányra kiterjedő érvénnyel el kell mondanunk, hogy azok nem központi tervezésre vagy tudományos kutatóintézeti előrejelzésre épülnek, hanem a hely! igazgatási vezetők 1980—ra vonatkozó terveit (méginkább igényelt) tartalmazzák. A felvétel során ugyanis az 1980-ra vonatkozó ten/rovatban adatokat általában nem kaptunk, kaptunk viszont (szinte minden esetben) a tervrovat ellenőrzé- sére beiktatott 1980-as igényrovatban.

3Az alföldi városok esetében ez a jelenség nyilvánvaló összefüggésben áll a tanyakérdésben bekövet- kezeti változásokkal (területátcsatolások. új községek alakulása stb).

280 * DR. KISS GYÖRGY

A 75 városkörnyéki község közül 23-nak növekedett. 52—nek csökkent a népes-

sége 194946! 1975-re.

, ,. , _

3. tábla

A városkörnyéki községek száma a népességszám változása szerint

A változás mértéke A növekvő A csökkenő

1949-től 197549 __

(százalék) népességszámú

községek szóma

—10.0 . . . 6 15

10,1—20,0 . . . '. 8 14

20,1——30,0 . . . 8 10

30.1— . . . 1 13

Összesen ! 23 H 52

A várható népességi változások az 1949—1980. évek viszonylatában viszont.

bizonyos mértékig módosulva a 4. tábla szerinti képet mutatják.

4. tábla

A városkörnyéki községek száma

a népességszám 1980-ig várható változása szerint A változás mértéke A növekvő Acsökkenő

1949—t4'31 1?75-ig

(szazalek) népességszámú

községek szóma

—10.0 . . . 7 13

10,1—20.0 . . . 9 8

20,1—30.0 . . . 6 11

30,1— . . . 2 19

Összesen ; 24 ! 51

Bár 1980—ra 23—ról 24—re emelkedik a növekvő népességű városkörnyéki közsé- gek száma. 1975-höz hasonlítva várhatóan mégis az alacsonyabb értékű növekedési

osztályok válnak jellemzővé. A csökkenő népességű községeknél viszont -- a mennyi- ségi keretek viszonylagos változatlansága mellett — túlsúlyba kerültek a nagyobb

csökkenést mutató községek.

A részletes adatok birtokában az is megállapítható, hogy csökkenő népesség——

számúak Baranya, Bács. Békés. Hajdú-Bihar, Somogy és Tolna megye városkörnyéki

községei, mig Heves. Komárom. Szolnok és Győr-Sopron (az ún. ,,iparasoclottabb"

megyék) községei közül kerülnek ki elsősorban a népességnövekedést mutató vá—

roskörnyékek.

A város és városkörnyék összehangolt fejlesztésének elsőrendű kérdései közé—

tartozik, hogy mekkora népességi többletet jelent a városias szintű ellátásraivförek—

vés biztositása szempontjából a városkörnyék össznépességszáma. Az 5. tábla ada—

tai erről szólnak részletesen. Ezen adatokból semmiféle törvényszerűség nem állapít- ható meg abban a tekintetben. hogy mekkora (: városkörnyék egészének ún. "ideá—

lis" népességszáma. Az adatok 3.5 százaléktól 105.4 százalékig váltakoznak 1975-—

A VÁROSOK ÉS A VÁROSKÓRNYÉKI KOZSÉGEK 2817

ben. 3.1 és 91,6 százalék között 1980-ban. A 105.4 százalékos érték azt jelenti, hogy"

a Dombóvár környékét képező 16 község össznépessége meghaladja a központi városét. Megítélésünk szerint a hosszabb gyakorlat alakítja majd ki a helyes ará—

nyokat e tekintetben is. Egyébként 1975-ről 1980-ra mindössze két város (Hajdúbö-

szörmény és Törökszentmiklós) városkörnyéki községeinek népességszáma növekszik

nagyobb mértékben. mint a központi városé.

5. tábla

A városkörnyéki községek népességének aránya a városok népességszámának százalékában.

A városok A városkörnyéki községek népessége

Város népességszáma 1975. december 31—én 1980. december 31-én

(a megyek sorrendjében) 1975' 1980' szám százalék- szóm százalék-

december december szerint ban" szerint' ban"

31-én 31-én*

Mohács . . . . . . . 4 20 800 22 000 2 520 121 2 350 10.7

Kecskemét . . . . . . . 91 500 100 000 3 956 4.3 3 956 3,9

Kiskunfélegyháza . . . . l 36 200 37 700 9 850 272 9 900 26,2

Békéscsaba . . . . . . 61 500 66 000 7 770 12.45 7 546 11.4

Békés . . . . . . . . 21 200 21 500 6 908 32,6 6 715 31,2

Kapuvár . . . . . . . l 10 900 11 800 4 770 43,8 4 600 38,9

Hajdúböszörmény . . . . 30 400 30 800 3 200 10,5 3 400 11,0

Eger . . . . . . . . x 55 000 60 000 5 296 9.6 5 300 8.8,

Gyöngyös . . . . . . . 35 000 40 000 7 324 20,9 7 570 18,9

Hatvan . . . . . . V, . ( 22 400 24 000 6 360 28,4 6 500 27,1

Tatabánya . . . . . . l 71 000 76 000 11 371 16,0 11 420 15.0

Oroszlány . . . . . . . 19 700 21 000 6 090 309 6 080 28,9

Tata . . . . . . . . , 23 000 23 500 15 029 65,3 15 070 64,1

Kaposvár . . . 68 400 73 400 2 420 3.5 2 280 3,1

Szolnok . . . . . . . , 71 400 78 000 9 784 13.7 9 762 12,5

Mezőtúr . . . . . . . 22 400 22 700 1 097 4.9 1 050 4.6

Törökszentmiklós . . . . 24 900 25 700 4 080 16.4 4 354 16,9

Dombóvár . . . . . . 18 808 20 600 19 833 105,4 18 870 91 .6

Összesen 704 508 754 700 127 658 18,1 126 723 17,8

' Becslés.

