10 A 409.2 SRÉTSY László: Szaknyelvi kalauz. Bp. 1964. Közgazdasági és Jo
g i Könyvkiadó, 373 p.
Az utolsó években megjelent, többnyire csak a nyelvészeknek vagy a nagyközönségnek szóló sok nyelvművelő munka után most olyan mü került kiadásra, amelyik közvetlenül a technikus, épitész, kémi
kus, közgazdász, szerkesztő és szakfordító, tehát általában a szák
ember számára Íródott. A könyv olyan n y e l v i problémákkal f o g l a l k o z i k , amelyekkel a szakemberek mindennapi munkájuk végzése során kerülnek szembe. Célja a h i v a t a l o s érintkezésnek, tudományos és termelő mun
kának megkönnyítése, zavartalanabbá, eredményesebbé tétele.
A kötet mintegy nyolcvan k i s egységből, fejezetből áll, ezek mindegyike egy-egy többé vagy kevésbé jól körülhatárolható n y e l v i vétséget tárgyal. Bár külső tagolásában nem tünteti f e l , a fejezetek egy-egy problémakör köré csoportosulnak: helyesírási kérdések, szak
szavak, szóhasználati kérdések, ragozási, mondatszerkesztési, f o g a l mazási nehézségek után a szőrendi és stílusbeli botlások következnek.
Az eligazodást részletes sző- és tárgymutató s e g i t i .
A bőven használt példák mintegy százféle szakfolyóiratból és üzemi lapból származnak. Ezekkel a szemléletes példákkal, megfontolt g y a k o r l a t i tanácsaival a szerző komoly segítséget nyújt olvasóinak a szaknyelv világában való eligazodáshoz, jó szolgálatot tehet a tájé
koztatásban dolgozók számára i s . /bzs./
F 0 L Y Ó I R A T S Z E 1 Í L E
54 001.815.001.4 Az indexelés mérése.- /Heasure of indexing/ - ARTAHDI,S. - L i b
rary Resources and Technical Services, 8.k. 3.sz. 1964.nyár 229-235.P.
A gépi és a kézi uton előállított indexek Összemérhetősége és alkalmasságuk megállapítása céljából szükség van az indexek kiérté
kelésére. A szerző öt szervetlen kémiai kézikönyvet, i l l e t v e az azok
hoz szerkesztett indexeket t e t t e vizsgálatainak tárgyává. Az indexe
lés mértékéül három kritériumot állapított meg:
1. Az indexelés sűrűsége. Kétféle sűrűségről l e h e t szó:
1.1 a vezérezavazás sűrűsége /heading density/ az indexben sze
replő vezérszavak számának és a könyv szavai számának hányadosa. A hányados értékének 1000-szeres szorzata azt mutatja, hogy a könyv
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám 100 szavára hány vezérszó esik. Az indexben levő vezérszavakat meg
számlálják. A könyv szavainak mennyiségét s t a t i s z t i k a i uton határoz
t a meg;
1.2 az index-tételek sűrűsége / e n t r y density/ az indexben sze
replő oldalszám-utalások mennyisegének és a könyv o l d a l a i számának hányadosa. Értéke megadja, hogy a könyv egy oldalára átlagosan hány
szor történik hivatkozás az indexben.
2. Az indexelés eloszlása. Az indexben különböző t i p u s u tételek szerepelnek: személynevek, kémiai vegyületek nevei és más fogalmak.
Ezek mennyiségeit megszámlálással határozta meg. A kapott értékek mu tatják, hogy az index az e m i i t e t t tipusu tételekből milyen arányban¬
tevődik össze.
