• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle megtekintése"

Copied!
37
0
0

Teljes szövegt

(1)

• 0.61.6.007:301.001.4

VI50H Perenc: Szociológiai vizsgálat az Építésügyi Minisztérium kutató apparátusában. Bp. 1965. EM-KDOK. 61? p. /tx 'fett. tvlakM k o o r ­ dinációs irodájának tudományoB közleményei 3./

A műszaki könyvtárosok érdeklődésére számot t a r t h a t minden olyan íelméréB, amely a felhasználók tájékozódáséról, tájékozottságáról szolgáltat adatokat. Az ÉH m által végzett felmérés egyik szempont­

j a a kutatók tájékozottságának, nyelvtudásának vizsgálata v o l t . A felmérésre szolgáló kérdőív többek között a következő kérdéseket t e t ­ te f e l : A műszaki tájékozódás milyen forrásait v e s z i igénybe; milyen idegen nyelven olvas szakirodalmat; megfelelően tájékozottnak érzi-e magát szakterületén.

A kérdésekre a d o t t válaszokból megállapítható, hogy a kutatók tá­

jékozottság! színvonala nem megfelelő. Saját véleményük s z e r i n t i s 28 #-uk tájékozatlan, vagy hiányosan tájékozott; magas a kutató appa­

rátusban az idegen nyelven egyáltalán nem tudók vagy csak e g y e t l e n 1 - degen n y e l v e t ismerők száma.

Kár, hogy a tájékozottság, i l l e t v e a tájékozódás vizsgálata Bo­

rán nem vették figyelembe az 1962-ben végzett 0MFB felmérés a d a t a l t , i l l . módszertani eredményeit, továbbá azokat a felméréseket és a szakirodalomban megtalálható módszertani eredményeket, amelyeket e felmérés során i s alkalmazhattak v o l n a . /„„ -„ /

F O L Y Ő I R A T S Z E M L E

1 001.815 Tudományos szakkönyvek indexelése.- /The i n d e x i n g o f s c l e n t i f i c

books/ - HOiilSTKOM.E.J. - Indexer, 4.k. 4.az. 1965. p. 123-131.

A szépirodalmi müvekkel szemben a tudományos müvek olvasásakor nem az olvasás a cél, hanem egyes adatok megtalálásának a lehetősi­

ge. Ez a felismerés szabja meg a tudoraányos szakkönyvek indexelésé­

nek a technikáját, amely sokban eltér az egyéb könyvekétől. A szak­

könyvekben i g e n hasznos az i r o d a l m i hivatkozásokat i s beépíteni az indexbe. A kronológia s z e r i n t s z e r k e s z t e t t szakkönyvek indexét betű­

rend h e l y e t t helyesebb időrend s z e r i n t összeállítani. A t e m a t i k a i l a g t a g o l t szakkönyvek indexében célszerű a tárgyszavakat b o k r o s i t a n i . összetett fogalmak esetén az előrevetést általában kerülni k e l l . A túlzott bokrositás v i s z o n t nehézkes: e h e l y e t t hasznos, ha magában a könyv szövegrészében, az egyes fejezetcímek után, tárgysző-szerü felsorolás f o g l a l j a össze mindazt, amiről a f e j e z e t szól. A névmuta­

tóban különleges tipográfiával k e l l közölni az idézett szerzők ne­

vét. Cédulézóe módszer h e l y e t t gyorsabb az i v e k r e való feldolgozás, a tárgyszavak, nevek s t b . között a szükséges h e l y kihagyásával. Az

(2)

TMT 1 3 .k . Lazám 1966.Január

indexelést könnyíti meg, he az indexelő csak megjelöli a tárgyatava­

k a t vagy neveket, ás ezeket egy leirő előbb rövidítve címkékre Írja az oldalszámmal együtt, majd ezeket sorban egy klgépelt tárgyszó1

/név/ Jegyzék tárgyszavai / n e v e i / mögé r a g a s z t j a . /a r /

2 001.815/091/

K o r a i indexelési módszerek.- / E a r l y i n d e x i n g techniques/ - The I d b r a r y Quarterly,' 35.k. 3.ez. 1965.Jul. p. 141-149.

A szerző megkísérelte, hogy felderítse, melyek a könyvindexelés legrégibb példái. Ennek érdekében megvizsgálta az összes szémbajöhe- tő kéziratokat, fakszimiléket, mikrofilmfelvételeket. A r r a a követ­

keztetésre J u t o t t , hogy a l f a b e t i k u s i n d e x e z e l ellátott kéziratok l e g ­ korábban a XIV. században láthattak napvilágot, bár a l f a b e t i k u s f e l ­ sorolások /-melyek azonban nem egy könyvre vonatkoztak-/ már a h e l ­ l e n i s z t i k u s időkben i s v o l t a k . Vizsgálatai során a k o r a i indexelési technikára vonatkozóan a következőket állapította meg: 1 . a vezérsza­

vak elrendezése durván a l f a b e t i k u s v o l t , de csak az első betű t e k i n ­ tetében; 2. az indexek összeállítása során általában magából a szö­

vegből vették k i a szavakat, gyakran hoeszobb kifejezéseket vagy mon­

d a t o k a t l e . A szövegBzélen szereplő összefoglalókat i s felhasználták az index összeállítására. Az elrendezés i g e n hasonlít a modern KWIC Indexekre; 3. csak a XVI. században született meg az első valódi tárgy s z e r i n t i index egy könyvhöz. /v p /

3 001.8151047.1:380.13 Piackutatási kutatási-Jelentés-gyüJtemény indexelése egyvezér-

ezavas*koordinált mutatóvalT- / A p p l i c a t i o n o f uniténn c o o r d l n a t e i n ­ dexing to a marketing researeh r e p o r t e o l l e c t i o n / - GROSCH, A.H. - S p e c l a l L i b r a r l e s , 56.k. 5.az. 1965.máj.-Jun. p. 303-311.

Az egyvezérBzavas koordinált mutató-rendszert /Uniterm/ még nem i g e n használták társadalomtudományi gyűjtemények indexelésére.A rend­

s z e r t most 2500 piackutatási Jelentés adatainak feltárására és v i s z - Bzakereeésére alkalmazták; a jelentések fogyásztóvizegálatok, k u t a ­ tóhelyi vizsgálatok, népességstatisztikák, vásárlási etatieztikák, pszichológiai elemzések s t b . v o l t a k . A rendszer alkalmazását az i n ­ d o k o l t a , hogy a hagyományos /címszaváé s t b . / indexelési rendezerek nem váltak be e r r e a f e l a d a t r a . Az általában i s m e r t egyvezérszavas r e n d s z e r r e l szemben újdonság, hogy a vezérszavak tezauruezába FO - s o r o l d be! SP = lásd ... a l a t t , GT • alárendelt fogalma ... nak.

E l • kapcBolódik ... fogalomhoz viszonyításokat i s beépítették. A t e z a u r u s z t a gyűjtemény valamennyi használójának megküldik. A rend­

szer bevezetésekor 400 dokumentumot i n d e x e l t e k a piackutatás előre meghatározott különböző ágazataiban és dokumentumonként átlag 9 v e ­ zérszót alkalmaztak; i g y 700 különböző vezérszót a l k o t t a k . Ezután terjesztették k i a r e n d s z e r t 1600 dokumentumra; ezeket öeezeeen

51

(3)

1260 különböző vezérszóval tárták f e l ; egy-egy vezérszó a l a t t átlag­

ban 15 dokumentumszáa s z e r e p e l , /a n /

Az információk áramlása a dokumentáció összállaml rendszerében.

/Der I n f o r m a t l o n s f l u s B im geeaintetaatliehen SyBtem der I n f o r m a t i o n und-Dokumentation/ - ZESSIB, H. - Z1IB Z e i t e c h r i f t , 1 2 .k . 2.BZ.1965.

ápr. p. 41-48.

Az NDK-ban 1963- b a n h o z o t t minisztertanácBi határozat egységes osBzállami tájékoztatási rendszer ezisztematikus felépítését Írja e- 1'. Ennek érdekében az összes rendelkezésre álló forrásokból öasze k e l l gyűjteni az információkat és célirányitva k e l l azokat a kiérté­

kelés után a felhasználókhoz továbbítani. A szerzó vitaindító c i k k e annak megoldását k e r e s i , hogyan l e h e t az információkat a helyes f e l ­ használó személyhez a legrövidebb u t o n és idő a l a t t e l j u t t a t n i . Pon­

tosan meg k e l l állapítani az információigényeket, a azok alapján i n ­ formáció t e r v e t k e l l készíteni. Az információigény a tájékoztató szerv szempontjából nézve nem az egyes igénysk egyszerű összege, hanem a cél a legfontosabb t e r v f e l a d a t o k megoldásának hathatós elősegítése.

A f e l a d a t o k a t tehát súlyozni k e l l . Az információáramlást az egyeéges tájékoztatási hálózat különböző láncszemei k e l l , hogy szabályozzák.

A felhasználók a rendszer bármely szintjén elhelyezkedhetnek, s e¬

gyének és kollektívák egyaránt'lehetnek. A szerző blokkdiagramokon m u t a t j a be az Információáramlás megoldásának különböző lehetőségeit a t e l j e s komplex rendszeren belül, majd egy nagyvállalaton belül vizBgálja meg ugyanezt a kérdést. /v P /

SzaklróképzŐ tanfolyam mérnökök számára.- /Bere's how t o t u r n youx engineers i n t o a u t h o r s / - TÜMHÜHT, W.A. - I E E E T r a n s a c t i o n on E n g i n e e r i n g f r i t l n g and Speeeh, EVS-S.k. i . a z . 1965.jun. p. 28-29.

