• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle megtekintése"

Copied!
26
0
0

Teljes szövegt

(1)

A kézikönyv tájékozódási eszköz: szerzői s e g i t e n i kívánják a használókat az eljárás kiválasztásában, de nem céljuk - ami egyéb­

ként veszélyes i s lenne - hogy gyakran hasonló, de sohasem t e l j e s e n azonos problémáikra kész megoldásokat adjanak.

+++*+++

F O L Y Ó I R A T S Z E M L E

92 001.815/05/.002.5:681.14-521 A permutációs mutató elkészítése betűrendes könyvelő-lyukasztó­

gépek segítségével. - /Podgotovka permutacionnogo u k a z a t e l j a s z po- moscs'ju alfavitnüh szcsetno - perforacionnüh masin/ - CSERNUJ,A.I.- MACAK.N.M. - KUZHECOVA.E.K. - HTI, 4.sz. 1964.ápr. 20-29.p.

A VINITI tudományos-módszertani osztályán kísérletet végeztek a permutációs mutatók elkészítésére a betűrendes könyvelő-lyukasztógé­

peken. E r r e a célra egyszerű sémát dolgoztak k i . A kisérlet megmutat­

t a , hogy a kidolgozott technológiai séma t e l j e s e n megfelel a folyó publikációk rendszeres elkészítésére. Minőségi szempontból a permu­

tációs mutatók nem maradnak e l a hasonló külföldi mutatók mögött, amelyek elkészítésére nagy e l e k t r o n i k u s számítógépeket használtak.

Kitűnt az i s , hogy a betűrendes könyvelő-lyukasztőgépeknek nagy lehetőségei vannak a tudományos tájékoztatási folyamatok gépesítésé­

ben.

A permutációs mutatók - más szóval k u l c s s z a v a s mutatók a mikro- szövegben - elkészítésére fordított idő rövidítése céljából az egyik műveletet célszerűen nem kézzel, hanem kártyaválogató géppel k e l l vé­

gezni. /F.S./

93 001.815:681.61:676.816.5 Lyukszalag alkalmazása az Atomenergiaügyi Kormánybiztosság köz­

ponti dokumentációs szolgálatában.- / A p p l i c a t i o n de l a bande perfo- rée au s e r v i c e c e n t r a l de documentation du commissariat a l ' e n e r g i e atomique/ - CHOHEZ.A. - UFÓD - L a Documentation en Francé, 32.k.2.sz.

1964.márc.-ápr. 3-38.p.

Két periodikus kiadvány - B i b l i o g r a p h i e S c i e n t i f i q u e Hebdoma- d a i r e és a Physindex - előállításánál alkalmaznak F l e x o w r i t e r l y u k -

(2)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám

ezalagirőgépeket. Mindegyiknél más módon. A BSE h e t e n t e megjelenő fü­

z e t e i kb. 2000 cimleirást és tárgyi i n d e x e t tartalmaznék, továbbá összeállítanak hozzá negyedéves, féléves és éves kumulatív tárgyi és szerzői i n d e x e k e t i s . Előállításánál kombinált lyukszalag-lyukkártya technikát alkalmaznak. A címleírásokról a P l e x o w r i t e r e n s t e n c i l e k e t i r n a k . Közben automatikusan l y u k s z a l a g készül, mely a tárgyi és s z e r ­ zői index-tételeket t a r t a l m a z z a . A l y u k s z a l a g nyomán az index-téte­

lekről automatikusan ICT-SAMAS gépi lyukkártyákat állítanak elő. A kártyákat géppel r e n d e z t e t i k , s utána az index szövegét tabulétorgép- p e l kiíratják. - A Physindex a u t o - i n d e x e l t k u r r e n s bibliográfia. En­

nek címleírásait Bzintén P l e x o w r i t e r e n irják, ugy hogy egyúttal a t e l j e s címleírásról l y u k s z a l a g készül. A l y u k s z a l a g bemeneti közeg az IBM 1401 adatfeldolgozó berendezéshez, mely automatikusan állítja elő a Physindex füzetének szövegét, elkészíti hozzá a tárgyi a u t o -

i n d e x e t , v a l a m i n t a szerzői i n d e x e t . /O.G./

94 002 Irodalmi áradat és a r e j t e t t irodalom.- / L i t e r a t u r f l u t und v e r ­

eté ckte-TTE«:aiu^r~^TiöT^ Werksbücherei,

13.k. l . s Z . 1964.okt.-nov. 15-16.p.

Exakt adatok a kül- és belföldi szakirodalmi áradatról ritkán állnak a könyvtárosok rendelkezésére, a becsült adatok sokszor megté- vesztőek. A Verlag Dokumentation der Technik, München-Pullach, gondo­

zásában, a Műszaki Dokumentáció és Bibliográfia Kézikönyve /Handbuch der Technischen Dokumentation und B i b l i o g r a p h i e / I . kötetében első Ízben j e l e n t e k meg pontos adatok az 1959-1963 évek műszaki és gazda­

sági irodalmáról. 35 nemzeti és nemzetközi bibliográfiából gyűjtött és más b e l - és külföldi szakkiadók és intézetek által megadott ada­

tok s z e r i n t a technika és gazdaság területén megjelenő u j kiadványok száma havi átlagértékben a következő:

ország 1959 1960 1961 1962 1963

NSZK 781 690 584 584 613

NDK 441 358 391 499 438

Anglia 444 397 398 390 350

Szovjetunió 173 226 159 155 253

USA 314 365 432 624 749

Egyéb országok 193 264 220 25? 239 Egyéb országok

2346 2300 2184 2511 2642 Az irodalmi áradat a d a t a i m e l l e t t a kézikönyv f o g l a l k o z i k az un.

r e j t e t t irodalom mennyiségi problémáival, valamint a megjelenő szak­

irodalom és a bibliográfiákban történő közreadás időpontja közötti

"átfutási idő" kérdésével. /Sz.T./

244

(3)

95 002.5.009.5:621.36 Az elektroeróziós és e l e k t r o l i t i k u s megmunkálási módszerre v o ­

n a t kőző tájékoztatás külföldön.- / I n f ormacl.ia za rubezsom po e l e k t r o - erozionnomu i e l e k t r o l i t i c s e s z k o m u metodam o b r a b o t k i / - GALUSZTJAN, R.G. - NTI, 4.sz. 1964.ápr. 55-58.p.

Az anyagok v i l l a m o s módszerű megmunkálása széles körben e l t e r ­ j e d t a rádiótechnikában, a fémkohászatban, a gépgyártásban, a bányá­

szatban, a fémmegmunkáló és más iparágakban. E módszerek fejlődését természetszerűen kiséri az elméleti és alkalmazási kérdésekre v o n a t ­ kozó közlemények számának növekedése.

A végzett vizsgálatok s z e r i n t az anyagmegmunkálás elektroerőzi- ós és e l e k t r o l i t i k u s módszereivel foglalkozó c i k k e k száma az USA-ban és Angliában 1962-ben több m i n t húszszorosán felülmulta az 1936/37 évi közlemények mennyiségét, és t i z s z e r v o l t nagyobb az 1946/47 évi­

nél.

A f e n t i két országban ez e m i i t e t t módszer s z e r i n t i megmunkálás­

s a l k a p c s o l a t o s információk növekedése az utóbbi 10 év a l a t t részben egybeesik az i p a r i termelés általános fejlődési mutatójával.

K i k e l l e m e l n i , hogy az elektrokémiai fémmegmunkálás elméleti a l a p j a i főként a polirozás területén fejlődtek és ezért az idevágó közlemények a szóbanforgó megmunkálást tárgyaló c i k k e k több m i n t 70 #-át adják.

Hasonló párhuzamosság állapítható meg a szabadalmak tekinteté­

ben i s . A-S./

96 002.513:659.24/.25/73:42/

A tájékoztatásÜTV Amerikában.- /American i n f o r m a t i o n / - Mac LACHlAI.jJ. - Rubber J o u r n a l , 147.k. l . s z . 1965.jan. 59.P.

A szerző az elmúlt esztendő novemberében az Egyesült Államokban tanulmányozta a gumi- és műanyagipari dokumentációt és tájékoztatást.

T a p a s z t a l a t a i nyomán összehasonlítást i g y e k s z i k a d n i e szakterület­

nek amerikái és a n g l i a i viszonyairól. Amerikában centralizált i n f o r ­ mációtároló és -visszakereső egységek f e j t e n e k k i eredményes munkát, Angliában e z t inkább a kutatóintézetek hálózata látja e l . Az a m e r i ­ k a i tájékoztató személyzet elsősorban kutatókból áll, és csak másod­

sorban könyvtárosokból. Az a m e r i k a i kutatók a könyvtári anyagot ön­

állóan, segítség nélkül akarják használni, ezért a műszaki könyvtá­

r a k s o k k a l nagyobb mértékben h e l y e z i k előtérbe az olvasók önkiszol­

gálását, m i n t az a n g l i a i könyvtárak. Az a m e r i k a i vállalatok l e g n a ­ gyobb része nem végez referáló-munkát. E z t megrendelhető szolgálta­

tások pótolják. Az a m e r i k a i a k ugy érzik, hogy az információ-vissza­

kereséshez nem elegendő a referatumanyag manuális átkutatása, hanem áz adatfeldolgozógépekkel végzett információkeresésre i s szükség v a n . Vannak i s számitógépes tájékoztatási szolgáltatásaik. A vállalatok belső dokumentumaik nyilvántartását-viBszakeresését saját lyukkártya­

gépparkjaikkal /elsősorban az IBM 101-es géppel/ végzik. Mig a RAPRA /Rubber and P l a s t i c s Research A s s o c i a t i o n o f Great B r i t a i n / a doku­

mentumfeltáráshoz és a referátumok visszakereséséhez egy eléggé komp-

(4)

TMT 1965.cároitxs III.évf. 3.8zám likált osztályozórendszert használ, a d d i g az USA-ban a tárgyszavas r e n d s z e r e k e t k e d v e l i k .

