deklő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártu
dományi ós dokumentációval foglalkozó szak
könyvek ismertetését.
+++
205 001.-891:659.24 A tudományos kutatás tervezése a műszaki-tudományos tájékozta
tás anyaga alap.1án. - / P l a a i r o v a t ' naucsnüe i B s z l e d o v a n i j a na oszno- ve m a t e r i a l o v n a u c s n o - t e h n i c s e e z k o j i n f o r m a c i i / - PROKOF'EV, M.P. - Naucsno-Tehnlcseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963. 7.p.
A Szovjetunióban 1962-ben alapvetően átszervezték a műszaki-tu
dományos tájékoztatás hálózatát és e tevékenységet magasabb színvo
n a l r a emelték. Mindazonáltal a műszaki-tudományos tájékoztatás s z e r v e i még nem v e s z i k igénybe a s z o c i a l i s t a tervgazdaság nyújtotta ösz- szes lehetőségeket és előnyöket, főként a tudományos-kutató és s z e r kesztési munka tervezésében.
A műszaki-tudományos tájékoztatás hatékonysága jelentős mérték
ben nő, h a az összegyűjtött es f e l d o l g o z o t t anyagot a tudományos-ku
tató és szerkesztési munka fejlesztési tervének megfelelően rendsze
rezzük. Ez a műszaki-tudományos tájékoztatási beszámoló-jelentés se
gítségével valósitható meg, amelyet problémák, témák és egyes munka
f e l a d a t o k s z e r i n t t a g o l n a k . E jelentés-nyilvántartás 8 r o v a t a közül a 4 első r o v a t b a n kifejezésre j u t a t e c h n i k a és tudomány elért szín
v o n a l a az egyes munkafeladatok tekintetében, mig a második rész 4 r o v a t a a h a z a i és külföldi információs forrásokat és a felhasználót tünteti f e l .
Hasonló beszámolójelentés bevezetéséről intézkedik a S z o v j e t unió Tudományos Akadémiája 1962 november 2 2 - i rendelkezése. A tájé
koztatási jelentés f i g y e l e m b e v e s z i mind az alsóbb szervektől k i i n duló és felsőbb szervek felé irányuló, mind a felülről jövő és az alsóbb ezervek felé áramló tájékoztatási f o l y a m o t .
A tájékoztatási adatok t e m a t i k a i rendszerezése lehetővé tenné a tudomány és t e c h n i k a fejlesztési tervének mélyreható tudományos megalapozását.
H i n t ahogyan a gazdasági s t a t i s z t i k a a népgazdasági tervezés e g y i k a l a p j a , épp ugy a műszaki-tudományos tájékoztatásnak a t u d o - A97
TMT 1964.július Xl.évf. 6.szám
mány és t e c h n i k a fejlesztési t e r v e alapjává k e l l válnia. /P.S./
206 002/48/
Dokumentáció Skandináviában. Területi együttműködés. - /Documen- t a t i o n i n S c a n d i n a v i a . A s t u d y o f régiónál c o - o p e r a t i o n / - TE1L, B.V.- Revue I n t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 31.k. l . s z . 1964.febr.2-5.p.
A skandináv kormányok érdeklődése, mely e d d i g kizárólag a könyv
tárak felé irányult, a legutóbbi időben egyre inkább a tudományos és műszaki tájékoztatás felé f o r d u l .
Évekig a beszerzés v o l t e g y i k legnagyobb problémája a skandináv dokumentációnak. 1950-ben kidolgozták Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország koordinációs, un. "Scandia" tervét. A gyűjtőköröket szét
osztották a négy ország között. A kijelölt könyvtár köteles a s p e c i ális témakörébe vágó i r o d a l m a t rendszeresen b e s z e r e z n i ós erről b i b liográfiát készíteni. P e r i o d i k u s folyóirat-jegyzékek segítségével a kölcsönzés vagy fotókópia beszerzés meglepően egyszerű. Most a köz
p o n t i könyvtárak t e l e x hálózatának kiépítésére törekszenek.
Az a m e r i k a i tudományos kiadványok fontosságára való t e k i n t e t t e l , az a m e r i k a i és kanadai források beszerzése céljából a skandináv do
kumentációs központot, a SCANDOC-ot egy 1 9 6 4 - i g terjedő kísérleti időszakra Washingtonba helyezték.
M i v e l a legtöbb skandináv államban az ETO-t használják, szükség v o l t annak nemzeti nyelvű kiadására. A svéd nyelvű kiadás norvég és dán i n d e x s z e l v a n ellátva.
Szakkönyvtárosok és dokumentalisták képzésére Svédországban 1948 óta t a r t a n a k t a n f o l y a m o k a t . 1959 óta 3 felsőfokú dokumentációs t a n f o l y a m o t r e n d e z t e k , a n e g y e d i k e t 1964-re t e r v e z i k . Egyes speciá
l i s témákról, m i n t p l . a referálás gazdaságossága és szervezése, a szabadalmi leírások jelentősége s t b . i s t a r t a n a k előadássorozatokat.
A referáltatást i s felosztották az egyes országok között. Mind a lapszemle jellegű A r t i k k e l I n d e k s , mind a TLS Reference S e r v i c e k a r t o n s z o l g a l a t a közös munka eredménye.
Hasonló a h e l y z e t a kiadványok terén i s . Az A c t a P o l y t e c h n i c a érdekessége a t e l j e s e n decentralizált szerkesztés, de az A c t a Chemi- ca S c a n d i n a v i c a i s a n e m z e t i szerkesztő bizottságok munkáján a l a p -
A kanadai dokumentáció regionális t e r v e i . - /Régiónál p l a n s f o r documentation i n Canada/ - CAMPBELL, H.C. - 5"evue I n t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 31.k. l . s z . 1964.febr. 6-8.p.
Kanada m i n d i g inkább vásárlója, m i n t kínálója v o l t az informá
cióknak és más nemzetekkel ellentétben semmiféle g y a k o r l a t o t nem f e j l e s z t e t t k i a külföldi tudományos források felhasználására. A I I . világháború a l a t t a kormány szövetségeseivel tudományos és műszaki tájékoztatási k a p c s o l a t o k a t létesített, melyek ma i s fennállnak, az i p a r mindennapi életébe azonban még m i n d i g nem találtak u t a t . Kaná
s z !
k .
/Dzs./207 002/71/
498
dában lényegesen kevesebb tudományos munka f o l y i k , m i n t bármely más n y u g a t i államban.
A kanadai i p a r i tájékoztatás gerincét a periodikák és r e p o r t so
r o z a t o k képezik. Több m i n t 800 periodikát adnak k i rendszeresen.Ezek dokumentációs feldolgozása azonban kudarcba f u l l a d t . A Canadian I n dex 63 folyóiratot dolgoz f e l , a további 36 folyóiratot referáló Bu
s i n e s s and T e c h n i c a l Index 1959-tŐl 1962-'ig j e l e n t meg Torontóban, majd megszűnt.
Kanada nemzeti és regionális fejlődésének felmérésénél t e k i n t e t be k e l l v e n n i történeti és földrajzi körülményeit. Az 5 fő területre o s z t o t t ország egyes részeinek fejlettségi f o k a meglehetősen egyenet
l e n . Ez az oka egy erős, centralizált dokumentációs szolgálat hiányá
nak. Az 1916-ban létesített Nemzeti Kutatási Tanács programja v o l t az első lépés ez irányban. 1957-ben szervezték a Kanadai Tanácsot a humán tudományok, képzőművészetek és társadalomtudományok fejleszté
sére. Ennek védnöksége a l a t t több dokumentációs központ létesült. A rádió éB televizió s z e r v e z e t e jól működő könyvtárakat létesitett és a Nemzeti F i l m Bizottság a filmdokumentáció terén egyedülálló s z e r e pet játszott. A Memzeti Könyvtár 1949-ben megalakította a Kanadai Bibliográfiai Központot, melynek központi katalógusa felvilágositás- s a l szolgál 150 könyvtár állományáról. A további fejlődés azonban már nagyon lassú ütemben h a l a d . Felmerül a n y e l v i kérdés i s . Az ed
d i g i n y e l v i kettősség / a n g o l és f r a n c i a / helyét a többnyelvűség f o g l a l j a e l , mert a f r a n c i a az o l a s z , német és ukrán m e l l e t t egyre i n kább háttérbe s z o r u l .
A j e l e n l e g i k e z d e t l e g e s beruházások m e l l e t t nagyobb fejlődés nem i s valószínű. Több nemzeti dokumentációs központra v o l n a szükség, melyek között meg k e l l e n e t e r e m t e n i az együttműködés feltételeit.Fel k e l l e n e használni a gépi tároló és visszakereső berendezéseket. Bár már akad egy-egy kiválóan működő szolgálat i s , ez azonban csak szór
ványos jelenség. /Dzs./
208 002.513:659.24 Információ s z e l e k t i y terjesztésének és visszakeresésének e g y i k
rendszere /SIDAR/. - /SIDAR; S e l e c t i v e i n f o r m a t i o n d i s s e m i n a t i o n and r e t r i e v a l / - 0FER, K.D. - J o u r n a l o f Chemical Documentation, 4.k.
l . s z . 1964.január, 54-55.p.