A mérnökök nehezen iró szakemberek. Ennek több oka van: válla­

l a t u k nem helyez e u l y t s z a k i r o d a l m i tevékenységükre; nem i s m e r i k a szakcikkek megírásának és közreadásának technikáját; sokszor nincs stílusérzékük, - t a r t a n a k attól, hogy a kiadó nem f o g a d j a e l Írásu­

k a t , alkotásukat nem tartják elég e r e d e t i n e k ; nincs erejük, hogy be­

lekezdjenek az Írásba. A mémökok szakírói készségének kifejleszté- eére 6 hetes, hetenként 2 órás t a n f o l y a m o t szerveztek. A tananyag főbb p o n t j a i a következők: bevezetés az irás technikájába, a téma­

választás módja, B t i l i e z t i k a i g y a k o r l a t o k , megjelent szakcikkek k r i ­ t i k a i elemzése, a tanfolyam hallgatóinak kb. 1000 szó terjedelmű s z a k d o l g o z a t a i k r i t i k a i elemzése, a záróvizsgák dolgozatainak megbe­

szélése, a tanfolyam anyagának összefoglalása és értékelése. A t a n ­ folyam elvégzése után a hallgatóknak közel 100 £-a műszaki azaklró-

4 002.008.01/430.2/

5 0 0 2 . 2: 3 7 4 . 5

vé válik. /fc.G./

(4)

THE 15.k. Lazám 1966.Január

6 002.2:62 Műszaki szakírók minőségellenőrzése.- / Q u a l i t v lapátról f o r en-

g l n e e r i n g a u t h o r s h l p / - D'APBIX, B.H. - IEEE Traneactlon on Engine*- r i n g W r l t l n g and Speeeh, EWS-S.k. l . s z . 1965. Jun. p. 15-17.

A s z a k i r o d a l m i áradat nem u j k e l e t t i : a valódi probléma azonban nem a szakirodalom mennyieége, hanem az, hogy a közlemények többsé­

gének nem megfelelő a minősége. Ezért aem a publikációk ntóplBta megszüntetése, aem egy hatékony információ visszakereső rendszer nem o l d j a meg az alapvető kérdést: e r r e csak a szakirodalom minőségi e l ­ lenőrzése alkalmas. E z t a f e l a d a t o t az a vállalat végezheti el,amely a szakírót alkalmazta. Példa e r r e a Qeneral E l e c t r i c . Mérnökei min­

den publikációjukat vagy előadásukat több fórumból álló vállalati

"zsűrizésre" adják be, és csak annak jóváhagyása után j e l e n h e t meg az anyag, i l l . tarthaté meg az előadás. Az elbírálás egyik hatékony segédeszköze az a v i t a , amelyen a szerző opponensei Baját munkatár­

s a i . A "zsűrizések" sorén az utolsó 50 összeállításból mindösBze hár­

mat utasítottak v i a s z a . Ezzel a módszerrel elérték, hogy a vállalati dolgozók s z a k c i k k e i , előadásainak sokszorosított példányai igen szín­

vonalasak, b e l - 6b külföldről számos utánnyomást kérő rangos igénylő érdeklődött utánuk. / H 0 /

7 * ' 002.513:778.1*

Dokumentumok másolásának fejlődése.- /Developments i n document r e p r o d u c t i o n / - KIERSKI, L.J. - S p e c i e l L i b r a r i e B , 56.k. 6.BZ, 1965.

p. 400-401.

A N a t i o n a l H l c r o f i l m A a s o c i a t l o n 14. évi Ülésén TAUBE a mikro- film-kártyák szerepéről számolt be az infomáciő-vleszakereséB szem­

pontjából, ÓB hangsúlyozta az olvasó-nyomtatóberendezés előnyeit a primér dokumentumok gyors Bzolgáltatására. MCCAMT a m i k r o f i l m e k e l ­ öregedésének megelőzéséről f o l y t a t o t t kutatásról'számolt be. Egy má­

s i k kutatómunka az aranyfürdővei k e z e l t m i k r o f i l m ellenállóképesBé-

f

ét bizonyította a foltosodáoBal és halványodáasal szemben. A p o l i - a z t e r alapanyagú u j Kaivas f i l m e t ibolyántúli sugárral 1/1700 mp a¬

l a t t hívják elő. A 3M Company u j k i a i r o d a i felvevője 3000 A / * - 8 B

l a p o t vesz f e l 30 a hosszú,.16 mm-es f i l m r e ; informáciő-vlsszakere- nésre külön dobot s z e r k e s z t e t t e k a f i l m h e z ; a felvevő ára 795 d o l ­ lár. Több olvasó-nyomtató berendezést s z e r k e s z t e t t e k , amelyek i n ­ d e x e l t m i k r o f i l m e k vlaszakeresésére alkalmasak. Ezek azonban nem használhatók a m i k r o f i l m e k valamennyi fajtájához. Ezért a 3* Compa­

ny 16 és 35 mm-es m l k r o f l l m t e k e r c s e k Pilmac 400 B t l p u e u olvasó- nyomtató berendezéséhez - amelynek ára 1095 dollár - kiegészítő be­

rendezést gyártott: ez lehetővé t e s z i mikrofilmkártyák olvasását im nyomtatását i s , és ára mindössze 220 dollár. Egy másik típus az i n - formáció-vieBzakereaéBt 120 m/mp sebeBaéggel t e a z i lehetővé. Ennek a Pilmac 400 M típusnak a vételára 1295 dollár. A nyofitatők A/4 nagyságú p o z i t i v o k r a nagyítják f e l a mikrofilmkockákat. A Oeneral P r e c i s l o n I n c . PD-902 m o d e l l j e a m i k r o f i l m e k televiziÓB távközlését

53

(5)

t e s z i lehetővé. Ez a M i c r o t e l e v i s e r rendezer automatikus informéció- vieezakereső r e n d s z e r r e l i s kapcsolható. Ekkor a vlBazakereső rend­

szer az igényelt dokumentumot i l l e s z t i he önműködően a televízió f e l - vevőkészülékébe; ez v i s z o n y l a g kisebb nagyításban továbbítja a z t az igénylőnek, a k i kiválasztja a kivánt o l d a l a k a t éa ezeket a 60 x 6 0 cm- es ernyőn tetszése e z e r i n t 5-250-ezeree nagyításban vetítheti k i .

/fc.C./

E 002.513.3i778.14:025.177 A fototár szervezésének t a p a s z t a l a t a i a CHIIME-müszakl-tudoma-

nyos tájékoztató Intézetben.- /Opűt o r g a n l z a c l . l i f o t o t e k i v o t d e l e naucano-tehnicseszkoj i n f o r m a c i j i CHlÍME/- KOCH1ENK0, D.B. - Naucsno TehnlcBeBzkaja I n f o r m a c i j a , 6.sz. 1965.Jun. p. 11-12.

Bebizonyosodott, hogy a gépek, berendezések, technológiai eljá­

rások, szerelési műveletek, s t b . fotookmányainak a központosított gyűjtése, tárolása és szolgáltatása nagyban könnyíti és egyszerűsíti a tájékoztatóanyag hasznosítását. Részletesen l e i r j a a s z o v j e t f a i p a ­ r i gépesítési és e n e r g e t i k a i tervező-Bzerkesztósi tudományos kutató­

intézetben létrehozott fototár s z e r v e z e t i felépítését, működését,ha­

táskörét, tevékenységét és f e l a d a t a i t . A legfontosabb f e l a d a t a a CNIIME-kutatőintézetnek munkaprofiljába tartozó gépek, berendezések és a technológiák fotóanyagának a gyűjtése, nyilvántartása, osztályo­

zása ÓB készletezése. A fotótárban találhatók: f o t o n e g a t i v o k , fényké­

pek, fénymásolatok és m i k r o f i l m e k . A gondosan v e z e t e t t kartotékrend- szerü nyilvántartás a tárolt fotóanyagok megválasztását és kölcsönzé­

sét, I l l e t v e beszerzését nagymértekben könnyíti. A fotookmányok l e ­ tétbehelyezése az érkezésük s o r r e n d j e s z e r i n t történik megfelelő szá­

mozási rendszer alkalmazásánál. A tárolás jellegzetessége a hazai és e külföldi fotóanyagoknak külön-külön való tárolása ÓB kartotéknyil­

vántartása, ami nagyon célszerűnek és helyesnek tekintendő. Röviden i s m e r t e t i a fototári készletezés módját éB e l e m e i t , v a l a m i n t a kül­

földi szaklapok illusztrált anyaga reprodukciójának sorrendjét.

9 002.513.5 Az automatikus dokumentálás helyzete ée ldószerü tendenclál.-

/ E t a t e t tendancee a c t u e l s de l a documentation automatique/ - GAÍü>IN, J.C. - 1a T r u d u c t l o n Automatique, 5.k. I . B Z. 1964.mérc.

p. 3-11.

A címhez kapcaolt jegyzet s z e r i n t : Az UNESCO az "Automatikus dokumentálás— A dokumentáció /információ - Sz.Gy./ tarolása és visszakeresése" című témakör 2.számi munkacsoportjának /Moszkvában 1963. november 11-16. közötti ülésen az/ 1.számú i d e i g l e n e s n a p i r e n ­ d i p o n t j a .

A kérdéBt: először a " n y e l v " , azután a "gép" szempontjából tár­

g y a l j a a Bzerző. A cikkhez 36, bibliográfiában gazdag l a p a l j i Jegy-

5*

(6)

TMT 13.k. Lazám 1966.január

zet járul. A c i k k külső struktúrája a z i l a r d a b b , mint a belső, gondo­

l a t i felépítése.

l.: A "nyelv" szempontjából: A dokumentumok leggyakrabban termé­

szete s~líyTTvlTi¥v¥ge^t~^ielcrekülö logikai-nyelvészeti művele­

t e k vonatkoznak, hogy / a / v a l a m i l y e n formában átalakítsák okét az elraktározás céljára /a "dokumentációé elrendezés" műveletei/; s hogy /b/ összehasonlítsák őket más n y e l v i kifejezésekkel az informá­

ció visszanyerése céljából /a "dokumentáció-kutatás" műveletei/. E¬

zen belül a következő négy témacsoport különíthető e l :

1. Nem betűvel i r o t t adatok kódolása.- Egyelőre nincs ezeknek a kódoknak problémáiról általános tanulmány. /Kémiai formulák, ábrák, az anyagi kultúra tárgyainak ábrázolása, s t b . f o r d u l n a k elő./ A szét­

szórt anyagból f i g y e l m e t érdemel a Centre d'Analyee Documentaire pour l'Archéologle /Régészeti Dokumentációs Elemző Központ/ rendsze­

re .