A lyukszalagirógépek o t t s o k k a l e l t e r j e d t e b b e k , m i n t e m i t t , p e ­ d i g ezek katalóguskártyák előállítására s o k k a l alkalmasabbak és o l ­

csóbbak, m i n t a Xerox-eljárás. /O.G./

97 002.513.5:65.011.54/.56:025.45 Számítógépek és az osztályozórendszerek.- /Computers and c l a s s i -

f i c a t i o n systems/ - FREEMAN.R.R. - J o u r n a l o f Documentation, 20.k.

3.sz. 1964.szept. 137-143.p.

A tanulmány áttekintést ad azokról a szakirodalomban közzétett tapasztalatokról, amelyek arról számolnak be, miként l e h e t az osztá­

lyozórendszereket, elsősorban az ETO-t adatfeldolgozóberendezésekkel végzett munkálatokhoz a l k a l m a z n i . E berendezések egyszerűbb típusai, a lyukkártyagépek esetében az ETO csak különböző korlátozásokkal hass--álható. A korlátozások oka a gépi lyukkártyának részint korlá­

t o z o t t t e r j e d e l m e , részint korlátozott Jelkészlete. Innen származott az a hiedelem, hogy az ETO adatfeldolgozóberendezésekkel nem munkál­

ható. Ennek ellenére több esetben v e t t e k igénybe lyukkártyagépeket.

E T O - s z e r i n t i katalógusok, bibliográfiák készítéséhez. A számitógépek­

nél az e m i i t e t t két korlátozás e l e s i k . Sőt egy müfogás alkalmazásá­

v a l az ETO-jelzetek sorolási r e n d j e i s előállítható. A számitógépek­

nek az osztályozás területén való alkalmazásával u j lehetőségek nyíl­

nak; p l . az ETO-táblázatok naprakész állapotban tartása, az osztályo­

zórendszerek i n d e x e i n e k előállítása, az i r o d a l m i anyag beosztályozá- sa gépi u t o n s t b . Bár a gépi tájékoztatás területein még ma i s erős a tartózkodás az osztélyozórendszerekkel, elsősorban az ETO-val szem­

ben, a szerző s z e r i n t ez az állásfoglalás idejét m u l t a . Az osztályo­

zórendszerek a számitógépes tájékoztatásnak hasznos eszközei./0 f. /

98 002.513.5:651.928 A s z i l l a b i k u s kódolás egy u j módszere.- /Un nouveau mode de c o -

d i f i c a t i o n s y l l a b i q u e / - CORDQNllIER.G. - UFÓD - l a D o c j m e n t a t i o n en Francé, 32.k. 2.sz. 1964.márc.-ápr. 39-49.p.

A tudományos fogalmak kódolására a szerző egy u j eljárást d o l ­ g o z o t t k i . E z t ismertető tanulmánya három részből áll. Az elsőben az általa i s y n t e r m a t i o n - n a k n e v e z e t t eljárás lényegét Írja l e . Doku­

mentációs célra egy műnyelvet s z e r k e s z t e t t . E n n e k s z a v a i a "synterm"- ek; a fogalmak közötti v i s z o n y o k a t kifejező ragok a "cosynterm-'-ek.

Egy tudományág a l a p f o g a i m a l t mássalhangzókkal, i l l e t v e mássalhangzó­

magánhangzó-együttessel f e j e z i k i . Vagyis az a l a p f o g a l m a k kódja egy szótagszerü a l a k z a t . Az alapfogalmakból származó fogalmak, v a l a m i n t az összetett fogalmak kódja az alapfogalmak kódjainak összekapcsolá­

sából eredő szó-szerű a l a k z a t . A második részben b e m u t a t j a , miként alkalmazható eljárása a f i z i k a területén. I t t a kódképzés alapját az alapvető mennyiségek f r a n c i a nyelvű megnevezéseinek kezdőbetűi képe-

246

(5)

z i k . A műnyelv szavainak képzése a f i z i k a i mértékegységek dimenziói­

nak nyomán történik. A harmadik rész a kémiai anyagok kódolásának módszeréről szól. Ennek alapját az elemek p e r i o d i k u s rendszerének

táblázata képezi. /O.G./

99 002.513.5.002.5:676.815.4:54+6(

Kulcsszavas mutatók összeállítása és felhasználása.- /0 szosz- t a v l e n i i i i s z p o l z o v a n i i u k a z a t e l e j t i p a "kljucsevüh s z l o v v k o n t e k - s z t e " / - VLEDUC.G.E.-SZTOKOLOVA.N.A. - NTI, 4.sz. 1964.ápr. 30-35.p.

Ez idő s z e r i n t a dokumentációs munka jelentős iránya a természe­

tes n y e l v e k felhasználása tájékoztatási visszakereső n y e l v gyanánt.A mesterséges n y e l v e k e célra való átirása bonyolulttá t e s z i e z t a problémát.

A kulcsszavas mutatók a legegyszerűbb példát szolgáltatják e r r e , amikor természetes n y e l v e t alkalmaznak információs visszakereső nyelvként.

Kísérleteket végeztek kulcsszavas mutatók felhasználásával kap­

c s o l a t b a n , amelyeket cimszöveg összefüggéséből v e t t e k különböző tájé­

koztatási szolgálatok r e f e r e n c e munkájának céljára. Kidolgozták az i l y e n kartotékok összeállításának legegyszerűbb módszerét, v a l a m i n t az eljárást, amelynek segítségével ezek a mutatók továbbiejleszthetők.

Ez az eljárás lényegében a k u l c s s z a v a k rubrikátorát j e l e n t i , amelyet az osztályozási e l v alapján s z e r k e s z t e t t e k meg. Elkészítették a ké­

m i a i vegyületek mutatóit a legegyszerűbb s z e r k e z e t i jellemzők a l a p ­ ján, amelyek kulcsszavas t i p u s u mutatókhoz és kartotékokhoz kiegészí­

tésül a kémia területén t e k i n t e t b e vehetők. /P.S./

100 002.513.5.002.5:681.14:669.018 Automatikus útmutató acélok és nem-vas alapú ötvözetek t u l a j d o n ­

ságairól és alkalmazásáról.- /0b avtomaticseszkom szpravocsnike po szvojsztvam 1 p r i m e n e n i j u s z t a l e j 1 s z p l a v o v na ne z s e l e z n o j oszno- ve/ - BABAEVA.A.P. - SZEJFER.A.L. - NTI, 4.sz. 1964.ápr. 36-39.p.

A vázolt "automatikus útmutató" szerkezetét t e k i n t v e a u t o m a t i ­ kus tájékoztatás-visszakereső r e n d s z e r , amelyet az " U r a l - 4 " e l e k t r o ­ n i k u s számitógépen valósítottak meg. A rendszer 13 ismérv-csoporttal d o l g o z i k , amelyek a v e g y i összetételtől a gyártási eljáráson, a m i k - r o s z e r k e z e t e n , a mechanikai tulajdonságokon át az alkalmazásig t e r ­ jednek. Ez ismérvek mindegyike bizonyos számú un. "meghatározót"

t a r t a l m a z . A meghatározók jegyzékének összeállításakor azokat a szak­

kifejezéseket használták f e l , amelyek a G0SZT szabványokban, kézi­

könyvekben vagy egyéb kohászati irodalomban találhatók.

• A meghatározók formális osztályozás szempontjából 3 c s o p o r t b a oszthatók: számjegyes k a r a k t e r i s z t i k u m o k r a , binér k a r a k t e r i s z t i k u m o k - r a és elmekre. A számmal k i f e j e z e t t v e g y i összetétel és tulajdonság számjegyes karakterisztikummá a l a k u l . Az egyes ismérvcsoportokhoz kódszámok kapcsolódnak. Példákat ad a kódtáblázatokra és i s m e r t e t i az adathalmaz betáplálás! eljárását a számitógép memóriaegységébe.

/ P . S . /

(6)

TMT 1965.március XII.éri. 3.szám

101 002.53:05:621.3 Az operatív visszakeresési anyaggyüjtemény.- /Opredelenie ope-

r a t i v n o g o poiszkogo fonda/ - CIGANIK,M. - NTI, 4.sz. 1964.ápr.10-16.p A tudományos k a p c s o l a t o k hatékonysága jelentős mértékben függ a tájékoztatási anyagbázis optimális felhasználásától, ami v i s z o n t min­

d i g kapcsolatos az anyaggyüjteinény minőségi és mennyisági feltételei­

v e l . E l v i jelentőségű a tájékoztatási források t e l j e s mennyisége és azok fajtánkénti megoszlása. A t e l j e s tájékoztatási forrásanyagot az a d o t t problematikára vonatkozó források, a vegyes területre v o n a t k o ­ zó források és az összes egyéb általános műszaki források adják.

Ha az egész forrásanyagot ténylegesen felhasználtra és tartalék­

r a o s z t j u k f e l , ugy a ténylegesen felhasználtban a l e g f o n t o s a b b a k a folyó folyóiratcikkek és a leglényegesebb szabadalmak, ugyanakkor a tartalék forrásanyagban elsőrendű s z e r e p e t játszik a szabadalmak t e l ­ j e s anyaga és a vállalati i r o d a l o m , továbbá a folyóiratcikkek anyaga.

Az elsődleges források hatékony felhasználása tekintetében rendkívül nagy jelentőségű az o p e r a t i v visszakeresési a l a p , amely magában f o g ­ l a l j a :

- a legjelentősebb folyóiratokat, m i n t alapvető visszakeresési anyaggyüj teaényt,

- a referálólapokat, m i n t kiegészitő visszakeresési a l a p o t , - a referance-anyaggyüjteményt,vagyis a hagyományos vagy gépesí­

t e t t kartotékokat és katalógusokat.