3. Az indexelés teljessége. A könyvből megfelelő számú mintaol
d a l t választott és ezekre határozta meg a teljességi értékeket.Ezek
nek aztán átlagát vette és ez l e t t az egész műre vonatkozó indexelés teljességi mértékszám. Egy könyvoldal indexelésének teljességét az oldalról v e t t index-tételek számának és egy összegnek hányadosa képe z i . Az összeg a következőkből tevődik össze: az o l d a l r a vonatkozó i n dex-tételek száma, a hibás indextételek száma, valamint ama tételek száma, amelyeknek az indexben szerepelniök k e l l e t t volna, de abból hiányoznak. A hányados értékét 100-al szorozva az indexelés t e l j e s ségének mértékszámát százalékban k i f e j e z v e kapta.- A tanulmány végén táblázatos összeállításban szerepelnek a vizsgált öt szervetlen ké
miai kézikönyv indexelési mértékszámai, valamint ezeknek általánosí
t o t t étiagai. Ez utóbbiak a szóbanforgó publikáció-tipus Indexelési mértékszámainak tekintendők, líás t i p u s u publikációk számára hasonló eljárással szintén meghatározhatók az indexelési mértékszámok./0 g /
55 002:02 Dokumentációs szolgáltatás a "könyvtárüfly"-ról.- /Der Dokumenta
tionsdienst"Bibliothekswesen"/ - GüNiJEÍ,P. - KUNZ,!". - Der B i b l i o t h e kar, 18.k. 8.sz. 1964.aug. 806-817.p.
1964 májusában i n d u l t a l i p c s e i Deutsche Bücherei kiadásában megjelenő dokumentációs szolgáltatás a könyvtárügyről. A vállalako
zásban a Humboldt egyetem Könyvtártudományi Intézete, a b e r l i n i Z e n t r a l i n s t i t u t für Bibliothekswesen és még 10 nagyobb könyvtári i n tézmény vesz részt. A könyvtárügyről tájékoztató kartonszolgáltatás A/6-08 formátumban, /105 x 148 mm/ kerül kiadásra és a következő ada tokát tartalmazza:
- ETO szám, - tárgyszó, - szerző,
- cim /cimforditás/, alcim,
- a folyóirat cime, kiadó, évfolyam, év, füzetszám, o l d a l , . - a folyóiratcikk referátuma, a referátum készítőjének nevével,
- a dokumentációs szolgáltatás megnevezése és kiadója, - a kartonszolgáltatás év- és sorszáma.
A kartonszolgáltatáshoz tárgyszó-regiszter készül.
/Sz.T./
56 002.513.5:61 Üzemel a MEDLARS.- /MEDLARS goes "on-line"/ - Journal of Data
Management, 2.k. 9.az. 1964.szept. 51.p.
A MEDLARS /Medieal L i t e r a t u r e Analysis and Retrieval System/ a világ legnagyobb orvostudományi információtároló és visszakereső rendszere, mely a Honeywell 800-as nagyteljesítményű elektronikus adatfeldolgozó berendezéssel dolgozik. Létesítésének költségei 3 m i l lió #-ra rúgtak. Tulajdonképpen ez az első komplex gépesitésü könyv
tári és dokumentációs adatfeldolgozó rendszer, ügy építették ki,hogy a dokumentációs egységek a d a t a i t az egyszeri betáplálás nyomán annyi
szor lehessen visszanyerni, ahányszor szükség van azokra, és olyan formában, olyan módosításokkal, amint kivanjak. Általában minden i n formációs e n t r y - t legalább ötször használnak f e l a különböző dokumen
tációs produktumok előállítása során. A j e l e n év folyamán több mint 16 000 orvostudományi folyóiratszámot dolgoznak f e l , melyek mindegyi
ke átlag 10 tanulmányt tartalmaz. 1970-ig a f e l d o l g o z o t t dokumentu
mok mennyiségét 250 000-re akarják emelni. E dokumentumtömeg cimle- irásait az index-fogalmakkal együtt lyukszalagokon táplálják be a Honeywell 800-as berendezésbe, amely feldolgozza és mágnesszalagokon tárolja azokat. A rendszer főfeladata az Index Medicus előállítása.
Minden hónapban egy kb. 500 oldalas füzet készül, melyben mintegy 12 000 cimleirás szerepel a megfelelő vezérszavak a l a t t . A szedéstük
röt a GRACE-berendezéssel /Graphic Arts Composing Equipment/ automa
tikusan állitják elő. * /O.G./
57 021.7:026 A szakkönyvtár kapcsolata a közönséggel.- /Public r e l a t i o n s f o r
the special l i b r a r y / - CROOKSTCN.M.E. - Special L i b r a r i e s , 55.k.5.sz.
1964.máj.-jun. 283-285.p.