2. Dokumentációé nyelvek megalkotása.- Ez a j e l e n l e g még kézi erővel folyó dokumentációs elemzést t e s z i sokkal gazdagabbá. - kJ A dokumentációé l e x i k o n o k /szótárak/ a teljesség igényével, normatív módon és nagy kombinációs felhasználhatóságuak. E téren a következő 3 tendencia különíthető e l : / a / több szakterület szókincsének tezau­

rusz-rendszerű együttes feldolgozáaa, / b / a szókincs struktúrájának vizsgálata, több dimenziós szemantikai vizsgálatok /kár, hogy ezek gyakran összekeverednek tudományelméleti kutatásokkal/, / c / különbö­

ző szakterületek belső szókincse /egyes tételei/ közötti k o m p a t i b i ­ litási /összeférhetőségi/ vizsgálatok.- fi/ A s z i n t a x i s problémái v i ­ t a t o t t a k : egyáltalában szükségüket, azután méretüket éB k i f e j e ­ zési módjukat illetően. A kulcs-szavak s z i n t a k t i k a i jelölése t e ­ rületén a középút látszik helyesnek: a szükséges számú /"változó ál­

lapotú"/ paraméter felhasználása / p l . a SYNTOL/. A méretet illetően az univerzális és a epeciálle területre / p l . gyógyszeriparra/ vonat­

kozó irányok állnak szemben; az utóbbi eeetben az i l y e n nyelveket

"fazetta-nyelveknek" vagy "fazetták B z e r i n t t osztályozásnak" nevezik.

A kifejezési módról folyó viták egyelőre még g y a k o r l a t i l a g nem hoz­

tak eredményt.- G/ A dokumentációs rendszerek összehasonlító t a n u l ­ mányozása részben az értékelés alapjául szolgáló modellek utján, részben a rendszerek szimulálása utján történik; a dokumentációs nyelvek szimulálásának módszere két n y e l v felhasználása ugyanannak a f e l a d a t n a k a megoldására minden egyéb tényező egyezéee esetén.

3. Az automatlkua elemzés kutatása. A kézi erővel folyó doku­

mentációs elemzés gépesítési kísérletei két c s o p o r t r a oszlanak: A/

"Nyelvészeti" módszerek; i d e a forrásnyelv elemeinek nyelvészeti ka­

tegóriába való tartozására épített algoritmusok és döntési kritériu­

mok t a r t o z n a k , /a/ A legegyszerűbb a forrásszöveg kulcs-szavainak k i ­ vonása - előzetesen megadott /pozitív és negatív/ listák alapján;

példa a Luhn eljárásán alapuló módszerek, elsősorban a KWIC /Key- Word-ln-Context 'kulcs-szó-azöveg-összefűggésben'/. - /W Igényesebb a d e s z k r i p t o r o k segítségével történő indexelés, ahol a gép a konkrét szövegben nem feltétlenül előforduló d e s z k r i p t o r o k alá r e n d e l i a f o r ­ rás-szöveg e l e m e i t . Ennek a technikája hasonlít a gépi fordításéhoz:

a forrás-szöveg interpretálása /melyhez hozzájön még a ezelekcló i s / . Az interpretálás a dokumentációs cél-nyelv-től függ. A problémák ha­

sonlítanak a szemantikáéra / s z i n o n i m l a , homonímia/; ezeknek megoldá­

sában sem az elméleti grammatikai modellek, sem a specializált gya­

k o r l a t i a s megközelítések nem sok eredményt hoztak. - fi/ S t a t i s z t i k a i

55

(7)

módszerek a szótár és grammatika mellőzésével kivannak gyors ered­

ményt elérni: csak a szöveget v e s z i k figyelembe,111. a szöveg e l e ­ meinek gyakoriságét és korrelációját. /Példa sok van, szintén első­

sorban Luhn kezdeményezésének folytatásai./ Csak aránylag hosszú szö­

veg esetében alkalmazható; egész dokumentumokra; fő akadálya a gépi bemenet korlátozottsága és az automatikus olvasóezerkezetek hiánya.

A forrásnyelv tetszés s z e r i n t i nagyságú egységének s t a t i s z t i k a i mód­

szerű kivonatolása az egységek tartalmára való t e k i n t e t nélkül tör­

ténik.- Vannak törekvések a "nyelvészeti" /kvalitatív/ és a s t a t i s z ­ t i k a i /kvantitatív/ módszerek kombinálására.

4 . Az automatikus osztályozás és a "mesterségéé értelem": - Ezen a téren az elóző pontokra épülő minőségi osztályozás és általá­

ban az emberi megértés műveleteinek gépesítésére történnek rögtön­

zött kísérletek — /amelyek egyelőre költségesebbek magánál az embe­

r i munkánál/. Ez a f e l a d a t két másik f e l a d a t előbbrejutásától függ:

az automatikus szövegolvasás és az emberi értelem általános megisme­

résétől; ezért ezek az eddig marginális f e l a d a t o k i s h e l y e t kapnak mostantól fogva a dokumentációé kutató csoportok munkájában.

I I . A "gép" szempontjából.- Csak a dokumentációs elemzés és a dokumentációs-kutatás területén t e k i n t i át a gépeket.

1. Univerzális számológépek.- általában ezekre építik a doku­

mentáció gépesítését; a specializált gépek gondolata u j keletű. En­

nek oka /a/ g y a k o r l a t i , m i v e l ezek találhatók meg mindenütt, és /b/

elméleti, m i v e l a gépi dokumentálás műveletei egyre inkább általános matematikai és l o g i k a i jellegűek. A g y a k o r l a t i ok e l e s i k abban az e¬

setben, ha a dokumentálásra speciális /nemzeti/ számolóközpontot szerveznek. De még ebben az esetben i s - figyelembe véve a dokumen­

tációs f e l a d a t o k sokféleségét - megfelelőbb az univerzális gép; a kérdés csupán az, hogy m i l y e n legyen ez a gép. - k/ Az anyag kérdé­

s e i . A központi felszerelésben három tényezőcsoport a f o n t o s : a me­

mória-kapacitás, a hozzáférési idő és a cimzés. A dokumentálás nagy­

méretű adatok tárolását, gyors memóriát és a betűs /nem numerikus/

szövegek megfelelő címzési rendszerét kívánja meg. /A perifériális felszerelésben speciális igényekkel /bemenet és kimenet/ ugyanannak az ülésnek az 5. n a p i r e n d i p o n t j a f o g l a l k o z i k részletesen./ - B/ A programozás kérdései,- A gépi dokumentálásban általában univerzális numerikus szimbolikus n y e l v e k e t használnak f e l / p l . POBTRAB/, vagy nem-numerikusokat, de amelyek nem a dokumentálással k a p c s o l a t t a n jöttek létre /COMIT, IPL/- H i v e l a gépi dokumentálás jórészt prog­

ramok kérdése, s ezen a téren még kevés eredmény született, nem a l a ­ k u l t még k i a dokumentációs gép világos képe eem. A dokumentációs programoknak mindenesetre sajátoe müveletekkel k e l l rendelkezniük.

2 . Egyes berendezések.- Szerényebb célok / p l . visszakeresés, kolláciő/ gépesítésére i s vannak kísérletek. Az egyik kollációs e l ­ járás a f i l m e n rögzített anyag segítségével történő információ-rög- zités vagy visezakeresés / g r a f i k u s anyagra i s / . A másik az egymásra h e l y e z e t t l y u k a s z t o t t kártyák segítségével történő "peek-a-boo" e l ­

járás, amelyet bar már a század e l e j e óta ismernek, technológiai lehetőségeit cBak most kezdik komolyan k u t a t n i .

/Sz.Űy./

(8)

XKE 13.k. Lazán 1966.január

10 002.513.5/061.3//73/

A félautornatlicuB dokumentációé rendszerekről t a r t o t t k o n f e r e n ­ c i a Bzekciói.- /Workiim w l t h flemi-Mitomatlc Aocumentutinn ayatpmp workshop/ - RIFE, C B . - Special L i b r a r i e B , 5 6 .k . 6.az. 1 9 6 5 .j u l . - aug. p. 402-403.

A konferenciát 1 9 6 5 . május 2- 5 . között rendezte az A i r Porcé O f f i c e és a System Bevelopment Co. A konferencián hát szekció" tár­

g y a l t a a következő témaköröket: Ismertették az u j CIRC / C e n t r a l i z e d I n f o r m a t i o n Eeference and C o n t r o l / r e n d s z e r t és a Douglasnál beveze­

t e t t komplex félautomatikus r e n d s z e r t , amely az SBI-n kivül gépi tá­

rolást és visszakéréséét i s magába f o g l a l . Az indexelés szempontjá­

ból a f o g a l o m k o n t r o l szerepét hangsúlyozták. A referátumok feladatát, szabványosításuk lehetőségeit, formájukat és a számítógépes referá- tumkészltést tárgyalta egy másik szekció. Hangsúlyozták a tárolás problémáit: a tezauruszok és a kereszthivatkozások szükségességét a gépe3itée szempontjából. Az i n p u t - o u t p u t kérdései felölelték a be­

íráshoz szémbajövő információhordozók ée a kiírási megoldások ismer­

tetését. A következő két szekció a szétsugárzás kérdéseivel és az információs rendszerek tervezésével f o g l a l k o z o t t , az utóbbinál a visszacsatolás fontosságit külön hangsúlyozták. /H G /

11 002.513.5/44/

Az u j dokumentációs t e c h n i k a néhány alkalmazása Franclaorszáp­

ban.- /QuelqueB a p p l i c a t i o n s des nouvelles technlaues documentaires en Francé/ - LÉVY, P. - B u l l e t i n des Bibliothéque de Francé, 10