" A város népességszámához viszonyítva.

A városkörnyékek átlagos népességszáma 1975—ben 7092 fő. 1980—ban várhatóan 7460 fő. A városok átlagos népességszáma 1975—ben 39139 fő volt, 1980—ban vár-

hatóan 41 927 fő lesz.

Foglalkoztatottság és munkaerőmozgás

A kereső—eltartott népesség aránya a városokban és a városkörnyéki közsé—

gekben egyaránt nagy szóródást mutat.

A vizsgált városok sorában 1975—ben Hajdúböszörményben volt a legkisebb:

(49.20/0), Békéscsabán pedig a legmagasabb (69.4%) a kereső népesség aránya.

(1980-ban várhatóan ugyanezek a városok jelentik a két szélső határt, 70,9. illetőleg

53.5 százalékos értékkel.) A többi város kereső népességének aránya általában 3—6 százalékkal növekedett, kivéve Békést, Oroszlányt, Tatát és Mezőtúrt, ahol megköze-

lítően ugyanilyen értékű csökkenés mutatkozik.

A városkörnyéki községek közül Kétpó. Csibrák. Nagyhegyes, Hajdúvid és Tisza—

tenyő esetében a kereső népesség aránya 50 százalék alatt marad, 43 községben

282 DR. KISS GYÖRGY

51—75 százalék között helyezkedik el. (A tabbmköwsegmafekvetalwmn nem kap- tunk adatot.) Az 50 százalékos arányt el nemét? községek elsősorban a nagy kül- területtel rendelkező alföldi városok környékén találhatók. 1980-ra figyelemreméltó változás várható a községi keresőnépesség arányának alakulásában. Az adatok

szerint már csak két községben lesz a vizsgált érték 50 százalék alatt, 59 községnéi

51—75 százalék között helyezkedik majd el, egy község pedig meghaladja a 75 szó- zalékot. (13 község 1980-ra sem szolgáltatott előzetes adatot.) Ez a nagymértékű arányeltolódás nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a közeli város fejlődésével és a városkörnyékre gyakorolt hatásával.

Egy másik összehasonlítás szerint 1975—ben az adatot szolgáltató 60 község közül a kereső népesség aránya 21 esetben jobb, 25 esetben rosszabb, 14 esetben pedig megközelítően—ugyanaz volt, mint a központi városáé.

Az 1980-as adatokból annyi változás tűnik ki, hogy csökken a városénál jobb

vagy megközelítően azonos értékű kereső népességi arány, és emelkedik azoknak a községeknek a száma, amelyekben ugyanez az arány rosszabb, mint a városé.

Számokban kifejezve: jobb arányt 20, rosszabbat 31 és azonosat 9 városkörnyéki község mutat. (15 községre nem kaptunk adatot.)

A kereső—eltartott arányok elemzésén túl lényeges annak vizsgálata is: hogyan alakult a vizsgált településeken az aktív keresők megoszlása. A városkörnyéki köz—

ségek közül ilyen szempontból jellemző a mezőgazdasági foglalkozású települések túlsúlya. A szám szerinti arányokat a 6. tábla mutatja.

§. tábla

A városkörnyéki községek megoszlása foglalkozási jelleg szerint

A községek száma

Jelleg ._._.—**,

1975-ben 1980-ban

Mezőgazdasági . . . 38 32

Ipari jellegű . . . 34 39

Egyéb jellegű . . . 3 4

Összesen ) 75 ] 75

A mezőgazdasági jellegű városkörnyéki községek túlsúlya Baranya, Bács—Kis- kun, Békés. Hajdú—Bihar. Somogy és Tolna megyei jelenség, az ipari jellegűek Győr- Sopron, Heves, Komárom és Szolnok megye területén helyezkednek el, míg az

,,egyéb" ágazatok elsődlegessége Tolna megyei sajátosság. Az 1980—as adatok

alapján várható a foglalkoztatási arányok eltolódása az ipar és egyéb ágazatok felé, a mezőgazdaság túlsúlyának egyidejű megszűnésével.

A városok és a városkörnyéki községek kapcsolata körében, mint az egyik leg-

fontosabb kérdést. a munkaerő mozgását is vizsgáltuk. Ennek alapján meghatároz-

tuk az ingázási különbözet jellegét és erősségét (1975—ös adatok alapján).

A napi ingázási adatok csupán Békés város esetében mutattak a városból ki- felé irányuló ingázási többletet, a többi 17 városban a befelé ingázók voltak több- ségben. Különösen erősnek bizonyult a Szolnok, Kecskemét, Gyöngyös és Tatabánya felé irányuló munkaerőmozgás.

A hetenként és ennél ritkábban ingázók ingázási különbözete Békésen kívül

Törökszentmiklós esetében is negatív volt. Szolnok, Kecskemét. Kaposvár igen dina—

;mikus, nagy volumenű befelé irányuló mozgást fogad. ezzel szemben Dombóvár, Ka—

HA VAROSOK ÉS A VAROSKORNYÉKI KCZSÉGEK 283

itpuvár és Hatvan esetében viszonylag kiegyenlítődik a be- és kifelé irányuló mun—

kaerőmozgás értéke.