A jő propaganda felbecsülhetetlen értékű a szakkönyvtár számára.
Publikációk. Jól bevált és egyszerű szolgáltatás a könyvtári b u l l e t i n . Ez lehet csupán a könyvtár u j beszerzéseinek felsorolása, de lehet annotált jegyzék i s ; lehet rendszeresen, meghatározott idő
közönként megjelenő kiadvány. A Meldrum and Fewsmith cég /Cleveland/
l a p j a a M and P Library News, havonta j e l e n i k meg 20 év óta megsza
kítás nélkül, példányszáma időközben 20-ról 450-re emelkedett.A könyv és cikk ismertetések tárgy s z e r i n t i csoportosításban szerepelnek.Ese
tenként egy-egy speciálisan érdekes jelentésből részletet i s közöl a lap. A kívánságokat a laphoz mellékelt űrlapon lehet közölni. Amikor a vállalat egy másik vállalattal kapcsolatba lép, akkor az újságot a másik vállalat vezetőinek megküldik, mellékelve a könyvtár szolgálta
tásainak ismertetését. A könyvtári propaganda szolgálat egy másik egyszerű módja kiértesitő kartonok használata, amelyeket különböző, a közönségnek küldött anyagokhoz mellékelnek. Két tipusa van,kétféle
Bzöveggel: 1. beérkezett az anyag, amit a cimzett kért; 2. beérke
z e t t olyan anyag, amely cimzettet érdekelheti. Kiküldenek ezenkívül levelezőlapokat, amelyeken a könyvtár szolgáltatásai röviden l e van
nak i r v a , ezeket elküldik mindenkihez, a k i a könyvtárat használhatja.
161
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám Országos könyvtári hét. Korlátlan lehetőségeket j e l e n t a könyv
tári munka segítése szempontjából. Pontos a változatos program k i a l a kítása.
Jól k i a l a k u l t és évek óta alkalmazott módszer a könyvtári s z o l gáltatások megismertetésére a következő: félévenként a vállalat egyes részlegeinek vezetőit meghívják, hogy az u j dolgozók részére ismer
tessék részlegeik munkáját. Ezeket az összejöveteleket sokan látogat
ják..
A könyvtárost s e g i t i k a szóbeli népszerüsités különböző formái i s . A vállalat tárgyalásai során mindig megemlítik a könyvtárat, an
nak szerepét. A látogatók a könyvtárat i s f e l k e r e s i k . A könyvtár d o l gozói minden lehetőséget elfogadnak, hogy külső szervek előtt a könyvtárról beszéljenek, az újságokban Írjanak.
Az eredményeket elég nehéz lemérni, értékelni. 1958-ban a l k a l maztak először "könyvtár bemutatást". A referensz-kérdések száma az
óta 123 #-al u g r o t t . A kötelezettségek, feladatok állandóan nőnek.
/G.M./
58 025.173:681.142-523.8 Eljárás a sorozatos müvek számitógépes nyilvántartására.- /Se-
r i a l record i n s t r u c t i o n s f o r a oomputerized s e r i a l system/ - SRYGLEY, Ted F. - Library Resources and Technical Services, 8.k. 3.sz. 1964.
nyár, 248-256.p.