6.sz. 1965. p. 193-231. .k. (

Az u j dokumentációs t e c h n i k a egyrészt gépi berendezések, más­

részt nyelvéezeti eegédeszközök alkalmazását j e l e n t i . Az elsők közé egyaránt b e l e t a r t o z n a k a k i s - , közép- és nagyberendezések /perem- lyukkártya-rendBzerek, válogatőgópek, e l e k t r o n i k u s szémitógéepk/;

az utóbbiak d e e z k r i p t o r rendszerek, u j osztályozó rendszerek, s z i n ­ t a k t i k a i feldolgozó rendszerek Btb. lehetnek. Az NSF-nek az ameri­

k a i , az Euratomnak az európai h e l y z e t e t ée a PIB-nek a tagországai helyzetét általánosan leíró összeállítása után a f r a n c i a h e l y z e t e t felmérő jegyzék az egyes dokumentációs intézmények mindegyikénél megadja: 1. az intézmény nevét, elmét és gépesítési szakértőjének nevét; 2. az intézmény dokumentációs szakterületét; 3. a f e l d o l g o ­ z o t t primér dokumentumok műfaját és számát; 4 . a dokumentációs f e l ­ dolgozás módját, mélységét, a feldolgozók létszámát; 5. az alkalma­

z o t t u j t e c h n i k a i megoldásokat; 6. az u j t e c h n i k a i megoldásokkal e- lőállitott információs anyagokat. Az öt metszetű sutatóval kiegé­

szített jegyzék 3S dokumentációs szerv a d a t a i t t a r t a l m a z z a , n. /

57

(9)

12 002.55 A műszaki-tudományos információ, mint társadalmi f e l a d a t . -

/WisBenscanftlích-technleche I n f o r m a t i o n ale Gemeinechafteaufgabe/

BÜRGER.H. - BEHGEE, W. - ZIID Z e i t e c h r i f t , 12.k. 2.sz. 1965.épr.

p. 35-40.

Az NDK-ban a vállalatok vezetősége részéről a tájékoztatás kér­

déseivel kapcsolatban érvényesülő álláspontot sok helyen gyökeresen meg k e l l változtatni, s e l k e l l érni, hogy a tájékoztatást a t e r v teljesítését elősegítő alapvető fontosságú eszköznek tekintsék.A tá­

jékoztatást nem szabad kizárólag segéderőkre b i z n i , mint a z t aok he­

l y e n t e s z i k , hanem megfelelő szakembereket k e l l e téren igénybe ven­

n i . A c i k k a F r i e d r i c h Engels v e g y i Üzem példáján m u t a t j a be, hogyan o l d j a meg eredményesen ée állítja a termelés szolgálatéba a tájékoz­

tatást egy jól dolgozó vállalat.- A vállalatnál a szakemberek széles gárdája, Jól s z e r v e z e t t referáló kollektíva tárja f e l a dokumentumo­

k a t . Referáld kartonokból, fordításokból éB szabadalmi leírásokból százezres kartotékot állítottak f e l . A referálás a szakmai és n y e l v i ismereteket figyelembevéve ugy történik, hogy egy műszaki havonta 2 - 4 folyóirat mélyreható feltárásáért felelős. Az elkészített r e f e ­ rátumokat a munkatársak egymás között kicserélik, s az érdekelt ve­

zetők bevonásával hetente kollokviumokat t a r t a n a k az anyag kiértéke­

lése, hasznosítási lehetőségeinek megvitatása céljából. Az irodalom­

ból a gazdasági adatokat i s kigyüjtik és azokról 100 példányos rövid ismertetőkben adnak h i r t . A c i k k részletesen i s m e r t e t i a tájékoztató i r o d a ezerepét és a további fejlesztésre vonatkozó elgondolásokat.

A-F-/

1 3 002.55:061.6 Külföldi szakirodalom hasznosítása tudományos kutatóintézetben.-

/ I s z p o l z o v a n i j e ínosztrannoj literaturü v naucsno-iszszledovatelsz- kom i n s t i t u t e / - NUGYGA, I.Sz. - Naucsno Tennieseszkaja I n f o r m a c i j a , 6.sz. 1965.Jun, p. 1 7 .

Részletesen i s m e r t e t i a GIPROKOKSZ k o k s z i p a r i tervezőintézet műszaki-tudományos könyvtárénak tájékoztatási tevékenységét, a kül­

földi szakirodalom hasznosításában, terjesztésében és az érdekeltek­

nek való rendszeres Juttatásában való részvételét, v a l a m i n t a szaba­

dalmi és fordítói csoportokkal való szoros együttműködés g y a k o r l a t i ­ l a g jól bevált módszereit. A könyvtéri szolgálat maximális támoga­

tást nyújt a tervezők, konstruktőrök és más érdekeltek számára. Na­

gyon jól beváltak a beérkező, külföldi szakirodalomról, főlsg pedig a szakkönyvekről készített és rendszeresen Jeladásra kerülő katalógu­

sok. Az "expressz" tájékoztatás i s célszerűnek b i z o n y u l t , m i v e l az

"első kézből" gyorsan tájékoztat. A külföldi szakirodalomhoz való szabad hozzáférés a tájékoztatás igen hasznos és hatásos módszeré­

nek b i z o n y u l t . A külföldi szakirodalomnak a t e m a t i k a i kiállítások rendezésénél való igénybevétele jó eredménnyel zárult. A tervezők és szerkesztők részéről a külföldi szakirodalom iránt tapasztalható i g e n nagy érdeklődés megköveteli a J e l e n l e g i tevékenység k e r e t e i n e k

(10)

TMT 1 3 .k . l.szám 1966.január

további bővítését és tökéletesítését. Hasznos t a p a s z t a l a t o k . F e j l e s z ­

tési irányelvek. Javaslatok. / K P / 14 002.55:62/73/

A műszaki információk hatékony felhasználásával kapcsolatos technika és az ujabb irányzatok.- /Techniques and trends i n e f f e c - t i v e u t i l i z a t i o n o f englneering I n f o r m a t i o n / - HOLM, B.E. - A s l i b Proceedings, 17.k. 5.sz. 1965.máj. p. 134-168.

A műszaki tájékoztatás Egyesült Államokbeli helyzetével és jö­

vőbeni fejlesztésének perspektívájával f o g l a l k o z i k . Elemzi az i n ­ formációáramlás folyamatáti az információk létrejöttét, feldolgozá­

sát, tárolását, terjesztését és visszakeresését. Leszögezi, hogy a tájékoztatás a mérnöki munka szerves része. A szerzőknek nagyobb gondot k e l l fordítaniuk a megfelelő cinek és referátumok biztosítá­

sára. A s z a k i r o d a l m i tájékoztatás módszereit széles körben o k t a t n i k e l l . Minden szervnek gondoskodnia k e l l munkatársai megfelelő tájé­

koztatásáról, s ennek érdekében centralizált tájékoztatási közpon­

t o k a t k e l l felállítani. A szerző részletesen i s m e r t e t i az amerikai vegyészmérnök-szövetség /AICE/ programját, melyben számítógép-prog­

ramok cseréje, a központosított indexelés megvalósítása, kapceolat- és szerep jelölők indexelés során történő felhasználása, megfelelő tezaurusz kiépítése s z e r e p e l . - Igen jelentős az amerikai mérnökszö­

vetség /EJC/ tájékoztatási programja.- F o g l a l k o z i k végül az USA k o r ­ mánya, a N a t i o n a l Science Foundation, a L i b r a r y of Congress, s t b , részéről k i d o l g o z o t t t e r v e k k e l i s . ^ p :

15 002.55:65.012.2/430.2/

A tájékoztatás távlati t e r v e az NDK-ban.- /Perspektivprogramc für d i e Entwicklung der I n f o r m a t i o n i n der DDE/ - K0CHER, F. - 2E- KALLE, R. - 2 I I D Z e i t s c h r i f t , 12.k. 4.BZ. 1965.ápr, p. 97-100.

A szerző mindenekelőtt rámutat a r r a , hogy a tájékoztatás terü­

letén i s objektív szükségszerűség a távlati t e r v elkészítése. A nép­

gazdaság távlati fejlesztési t e r v e csak akkor valósulhat meg, ha a tájékoztatás i s megfelelő s z i n v o n a l a t ér e l . A távlati t e r v a l a p ­ irányzata: 1 . A legmodernebb szervezési, módszertani és t e c h n i k a i eszközökkel egységes tájékoztatási r e n d s z e r t k e l l kiépíteni; 2. A s z o c i a l i s t a termelési viszonyok által biztosított előnyöket maximá­

l i s a n k i k e l l használni; 3. A termelési és fejlesztési f e l s d a t o k megoldása megfelelő tájékoztatás nélkül elképzelhetetlen; 4. A tá­

jékoztatás önálló tudományág; 5. Magas képzettségű kádereket k e l l a tájékoztatásban f o g l a l k o z t a t n i ; 6. A kollektív munkára nagy súlyt k e l l h e l y e z n i ; 7. Hatékony és célirányitott, egységes r e n d s z e r t k e l l kiépíteni; 8. A társadalomtudományi tájékoztatást a műszaki és tudományos tájékoztatással párhuzamosan k e l l f e j l e s z t e n i ; 9. A t u ­ dást a legszélesebb kör számára k e l l biztosítani. Részletesen elem­

z i a távlati t e r v tartalmát. /V.P./

59

(11)

16 0O2.6/48//753/

A Washingtoni Skandináv Dokumentációs Központ /Scandoc/.- /Le Soandinavian Docuraentation Center /Scandoc/ a Washington/ - SVERD- LUF, A. - B u l l e t i n des B i b l i o t h e q u e s de Francé, 9.k. 6.ez. 1964,jun.

p. 237-244.

