• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle megtekintése"

Copied!
28
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ebben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük a külföldi szaklapok műszaki könyvtárakat ér­

deklő folyóiratcikkeit, továbbá a könyvtártu­

dományi és dokumentációval foglalkozó szak­

könyvek ismertetését.

+

F O L Y Ó I R A T S Z E M L E

001.814.2:002

Szakirodalomkutatás a k l a s s z i k u s kutatás-technika alapján I . - / S p e z i a l r e c h e r c h e a u f der Grundlage d e r k l a s s i s c h e n Recherchetech- n i k I . / - CIGÁNIK, M. - Dokumentation, 10.k. l . s z . 1963.jan. 16-18.p.

A szakirodalomkutatás t i p i k u s a n dokumentációs f e l a d a t . A b i b l i o ­ gráfia készítéstől a céltudatosság különbözteti meg, azaz a készítő­

nek i s m e r n i e k e l l a felhasználó információ-szükségletét és a s z a k t e ­ rületet. A szakbibliográfia - a m i t az i p a r b a n még ma i s túlnyomó többségben készítenek - ezeket a szempontokat nem i s m e r i .

Elsőként a z t k e l l megállapítani, hogy a szóban vagy Írásban be­

érkező igényeket a meglévő információs anyagból k i l e h e t - e elégíte­

n i , vagy szükség van-e szakirodalomkutatásra. A vonatkozó vizsgála­

t o k s z e r i n t a kutatók információik 29 $-át az u j i r o d a l o m rendszeres olvasása utján, 9 ?£-át r e j t e t t bibliográfiákból, 1 1 ?í-át személyes j a v a s l a t o k alapján, 24 #-át bibliográfiákból és referátumokból, 4 ?í- át a könyvtár ajánlása utján szerezték mog. Az irodalomkutatási mód- szerek százalékos arányát i s megállapították, általában azonban több módszer kombinációja a legcélravezetőbb.

A dokumentációs szakember által végzett irodalomkutatás megkez­

dése előtt pontosan meg k e l l határozni a kutatás tárgyát, célját, tartalmát. Ha a d o t t szakkérdés ismeretanyagának összefoglalásáról van szó, elegendő l e h e t egy bibliográfiai áttekintés, vagy akár e¬

g y e t l e n átfogó c i k k i s . Ha az irodalomkutatásra valamely kutatómunka megindításához van szükség, mind mennyiségben, mind minőségben igé­

nyesebb munkára v a n szükség. Ha egy szabadalom érvényességét k e l l megállapítani, akkor az a d o t t források átfogó és kimerítő vizsgála­

tát k e l l elvégezni. Az irodalomkutatás tervezésének és s z a k r e n d i be­

osztásának s z e m p o n t j a i t a megrendelővel közösen k e l l megállapítani.

Magának a kutatásnak s z e m p o n t j a i a munkafolyamat a l a t t a l a k u l n a k k i . A rendelkezésre álló idő optimális kihasználható'sága az irányadó

szempontok teljességétől függ. Dzs.

(2)

TKT 1963.október X.éví. 8.szám 001.814.2:002

Szakirodalomkutatás a klasszikáé kutatás-technika alapján I I . - / S p e z i a l r e c h e r c h e a u f d e r Grundlage d e r k l a s B i s c h e n Eecherchetechnik I I . / - CISAHIK,. M. - Dokumentation, 10.k. 2,sz. 1963.márc. 42-49.p.

Általában a k l a s s z i k u s irodalomkutatási módszerekkel i s érhetünk e l eredményt, ez az u t azonban nagyon időigényes. A c i k k egy, az e¬

l e k t r o t e c h n i k a területéről f e l h o z o t t konkrét példán m u t a t j a be a b i b ­ liográfiai irodalomkutatás 15 lépcsőjét, amely összesen 100 munka­

órát, p l u s z közbeeső várakozási időket vesz igénybe. Ha az i r o d a l o m ­ kutatás túlnyomórészt már kész kartonrendszerből készül, ez az idő mintegy a felére csökken. A t a p a s z t a l a t o k a z t mutatták, hogy a r e n ­ deléstől az irodalomkutatás végleges lezárásáig átlagban f e l év t e ­ l i k e l . Ahhoz, hogy a h e l y z e t e n úrrá lehessünk, racionalizálni k e l l a k l a s s z i k u s irodalomkutatási módszert és a tájékoztatási r e n d s z e r t i s .

Az irodalomkutatás racionalizálása ennek önálló szakaszokra bon­

tásét kivánja meg, a h o l minden szakasz az előzőből következik.

A s z a k i r o d a l o m kőt irányzatot különböztet meg: az i n d i r e k t mód­

s z e r t , a h o l a legújabb irodalomból k i i n d u l v a a régebbi anyagot a h i ­ vatkozásokból gyűjtik össze, és a d i r e k t módszert, amelynél a fejlő­

dés j e l e n l e g i állásából a megadott szempontok f i g y e l e m b e vételével végzik a kutatást. A racionalizálás a kettő kombinálását kivánja meg.

1 . szakasz: a tájékozódó kutatás, célja legalább durva megálla­

pítása annak, m i l y e n feltételek m e l l e t t , m i l y e n szempontok s z e r i n t k u t a t h a t u n k , és m i l y e n források állnak rendelkezésre. Megfelelő át­

tekintést a tankönyvek nyújtanak, amelyek a l e g f o n t o s a b b hivatkozá­

sokat i s megadják.

2. szakasz: a t e l j e s gyűjtés, és l o g i k u s kiegészítése a szabada­

lom kutatás, amelynél i g e n sok szempont merülhet f e l . Ez a. munka sok­

k a l igényesebb, a kutatónak műszaki i s m e r e t e k e n kívül tisztában k e l l l e n n i e a szabadalmi j o g o k k a l és az egyes országok szabadalmi g y a k o r ­ latéval i s . A szabadalom kutatás elvégzése előtt azonban a f e l h a s z ­ nálóval meg k e l l beszélni, hogy a r r a valóban szükség van-e.

3. szakasz: az eredmények Írásbeli rögzítése. Dzs.

002+002.009.5:140.8 A dokumentációs és tájékoztató tevékenység pártossága.- / C u i bono? - Zur P a r t e i l i c h k e i t i n der Dokumenta'tions- und I n f o r m a t i o n s - a r b e i t / - RIEGER, H. - Dokumentation, 10.k. l . s z . 1963.jan* 5-9.p.

Az általános felfogás s z e r i n t a d o k u m e n t a l i s t a kizárólag lekö­

zölt tényeket j e l e n t "kicsinyített" formában minden k r i t i k a és kom­

mentár nélkül. A tájékoztatás azonban egyben irányitást i s j e l e n t , objektív közléB, ugyanigy objektív referátum tulajdonképpen nem lé­

t e z i k . A tények visszaadása i s különböző l e h e t , sok függ a k i h a n g s u - lyozástől és a súlypont elhelyezésétől i s .

A dokumentációs pártossága elsősorban a válogatásban m u t a t k o z i k meg. A felvetendő kérdés: "Kinek a számára hasznos?" - csak a z t d o l ­ gozzuk f e l , ami az ország gazdaságpolitikai céljainak m e g f e l e l . A do-

(3)

Figyelőszolgálat

k u m e n t a l i s t a nem a n n y i r a " r e f l e k t o r " , m i n t inkább "szűrő", a k i n e k a s z o c i a l i s t a népgazdaság számára H a s z n a v e h e t e t l e n t v i s s z a k e l l t a r t a ­ n i a .

Ügyelni k e l l a r r a , hogy a dokumentációs közvetítésével ne kerül jenek nyilvánosságra a s z o c i a l i z m u s e l l e n uszító, vagy a k a p i t a l i z ­ must védő c i k k e k , haladásellenes természettudományi vagy filozófiai vélemények, félrevezető műszaki vagy gazdasági kiadványok /semmit­

mondó, reklám jellegű áltudományos c i k k e k / , v i s z o n t a s z o c i a l i s t a tá bor haladó tudományát é3 technikáját kellően propagáljuk és a szak­

i r o d a l m i tájékoztatás középpontjába helyezzük, a népgazdasági t e r v e ­ k e t közvetlenül elősegítő kiadványokat f e l d o l g o z z u k , v a l a m i n t hogy a tájékoztatást - a munkásokat i s beleértve - minden dolgozó f e l h a s z ­ nálja.

Amig a s z o c i a l i s t a országokban talált műszaki-gazdasági megoldá sokat minden fenntartás nélkül átvehetjük, a n y u g a t i országok eredmé n y e l t r e n d s z e r i n t csak több-kevesebb változtatással használhatjuk f e l . A dokumentációs nem mehet e l észrevétlenül a s z o c i a l i s t a tábor szoros gazdasági együttműködésének ténye m e l l e t t sem. A rendelkezés­

re bocsátott műszaki eredmények azonban csak akkor használhatók f e l , ha azok valóban általánosan ismertetté válnak.

A pártosságnak tehát a források válogatásánál és felhasználásá­

nál, az egyes adatok kiválasztásánál, a referálásnál, az osztályozás

nál és a közreadásnál egyaránt érvényesülnie k e l l . Dzs.

002.009.5:35.08

Az állam, a népgazdaság és a társadalmi szervek vezető káderei­

nek tájékoztatása.- / D i e I n f o r m a t i o n l e i t e n d e r Káder des S t a a t e s l der W i r t s c h a f t und g e s e l l s c h a f t l i c h e r O r g a n i s a t i o n e n / - KOBIITZ, J . - Dokumentation, 10.k. l . s z . 1963.jan. 9-16.p.