A szelektív információterjesztő rendszerben a központ az újon
nan készült tájékoztatási anyagból minden felhasználónak az őt érdek
lőt küldi rendszeresen. E r e n d s z e r e g y i k változatát v e z e t t e be egy v e g y i p a r i cég mintegy 100 belső munkatársának információs anyaggal való ellátására. Az érdeklődők névre szóló értesitőlapot kapnak min
den számukra f o n t o s dokumentumról. A l a p o k kétfélék: egyesek csak cimleirást, mások referátumot i s t a r t a l m a z n a k . Az értesitőlapokon letéphető szelvény van, amelyen az érdeklődő t u d a t j a a dokumentumra vonatkozó" igényét. A rendszerhez az IBM 1401 e l e k t r o n i k u s a d a t f e l dolgozó berendezést használják, mégpedig külső memóriák nélkül. A dokumentumok témáját tárgyszavakkal jelölik, melyeket aztán átkódol
nak. Minden dokumentumról két kártya készül. A dokumentum száma ké
p e z i a k a p c s o l a t o t köztük. Az e g y i k kártyán a dokumentum cimleirása
499
TMT 1964.július Xl.évf. 6.szám van, a másikon tárgyszavai. A művelethez ezűkséges további a d a t o k a t más kártyák tartalmazzák. E kártyák igénybevételével állitja elő az adatfeldolgozógép a u t o m a t i k u s a n a postakész értesítő l a p o k a t , v a l a
mint a dokumentációs anyag gyarapodási jegyzékét. /o.G./
209 002.513.5 Információ-yisszakereső rendszerek realizálásának i n v e r z e l v e . -
/Ob i n v e r s z i o n e m p r i n c i p e r e a l i z a c i i informacionno-poiszkovűh s z i s z t e m / VLEDUC, G.E. - Haucsno-tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963. 13¬
19.p.
Az informáciővisszakereső rendszerek az a l k a l m a z o t t n y e l v szem
pontjából kétfélék: osztályozó és leirő t i p u s u a k , - a s z e r i n t , hogy a feltárás alapjául klasszifikáciős táblázat vagy descriptor-szótár szolgál. A dokumentációs adatok tárolásának szempontjából szintén kétfélék: d i r e k t és i n v e r z r e n d s z e r e k . Az információ-tároló egységek az előbbiekben dokumentumonként, az utóbbiakban feltárási szemponton
ként vannak f e l f e k t e t v e . A rendszerek használhatósági elbírálásának f o n t o s tényezője a visszakeresési idő. Előbb összehasonlítást t e s z i l y e n szempontból a klasszifikátor és d e s c r i p t o r t i p u s u r e n d s z e r e k között. Majd áttér a visszakeresési idő vizsgálatára a d e s c r i p t o r o s i n v e r z rendszereknél. Mégpedig különböző gépi realizálások e s e t e i t tanulmányozza / m i n t p l . külső tároló lyukkártya, belső tároló mágne
ses dob/. I s m e r t e t i az un. a k t i v dob alkalmazásának előnyét. Végül d e s c r i p t o r o s i n v e r z informáciővisszakereső rendszerhez berendezés
komplexumot j a v a s o l , m e l l y e l a visszakeresési idő minimumra csökkent
hető. /O.G./
210 002.513.5/492/
A h o l l a n d hadsereg műszaki dokumentációs ée tájékoztatási köz
pontjának visszakeresési r e n d s z e r e . - /Kompaktnaja p o i s z k o v a j a s z i s z - tema c e n t r a t e h n i c s e s z k o j d o k u m e n t a c i i vooruzsennüh s z i l n i d e r l a n d o v / - KEKKEK, M. - SJULLEE, I . - Naucsno-tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963.
A h o l l a n d hadsereg műszaki dokumentációs és tájékoztatási köz
pontjában az információk visszakeresése a d e s z k r i p t o r o s vizuális lyukkártyák segitségével történik. A dokumentumok indexelésére a t e z a u r u s z - a szakkifejezések szótára - szolgál, amely mintegy 3000 betűrendes d e s z k r i p t o r t t a r t a l m a z . A visszakeresésre a l k a l m a z o t t szuperpoziciós kártyák 20 000 j e l h e l l y e l dolgoznak. A nagyobb meny- nyiségü kártyatömb használatának elkerülésére, amelyre a 8000 desz- k r i p t o r számára szükség l e t t v o l n a , a központban kutatásokat f o l y t a t t a k és ezek eredményeképp o l y a n módszert d o l g o z t a k k i , amelynek alapján a d e s z k r i p t o r o k a t 624 kártyán helyezték e l és ezeket két k a r totékra osztották. A d e s z k r i p t o r o k h o z tartozó kód két betűből és a köztük lévő számjegyből áll. Az ABC 26 betűjének és egy számjegynek felhasználásával 676 kódot l e h e t összeállítani. A szükséges 8000 deszkriptor-kód elkészítésére a betűkön kivül 12 számjegyet v e t t e k 500
igénybe, ami AlA-től Z12Z-ig összesen 8112 kódot ad. Minden kódhoz, 111. d e e z k r i p t o r h o z 2 kártya t a r t o z i k : az e g y i k m e g f e l e l a kód első betűjének és az utána következő számnak, mig a másik a számjegynek éa az a z t követő betűnek. Az a d a t o k a t a dokumentumok számának l y u kasztásával v i s z i k rá a két kártyára, amelyek a kivánt d e s z k r i p t o r kódját adják.
K i i n d u l v a abból, hogy egy dokumentum indexelésére átlagban t i z d e s z k r i p t o r jön számításba, kiszámítható a várható visszakeresési zö
r e j valószínűsége, ami 1:2000 v i s z o n n y a l fejezhető k i . A v i s s z a k e r e sés által o k o z o t t zörej csökkentésére célszerű, hogy a számok mennyi
sége a kódkombináclókban egyenlő l e g y e n a d e s z k r i p t o r o k számával,
amelyeket egy dokumentum jelölésére használnak. /P.S./
211 008:62:02 A könyvtár a műszaki haladás szolgálatában. - / K n i z n i c a v s l u z -
bách technického pokroku/ - PASIAR, S. - K n i h o v n i k , 9.k. l . s z . 1964.
5-8.p.
A Szlovák Műszaki Könyvtárat 1938-ban alapították a szlovákiai műszaki főiskolai oktatás támogatására. 1947-től kezdve egész S z l o vákiára kiterjedő hatáskörrel ruházták f e l . 1954-ig 317 műszaki könyvtár létesült, melyek központi igazgatását a Szlovák Műszaki Könyvtár látja e l . 1963-ban már 700 000 könyvegység v o l t a könyvtá
r a k könyvállománya. M e g j a v u l t a Könyvtár anyagi és műszaki ellátott
sága, aminek következtében szolgáltatásai i s sokoldalúbbá váltak. A Könyvtár az Állami Műszaki Fejlesztési Bizottság igazgatása alá t a r t o z i k . 1958-ban, Középeurópában elsőként, géptáviró-összeköttetőst létesítettek a Könyvtár és az üzemek között. Ma valamennyi könyvtá
r a t - tehát a népkönyvtárakat i s - támogatja. Nem elégszik meg a belső munkával, hanem f i g y e l e m m e l kiséri a tájékoztatás g y a k o r l a t i felhasználását i s . Az üzemekben f e l k e l t i a műszaki s z a k i r o d a l o m irán
t i érdeklődést. Nehézségekkel i s küzd. Hiányok mutatkoznak kellő szakmai képesítésű dolgozókban. Fontos s z e r e p e t k e l l betöltenie az iskolán kívüli műszaki szakképzésben, a dolgozók műszaki érdeklődé
sének irányításában. /A.Gy./
212 01.001 A bibliográfiai k a p c s o l a t időbeli kiterjesztése: t i z e B e t v i z s
gálata. - / B i b l i o g r a p h i c o o u p l i n g extended i n t i m e : t e n case histó
riás/ - KESSLEE, M.M. - I n f o r m a t i o n Storage and H e t r i e v a l , l . k . 4. s z . 1963.nov. 169-187.p.
Bibliográfiai k a p c s o l a t o l y a n tanulmányok között áll f e n n , me
l y e k ugyanazt az i r o d a l m i utalást adják. Egy P0 kiválasztott t a n u l mánnyal bibliográfiai k a p c s o l a t b a n álló más tanulmányok öSBzessóge elhatárolt c s o p o r t o t képez. A k a p c s o l a t szilárdsági tényezője a z t m u t a t j a , hogy a Po és egy másik tanulmány között hányszoros a kap
c s o l a t , azaz hány közös i r o d a l m i utalásuk van. J e l e n közlemény a z t vizsgálja, miként a l a k u l a k a p c s o l a t hosszabb időtartam folyamán. A
501
TMT 1964.július XI.évi. 6.szám F h y s i c a l Eewlev 1950-1958 évfolyamainak 8186 tanulmánya között f e n n álló bibliográfiai k a p c s o l a t o k a t tanulmányozták. Ebből az anyagból választott t i z t i p i k u s e s e t e t mutat be. A P q - v a l k a p c s o l a t b a n lévő tanulmányok csoportjának időbeli alakulása érdekes variánsokat e r e d ményezett, melyekre a c s o p o r t időbeli alakulását leképező görbe l e futása jellemző. Valamennyi esetben a görbe maximumát a P0 publiká
lásának évében érte e l . Méha e ponttól mindkét irányban lefelé f o r d u l a görbe menete, azaz a k a p c s o l t tanulmányok száma Pn-tól a m u l t és a jövő irányában csökken. Más esetekben a görbe féloldalas azaz P0- tól csak e g y i k irányban h a l a d , i l l e t v e csak á m u l t vagy csak a jövő
irányaiban f u t lefelé. /O.G./
213 019.9 Tájékoztató kiadványok. - /Wydawnictwa i n f o r m a c y j n e / - ZASADO-
WA, H. - A k t u a l n e Problemy I n f o r m a c j i i Dokumentacji, 6.sz. 1963.