Dánia, Finnország, Horvégia ás Svédország közös költségre doku­

mentációs központot állított f e l az Amerikai Egyesült illanókban. En­

nek f e l a d a t a , hogy az USA évi 20 000 millió dollár állami ráforditáB- s a l folyó kutatási tevékenységének eredményeit tartalmazó kutatási jelentéseket közvetitse a skandináv államoknak. Az USA-ban ugyanié egy évben hozzávetőlegesen 25 000 olyan nem t i t k o s kutatási j e l e n ­ tés - az összes nem t i t k o s kutatási jelentés kétharmada - és ugyan­

annyi olyan b e j e l e n t e t t műszaki szakfordítás készül,amelyet később nem publikálnak szakfolyóiratokban. A kutatási jelentések száma t e ­ hát nagyobb az USA-ban, mint a szakcikkeké; anyaguk pedig nemcsak terjedelmesebb, hanem értékesebb i s . Ezek dokumentálására a Scandoc évi 35 00C dollárt fordít; a dokumentációs feldolgozáson kívül pe­

d i g az e r e d e t i dokumentumokat i s b e s z e r z i , közvetíti a skandináv t u ­ dományos eredményeket az USA-ba és az Egyesült Államok-beli t a n u l ­ mányutak szervezésével i s f o g l a l k o z i k . /w r /

17 002.63:002.55 Eg.y orszáROB tájékoztató rendszer felé.- /Toward a n a t i o n a l I n ­

f o r m a t i o n Bystem/ - SCHULTZ, C.K. - S p e c i a l L i b r a r i e e , 56.k. 6.ez.

1965.jul.-aug. p. 403.

Egy országos tájékoztató rendszer kialakítása v o l t az 1965. áp­

r i l i s 23-24-én m e g t a r t o t t második I n f o r m a t i o n R e t r i e v a l Colloquium tárgyköre. A k o l l o k v i u m előadója, P u c i n s k i s z e r i n t egy országban az információ-visszakeresésnek mint az információ továbbítás problémá­

jának megoldási foka döntően befolyásolja, hogy az ország világha­

talom l e h e t - e ? A tájékoztatás mai helyzetére jellemző, hogy mig 1964-ben a kérdés egy országos tájékoztató központ létrehozása v o l t , addig ma ez egy országoB tájékoztató rendszer létrehozásának a prob­

lémájává vált. Egy i l y e n rendszer kisebb-nagyobb egységekre töredez­

ve ma i s megvan az Egyesült államokban,- de jó működéséhez meg k e l l erőeiteni, t e l j e s e n k i k e l l épiteni. A hozzászólók azokat a f e l a d a ­ t o k a t emelték k i , amelyeket egy országos rendszer kialakítása előtt meg k e l l o l d a n i . Különösen hangsúlyozták a szerzői j o g és az I n f o r ­ mációt felhasználók igényeinek a kérdését. A k o l l o k v i u m anyagát a Spartan Books f o g j a közreadni. /H 6 /

18 002.63/729.1/

A tudományos és műszaki tájékoztatás országos rendezerének meg­

szervezés! kérdései.- /Problémáé de l a organizáción dea sistema ná­

ciónál de információn c i e n t i f i c a y t e c n i c a / - M0EALES,E.-GL0VATCHEV,0.- B o l e t i n , 2.k.| 4-5.ez. 1 9 6 4 . j u l . - o k t . p. 5-12.| •

(12)

TMT 1 3 .k . Lazám Ht66. január

A f o r r a d a l o m előtt Kubában nem v o l t tudományon tájékoztatási szolgálat. Márpedig a korszeri! tudományos munkához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szakemberek ismerjék a világirodalomban megjelent legújabb publikációkat. Az évente megjelenő Bzakirodalom figyelemmel kisérése azonban g y a k o r l a t i l a g l e h e t e t l e n /egy vegyésznek több mint 10 évre lenne szüksége, hogy az évente megjelenő szakirodalmat átol­

vassa/ .

1963-ban hozták létre a kubai Tudományos és UÜBzaki Tájékozta­

tási és Dokumentációs Központot /IDICT/. Ennek első f e l a d a t a i közé t a r t o z o t t a tájékoztatás megszervezése. Ennek keretében adják k i é¬

vente többször / a jövőben kéthavonta/ az IDICT Eoletinjét, v a l a m i n t különböző t e m a t i k a i gyűjteményeket. Az utóbbi csoportban megjelent egy agronómiai és egy állattenyésztési tájékoztató kiadvány. A szer­

zők véleménye s z e r i n t rendszeresen k e l l e n e kiadványokat készíteni a mezőgazdaság, állattenyésztés, cukor, a l k a l m a z o t t közgazdaságtudo­

mány és termelés körében. Tervezik tájékoztató kártyák kiadását i s , amelyeket a könyvtárakban gépi uton /lyukasztással vannak ellátva/

l e h e t k i k e r e s n i . /A R /

19 002.63:33 Közgazdaságtudományi tájékoztatás.- / i n f o r m a c i j a v o b l a s z t i e-

konomicseezkoj n a u k i / - MOSZKVIH.D.D. - Sauosno T e h n i C B e B z k a j a I n - f o r m a c i j a , 6.sz. 1965.jun. p.3-5.

A közgazdaságtudomány népgazdasági Jelentőségének és fontossá­

gának egyre nagyobb mértékű növekedésével párhuzamosan szükségessé vált különálló közgazdaságtudományi tájékoztató azolgálatnak a léte­

sítése. Részletesen megindokolja a közgazdáéégtudományi tájékoztató szolgálat élétrehívásának szükségességét a Szovjetunióban, különös t e k i n t e t t e l a központi közgazdaságtudományi tudományOB-kutató orgá­

num megszervezésére. I s m e r t e t i az i l y e n orgánum munkájának, i l l e t v e tevékenységének fontosabb a l a p e l v e i t és f e l a d a t a i t , amely közé t a r ­ t o z i k : a közgazdasági éu s t a t i s z t i k a i jellegű anyagok központosított szolgáltatása t e r v e i n e k kidolgozása, ezen anyagok gyűjtése, f e l d o l g o ­ zása, rendszeresítése, őrzése, i l l e t v e tárolása, v a l a m i n t felhaszná­

lása módszertani kérdéseinek a megoldása, továbbá az egyes közgazda­

ságtudományi intézmények által végzett kutatómunkákról szőlő tájé­

koztatás kölcsönös cseréjének, i l l e t v e terjesztésének biztosítása.

Részletesen f o g l a l k o z i k a közgazdaságtudományi tájékoztató intézet létrehozásából és tevékenységéből származó előnyöknek a népgazdaság fejlődésére való kihatásával. F e l s o r o l j a a Szovjetunióban, Moszkvá­

ban és más nagyobb városokban az ez idő a z e r i n t működő közgazdasági, közgazdaságtudományi, s t a t i s z t i k a i s t b . intézményeket és rámutat a kellő együttműködésük hiányából adódó többé-kevésbé káros következ­

ményekre. A.P./

61

(13)

20 002.63/729.1//05/

A tudományos dokumentációs központ információs b u l l e t i n j e . - / B o l e t l n i n f o r m a t i v o d e l Centro de Documentyción C i e n t i f i c a / - Bole- t i n , l.k.: 2-3.e z . 1964.szept.-dec.

A b u l l e t i n első cikkébeni Raul Luis Cardon igazgató a l a p u j megjelenésével kapcsolatban előadja, miért szünetelt a l a p megjele­

nése bizonyos i d e i g , ée elmondja a l a p célját. Az utóbbi elaőaorban a tudományos dokumentációs központ könyvtáránományának ismertetése.

A következő rövid c i k k az ország tudományos tevékenyeégéről ké­

szíteni kívánt "tudományos r e g i s z t e r r e l " f o g l a l k o z i k .

Ezután következik a központ könyvtár-állományának ismertetéee tételenként.

A l a p még a következőket tartalmazza;

A S c l e n t i f i c American-ban megjelent "A matematika ée a modern világ" cimü c i k k ismertetése.

A FID által k i a d o t t Index B i b l i o g r a f i c u a ismertetése.

Az egyeteméé t i z e d e s osztályozás Argentinára vonatkozó különré­

szének kidolgozása.

Az egyetemes t i z e d e s osztályozás spanyol változatának e l t e r ­ jesztése.

Regionális tudományos és műszaki tájékoztatási tanfolyam.

A FID-del és a FID/CLA-val kapcsolatos tevékenységek.

A tudományos ée műszaki f i l m e k kartotékja. / A B /

21 002.66:061.6 A műszaki-tudományos ée közgazdasági tájékoztató intézet része­

sedése" a tudományos kutatóintézet munkálnak t e m a t i k a i tervezés ében.- / U c s a s z t i j e o t d e l a naucsnotehniceeezkoj i ekonomicBeszkoj i n f o r m a c i - j l v tematicseszkom p l a n l r o v a n i j i rozrabotok n a u c s n o- i B z l. i n s z t . / - B'JRÜJ-SKARJAN, O.E. - Nauceno l e n n i c e e s z k a j a I n f o r m a c i j a , 6.BZ.1965.

Jun. p. 8-10.

A helyesen megszervezett és tevékenyen működő tudományos tájé­

koztatás a tudományos munka s i k e r e s tervezésének döntő feltétele, e¬

zért e f o n t o s területre nagy gondot k e l l fordítani és részére anyagi bázis-, k e l l biztosítani. G y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k r a támaszkodva k i ­ merítően i s m e r t e t i a müazaki-tudományos és közgazdasági tájékoztató intézem szakértőinek ÓB tájékoztató anyagának részvételét a tudomá­

nyos kutatóintézet folyó és távlati kutató, i l l e t v e tudományos k u ­ tató, v a l a m i n t kísérleti konstrukciós munkáiban, továbbá t e r v e i n e k kidolgozásában ÓB a megválósitásuk ellenőrzésében. A műszaki-tudomá­

nyos es közgazdasági tájékoztató intézetben e célból létrehozott t e ­ m a t i k a i laboratórium nagyban hozzájárul a tájékoztató anyag szakosí­

tásának továbbfejlesztéséhez és a segítségnyújtás, v a l a m i n t tanács­

adás módjának messzemenő egyszerűsítéséhez. Kritériumok az u j mun­

káknak a t e m a t i k a i tervbe való bekapcsolása célszerűségének meghatá¬

rozásánál. K i e m e l i a műszaki-tudományos ée közgazdasági tájékoztató Intézet a t e m a t i k a i munkák tervezésében való részvételének hatáaoe-

62

(14)

1HT 13.k. Lazám 1966,január

ságét a tudományos kutatóintézet tevékenységére, ami elsőeorban a t e ­ m a t i k a i tervezés és a tájékoztatóanyag helye a és célszerű hasznosítá­

sának biztosításában és abban nyilvánul meg, hogy növekszik a t e m a t i ­ k a i terveknek műszaki és közgazdasági s z i n t j e , valamint biztosítva van a tudományos-kutató és kiBérleti-konstrukciós munkák optimális tematikájának a megválasztása. Műszaki ée gazdasági mutatók. Tájé­

koztatás helyes ezervezéeének és irányításának t a p a s z t a l a t a i . Szem­

pontok. /TV/

22 002.66:629.12 A tájékoztatás p e r s p e k t i v i k u s tervével kapcsolatos problémák

a haiö^pitólparágban.- /Perspektlvprobleme der I n f o r m a t i o n im I n - d u s t r l e z w e l g S c h i f f b a u / - MAHECEE, H.J. - ZIID Z e i t s c h r i f t , 12.k.