Miután az NDK-ban a dokumentáció megfelelő s z i n v o n a l a t már e l ­ ért, az általam nyújtott információs anyag megfelelő felhasználását tűzték k i célul. Első feladatként megvizsgálják a vezető káderek szá mára készülő, különleges, un. központi tájékoztatás lehetőségeit.

A tájékoztatás formáinak legalsó f o k a az a n a l i t i k u s gyorstájá- koztatás, azaz A/5 méretű k a r t o n r a , megfölelő példányban sokszorosí­

t o t t referátum. E z z e l szemben az a n a l i t i k u s súlypont-tájékoztatás a kutatás és fejlesztés l e g f o n t o s a b b kérdéseire koncentrálódik,a rész­

l e t e k mellőzésével csak egy k i s e b b referáló és egy hosszabb, hangsú­

l y o z o t t a n gazdasági jellegű értékeB részt t a r t a l m a z . Ennél a formá­

nál több hasonló jellegű c i k k e g y e t l e n referátummá i s összefoglalha­

tó. E z z e l átmenetet képez a s z i n t e t i k u s jellegű tájékoztatáshoz, a¬

mely nem az egyes eredményeket i r j a l e , hanem azokon alapuló általá­

nos áttekintést nyújt.

A központi tájékoztatás l e g f o n t o s a b b bázisai a dokumentációs szervek, amelyek az előzetes válogatást végzik, ós j a v a s l a t o t t e s z ­ nek áz anyag elosztására, és elvégzik a feldolgozást és a s o k s z o r o ­ sítást. Az iparági vagy központi dokumentációs vezető szervek szűrik a beérkező anyagot. Ez semmi e s e t r e sem l e h e t formális, hanem i g e n felelősségteljes f e l a d a t , és legmegfelelőbben lépcsőzetes formában oldható meg. A központi vezető szervek tájékoztatási részlegei vég-

(4)

TMT 1963.október X.éVf. 8.szám z i k az anyag megfelelő továbbítását és e s e t l e g e s későbbi i r o d a l o m k u ­ tatás céljait szolgáló tárolását.

feltétlenül f o n t o s az információs anyag egységes osztályozása.

Meg k e l l vizsgálni, hogy durva ETO s z e r i n t i osztályozás elegendő-e.

Tárolásra legmegfelelőbb az A/5 k a r t o n forma. A sokszorosítás kérdé­

sét bonyolulttá t e s z i a szűrés munkája, m i v e l ez a legalsó lépcsőfo­

k o t jelentő dokumentációs állomásokról érkező másolatok számát a szükségesnél többnek, vagy kevesebbnek Ítélheti.

A f e n t vázolt központi tájékoztatás az HDK-ban még csak t e l j e ­ sen k e z d e t i állapotban van, t a p a s z t a l a t o k még nem állnak rendelkezés r e . Kialakitáaa 1963-ra l e t t t e r v b e véve, és csak 1964-re válik m i n ­

den szakterületen általánossá. Dzs.

002.513.5

Információ visszakeresése r e n d s z e r e k felépítésének néhány p r o b ­ lémája!- /Hekotorüe problemü p o s z t r o e n i j a iniormacionno-poiszkovüh s z i s z t e m / - CSEB.NŰJ, A . I . - Haucsno-Iehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , l . s z 1963. 24-30.P.

Az információk j e l e n l e g i tárolási módjainak összehasonlítása a¬

lapján a r r a a következtetésre j u t h a t u n k , hogy a mikrokopiák formájá­

ban a legcélszerűbb a tájékoztatási anyagok tárolása. E z t a követ­

keztetést az i s alátámasztja, hogy j e l e n l e g legcélszerűbb a tájékoz­

tatási r e n d s z e r e k o l y a n kidolgozása, melyben az informáciő-visszake- reső r e n d s z e r t az információ l o g i k a i r e n d s z e r r e l kombinálják. Az 1 - l y e n kombinált tájékoztatási rendszerekben a dokumentumokat mikromá- s o l a t o k formájában k e l l tárolni. Amennyiben a tájékoztatási anyag l o g i k a i átdolgozásának szükségessége merül f e l , a z információ-visszake- reső r e n d s z e r elvégzi a válogatást. A kiválasztott dokumentumokat kó dolják, éB az információ-logikai rendszerbe v i s z i k be. Az információ visszakereső r e n d s z e r elsőbbséget érdemlő s z e r k e z e t i sémája a két me moria-berendezéssel - a k t i v és_passzív -memóriával működő v i s s z a k e r e s r e n d s z e r . Ez a r e n d s z e r már k i d o l g o z o t t , és a g y a k o r l a t b a n működő t e c h n i k a i eszközökkel megoldható. A modern visszakereső r e n d s z e r e k kidolgozásánál alaposan tanulmányozni k e l l a tudományos és műszaki

könyvtárak tájékoztatási munkájának t a p a s z t a l a t a i t . B.M.

002.513.5

M a i t e r m - M i n i t e r m t egy a l f a n u m e r i k u s jelölésmód a témát k i f e j e - zésreTuttató dokumentumtérolés számára. - /Maxterm-IJiniterm; An a l ¬ pha numerio n o t a t i o n f o r s i g n i f i c a n t document s t o r a g e / - FEICHTINGER George H. - American Documentation, 14.k. l . s z . 1963.jan. 35-38.p.

Az invertált azaz szempont s z e r i n t i indexelés egy u j módszere.

Alapját az a felismerés képezi, hogy egy betűcsoport a nagy- és k i s ­ betűk igénybevételével többféleképpen irható f e l / p l . ION, IOn, I o N s t b . / . Ezek a féleségek rangsorolhatók a s z e r i n t , hogy hány n a g y - , i l ­ l e t v e kisbetű található bennük, és m i l y e n azok egymásutánja.

(5)

figyelőszolgálat

Ennél az eljárásnál a d e s c r i p t o r o k szótárában azok m e l l e t t f e l k e l l tüntetni 3-4-5 betűből álló rövidített formájukat i s . Az i n d e x e ­ lés során minden dokumentum a szokásos módon megkapja azonossági szá­

mát, és kijelölik d e s c r i p t o r a i t . Majd a d e s c r i p t o r o k a t jelentőségük s z e r i n t s o r b a r e n d e z i k . A l e g f o n t o s a b b d e 3 o r i p t o r a maxterm, a többi­

ek a m i n i t e r m e k . Ezután a d e s c r i p t o r o k szótárából k i k e r e s i k a max­

t e r m rövidített formáját, és a z t a súlyossági sorrendben következő d e s c r i p t o r o k mellé irják a r a n g s o r t kifejezésre juttató Írásmóddal.

A nyilvántartási l a p o k r a a dokumentum azonossági száma kerül a max­

t e r m o l y a n formájú Írásával, amely a vonatkozó d e s c r i p t o r n a k ama a¬

d o t t esetben m e g f e l e l . Legyen p l . a dokumentum azonossági száma

12345 d e s c r i p t o r a i maxterme mini t e r m e i i n d e x - j e l z e t e i kód KOD 12345 KOD i n d e x KOd 12345 KOd referátum KoD 12345 KoD A szempontok s z e r i n t i nyilvántartó l a p o k r a a következő bejelölések kerülnek;

Kód megnevezésű l a p r a 12345 KOD Index " " 12345 KOd Referátum » " 12345 KoD A dokumentumokat a maxtermek a l f a b e t i k u s rendjében s azokon be­

lül az azonossági számok egymásutánjában tárolják. Az információ­

visszakeresés a szokásos módon történik, azaz a megválaszolandó kér­

dés d e s c r i p t o r a i n a k l a p j a i n levő azonossági számok egyeztetésével.

A számok m e l l e t t i maxterm, m i n i t e r m betűjelek az információszolgál­

tatás további finomítását adják. Ezekből azonnal megállapítható,mely a dokumentumokban található első-, másod-, harmadrangú információs­

anyag. O.G.

002.513.5:681.142-523.8 E l e k t r o n i k u s számitógépek alkalmazása információvisBzanyerési célokra"a Tengerészeti Hadianyag Vizsgáló Állomáson.- /The use o f e¬

l e c t r o n i c computers f o r i n f o r m a t i o n r e t r i e v a l a t t h e Naval Ordnance Test S t a t i o n / - KRUSE, C.J. - S p e c i a l L i b r a r i e s , 54.k. 2.sz. 1963.

f e b r . 90-93.P.

Mintegy 60 000 darabból álló ős havonta 400-500-al növekvő r e - portgyüjtemény feltárásáre 1951-ben a tárgyszórendszert, 1953-ban a c o o r d i n a t e i n d e x i n g - e t vezették be. A következő évben e l e k t r o n i k u s számitógép /IBM 7 0 1 / használatára tértek át. Minden d e s c r i p t o r t szám­

kóddal jelöltek és egy gépi lyukkártyasorozatot k a p o t t , amelyen a d e s c r i p t o r r a l j e l l e m z e t t r e p o r t o k azonossági számai v o l t a k . A kártya­

s o r o z a t o k adattartalmát s z a l a g r a tették át, s ez j u t t a t t a a gépbe. A szelektálás eredményeként a gép azoknak a r e p o r t o k n a k azonossági szá­

m a i t a d t a , melyeknek d e s c r i p t o r a i között szerepelnek a megválaszolan­

dó kérdés összes d e s c r i p t o r a i . 1959-ben egy IBM 709-es számitógépet v e t t e k alkalmazásba. Ennek nagyobb kapacitása lehetővé t e t t e , h o g y egy másik i n p u t - s z a l a g g a l a dokumentumoknak formális a d a t a i / c i m , közre­

adó intézmény, szerző, lapszám, év s t b . / i s kimunkálhatok legyenek.