12-15.P.
A tájékoztatási kiadványok meghatározásánál összehasonlítást t e s z a megfelelő idegen nyelvű kifejezésekkel. I s m e r t e t i a "Tájékoz
tatók" különböző formáit és fajtáit. Az utóbbiakat két főcsoportra o s z t j a ;
1 . Enciklopédia és szótár jellegű kiadványok;
2. A forrás és útmutató bibliográfiák, amelyek keretébe t a r t o z nak a katalógusok.
Megemlíti az egyes speciális kiadványokat i s . Egyidejűleg j e l z i a n a p j a i n k b a n kiadásra kerülő tájékoztatók összeállításánál és kiadá
sánál érvényesülő legjellemzőbb tendenciákat, p l . a who i s who t i p u - su kiadványok elterjedése majdnem minden területen, vagy az aktuális események közlése folytonosságának biztosítása. F o g l a l k o z i k a külön
böző t i p u s u tájékoztatók regisztrálásának módozataival. A tájékozta
tó kiadványok i n t e n z i v e b b felhasználása érdekében j a v a s o l j a , hogy adjanak k i o l y a n útmutatókat, amelyek célja az információs források
egyszerűbb megkeresése és áttekintése. /B.J./
214 021.6:331.054.5 Vizsgálati t a p a s z t a l a t o k . - / S k u s e n o s t i z prieskumu/ - PLESKOT.J.-
K n i h o v n i k , 9.k. l . s z . 1964. 14-17.P.
A b r a t i s l a v a i Központi Gazdaságtani Könyvtár dolgozói már egy éve látogatják az üzemi tájékoztatási központokat módszertani és vizsgálati céllal. A látogatások a népgazdaság főbb s z e k t o r a i b a n mu
tatkozó s z a k i r o d a l m i igények f i g y e l e m m e l kisérése szempontjából f o n t o s a k . Főleg a színvonalas munkát végző tájékoztatási központokat lá
togatták meg. A látogatás további célja a félhasználók igényeinek és nehézségeinek a megismerése. Módszertani l a p o t d o l g o z t a k k i , amelyen három c s o p o r t b a n s z e r e p e l n e k a Könyvtárt érintő kérdések. Az első c s o p o r t b a az üzemet, m i n t tájékoztatási egységet érintő kérdések /munkaszervezés, gépesítés, vállalatvezetés és a tájékoztatószolgá
l a t együttműködése/, a másodikba a tájékoztató szolgálat érdeklődési területe, működési köre, vállalaton belüli s z e r v e z e t i kapcsolódása, a harmadikba p e d i g a Könyvtárral f e n n t a r t o t t k a p c s o l a t a i t a r t o z n a k .
""' /A.Gy./
215 025.135
E l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás könyvtárakban. - /E.D.P. i n t h e l i b r a r y / - DAVIES, J . •- The l i b r a r y World, 65.k. 761.sz. 1963.nov.
185-189.P.
Egy 1962-ben készült bibliográfia a gépi adatfeldolgozásnak már 2500 könyvtári alkalmazását s o r o l j a f e l . Az információ feldolgozás
nál használt géptipusoks a- Válogató gép. Az IBM 083 p l . percenként 2000 lyukkártyát válogat hasábonként; b - Eendezőgép. A müveletektől függően /bizonyos kártyák kiválasztása/ percenként 24-1300 kártya sebességgel d o l g o z i k .
Könyvkölcsönzósnél való felhasználás esetén a kártyákon a müvek számát, a kölcsönző számát és a határidőt lyukasztják. Visszavétel
k o r a gépek önműködően k i e m e l i k a nyilvántartásból a v i s s z a h o z o t t müvek kártyáit és kimutatásokat készítenek a lejárt kölcsönzésekről.
Hagyobb mennyiséeü információ kezelése céljára az e l e k t r o n i k u s gépek jönnek számitásba. Egy közepes méretű IBM 1401 gép már másod
percenként 432 000 j e l e t t u d l e o l v a s n i . Ezekbe a gépekbe az informá
ciókat lyukkártyák, l y u k s z a l a g , mágneses s z a l a g , lemez vagy dob f o r májában v i s z i k be. /A hanglemezhez hasonló nagyságú mágneses lemezen 3 millió j e l helyezhető e l , ugyanehhez 36 fiók 80 hasábos lyukkártya szükséges./
Az IBM a n g l i a i laboratóriumában az 1401 számitógéppel a u t o m a t i kusan készitik a könyvtéri u j beszerzések jegyzékét, és időközönként i g y állítják össze a t e l j e s állomány KWIC indexét. Az IBM műszaki tá
jékoztatási központjában p e d i g d e s z k r i p t o r o k alkalmazásával informá
ció visszakereséshez használják a számitógépet. / I t t p l . a u t o m a t i k u san keresnek k i minden A+B jellemzőknek megfelelő anyagot, azok kivé
telével, amelyekben E i s előfordul, kivéve ha E a S-vel k a p c s o l a t b a n f o r d u l elő./
További felhasználási lehetőségek: az SDI r e n d s z e r , a BTJCOP u j kiadásainak összeállítása, a B e l f t i Egyetem tárcsás keresője és az
Tájékoztatás a disszertációkról és diploma-munkákról.- /K otáz- ke i n f o r m a c i o d i z e r t a c n y c h a diplomovych p r a c i / - BOLDIS, J . - K n i - h o v n i k , 9.k. 2.sz. 1964. 55-59.P.
A disszertációk és diplomamunkák jelentősége egyre fokozódik.
Csehszlovákiában évente 600-700 i l y e n jellegű munka születik. A disszertációk és diplomamunkák eredményeinek jobb kihasználása a t u dományos kutatásban az ezekről szolgáltatott tájékoztatás módszeres megszervezésétől függ. Külföldön a tájékoztatásnak e z t a formáját már megszervezték, a h a z a i tájékoztatáson azonban mennyiségi és fő
l e g minőségi vonatkozásban javítani k e l l . Annyi már történt, hogy a Státna K n i z n i c a CSSB és a Státna Technická K n i z n i c a a disszertációk
ból köteles példányt kap, és az előbbi intézmény ezekről 1964-től kezdődően évente egyszer tájékoztatót ad k i . A diplomamunkákat az egyetemi fakultások őrzik meg, vagy átadják tudományos könyvtárak-
IBM WAIJíUT r e n d s z e r e . /B.S./
216 043.3
TMT 1964. július Xl.évf. 6.szám nak. Egyes egyetemi könyvtárak jegyzékeket bocsátanak k i r e n d s z e r t e l e n időközökben. Az egyes könyvtárak a rájuk k i o s z t o t t szakterület
ről származó d i p l o m a t e r v e k e t tartják majd nyilván. /A.Gy./
217 374:02 A "könyvtári cktatás"-tól a "könyv m i n t munkaeszköz" t a n m e n e t i g . -
/Vom " B i b l i o t h e k s u n t e r r i c h t " zum Lehrgang " A r b e i t m i t dem Buch"/ - TOPP, H. - Der B i b l i o t h e k a r , 18.k. l . s z . 1964.jan. 7-18.p.
Az a tanuló, a k i nem képes a könyvet munkaeszközként használni, a tudomány megismerésének és az i s m e r e t e k feldolgozásának l e g f o n t o sabb eszközét veszíti e l . Ebből a megfontolásból az NDK-ban először kísérletként a könyvtári oktatást, majd az 1963/64 tanévtől az egyes általános p o l i t e c h n i k a i iskolákban, v a l a m i n t a szakiskolákban az i r o dalom tantárgy keretében a "könyv m i n t munkaeszköz" tanmenetet v e z e t ték be. E z t az 1964/65 tanévtől általánosan kötelezővé t e s z i k .
A tanmenet fő célkitűzései:
- a jó könyv i s m e r e t e /nem kötelező olvasmányok, szemelvények/
- a m i t a könyvről tudnunk k e l l /könyvtörténet, a könyv előállí
tása/
- könyvek gondozása /bekötés, óvás, házi könyvtár elhelyezése/
- hogyan dolgozzunk a könyvvel:
a h e l y e s könyvolvasás, jegyzetelés, kivonatkészités, o l vasónapló, utalások, mutatók a könyvben, bibliográfiák;
a h e l y e s újság és folyóiratolvasás, az újság és a folyó
i r a t s z e r k e z e t i felépítése,, önálló c i k k irás;
- a könyvállomány, saját könyvtár, osztálykönyvtár, ifjúsági könyvtár, egy könyvtár katalógusai, a modern bibliográfia és a dokumentáció;
- a könyv ős könyvtár szerepe és jelentősége a társadalomban.
/Sz.T./
218 374:659.24 Műszaki tájékoztatási t a n f o l y a m a H a t f i e l d Műszaki Főiskolán
mérnök és természettudományi hallgatók részére. - /A t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n course f o r e n g i n e e r i n g and s c i e n c e s t u d e n t s a t H a t f i e l d C o l l e g e o f Technology/ - CAREY, E.J.P. - l i b r a r y A s s o c i a t i o n Hecord, 66.k. l . s z . 1964.Jan. 14-20.
Már évek óta f e l i s m e r t szükséglet a tudósok és mérnökök számára a s z a k i r o d a l o m szövevényében való tájékozódás. A H a t f i e l d C o l l e g e o f Technology már a tanulmányi idő a l a t t i g y e k s z i k ehhez az a l a p o t meg
t e r e m t e n i . B e v e t t szokás a főiskolán, hogy tanulmányai során minden hallgató egy évig g y a k o r l a t o t f o l y t a t a műszaki információ használa
tában.