A v i l l a m o s i p a r o n belül vizsgálja a " V i l l a m o s vezetékek és kábe­

l e k " ás a "Szigetelő anyagok" o p e r a t i v visszakeresési alapjának lét­

rehozását. Külön f i g y e l m e t s z e n t e l az ágazati és szűk ágazati folyó­

i r a t o k feltárásának a bibliográfiai hivatkozások módszerének igény­

bevételével a referálólapokban és a c i k k e k után közölt irodalomnak a tájékoztatás szórási törvényének figyelembevételével. /P.S./

102 002.6/-191.2/

Gépi dokumentációs központ.- / Z e n t r a l s t e l l e für m a s c h i n e l l e Do­

kumentation /ZMD// - Dokumentation, P a c h b i b l i o t h e k , Werksbücherei, 13.k. l . s z . 1964.okt.-nov. 5.p.

A Volkswagen Müvek /NSZK/ 9,3 millió márkát ajánlott f e l egy gé­

p i dokumentációs központ felállítására. A Z e n t r a l s t e l l e für M a s c h i n e l l e Dokumentation /ZMD/ f o g l a l k o z i k

- a lyukkártya és l y u k s z a l a g gépi leolvasásának kérdéseivel, - a dokumentáció gépesítésének kutatási és fejlesztési problé­

máival ,

- tanfolyamok és szemináriumok rendezésével a dokumentáció gé­

pesítése területén dolgozó szakemberek részére.

A ZMD együttműködik a Max Planck Társasággal, melynek berende­

zéseit felhasználja a kutatómunkában, v a l a m i n t a F r a n k f u r t / M a i n b e l i I n s t i t u t für Dokumentatjonswesen-nel. /A ZMD j e l e n l e g i cime: Frank­

f u r t / M . Holzhausenstr.44./

Amig az IBM 1460 adatfeldolgozó gépet és a Zuse Z 31 válogató­

gépet a ZMD b e s z e r z i , a d d i g i d e i g l e n e s e n a göttingeni Számitási Köz-

(7)

pont IBM 1401 gépét használják.

A ZMD p i l l a n a t n y i l a g 15 munkatárssal d o l g o z i k , három osztály k e ­ retéhen:

- szervezési és módszertani osztály, - programmozási osztály,

- gépesítési osztály. /Sz.T./

103 002.63/729.1/

A dokumentációs és a tudományos-műszaki tájékoztatás Kubában.- /Dokumentation och v e t e n s k a p l i g - t e k n i s k I n f o r m a t i o n po Cuba/ - T i d -

s k r i f t för Dokumentation, 20.k. 5.sz. 1 9 6 4 . s z e p t . - o k t . 69-70.p.

Kubában 1963-ban létesítették az o t t a n i tudományos akadémia mel­

l e t t a tudományos és műszaki dokumentációs és tájékoztatási intéze­

t e t : I n s t i t u t o de Documentation e Információn C i e n t i f i c a y T e c n i c a /IDICT/. Ennek az intézetnek munkaköre k i t e r j e d a műszaki-tudományos

információs anyag gyűjtésére, alkalmazására és felhasználására, mód­

s z e r t a n i tanulmányokra, az egyes információs központok irányítására, a külföldi k a p c s o l a t o k fenntartására s t b . Az intézet különösén élénk

k a p c s o l a t o t t a r t f e n n a s z o c i a l i s t a országokkal. /F.F./

104 002.66 Referáló-kijelölő brigád munkája a volgográdi "Barrikádok" gyár­

ban.- /Rabota r e f e r e n t s z k i n grupp na volgogradszkom zavode " B a r r i k a - düV - ZAJKIN.G.G. - NTI, 1964. Jan. 12-13.P.

A gyárba beérkezett évi több ezer s z a k i r o d a l m i kiadvány f e l h a s z ­ nálása nem v o l t kielégítő.A legutóbbi időig az anyag átnézését és a f o n t o s közlemények kijelölését a műszaki könyvtár és a műszaki tájé­

koztatási osztály végezte.A felhasználás ellenőrzésének hiánya oda v e z e t e t t , hogy az értékes információk jelentős része felhasználatla­

n u l h e v e r t hónapokon át a p o l c o k o n .

Az újdonságok beható tanulmányozására és bevezetésük előmozdítá­

sára a gyár üzemeinek és osztályainak többségében létrehozták társa­

d a l m i alapon a referáló - s z a k i r o d a l o m kijelölő brigádokat, amelynek t a g j a i mérnökök és t e c h n i k u s o k . E c s o p o r t o k legfőbb f e l a d a t a a beér- . kező tájékoztatási anyag tanulmányozása, a műszaki újdonságok kivá­

lasztása a termelésbe való bevezetésük céljából. A c s o p o r t rögzítet­

t e munkarendjét és k i d o l g o z t a a j a v a s o l t műszaki újdonságok a l k a l m a ­

zásának ellenőrzési módját. /P.S./

105 002.66:685.3:622.33 Az igazgatás és a tájékoztatási munka szervezetének javítása a

népgazdasági tanácsokban es vállalatokban.- /Szoversensztvovanie "

sztrukturü u p r a v l e n i j a i i n f o r m a c i o n n a j a d e j a t e l ' n o s z t * v szovnarno- zah i na p r e d p r i j a t i j a h / - PODSIVALOV,Ju.E. - NTI, 4.sz.1964.ápr.3- 7.p.

(8)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám A szakosított ágazati nagyvállalatok - cégek - létrehozása a L v o v - i és más népgazdasági tanácsokban szorosan összefügg a vezetés tökéletesítésével, az adminisztrációs személyzet csökkentésével, a mérnöki munka jelentős megjavításával. A nagyobb műszaki c s o p o r t o k létesítése a vezető vállalatokban kedvező előfeltételeket t e r e m t a tájékoztatási munka tökéletesitésére.

A L v o v - i "Progreszsz" cipőgyári cég és a "Cservonoglavugol'"

tröszt tájékoztatási irodája példájának elemzése rámutat a tudomány eredményei és az élenjáró t a p a s z t a l a t o k terjesztésének és a termelés­

be való bevezetésének h e l y e s útjára. Az átszervezés előtt az informá­

ciós anyag u t j a a következő v o l t : a főmérnök, az információs mérnök, a mérnök szakértők, a termelési osztályok. Az átszervezés után: a cég tájékoztatási előadója, a szakértő mérnökök, a tervező-szerkesz­

tő technológiai i r o d a , a műszaki propaganda i r o d a .

Azáltal, hogy mind az alulról felfelé, mind a felülről lefelé irányuló információ a cég vezető vállalatén keresztül áramlik, a nép­

gazdasági tanács műszaki-tájékoztatási irodája lehetőséget kap a r r a , hogy erőfeszítéséit az ágazatközi tájékoztatási problémáira és a cé­

gek tájékoztatási munkájának koordinálására összpontosítsa, /p o /

106 002.66/477/

Az Ukrán SZSZK népgazdasági tanácsainak ás vállalatainak i n f o r - máció3~fflunkájának tapasztalataiból.- / I z opüta informacionnüh o r g a - nov 3zovrtarhozov i p r e d p r i j a t i j USZSZR/ - FAJNZINGER,Sz.Sz. - N T I , 4.sz. 1964.ápr. 8-9.p.

Nagy érdeklődésre t a r t h a t számot a Donec-i gazdasági körzet i n ­ formációs s z e r v e i n e k tevékenysége, k tudományos-műszaki tájékoztatás anyagainak tömeges tanulmányozása és az átvett nüszaki újdonságok, v a l a m i n t az élenjáró termelési t a p a s z t a l a t o k bevezetése céljából a gazdasági körzet gyáraiban, üzemeiben és trösztjeiben, v a l a m i n t más s z e r v e z e t e i b e n a vezető mérnök-műszaki dolgozókból referálócsoporto- k a t hoztak létre. A körzet gyáraiban és termelési részlegeiben m i n t ­ egy 6500 műszaki informátor d o l g o z i k .

A Donbaszsz-i vállalatokban széles körben e l t e r j e d t e k a műszaki fejlesztésben való részvétel társadalmi formái. 600 társadalmi műsza­

ki-információs irodát állitottak f e l , amelynek t a g j a i r e n d s z e r e s e n tanulmányozzék a könyvtárba beérkező tájékoztatási anyagot, s a l e g ­ értékesebb újdonságokat a ternelésben való bevezetésre ajánlják.Ezek szoros k a p c s o l a t b a n vannak a bányarészlegek műszaki informátoraival, akiknek munkáját az e m i i t e t t egységek h e l y e t t e s vesetői irányitjék.

107 002.67/52/

A Japán Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ.- /Japon- s z k i j c e n t r naucsnoj i t e h n i c s e s z k o j i n f o r m a c i i / - APREM0V,V.Ju.- NTI, 4.sz. 1964.ápr. 51-54.p.

250

(9)

A Japán Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központot 1957-ben kormányrendelettel hozták létre. F e l a d a t a a japán tudósok és mérnö­

kök megismertetése a tudomány és t e c h n i k a külföldön elért korszerű eredményeivel és más országok szakembereinek tájékoztatása a japán tudomány ós i p a r vívmányairól. A külföld hasonló intézményeivel i s ez a s z e r v t a r t j a a k a p c s o l a t o t . A Központban 1962-ben több m i n t 200 belső munkatárs d o l g o z o t t , mig a külső munkatársak száma meghaladta az 1350-et. A Központ f o n t o s a b b osztályai: a tájékoztatási, a gyűjte­

ményi és feldolgozási, a t e r v , az általános és a szolgáltatási osz­

tály.

A Központ ez idő s z e r i n t 30 országból mintegy 4000 különféle folyóiratot kap, amelyek között az angol és az orosz nyelvűek v e z e t ­ nek. Jelentős a Központba beérkező szabadalmak száma i s , amely 1961- ben meghaladta a 20 000-et.