(6)

SUT 196J.október X.évf. 8.szám A szelektálás eredményeként most már egy teljesértékü bibliográfiai jegyzék készül. Következő lépés a r e n d s z e m e k o l y továbbfejlesztése, hogy a gépi tájékoztatás a vonatkozó r e p o r t o k n a k referátumait i s nyújtsa. A j e l e n l e g használatos-IBM 7090-es gép e z t lehetővé t e s z i . További t e r v , hogy a referátumokhoz annotációkat fűznek, ami majd a

gép nyújtotta tájékoztatást még tartalmasabbá t e s z i . O.G.

002.6.008.041/.042 K a p c s o l a t o k a tájékoztatás központi és részleg-egységei között.

I.rész. Elméleti meggondolások.- /The r e l a t i o n s between a c e n t r a l i n ¬ f o r m a t i o n u n i t and s e c t i o n a l u n i t s . F a r t . I . T h e o r e t i c a l c o n s i d e r a t i - ons/ - STOCKS, J.R. - A s l i b F r o c e e d i n g s , 14.k. 12.sz. 1962.dec. 454¬

463.p.

Valamely s z e r v e z e t e n belül az alábbi három e l v i ok i n d o k o l h a t j a k i s e b b tájékoztatási részlegek létesítését: a s z e r v e z e t földrajzi szeparáltsága; a tárgyköri szakosítás szükségessége; a rugalmasság előnyei.

S z e r v e z e t i l e g a tájékoztatás szétpontositott részlegei t a r t o z ­ hatnak a tájékoztatás központi szervéhez vagy a vállalat, cég s t b . egyes részeihez közvetlenül.

A f e l a d a t o k megoszlása a tájékoztatás központi és részleg egy­

ségei között:

központi egység részleg egységek

Dokumentumok beszerzése A nem kizárólag egy részleget érdeklő dokumentumok raktáro­

zása és kölcsönzése

Az egész s z e r v e z e t e t érintő i n ­ formációk a k t i v terjesztése Gépi visszakeresés

Képzés és tanácsadás

A tájékoztatási t e c h n i k a t a n u l ­ mányozása

A tájékoztatási hálózat k o o r d i ­ nálása

Speciális indexelések A csak egy részleget ér­

deklő dokumentumok raktá­

rozása

A "gyors r e f e r e n c e " anya­

gok raktározása

Az információk a k t i v t e r ­ jesztése a vonatkozó spe­

ciális szakterületen A szakterületen alka?máz­

ható speciális tájékozta­

tási t e c h n i k a vizsgálata

A tájékoztatás egy s z e r v e z e t e n belüli centralizáltságának vagy decentralizálásának komplex kérdése csak gondos vizsgálat alapján dönthető e l . Ez általában nem a két lehetőség egyikének t i s z t a a l k a l ­

mazásához, hanem a megoldások kombinációjához v e z e t . B.S.

(7)

figyelőszolgálat

002.6.008.041/.042 Kapcsolatok a tájékoztatás központi és részleg-egységei között.

Il.részJ. Hagy s z e r v e z e t e k néhány példája a levonható* következtetések­

k e l . - /The r e l a t i o n s between a c e n t r a l I n f o r m a t i o n u n i t and s e c t i o - n a l u n i t s . P a r t I I . Somé examples t a k e n f r o m l a r g e o r g a n i s a t i o n s and c o n c l u s i o n s drawn f r o m them/ - HOLLOWAT, A.H. - A s l i b Proceedings, 14.k. 12.sz. 1962.deo. 464-472.p.

A centralizáció különböző f o k o k o n valósulhat meg. Példa e r r e az ASTIA /az USA f e g y v e r e s Erőinek Műszaki Tájékoztató Szolgálata/, a Chemical A b s t r a c t s referáló tevékenysége, az a n g o l Admiralitás tájé­

koztatási központja, a HASA /az USA Országos Űrhajózási H i v a t a l a / és az EURATOM. /Az utóbbi 425 millió dolláros kutatási költségvetésének 2,2 százalékát fordítja 1963-ban Tájékoztatási és Dokumentációs Köz­

p o n t j a fejlesztésére/.

A tájékoztatás centralizációjának és decentralizációjának elő­

n y e i és hátrányai a következőkben foglalhatók össze:

E l ő n y ö k : centralizáció.

Gazdaságosság

Hatékonyabb munkaerő felhasználás

Hatékonyabb együtt­

működés

A drága berendezések j o b b amortizációja Átfogó jellegű gyűjte­

mény kiépítése H á t r á n y o k :

Költséges adminisztráció V i s z o n y l a g o s lassú tevé­

kenység

Távolság az e g y e d i f e l ­ használótól

A központi egyeduralom ellenzése

decentralizáció Gyors munka

Versenyszellem

A szolgáltatások hozzáido- mitása a h e l y i igényekhez A témakörök f i g y e l e m m e l kisérése

Az e g y e d i használók érdek­

lődésének f i g y e l e m m e l k i ­ sérése

Az állomány megkettőzése A gyengén képzett munka­

erők alkalmazásának veszé­

l y e

Az azonosság hiánya Lokálpatriotizmusra való

h a j l a m B > £ J >

002.6/4/:8.03

Az Európai fordítási Központ eredményei.- /Developments i n t h e European T r a n s l a t i o n C e n t r e / - WILSON, C D . - HAMEL, G.A. - Revue I n - t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 30.k. 2.sz. 1963.máj. 51-54.p.

Az 1960-ban megalakított Európai forditási Központ /ETC/ 1962- ben kezdte meg tájékoztató tevékenységét. Gyűjteményének legnagyobb

(8)

TMT 1963.október X.évf. 8.szám

részát az USA-ból k a p t a /20 000 fordítást/, m i g egyharmadát /10 000 forditáe/ különböző európai szervektől. Elsősorban a szláv n y e l v e k ­ ből készült fordításokat gyűjti, de ezenkívül más nehéz nyelvekből /japán, f i n n , magyar/ n y u g a t i n y e l v e k r e fordított dokumentumokat i s . Várható, hogy állományában a japán és k i n a i fordítások számának ará­

nya a jövőben erősen emelkedni f o g . Feltárja és nyilvántartja a t e l ­ j e s fordításban m e g j e l e n t szovjet'folyóiratok anyagát és egyéb forrá­

sok felhasználásával a központban nem található fordításokat i s . Az ETC szoros k a p c s o l a t b a n áll a w a s h i n g t o n i O f f i c e o f T e h n i c a l S e r v i c e s /OTS/ intézménnyel i s , és e g y i k fő feladatának t e k i n t i , h o g y az o t t megjelenő "Technics! T r a n s l a t i o n s " cimü l a p anyagát kiegészít­

se a saját gyűjteményében található fordítások információival.

A gyűjteményében található fordításokra nézve t e l e x e n és más u - t o n Ingyenes tájékoztatást nyújt, és kérésre 24 órán belül m i k r o f i l m vagy xerox másolatot küld az igényelt dokumentumról vagy kivonatról.

Az ETC f e l a d a t a további k a p c s o l a t o k kiépítése a hasonló orszá­

gos központokkal, és t e r v e i között s z e r e p e l tevékenységének k i t e r ­

jesztése a kutatási jelentésekre i s . B.S.

002.66

Tudományos-műszaki tájékoztatás és propaganda a "GIPRONISZELEKT- R0SAHÜHr kutató- és fejlesztő intézetben.- /Naucsno t e h n i c s e s z k a j a i n - f o r m a c i j a i propaganda v naucsno-isszledovatel'szkom 1 p r o e k t n o - k o n - s z t r u k t o r s z k o m i n s z t i t u t e "GIPRONISZELEKTROSAHT"/ - MALJARENKO, D.P.- SZVETLOVSZKAJA, V . I . - Naucsno-Tehnlcseszkaja I n f o r m a c i j a , l.sz.1963.

11-13.P.

Az intézet tudományos és műszaki tájékoztatási osztálya négy csoportból áll:

tudományos-műszaki tájékoztatási és propaganda c s o p o r t , szerkesztő-kiadói c s o p o r t ,

fordító c s o p o r t és művész-grafikai c s o p o r t .

Az első c s o p o r t munkatársait az intézet főbb részlegeinek d o l ­ gozói közül válogatják k i . Az osztály munkájának tervezése az inté­

z e t évi, p e r s p e k t i v i k u s tématerveinek alapján történik az egyes rész­

l e g e k és laboratóriumok igényeinek figyelembevételével.

Az osztály s z e r v e z i a műszaki-tudományos és termelési t a p a s z t a ­ latcserét, irányítja az egyes osztályok és laboratóriumok műszaki i n ­ formátorainak tevékenységét, v a l a m i n t elvégzi a szükséges fordításo­

k a t .

Szükségesnek látszik, hogy az osztály keretében egy elemző és szemlecsoportot állítsanak f e l .

A c i k k mellékleteként azokat az űrlapokat és nyomtatványokat t a ­ lálhatjuk meg, melyeket a tájékoztatási munka tervezéséhez és elszá­

molásához használnak. B.M.

(9)

figyelőszolgálat

002.66

Hogyan gyűjtik, tárolják és használják f e l a műszaki dokumentá­

ciót a k i s - és középvállalatok? - /Gomment l e s P.M.E. r e o u e i l l e n t , conservent e t u t i l i s e n t l e u r documentation?/ - T r a v a i l e t Méthode, 168.sz. 1962.jun. 53-55.p.

Az O.E.C.E. /Európai Gazdasági Együttműködés S z e r v e z e t e / v i z s ­ gálatot f o l y t a t o t t a tagországok vállalatainál annak megállapításá­

r a , hogyan s z e r z i k he és használják f e l a műszaki tájékoztatásokat.

A küldöttség két hét a l a t t öt országban 19 vállalat tájékoztatási osztályát látogatta meg.