A városkörnyéki községek közül csak Dalmand, Baj, Gyöngyösoroszi, Murony, 'Kamut és Csárdaszállás adatai mutattak befelé ingázási többletet, 69 községben a naponta kifelé ingázók voltak többen. A heti és ennél ritkább ingázás értékei ha- sonló képet mutatnak itt azzal, hogy a 6 község helyett 7-nél tapasztalható pozitív jelleg. Az alábbiakban az ingázási különbözet mértékéről adunk áttekintést, az 1973.

(évi adatok alapján. Az ingázási különbözet mértéke szerint a községeket négy cso- portba soroltuk.

Az ingázási veszteség a naponta ingázóknál:

1—25 százalékos: 3 község (Homorúd, Tarhos, Felsőtárkány),

25—50 százalékos: 9 község (Telekgerendás. Kétsoprony, Hajdúvid, Környe, Tardosbánya, Szajol, Kétpó, Kurd, Csibrák),

50—75 százalékos: 11 község (Kölked, Kunszállás, Köröstarcsa, Nagyhegyes, Tarján, Dunaalmás, Neszmély, Tószeg, Attalá, Szakcs, Kaposszekcső),

75 százalékosnál nagyobb: 47 község (Hetényegyháza, Vértestolna, Pálmonostora, Pető- físzállás, Dunaszentmiklós, Kömlőd, Szomód. Agostyán, Hövej, Baj, Gátér, Bélmegyer, Babót, Osli, Kocs, Magyaregres, Somogyaszaló, Tiszavárkony, Gyöngyöskolász, Gyöngyössolymos, Nagykökényes, Vértessomló, Naszály, Vértesszőlős, Csikóstöttös, Jógónak, Zimány, Vitnyéd, Tiszatenyő, Döbrököz, Heréd, Kocsola, Szarvaskő, Nak. Várong, Bokod, Kecskéd, Orci, Nosz- vaj, Boldog, Tiszapüspöki, Gyulaj, Duzs, Kopospula, Héreg, Lápafő, Dad).

lngázási nyereség a naponta ingázóknál:

1—25 százalékos: 1 község (Murony),

25—50 százalékos: 2 község (Csárdaszállás, Gyöngyösoroszi), 50—75 százalékos: 2 község (Kamut, Dalmcmd),

75 százalékosnál nagyobb: —

lngázási veszteség a hosszabb időközökben (hetente, havonta) íngázóknál:

1—25 százalékos: 4 község (Homorúd, Baj, Telekgerendás, Felsőtárkány),

25—50 százalékos: 10 község (Kétsoprony, Kamut, Murony, Noszvaj, Bokod, Dunaalmás, Kocs, Kétpó, Szajol, Csibrák),

50—75 százalékos: 4 község (Gyöngyössolymos, Dad, Tarján, Neszmély),

75 százalékosnál nagyobb: 45 község (Kölked, Hetényegyháza, Vértesszőlős, Kunszállás,

*Petőfiszállás, Csárdaszállás, Héreg, Kecskéd, Tardosbánya, Naszály, Köröstarcsa, Dunaszent- miklós. Gátér, Kömlőd, Szomód, Pálmonostora, Bélmegyer, Vértestolna, Tarhos, Tiszavárkony, Nagyhegyes, Tiszatenyő, Tiszapüspöki, Gyöngyöskalász, Nagykökényes, Kaposszekcső, Vértes- somló, Somogyaszaló, Zimány, Orli, Vitnyéd, Hajdúvid, Döbrököz, Kocsola, Duzs, Jágónak, Babót, Hövej, Osli, Tószeg, Szarvaskő, Gyulaj, Kurd, Szakcs, Csikóstöttös).

lngázási nyereség a hosszabb időközökben (hetente, havonta) ingázóknál:

1—25 százalékos: —

25—50 százalékos: 2 község (Dalmand, Nak), 50—75 százalékos: 1 község (Környe),

75 százalékosnál nagyobb: 1 község (Magyaregres).

Óvodák, általános iskolai oktatás

Az óvodai ellátottságot a száz 3—5 éves korú népességre jutó óvodai férőhelyek

számával mérjük. (Lásd a 7. táblát.) Másik lehetőségként az óvodai igények és a ren-

delkezésre álló férőhelyek összevetése kínálkozik.

Az 1975 és 1980 közötti időszak változásait és a várható fejlődést a 8. táblában bemutatott adatokkal kívánjuk érzékeltetni. Az ellátottság tényleges viszonyait az 1980. évi tervszámok és az igényeket kifejező adatok aránya jellemzi jobban.

284 DR. KISS evonev"

7. tábla

A városok és a városkörnyéki községek óvodai ellátottsága 1975—ben

, A városkörnyéki

A k --

A száz 3—5 évesre jutó voroso kozségek

férőhelyek száma , _ aránya _ aránya

szamu (százalék) szama (százalék)

— 25 . . . -— —- 5 6.6

26— 50 . . . 3 16.7 15 20,0

51— 75 . . . . 6 33,3 19 25.3

76—100 . . 6 33,3 8 10.7

101— 3 16,7 8 10.7

Összesen 18 1oo,o ; 55' l 73,3

' 18 községben az adott időpontban nem volt óvoda. 2 község nem válaszolt.