A t a n f o l y a m megszervezésénél i g e n sok szempontot k e l l f i g y e l e m be v e n n i , ez semmi e s e t r e sem l e h e t azonos a könyvtáros hallgatóknak m e g t a r t o t t bibliográfiai k u r z u s s a l . A hallgatók szakmai képzése v i s z o n y l a g magas, de tanulmányaik során nem m i n d i g s z e r z i k meg a szük- 504
eéges i r o d a l m i i s m e r e t e k f e l e t t i áttekintést. Könyvtárosi szempontDől e tanulók szükségletei a következők:
1 . az információ és a külföldi eredmények ismeretének szükséges
sége, i l l . annak felismerése;
2. az információ és az i s m e r e t e k egészében való tájékozódás;
3. a dokumentáció csoportosítása, osztályozása;
4. a bibliográfiai eszközök /referátumok, indexek s t b . / haszná
l a t a ;
3. az irodalomkutatás iránti érzék kifejlesztése;
6. lehetőséget k e l l a d n i dokumentumok olvasására, szóbeli és Írásbeli tájékoztatásra.
A k i a d o t t j e g y z e t e k e n kivül a t a n f o l y a m kihangsúlyozza a könyv
tári anyag ismeretének és a g y a k o r l a t i tevékenységnek fontosságát.
A t a n f o l y a m menete:
1 . Bevezetés. A főiskola könyvtára, anyaga, elrendezése, célja, szolgáltatásai.
2. A s z a k i r o d a l o m tanulmányozása. A tanulók i r o d a l m a t keresnek az általuk kiválasztott témához. Ennek keretében i s m e r i k meg és v i tatják meg részletesen a s z a k i r o d a l o m r a vonatkozó forrásokat, s p e c i ális dokumentumtípusokat /szabvány, szabadalom/.
3. Tájékoztatás. Irodalomkutatás összeállítása.
A t a n f o l y a m során felmerült oktatási problémák, kísérletek i s mertetése után a szerző megkísérli összefoglalni az eredményeket. A tanulók g y a k o r l a t i munkáját az általános r e f e r e n c e könyvek használa
tában, a referálási készségben, információgyűjtésben elkészített d o l gozatok alapján értékelik, s általában eredményesnek találják.
A főiskola e téren h e l y e s irányban h a l a d . /G.M./
219 374.6:02 A dolgozók oktatásának néhány elméleti és g y a k o r l a t i kérdése.-
/Hektoré teoretické i praktické otázky vudeláváni p r a c u j i c i c h / - KÁ1EK, S. - K n i h o v n i k , 9.k. 2.sz. 1964. 33-39-P.
Párthatározatban kimondták, hogy e m e l n i k e l l a dolgozók szakmai színvonalát és f o k o z o t t mértékben meg k e l l valósítani a tudomány e r e d ményeinek nagyobb mérvű átültetését a g y a k o r l a t b a . Jobban e l k e l l határolni az egyes könyvtárak funkcióit. Ennek kapcsán a körzet tény
l e g e s szükségleteiből k e l l e n e k i i n d u l n i . Egyre szükségesebb a t u d o mány és t e c h n i k a eredményeinek népszerűsítése, és a dolgozók szakmai továbbképzése megköveteli az egyes könyvtárak munkájában i s a minősé
g i változásokat. A könyvtári munkát és a könyvtári dolgozókat f o k o z o t t a n szakosítani k e l l , hogy egy-egy tudományos-műszaki területet megfelelő színvonalon képesek legyenek kiszolgálni. Helyes l e n n e , ha a könyvtárosok bizonyos szakmákban szakemberek lennének. P o k o z o t t gondot k e l l fordítani a műszaki tanulóifjúság igényeinek kielégítésé
r e . A prágai üzemek dolgozóinak 34 #-a műszaki káder. A gépipari üze
mekben azonban a 60 # - o t i s eléri a szakképesítés nélküli dolgozók és a 70 £-ot az u g y a n i l y e n vezetők aránya. Üzemi iskolákban bővítik a dolgozók s z a k i s m e r e t e i t . Valamennyien s z a k i r o d a l m i támogatásra i s s z o r u l n a k . A főiskolai diákok támogatása tanulmányaikban szintén
f o n t o s f e l a d a t a a műszaki könyvtáraknak. /A.Gy./
505
TMT 1964. július H . é v f . 6.széni
220 378.9s002+02
Felső könyvtárosi és dokumentációs s z a k i s k o l a : egységre törek
vés a sokféleségen pelül. - /Hogere b i b l i o t h e e k - en döcumentatie- school - s t r a v e n naar eenheid i n v e r s c h e i d e n h e i d / - CABELSEN, C.F. - T i j d s c h r i f t v o o r E f f i c i e n t i e en Doeumentatie, 34.k. 3.sz. 1964.mórc.
134-137.p.
A h o l l a n d i a i Közkönyvtárak Országos Egyesületén belül 1961-ben bizottságot h o z t a k létre a z z a l a célzattal, hogy k i d o l g o z z a az első könyvtárosképző főiskola tervezetét. A képzés a következő három rész r e tagozódnék: közkönyvtári ős tudományos könyvtári vezetők képzése, dokumentációs /és irodalomkutató/ szakemberek képzése, docensképzés a könyvtári és dokumentációs szakon. A z z a l számolnak, hogy évente 30 személy kiképzésére van szükség a közkönyvtárak, 20 a tudományos és speciális könyvtárak részére, továbbá évente 2 docens képzésére k e -
" S o r l p t a f r a n c a " - u j i d e o g r a f i k u s j e l r e n d s z e r a tudomány és t e c h n l F a száméra. - /A " S o r i P t a f r a n c a " f o r science and t e c h n o l o g y / - GEEE, S. - Revue I n t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 31.k. l . s z . 1964.febr. 16-19.p.
A tudomány egyre fokozódó nemzetközivó válásával mindinkább elő térbe kerül a n y e l v problémája. A tudománynak informatív, leiró ré
s z e i m e l l e t t , melyeknek kifejezésére a n y e l v a l k a l i r a s , vannak részei a h o l a n y e l v a l k a l m a t l a n , tökéletlen eszköze a tudósnak.
Minden n y e l v közös tulajdonsága, hogy az emberi élet mindennapi g y a k o r l a t i élményeivel f o g l a l k o z i k , ezért egyrészt t u l komplex és ho mályos, másrészt túlságosan egyszerű és n y e r s a tudomány szük terüle t e i száméra. E g y e t l e n természetes n y e l v sem t u d j a ma már k i f e j e z n i azokat a komplex k a p c s o l a t o k a t , m e l y e k k e l a modern tudomány f o g l a l k o z i k . Egyes területek, m i n t a matematika és a kémia már f e l i s hagy
t a k a n y e l v i kifejezéssel és a tömör vizuális szimbólumokat használ
ják, melyek e g y e t l e n rápillantással felfoghatóvá t e s z i k a l e g b o n y o l u l t a b b k a p c s o l a t o k a t és s z e r k e z e t e k e t i s . A n y e l v t e l j e s tételek e g y e t l e n szóvá redukáláséval megzavarja a tárgyak vagy események l o g i k a i szerkezetét. Egyes f o n t o s szavak annyiféle jelentéssel vannak túlterhelve, hogy ismét csak félreérthetővé válnak a s z e r k e z e t i kap
c s o l a t o k tudományos kifejezésére.
A tudománynak tehát sürgős szüksége v a n egy, a hétköznapi élet korlátozó tapasztalataitól független i d e o g r a f i k u s Írásra, egy s z i m bólumra, amely elég hathatós és rugalmas nemcsak a k l a s s z i k u s kap
c s o l a t o k világos és következetes kifejezésére, hanem a még f e l nem f e d e z e t t k a p c s o l a t o k leglényegesebb vonásainak megfogalmazására i s . Ez az un. " s c r i p t a f r a n c a " egyetemes eszköz l e h e t n e mind a tudomány ős t e c h n i k a komplex problémáinak l o g i k a i kifejezésére és analizálá
sára, mind a világ minden táján élő tudósok szabad és könnyű érint
kezésére.
rülne s o r .
A.?./
221 408.9:5/6
506
A tudománynak és technikának nem " t e l j e s " n y e l v r e van szüksége.
3 fő problémát k e l l megoldani: 1 . k i k e l l f e j l e s z t e n i a l o g i k a i s z i n t a x i s o l y a n átfogó rendszerét, amely alkalmas a modern tudományban és technikában előforduló egyszerű és komplex k a p c s o l a t o k sokaságá
nak kifejezésére; 2. k i k e l l a l a k i t a n i a tudomány és t e c h n i k a f u n k cionális szókészletét; 3. meg k e l l t e r e m t e n i egy, e s z i n t a x i s és szó
készlet megtestesitésére alkalmas i d e o g r a f i k u s irást és meg k e l l o l d a n i annak lexikográfiái problémáit.
Az első probléma megoldásán már dolgoznak matematikusok, l o g i k a tanárok és nyelvészek. Bár az a megállapítás, hogy minden tudomány valamennyi ideája a s a r k a l a t o s l o g i k a i és f i z i k a i fogalmak közös a l a p jára redukálható, megjelöli a megoldás kiinduló pontját, sok részfel
adat kidolgozása még hátra van. I l y e n p l . a " s c r i p t a f r a n c a " s z e r k e z e t i elemei ideográfiái szimbólumainak megteremtése, aminél mintául szolgálhat p l . a több ezer éve jól bevált k i n a i irás.