Egyöntetűen a r r a a megállapításra j u t o t t a k , hogy l e h e t e t l e n e téren a k i s - és középvállalatok számára egységes irányvonalat ajánla­

n i és e l f o g a d t a t n i .

Megállapították, hogy i g e n f o n t o s a műszaki tájékoztatás f o n t o s ­ ságának és egyre növekvő jelentőségének hangsúlyozása. Lényeges szem­

pont a tájékoztatási osztály, részlegvezetőjének magas s z i n v o n a l u képzettsége i s . A tájékoztatási munka s i k e r e legnagyobbrészt a tájé­

koztatási szakember aktivitásán és ügyességén múlik.

Az O.E.C.E. gondoskodhatna arról, hogy a mérnökök és t e c h n i k u ­ sok, gazdasági vezetők tanulmányaik elején ismerkedjenek meg a tájé­

koztatás fontosságával. Segíteni k e l l a k i s e b b vállalatokat o l y a n országos jegyzékek készítésével, amelyekben megtalálható, hogy hova

f o r d u l h a t n a k tájékoztatásért saját országukban. B.M.

01:021.6

A műszaki szakirodalom bibliográfiai koordinálása.- /Koordinace b i b l i o g r a f i e technické l i t e r a t u r y / - SOSKOVA, E. - Technlcká k n i h o v - na, l . s z . 1963.jan. 11-13.p.

A koordinációs tevékenység a bibliográfiai munkák 1964-1970 évi távlati t e r v e i n e k legfőbb kérdése. Prágában e z t a kérdést a könyvki- adővállalatok közösen megvitatták, és az állami tudományos és műsza­

ki-fejlesztési t e r v alapján a távlati t e r v e t kidolgozták. A t e r v t e ­ matikájával egyidejűleg eldöntötték, hogy m i l y e n bibliográfiai tény­

kedéseket vesznek f e l a t e r v b e . "A műszaki s z a k i r o d a l o m bibliográfi­

ájának típusai" címmel irányelveket állítottak össze, amely 13 féle műszaki s z a k i r o d a l m i bibliográfiát különböztet meg a bibliográfia célja, t e r j e d e l m e , olvasói irányvonala, a felhasznált bibliográfia irányvonala s t b . alapján. Gyűjteményes, válogatott röpiratos formá­

ban j e l e n n e k majd meg a k e r e t t e r v b e illeszkedő témák, azonkívül a- jénló bibliográfiákat j e l e n t e t n e k meg az u j technikáról, technológi­

áról, u j munkamódszerekről, a tömeges foglalkozási ágakról, a t u d o ­ mány és t e c h n i k a haladásáról és u j felfedezéseiről, általános érdek­

lődésre számot tartó műszaki témákról, szakszótárakról, szakmai en­

ciklopédiákról, táblázatokról, kézikönyvekről és a tájékoztató j e l ­

legű folyóiratokról. A.Gy.

(10)

TMT 1963.október X.évf. 8.szám 023.007.2

Megjegyzések a könyvtáros szakmáról és a könyvtáros személyisé­

géről.- /Pwagi c zawodzie b i b l i o t e k a r s k i m i osobowsci b i b l i o t e k a r z a / - - KORPALA, J . - P r z e g l a d B i b l i o t e c z n y , 30.k. 4.sz. 1962.deo. 300¬

306.p.

I s m e r t e t i az önálló és mai értelemben v e t t könyvtárosi szakma kialakulásának folyamatát Lengyelországban.

A könyvtár-hálózat hatalmas arányú bóvitése szükségessé t e t t e a könyvtáros képzés u j a l a p o k r a helyezését, s e z z e l egyidejűleg f e l m e ­ rült a könyvtáros szakma megfelelő társadalmi kategorizálása és e l ­ ismertetése.

A szerző a könyvtáros foglalkozás lényegének meghatározását f e j ­ t e g e t i - néhány más szakmával összehasonlítva - és következtetésként a "társadalmi szolgálat" megjelölést találja a legmegfelelőbbnek a könyvtárosok munkakörének általános kifejezésére.

F o g l a l k o z i k a könyvtáros pálya főbb jellemvonásaival, a könyv­

tárosok típusaival és a könyvtárosok képzésének problematikájával.

Rávilágít a r r a , hogy a jó könyvtárosnak m i l y e n egyéni és személyi feltételekkel k e l l r e n d e l k e z n i e .

A c i k k összefüggéseiben kritikát t a r t a l m a z hasonló tárgyú t a n u l ­

mányokról. B.J.

025.353:681.177

géppel előállított kötet-katalógus: miért, miként és hogyan t o ­ vább? - /A machine-produoed book oatalog: why, how and what n e x t ? / WILKINSÓH, W.A. - S p e c l a l L i b r a r i e s , 54.k. 3.sz. 1963.máro. 137¬

143.P.

Vegyipari vállalat központi és fiókkönyvtári állományának f e l ­ dolgozásához gépi lyukkártyarendszert használ. Minden könyvről egy kártyasorozat készül. A kártyákon a következő adatok szerepelnek: a szerző neve, a cim és impresszum, i l l e t v e annak megfelelő része, az E T O - j e l z e t és a tárgysző számkódja. Mivel három katalógust készíte­

nek - szerzőit, c i m - s z e r i n t i t és tárgyszavasat - az alap-kártyasoro­

zatról még két másoibatot állítanak elő, amelyeket a megfelelő pót­

adatokkal látnak e l . A tárgyszókatalógusba külön kártyák segítségé­

v e l szakcsoport elmeket i s i k t a t n a k . A kártyákból részint az IBM Do- cument Writer berendezéssel, részint az IBM 1403 gyorsnyomtató gép­

p e l állítják elő a kötet-katalógusok o l d a l a i t . Az e célból szükséges kártyarendezéseket részint IBM lyukkártyagépekkel, részint manuáli­

san végzik. Melléktermékként még a következőket állítják elő gépi u- ton: gyarapodási jegyzőkeket, speciális bibliográfiákat, könyvköl­

csönző kártyákat, könyvcimkéket, kölcsönzési lejárati jegyzékeket ős reklamációkat. Tervbevették a lyukkártyagépeknek a könyvtári munka

más területein való alkalmazását i s . O.G.

(11)

Figyelőszolgálat

025.8:061.5/085/

Prospektusok gyűjtéseés feltárása.- /Die Sammlung und Auswer- tung von Prospekten/ - BARTUSCH, K. - Dokumentation, 10.k. 2.sz.

1965.máro. 37-42.p.

A technika effektív állása nemcsak a ténylegesen legyártott és kiállításokon, vásárokon bemutatott gépeken, készülékeken, hanem a katalógusokon, prospektusokon keresztül i s lemérhető. A prospektusok értéke képszerű ábrázolásmódjukban r e j l i k . Felhasználásuk tájékozta­

tási célokra azonban még mindig sok nehézséggel jár, elsősorban a¬

zért, mert készítésüknél főleg a kereskedelmi szempontok érvényesül­

nek. Könyvtári rendezésüknél problémát j e l e n t a prospektusok változa­

tos nagysága és formája. Leggyakrabban mégis az A/4 és A/5 méret használatos, ezért raktározásánál az A/4 formát k e l l a l a p u l v e n n i .

A kisebb Intézményeknél megfelel az anyagnak tárgysző s z e r i n t i rendezése, ahol egy-egy csoportban kb. 20 prospektus helyezhető e l .

Nagyobb dokumentációs részlegeknél elŐnyösebb az ETO használata, főleg akkor, ha a prospektusokat, v a g y i s azok leglényegesebb a d a t a i t i s feltárják, és a róluk készült kartonokat a megfelelő szakkataló­

gusba sorolják be. Tárolásra különböző rendszerű iratrendezők s z o l ­ gálhatnak.

Az egyik célszerű kezelési mód a következő: A dokumentálásra ér­

demes prospektusokat bevezetik az érkezési könyvbe. Ezután készül a prospektusok referálása és szakozása. A referátumokat és magukat a prospektusokat i s ETO s z e r i n t rakják l e .

Egyik lényeges f e l a d a t a selejtezés, amelynél t e k i n t e t b e k e l l venni a fenntartó intézmény szempontjait és a vonatkozó iparágak f e j ­ lődésének ütemét.

Ebbe a gyűjteménybe sorolhatók még a használati utasítások, h i r ­ detések, ujságkivágatok, ajánlatok s t b . A nagy terjedelmű, vegyes t a r t a l m i katalógusok okozta nehézségek utalók segítségével küzdhetők l e .

A prospektusokkal egyenértékű l e h e t még egy anyag- és áruminta gyűjtemény, amelynek az anyag minősége s z e r i n t különböző tárolási l e ­

hetőségei vannak. Dzs.

026:021.6

A Központi Könyvtári Tanács I V . plenáris ülésének határozatáról.- /0 prubehu a záverech I V . plenárniho zasedáni U s t r e d n i Knihovnloké rady/ - LIPOVSKI, J . - Knihovnik, l . s z . 1963.jan. 9-12.p.

Az 1970-ig előirányzott óriási fejlődés nagy f e l a d a t o k a t ró a könyvtárakra i s . Szükséges, hogy működésűk elősegítse a tudomány és technika fejlődését és a népgazdasági tervekben kitűzött f e l a d a t o k teljesítését, A szakkönyvtárak legfőbb mulasztása az, hogy nem kap­

csolódtak szorosan a műszaki és tudományos munkahelyek feladattervé­

hez. Meg k e l l javítani a szakkönyvtárak felépítését, irányítását és koordinálását, k i k e l l dolgozni az alaphálózat fejlesztési tervét.