8. túblw

Az óvodai ellátottság várható fejlődése

, . A

1980. ev: terveAzett tervezett

M , 1975. m változások "fölül!!- _

egnevezes év "975453; sgúm az

terv igény ( kép?—tk) uáfflaa-

31010e ban

Városok ,

az óvodai férőhelyek szóma . . 21 907 28140 31 048 128.4 90,6 az óvodai férőhelyek átlagos szóma . 1 217 1 563 1 724 128.4 90.6 Vóroskörnyékl községek

az óvodai férőhelyek száma . . 3202 3912 4 992 122.1 78.4

az óvodai férőhelyek átlagos száma . 43 52 67 120.9 77,ó

9. túbkl

A városok és a városkörnyéki községek általános iskolai ellátottsága

A városok A városkörnyéki községek A tanulók száma (fő) szám szerint százalékban szám szerint százalékban

1975 [ 1980 1975 1 1980 1975 l 1980 1975 ) 1939

Egy tanteremre jut

— . . — - — — 14 18 18,7 24.0

21—30 2 3 11.1 16,5 38 29 50.7 38.6

31—40 7 9 389 50,0 9 11 12.0 14.6

41—50 7 5 389 28.0 10 10 13.4 1341

51— . . . 2 1 11,1 5.5 2 4 2.6 5.4

Nem válaszolt . — -— —- — 2 3 26 4.0 )

Összesen 18 18 100,0 100,0 75 75 100,0 100,0

Egy tunerőre jut (

—- . . . . . . . . . 17 18 94,5 100,0 60 63 80,0 84,2

21 -—30 'l —- 5,5 — 8 3 10.8 4.0

31 -—40 — — — — 2 2 2.6 2.6

41—50 -— — — — 2 2 2.6 26

51— . . . - - — -- - 2 — 2.6

Nem válaszolt . -- -— - — 3 3 4.0 4.0

Összesen 18 18 100,0 100,0 75 75 100,0 100,0 -

A VÁROSOK ÉS A VÁROSKÖRNYÉKI KUZSÉGEK 285

Az általános iskolai oktatás fő jellemzőit az egy tanteremre jutó tanulók, vala-

mint az egy tanerőre jutó tanulók száma alapján vizsgáltuk. (Lásd a 9. táblát.)

Az egy tanteremre jutó tanulók száma a városokban lényegesen magasabb.

mint a városkörnyéki községekben. A városkörnyék szempontjából kedvezőbb képet

azonban a városi színvonal, a feltehetően jobb technikai körülmények bizonyára ellensúlyozzák.

Az egy tanerőre jutó tanulók számát tekintve a városok helyzete az egyszerű összevetés alapján is kedvezőbb. bár a városkörnyéki községekben is a 20 fő alatti

kategória a legjellemzőbb.

Az 1980-ra tervezett adatok alapján úgy tűnik, mind a városokban, mind a vá- roskörnyéki községekben javulnak az általános szintű oktatás körülményei: növek- szik azoknak a városoknak és községeknek az aránya, ahol kisebb lesz a zsúfoltság.

Közművelődés

A városkörnyékek közművelődési lehetőségeit elsősorban a könyvtári könyvál- lomány. a művelődési otthonok, művelődési házak, a filmszínházak adatai alapján

lehet vizsgálni.

Művelődési viszonyaink általános javulása a községek könyvtári állományának növekedésében is tükröződik. 1970—ről l975—re és 1975—ről 1980—ra az állomány átla- gosan mintegy 20—25 százalékkal növekszik. A lakosság művelődési lehetőségeinek fontos mutatója az ezer lakosra jutó könyvtári kötetek száma. E tekintetben a város—

környéki átlag (3800 darab) meghaladja a vizsgált városok átlagát (2900 darab). A

különbség 1980—ra várhatóan csökkenni fog (a kötetek száma 4000, illetve 3620 da- rabra nő).

Az alábbiakban három nagyságkategóriára bontva mutatjuk be a városi és a városkörnyéki adatokat.

10. tábla

A könyvtári ellátottság fejlődése

A városok A városkörnyéki községek

Az ezer lakosra jutó , , . , . : :

könyvtári kötetek száma szam szerint szazalekban szam szerint szazalekban

1975 l 1980 1975 ] 1980 1975 l _1980 1975 l 1980

l l l L '

—3000 . . . . . . . . . 11 x 10 l 61.1 l 55.5 42 24 ] 56,0 32.0

3001—6000 . . . . . . . . . 6 7 ' 333 389 25 38 33,3 50.6

6001—9000 . . . . . . . . . 'l 1 l 5.6 5.6 I 8 13 ! 10,7 17.4

Összesen ! 18 l 18 !100,0 '100,0 [

75 I 75

;

100,o*1oo,0

A vizsgált településeken 1975—ről 1980—ra a könyvtári (tanácsi, nem tanácsi, ön-

álló és fiókkönyvtárak) könyvállomány várhatóan jelentősen növekszik. A 3000-es

kategóriát mindkét településcsoportban felváltja a 3000—6000-es nagyságú. (Meg kell jegyezni, hogy (: könyvállomány összetételéről nincsenek adataink. Előfordul- hat. hogy egy—egy könyv akár 40—50 példányban is megtalálható.)

Ha a művelődési otthonokat, művelődési házakat vizsgáljuk, azonnal kitűnik a

város jelentősége a környező községek művelődési ellátottságának alakításában.

A 75 városkörnyéki község közül 1975—ben 26-ban nem volt művelődési otthon (ház),

és nem terveztek ilyent épiteni 1980—ra sem. Művelődési otthonok (házak) elsősor- ban Heves, Komárom. Somogy, Szolnok és Tolna megyében hiányoznak.

286 DR. KISS GYURGY'

A filmszínház is fontos szerepet tölthet be, különösen művelődési otthon (ház);

hiányában, egy község mindennapi kulturális életében. Ennek ellenére 17 város-'

környéki községben nincs mozi és nem tervezik építését sem. A 17 község Békés,.