A F l o r i d a A t l a n t i c üniversity könyvtára a sorozatos müveknek /fclyóiratoknak/ összes könyvtéri feldolgozási munkáit IBM 1460 szá
mitógéppel végzi. A rendelés a géppel összeállított és a szállitó cé
genként rendezett jegyzékek igénybevételével történik. Minden megren
d e l t folyóiratról a számitőgép annyi megirt, adatokkal ellátott gépi lyukkártyát készit, ahány folyóiratszám érkezik be. E kártyákat a l f a betikus rendben tárolják. A beérkező folyóiratszémokat betűrendbe rendezik és összevetik azokat kártyájuk adataival. Azután a kártyá
kat átküldik az adatfeldolgozó központnak, mely ezek alapján állítja elő a kurrens folyóiratok jegyzékét és egésziti k i a t e l j e s állo
mányt felölelő nyilvántartást. Az előbbi hetente háromszor j e l e n i k meg, az utóbbit pedig félévenként adják k i . A folyóiratokat nem kö
rözik, hanem az érdekeltek Xerox-másolatot kapnak a vonatkozó folyó
i r a t o k tartalomjegyzékéről. A be nem érkezett folyóiratszámokról a kartotékban visszamaradt gépkártyák felhasználásával a számitógép automatikusan készit reklamáló leveleket. A folyóiratokat keresett- ségi idejük lejárta után csak mikroformátumban őrzik meg. Csupán az indexeket és a referáló lapokat őrzik eredetiben. Az egész nyilván
tartás alapját a sorozati müvek nyilvántartási l a p j a képezi, mely ugy van k i a l a k i t v a , hogy arról a gépkártyák közvetlenül lyukasztha- tók. Közli a nyilvántartó-lap ábráját, valamint a róla készülő gép
kártyák kártyaterveit. /O.G./
59 026/47/
Tudományos, műszaki és szakkönyvtárak a Szovjetunióban.- /Scien- t i f i c , technioal and speciálist l i b r a r i e s i n the ÜSSR/ - POIUBOYARI- N0V,M. - HLL Translations B u l l e t i n , 6.k. 6.sz. 1964.jun. 519-540.p.
A könyvtárhálózat állandó szélesítésére az 1917 évi forradalom első napjaitól gondot f o r d i t o t t a k , megteremtették a tervszerű fejlő
dés lehetőségeit. Kiemelkedő helyet foglalnak e l a tudományos, műsza
k i és szakkönyvtárak. 1961 január 1-én s t a t i s z t i k a i felmérés készült, a cikk e felmérés adataira épül.
A SZÜ-ban 1961 január 1-én 50 000 tudományos, műszaki és szak
könyvtár v o l t , 768 millió kötetnyi állománnyal, valamint a tudományos intézetekben és felsőfokú oktatási intézményekben levő 56 millió kö
t e t idegen nyelvű anyaggal, /összesen 381 000 könyvtár van, az állo
mány 1,9 milliárd kötet/. A könyvtárak különböző szempontok s z e r i n t i csoportosítását táblázatok szemléltetik. A 9 $-ot jelentő főiskolai, tudományos és kutató intézeti könyvtárak birtokában van a könyvállo
mány 49 ^-a. Az e kategóriába tartozó könyvtárak jelentős bibliográ
f i a i tevékenységet végeznek, ami az aktuális tudományos és műszaki problémák kidolgozása szempontjából fontos.
Jelentős helyet foglalnak e l a vállalati könyvtárak, melyek szakmunkásokat, technikusokat és mérnököket szolgálnak k i : e könyvtá
rak száma 13,4 ezer /27 $/, állományuk azonban csak 11 $-a a tudomá
nyos könyvtárakénak. Tevékenységük az u j módszerek és technológiai folyamatok, a munkatermelékenység emelését s e g i t i .
Az egyéb /a felsőoktatás már f e n t szerepelt!/ oktatási intézmé
nyek 6 $-ot képviselő könyvtáraiban 69 millió kötet könyv van /9 #/.
Minisztériumok és egyéb központi intézmények könyvtárainak állo
mánya 90 millió kötet /12 #/.
Az 1957 évvel összehasonlítva, a könyvtárak számszerűleg nem.de állományuk jelentős mértékben nőtt. Külön táblázat mutatja be a 28 legjelentősebb tudományos, műszaki és szakkönyvtárat:
város a könyvtár neve 1957 évi 1961 évi s külön táblázat az állomány megoszlást a köztársaságok s z e r i n t , va
lamint az olvasószolgálati adatokat.
A követelmények egyre nőnek; ehhez hozzájárulnak: a szabadidő növekedése, a munkabrigádok, a levelező tagozatok és e s t i iskolák.
Gyakorlati fontosságú a könyvtárközi kölcsönzés rendszere, de ered
ményei még nem kielégitőek. A könyvtárak eredményessége függ a könyv
tári személyzet összetételétől, végzettségétől i s , aminek felmérésé
re a vizsgálat k i t e r j e d t , beleértve a társadalmi munkásként dolgoző-
Az eredménves működés mint mágnes.- / E f f i c i e n c y as a magnet/ - SHEL.R. - Office üagazine, 11.k. 217.sz. 1964.jul. 531-532.p.