A referálás külső munkaerők bevonásával történik. A f e l d o l g o z o t t c i k k e k száma a kémia és gépgyártás területén legnagyobb.

A gépesítés IBM gépek alapján k i f e j l e s z t e t t saját rendszerű be­

rendezésekkel jó eredményeket ért e l . Az információkat e l e k t r o m o s Írógépekkel papírszalagra irjék, amelyről foto-olvasó készülék l e o l ­ vassa és mágneses s z a l a g r a rögzíti.

A Központ forditási tevékenységgel i s f o g l a l k o z i k : a legtöbb fordítás a v e g y i p a r és a gépgyártás területére j u t , mig a n y e l v e k szempontjából az orosz áll az első h e l y e n .

Kiadványai közül elsősorban a folyó bibliográfia érdemel emlí­

tést, amelyben a cimleirásokat 300 n-es annotációkkal látják e l . 1 9 6 0 - ban a tételek száma 142 000 v o l t . E bibliográfia túlnyomó része két­

hetenként j e l e n i k meg. A külföldi szabadalmakról i s ad tájékoztatást.

A fejlesztési t e r v e k s z e r i n t a Központ státusszerü létszámát 1965-re 500 főre kivénják e m e l n i és 7000 külföldi folyóiratot k i v a n ­

nak b e s z e r e z n i . /P.S./

108 007.2:651.928 Az információelmélet alapvető kiindulási tételei.- /Az optimá­

l i s kódolás elmélete./ - /Osznovnüe iszhodnüe p o l o z s e n i j a t e o r i i i n ­ f o r m a c i i / T e o r i i optimal'nogo k o d i r o v a n i j a / / - POIUSKIN.V.A. - NTI, l . s z . 1964.jan. 54-57.p.

SHANNON.C.E. f e k t e t t e l e az információ közlésének, feldolgozásá­

nak és tárolásának mennyiségi jellemzőivel k a p c s o l a t o s f e l a d a t mate­

m a t i k a i feldolgozását. Túllépve a racionális információ átadás l e h e ­ tőségeire vonatkozó f e l a d a t o k k e r e t e i t , meghatározott közlési c s a t o r ­ nák és a d o t t feltételek m e l l e t t , az optimális kódolás elmélete a v a ­ lószínűség m a t e m a t i k a i elméletének önálló részévé a l a k u l t és az i n ­ formációelmélet nevet k a p t a .

Az optimális kódolás elméletét magáévá t e t t e a k i b e r n e t i k a . A l ­ kalmazásával g y a k o r l a t i eredményeket értek e l a biológia, az o r v o s ­ tudomány, a nyelvészet és más tudományos területeken végzett kutatá­

sokban. A tudományos tájékoztatás előtt álló f e l a d a t o k megoldásában i s kétségtelenül haszonnal járhat ez elmélet felhasználása.

SHANNON elméletének fő f o g a l m a i közül különleges f i g y e l m e t ér­

demel az entrópia, az információk mennyisége, értékessége, váratlan-

(10)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám sága. E területtel i g e n bő i r o d a l o m f o g l a l k o z i k . A f o l y a m a t o s a n meg­

jelenő munkákat a Referativnüj Z s u r n a l "A valószínűségelmélet és ma­

t e m a t i k a i s t a t i s z t i k a . Elméleti k i b e r n e t i k a " sorozatában i s m e r t e t i k . /P.S./

109 025.2:002 Szaltűkov-Scsedrin nyilvános állami könyvtár és tevékenysége a

tudományos tájékoztatás terén.- /Goszudarsztvennaja publicsna.ia b i b ­ liotéka im.M.E.Szaltükova-Scsedrina i ee d e j a t e l ' n o s z t ' v o b l a s z t i naucsnoj i n f o r m a c i i / - LEVIN.Jd.I. - NTI, 1964.jan. 6-8.p.

A 150 éves Szaltükov-Scsedrin könyvtár állománya meghaladja a 14 millió könyvtári egységet; 1962-ben olvasótermeit mintegy 460 ez­

r e n látogatták, az o l v a s o t t munkák száma meghaladja a 2 milliót. A könyvtár látogatói és kölcsönzői a különböző tudományágak művelői kö­

zül kerülnek k i , ezek közül 26 ?» f o g l a l k o z i k a műszaki tudományokkal.

A humán tudományok iránt érdeklődők aránya 21 E z z e l k a p c s o l a t b a n f o n t o s a különböző olvasócsoportok tudományos tájékoztatás iránti i ¬ gényeinek i s m e r e t e , v a l a m i n t azoknak az eszközöknek a hatékonysága, amelyeket az olvasók igénybe vesznek az általuk szükségelt informá­

ciók megszerzése céljából.

Az e vonatkozásban l e f o l y t a t o t t s t a t i s z t i k a i felvétel és elem­

zés feltárta a különbségeket az olvasótermeket látogató humán és mű­

s z a k i , v a l a m i n t természettudományi munkákat olvasók igényei között.

Az olvasók szükségleteinek tanulmányozása az információ terén nagy jelentőségű az általános és ágazati könyvtárak tudományos-tájékozta­

tási tevékenységének koordinálása szempontjából. /P.S./

110 025.3 Egy könyvtár anyagának gyors feldolgozása.- / C a t a l o g i n g by t h e

b o o t s t r a p method/ - BIDDLE.E.C. - ALA B u l l e t i n , 58.k. l . s z . 1964.jan.

49-52.p.

D e l p h i város / i n d i a n a állam, USA/ könyvtárosa 40 évi szolgálat után nyugalomba v o n u l t . A könyvtár állományát sohasem katalogizálták /a nyugalomba v o n u l t könyvtáros e g y e t l e n dolgozója v o l t a könyvtár­

nak/ - az állomány /12 000 kötet/ " k u l c s a " a könyvtáros memóriája v o l t . Az u j könyvtáros nem mer - nem t u d - u j könyveket r e n d e l n i , h i ­ szen l e h e t , hogy megvan már.

Könyvtárosok egy c s o p o r t j a gyűlt össze a könyvtárban, hogy t a ­ nácsot a d j o n , s e g i t s e n , köztük a c i k k irója i s , a k i a katalogizálási munka tervezését, lebonyolítását vállalta. A munka elvégzésére - szá­

mításai s z e r i n t - 3 hónap elegendő. Költséget csak a szükséges f e l ­ szerelés és egy gépirónő /300 óra/, v a l a m i n t egy tanitó dijazása j e ­ l e n t e t t , a többit önkéntes, i n g y e n munkások végezték /50 fő a társa­

dalom különböző rétegeinek képviseletében/.

A h e l y r a j z i /raktári/ katalógus céduláit a társadalmi munkások készítették p o l c o k s z e r i n t haladva, a szakozást egy tanítónő végez­

t e , / a k i n e k a könyvtári munkában g y a k o r l a t a v o l t / , a szakozáshoz 252

(11)

DEWEY decimális rendszerének röviditett kiadását használták. A szak­

szám a k a r t o n n a l együtt a könyvbe került, az ellenőrzést a c i k k Író­

j a végezte. A b e f e j e z e t t p o l c o k a t megjelölték, s i t t már csak a c i m - kézés v o l t hátra.

A szerző nevét ugy tüntették f e l , ahogy a címlapon s z e r e p e l t , ez a szépirodalmi müvek katalogizálását egyszerűsítette. Különös gon­

dot k e l l e t t f o r d i t a n i a nem szépirodalmi müvek ellenőrzésére, a cédu­

lák elkészítése i t t nehezebb f e l a d a t o t j e l e n t e t t .

A k a r t o n o k rendezésénél az anyagot /3 hónap a l a t t 22 000 k a r t o n készült/ először az abc betűi s z e r i n t külön dobozokba rakták, majd a második i l l e t v e harmadik s t b . betű s z e r i n t , i g y a szoros betűrendbe rendezés munkájába több közreműködő i s bekapcsolódhatott. / r « /

111 025.343.1 A tárgyszó és a facettés elemzés.- / S u b j e c t heading and f a c e t

a n a l y s i s / - RANGANATHAN, S.R. - J o u r n a l o f t h e Documentation, 20.k.

3.sz. 1964.szept. 109-119.p.

A dokumentum tárgyát kifejezésre juttató tárgyszónak a facéttás elemzés módszerével történő megállapítását tárgyalja. A tanulmány 8 részből áll. Az 1 . részben a használt fogalmak terminológiai értel­

mezését a d j a . A 2. részben a dokumentum s p e c i f i k u s tárgyának megha­

tározásáról, annak tárgyszavakban való kifejezésre juttatásáról,va­

l a m i n t a tárgyszavak multiplicitásának kérdéséről szól. A 3. rész a facettás elemzés mibenlétét tárgyalja. A 4. rész a s p e c i f i k u s tárgy kiválasztásának szokásos eljárását i s m e r t e t i . Az eljárás négy lépést ölel f e l : az un. teljessé t e t t cimnek, a lényeget kifejező címnek,az analizált cimnek és a transzformált cimnek megalkotását. Az 5. rész­

ben a z t mondja e l , miként k e l l a dokumentum s p e c i f i k u s tárgyának meg­

nevezését a tárgyszóban v i s s z a a d n i , i l l e t v e miként k e l l a vezér­

tárgyszót megválasztani. A 6. rész az utalások rendszerét i s m e r t e t i . A 7. részben a tárgyszavak "műnyelvéről" szól. A záró részben p e d i g

néhány járulékos problémával f o g l a l k o z i k . /O.G./

112 025.4 Az osztályozásról.II.- /Om k l a s s i f i k a t i o n . 2 . / - TELL.B. - T i d -

s k r l f t för Dokumentation, 20.k. 5.sz. i 9 6 4 . o k t . - d e o . 63-67.p.