A szókészlet és j e l e i n e k kérdése együtt tárgyalható. E g y e t l e n j e l /szó/ k e l l a tárgy, anyag és funkció kifejezésére. Egy élő n y e l v műszaki szókészletét vizsgálva t a p a s z t a l h a t j u k , hogy egy köznapi szó
nak műszaki jelentéssel való felruházása kétértelműségekre és félre
értésekre v e z e t .
Az i d e o g r a f i k u s irás kidolgozása egy e r r e a célre létesített,az ISO-hoz hasonló s z e r v e z e t f e l a d a t a k e l l l e g y e n . Az ISO már kitűnő munkát végzett e téren több ezer műszaki és tudományos j e l szabványo
sításával .
A " s c r i p t a f r a n c a " lexikográfiái problémáinak megoldásánál újra a k i n a i irás szolgálhat mintául.
A " s c r i p t a f r a n c a " kialakitásának l e g f o n t o s a b b tényezője a nem
zetközi együttműködés. /Dzs./
222 413.164:659.24 A műszaki-tudományos terminológia jelentősége a tudományos tá
jékoztatási tevékenység fejlődésében. - /Znaosenle n a u c B n o- t e h n i c s e s z - k o j t e r m i n o l o g i i v r a z v i t i i naucsno i n f o r m a c i o n n o j d e j a t e l ' n o s z t i / - GLOBACSEV, 0 . 1 . - Kaucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963. 8¬
11.p.
A műszaki-tudományos terminológia rendszerezése a tájékoztatási munka gyakorlatának és fejlesztésének e g y i k l e g f o n t o s a b b problémája.
A műszaki-tudományos terminológia jelentősége elméleti és g y a k o r l a t i oldalról vizsgálható. Ez idő s z e r i n t mindenekelőtt a tudományos tájé
koztatási tevékenység követelményei szempontjából k e l l tanulmányozni a kérdést. Ennek az a magyarázata, hogy j e l e n l e g a terminológiai kér
dések egész komplexumából, amelyek a tudományos tájékoztatás elméle
tével és gyakorlatával k a p c s o l a t o s a k , éppen a g y a k o r l a t i problémák megoldása a legidőszerűbb.
A leglényegesebb g y a k o r l a t i f e l a d a t ez idő s z e r i n t az ágazati műszaki-tudományos terminológia kérdésének rendezése a tájékoztatási kiadványokban. E probléma rendezetlensége egyrészt a kifejezések többértelműségéhez v e z e t , másrészt a szinonimák megnehezítik a mun
kát különösen az i r o d a l m i források s z e r i n t i feldolgozás során. Az ágazati terminológia szabályozatlansága akadályt j e l e n t a tájékozta-
TMT I964.j ú l i u s Xl.évf. 6.szám
tási munka gépesítésében I s .
Az ágazati műszaki-tudományos terminológia egységesítését m i n denekelőtt a Y I N l T I - b e n és az ágazati tájékoztatási intézetekben k e l l k e z d e n i és a z t a fő tájékoztatási kiadványokban, a " R e f e r a t i v - nüj Z s u r n a l " - o k b a n és az "Expressz. I n f o r m a o i j a " - b a n érvényre J u t t a t n i .
Az ágazati tudományos fogalmak és szakkifejezések jegyzékének összeállításakor a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni k e l l a tárgyszavas mutatókra; e szakkifejezések használata az e m i i t e t t k i adványokban kötelezővé válnék. Az ágazati jegyzékek alapján készít
hetők azután e l az össz-szövetségi terminológiai szabványok.
Szem előtt k e l l t a r t a n i , hogy ez a probléma nemcsak tájékozta
tási, hanem össz-tudományi szempontból i s f o n t o s . A műszaki-tudomá
nyos terminológia egységesítését és rendszerezését három szempontból célszerű a műszaki-tudományos tájékoztatási tevékenység keretében k e z d e n i : először, az emberi tevékenység semmiféle más területe n i n csen o l y a n szoros k a p c s o l a t b a n az u j tudományos és műszaki i r o d a l o m óriási mennyiségével, amely k i f e j e z i a mai tudomány és t e c h n i k a r o hamos fejlődését, m i n t a műszaki-tudományos tájékoztatás; másodszor, a központosított műszaki-tudományos tájékoztatási szolgálat lehető
séget nyújt a terminológiai munka egységes t e r v és e l v e k s z e r i n t i végzésére; harmadszor, a tudományos a l a p o n egységesített terminoló
g i a a tájékoztatási munka gyakorlatában lehetővé t e s z i a tudományos dolgozók és g y a k o r l a t i szakemberek széles tömegének bevonását - m i n den külön intézkedés és szervezés nélkül - a terminológiai kultúrá
ba. /P.S./
223 608.02 A könyvtár a feltalálók szolgálatában. - /Bibliotéka i z o b r e t a -
t e l j a m / - MOHOV, I . - Bibliotékán , 1964. 3.sz. 33-34.p.
A Szovjetunióban a műszaki fejlesztés ügye nagy léptekkel h a l a d előre. Különösen f o n t o s azoknak a szakember-ujitóknak, ésszerüsitők- nek és feltalálóknak a munkája, a k i k a gyári t a p a s z t a l a t o k , a h a z a i és külföldi s z a k i r o d a l o m s t b . alapján találmányokon dolgoznak.
E z t a mozgalmat a könyvtáraknak i s támogatniuk k e l l , s nagy s e gítséget j e l e n t e n e k ezen a v o n a l o n a területi és műszaki könyvtárak
ban létesített szabadalmi gyűjtemények, melyek egyrészt gazdag "öt
lettárak" a feltalálók számára, másrészt a h i v a t a l o s ujdonságvizsgé- l a t o n kivül ezekből a feltalálók maguk i s tájékozódhatnak, van-e az övékhez hasonló érvényben lévő szabadalom.
A kutatást égy 1962-ben k i a d o t t 824 oldalaa_rószletes s z a b a d a l mi mutató könnyíti meg.
A s z o c i a l i s t a országok közötti megállapodás értelmében minden ország saját szabadalmi csoportbeosztásain kivül köteles a nemzetkö
z i osztályozás jelzéseit i s a l k a l m a z n i , mely egységessége következ
tében a szabadalmi anyagba való tájékozódást nagymértékben megköny- n y i t i .
Az önálló szabadalmi tárral nem rendelkező tömegkönyvtárak a szabadalmi i r o d a l m a t szóban, plakátokon s t b . népszerűsítik.
/T.E./
508
224 65.011:026 észrevételek a tudományos szakkönyvtárak munkatermelékenységéhez.-
/Bemerkungen z u r Arbeitsproduktivitát i n wissenschaítlichen F a c h b i b - l i o t h e k e n / - SCHULZE, H. - Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e s e n , 78.k.
2.sz. 1964.febr. 82-88.p.
A munkaproduktivitást az alábbi összefüggés f e j e z i k i : Mp = -J-S a h o l az Mp a munkaproduktivitáB értéke,
fe Q az előállított használati érték, T az előállításhoz szükséges munkaidő.
A munkaproduktivitás növekedését J e l e n t i , ha ugyanazon idő a l a t t több értéket, vagy ha változatlan értéket, de rövidebb idő a l a t t ál
lítunk elő. A könyvtári munkában a í Q a könyvtéri-, könyvtárközi köl
csönzés, vagy fotókópiák utján kikölcsönzött könyvek száma. ér
tékét e m e l h e t i a kölcsönzési munkaszervezés megjavítása, vagy p l . szakkatalógus, bibliográfiák készítése. Képletben k i f e j e z v e :
S. AB
Mp = g a h o l az AB a kikölcsönzött könyvek, fotókópiák AZ az összmunkaidő.
Az összmunkaidő a l a t t a könyvtár összes dolgozóinak munkaideje értendő és nemcsak a kölcsönzési osztály dolgozóié, /bár ez i s érté
kes összehasonlítási a l a p a különböző könyvtárak munkaszervezéséhez/.
A munkaidő összetevői: munkanapok száma s z o r o z v a dolgozók száma szo
r o z v a 8 órás munkaidő, l e v o n v a szabadság, betegség s t b . idő. A munka
produktivitás tényezőire több befolyásoló f a k t o r h a t h a t n e g a t i v - p o - z i t i v irányba: a könyvtár területi elhelyezkedése /van-e más könyv
tár a közelben/, a könyvtár belső munkaszervezése, a t e c h n i k a i be
rendezések színvonala, a dokumentációs-információs kihasználtság, a
katalógus féleségek s t b . /Sz.T./
225 651.838.4 Néhány gépesítési példa a tájékoztatási anyag bibliográfiai f e l
dolgozására az NSZK-ban^ - /Nekatorüe primerü m e h a n i z a c i i b i b l i o g r a - f i c s e s z k o j o b r a b o t k i dokumentalnoj i n f o r m a c i i v FRG/ - NIX2TIN, P . I . - Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963. 37-41.p.