Mind a tanulóifjúsággal, mind a tudományos oktatókkal kapcsolatban fontos f e l a d a t a i vannak a főiskolai könyvtáraknak. A Csehszlovák A l -

(12)

THT 1963.október X.ővf. 8.szám lami Könyvtár a szakkönyvtárak tudományos-módszertani és bibliográ­

f i a i tevékenységét koordinálja. Különös gondot k e l l fordítani a r r a , hogy a könyvállomány kiegészítése során a specializálás szempontja­

i t betartsák. Devizáért könyvet eleősorban azok a könyvtárak vásá­

r o l j a n a k , amelyek a legszélesebb olvasóközönséggel rendelkeznek. A bibliográfiai munkák terén meg k e l l vonni a határokat az egyes könyv­

tárak között. A.Gy.

026:63:021.6

A mezőgazdasági könyvtárak együttműködésének aktuális problémái.

/Aktualne potrzeby wspólpracy b i b l i o t e k r o l n i c z y c h / - WIGLUSZOWA, 17- F r z e g l a d B i b l i o t e c z n y , l . s z . 1963. I - I I I . 33-42.p.

A Lengyel Népköztársaságban gyors ütemben növekedett a mezőgaz­

dasági könyvtárak száma. Hig 1939-ben 23, addig 1961-ben már 54 me­

zőgazdasági szakkönyvtár működött. £ könyvtárak s z e r v e z e t e , bár ho- vatartozás /felügyelet/ szempontjából eltérő, de f e l a d a t u k a t t e k i n t ­ ve azonos.

Az egyes mezőgazdasági könyvtárak effektívebb tevékenységének összehangolása u j módszereket követel. E z a probléma f o g l a l k o z t a t j a a külföldi szakkönyvtárakat i s .

Az elmúlt években néhány országos k o n f e r e n c i a érintette a spe- cializáciő és együttműködés kérédést. A mezőgazdasági főiskolák könyvtárai igazgatóinak 1960. évi értekezlete, majd a mezőgazdasági

tudományos intézetek konferenciája /1962/ nagy figyelmet s z e n t e l t a problémának. Legfontosabb f e l a d a t j e l e n l e g a könyvtárak állományáról szóló információk megjavítása. Ennek érdekében a mezőgazdasági könyv­

tárak közös időszaki katalógus szerkesztését t e r v e z i k . Felmerült,hogy a szakkönyvtárak részére - az eddigi t a p a s z t a l a t o k alapján - u j egy­

séges instrukciókat dolgoznak k i . A szerző s z e r i n t helyesebb lenne, ha a főkönyvtárak k o l l e k t i v e állítanák össze a saját fiókkönyvtára­

i k működési irányelveit. B . J . 048.8/05/:002.63

Szakaszosság a tudományos tájékoztatás folyamatában és a VINITI tevékenysége.- / O i k l i c s n o s z t " potoka naucsno.1 i n f o r m a c i i 1 d e ^ a t e l ' - noszt' V I N I T I / - MEDVEDKOV, Ju.V. - Naucsno-Iehnicseszkaja Informa- c l j a , l . s z . 1963. 7-10.p.

A szakaszosság a tudományos tájékoztatás folyamatának egyik ob­

jektív tulajdonsága. A kiadványok számának évközi ingadozásában n y i l ­ vánul meg, és függ a primőr irodalom kiadásának ritmusától és össze­

tételétől /periodikák, sorozatok, monográfiák/. A VINITI 1959-1961 években végzett irodalom-feldolgozási adatainak alapján statisztikát készítettek a szakaszosság mérésére az átlagos negyedévi eltérés és a h a v i beérkezés variációs k o e f i c i e n s e mérése alapján.

A szakaszosság tanulmányozására az a módszer javasolható, amely kizárja az irodalom eltérő beérkezési időinek befolyását. A földrajz­

tudományi forrás kutatásokban alkalmazzák.

(13)

Figyelőszolgálat

A szakaszosság mérése matematikai formulákkal végezhető e l , és igen érdekes következtetésekre vezethet a referáló lapok szerkezeté­

nek és h a v i terjedelmének kiszámításával kapcsolatban. B.M.

048.8/05/:655

A tájékoztatási kiadványok nyomdai előállításának korszerű t e c h ­ n i k a i eszközei.- /Szovremennaia tehnika nabora t e k s z t a informacionnüh i z d a n n i j / - KAl'MANSZON, V.A. - Naucsno-Iehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , 2.az. 1963. 50-57.p.

A tájékoztatási kiadványok nyomdai előállításának legolcsóbb és legpraktikusabb módszere világszerte elsőrendű fontosságú kérdés.

A Szovjetunió tudományos és tájékoztatási intézeteiben n y e r t t a ­ pasztalatok alapján megállapítható, hogy a kispéldányszámú kiadvá­

nyok előállítása " o f s z e t " eljárással a legcélszerűbb.

A nagyobb példányszámú kiadványok nyomdai előállítása a különfé­

l e foto-eljárással megy végbe. A tájékoztatási kiadványok előállítá­

séra - többek között - a "Póton" " L i n o f i l m " másoló berendezéseket és a "Varl-Typer" és az "Ideál" elektromos szedőgépeket, valamint a

" F l e x o r i t e r " és a " J u s t o r i t e r " automatikus szedőgépeket használják.

A fejlődés az automatikus szedőgépek térhódítása felé h a l a d . Az e l e k t r o n i k u s számitógépek alkalmazásával már a közeljövőben megold­

ható a gépelési munkák kikapcsolása a kiadványok nyomdatechnikai elő­

állításából. B.M.

048.8.003.12:659.23/.24 A műszaki-gazdasági tájékoztató szolgálatköltségei.- /Náklady na sluzbu techniokoekonomlckyoh i n f o r m a c i / - NKMEC, 77 - Technická knlhovna, 2.az. 1963.febr. 54-59.P«

Évek óta megoldatlan kérdés a műszaki-gazdasági tájékoztatási központok költségnormái. Főként a ráfordított munka költségei t a r t a ­ nak érdeklődésre számot. Annak ellenére, hogy értékűket sok h e l y i s a ­ játosság befolyásolja, mégis h a z a i és külföldi adatok alapján össze­

hasonlíthatók a műszaki-gazdasági tájékoztató munkára fordított idő­

értékek. Minden u j tájékoztatási központ beindulásához 2-3 hónap szükséges, jő működéséig pedig egy év i s e l t e l i k . Egy folyóirat át­

nézése dokumentálás szempontjából - 3-4 c i k k e t véve a l a p u l - 10-12 percet igényel. A referátum kidolgozásához 20-40 perc szükséges. E z azonban nagymértékben függvénye a dolgozó n y e l v i - és stilizálás!

készségének. Szükséges, hogy a lapokat a vezető szakember i s átnézze.

Egy referátum elkészítési költsége, 20 $ pihenési időt i s hozzáadva, 5,50 - 6,20 K c s . Átlagos referálás! teljesítmények: 41 perc/db, 11 db/nap, 250 db/hó. Gépelési teljesítmények: 240 db/hót. A rezsikölt­

ség megoszlása a következő: könyvek, folyóiratok és munkabérek 86 p a p i r fotókópiák, világitás, t e l e f o n s t b . 14 Évi 5880 referátum elkészítéséhez két dokumentáló és 1/2 gépíró alkalmazása szükséges.

A lapszemle számos folyóiratot t e l j e s e n h e l y e t t e s i t . A.Gy.

(14)

TMT 1963.október X.évf. 8.szám

061.2/100/s002:061.2/494/

Svájc munkája a FID-ben.- /Die M i t a r b e i t der Schweiz i n der F I D / - MATHYS, E . - Revue I n t e r n a t i o n a l e de l a Documentation, 30.k. 2 . s z . 1963.máj. 55-56.p.

Az elmúlt évtizedekben több fontos dokumentációs konferenciát rendeztek Svájcban, köztük három FID konferenciát i s : 1930-ban,1939- ben és 1947-ben. Ezeken értékes előadások hangzottak e l , és fontos határozatok születtek. A svájci dokumentációs szakemberek kezdettől fogva hasznos munkát végeztek a FID-ben, a második világháború a l a t t - semlegességük révén - hozzájárultak a Szövetség munkája folyamatos­

ságának biztosításához, és azóta i s mindenben támogatják a dokumentá­

ció ügyét. Munkájuk egyik eredménye az ETO általános elterjesztése a

A Csehszlovák Kommunista Párt X I I . Kongresszusa és a műszaki könyvtárak. - / X I I s j e z d KSC a technieké knihovny/ - DERFIi, A. - íeohnioká knihovna, 2.sz. 1963.febr. 33-41.p.

A párt KB-a a népgazdaság tervezésén és irányításán kívül a t u ­ domány és technika eredményeinek g y a k o r l a t i hasznosítását i s célul tűzte k i . A termelőerők további fejlesztésének a l a p j a a műszaki-tu­

dományos előrehaladás.Ez a célkitűzés igényes feladatok elé állítja a könyvtárakat és a műszaki-gazdasági tájékoztatás egyéb a l a k u l a t a i t . A tájékoztató-szolgálatnak a dolgozók részvétele alapján hozzá k e l l járulnia: a / a tudományos-műszaki és gazdasági fejlődés helyes rész­

arányainak meghatározásához, b/ a h a z a i és külföldi tudományos és műszaki ismeretek maximális érvényre juttatásához, c / a b e t e r v e z e t t műszaki-fejlesztési f e l a d a t t e r v e k eredményeinek idejekorán történő hasznosításához, d/ a h a z a i és külföldi haladó ismeretek terjeszté­

séhez, e/ a nemzetközi és a s z o c i a l i s t a együttműködés elmélyítéséhez szükséges, hogy a könyvtárak egységes rendszerén belül minőségi vál­

tozás következzék be,de f e j l e s z t e n i k e l l a műszaki-tudományos és gaz­

dasági tájékoztatás rendszerét i s . A z e d d i g i eredményekből megállapít­

ható,hogy a legjobb eredményeket az olyan termékekre vonatkozó tájé­

koztató szolgálatban érték el,amely termékek a nemzetközi p i a c k r i t i ­ kájának vannak kitéve.Biztosítani k e l l a tudomány és a gyakorlat kö-

A tudományos-tájékoztató intézmények dolgozói tudományos kép­

zettségének emeléséről.- /0 povüsenli naucsnoj k v a l l f i k a o i i r a b o l n i - kov naucsno-informaoionnüh u o s r e z s d e n i j / - P01USKIN, V.A. - Kaucsno—

Tehnioseszkaja I n f o r m a c i j a , l . s z . 1963. 14-17.p.