A Shell vállalat műszaki tájékoztatási részlege munkájában az alábbi alapelveket követi:
könyvállomány
kat i s . / G . M . /
60 027.6
IMI 1965.február III.évf. 2.szám 1. Az egyéni kiértesítések h e l y e t t h e t i jegyzékeket küld szét a dokumentumokról, amelyekből mindenki maga választja k i az őt érdeklő elmeket.
2. Kerülik az érthető és olvasható anyagok kódolását, előnyben részesitik az érthető szavak, kulcsszavak használatát.
3. Nem gondolkoznak merev tárgyköri kategóriákban, mert azok ál
landóan változnak.
4. A határterületeket különösen fontosnak tartják a felhasználók szempontjából.
5. A használók véleményeit és értékeléseit állandóan figyelemmel kisérik.
Egy-egy u j szakterület szójegyzékének összeállítását nyolc hét a l a t t végzik e l , a potenciálisan érdekeltekkel való félórás beszélge
tések utján. A jegyzéket ezután átvizsgálják, egyeztetik és 4-6 hóna
pos használat után állítják össze végleges formájában. Az informáci
ók vállalaton belüli eredményes terjesztésének egyik legfőbb alapja a hasonló módszerekkel összeállított kulcsszó-gyűjtemények rendszere.
/B.S./
61 061.3:655.4/.5 Az olvasók a fizikai-matematikai irodalomról.- / C s i t a t e l i o f i -
ziko-matematicseszkoj l i t e r a t u r e / - DOVAIOR.E.N. - Tehnicseszkie Bib- l i o t e k i SzSzSzR, 4.sz. 1964.ápr. 37-38.p.
A GPNTB februárban olvasói konferenciát hívott össze a f i z i k a i matematikai irodalom megvitatására, ahol j e l e n v o l t a k egyes kiadók képviselői. A v i t a tárgyát képező anyagbői kiállítást rendeztek, k i adóvállalatonként csoportosítva a könyveket. Az olvasók i t t közvetle
nül értesülhettek a kiadók terveiről és kritikát gyakorolhattak eddi
g i tevékenységük f e l e t t . Megismerkedtek a kiadók előtt álló problé
mákkal. Nehéz követniök a tudományok gyors fejlődését. Mert az egyes kiadványok rövid idő a l a t t elavulnak, válogatni k e l l és eleget f o r díttatni a gazdag külföldi irodalomból. Szó v o l t a tankönyv-ellátás
ról, a bibliográfiai munka színvonalának emeléséről, a példányszám
ról és az elosztás javításáról. Megállapították, hogy a matematikai könyveknél fontos a formátum megválasztása i s . Végül leszögezték, hogy milyen hasznos a könyvtárak, kiadók és olvasók közvetlen kapcso
l a t a . /P.M./
62 061.3:659.24.001.6 Közös célok, közös feladatok.- /Obscsie e e l i , obsesie zadacsi/ <
Tehnicseszkie B i b l i o t e k i SzSzSzR, 4.ez. 1964.ápr. 53-54.P.
A tudományos kutatómunka koordinálásával foglalkozó állami b i zottság 1964 április 11-én értkezletet t a r t o t t , melyen megtárgyalták az 1962 júliusában a tudományos és műszaki tájékoztatás fejlesztésé
re hozott kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos eredményeket és hiányosságokat. Az értekezleten kb. 500 küldött v o l t j e l e n . A be
számolóból kitűnt, hogy az eredmények még nem kielégitőek. A tájé-
koztatők sok helyen e l s z i g e t e l t e n dolgoznak, nem működnek együtt k e l lőképpen a műszaki könyvtárakkal. Kincs jól összehangolva a b i b l i o gráfusok munkája és a folyóiratr^ndelés. Ez utóbbi miatt sok fontos külföldi folyóirat nem i s jár az országba és tartalmuk igy nem kerül be a referáló lapokba. K i k e l l széleaiteni a könyvtárak hatáskörét, fokozottan igénybe k e l l venni könyvtárközi kölcsönzést. Megjelent az ETO második kiadása, hasznosítsák minél több helyen a Lenin Könyvtár t a p a s z t a l a t a i t . Tovább k e l l tanulmányozni a kereső munka gépesitési lehetőségeit. Fontos probléma a káderképzés. A VTNITI tanfolyamai két év óta működnek. A főiskolákon általánosan bevezetik a bibliográ
f i a i képzést. /F.M./
63 099*017 Számitógéppel f e l d o l g o z o t t nyomtatott könyv-katalógusok /Boeing
SLIP-rendszer/ - /Boeing SLIP: computer produced and maintained p r i n - ted book catalogs/ - WEINSTEIN, E.A. - STEY, J. - American Documenta- t i o n , 15.k. 3.sz. 1964.jul. 185-190.p.