Az osztályozás o l y a n b o n y o l u l t rendszernek része, mely magában f o g l a l j a a tudományos és műszaki információk tárolásával és haszná­

latával k a p c s o l a t o s összes mozzanatokat. Ezen belül az információkat vagy dokumentumokat értelmi összefüggéseik s z e r i n t c s o p o r t o s i t j a 6a i g y mintegy mutatóját a l k o t j a az egész rendszernek. A megoldás külön­

böző l e h e t , a tárgyszók egyszerű kiválasztásától kezdve egészen a bo­

n y o l u l t a b b h i e r a r c h i k u s felépítésű vagy g o n d o l a t i összefüggéseket

feltáró r e n d s z e r e k i g . /P.F./

(12)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám

113 025.5:659.24 Információgyűjtés egy dolgozathoz: az informátor szemével.-

/ C o l l e c t i n g i n f o r m a t i o n f o r a t h e s i s : a r e c i p i e n t ' s view/ - STRAIN, P.M. - J o u r n a l o f E d u c a t i o n f o r L i b r a r i a n s h i p , 4.k. 2.sz. 1963. 69¬

72.p.

Egy könyvtáros g y a k o r l a t i munkája során i g e n sok különböző e r e ­ detű információkéréssel, kérdéssel találkozik. A cikkíró által f i ­ g y e l t anyagból az elmúlt évek során sok említésre méltó t a p a s z t a l a ­ t o t l e h e t e t t leszűrni. Az anyagnak kb. a f e l e magánszemélyektől ér­

k e z e t t , o l y a n városokból, a h o l könyvtéri iskolák működnek.

Néhány megjegyzés e kérdésekre vonatkozóan:

1. A p o s t a i l a p o n küldött kérés legtöbbször o l v a s h a t a t l a n már, mire megérkezik; egy haszna l e h e t : válaszlevelezőlap használata ese­

tén. A levél formában küldött kérdéseknél általában r i t k a a válasz­

boríték mellékelése.

2. A kérdések jóformán sohasem intézhetők e l egy szóval vagy akár egy rövid m o n d a t t a l .

3. A kérdések gyakran félreérthetők, zavarosak.

4. Sok információ kérés többé-kevésbé bizalmas anyagot vér, de nem i r j a meg, hogy az információ névtelen marad-e. Ez különösen szak könyvtárban /vállalatnál/ i g e n f o n t o s kérdés.

5. Olyan kérés, amely információt kér s nem magyarázza meg,hogy m i r e szükséges, már nem i s bosszantó, hanem szemtelenség.

6. A l e g k e l l e m e t l e n e b b , ha a kérdező automatának t a r t j a a könyv

tárost, l e v e l e legalább i s e z t tükrözi. /G.M./

114 027.5 Dokumentáció, szakkönyvtár és szabadalmi tár.- /Dokumentation,

i a c h b i b l i o t h e k und P a t e n t s t e l l e / - KEATZ,E. - Dokumentation, Faeh- b i b l i o t h e k , Werksbücherei, 13.k. l . s z . 1964.okt.-nov. 7-8.p.

Az 1808-ban a l a p i t o t t F r a n k f u r t / M a i n b e l i I p a r - és Kereskedelmi Kamara könyvtára e r e d e t i l e g a h a z a i gazdasági, ügyviteli i r o d a l m a i gyűjtötte. A s z a k i r o d a l o m értékes részét mégsem ez a "történelmi a¬

nyag" képezi, hanem az u j gyűjtőkör-gazdasági vezetés, vám-, pénzügy gazdaságpolitika, elméleti és g y a k o r l a t i közgazdaságtan, gazdasági földrajz, üzemgazdaságtan, i p a r - , közlekedés- és szociálpolitika alapján b e s z e r z e t t i r o d a l o m . A kül- és belföldi i r o d a l m a t o l y a n mér­

tékben s z e r z i k be, hogy az az európai integráció /közös p i a c / cél­

j a i n a k i s m e g f e l e l j e n .

A nagyarányú külföldi érdeklődés m i a t t néhány éve egy regioná­

l i s szakkatalógust állitottak f e l , melyben országokra bontva talál­

ható a s z a k i r o d a l o m .

A könyvtér különösen értékes anyagát képezik a meglehetősen drá ga adattárak, m i n t p l . ABC-Edition Europ P r o d u c t i o n , Bankers Alma­

nach and Yearbook, I n t e r n a t i o n a l e s Telex V e r z e i c h n i s , Eegenhardt Ge- scháftskalender für den W e l t v e r k e h r , Das deutsche Branchenfernsprech buch, S e i b t I n d u s t r i e - K a t a l o g . E m e l l e t t Bzámtalan műszaki szótár,ké­

zikönyv, l e x i k o n e e g i t i a tájékoztatást.

254

(13)

A dokumentációs munka bázisa 782 folyóiratféleség. A könyvtár f o n t o s része a szabadalmi tár, a h o l 360 000 szabadalmi leirás talál­

ható osztályokra és c s o p o r t o k r a bontva, különböző mutatókkal ellátva.

A szabadalmi tár évi gyarapodása 20 000 u j leirás. /Sz.T./

115 061.3:025.4 Az osztályozási kutatások j e l e n l e g i h e l y z e t e . - / K l a s s i f i k a t i o n s -

f o r s k n i n g e n s nuláge/ - TELL,B. - T i d s k r i f t för Dokumentation, 20.k.

5.8z. 1964.szept.-okt. 57-62.p.

Az osztályozási kutatások tárgykörében a második nemzetközi kon­

ferenciát 1964. szeptember 14-19 között tartották Helsing/rben.A kon­

f e r e n c i a előadásai az alábbi négy tárgykör köré c s o p o r t o s u l t a k : h a ­ gyományos módszerek, gépesitett osztályozás és i n d e x - n y e l v , különle­

ges rendszer megoldások és értékelési problémák. A k o n f e r e n c i a megál­

lapította az egyes tanulmányi c s o p o r t o k munkatervét és további r e n ­ dezvényekre t e t t j a v a s l a t o t . Országos osztályozási szakbizottságokat

kívánnak létrehozni. /P.F./

116 371.68 Az audio-vizuális anyagok felhasználásának u j , jövőbeli irány­

v o n a l a i . - /New and f u t u r e t r e n d s i n t h e use o f a u d i o - v i s u a l m a t e r i a l s / - HUDSON.R.B. - A1A B u l l e t i n , 58.k. l . s z . 1964.jan. 39-42.p.

A közkönyvtáraknak az oktatás különböző fázisaiban kötelezett­

ségeik vannak. Az audio-vizuális oktatási módszerek jelentőségének növekedésével a könyvtárak a rádió felhasználása révén hatókörüket szélesithetik. Az elmúlt évtizedben előtérbe nyomult a televízió. A könyvtárakban t a r t o t t filmvetítések hasznos funkciót tölthetnek be.

Mind a könyvtárak, mind az oktató televizió /ETV; E d u c a t i o n a l T e l e v i - s i o n / állandóan bŐvitik szolgéltatásaikat, i g y törekvéseiket - l e g ­ alább i s részben - koordinálni k e l l .

Az Egyesült Államokban j e l e n l e g 80 ETV állomás működik, 1970-re ezek száma 180-ra emelkedik. A tanitás / t a n t e r m i oktatás/ módszerei­

be a könyvtári szolgáltatésokkal együtt a televizió i s szervesen be­

i l l e s z k e d i k . Az, oktató televizió azonban nemcsak az i s k o l a i oktatás nézőközönségének szól. S t a t i s z t i k a i felmérések s z e r i n t az i l y e n t i - pusu nézőközönség a magasabb i s k o l a i végzettséggel rendelkezők, » könyvbarátok, a kulturális szempontból a k t i v emberek soraiból kerül k i . Korosztály s z e r i n t a 30-40 év közöttiekből. Érdekes megfigyelés, hogy a h o l egy személy nézi a televíziót, általában az egész család nézi v e l e együtt.

Két generáció nőtt f e l a rádióval, egy a televízióval - szóra­

kozást vagy tájékoztatást várva ezektől. Minél erősebb azonban az ön­

képzés ée információszerzés vágya, annál speciálisabb szerepet tölt majd be a televizió. A k i k i l y e n elképzelésekkel ülnek a televizió e¬

lé, azok csak akkor f i g y e l i k a z t , ha pontosan a z t kapják, a m i t vár­

nak. E meghatározás a könyvtári szolgáltatásokra i s alkalmazható.

(14)

TMT 1965.március III.évf. 3.szám Ami a televíziónak az i s k o l a i oktatásban való felhasználását i l l e t i , szükséges a program szoros illesztése a feldolgozandó o k t a ­ tási anyaghoz, koordinálása a többi felhasznált eszközzel.

A fejlődés következő szükséges f o k o z a t a a hasznosítás vizsgála­

t a , elemzése. /G.M./

117 371.68:159.946 Növeljük az olvasási sebességet.- /Speed up j o u r r e a d i n g / -

MAYO,H. - V i s u a l E d u c a t i o n , 1964.aug.-szept. 38-39.p.