A Bzovjet tudományos-tájékoztató intézetek tudományos munkatár­

s a i két kategóriába sorolhatók: tájékoztató- és kutató-szakemberek.

Ez utóbbiak teremtették meg és f e j l e s z t i k tovább a z t az u j tudomány- B.S.

329:331/437/:659.24

zötti szorosabb k a p c s o l a t o t . A.Gy.

374.6:659.24/.25.007.2

(15)

Figyelőszolgálat

ágat, melyet tudományos tájékoztatás-elméletnek neveznek.

A kiváló képzettséggel rendelkező szakembereknél i s fennáll a dekvalifikáoió veszélye. Szakmai képzettségük emelése - az u j i n f o r ­ mációs eszközök és módszerek elsajátítása terén - akár össz-szövet­

ségi /köztársasági/, akár intézeti s z i n t e n s z e r v e z e t t továbbképző t a n f o l y a m o k , i l l . szemináriumok utján oldható meg. A V I N I T I - b e n most s z e r v e z e t t t a n f o l y a m o k i s e z t a célt szolgálják.

A tudományos tájékoztatás f e l a d a t a i v a l es módszereivel való meg­

ismerkedés ma még csak a tájékoztató intézetekben f o l y i k , ezek e l s a ­ játítását azonban - a szakemberek képzése közben - már a fő- és szak­

középiskolákban e l k e l l k e z d e n i .

A VINITI-nél 1959-ben a s p i r a n t u r a a l a k u l t a tudományos tájékoz­

tatás-elmélet szakemberei részőre. A megoldásra váró problémaköröket A . I . MIHAJLOV p r o f e s s z o r irányításával dolgozták k i , melyet a közel­

jövőben t e r j e s z t e n e k a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elé. Az as­

piránsok két nagy kérdéscsoport - elméleti és g y a k o r l a t i - problémái­

nak megoldási lehetőségeit kutatják. B.M.

406:622

PÉCZELY A n t a l : Jót vagy semmit? Bányászati nyelvmüvelés.- Bányá¬

s z a t i Lapok, 1963. 7.sz. 498-499.p.

408.01

Az idegen n y e l v e k akadálya.- /The f o r e i g n language b a r r i e r / - HOLMSTROM, J.E. - A s l i b Proceedlngs, 14.k. 12.sz. 1962.deo. 413-425.P.

A j e l e n l e g i 2796 élő n y e l v közül az UNESCO s z e r i n t 75-nek v a n ­ nak tudományos és műszaki szótárai. Ez a szám tovább csökkenthető;

általában 30-50 n y e l v az, amelyen jelentős müvek j e l e n n e k meg az a l ­ k a l m a z o t t tudományok területén.

A megjelenő tudományos kiadványok szempontjából legjelentősebb n y e l v e k /fontossági s o r r e n d b e n / az a n g o l , az o r o s z , a német és a f r a n ­ c i a . Ezután /betűrendben/ a h o l l a n d , a japán, a l e n g y e l , az o l a s z és a spanyol következnek. Ezekhez c s a t l a k o z i k t i z e d i k n e k a k i n a i , amely 20 év múlva jelentőségben meghaladhatja a l e g f o n t o s a b b a k a t i s .

A tudományos érintkezés n y e l v i problémáinak megoldására az aláb­

b i lehetőségek jöhetnek számításba:

1 . Megállapodás néhány vagy k i f e j e z e t t e n egy n y e l v / e s e t l e g mű­

n y e l v / általános használatában;

2. A nyelvtudás általános fejlesztése;

3. A fordítási munka fokozása /gépi u t o n i s / , a fordítások n y i l ­ vántartásának fejlesztése.

A n y e l v i akadályok leküzdésének e g y i k legalapvetőbb feltétele az, hogy a szakterminológiák területén nemzetközi megállapodások u t ­

ján egyőntetősóg a l a k u l j o n k i . B.S.

(16)

TMT 1963.október X.évf. 8.szám 409.2:62

A műszaki beszéd alaptörvényei.- . .

RETTEE Gy. - Felsőoktatási S z e m l e ,3. s z . 1 9 6 3 . I I I . 154-160.p.

A műszaki beszéd i s művészet; f o r m a i , pszichológiai, pedagógiai o l d a l a i r a érvényesek az előadásmüvészet törvényei. £ törvények isme- r e t e s e g i t a sokszor nehéz szakmai mondanivaló megértetésében.

A műszaki beszédnek több fajtája v a n : az álló beszéd /előadás, tanulókör/

az Írott beszéd /könyv, j e g y z e t / az ülő beszéd /konzultáció, r a j z t e r e m /

a bemutató beszéd /műhelygyakorlat, demonstráoió/

Az álló beszédnél az előadó és a hallgatóság között térbeli kap­

c s o l a t van, de az időbeli v i s z o n y egyoldalú, h i s z e n az előadó s z a b j a meg az Időbeosztást. Az Írott beszédnél az időbeli v i s z o n y kötetlen, - a szerző a z t nem korlátozhatja - de térbelileg t e l j e s az elválasz- tottság. A térbeli elválasztottság és az időbeli egyoldalúság akkor oldódik f e l , h a mind az álló, mind az Írott beszéd aktivizálja a hallgatóságot. E z t a műszaki beszéd törvényeinek felhasználásával érhetjük e l .

A műszaki előadásnál az előadó s z a b j a meg a stílust, a tárgy az előadás jellegét, a hallgatóság az előadás módját. Az előadás célja elsősorban a z t elmondani, a m i t könyvben, j e g y z e t b e n nem l e h e t leír­

n i . A jő könyv a l i g h a jó előadás. Az előadás f e l a d a t a az anyag f e l ­ lazítása, b o n y o l u l t s z e r k e z e t e k elmondása.

Az Írott beszéd l e g f o n t o s a b b szabálya: "könyvet csak akkor i r j , ha fejből Írod. Gondolj meg minden szót. Ugyanakkor: ne gondolkozz Írás közben, m e r t h a l o t t l e s z a mondanivalód és p o r o s . Ez a két sza­

bály így együtt i g a z . " "Lehetőség minél kevesebbet k e l l j e n v i s s z a l a ­

p o z n i . " Sz.T.

651.45

Az Írásbeli munkák csökkentése.- / Z u r Reduzierung von S c h r e i b - a r b e i t e n / - ROHRMANN, J . - D i e W i r t s c h a f t Ausgabe A I S . k . 21.sz.

1963.«áj.27. 17.P.

A racionalizáláson és a korszerű t e c h n i k a alkalmazásán kívül az első lépés a köriratok, irányelvek és jelentések számának és t e r j e ­ delmének alapos felülvizsgálata, melynek legalább 5-10 st-os csökken­

tés l e h e t az eredménye. Fontos az i r a t o k stílusának egyértelműsége és egyszerűsége i s . Nem igényel külön átszervezést és i g e n célrave­

zető a távirati stílus bevezetése. A l k a i utazása esetén elmaradnak a megszólítás, bevezetés, n y e l v i f o r d u l a t o k , összekötő mondatok, a be­

fejezés és üdvözlés formulái i s . A távirati stílusra az i r a t r a nyo­

m o t t bélyegzővel figyelmeztetjük a címzettet. E z z e l a módszerrel egy jól bevált kísérlet s z e r i n t 30 # - k a l sikerült az Íratok számát csök­

k e n t e n i . Jő eredménnyel járt még a levélmásolatok segítségével l e b o ­ nyolítható villámválasz-eljárás, v a l a m i n t a sémalevelek használata i s . Naponta visszatérő rövid szövegek esetében bélyegzők használha­

tók. Dcs.

(17)

figyelőszolgálat

651.838.4

Az iparvállalatok irányításához szükséges információk f e l d o l g o ­ zásának komplex gépesítése.- /KomplekBznaJamehanizacl.1a obrabotki informaoii d i j a u p r a v l e n i j a promüslennümi p r e d p r i j a t i j a m i / - USZISZ- KIN, F.L. - Mehanizacija i a v t o m a t i a a c i j a Proizvodsztva,17.k. 2.sz.

1963.fehr. 45-59.P.

A gépesített információ" feldolgozás műszaki műveletei a követ­

kezőképpen csoportosíthatók:

1. Kódolás, adatok bevezetése és nyerése: a / az e r e d e t i i n f o r ­ mációk rögzítése kódolással; b/ az adatok gépre tevése; c / előállí­

tásuk betűrendes-számos nyomtatott alakban; d/ megjelentetése kódol­

tan az információvivő gépen.

2. A r i t m e t i k a i műveletek / a l g e b r a i összegezés; szorzás; osztás/.

3. L o g i k a i műveletek: a / a j e l e k növekvő számsorrendben való rendezése /osztályozás/ és csoportosítása; b-c/ csoport kiemelése a halmazból az "egyenlő", a "kisebb", "nagyobb", "tól-ig" j e l e k a l a p ­

ján; d/ csoportok együttes megválasztása és válogatása a páros, azo­

nos j e l értékű halmazokból.