Győr—Sopron, Komárom. Somogy és Tolna megyék között oszlik meg; tehát nem' mondható. hogy a művelődési otthonok (házak) és a mozik hiánya automatikusan,;

összetartozó jelenség; bár sok esetben (Komárom, Somogy és Tolna megyében)—

együtt jelentkezik. '

Egészségügyi ellátottság

Az egészségügy körében azt vizsgáltuk, hogy van-e városkörnyéki községben—

(vagy ha ott nincs. hány kilométerre van) általános kórház, szociális otthon, gyógy—r szertár, rendelőintézet, bölcsőde, öregek napközi otthona, körzeti gyermekorvos, fog- orvos és gondozóintézet.

Tekintettel arra. hogy a felsorolt intézmények közül számos meghaladja az alap- fokú ellátás színvonalát (a városkörnyéki községek pedig alsófokú központ szerep-

körű és szerepkör nélküli egyéb települések), elsődlegesen azt vizsgáltuk, hogy mek—

kora távolság megtétele szükséges az egészségügyi lehetőségek eléréséhez. (Egyéb—

ként a fenti intézmények többségének alsófokú központba telepítését nem is tartják gazdaságosnak.)

A felsorolt intézmények közül általános kórház egyetlen városkörnyéki községben sem:

található. Szociális otthon is mindössze egyben: Hetényegyhózón. Gyógyszertár 26 községben;

volt 1975-ben. a többiben 1980-ra sem tervezik építését. Rendelőintézet két községben: Pál—

monostorón és Gyöngyössolymoson található csupán, bölcsőde viszont Kölkeden és Köröstar- csán. Epitést egyik intézményből sem terveznek 1980-ig. Öregek napközi otthona 8 község-—

ben volt 1975-ben. 7 további községben építését tervezték 198049. A 75 városkörnyéki köz- ség közül egyedül Környe funkcionál körzeti gyermekorvosi székhelyként. Fogorvos ugyancsak:

Környén. azon kívül Tarjánban, Kocs községben, Tószegen, Kurdon működik. és 1980—ig— to- vábbi négy községben szerveznek fogorvosi állást. Gondozóintézet egy községben sem mű—

ködött 197549, és építését sem tervezték. W * "§;

. , ,. "

Az egészségügyi ellátást alapvetően a város biztosítja a városkörnyéki közsé- gek számára.

Közlekedési körülmények

Az előbbiekből következően lényeges vizsgálni azokat a közlekedési körülmé-

nyeket, amelyek mellett az egészségügyi szolgáltatások igénybe vehetők. Az aláb- biakban bemutatjuk a várossal való kapcsolattartás két fő formáját, a közúti és a

vasúti összeköttetés jellemző adatait.

11. tábla

A közúti közlekedés lehetősége

A vá roskörnyéki

Tavolsag (zigazi? kozuton kozsegek

szóm szerintlszózalékban

-— 5 . . . . . . . . . 16 21.4

5—1 0 . . . . . . . . . 30 40.1

1 0—1 5 . . . . . . . . . 'l 9 25.4

1 5—20 . . . . . . . . . 6 8.1

20— . . . . . . . . . 4 5.0

Összesen

75 ! mao

A VÁROSOK ÉS A VAROSKURNYÉKI KUZSÉGEK 287

Lényeges azt is vizsgálni, hogyan alakul az autóbuszjáratok napi sűrűséget

12. tábla

Az autóbuszközlekedés jellemzői

. A .. A napi Távolság a várostól voroskor- járatok

(kilométer) "Yek' km— átlagos

segek száma

SZOMG

l

—— 5 . . . . . . . . . 16 19

5—10 . . . . . . . . . 29 12

10—15 . . . . . . . . . 22 10

15—20 . . . . . . . . . 4 9

20— . . . . . . . . . 4 8

Összesen ' 75

A várostól mért távolság növekedésével a járatszámok átlaga csökkenő irány- zatú. A várostól legkisebb távolságban elhelyezkedő községcsoportba csak a köz-4 ségek egyötöde tartozik, így a községek nagy többségének viszonylag ritkább a köz——

lekedési kapcsolata a várossal.

A 75 városkörnyéki község közül 41—nek nincs vasúti összeköttetése a várossaL A vasúti kapcsolattal rendelkező 34 városkörnyéki község elsősorban Bács—Kiskun, Békés és Szolnok megyében található. E megyék földrajzi—domborzati viszonyai ked- vezőbbek vasút működtetésre, és itt nagyobbak a távolságok is. Vegyes képet mutat Heves és Komárom megye. A többi megye városkörnyéki községeiből csak közútonu

érhető el a város. *

Kiskereskedelmi ellátottság

A kiskereskedelem adatai nélkül nem kaphatunk teljes képet a városkörnyéki községek mai fejlettségéről. Felvételünk során vizsgáltuk az egy főre jutó bolti és vendéglátó forgalmat, az egy főre jutó bolti és vendéglátó egységi alapterületet, va—

lamint az alapterület egységére jutó forgalmat.

Az egy főre jutó bolti és vendéglátó egységi áruforgalom természetesen ala- csony a községekben. A városi értékek átlaga 1975—ben 25000 forint volt, a város- környéki községek átlaga pedig 7400 forint. Az 1980—ra szóló becslés szerint ezek az arányok csak kissé fognak módosulni.

A szóródás terjedelme () városkörnyéki községeknél 1975—ben 31500. illetve 1980-ra vonatkozóan 41800 forint. A városkörnyéki értékek nagy szóródását és az alacsony átlagértéket nyilvánvalóan a községek gazdasági jellege, fejlettségük, el—

látottsóguk, a várostól való különböző távolságuk stb. magyarázza.

Az egy főre jutó bolti és vendéglátó egységi alapterület úgyszintén nagy szóró—

dást mutat.