A nyomtatott könyvkatalógus a legrégibb, de leghatásosabb kata
lógus forma. Merevsége megszűnik, ha géppel tetszés-szerinti időkö
zökben a változásokkal kiegészitve ismételten előállítható.
Általánosan használt megoldás a szabványos könyvtári kártyákat helyettesítő lyukkártyákról történő kiirás.
A Boeing SLIP-rendszer mindenfajta kártyatár elhagyásával köz
vetlenül elektronikus számítógéppel dolgozik. Szétküldhető nyomtatott könyvkatalógusokat állit elő IBM 7094, 7090 vagy 709 számitógépekkel.
Adatok bevitele lyukszalagon vagy lyukkártyán történik.
Gépi programja mágnesszalagos gyorsmemória használatára épül. A program részei:
1. Vezérlés 2. Adatbevitel
3. Táblázat előállítás 4. Rendezés
5. Adatcsoportositás 6. Kimenő szalag Íratás 7. Listázás
8. Szalag keverés
A program jól kihasználja a gépek adattárolási kapacitását és az adatok átrendezési problémáját tényleges adatmozgatás nélkül o l d j a
meg. /P.E./
64 37:002.007/48/
A dokumentalisták képzése a skandináv államokban.- /Szkolénie
dokumentali3tów w krajach skandynawskich/ - MAJEWSKI.Z. - Aktualne Problemy I n f o r m a c j i i Dokumentacji, 9.k. 2.sz. 1964.febr.-márc.4-8.p.
A FID 1963 novemberében Stockholmban rendezett 29. konferenciá
ján többek között a skandináviai dokumentalisták képzésének problémá-
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám i t tárgyalták meg. A képzés ezekben az országokban - mind nemzeti, mind nemzetközi keretekben - intézményes és rendkívül f e j l e t t . A z u¬
tóbbi időszakban a képzés szervezeti k e r e t e i tovább bővültek.
A dokumentalistákban távlatosan /1980-ig/ várható szükségletek
ről a Svéd Királyi Műszaki Tudományok Akadémiája felmérést készített, mely s z e r i n t az 1961-es 360 dokumentalista és szakkönyvtáros létszám h e l y e t t 1970-ben kb. 450, mig 1980-ban kb. 1150 dokumentalistára lesz szükség Svédországban. Valamennyi skandináv országban ugy vélik,hogy mind a dokumentalisták, mind pedig a szakkönyvtárosok képzését együt
tesen k e l l megoldani. Az Alkalmazott Kutatások Skandináv Tanácsa /SCAR « The Scandinavian Council f o r Applied Research/ dokumentalis
ták képzésével foglalkozó szakbizottsága sürgeti a stockholmi egye
tem filozófiai karán önálló dokumentációs tanszék létrehozását. Az önálló intézetként /independent i n s t i t u t e / működő tanszék dokumentá
ciós doktori fokozat megadására lenne feljogosítva. Peladata a doku
mentalisták képzése, a vonatkozó elméleti és módszertani vizsgálatok végzése, csekély mértékben tájékoztató szolgálat és konzultáció l e n ne. Pontos feladatként ide t a r t o z i k a különféle szaktanfolyamok elő
adóinak oktatása a tudományos tájékoztatás és dokumentáció tárgyköré
ben. Kidolgozták az oktatómunka részletes programját. Eszerint külön
féle alaptudományok, társadalomtudomány és nyelvtudományok m e l l e t t bizonyos tárgyakat a hallgatók műegyetemeken fognak h a l l g a t n i . A t a n szék 1964-ben várható létrejöttéig a dokumentációról szóló előadáso
kat néhány műszaki tanszék vállalta magára. Az előadásokat a h a l l g a tók k a r i érdeklődésének megfelelően differenciálták.