A tájékoztatási munka gépesítésének és automatizálásának álta
lános problémája két fő kérdéscsoportra osztható:
1 . az elsődleges és másodlagos tájékoztatási kiadványok b i b l i o gráfiai feldolgozási f o l y a m a t a i n a k gépesítése és automatizálása, v a l a m i n t a hozzájuk tartozó tárgymutatók és katalógusok készítése;
2. automatizált tájékoztatási r e n d s z e r kidolgozása és megterem
tése, amely e l t u d j a látni az információk felvételével, átalakításé
v a l és kiszolgáltatásával k a p c s o l a t o s teendőket emberi közreműködés nélkül. Az információs anyagok bibliográfiai feldolgozása, kezdve azok regisztrálásén, i g e n munkaigényes f o l y a m a t . Ugyanakkor azonban e munka egyszerűnek tekinthető valamely tájékoztatási központ tevé
kenységének gépesítése szempontjából, és i g y gépesítése nagy gazda
sági hatékonyságot ér e l . A folyóiratok regisztrálására a l e g g y a k rabban a kétsoros peremlyukasztásos lyukkártyákat használják.
TMT 1964.július II.évi. 6.szám B o n y o l u l t a b b munkafajtákra p l . az egyes közlemények bibliográ
f i a i leíráséra mezőlyukasztásu kártyákat alkalmaznak, ami lehetővé t e s z i mind a t e k i n t e t b e jövő katalógusok /szerzői, tárgyszavas, vál
l a l a t i s t b . / összeállítását, mind a szükséges információk v i s s z a k e resését. Egyidejűleg ezeket a lyukkártyákat időszaki és t e m a t i k a i bibliográfiai kiadványok összeállítására, v a l a m i n t a hozzájuk t a r t o zó szerzői, tárgyszavas, vállalati mutatók elkészítésére ís használ
ják. A dokumentumok feldolgozása technológiai f o l y a m a t a i n a k leírásán kivül vázolja a szükséges gépek és berendezések jellemző a d a t a i t .
/P.S./
226 651.838.4 Az információ gépesített tárolása és visszakeresése megkönnyíti
a munkát. - /Meehanized s t o r a g e and r e t r i e v a l made easy/ - PÜRTH,S.E.- Specíal l i b r a r i e s , 54.k. 9.sz. 1963.nov. 569-581.p.
Az ismeretközlésnek több a l r e n d s z e r e v a n : 1 . az információ gyűj
tése: 2. az információk kiválasztása a rendszerbe való beillesztés céljából; 3. osztályozás vagy indexelés; 4. terjesztés; 5. tárolás jövőbeni keresés céljaira; 6. visszakeresés. Mindezekben gépi eljá
rások i s alkalmazhatók.
A könyvtári munkában gépi lyukkártyák alkalmazásával raktári jegyzékek, katalóguskartonok, gyarapodási jegyzékek, kölcsönzési nyilvántartások készithetők. További lehetőség a h a v i , negyedévi vagy kumulatív KWIC indexek elkészítése. Még f e j l e t t e b b alkalmazása az SDI r e n d s z e r .
A gépi eszközök alkalmazása a következő előnyökkel jár:
1 . F o k o z o t t visszakeresési hatékonyság.
A gépekkel különböző indexek készithetők, amelyek megkönnyítik a használók számára a megkívánt dokumentumok kiválasztását. A h o l szük
séges, a gépekkel kutatások végezhetők.
2. Helymegtakarítás.
A katalóguskartonok helyettesítése n y o m t a t o t t katalógusokkal, az i n formációk indexelése mágneses s z a l a g o k k a l vagy lemezekkel helymegta
karítást i s j e l e n t .
3. A dokumentumok többpéldányos raktározásának kiküszöbölése.
A több szempont s z e r i n t i gépi feltárás egy dokumentum példány a l a p ján valósitható meg.
Belátható időn belül a folyóiratok t a r t a l m a géppel olvasható formában i s hozzáférhető l e s z , és ez nagyban megkönnyíti majd a
könyvtári gépesitóst. /B.S./
227 651.838.4 Programnyelv a nem a l g e b r a i a l g o r i t m u s o k leíráséra. - /Jazük
d i j a z a p i s z i n e a l g e b r a i c s e s z k i h a l g o r i t m o v / - FITIALOV, Sz.Ja. - Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 4.sz. 1963. 30-34.p.
A különféle f e l a d a t o k mennyiségének növekedésével, amelyeket az univerzális számológépeken oldanak meg, egyre f o n t o s a b b s z e r e p e t ját- 510
szanak az a l g o r i t m u s o k gépi lejegyzési módjai. Amig az egyszerű a l g e b r a i a l g o r i t m u s o k könnyen leírhatók a szokásos m a t e m a t i k a i j e l e k k e l és közbenső szakasz nélkül, addig a nem a l g e b r a i a l g o r i t m u s o k l e
jegyzése a szükséges pontos programnyelv hiányában nehézségekbe ütkö
z i k .
Az USA-ban k i d o l g o z o t t és a Szovjetunióban több h e l y e n a l k a l m a z o t t ALGOL programnyelven jól leírhatók a szémmüveletekkel k a p c s o l a t o s a l g o r i t m u s o k , de nem használható ez a n y e l v a nem a l g e b r a i a l g o r i t m u s o k leírására, a h o l a mennyiségeket nem számok, hanem betűk, szavak ős n y e l v t a n i j e l e k alkotják.
Az i l y e n f e l a d a t o k megoldására a Szovjetunióban kidolgozták a
nm i k r o n y e l v " - n e k n e v e z e t t p r o g r a m n y e l v e t , amely i g e n jól alkalmazha
tónak b i z o n y u l t a g y a k o r l a t i munkában. Ennek segítségével könnyen l e - jegyezhetők az információs-logikai a l g o r i t m u s o k , a gépi fordítás a l g o r i t m u s a i , a visszakeresési a l g o r i t m u s o k függetlenül a használt gép
től. Az áttétel e n y e l v e n l e i r t algoritmusokról a gépi programozásra i g e n egyszerű.
A " m i k r o n y e l v " ugyanazokon az e l v e k e n épül f e l , m i n t az ALGOL:
használ k o n s t a n s o k a t , i n d e x e k e t , kifejezéseket, közvetlen és közve
t e t t o p e r a t o r o k a t . Sokkal egyszerűbb m i n t az ALGOL és lényegét a konkrét mennyiségek j e l l e g e a d j a , amelyekkel az a l g o r i t m u s o k d o l g o z nak. A "mikronyelv"-ben világosan kifejezésre j u t a f e l d o l g o z o t t mennyiségek kódolási módja. A " m i k r o n y e l v " nem tekinthető külön n y e l v
nek, hanem csak az ALGOL kiegészítőjének. /P.S./
228 651.833.4 A SZUB jelű berendezés. - / S z c s i t a e t SZUB/ - KAZIMIRCSAK, V. -
EYSZTRATOV, S. - B i b l i o t e k a r ' , 1964. 3.sz. 50-51.p.
A k i e v i állami légiközlekedési intézet konstruktőrei k i d o l g o z ták a SZUB jelű berendezés néhány változatát, mely nagy segítséget nyújt a könyvtári munkák komplex gépesítéséhez és részleges automa
tizálásához.
A berendezést különösképpen a kölcsönzési munkában és az o l v a sótermekben használják, a kölcsönzött müvek számának regisztrálásá
r a , különböző szempontok s z e r i n t i feldolgozására. A SZUB-1 jelű be
rendezés impulzus reléből /R T/ , számtárcsázóból /NNl/ és áramforrás
ból
A i /
éli.A SZUB 1-3 jelű berendezés már b o n y o l u l t a b b f e l a d a t o k megoldásá
r a a l k a l m a s , többcsatornás lehivőberendezéssel kombinálva.
Közművelődési és tömegkönyvtárakban, a h o l csak egyszerű ETO j e l zéseket használnak, a SZUB-2 jelű berendezés felhasználható az állo
mány /és a kölcsönzött anyag/ ETO s z e r i n t i regisztrálására i s . A SZUB t i p u s u berendezések jó szolgálatot tesznek az olvasóter
mi felügyelők munkájában i s , m i v e l csekély átalakítással vezérlőként alkalmasak az olvasók figyelmének felkeltésére, amikor a felügyelők
nél átvehető a tanulmányozni kivánt könyv vagy folyóirat.
A Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumának Központi Tudomá
nyos Módszertani Bizottsága s z e r i n t a SZUB t i p u s u berendezések r e n d kívül f o n t o s a k a könyvtári munka színvonalának emelésében, gépesíté
sében, gazdaságosak - így sorozatgyártásukat s beszerzésüket a könyv
tárakban j a v a s o l j a . /T.E./
511
TMT 1964.július Xl.évf. 6.szám
229 655 Gépelt/ofszettel/sokszorosított könyvek tervezése. - /Design o f
books, by t y p e w r i t e r / o f f s e t / - ROLLNICK, J . - Revue I n t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 31.k. l . s z . 1964.febr. 20-24.p.
K i s példányszámú könyvek megjelentetése m i n d i g költséges, ezért bármilyen értékes a t a r t a l m u k , i l y e n kéziratok gyakran maradnak k i a d a t l a n o k . A probléma megoldására két aránylag olcsó lehetőség kínál
k o z i k , az irőgép és az o f s z e t .
A gépírás hátránya, hogy e g y e n e t l e n , n y u g t a l a n irásképet ad.
Részben segítenek ezen az u j v i l l a n y Írógépek, melyek az e g y e n l e t e s erősségű leütés m e l l e t t a betütávolságot i s szabályozzák. Ez azonban még m i n d i g nem o l d j a meg a sorzárás kérdését. A sorzárősan gépelt irás e g y e n e t l e n szóközeivel ismét csak n y u g t a l a n képet nyújt. A l e g nagyobb hátránya azonban, hogy a még legszebben gépelt irás sem sok
szorosítható.