A Carborundum Co. L t d . cég elhatározta, hogy dolgozói részére az olvasás hatékonyságát fokozó oktatást szervez. Ez okból tanulmá­

nyozták az Egyesült Államokban lévő Harvard egyetem által s z e r v e z e t t hasonló t a n f o l y a m o t . A 18 órás t a n f o l y a m o t azonban t u l hosszúnak t a r tották. Elhatározták, hogy saját maguk fognak o l y a n f i l m e t készíteni amelynek segítségével i l y a n t a n f o l y a m o t t a r t h a t n a k . A felnőtt ember átlagos olvasási sebessége 250 szó percenként, azonban vannak, a k i k ennél lassabban vagy gyorsabban o l v a s n a k . Az olvasás sebességét be­

folyásolja a látóképesség, a betükép, a l a p tipográfiája, a világí­

tás, a tárgy i s m e r e t e s t b . Még egyforma képzettségű és beosztású em­

berek i s különböző sebességgel olvasnak. A megfigyelések a z t m u t a t ­ ják, hogy a l a s s a n olvasó ember több hibát követ e l az olvasásban, m i n t a gyorsan olvasó. Ennek illusztrálására készítettek egy f i l m e t 180 sző/perc olvasási sebességgel. Ha lépést akarunk t a r t a n i az i r o ­ d a l m i áradattal, 360 szó/perc sebességgel k e l l olvasnunk. E z t i s f i i men mutatták be. Természetesen ennek a sebességnek az elérésére u j módszert k e l l e t t b e v e z e t n i . Az olvasó nem szavakat, hanem összetarto­

zó kifejezéseket o l v a s . A két f i l m e t 360 szó/perc sebességgel vetí­

tették, a második f i l m olvasási sebessége lassúbbnak tünt a néző ezá mára, mert két-három szót o l v a s o t t e g y s z e r r e és i g y percenként 120 g o n d o l a t i benyomást k e l t e t t benne a szöveg, 360 sző/perc h e l y e t t . 250 szó/perc vetítési sebességgel a tanulás i d e j e három órát v e t t

igénybe. /B.L./

118 371.68:4 Nyelvtanítás az e l e m i iskolákban.- /Language t e a c h i n g i n p r i m a -

r y schöols/ - CUEHY,A.-SLOAN,A.-PENTY,P.L. - V i s u a l - E d u c a t i o n , 1964.

aug.-szept. 31-34*p.

A f e n t i témában t a r t o t t ülés első pontjaként a résztvevőknek levetítették az "On p a r l e f r a n c a i s " c. f i l m e t . A harmincöt perces s z i n e s f i l m e t mind a nyelvoktatóknak, mindpedig a nyelvtanítás a u d i o ­ vizuális módszerével foglalkozóknak szánták. A f i l m egy mintaórát mutat be 11 éves gyermekkel és a f i l m s z a l a g s a magnetofonszalag j e ­ lentőségét illusztrálja a nyelvoktatásban. A filmvetítés után az e l ­ ső előadó i s m e r t e t t e a "Parlons f r a n c a i s " c. f i l m n e k az oktatásban való felhasználásával k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i t . Két f i l m e t vetíte­

nek hetenként a gyermekeknek, mindegyik f i l m tizenöt perces. A f i l m ­ vetítést követő napon ellenőrző órát t a r t a n a k . Külön t e k e r c s e k k a p - 256

(15)

hatók, amelyekkel a tanár saját kiejtését g y a k o r o l h a t j a . Minden nyelvóra elemzése külön füzetben van az u j anyaggal együtt. I l y mó­

don elérhető, hogy közepes nyelvtudású tanár i s t e l j e s e n kielégítő módon o k t a t h a s s o n n y e l v e t . A nyelvórán először j e l e n e t s o r t v e t i t e n e k l e megszakítás nélkül. Ezután a nyelvtanár monuatról-mondatra elmond j a a látottakat. Minden kifejezést háromszor ismétel meg, és csak ez után ismétlik a mondottakat a gyermekek. Az egyes mondatok között a f i l m visszajátsza a j e l e n t e t és b e m u t a t j a a kisérő cselekményeket.

Amikor az egész nyelvleckét i g y begyakorolják, az egész j e l e n e t B o r t

megszakítás nélkül újból levetítik. /B.L./

119 371.68:621.397 Zárt áramkörű televizió.- / C l o s e d - c i r c u i t t e l e v i s l o n / - CEES-

WICK.L.A. - V i s u a l E d u c a t i o n , 1964.aug.-szept. 45-49.p.

A zárt áramkörű televizió felhasználása az iskolákban egyre i n ­ kább t e r j e d , üzemeltetése b i z t o s , ritkán f o r d u l elő meghibásodás. A készülék nem drága, egy t r a n z i s z t o r o s kamera egy lencsével 160 angol f o n t . Előerősítő nem szükséges hozzá. Egy felvevőkamerával husz vevő­

készülék üzemeltethető, azonkivül ez a különleges kamera m i k r o v e t i tőként i s alkalmazható. Elsötétitésre a vetités alkalmával n i n c s szükség. Mindezeken túlmenően a kamera még episzkópként i s nagysze­

rűen felhasználható. E g y e t l e n hátránya, hogy csak fekete-fehér kép vetithető. Különösen o l y a n esetekben használható jól episzkópos v e ­ títésre, amikor e g y e t l e n példányban lévő képet k e l l a tanulók számá­

r a k i v e t i t e n i . A vetitéshez közönséges 100 W-os izzó elegendő. A k i ­ vetített képet, - ha szükséges - a tanulók lemásolhatják és i g y a tanárnak nem szükséges a r a j z o t a táblán felvázolnia. A szemléltető eszközök bemutatását i s megkönnyíti a f e n t i berendezés. E r r e v o n a t ­ kozólag részletesen i s m e r t e t i néhány f i z i k a i laboratóriumi eszköz zárt áramkörű televízióval való bemutatását. Előnye még a készülék­

nek, hogy a kiváló tanulók bemutató előadásait nemcsak egy, hanem egyidejűleg hat-hét osztály i s láthatja. A Pye cég által készített kétutas hangrendszerü televíziós készülékekkel az oktatás még e r e d ­

ményesebbé tehető. /B.L./

120 371.68:778.2 Univerzális vetítőgép.- /The H e u r t i e r H.S.M. U n i v e r s a l p r o j e c -

t o r / - V i s u a l E d u c a t i o n , ly64.nov. 19.P«

A f r a n c i a H e u r t i e r cég által gyártott univerzális vetítőgép 16, 9,5, és 8 mm-es f i l m e k vetitésére a l k a l m a s . A különböző méretű f i l ­ mek cseréje i g e n egyszerű. Csak a megfelelő hajtódobot k e l l kiválasz t a n i /mind a három e g y e t l e n forgódobra van f e l s z e r e l v e / a képkaput k e l l beállitani, továbbá a megfelelő mágneses f e j e t k e l l kiválaszta­

n i /ha szükséges/. A három gép a Monoson 60, a Superson 60 és az U n i v e r s a l . Az U n i v e r s a l t i p u s u gépekkel p l . valamennyi méretű f i l m fény és mágneses h a n g c s i k j a újrajátszható és mágneses rögzítésre i s a l k a l mas. A vetítőlámpák teljesítménye az 1200 W-ot i s elérheti és d i n a m i

(16)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám kusan kiegyenlített, egypillás zárt

csávái, amely utóbbi a filmméretnek 15 W-cs erősitők t e l j e s e n e l vannak rendezés alapját adják.

121

alkalmaznak szabályozható tár- megfelelóen változik. A 6 és különítve a vetitőtől és a be-

/B.L./

371.68:778.2

D i a p o z i t i v e k készitése magashelyzetü vetitó részére.- /Making t r a n s p a r e n c i e s f o r t h e overhead p r o j e c t o r / - FLACK,B.M. - V i s u a l E d u c a t i o n , 1964.nov. 4-5.p.

A magashelyzetü /overhead/ vetitök alkalmazása egyre inkább t e r j e d az iskolákban. Ezeknek a vetitőknek e g y i k legnagyobb előnye a nagyméretű /25 x 25 cm/ d i a p o z i t i v e k vetitésének lehetősége.Olyan vetített képeket használnak, amelyeknél az a l a p l a p r a f e k e t e képet helyeznek, majd e r r e erősitik f e l a vörös és kék szinü boritólemeze­

k e t . Ezeknek a képeknek kitűnő tulajdonságaik m e l l e t t hátrányuk a meglehetősen magas ár és a követelményeknek sem mindenben f e l e l n e k meg. A diffúziós másolás jobb eredményeket ad. Az eljárással nyomta­

t o t t szövegű, r a j z o l t vagy i r t eredetiről készíthető másolat fehér háttérre vagy átlátszó f i l m r e , e s e t l e g más áttetsző anyagra. Egyedül a sárga s z i n nem alkalmas jó reprodukcióra. Különleges rács a l k a l m a ­ zásával még tónusos képek i s reprodukálhatók, ha hátoldalukon n i n c s n y o a t a t o t t szöveg. Néhány perces szárítás után a d i a p o z i t i v e k vetít­

hetők, néhány hét után azonban a háttér barnás elszíneződést mutat.

Ez langyos v i z e s öblítéssel elkerülhető. A hőmásolással végzett k o - pirozásnál szintén korlátozottak a lehetőségek. A hőátvitel minősé­

ge az a l k a l m a z o t t anyag v e g y i összetételétől függ. A diazo-eljárást rendszeresen használják r a j z o k másolására. Az eljárás részletes i s ­

mertetése. /B.L./

122 374.6:02/420/

Könyvtárosképzés. Egyesült Királyság.- / E d u c a t i o n f o r L i b r a - r i a n s h l p . U n i t e d Kingdom/ - KAREISON,J.C. - L i b r a r y Trends, 12.k.

2.sz. 1963.okt. 123-142.p.

Angliában a könyvtáros oktatás az 1880-as évekbe nyúlik v i s s z a . 1884-re egy v i z s g a - s i l l a b u s z t d o l g o z t a k k i , az első vizsgák 1885-ben v o l t a k Londonban és Nottinghamben. Érdekes azonban, hogy a könyvtá­

r o s - i s k o l a megalapítása m i l y e n hosszú idővel ezután következett csak be: 1919-ben. Ennek e g y i k oka az angol egyetemek a k k o r i v i s z o n y l a g k i s száma. 1893-1898 között évente nyári iskolákat r e n d e z t e k . 1902-1917 között a London School o f Economics a könyvtárosképzés köz p o n t j a , a Könyvtáros Szövetség Oktatási Bizottsága közreműködésével.

1^19-ben t e l j e s e n u j minősitést v e z e t t e k be: "Diploma i n L i b r a r i a n - s h i p " . Kezdetben sem a tanulók, sem az oktatók nem töltötték t e l j e s idejüket a könyvtártudomány müvelésével.