A bizottság a dokumentalisták középfokú képzésére i s javaslato
kat dolgozott k i . Mind a felsőfokú, mind a középfokú képzésben hang
súlyozott szerepet kapott a dokumentációs tevékenység gépesítése és az ezzel összefüggő nyelvismeret. A középfokú tanfolyamok előadáscso
p o r t j a i : 1 . a tájékoztatás forrásai, 2. az irodalomban f e l d o l g o z o t t anyag tudományos és műszaki a l a p j a i , 3. a tudományos és műszaki tájé
koztatás a l a p j a i . A középfokú végzős dokumentalisták az alábbi négy terűlet egyiket választhatják majd:
1. alaptudományok és technika, 2. mezőgazdasági tudományok, 3. orvostudományok,
4. társadalomtudományok.
Az egyetemi szintű képzés a dokumentációs-tájékoztatási munka módszertani kutatásaihoz szükséges elméleti alapokon kivül p l . a kü
lönféle gépesitési rendszerekkel, a Qardin által k i d o l g o z o t t SÍNTŐL /Syntagmatic Organisation Language/ automatikus dokumentációs mód
s z e r r e l i s f o g l a l k o z n i kivan. Az egyes országokban folyó igen átgon
d o l t képzési programot rendszeresen kiegészítik a skandináv országok közös, nemzetközi oktatási alkalmai / p l . 1963-ban Finnországban szer
veztek közös tanfolyamot a szabadalmak tájékoztatási forrásként való
ÓBszerü felhasználásáról/. /Z.L./
65 371.33:54 Kémiai értekezések előadása.- /Presenting the chemical paper/ -
JOMES, B.A. - Journal of Chemical Documentation, 4.k. 3.sz. 1964.jul.
131-140.p.
280 szakember számára két oldalas kérdőivet küldtek k i szakelő
adás okkkal kapcsolatos véleményük vizsgálatára. A beérkezett 225 vá
lasz érdekes szempontokra világított rá.
A vegyész munkája általában hideg, módszeres számítás. I g y ered
ményeinek közlése szintén száraz, sokszor élettelen és egyhangú lesz, különösen ha mondanivalóját Bzőszerint felolvassa. Egy előadás álta
lában 30 percnél hosszabb ne legyen. A figyelmet hallás utján nehe
zebb lekötni, ezért az előadásnak egyszerűbbnek k e l l lennie az Írás
nál.
Sok panasz hangzott e l az akusztikai berendezések és h e l y t e l e n használatuk e l l e n . Az előadást nemcsak tisztán k e l l h a l l a n i , hanem azt könnyen meg i s k e l l érteni.
A beszéd jobban hat a felolvasásnál. A rögtönzés természetes és hízeleg a hallgatóságnak, mert közvetlenül hozzá szól és nem a terem
hez. Ha az előadó mindenképpen ragaszkodik a felolvasáshoz,igyekezzék abba i s némi közvetlenséget b e l e v i n n i , t a r t s o n szünetet, nézzen időn
ként a közönségre, viselkedjék természetesen. A legtöbben a lelkese
dést hiányolták az előadó hangjából.
Szemléltetésre a legjobban bevált eszköz a dia-vetités. De i t t i s sok kifogás merült f e l . A képnek tisztának k e l l l e n n i e , a betűk gyakran olvashatatlanok. A kép legyen egyszerű, hiszen vetítési ide
je rövid. Hangsúlyozza k i az alapgondolatot. Zavaróan h a t , ha a kép akkor i s látható, amikor már másról van sző, ha t u l sok a kép, ha egy-egy képhez nincs kellő magyarázat, ha az előadó magyarázat köz
ben háttal áll a közönségnek. A vetitettképes előadások előtt t e l j e s
"kosztümös főpróbát" k e l l t a r t a n i .