A városi értékek átlaga 1975—ben 2.1 négyzetméter. illetve 1980-ban 2.7 négy- zetméter, a városkörnyéki községekben az átlag 1.2, illetve 1.4 négyzetméter.

A városkörnyéki községekben a szóródás terjedelme 1975—ben 119, 1980—ban 13,7 négyzetméter.

Az alapterület egységére számított forgalom tekintetében a városkörnyéki köz—

ségek túlnyomó többsége a legalacsonyabb kategóriába tartozik (lásd a 13. táblát).

ezzel szemben a városi értékek a két legmagasabb kategóriában helyezkednek el.

288 DR. Kiss ovonov

13. tábla

A városkörnyéki községek bolti és vendéglátó egységi áruforgalom szerinti megoszlása

X

A városkörnyéki

z ' .. , ,

A oruforgaiom kozsegek szama

nagyságcsoportjai

(ezer forint/négyzetméter) _an

1975-ben ] 1980-ban

-—-15 . . . 47 44

16—25 . . . 16 20

26—40 . . . 9 10

41— . . . 3 1

Összesen 1 75 l 75

A lakosság kereskedelmi ellátását sok vonatkozásban kiegészíti a helybeli ma- ggánkisiparosok (elsősorban a cipészek és a szabók) munkája. Tevékenységük másik

oldala viszont átnyúlik a szolgáltatások területére. Az 1970. és az 1975. évi adatokat (összevetve megállapítható. hogy a vizsgált városokban, községekben tovább erő—

södött a magánkisipar.

A 18 város közül csupán 5-ben csökkent a magánkisiparosok száma az említett

időszakban, 13 városban kisebb-nagyobb mértékben növekedett. A községek közül

;28—ban csökkenés, 38-ban növekedés és kilenc községben változatlan létszám álla- pítható meg. Az ellátottságot tekintve a városkörnyéki kép a kedvezőtlenebb, mivel

az ezer lakosra jutó magánkisiparosok számának alakulása — a városi átlag 6.9,- a

városkörnyéki átlag 9.2 — elfedi azt a tényt. hogy az állami és a szövetkezeti szektor ' jelenléte a városoknak magasabb szintű ellátottságot biztosít.

Említést érdemel, hogy a magánkisipari tevékenység csökkenő tendenciája leg- myilvánvalóbban az iparilag arányosan fejlettebb Komárom megyében mutatkozik.

(Lakossági szolgáltatások

A főbb adatokat a szolgáltatások ezer forintban kifejezett teljesítményértéke

"és a szolgáltatások felvevőhelyeinek adatai alapján tekintjük át. A teljesítményérték tekintetében igen nagyok a különbségek a városok és a városkörnyékek között. 'Az egy lakosra jutó teljesítményérték városi átlaga 1500 forint volt 1975-ben, a város—

környéki községekben ugyanakkor pusztán 300 forint. 1980-ro 1900 forint értékre kí- wánják növelni a városi átlagot, a városkörnyékit pedig 500 forintra.

14. tábla

A városkörnyéki községek megoszlása a szolgáltató felvevőhelyek száma szerint

A városkörnyéki A szolgáltató felvevőhelyek községek száma

száma

1975-ben 1980-ban

—-1O . . . . . . . . . 32 27

11—20 .* . . . 23 25

21— . . . . . . . . . 7 10

Nincs felvevőhely . . . 13 13

Összesen , 75 1 75

A VAROSOK ÉS A VÁROSKURNYÉK! KUZSÉGEK

289

A szolgáltatások felvevőhelyeinek adatait aszerint csoportosítottuk, hogy azok ipari. személyi, építőipari vagy kereskedelmi jellegű szolgáltatást nyújtanak—e. E négyes csoportból a községekben általában található ipari és építőipari szolgáltató

felvevőhely, személyi és kereskedelmi jellegű szolgáltatások igénybevételére azon-

ban meglehetősen sok községben nincs lehetőség. A 75 városkörnyéki község közül

13-ban egyáltalán nincs felvevőhely (többségük Bács-Kiskun és Békés megyei köz-

ség).

A legkedvezőbb helyzetű községek csoportjába tartozik Köröstarcsa, Noszvaj, Gyöngyössolymos, Környe. Tarján, Heréd és Kurd; kevés felvevőhely települ viszont

Murony, Hajdúvid, Vértesszőlős, Lápafő és Jágónok községekben.

1980-ra a városkörnyéki szolgáltató hálózat fejlesztését tervezik. Nem változik viszont a helyzet azon településeken, ahol már i975-ben sem volt felvevőhely.

Energiaellátottság

A városias fejlettség egyik igen fontos tényezője az energiaellátottság. Szín- vonalát a háztartási villamos energia és a propán-bután gázt fogyasztó háztartá—

soknak az összes háztartáshoz viszonyított arányával mértük.

1970—ről 1975-re, majd 1980-ig valamennyi községben növekvő (: háztartási vil- lamos energiát fogyasztó háztartások aránya. A villany léte ma már a legkisebb köz-

ségekben is természetesnek tűnik. Míg 1975-ben 35 község háztartásai voltak 100 százalékban ellátva villamos energiával. addig 1980—ia a községek többsége (54

község) tűzte ki célul az összes háztartás villamosítását. (Csupán néhány Bács-Kís- kun, Békés és Szolnok megyei városkörnyéken nem valósítható ez meg az ismert te—

lepülésszerkezeti és anyagi—technikai körülmények miatt.) Az ellátottság két szélső értéke: 100, illetve 31 százalék. Egyébként a legalacsonyabb értékek Békés és Szol- nok megyében fordulnak elő, a szétszórt külterületi lakosság nagyobb aránya miatt.