3.BZ. 1965-jun.p.71-75.

A távlati tervezés esetén elóezör a j e l e n l e g i s z e r v e z e t i formát k e l l elemezni, hibáit f e l i s m e r n i . A hálózattechnikából i s m e r t un.

k r i t i k u s u t a t k e l l meghatározni ahhoz, hogy helyes intézkedések szü­

lethessenek. Áttekinti a hajógyártással foglalkozó iparág tájékozta­

tó központjának fejlődését, s k i m u t a t j a , hogy az un. k r i t i k u e u t a t a j e l e n l e g i rendszer esetében az információhordozók /referáló k a r t o ­ nok és irodalomjegyzékek/ előállításánál, v a l a m i n t a reprográfia t e ­ rületén k e l l k e r e s n i . Ennek kiküszöbölése érdekében a ezakkádereket át k e l l c B o p o r t o s i t s n i , tanulmány-csoportokat k e l l létrehozni a szakirodalom feltárására és strukturális változásokat k e l l foganato­

sítani. A gépesítés t e r v e z e t t lépései a következők: 1965-től l y u k ­ szalagos Írógép használata / C e l l a t r o n SE 5 L/, majd l e n g y e l xerox beszerzése, s 1970-re előirányozták az információk gépi tárolását és visszakeresését. Optimalizálni kívánják-az informáciőáramláBt i s .

/V.P./

23 019.941s 681.14 2-523.8 Bibliográfiai szemlék gépi összeállítása.- /Préparation automa- t i q u e d evb u l l e t i n s b l b l i o g r a p h i q u e B / - CHOKEZ, A. - B u l l e t i n des B i b l i o t h e q u e s de Francé, 9.k. 5.sz. 1964. p. 211-217.

A f r a n c i a atomenergiai tájékoztató központ három dokumentációs szolgáltatásának összeállítását gépesítette. H e t i bibliográfiai szemlekiadványa 15 000 válogatott címleírást és indikatív referátu­

mot t a r t a l m a z . Ezeket lyukszalagos Írógépen írják, és ennek szöve­

gét nyomják o f s z e t lemez eljárással. A kiadvány indexét a szöveg elkészülését követő egy-két óra a l a t t állítják össze ugy, hogy a l y u k s z a l a g o t lyukkártyákká konvertálják, és ezeket vélogatőgéppel r e n d e z i k . Az egész szemle átfutási i d e j e egy hét. A bibliográfiai szemlekiadvány pótfüzete a válogatáskor k i h a g y o t t dokumentumokról tájékoztat cimleirásokkal vagy kész referátumok átvételével. Ez a 100 o l d a l a s pótfüzet i s az előbbi gépesítéssel. 2 nap a l a t t készül.

A Physindsx az első két kiadvány h a v i szerzői és tárgyaző indexe; a

6?

(15)

a lyukszalagok alapján LEK 1401 ezárnitógéppel állítják Össze. A Physindei hasonló a KWIC indexhez. Előállítása a nem várt gépi / p r o g ­ ramozóéi/ hibák ée a gépi idők bérletének nehézségei m i a t t 6 hétig t a r t . A Physindex-ben 1962-ben 60 000 dokumentumot i n d e x e l t e k ; a k i ­ adványt először 1000 példányban, majd sorozatokra bontva 300-350 pél­

dányban adták közre. . /E.G./

24 021.65 A mozgó-konyvtarak versenye.- /Szmotr peredvizBnüh b i b l i o t e k / -

LEBEDEVA, E.A. - MK1TINA, Z.Sz. - Tehniceeszkle B i b l i o t e k i SzSzSzB, 5.ez. 1965.máj. p. 26-28.

A Xoezogorl Kohászati1 Üzemeknél 16 mozgó-én téjékoztatőkönyvtár működik. Munkájuk nem v o l t egyformán eredményes az elmúlt időszak­

ban, bér a tudományos és műszaki könyvtár sok eegítséget nyújtott n e k i k . A vasúti s i n műhelyben d o l g o z o t t az egyik legjobb mozgőkönyv- t a r . Vezetője az aktivistákra támaszkodott és munkatervében a l k a l ­ mazkodott az üzem t e r v e i h e z . A IKK a.mozgó-könyvtarak aktivizálása ér­

dekében munkaversenyt h i r d e t e t t . Összeállították a verseny szabálya­

i t , Jutalmat tűztek k i . Majdnem mindegyik mozgőkönyvtér c s a t l a k o z o t t a versenyhez. A könyvtári tanács t a g j a i , az üzemrészek vezetői f i ­ gyelemmel kisérték a verseny menetét, mely mindenütt felélénkítette a könyvtári életet ÓB fényt v e t e t t a könyvtári háldzat hiányosságai­

ra i s . Nagyon Jő ösztönző erő v o l t ez a könyvtárosok részére, f e l ­ hívta munkájukra a közösség figyelmét, megerősítette a termelés és s könyvtár kapcsolatát. Elhatározták, hogy a következő évben ujabb versenyt fognak kitűzni. /F M /

25 0241026:629.19 Egy műszaki szakkönyvtár forgalmának a d a t a i . - /The o i r c u l a t i o n

p s t t e r n o f one t e c h n l o a l l i b r a r y / - STRAIN, P.M. - 56.k. 5.az. 1965- máj.-jun, p. 312-317.

AZ űrkutatási szakkönyvtár évi gyarapodása 1450 kötet, állomá­

nya 13 000 kötet, beleértve 1500 kötött periodikumot. Olvasóinak 2 9 , 9 í-át az űrkutató központ mérnökei t e s z i k k i . A következő ada­

tok csak a könyvforgalomra vonatkoznak. Az általános véleménnyel kapcsolatban, hogy az állománnyal nő a forgalom, az elemzések kimu­

tatták: h o l van ennek a folyamatnak a hatara. A forgalomállomány számértékének aránya az évek során 1,04:1, 1,1:1, 1,02:1, 1:1,1 v o l t . Ezek az adatok egyeznek az ASLIB-nek 14 i p a r i könyvtárban vég­

z e t t vizsgálatai eredményével. A könyvtárközi kölceönzések száma az állomány gyarapodásával természetszerűleg fordítva arányos. A f o r ­ galom zavartalanságának biztosítására f e l a d t a k a kölcsönzési határ­

idő elvét: a kölcsönzött müvekről 3-5 havonként számológéppel elő­

állított Jegyzéket küldenek k i az olvasóknak. Egyezerre az állomány 25 S*-a van kikölcsönözve; egy-egy olvasónál átlag 3 mü van. A köny­

veket átlag 2 hónap után adják v i s s z a ; a műszakiaknál rövidebb i d e i g vannak a kölcsönzött müvek, mint az adminisztratív s t b . beoaz-

(16)

TMT 13.K. Lazám 1966.Január

tésu olvasóknál. A könyviorgalom t a r t a l m i elemzése a könyvtár állo­

mánygyarapítási politikájának egyik a l a p j a . /H 0 /

26 024.6:025.5 Egyszerűsített kölcsönzési nyilvántartás.- /UproBzczona e w i -

dencja wypozyczen/ - BIA1ECXI, T. - B i b l i o t e k a r z , 32.k. 6.sz. 1965.

Jun. p. 180-182.

Rövidesen i s m e r t e t i a l e n g y e l könyvtárakban ez idő s z e r i n t be­

vezetés a l a t t álló u j e g y s z e r t i s i t e t t kölcsönzési nyilvántartás lé­

nyegét és a l a p e l v e i t , f e l s o r o l j a az u j nyilvántartásból k i h a g y o t t tételeket, bemutatja az u j módszer s z e r i n t i kölcsönzési lapok és a¬

zok beosztásának mintáit, valamint l e i r j a az u j kölcsönzési nyilván­

tartás vezetésének módját és v e l e járó teendőket. Az u j kölcsönzési eljárás és nyilvántartás egyszerűsített m i v o l t a ellenére eddiginél nagyobb és gyorsabb átteklntéet ée ellenőrzést b i z t o s i t , és nagyban könnyíti á könyvtári dolgozók és ellenőrök munkáját. Példák, / j j p /

27 025.2:027.021 Tudományos könyvtárak szerzeményezési költségei.- /The cost o f

m a t e r i a l s f o r a science i l b r a r y / - CHAÍHAB, T.S. - Speelal Líbrarles, 5b.k. 6.sz. 1965.jul.-aug. p. )ö6-387.

A tudományos könyvtárak szerzeményezési költségei ugrásszerűen nőnek. Ennek két oka van: egyik az un. információ-áradat, a másik a közreadás mind nagyobb költsége. A Chemical" A b s t r a c t s hasábjainak, a HucleaTB Science A b s t r a c t s és a Physlcs A b s t r a c t s referátumainak száma 1955-től 1964-ig az elsőnél 1 5 0 0 0 - r e l a duplájára, a második­

nál 37 0 0 0 - r e l az ötszörösére, a harmadiknál 21 0 0 0 - r e l a háromszo­

r o s r a nőtt, A P h y s l c a l Revlew egy oldalának előállítási összköltsé­

ge 1930-ban 2 dollár v o l t , 1963-ra sz 50 dollárra nőtt. A Chemical A b s t r a c t s előfizetési ára 1934- 4 0 között 6 dollár v o l t , 1964-ben pe­

d i g 1200 dollár. A folyóiratok átlagára 1947-59 között 3,62 dollár v o l t , 1964-ben már 6,64 dollár. A költségek növekedése mind gyorsabb ütemű; a folyóiratoké az utóbbi 1 5 évben átlag 5,56 ?í-kal emelkedett évenként, az utolBÓ 5 évben-viszont már 8,3 Jt-kal. A könyvek árának emelkedése közel azonos arányú. /H G /

28 025.45 AZ Egyetemes Tizedes Osztályozás. Beszámoló a P p / C C C 1963.évl

tevékenységéről.- /Classlflcatloö Béclmale D n l v e r e e l l e / - SCHUCH-

iLAM, H. - OHUAN, E. - B u l l e t i n des Bibliothé"ques de Francé, 9-k.