4. Kombinációs műveletek, azaz a l o g i k a i és a r i t m e t i k a i müvele­

tek cseréje, egyikről a másikra, bizonyos i s m e r t e t e t t határ felté­

t e l e k alapján.

A müveletek jellegzetessége az információk gyakori megfordítása, azaz egy c i k l u s keretében a korábban vizsgált vagy értékelt informá­

ció ismételt értékelése.

Az Ínformáció feldolgozás célszerű berendezései a lyukkártya­

gépek. A számoló-lyukkártya-gépek lényegében funkcionális automaták.

Az osztályozó /SZ/ és elosztó-válogató gépek /RFM/ rendeznek, e l o s z ­ tanál: és kiválogatnak a lyukkártya j e l e i alapján; a számitő perforá- torok /VP/ a r i t m e t i k a i feladatokat oldanak meg, az eredményeket kó­

dolják a lyukkártyára; a tabulátorok /T/ a l g e b r a i összegezést végez­

nek; a reprodukáló gépek /RM/ megfejtik és lyukkártyákra nyomtatják a rájuk kódolt információkat; a leolvasó perforátorok leolvassák és perforálják a lyukkártyára f e l v i t t adatokat g r a f i k u s j e l e k formájá­

ban; mig az összesítő perforátor / P l / a tabulátor által kiszámított adatokat perforálja.

A gépparkba programvezérlésű memória egységekkel rendelkező e¬

lektronikus számoló-lyukasztó gépek i s besorolhatók, melyek nagy­

mértékben növelik a gépesítés hatásfokát, mind a számitások, mind az adatok kidolgozása és kiadása szempontjából.

Az egyes gépek sorrendje, összekapcsolása a feladatoknak megfe­

lelően változtatható.

A t a p a s z t a l a t o k a z t mutatják, hogy a tömeges e r e d e t i informáci­

ók gépesítésének leghatásosabb módja a g r a f i k u s jelzésű un. duál kár­

tyák /olyan lyukkártyák, melyek az e r e d e t i dokumentumot i s j e l e n t i k /

használata. T.E.

651.925:778.1/047.1/

Másoló és sokszorosító t e c h n i k a . - /Kopier- und Vervielfálti- guiigatichnik/ - FRANK, 0. - VDI Z e i t s c h r i f t , 105.k. 11.sz. 1963.áp- r i l . l l . 468-470.p.

(18)

TMT 1963.október X.évf. 8.szám A reprográfia az utóbbi években egyre jobban automatizálódik, különböző eljárások kombinálódtak, ezáltal a másolásnak és sokszoro­

sításnak fontos szerep j u t . A diffúziós eljárással, gyorsan l e h e t több példány nyomóeredetit készíteni az átnyomásos eljárás részére, Így nagyobb példányszám i s nyomható i l y e n módon. T e r v r a j z o k más f o r ­ mátumra való áttétele mikrofilm.segítségével sok munkát és időt t a ­ karít meg. 70 mm-es f i l m használata esetén bármilyen nagyságú n a g y i ­ tások készíthetők.

A fénymásoló eljárásoknál ujabban ammóniák h e l y e t t hőhatásu e- lőhlvást alkalmaznak, a vegyszerek a papírban vannak, előhívásuk t e l j e s e n s z a g t a l a n . - A Thermofax eljárás szintén meleg eljárással dolgozik, azonnal pozitív képet ad, a papír nem fényérzékeny. - Az elektromásolőgépek ma már i g a z i i r o d a i gépek, mert minden munkafolya­

matot önmaguk végeznek a gép belsejében. Csak a másolandó e r e d e t i t k e l l b e l e t e n n i , a kész másolat automatikusan kijön.

Az elektromos Írógépek egyenletes e r e d e t i t biztosítanak a sok­

szorosító eljárásoknál. Az automata Írógépek nagyon leegyszerűsítik a munkát, mert különböző sémaszövegeket Írnak. - Figyelemreméltó az automatizálás az i r o d a i o f s z e t eljárásoknál i s , ahol elég a papir, vagy alumínium fóliát a gépbe t e n n i , az összes további müveleteket

a gép önmaga végzi e l . G.A.

651.926/73/

Fordítási tevékenység az Egyesült Államokban és a jövő kívánal­

mai.- / T r a n s l a t i o n a c t l v l t i e s i n the United S t a t e s and reqlrements ÍTrEixre/ - WALKET, E.M. - S p e c i a l l i b r a r i e s , 54.k. 2.sz. 1963.febr.

76-83.p.

A szakirodalmi termés több mint 50 #-a nem-angol nyelven j e l e ­ n i k meg. Átültetése egyre sürgetőbb f e l a d a t . 1970-re a lefordítandó szövegek összterjedelme több mint 4 billió sző l e s z . A lefordított anyag mennyisége messze elmarad ettől; p l . 1959-ben a kormányzat ál­

t a l lefordíttatott szövegek mindössze 51 millió szóra rúgtak.A f o r ­ dítás-probléma rendezésére irányuló első lépéseket a S p e c i a l L i b r a ­ r i e s A s s o c i a t i o n /Szakkönyvtárak Egyesülete/ t e t t e . E kezdeményezés­

ből nőtt k i a Chicago-ban levő T r a n s l a t i o n s Center /Fordítások Köz­

pontja/. Ez gyűjti, tárolja és a d j a használatba a fordításokat. Ál­

lománya j e l e n l e g kb. 70 000 darab. A leggyakoribb nyelvek: orosz,né­

met, f r a n c i a , japán, o l a s z , skandináv nyelvek, szláv nyelvek, k i n a i , spanyol, román. Mind az állami, mind a nem-állami szervek fordítot­

t a anyag befut i d e . A beküldők kilétét szigorú titokként k e z e l i k , és nagy súlyt helyeznek érdekeik védelmére. 1960-ban a Központ felmérő vizsgálatokat végzett, és erről jelentést adott k i . Ennek néhány meg­

állapítása. Az utóbbi öt évben 678 kutatással foglalkozó intézmény¬

ismerte f e l a külföldi anyag lefordításának szükségességét. A l e g ­ több fordítás ma még német, f r a n c i a és orosz nyelvekről készül. A fejlődés iránya a z t mutatja, hogy a jövőben az orosz, német, japán lesznek a vezető nyelvek. A fordításoknak több mint felét főiskolák, kutatóintézetek, tudományos egyesületek, vállalatok személyzete ké­

szíti, s csak mintegy 40 1>-& készül forditó-irodákban. A költségek 50 és 20 000 % között mozognak. A forditás-probléma rendezésére min-

(19)

Figyelőszolgálat

den érdekelt bevonásával nagyszabású országos t e r v e t k e l l k i d o l g o z ^

n i . ° -G

659.13:659.24

A vállalati s z a k i r o d a l o m és hirdetések a műszaki-gazdasági tá­

jékoztatás keretében.- /Eráoa s f i r e m n o u l i t e r a t u r o u a inzerátml v u t v a r e T E l / - SRSBN, A. - Technická k n i h o v n a , l . s z . 1963.jan. 14-22.p.

A vállalati s z a k i r o d a l o m és a vállalati hirdetések között sok a közös vonás. Fő jelentőségtik, hogy szemléletesen és gyorsan tájé­

k o z t a t n a k . A hirdetéseket r e n d s z e r i n t nem tartják nyilván. Ha szak­

c i k k e k hivatkozásként támaszkodnak rájuk, akkor f o r m a i és funkcioná­

l i s szempontbál a könyv-jellegű szakirodalommal azonos értékűek. A könyv-jellegű vállalati s z a k i r o d a l o m elsősorban mühelyi kézikönyvek­

ből, tartalékalkatrész jegyzékekből áll. Az üzemi folyóiratok a vállalat termékeit értékelik, tudományos fejtegetéseket t a r t a l m a z n a k a vállalatot érintő kérdésekről. A prospektusok a nagyközönség ré­

szére készülnek. A vállalati s z a k i r o d a l o m dokumentálása k i t e r j e d : a/

valamennyi nyilvántartott p r o s p e k t u s r a és b / a nyilvántartott p r o s ­ pektusok s z e l e k t i v dokumentálására. A dokunentálás intenzitása több­

féle l e h e t . A dokumentációs feldolgozás jellegzetességei: ha a t e r ­ méket több folyóiratban h i r d e t i k ós i s m e r t e t i k , a z t tartják nyilván, hogy mi az u j a hirdetésben, m i l y e n adatok hiányoznak, mely alkatré­

szekről t a r t a l m a z jő r a j z o k a t s t b . A vállalati s z a k i r o d a l m a t osztá­

lyozzák, katalogizálják,és összeállítják a gyártők jegyzékét. A.Gy.

659.24/.25/420/

A műszaki-tudományos tájékoztató szolgálat Angliában.- /o s l u z - i n f o r m a c y j n e j w A n g l i i / - CIECHANOVSKA, J. - P r z e g l a d ~ B i b l i o t e c z - ny, 31.k. l . s z . 1963.jan-máro. 42-48.p.

A c i k k a l e n g y e l Központi Műszaki-Tudományos Dokumentációs I n ­ tézet működésének a l a p e l v e i v e l összehasonlitva i s m e r t e t i az a n g o l tá­

jékoztató szolgálat tevékenységét és felépítését.

Az angol tájékoztató szolgálatnak n i n c s központi s z e r v e . E g y i k legnagyobb egysége az A s s o c i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e s and I n f o r m a ­ t i o n Bureaux.Fő f e l a d a t a a műszaki tájékoztatás nyújtása.

Szakemberek véleménye s z e r i n t Angliában a l e g j o b b a n megszerve­

z e t t tájékoztató intézet a The B r i t i s h Non-Ferrous M e t a l s Research A s s o c i a t i o n I n f o r m a t i o n Departament and L i b r a r y . /A Nem-Fémes Fémek Angol Kutatási Társaság Könyvtára/. A különböző tájékoztató társasá­

gok saját hatáskörben tevékenykednek.