E z z e l szemben az i r o d a i használatra t e r v e z e t t k i s o f s z e t l i t o - sokszorositó kiválóan alkalmas megfelelő Íráskép, vagy fekete-fehér r a j z olcsó, egyszerű és gyors sokszorosítására.
írógépen i r t és o f s z e t t e l sokszorosított kiadvány tervezésénél a következőket k e l l f i g y e l e m b e v e n n i :
1. A forma megállapítása - a kézirat j e l l e g e , az illusztrációk, a felhasználók követelményei, racionális papirkihasználás és kötési eljárás f i g y e l e m b e vételével.
2. Szedéstükör megállapítása.
3. A szövegoldal megtervezése - betűnagyság /a szöveget sokszo
rosításkor kicsinyíteni vagy nagyítani k e l l - e / , s o r hosszúság és s o r távolság megállapítása. Vegyük f i g y e l e m b e , hogy nagyobb betűk sűrűbb sortávolsággal kevésbé olvashatók, m i n t k i s e b b betűk ritkább sorközök
k e l . Soha ne kössünk kompromisszumot az olvashatóság rovására!
4. Sorzárósan i r j u n k - e vagy ne. Adjuk meg a megfelelő sorhosszu- ságot, melyhez a gépiró lehetőség s z e r i n t alkalmazkodjék és inkább alkalmazzon több szó elválasztást - az eredmény nyugodtabb Íráskép l e s z , m i n t sorzárással.
5. A kézirat elemzése és osztályozása. - A szerző beosztásénak, a mű egységének legmegfelelőbb s t i l u s t és Írásmódot k e l l megkeresni, f i g y e l e m b e véve persze a gépírás korlátozó lehetőségeit.
6. Cimek, alcímek - ezek elhelyezésének, stílusénak meghatáro
zása.
7. Illusztrációk elkészítése. Ennek előfeltétele a f e k e t e r a j z . meg k e l l határozni az ábrák megfelelő méretét.
8. Táblázatok és adatok méretének pontos meghatározása.
9. Lábjegyzetek - meg k e l l f o n t o l n i , valóban szükségesek-e, nem kerülhetnének-e a mü végére, vagy a szövegbe, e s e t l e g nem törölhe- tők-e.
10. K o r r e k t u r a - szükséges r o s s z . 1 1 . Tördelés.
12. Bevezetés - a Jő tervezés próbája. Szerző, c i m , t a r t a l o m j e g y zék s t b . jó a l k a l o m a tervezőnek a harmonikus egész megszerkesztésé
r e .
13. Anyag - meg k e l l vizsgálni a p a p i r színét, súlyát, vastagsá
gát s t b .
512
14. Jegyzetek a gépírónak és egyéb segéderőnek - pontos leirása az egyes részletfeladatoknak.
15. KötéB - a k i s példányszám és k i s t e r j e d e l e m ellenére i s m i ért ne l e h e t n e normál könyvkötés. Oktáv a legcélszerűbb forma.
/ J D Z S . /
230 655.4/.5 A tájékoztatási anyagok operatív közreadásának g y a k o r l a t a . -
/Opttt o p e r a t i v n o g o i z d a n i j a informacionnüh m a t e r i a l o v / - NEJMAIJ.B.Ja.- Naucsno-Tehnicseezkaja I n f o r m a c i j a , 1963. 4. s z . 3-6.p.
A korszerű t e c h n i k a és tudomány eredményeinek lehető leggyorsabb közvetítése a műszaki haladás e g y i k leghatásosabb eszköze. A tájékoz
tatási szervek általában a hagyományos könyvkiadási módszer igénybe
vételével J e l e n t e t i k meg műszaki-tudományos kiadványaikat, ami növe
l i az átfutási időt az elsődleges s z a k i r o d a l o m megjelenése és a doku
mentációs kiadvány közreadása között. Ez m e g l a s s i t j a a legújabb mű
s z a k i vívmányoknak az érdekelt szakemberekhez való eljuttatását.
Ugyanakkor lehetőségek vannak a gyors kinyomtatásra, elsősorban egyes nagyobb újságok nyomdáiban.
1962 év végén az Erdészeti, Cellulóz-, Papír- és Fafeldolgozó- i p a r i Központi Tudományos és Műszaki-gazdasági Kutatóintézet, a CNIITEI1ESZPR0M a Moszkovszkaja P r a v d a - v a l történt megállapodás a l a p
ján három ágazati műszaki-tudományos gyűjteményével és egyéb kiadvá
n y a i egy részével k a p c s o l a t b a n áttért a tipográfiai munkának az ú j ságok kiadásánál a l k a l m a z o t t g r a f i k o n s z e r i n t i végzésére. A kiadvá
nyok részére a 60 x 92 1/8 formátumú tükröt választották kéthasábos tördeléssel. Az u j eljárás eredményeképp a tíznapos időközökben meg
jelenő gyűjtemények az e r e d e t i kéziratnak szedésre való leadásától számított 6. nap, mig a füzetes kiadványok 10-12 napon belül h a g y j a k e l a nyomdát. Az előbbiek t e r j e d e l m e 2, az utóbbiaké 4 kiadói i v . A nyomdai c i k l u s korábban 2-3 hónap v o l t , ugyanennyit t e t t k i a s z e r kesztés ugy, hogy az olvasók a tájékoztatást az e r e d e t i folyóiratok
nak a CNIITEILESZPROM-hoz való beérkezésétől számított 5-6 hónap múl
va kapták meg.
Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a dolgozók meghatározott c s o p o r t j a i részére e l e n g e d h e t e t l e n követelménnyé k e l l t e n n i a műsza
ki-tudományos tájékoztatás ágazati központok által k i a d o t t anyag meg
ismerését.
Abból a célból, hogy a gyűjteményeket a tudományos dolgozók, a gép- és gyártmánytervezők, v a l a m i n t a termelés dolgozói számára Job
ban elérhetővé tegyék a gyors közreadási módszer bevezetésével pár
huzamosan az Intézet kedvezményes előfizetési kampányt indított.
/P.S./
231 658.57:02 Könyvtári kutató tevékenység 1959-1963./ - L i b r a r y Research Ac-
t i v i t i e s 1959-1963/ - L i b r a r y Research i n p r o g r e s s . 9.sz. 1963.június, 1-6.p.
513
TMT 1964.j ú l i u s XI.évi. 6.szám
Az A m e r i k a i Egyesült Államok nevelésügyi minisztériumának kiadá
sában közzétett L i b r a r y Research i n p r o g r e s s /Folyamatban lévő Könyv
tárügyi Kutatások/ c. nem meghatározott időközökben megjelenő periő- d i k a most lépett fennállásénak h a t o d i k évébe. Az 1959-1963-ig t e r j e dő időszakot lezáró 9. száma a folyóiratban közzétett beszámolók alapján érdekes s t a t i s z t i k a i kimutatást közöl az A m e r i k a i Egyesült Államokban folyó könyvtártudományi kutatómunkáról.
Az e g y i k táblázat a kutatások tárgy s z e r i n t i megoszlását a d j a . A táblázat egyes kategóriái a folyóirat azon állandó r o v a t a i n a k c i m - fejével azonosak, amelyek a l a t t - n y o l c c s o p o r t b a o s z t v a - a rövid beszámolókat közzé szokták t e n n i .
Az 1-9 számban közölt
A kutatás tárgya beszámolók száma
A kutatás tárgya
összesen százalék
könyvtártörténet 104 18.9
szervezés és vezetés 129 23.5
állomány 74 13.5
olvasószolgálat 51 9.3
feldolgozás 101 18.4
személyzet, könyvtárosképzés 50 9.1
nemzetközi és külföldi könyvtárak működése 33 6.0
a kutatás módszertana 7 1.3
összesen: 549 100.-
Sajnos, az egyes kategóriák nincsenek tovább bontva. A n n y i t még
i s megtudhatunk a táblázattal k a p c s o l a t b a n t e t t megjegyzésekből, hogy a "könyvtártörténeti" kutatómunka k i s e b b részben az olvasók olvasási szokásainak, érdeklődésirányainak s a könyvtárak kialakulását b e f o lyásoló társadalmi k e r e t n e k vizsgálatával i s f o g l a l k o z i k - a " s z e r v e zés és vezetés" keretében költség-vizsgálatok, s t a t i s z t i k a i szolgél
tatások vizsgálata i s f o l y i k , - az "állomány" tárgysző a l a t t a m i k r o - alakban és fénymásolatban való közzétételre, v a l a m i n t az anyag meg
írására irányuló kutatómunka i s értendő, - az "olvasószolgálat" a felvilágositő-szolgálatot, a felnőtt-oktatás és könyvforgalom p r o b lémáit, - a "feldolgozás" p e d i g a hagyományos eljárásokon felül a tá
jékoztatási anyag-visszakeresés elektrónikus berendezésekkel történő r e n d s z e r e i t i s magában f o g l a l j a , - végül a kutatómunka túlnyomó nagy része a könyvtárosiskolák t a n m e n e t i , módszertani, s z e r v e z e t i s t b . kérdéseivel i s f o g l a l k o z i k . A "kutatás módszertana" c. témakör arány
l a g k i s mérvű szereplését a szerkesztők annak t u l a j d o n i t j a k , hogy a könyvtártudományi kutatómunka - módszereit t e k i n t v e - e k l e k t i k u s n a k tekinthető.
A kutatás könyvtárfajok s z e r i n t i megoszlása a következő: 132 /24 százalék/ kutatás irányul közművelődési könyvtári, 83 /15 száza
lék/ főiskolai és tudományos könyvtári, 212 /39 százalék/ p e d i g több könyvtárfajtét egyaránt érintő problémák vizsgálatára.