11.sz. 1964. p. 493-442.

65

(17)

Az ETO Jövője •zenipontiából legjelentősebb kérdéa a természet­

éé a társadalomtudományok főosztályainak revíziója. Ebben a kérdés­

ben Lloyd es Dubuc személyes véleménye után az SVD állásfoglalása v o l t a legjelentősebb. A FID/CCC és az IBCC közöB állásfoglalása, hogy a 62-ben való szabad h e l y biztosításának egyik u t j a a 624/628 áthelyezése a 69/72-be; e r r e az IBCC dolgoz k i J a v a s l a t o t . A CCC a 7-es főOBztély kérdését összekapcsolja a 4-es főosztály reviziÓjá- v a l . A Szovjetunióban és az USA-ban •egyaránt nő az érdeklődés az ETO iránt. A t e l j e s német nyelvű kiadás privilégiumát meg f o g j a törni a hamarosan megjelenő t e l j e s angol nyelvű kiadás. Több nyelven f o l y i k a rövidített ETO táblázatok közreadása. Igen hasznosnak b i z o n y u l t a k a szűkebb szakterületek és határterületeik t e l j e s ETO táblázatainak kiadásai / p l . atomenergia angol, e l e k t r o t e c h n i k a német nyelvű kiadé- aa/. A megnövekedett érdeklődést m u t a t j a az i s , hogy ceak 1965-ban 21 "P Notes" j e l e n t meg. ^ . .

29 025.45:579+025.177 Természettudományi gyűjtemény és képarchívum feltárása ETO-val.-

/Die Aufschllessung e i n e r naturwlBBenechaftliohen Sammlung und eines B i l d a r c h i V B m i t der DK/ - P I L 1 , K. - DK-Mitteilungen, 10.k. 4.sz.

1 9 6 5 . j u l . p. 1 5- 1 7 .

Nemcsak nyomtatásban, Írásban nyilvánuló s z e l l e m i termékek,Iro­

dalmi dokumentumok, hanem a rokon szabadalmi leírások, o r v o s i l e l e ­ t e k , tüneti és kezelési t a p a s z t a l a t o k rögzítése Stb. i s szolgáltat­

ják a gyűjtő, rendező és értékelő dokumentáció anyagát. Jelentős e¬

zen a téren a természetrajzi gyűjtemények szerepe. Ezek sokrétűsége f e l v e t i a kérdést, hogy szerteágazó s z i s z t e m a t i k a , vagy egyeteméé osztályozás képezze-e rendezésük alapját. Utóbbi kettőé haszonnal járna. Egyrészt az azonos irányú gyűjtemények egyetemes rendezéssel áttekinthetőbbek lennének, érintkezésük egymás között egyszerűsödnék, másrészt nem k e l l e n e mindig u j rendezési módszereken töprengeni. Az ETO táblázatokat használva i t t mellőznénk az összetett J e l z e t e k e t ; o l y a n és annyi sima fótáblázati szakszómmal, v a l a m i n t o l y a n én any- n y i sima közös alosztással látnák e l a gyűjtemény egyeB tételeinek nyilvántartó lapját, amilyen ée ahány vonatkozásban tájékoztatást adhatunk,illetőleg célszerű nyújtani.

A mai korban, amikor a fényképek, d i a p o z i t i v e k óriási tömege e¬

gyes gyűjteményekben olyan Bokirányu, soktárgyu, csakis egyetemes osztályozó r e n d s z e r r e l b i z t o s i t h a t áttekintést, válaszolhat f e l t e t t kérdésre hasznosan, dokumentálhat témát gyűjtött anyagunk. Az ETO az előbbihez hasonló módszerrel tárhatja f e l az archívumot, ha a ké­

pek tartalmát a gyűjtemény céljának megfelelően szakozzuk, az ETO szakrendjében csoportosítjuk, kiértékelhető összefüggésekre f o g fény

derülni. ^ /V.Gy./

3C 025.45:681.142-523.8:551.5+550.3 Tapasztalatok ETO-rendszerü dokumentáció gépi feldolgozásánál

a meteorológia és g e o a s z t r o f l z i k a szakterületén.- /Experlmente m i i

(18)

TKT 1 3 .k . l.ozam 1966.január

der n a a c h i n e l l e n liearbeitung e i n e r Dokumentation auf DK-Baals für die Gebiete Meteorológia und Geoastrophyeik/ - RIGBY, M. - DE M i t - t e i l u n g e n , 1 0 .k . 2.az. 1965.márc. p. 5-6.

A kiBsé rövidített néniét fordítás f e l B o r o l j a a f e l a d a t o k a t , ame­

l y e k gépi feldolgozásra alkalmasnak bizonyulnak. Xlyeneki 1 . a gyűj­

tött anyag feldolgozása és folyamatoB kiegészítése, 2. ETO s z e r i n t i s z i s z t e m a t i k u s címjegyzékek, 3. bibliográfiák készítése és osztályo­

zása ETO-val, 4. ETO Jegyzékek kialakítása és naprakész állapotban tartáaa, 5. többnyelvű ETO kiadások készítése, 6. s z i s z t e m a t i k u s vagy h i e r a r c h i k u s táblázatok betűrendezése, 7. szelektív kutatások és n y o m t a t o t t cimkiadások ETO alkalmazásával. Mindezen gépi rendsze­

reknél az ETO a fő, de nem klzárőlsgos feltáró eszköz. Néhány f e j ­ lesztését rövid leíró magyarázat példázza.

T a p a s z t a l a t , hogy az egyes munkamenetek /osztályozás, rendezés, gyűjtés, visszakeresés, címlisták felfektetése és továbbítása/ f o ­ lyamán az ETO egyszerű és hatásos eszköz az információban: mind bár­

mely speciális és általános tudományterületen, mind a különböző t u ­ dományok k e r e s z t k a p c s o l a t a tekintetében. A számító-, adatfeldolgozó gépek felhasználásának határa nem más az ETO-nál, mint egyéb rend­

szereknél. Az ETO a különböző nyelvektől, nyelvtanoktól, BZÓjelenté­

sektől, többértelműségtől független nemzetköziségének előnye m e l l e t t számjelzetelnek hosszúsága nem akadály: a gép éppúgy megbirkózik e¬

z e k k e l , mint a rövidebb-hosszabb szerzői nevekkel. Az adatfeldolgozó gép v i s z o n t jól használható ETO k i v o n a t o k tárolására, folyamatos megmunkálására, n y e l v i és osztályozási kutatásokra nemcsak ETO vonat­

kozásban, hanem más osztályozási rendszerek javára i s . /V Gy /

31 025.5:002.55 A könyvtárak szerepe a tájékoztató munkában.- /Zur Punktion d e r

B i b l i o t h e k e n i n d e r I n f o r m a t l o n s a r b e i t / - SCHMOLL.G. - ZIID Z e i t - a c h r i f t , 12.k. 2.sz. 1965.ápr. p. 49-50.

A Bzerző H.Kunze és K.Ratz egy korábbi cikkével száll vitába / B i b i i o t h e k - D o k u m e n t a t i o n - I n f o r m a t i o n , ZIID Z e i t e c h r i f t , 12.k. l . a * . 1965.jan. p. 13-16./, s rámutat, hogy mind a könyvtárak, mind a k i ­ adóvállalatok munkájában lényeges változásokat k e l l e n e elérni a tá­

jékoztató munka javítása érdekében. A tájékoztató szervezet kiépíté­

se során nem a könyvtárat k e l l tájékoztató vezető szervvé f e j l e s z t e ­ n i , hanem a tájékoztató központnak / Z e n t r a l e L e i t s t e l l e i l l . L e i t - s t e l l e / k e l l az egész területen az irányító szerepet Játszani. A könyvtáraknak nem öncélúan k e l l a legújabb s z a k i r o d a l m i eredményeket propagálniuk, hanem a tájékoztatást mindig a legszorosabban a t e r v teljesítésének szolgálatába k e l l állítani. A könyvtárakbői nem sza­

bad a tájékoztató hálózattól független r e n d s z e r t k i f e j l e s z t s n i , ha­

nem a könyvtári hálózatot a tájékoztató hálózat szerves részének k e l l t e k i n t e n i . A könyvtaraktól nem várható e l , hogy az öeszee köve­

telményeket azonnal klelégiteék, de mindenesat-re világosan l e k e l l szögezni jövőbeni szerepüket és helyzetüket az egységes tájékoztatá­

s i rendszeren belül. /v.P./

67

(19)

32 025.855=026:62 A műszaki könyvgyűjtemények folyamatos Bzelekcíója a haladáB és

a találmányi tevékenység alapvető feltétele.- /Cíagla s e l e k c j a k s l e - go_zbioró» technicznych warunkiem postepu i »ynala2czosci/ - KRZYZEW- Si-i, T. - Bíbliotekarz, 32.k. 5.ez. 1965.máj, p. UO-142.