A propán-bután gázt fogyasztó háztartások aránya is nagy szóródást mutat.

15. tábla

A városkörnyéki községek megoszlása (: propán—bután gázt fogyasztó háztartások

aránya szerint

A városkörnyéki Az ellátott háztartások aránya községek száma

(százalék)

1975—ben 1980-ban

—30 . . . . . . . . . 4 2

31 —60 . . . . . . . . . 32 21

61—90 . . . . . . . . . 31 39

91 — . . . . . . . . . 7 12

Nincs fogyasztás . . . 1 1

Összesen

75 ; 75

A városokban 1975—ben 23,5 százalékos volt a vezetékes és 53,5 százalékos a propán—bután gázt fogyasztó háztartások aránya. 1980—ra a vezetékes gázzal ellá—

tott háztartások aránya 30.15 százalékra. a propán—bután gázzal rendelkező háztar-

tások aránya pedig 87.8 százalékra növekszik a terv szerint. A városkörnyéki közsé-

gek közül mindössze Nagyhegyesen van vezetékes gázszolgáltatás. amelybe a ház—

tartásoknak közel egynegyede volt bekapcsolva 1975—ben. A városkörnyéki propán—

5 Statisztikai Szemle

290 DR. KISS ovonav

bután gázt fogyasztó háztartások aránya igen nagy mértékben növekszik, és az el—

látottság 1980—ra várhatóan 80—100 százalék lesz.

Vízvezeték- és csatornahálózat

A település fejlettségének fontos minőségi mutatója a vízvezetéki vízzel való ellátottság mértéke. A városok e tekintetben is jobb körülményeket tudnak biztosi—

tani lakosaik számára. mint ami a környező községekben tapasztalható. A vezetékes vízzel ellátott területen élő városi népesség aránya 782 százalék volt 1975-ben.

szemben a városkörnyéki ó9,3 százalékkal. 1980-ra a városokban 87.8. míg a város—

környéken 79,0 százalékos érték várható.

A vízvezetéki vízzel ellátott városi háztartások aránya az összes háztartásból

Tatabányán 99,4, Hajdúböszörményben 45,7 százalék (1975-ben). Az 1980—ra jelzett adatok szerint a szóródás terjedelme 100.0-tól (Kapuvár) 35,0 százalékig fog tartani.

A városkörnyékek e tekintetben is lényegesen jobban szóródnak: hasonló felső határértékek mellett az alsó határ mindössze 8—9 százalékos ellátottságról tanú'sko—

dik. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a községekben is dinamikus fejlődés

tapasztalható. Míg 1970—ben a 75 városkörnyéki község közül 39-ben nem volt ve-

zetékes vízellátás, 1975-ben már csak 24-ben. 1980—ra a vízvezetéket nélkülöző köz—

ségek száma l5—re mérséklődik.

A községek életében minőségileg még magasabb fokot jelentene a csatorna- hálózat kiépítése. sajnos, azonban a 75 község közül csupán ötben van bizonyos szintű csatornahálózat. (Murony. Vitnyéd, Környe, Bokod és Kömlőd lakásainak 5—20 százaléka volt 1975—ben a csa'tornahálózatba bekapcsolva. 1980—ra sem várható szá—

mottevő fejlődés.) '

Az úthálózat főbb jellemzői

Jó utak, kiépített járdák nélkül még az egyébként rendelkezésre álló és jó szín- vonalú kulturális. egészségügyi, kereskedelmi stb. ellátást sem lehetne zavar nélkül

igénybe venni.

1970—ről 1975—re mind a városokban, mind a községekben lényegesen nőtt a szilárd burkolatú tanácsi utak aránya. Ez az arány a városokban 37,5. a községek—

ben csupán 31 ,0 százalék volt 1975-ben. A községek 1980-ig további 10—15 százalé- kos növekedést várnak.

A kiépített járdák aránya lényegesen kedvezőbb. A városi átlag 70,5, a város- környéki községeké pedig 607 százalék. 1980—ra a községeknél ez esetben is mint- egy 10—15 százalékos növekedést irányoztak elő a tanácsi szervek.

Lakáshelyzet

Az 1970 és 1975 közötti években 10 városkörnyéki községben volt negatív elő-

jelű a lakásszaporulot, tehát a megszűnés több volt, mint a lakásépítés. Az ezer la—

kosra jutó lakásépítés arányát tekintve a városok lényegesen magasabb értéket ér-

tek el (átlagosan 62.5 lakást), mint a városkörnyéki községek (29,0 lakást). amelyek közül 27—ben 20-nál kevesebb, 33-ban 21—40, 13-ban 41—60, 2—ben pedig _60—nál

több lakás épült a negyedik ötéves terv időszakában (ezer lakosra számítva).

Az építési arányt tekintve legkedvezőtlenebb a lakásépítés fejlődése Baranya,

Békés. Somogy és Tolna megyékben.

Az adatok arra utalnak, hogy a városkörnyéki községekben csökkenő a lakás-

építés üteme. *

A VÁROSOK ÉS A VÁROSKÖRNYÉKI KUZSÉGEK 291

16. tábla

A városkörnyéki községek lakásállományának változása

A_városköm'yéki A változás mértéke ___. kozsegek szama

(százalék) az az

1970—1975. 1976—1980.

években években

Csökkenés . . . 13 15

Növekedés

0.0— 5.0 . . . . . . . . 33 37

5.1—10.0 . . . . . . . . 17 13

10.1—15,0 . . . . . . . . 10 3

15.1— . . . . . . . . 2 7

Összesen 75 75

Ami a száz lakásra jutó lakosok számát illeti, e tekintetben a városkörnyékek

viszonylag jobb helyzetben vannak. mint a városok. 1975-ben a városokra legjellem- zőbb kategória a 301 —325. a városkörnyéki községeknél a 276—300 fős volt.