A szerző értékelése s z e r i n t a dokumentáció kérdése Lengyelország­

ban, a h o l korszerű eszközökkel és módszerekkel dolgoznak, kedvezőbb m i n t Angliában.

A c i k k egyben illusztrálja a műszaki világirodalom n y e l v s z e r i n ­ t i megoszlását i s . UNESCO adatokból kitűnik, hogy a műszaki-tudomá­

nyos i r o d a l o m több m i n t 50 #-a angol n y e l v e n j e l e n i k meg. B.J.

(20)

TMT 1963.október X.évf. 8.arám 659.24

A tájékoztatás dolgozóinak részvétele a különböző kérdések tény- leges~éllasának meghatározásábani- /Pcast i n f o r m a c n i c h p r a c o v n i k u na zjistováni skutecného s t a v u p r i s l u s n y c h p r o b l e m a t i k / - WIESENBERGER,I.

Technická knihovna, 2.sz. 1963.febr. 48-53.p.

A különböző kérdések tényleges állásának meghatározása egyre sürgetőbb f e l a d a t . Lehetőségei azoknak a módszereknek folytán bővül­

nek, amelyek módot nyújtanak a kérdések megközelítésére. A tájékoz­

tatás dolgozói nagy lehetőségekkel rendelkeznek a tényleges állapot feltárására. A szükséges a d a t o k a t , összefoglalókat éppen a tájékoz­

tatás dolgozói bocsátják leginkább a szakág rendelkezésére. A jő tá­

jékoztatás előfeltétele azonban a tényleges h e l y z e t h e l y e s i s m e r e t e . Szükséges tehát, hogy a tájékoztatás dolgozói alaposan megismerjék a tényleges h e l y z e t e t azon a területen, amelyek működnek, hogy ismer­

jék a kérdések h a z a i és külföldi megoldásait. I l y e n célból hasznosí­

t a n i k e l l mindama eszközöket, amelyek a megismeréshez közelebb v e z e t ­ hetnek. E r r e t e k i n t e t t e l h e l y e s e n k e l l hasznosítani a tájékoztatási szervek, a l a k u l a t o k és dolgozók munkáját. Ezek f e l a d a t u k a t l e g t e l j e ­ sebben akkor látják e l , ha tájékoztatási anyaguk minél t e l j e s e b b és időszerűbb, a d a t a i k p e d i g , bárhonnan származzanak i s , minél t e l j e ­

sebbek, f r i s s e b b e k , pontosabbak. A.Gy.

659.24»027

A könyvtárak részvétele a műszaki-gazdasági propaganda-akciókban.

/ücast knihoven v a k c i c h technickoekonomické propagandy/ - VEJS0VA..A.- Technická k n i h o v n a , l . s z . 1963.jan. 23-25.p.

Minden könyvtárnak más-más a ténykedés! iránya és jellege,mások a segédletei és munkamódszerei. A népkönyvtárak számára kiadták a

"Csehszlovák műszaki és gazdasági szakfolyóiratok jegyzékét." 1963.

évben a népkönyvtárak számára a műszaki szakirodalommal k a p c s o l a t o s ténykedésre vonatkozó előadások jegyzéke i s m e g j e l e n i k . Valamennyi t i p u s u könyvtárnak az u j t e c h n i k a és haladó technológia terjesztésé­

ben k i f e j t e t t munkássága megjavítását és a tapasztalatcserét célozza az a szeminárium, amelynek hozzászólásait külön összefoglaló gyűjte­

mény formájában megjelentették. A tapasztalatcserét, m i n t u j módszer­

t a n i formát, a jövőben tovább f e j l e s z t i k . "Műszaki-gazdasági propa­

ganda és az állami tudományos könyvtárak f e l a d a t a i " címmel másik sze­

mináriumot i s s z e r v e z t e k . Célja az állami tudományos könyvtárak n a ­ gyobb fokú bekapcsolása v o l t a műszaki-gazdasági propaganda-akciók­

ba. A szeminárium keretében az alábbi következtetésekre j u t o t t a k : 1 . Meg k e l l t e r e m t e n i a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság és a t u ­ dományos könyvtárak közötti k a p c s o l a t o t , 2. Szükséges, hogy a tudomá­

nyos könyvtárak rendszeresen f i g y e l e m m e l kísérjék a népgazdaság kér­

déseit, 3. Szükséges, hogy köröljék a Műszaki Könyvtár keretében "á l e g j o b b t a p a s z t a l a t o k a t , és általánosítsák a műszaki-gazdaság! p r o ­

paganda legmegfelelőbb módszereit. A.Gy.

(21)

Figyelőézolgálat

659.24:027.021

Segítség az egységes rendszerű műszaki ée tudományos könyvtárak részére.- /Pomoc k n i h o v e n jednotné soustavy r o z o v o j i vedy a t e c i m i c ~ k y / - HOEAK, F. - K n i h o v n i k , l . s z . 1963.Jan. 5-8.p.

A Központi Könyvtári Tanács plenáris ülést hívott össze az 1959 évi 53.sz. törvény nagyobb mértékű érvényre juttatása érdekében. A törvény kimondja, hogy a könyvtárak f e l a d a t a hozzájárulni a tudomány és t e c h n i k a fejlesztéséhez, az i s m e r e t e k terjesztéséhez és a p o l i t i ­ k a i , v a l a m i n t gazdasági f e l a d a t o k megoldásához. Külön bizottságok vizsgálták meg az egységes rendszerű könyvtárak által a tudománynak és technikának nyújtott segítség kérdését, a könyvtárak igazgatását és koordinálását a népgazdasági és ideológiai kérdések megoldása tük­

rében. Megállapították, hogy a tudományos könyvtárak esetében t e r v e ­ zési hibák f o r d u l n a k elő. Egyes könyvtáraknak n i n c s i s tervük.Az ál­

l a m i tudományos könyvtárak specializálása tekintetében határozatok már születtek, a beszerzéseknél azonban ez a g y a k o r l a t még nem hono­

s o d o t t meg. A devizaköltséggel járó beszerzések nehézségbe ütköztek.

A speciális bibliográfiákat több könyvtár i s nyilvántartja, a k o o r ­ dinálás hiányából kifolyólag. Jól bevált egyes könyvtárak esetében a nemzetközi könyvkölcsönzés. Számos könyvtár az u j tudományt és t e c h ­

nikát kiállítások utján propagálja. A.Gy.

659.24:371.212

A tudományos könyvtárak segitsége a tanuló-dolgozóknak és ifjú tudományos munkatársaknak.- /Zvysenou p o z o r n o s t kde .11.1 e t r e b a / - JAKÜBICEK, M. - Enihovnik,' l . s z . 1963.jan. 14-16.p.

A tudományos könyvtárak f e l a d a t a i közé t a r t o z i k az olvasók e¬

gyes c s o p o r t j a i szükségleteinek kezdeményező f i g y e l e m m e l kisérése és a mutatkozó szükségletek kielégítésére irányuló törekvés. Egyre na­

gyobb mértékben kerülnek előtérbe a foglalkozásuk m e l l e t t tanulmányo­

k a t folytató dolgozók könyvtári szükségletei. Megállapítható azonban, hogy a könyvtárak fejlődése nem t a r t lépést az e s t i t a g o z a t o k o n t a n u ­ ló dolgozók számának gyors növekedésével. I g e n alkalmas és már kipró­

bált a tájékoztatásnak az a formája, amelyet a tudományos könyvtárak a dolgozóknak tanulmányaik megkezdésekor Írásban nyújtanak mindama szolgáltatások felől, amelyeket részükre a könyvtárak különleges i n ­ tézkedések mellőzésével nyújthatnak. Jól bevált a főiskolák, e g y e t e ­ mek első évfolyamain t a n u l Hiányokat kezdők levélbeli tájékoztatása i s . Helyes, ha rámutatnak a tanuló-dolgozóknak nyújtható szolgáltatások­

r a , a könyvkölcsönsés lehetőségeire, ha közlik az ajánlott s z a k i r o ­ dalom jegyzékét. Szükséges, hogy a tankönyvekből és hasonló jellegű munkákból a könyvtárak 20-25 db-ot szervezzenek be. Egyes főiskolai könyvtárak az I . évfolyam hallgatói számára külön ismertetőelőadást

t a r t a n a k . A.Gy.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

„Kurtavassal lett fenyítve”.. hírszerzés, – I.Cs.] Rövid kihallgatás után Péter Gábor utasította Kovács Józsefet, hogy lássa el a baját. Kovács József szadista

A szakemberek egyetértenek abban, hogy Magyarországon a hátrányos helyzetű, a tanulásban leszakadt gyerekek iskolán belüli problémája, lemaradásuk kompenzálása csak

80 általános iskolájában folyik már az új tanterv szerinti kísérleti oktatás, most már a tankönyvpótló jegyzetek alapján készített kísérleti tankönyvvel (15), kb.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.. Ez a rendelkezés nem tekinthető

E dolgozat célja, hogy tájékoztasson az Országos Közoktatási Intézet adatbankjában hozzáférhető helyi testnevelés tantervek fontosabb tartalmi jellemzőiről.. A

Magyarország első többfunkciós, illetve több könyvtártípust magába fogadó nagykönyvtá- ra, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont egyik meghatározó

3. egyetért azzal, hogy az  1.  pont szerinti előadás-sorozat megvalósításához 2019. évben 150 000 000 forint forrás biztosítása szükséges, valamint

A megvizsgált 21 Komárom megyei település közül 9 —— melyek erősen, illetve gyengén városias jellegű települések —— az ,,átlagtelepülés" felett, 11