Az i s k o l a a két világháború között számos szakembert képzett.

1939-ben bezárták és csak 1946-ban kezdte újra működését, akkor már 5 másik u j iskolával együtt. 1946 végén már nyilvánvaló v o l t , hogy

258

(17)

a könyvtáros oktatásban u j r e n d s z e r r e van szükség - mégpedig i g e n rövid időn belül. Az átdolgozott irányelvek t e l j e s időben történő oktatás programját adják. Az egymást követő három v i z s g a pontosan meghatározott g y a k o r l a t i idő után tehető l e . Az i g y végzettek Ang­

liában m i n d e n f a j t a t i p u s u könyvtárban a vezető h e l y e k e n találhatók.

Egyes egyetemeken / S h e f f i e l d , B e l f a s t / további t e r v e k készülnek

a továbbképzésre vonatkozóan. /G.M./

123 374.6:02/43-11/

Könyvtárosképzés. Kelet-Németország /Német Demokratikus Köztár­

saság./ - / E d u c a t i o n f o r l i b r a r i a n s h i p . East Germany: t h e Germán De- m o c r a t i c R e p u b l i c / - KUNZE.H. - L i b r a r y Trends, 12.k. 2.sz. 1963.okt 143-146.p.

A kutató könyvtárakban a személyzet végzettségét t e k i n t v e három csoportba sorolható:

1. tudományos könyvtáros /szakképzettséggel/

2. könyvtáros

3. könyvtári szakmunkás

Az első c s o p o r t munkáját az elmélet és g y a k o r l a t szoros kapcso­

l a t a j e l l e m z i : szakkönyvek válogatása, tájékoztatás, bibliográfiák szerkesztése, a könyvtáros személyzet oktatása. Szükséges képzettség 5 év egyetem és 2 év könyvtári g y a k o r l a t . A könyvtárosképzés a b e r ­ l i n i Humboldt Egyetemen f o l y i k a Könyvtártudományi Intézet szervezé­

sében. A könyvtári stúdiumok m e l l e t t kötelező egy másik szaktárgy i s A könyvtári tantárgyak: könyvtári adminisztráció, könyvtártörténet, bibliográfia, dokumentáció, bibliológia, tudománytörténet, idegen nyelvű könyvtári szövege1! olvasása. Minden év végén néhány hét gya­

k o r l a t van. A szaktárgyak oktatása több időt vesz igénybe, de j e l l e m ző a két tárgy párhuzamos, s z i s z t e m a t i k u s összekapcsolása.

A második c s o p o r t a kutató könyvtár különböző területein d o l g o ­ z i k : katalogizálás, kölcsönzés, olvasóterem. 3 éves szakképzés f o ­ l y i k a b e r l i n i könyvtáros iskolában és l e i p z i g b e n a Deutsche S t a a t s - b i b l i o t h e k i l l . a Deutsche Bücherei irányításával. Elméleti és gya­

k o r l a t i anyag. Befejezésként Írásbeli és szóbeli v i z s g a .

A harmadik c s o p o r t r a adminisztratív és t e c h n i k a i f e l a d a t o k meg­

oldása vár, segédkezik a könyvtáros munkájában. A 8 i l l . 10 osztá­

l y o s i s k o l a után 2 éves képzés. A g y a k o r l a t i és elméleti oktatás mel l e t t szükséges a gépirás és az orosz m e l l e t t még egy idegen n y e l v . A képzés összekapcsolása könyvtári g y a k o r l a t t a l , végül Írásbeli és szó b e l i v i z s g a .

Az e g y i k fokozatból a másikba való átlépés lehetséges. Aj JJ /

124 374.6:02/46/

Könyvtárosképzés. Spanyolország.- / E d i o a t i o n f o r l i b r a r i a n s h i p . Spain/ -~LASS0 de l a YEGÁ.J. - L i b r a r y Trends, 12.k. 2.sz. 1963.okt.

153-157.p.

(18)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám

Spanyolországban 1854-től több Ízben j e l e n t e k meg r e n d e l e t e k és szabályzatok a könyvtárossághoz szükséges képzettséggel, vizsgák­

k a l k a p c s o l a t b a n . 1960-ből való az utolsó, e s z e r i n t : A v i z s g a első része:

1. F r a n c i a vagy o l a s z prózai szöveg forditésa szótár nélkül /400 szó két óra a l a t t / ;

2. Angol vagy német prózai szöveg fordítása szótárral;

3. írásbeli d o l g o z a t 20 megjelölt témából kiválasztott 2 témá­

ról;

A második rész:

1. 30 megjelölt témából 2 kiválasztott téma Írásbeli f e l d o l g o ­ zása az írás-, könyv- és könyvtártörténet, a bibliográfia, dokumen­

táció vagy könyvtárgazdaság tárgyköréből;

2. Paleográfia;

3. Középkori kézirat katalogizálása;

4. 5 modern idegen nyelvű könyv katalogizálása és decimélása;

5. Egy zenemű, rézkarc, térkép, hangfelvétel címleírása.

A s i k e r e s vizsgázókat a Levéltári és Könyvtári Osztály o s z t j a be a különböző könyvtárak különböző céljaira. E s z e r v e z e t késziti elő a képzés és továbbképzés célját szolgáló t a n f o l y a m o k és k u r z u ­ sok m e l l e t t a konferenciákat, k o l l o k v i u m o k a t .

Madrid m e l l e t t Barcelonában i s évek óta működik könyvtáros i s ­

k o l a . /G.M./

125 374.6:02/492/

Könyvtárosképzés. H o l l a n d i a . - / E d u c a t i o n f o r l i b r a r i a n s h i p . Ne­

t h e r l a n d s / - BRUMMEL.L. - L i b r a r y Trends, 12.k. 2.sz. 1963.okt. 147¬

152.p.

A könyvtárosképzés áttekintése meglehetősen nehéz, mert az u t o l ­ só néhány év a l a t t a felső és középfokú oktatás t e l j e s e n u j rendsze­

rét dolgozták k i , amely 1964-re válik teljessé. A történeti v i s s z a ­ pillantás a könyvtárosképzés és a könyvtárak általános helyzetének szoros kapcsolatát m u t a t j a . 1912: a Netherlands L i b r a r y A s s o c i a t i o n megalapítása, t a g l e h e t minden hivatásos könyvtaros. Ez lehetőséget a d o t t a különböző kutató-, szak- és közkönyvtárak dolgozóinak talál­

kozására, viták rendezésére. A még 1908-ban m e g a l a p i t o t t A s s o c i a t i o n f o r P u b l i c L i b r a r i e s nevéhez fűződik v i s z o n t a könyvtárosképzés be­

indítása. 1922-ben 2 éves t a n f o l y a m o k I n d u l t a k az un. " a 3 s i s t a n t " m i ­ nősítésért /összekötve kötelező g y a k o r l a t i munkával egy közkönyvtár­

ban/. Vezető beosztásban az előző f o k o z a t birtokában 10 hónapos t a n ­ f o l y a m elvégzése v o l t szükséges /könyvtári adminisztráció, a közkönyv­

tár szerepe/. A két társaság között 1927-ben megállapodás jött létre.

1941-ben m e g a l a k u l t a szak-, k e r e s k e d e l m i - és i p a r i könyvtárak szekciója. A részleg érdeme, hogy f e l i s m e r t e a műszaki könyvtárosok szakképzésének fontosságát. Tanfolyam 1946-ban i n d u l t . 1950-től a rendezés közösen f o l y i k a N e t h e r l a n d s I n s t i t u t e f o r Documentation and F i l i n g - g e l .

A tanfolyamok "szakosítása":

1.1. műszaki könyvtárak könyvtáros személyzete, 2. nem műszaki könyvtárak könyvtáros személyzete,

3. kutató könyvtárak alacsonyabb beosztású személyzete részére.

260

(19)

I I . Képzett műszakiak részére, a k i k műszaki könyvtárban i r o d a ­ lomkutatással f o g l a l k o z n a k .

I I I . A I . a l a t t l e i r t t a n f o l y a m o t végzettek számára.

A különböző kurzusok a különböző könyvtárak igényeihez, szükség­

l e t e i h e z igazodnak. Az Amsterdami Egyetem u j tanszéke: a könyvtártu­

dományi - a bevezetésben l e i r t változás első j e l e v o l t . A j e l e n l e g kidolgozás a l a t t állő t e r v e z e t s z e r i n t a különböző szakos hallgatók d o k t o r i vizsgájuk után két éves t a n f o l y a m o t látogathatnak /az első év már a d o k t o r i v i z s g a előtt i s elvégezhető, a második évet kutató könyvtárban l e h e t eltölteni/.

A további fejlődési v o n a l a t még pontosan megjelölni nem l e h e t ,

i g e n jelentős eredmények várhatók. /G.M./

126 374.6:02/496.1/

Könyvtárosképzés. Görögország.- / E d u c a t i o n f o r l i b r a r i a n s h i p . Greece/ - CARNOVSKY,L. - L i b r a r y Trends, 12.k. 2.sz. 1963.okt. 158¬

165.p.

t

Görögország a sok könyvtár országa. A könyvtáros i s k o l a megte­

remtése ennek ellenére sok nehézségbe ütközik.

Egy 1949 évi törvény a könyvtárak pénzügyi, személyzeti kérdé­

s e i v e l , működésével f o g l a l k o z v a érinti a könyvtárosképzést i s , m i n t o l y a n tényezőt, amely nélkül, nemhogy u j szükséges könyvtárakat nem l e h e t létrehozni, de amely a meglévő könyvtárakban i s égető problé­

ma: hiány van képzett szakemberekben.