A könyvtárakban általában tapaeztalható helyhiány erőeen gátol­

j a a z a j időszerű ée a tudomány legújabb vívmányairól szőlő és tájé­

koztató kiadványoknak a könyvtárakba való bevezetését. A könyvtárak építése és felszerelése, anyagi bázisa és a kiadványok, v a l a m i n t az olvasottság növekedési üteme közötti ez idő s z e r i n t tapasztalható ó- riósi aránytalanság tovább B u l y o e b i t j a a h e l y z e t e t . így az e l a v u l t és időszerűtlen szakirodalomnak és a kiadványoknak a kiselejtezése a legcélszerűbb. A másik megoldás, amely csak országos v i s z o n y l a t b a n valósitható meg, a könyvtárak messzemenő szakosítása. Az Egyesűit Államokban, megfelelő terűleteken, mindkét módszer helyesnek b i z o ­ n y u l t . Például a szakositáa megvalósításával a könyvtárak hasznos területe egyharmadával növekedett. Szempontok, j a v a s l a t o k és konk­

rét megindokolások. /£ P /

33 026:061.25/430.1/

Szakkönyvtárak Szövetsége azHSzK-ban.- /ASpB: A a s o c i a t i o n o f Speciel L i b r a r i e s i n the Federal ftepublic o f Germany/ - REICHARDT.G.- Special l i b r a r i e s , 56.k. 6.sz. 1965.jul.-aug. p. 3 9 1- 3 9 2 .

A szakkönyvtárakat az NSzK-ban ma a "harmadik hatalomnak" t e - k i n t i k a z egyetemi könyvtárak és a dokumentációs központok m e l l e t t .

g i t s e E könyvtárközi kölcsönzést, támogassa a bibliográfiai kiadvá- nyok, indexek ás referensz-munkák összeállítását s t b . Központi f o - lyóirat címjegyzéket ad k i 75 könyvtár 18 000 periodikumáról. Oj beszerzésekről j e l e n t e t meg kiadványt: egy-egy számában 35 könyvtár átlag 3C0 u j könyve és 50 u j folyóirata B z e r e p e l . A ezövetség két­

évenként konferenciát rendez a könyvtárosok Bzámára, ennek a n y a g i t i s kiadják. Azt t e r v e z i k , hogy a KC-t lyukkártyák felhasználásával

j e l e n t e t i k meg. /B.G./

3* 026:62+027.64:331.881 A vállalati műBzaki és s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak egységfrontja.-

/ P r o f s z o j u z n a j a i t e h n i c e e s z k aj a biblíoteki p r e d p r i j e t i j a v obscsem e z t r o j u / - TEEESIN, V . I . - Tehniceeszkaja Bibliotéka SzSzSzR, 5 .BZ.

1965. p. 13-16.

A műszaki könyvellétéa javítása érdekében a vállalati szakszer­

(20)

IMT 13..-;. l.szám 1966.január

v e z e t i ée műszaki könyvtáraknak együtt k e l l müködniök. Külön meg k e l l vizsgálni a szakszerveiéti könyvtárak feladatát o t t , ahol van tájé­

koztató h i v a t a l és műszaki könyvtár i s , ahol csak műszaki könyvtár van, vagy ahol egyik B i n c s . Miután mind a két könyvtár ugyanazt a kollektívát látja e l , állományuk legyen egymás kiegészítése. A szak­

s z e r v e z e t i könyvtár i s aktívan réeztvehet a müezakl könyvek propagá- láBáoan, mint e z t sok g y a k o r l a t i példa b i z o n y l t j a . Ahol pedig n i n c s müszski könyvtár, a szakszervezeti könyvtárnak k e l l vállalnia a d o l ­ gozók műszaki könyvekkel való ellátását. Dolgozóik vegyenek részt a műszaki könyvtárosok t a n f o l y a m a i n , iBmerjék meg a kézikönyveket, a GPNTB különböző kiadványait, f o k o z o t t mértékben k e l l őket módszerta­

n i támogatásban részesíteni, hogy e l tudják látni f o n t o s f e l a d a t u ­ k a t . Munkájuk tanulmányozása elősegíti megfelelő ellátásukat, irá­

nyításukat, /it v /

35 026:62+027.64:331.881/o49.5/

Műszaki és szakszervezeti könyvtári tanácsok együttműködése a vállalatoknál.- /Szovmoeztnaja rabota szovetov t e h n i c s e s z k o j i p r o f - szojuznoj b i b l i o t e k na p r e d p r i j a t i i / - SZ0TEOVA, L.A. - Tehnicsesz- k i e B i b l i o t e k ! SzSzSzR, 5.ez. 1965.máj. p. 16-20.

A műszaki könyvtárak nem hagyhatják f i g y e l m e n kivül a szakszer­

v e z e t i könyvtárak munkáját. A s z a k s z e r v e z e t i könyvtárak i s részt­

vesznek az i p a r i dolgozok kommunista világnézetének kialakításában és e z z e l a k t i v segítséget nyújtanak az iparnak. A két könyvtártípus együttműködésére Bzámos példa van már, melyeket tervszerűen tovább k e l l f e j l e s z t e n i ée r e n d e z e r e e i t e n i annak ellenére, hogy sok helyen még e l l e n z i k az i l y e n irányú t e r v e k e t . Egyes helyeken az együttműkö­

dés különböző formái a l a k u l t a k k i . Tanulmányozni k e l l a könyvtárak körülményeit, hogy a legalkalmasabb módozatot választhassák k i . A könyvtári tanáceok feladatairól még általában sehol s i n c s Írásbeli dokumentum, ezeket pótlólag e l k e l l készíteni. Feltétlenül Bzükség van munkatervre i s , az legyen a koordinációs tevékenység a l a p j a i s . A könyvtárak együttműködésének egyik f o n t o s racionalizáló eredménye l e h e t p l . á közös olvasói nyilvántartás. /y v /

36 027.7í65.011.42 Efyes müezakl ésszerűsítések a D e l f t l MÜBzakl Egyetem könyvtá­

rában.-/Nlektóre usprawnlenia technlczne n b i b l i o t e c e F o l l t e c & n i k l

« D e l f t / - OEBANCZYK, I . - 32.k. 6.sz. 1965-jun. p. 170-173.

A d e l f t l Műszaki Egyetem könyvtára jellemzőinek, személyzete létBzámának, gyűjteményei volumenének éB évi forgalmának ismerteté­

se után leírja és illusztrálja a könyvtár műszaki felszerelését. I ¬ gen érdekesek az információé t e l e f o n o k , amelyek a nyomógomb megnyo­

mása után az olvasó számára t i p i k u s tájékoztatást adnak a könyvtári szolgáltatásokra vonatkozólag. A katalógusszekrények m e l l e t t minde­

nütt található az i l y e n t e l e f o n és b i b l i o f o n . Az utóbbi biztosítja 69

(21)

az ösazeköttetéet az -olvasd ée a raktár között. A könyvek, folyóira­

t o k , m i k r o f i l m e k , fordítások, s t b . megrendelhetők távbeszélőn, t e l e x ­ s z e l i s . Az utóbbi két módszert leginkább a könyvtár bezárása után, éjjel, s t b . alkalmazzák s akkor az üzenetek a magnetofonszalagra van­

nak rögzitve, és a személyzet megérkezése után azonnal elintézést

nyernek. Több érdekes megoldáe. ^ p ,

37 027.7.001.6+027.021.001.6/53/

A Kairói Egyetemi Könyvtárnak ÓB az EAK tudományoe könyvtárai­

nak fejlesztési problémái.- /Kntwicklungsprobleme der u n i v e r e l t a t s - b i b l i o t h e k Kairó und dee Wiesenechaftlichen Bibliotheksweaena der V e r e i n i g t e n Arabischen H e p u b l l k / - BURGEMEISTER, B. - Z e n t r a l b l a t t für Bíbliothekswesen, 7 9 .k . 6.ez. I 9 6 5 . p. 321-336-

A Kairói Egyetemnek 1 2 fakultása ŐB 40 000 hallgatója van:

660 0 0 0 kötet könyvállományéból 2 6 0 0 0 0 van a központi könyvtárban.

A fakultások könyvtárai a dékánok alá t a r t o z n a k ; a központi könyvtá­

r a t a rektorból éa a dékánokból álló tanács irányítja. A központi könyvtárnak csak tanácsadó szerepe van a fakultások könyvtáraival szemben: e z a decentralizáció az egyik hiányosság, a másik a f a k u l - tási könyvtárak különböző fejlettségi foka. A központi könyvtár gyűjtőköre elsősorban a kézikönyvek és a filozófia fakultás szakte­

rületei. Évente 10 0 0 0 kötet könyvet és 1200 folyóiratféleséget t u d beszerezni devizakeretéből. Nagy eegitsége a beszerzésnek az egyete­

men készitt 400 monográfia és a fakultások 10 szakfolyóirata. A könyvtárnak saját nyomdája van. A központi könyvtárnak betűrendes és szakkatalógusa van. A rekatalogizálást az ALA katalogizálási sza­

bálya s z e r i n t az 50-es években kezdték meg. A szakkatalógust Dewey Tizedes Osztályozása s z e r i n t építették k i . A központi könyvtárban a közeljövőben közvetlen telefonösszeköttetéséé tájékoztató ezolgála- t o t kívánnak létrehozni. / H G /

38 061.6:027.021/480/

Finnországi kutatókönyvtárak.- /Research l i b r a r i e s ín F l n l a n d / - ELLS10RTH, R. - The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 35.k. 3.ez. 1965.Jul. p. 149-

Finnországban a könyvtárak j e l e n l e g a gyors fejlődés szakaszá­

ban vannak. Az ország küzdelmes történelmi múltja ellenére magas kultúrával r e n d e l k e z i k . Problémákat okoz azonban a kétnyelvűség /evéd éa f i n n / . A kutatókönyvtárak munkáját a Kutatókönyvtárak Taná­

csa h a n g o l j a összs a beszerzések és cserék,-a bibliográfiai szerve­

z e t ,v a l a m i n t a tárolás és visszakeresés módszerei terén, A J e l e n l e g i könyvtéri B z e r v e z e t és hálózat 1947-től kezdve épült k i . Először c s a k egy bizottságot jelöltek k i a h e l y z e t felmérésére, mely 1950- ben t e t t e meg-Jelentését. E s z e r i n t 211 kutató ée műszaki könyvtár működött az országban, ezek közül 4 r e n d e l k e z e t t 300 0 0 0 fölötti ál­

lománnyal. A bizotteág J a v a s l a t o t t e t t a további fejleeztéBre vonat--

70

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az