*

Tanulmányunk tapasztalatainak összegezéseként elkészítettük a városok és a városkörnyéki községek átlagértékeit tartalmazó táblát. Ennek összeállításánál 17 szempontot vettünk figyelembe, azokat, amelyeket a város és a városkörnyék közötti fejlettségkülönbség megítélésében lényegesnek lehet tekinteni. E szempontok ugyan- akkor a városok és a városkörnyéki községek fejlettségének mérésére külön—külön is lehetőséget adnak. A 17. tábla 1980-es oszlopa csak 13 szempontot tartalmaz.

tekintettel arra, hogy az ingázásra, az óvodáskorú népességre, a magánkisiparra.

valamint a lakásépítésre 1980. évi előrejelzést nem kértünk.

Módszerünk lényege: kiszámítottuk az egyes szempontok szerinti városi átlag- értékeket, ezt követően a városkörnyéki átlagértékeket ugyanazon sorrendben. Ha a városi átlagértéket 1975-ös és 1980—as tervezett szinten 100 százaléknak tekintjük, ennek százalékában kifejezhető a városkörnyék fejlettségi színvonala. A városi ér- tékek százalékában kifejezett városkörnyéki átlagértékek további átlagolásával meg- állapítható a városkörnyékek városokhoz viszonyított átlagos fejlettsége.

A számítások elvégzése után 705 százalékos értéket kaptunk 1975-re és 67.11 százalékos eredményt 1980-ra. Ezek lehetővé—teszik, hogy átfogóan hasonlítsuk ösz- sze a városokat és a környező községeket a vizsgált szempontok alapján. A kapott értékek azt mutatják, hogy városkörnyéki községeink mintegy kétharmados mérték——

ben már elérik a városias fejlettség mértékét, ennek ellenére a feladatok adottak,

a szükséges lépések tervezhetők.

Az 1980. évi előirányzatok néhány ponton további fejlődésre utalnak. Előreveti—

tik — ha történetileg rövid idő telt is el — a város és városkörnyéki kapcsolatok elő—

nyeit a községek számára. Annak, hogy az 1980. évi összevont érték alacsonyabb,, mint az 1975—ös. az az oka, hogy a városok 1980—ra viszonylag nagyobb mértékű fejlesztést terveztek, mint (: városkörnyéki községek.

Néhány vonatkozásban különösen elmarad fejlettségben a városkörnyék. llye- nek például a népességi, a kereskedelmi, a lakossági szolgáltatási szektorok.

Nem állítjuk. hogy módszerünk nem fejleszthető tovább. Jelenleg azonban a

városkörnyék és a város relatív fejlettségi színvonalát és annak különbségét kíván—

tuk általánosságban körvonalazni.

5-

292 DR. KISS GYÖRGY

17. tábla

A városi és a városkörnyéki átlagértékek

A városkörnyékek

Avárosokátlagértékei _ , , ! ahosonlóvárosi

Megnevezés utlugerteke' értékek százalékában

1975 1980 1975 1980 1975 ] 1980

1. Lakónépesség (fő) 39139 41927 7092 7460 18,1 17.7

2. A lakónépesség változá-

sa 1949—hez (százalék) . 21,4 27,9 8,5 6.5 39.0 23,0

3. A kereső népesség orá—

nya (százalék) . 625 672 60,6 60.3 96,9 89,7

4. Az ipari kereső népesség aránya az összes kere-

sőből (százalék) . 5u3,6 52.1 37,9 39.7 70,7 762

5. Az ingázási különbözet intenzitásának értékei (napi—l—heti és havi, szá-

zalék) . . . . 98,8 —— 64,5 — 65,2 —

ó. Száz 3—5 éves lakosra jutó óvodai férőhelyek

száma (fő) . . 75,4 —— 63.4 — 84,0 —

7. Az egy tanteremre jutó általános iskolai tanulók

száma (fő) . . . . . 40,2 37.6 27,8 30,3 69,1 805

8. Az egy tanerőre jutó ál- talános iskolai tanulók

száma (fő) . . 15.5 15,9 17,5 18.9 112,9 1189

9. Az ezer lakosra jutó

könyvállomány (darab) . 2900 3620 3800 4000 106,0 110.5

10. A bolti és vendéglátó- ipari egységek egy főre jutó évi átlagos árufor-

galma (ezer forint) . 25.0 29.1 7,4 9.2 29.6 31.6

11. A bolti és vendéglátó- ipari egységek egy főre jutó átlagos alapterüle—

te (négyzetméter) . 2.1 27 1.2 1.4 57.1 51.8

12. Az ezer lakosra jutó ma- gánkisiparosok száma

(fő) . . . 6,9 — 9.1 — 133.0 -

13. A lakossági szolgáltató—

sok egy főre jutó évi ót- lagos teljesítményértéke

(ezer forint) . . . . 1.5 1.9 0.3 0.5 20.0 26.35

14. Avezetékes vízzel ellá- tott területen élő népes-

ség aránya (százalék) 78.2 87.8 69.3 79,0 88.6 89.9

15. A propán-butángázt és vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya (szá-

zalék) . . . 77,0 90.2 592 68,7 76.8 76,2

16. A kiépített járdák aránya

(százalék). . . . 70.5 86,0 60.7 71.6 86,1 83,2

17. Az ezer lakosra jutó épített lakások száma

az 1970—1975. években . 62.5 - 29,0 — 46.4 —

Összesen — - — _ 70.5 67,4