. A könyvtárosképzés programját előterjesztették: az i s k o l a e l h e ­ lyezésére, tanulmányi tervére /humán tárgyak, könyvtári adminisztrá­

ció módszerei/. A javaslatokról összefoglaló jelentés készült az UNESCO részére. 1962-ben a dán könyvtáros i s k o l a igazgatója u t a z o t t Görögországba. J a v a s l a t a s z e r i n t Athénben független intézetet k e l l létrehozni a különböző szintű szakemberek képzésére - az e r r e v o n a t ­ kozó törvényjavaslat elkészült, h i v a t a l o s intézkedés még nem történt, de töb'H o l y a n t a n f o l y a m kerül megrendezésre, amely j e l z i a g y o r s meg­

oldás szükségességét. /G.M./

127 410.51 A morfológiai szintézis rendszere az orosz nyelv számára.-

/Szisztéma morfologicseszkogo szintéza d i j a russzkogo jazüka/ - 0T- KUPSCSIKOVA.M.I.-FITIALOV.Sz.Ja. - NTI, l . s z . 1964.jan. 39-46.p.

A morfológiai szintézis szakaszának g y a k o r l a t i szükségességét a gépi forditásnál a szótáranyag nagy terjedelme i n d o k o l j a . Az összes használt szóalaknak elhelyezése a szótárban rendkívül megnöveli an­

nak terjedelmét, ami a fordítás sebességének gyors csökkenését e r e d ­ ményezi.

Az orosz szöveg szintézisének algoritmusa meghatározza minden orosz szóalaknak a képét és a szóalak lineáris elhelyezkedését a szövegben. A szóalak betűképének meghatározása a szintézis morfoló­

g i a i részét a l k o t j a .

(20)

TMT 1965.március XII.évf. 3.szám A morfológiai szintézis abból a célból készül, hogy csökkentse a gépi szótár terjedelmét, aminek révén elérik a szóalapok e l h e l y e ­ zését benne és i g y lehetővé válik a szükséges utalás a szó alakjának képzésére.

A morfológiai szintézis vázolt rendszere a gépi fordítás számá­

r a készült az angolból és kínaiból orosz n y e l v r e .

A morfológiai r e n d s z e r az a l g o r i t m u s o n kivül kiegészítő utasí­

tásokat i s magában f o g l a l , amelyeket a c i k k részletesen i s m e r t e t . A-S./

128 65.012.224:002.66 A műszaki dokumentációra vonatkozó igények rendszerezése és

felnasználásuk elszámolása.- /Szisztéma zaproszov na t e h n i c s e s z k u j u dokumentáciju i u c s e t ee i s z p o l z o v a n i j a / - JTJDIN.V.P. - NTI, 1964.

j a n . 9-11.p.

A termelő munkában a műszaki információ - műszaki r a j z o k , t e c h ­ nológiai kártyák, műszaki feltételek, szabadalmi leirások s t b . - f e l ­ használása jelentős gazdasági hatékonysággal jár, ezért f o n t o s a mun­

ka o l y a n megszervezéss,melynek során minden egyes intézkedés után f o ­ lyamatos ellenőrzést alkalmaznak az igény megformulázásától a beveze­

tés megtörténtéig. Nagy jelentőségű nemcsak az átvett t a p a s z t a l a t o k alkalmazásának megszervezése, amelynek eredményeit a tájékoztatási osztály munkatársai közre i s adják, hanem az ügyintézés h e l y e s k i a l a - kitásá, a műszaki dokumentációs igények pontos megfogalmazása, az át­

vétel és továbbitás ellenőrzése, az igénylések elszámolási és n y i l ­ vántartási formája. Mindezekre vonatkozóan még kevés adat és közlés áll rendelkezésre.

E kérdés célszerű kidolgozása annál f o n t o s a b b , mert számos vál­

l a l a t b a n az igények megfogalmazására és az érdeklődések elszámolásá­

r a vonatkozóan k i a l a k i t o t t rendszernek több hiányossága van. E z e k k e l a más vállalatoktól k a p o t t anyagokkal k a p c s o l a t b a n jellemző a sok nyilvántartás, az igénylés tartalmának többszöri leírása, f e l e s l e g e s papirfelhasználás, a teljesített igények ellenőrzésének bonyolultsá­

ga.

Az I r b i t - i Motorkerékpár Gyár műszaki információs osztálya 1962-ben b e v e z e t t e a műszaki dokumentációra vonatkozó igénylések megfogalmazásának és elszámolásénak központositott rendszerét.

A-s./

129 651.926.011.56:413-20-82 Szótár készítése a gépi fordításhoz.- / P o a z t r o e n i e s z l o v a r j a

d i j a masinnogo perevoda/ - ANTÓN0VA,M^K.-KLEJNERMAN,G.I.-RVACSEV,1.A.- NTI, l . s z . 1964.jan. 53.p.

A szövegek szűk területre való szakosodása folytán mind a s z e r ­ zőnél, mind a forditónál gyakran sajátságos " z s a r g o n " - n a l találko­

zunk. Ennek következtében p l . numerikus m a t e m a t i k a i és számitástech- n i k a i szövegnek angolból o r o s z r a való forditása esetén a "gépi" szó- 262

(21)

tárban az angol szavak és az orosz e k v i v a l e n s e k száma Jóval kevesebb, m i n t a normál szótárak esetében, különösen ha mellőzzük az a d o t t szakterületen kevéssé használt szavakat.

A szótár összeállítása négy szakaszban történik. Az első s z a ­ kaszban a nyelvészek párhuzamosan feldolgozzák az angol és o r o s z szö­

veget mondatról mondatra. A második fázisban a munkát gépek végzik:

a szövegeket lyukkártyákra v i s z i k át. A harmadik szakasz a szótár kü­

lönféle értékeléséből áll. Végül a gépi szótárt ellenőrzik szószerin­

t i fordítás utján; e z t egyrészt a gépi szótárral, másrészt a közönsé­

ges szótárral végzik. /P.S./

130 651.926.011.56:801.54 Thesaurus t i p u s u szótárak felépítésének néhány e l v i kérdése.-

/Nekotorüe principü p o s z t r o e n i j a s z l o v a r j a t i p a "Tezaurusz"/ - ARA- P0V,M.V. - NTI, 4.sz. 1964.ápr. 40-46.p.

A thesaurus mindenekelőtt osztályozó r e n d s z e r , amelyben v a l a m e l y a d o t t n y e l v s z a v a i t és kifejezéseit, vagy e n y e l v egy részét, p l . a v e g y i p a r i , fémykohászati terminológiát s t b . végleges és lehetőleg k o r ­ látozott számú ismérv s z e r i n t osztályozzák.

Amikor a r e n d s z e r eléggé bonyolulttá válik, u j alosztályok beve­

zetése jelentős munkaráfordítással jár még az alkalmazott ismérvek kom­

binációja alapján i s , nem beszélve u j ismérvek bevezetéséről, ami ál­

talában az egész rendszer újbóli átnézését t e s z i szükségessé. Előre­

látható, hogy az osztályozási r e n d s z e r egyszerű bővítése, e f o l y a m a t automatizálásának e l v i lehetősége nélkül, o l y a n r e n d s z e r t eredményez, amely állandóan a rendezés állapotában van és i g y g y a k o r l a t i l a g hasz­

nálhatatlan.

Az e g y e t l e n megoldás a thezaurus kiegészítési folyamatának a u t o ­ matizálása, bizonyos értelemben önoktató rendszer megszervezése. Az automatikus módszer vázolása a thesaurus kibővitésére, amely u j szö­

vegek növekedésének mértékében tükrözi a tárgyak és fogalmak v i s z o ­ nyának módosulását.

A j a v a s o l t s z e m a n t i k a i m o d e l l alapjául a thesaurus fogalma s z o l ­ gál néhány kiegészitő korlátozással a szerkezetét illetően. E m o d e l l keretében ajánl pontosabban meghatározott, a filológiában régebben i s m e r t f o g a l m a k a t : szavak jelentése, e s e t i Jelentése, átvitt értel­

me, szinonimák. Kézenfekvő, hogy ebben a vonatkozásban az a d o t t sze­

m a n t i k a i r e n d s z e r lehetőségei távolról sem merültek k i . /T.S./

131 651.926.011.56:801.55=82 A morfológiai elemzés végrehajtásának problémája a gépi fordí­

tásnál.- /Problemü o s z u s c s e s z t v l e n i j a m o r f o l o g i e s e s z k o g o a n a l i z a p r i masinnom perevode/ - VARGA,D. - NTI, 4.sz. 1964.ápr. 47-50.p.

A morfológiai elemzés programjának e g y i k fő követelménye a gépi munka minimuma. Ma már nem kétséges, hogy a szükséges gépidő a gépi fordítás l e g f o n t o s a b b korlátainak e g y i k e .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kísérleteket egyelóre a meteorológia szakterületén indították meg.A feldolgozás osztályozási alapanyaga az ET0; ezen kivül kézikönyvek tárgymutatóját,

Minden ország érdekelt abban, hogy a többi országok minél több műszaki és tudományos eredményt publikáljanak..

A szépirodalmi müvekkel szemben a tudományos müvek olvasásakor nem az olvasás a cél, hanem egyes adatok megtalálásának a

Az utolsó években megjelent, többnyire csak a nyelvészeknek vagy a nagyközönségnek szóló sok nyelvművelő munka után most olyan mü került kiadásra, amelyik közvetlenül

tárvonal a könyvtári és tájékoztatási szolgálat között; a másik tény a tájékoztatási szolgalat decentralizálásának elve. a tájékoztatási anyag gyűjtésének

A képzés a következő három rész r e tagozódnék: közkönyvtári ős tudományos könyvtári vezetők képzése, dokumentációs /és irodalomkutató/ szakemberek képzése,

Egy közepes nagyságú szakkönyvtár, mely a múlt évben több mint 2000 u j könyvéről mintegy 15 000 egyenként gépirt katalógus-kártyát készített, elhatározta, hogy

65 külföldi/* ezek közül azonban archiválásra csak 50 kerül..