A kutatók azon intézmények s z e r i n t i megoszlását, amelyek k e r e tében működnek, az alábbi táblázat a d j a :
514
Nem-főiskolai intézménynél összesen százalék a m e r i k a i szövetségi könyvtári h i v a t a l b a n 29 5.3 más a m e r i k a i szövetségi kormányhivatalban 4 0.7 valamely szövetségi állam könyvtári h i v a
talában 13 2.4
valamely szövetségi állam kormány-hivata 13
lában 7 1.3
közművelődési könyvtárban 26 4.7
más könyvtárban /kivéve a főiskolai könyv
tárakat/ 8 1.5
kutató vállalatnál, 111. szervezetnél 42 7.7
egyéni kutató 10 1.8
könyvtáros-egyesületnél 18 3.3
más nem-főiskolai intézménynél 3 0.5
Főiskolai intézménynél
hallgató / s z a k d o l g o z a t , disszertáció 233 42.4
könyvtáros-főiskolai tanár 58 10.5
könyvtáros- és más főiskola személy
zetének tárgya 8 1.5
más fakultás tárgya 18 3.3
főiskolai és egyetemi könyvtáros 51 9.3
Nem-főiskolai és főiskolai intézmény
közös kutatásában v e t t részt 21 3.8
összesen: 549 100.-
Az 549 kutatómunka költségeinek fedezetéül szolgáló t e l j e s ösz- szeg: 4.324.434 dollárt t e s z k i . Ennek az összegnek v a l a m i v e l több m i n t a f e l e /56 százalék/ a C o u n c i l on l i b r a r y Resources-től szárma
z i k .
A statisztikát összeállító szerkesztőség a f e n t i adatokból a jövőre vonatkozóan a z t a végső következtetést v o n j a l e , hogy a t o vábbi kutatómunkának i s a felsőfokú könyvtárosképzés és a könyvtári munka tökéletesítését k e l l szem előtt t a r t a n i a .
232 658.57:659.24:62.007.2 A mérnökök korszerű tájékozottsága. - /How do e n g i n e e r s keep up-
t o - d a t e ? / - E l e c t r o n i c I n d u s t r i e s , 22.k. 5.sz. 1963.május, 79-84.p.
Az e l e k t r o n i k a területén dolgozó többBzáz a m e r i k a i mérnökre k i terjedő v i z s g a l a t 18 kérdéscsoportra a d o t t válaszok alapján állapí
t o t t a meg, hogy a szakemberek m i l y e n mértékben vesznek részt a t u d o mányos egyesületek munkájában, honnan s z e r z i k a munkájukhoz szüksé
ges információkat s t b .
A vizsgálat s z e r i n t h e t i átlagban a mérnökök munkájuk közben az alábbi időt fordítják műszaki kiadványok olvasására:
semmit 3»8 5 1 órát vagy ennél kevesebbet 6,5 >
1-2 órát 22,0 f>
515
T15T 1964.július Xl.évf. 6.szám 2- 3 órát 22,6 *
3- 4 órát 12,3 í 4- 7 órát 13,3 # 7-12 órát . 8,1 # 12 óránál többet 11,6 %
A különböző forrásokból s z e r z e t t információkat hasznossági szem
pontból a mérnökök összesített véleménye az alábbi s o r r e n d s z e r i n t értékelte / i g e n f o n t o s = 3, átlag fontosságú = 2, kevéssé vagy egyál
talán nem értékes = l / :
- a vállalatban dolgozó kollégák 2,5 - k e r e s k e d e l m i jellegű folyóiratok 2,5
- kézikönyvek 2,4 - tudományos jellegű folyóiratok 2,3
- katalógusok 2,3 - bemutatók és kiállítások 2,0
- tudományos egyesületek regionális és
országos összejövetelei 1,7 - tudományos egyesületek h e l y i össze
jövetelei 1,6 /B.S./
2 3 3 659.13/.14
Audió-yizuáliB szolgáltatások és felszerelések. - / A u d i o - v i s u a l servicéé and equipment/ - THOMPSON, K.R. - The l i b r a r y World, 65.k.
761.sz. 1963.nov. 172-175.p.
A könyvtárak munkájában a magnetofon egyre nagyobb s z e r e p e t tölt be. A különféle felvételeket tartalmazó s z a l a g o k a t / v e r s e k , színdara
bok, n y e l v t a n f o l y a m o k / Amerikában már kölcsönzik, a helytörténeti szempontból értékes szalagok megőrzése Angliában könyvtári f e l a d a t . A magnetofonok beszerzésénél különféle szempontokra k e l l ügyelni. A különféle készülékek leirésa megtalálható a TAPE RECORDING MAGAZINÉ által k i a d o t t THE TAPE RECORDING AND H I - P I YEARBOOK cimü kiadvány
ban és a MILES HENSLOW PUBLICATIONS LTD. kiadásában m e g j e l e n t H I - P I YEARBOOZ-ban. Hasonló jegyzéket közölt az AUDIO AND RECORD REVIEW 1963 évi szeptemberi számának melléklete i s .
A f i l m e k szerepe a könyvtárakban egyelőre csak az o t t r e n d e z e t t oktatási jellegű programokra korlátozódik, a kölcsönzést más szervek végzik. A filmtárral rendelkező a n g o l könyvtárak jegyzékét a CITIC YEARBOOE közli. Az USA-ban már 1949-ben több m i n t 50 könyvtár köl
csönzött rendszeresen 16 mm f i l m e k e t . /Néhány bevált filmvetítő l e -
%TÚ.QEk* /
A d i a f i l m e k már általánosabban kölcsönözhetők az a n g o l könyvtá
rakban i s .
Több könyvtár a l k a l m a z már televíziót i s oktató, nevelő munká
jában. A legnagyobb jelentőségű alkalmazása ezen a területen azonban a zártláncú televíziónak v a n .
/B.S./
516
!234 659.24:54+66 A v e g y i p a r i i r o d a l o m propagálása. - /Eaboosim h i m i o s e s z k i h zavo-
dov/ ~ LOBOCKAJA, E. - B i b l i o t e k a r * , 1964. 5 .BZ. 15-16.p.
A tambovi terület egyike a Szovjetunió azon vidékeinek, a h o l a v e g y i p a r t nagymértékben f e j l e s z t i k .
A tambovi városi könyvtár már az 1958 májusi SzKP KP plénuma óta erőteljes propagandát f e j t k i a szakmai i r o d a l o m és jelentősége népszerűsítése érdekében.
Az állomány összetételét a kémiai s z a k i r o d a l o m javára megváltoz
tatták. Ezidőtájt létesítették a szabadalmi ós szabványgyűjteményt a szakemberek különleges igényeinek j o b b kielégítése céljából.
A könyvtárnak 4500 műszaki olvasója v a n .
A könyvtár bibliográfiákat készit,ős lapszemlét állit össze a v e g y i p a r legújabb eredményeiről.
Támogatják a f a l u s i könyvtárosokat a kémiai i r o d a l o m propagálá
sában /körlevelek, ankétok, t a n f o l y a m o k / .
A könyvtár munkájához jelentős segítséget nyújt a szakemberek
ből álló tudományos tanács.
A tambovi városi könyvtár 1959 óta számos kiadványában népszerű
síti a kémiai i r o d a l m a t a v e g y i p a r fejlesztésének, népgazdasági j e lentőségének kidomboritásával. / P l . : "Kémia =• az építőiparban." "Mű
anyagok", " l a k k o k és festékek". " V e g y i p a r i gépek és berendezések"
s t b . / /T.E./
235 659.24:54+66 Kozbaszsz könyvtáraiban. - /V bibliotékán Kuzbaszsza/ - VEBES-
CSAGIH, H. - B i b l i o t e k a r ' , 19"64. 3.sz. 11-15.p.
A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma nagy jelentőségű határozatot f o g a d o t t e l a v e g y i p a r komplex f e j l e s z téséről. Ennek következtében különösen erőteljesen fokozzák a vegy
i p a r i beruházások ütemét Szibériában.
A könyvtárakra jelentős f e l a d a t hárul a nagy "kemizálási p r o g ram" szolgálata terén: a szerzeményezésben növelni k e l l a kémiai
v e g y i p a r i müvek arányát; az i l y e n tárgyú I r o d a l m a t f o k o z o t t mérték
ben k e l l propagálni; az olvasói ankétokon i s meg k e l l r a g a d n i minden a l k a l m a t a kémiai i r o d a l o m népszerűsítésére? kiállításokat s t b . k e l l r e n d e z n i . / P l . " M i t ad nekünk a v e g y i p a r <=ffl/
A c i k k a továbbiakban a terület egyes könyvtáraival, azok e r e d ményeivel f o g l a l k o z i k , ős i s m e r t e t i azokat az erőfeszítéseket, ame
l y e k e t a könyvtárosok a kémiai i r o d a l o m propagálása érdekében k i f e j - Á nagy könyvtárak szakmai tanfolyamokon képezik tovább a kerü
l e t i , vidéki s t b . könyvtárosokat, hogy s i k e r e s e n dolgozhassanak a plénum határozatainak megvalósításáért.
Az üzemi műszaki könyvtárak, mérnökök bevonásával k i v o n a t o k a t készítenek a h a z a i és külföldi kémiai folyóiratokból, s az anyagot
megfelelő csoportosításban, lapszemlében t e s z i k közzé. /T.E./
517