Sokan nem v o l t a k megelégedve a viták megrendezésével sem.A hoz
zászólások legyenek spontánok, l e g f e l j e b b a jég megtörésére k e l l egy
két előkészített kérdés. A vitában ne legyenek egyes kiselőadások, i d e j e ne legyen több mint az előadásra szánt idő f e l e . Egy élénk v i t a h i r t e l e n lezárása nem helyes, az elnök azonban ne várja be azt sem, mig a lelkesedés lelohad és e l h a l . Minden kérdésre egyformán
udvarias választ k e l l adni. /Dzs/
66 374.6:02 Könyvtári továbbképzés és egységes, s z o c i a l i s t a képzési rend
szer.- /Bibliothekarische Weiterbildung und e i n h e i t l i c h e s s o z i a l i s - tisches Bildungssystem/ - BÖTTCHER,W. - Der B i b l i o t h e k a r , 18.k.8.sz.
1964.aug. 792-795.p.
Minden könyvtári szakképesítéssel rendelkező könyvtárosnak l e hetővé k e l l t e n n i a tervszerű továbbképzést, s legalább egy speciá
l i s szakterületen ismereteinek elmélyítését. Ez történhet konferen
ciák, tanfolyamok segítségével, vagy magasabb kvalifikációk megszer
zésével. A továbbképzés eredményeinek lehetőség s z e r i n t közvetlenül a jobb munkában k e l l megnyilvánulni a.
A továbbképzés rendszere azonban nincs egységesen kidolgozva.
NDK-beli tervek s z e r i n t 7 féle tagozaton k e l l a továbbképzést meg
kezdeni:
2 társadalomtudományi tagozaton, 2 természettudományi "
TMT 1965.február III.évf. 2.szám 2 műszaki tagozaton,
1 gyermekkönyvtári tagozaton.
Mindegyik tagozaton az alap- és speciális tantárgyak aránya 1:2- höz, /azaz egyharmad alaptantárgy, kétharmadrész speciális kollégium/.
Az alaptantárgyak között a könyvtártan, könyvtári ügyvitel szerepel
nek. A speciális tárgyaknál a cél az, hogy egy szűkebb szakterület legújabb i s m e r e t e i t a g y a k o r l a t i könyvtári feladatokkal összehangol
ják, elmélyítsék és elterjesszék.
A továbbképzés egységes kialakítása céljából szükségesnek lát
szik a s z o c i a l i s t a országok képzési rendszereit megvizsgálni, i l l .
összehangolni. /Sz.T./
67 406:8-96 Műszaki közlemények Írása.- / W r i t i n g the technical r e p o r t / -
CORTELYOU.E. - Journal o f Chemical Documentation, 4.k. 3.sz. 1964.
j u l . 141-143.p.
Tul sokat hangoztatták már azt a megállapítást, hogy mérnökök és tudósok nem tudnak Írni. Ez azonban i g y általánosságban nem áll.
A jő műszaki közlemény alapja a jő tudományos munka. Még a l e g gyengébben megszerkesztett Írás i s értékes, ha értékes adatokat t a r talmaz. Nem vonhatunk l e tehát elhamarkodott következtetést csak azért, mert a mü s t i l u s a nem elég elegáns és a nyelve szegényes. A tudósokat meg k e l l tanítani i r n i .
A jó irásmü pontos, tömör ős érthető. Éppen olyan érdekes olvas
mány lehet /egy másik szakember számára/ mint egy detektívregény. Be nem k e l l feltétlenül a közönség lenyügözésére törekedni, hiszen meg
határozott közönség számára készül.
Az irás éppen olyan készség, mint bármely más, tehát gyakorlás utján fejleszthető. Okulni k e l l azonban a hibákból és a jó példákból i s . Egy szerző öt-hatodik kiadványa messze felül k e l l múlja az elsőt.
Nehézséget okoz, ha a közlemény több szintű közönséghez k e l l hogy szóljon. Egy három részes tanulmány a felhasználók három foko
zata s z e r i n t o s z l i k meg:
1. összefoglalás vagy kivonat - általános fogalmakkal irandó, a tanulmány legkevésbé szakszerű része, tájékoztatást nyújt az admi
nisztratív ügyintézőknek gazdasági döntésekhez, a könyvtar pedig tárgyszavazáshoz használja f e l ;
2. a közlemény törzse - már szakmaibb szinvonalon készül, a töb
b i tudósnak, de nem mindig szakembereknek szól;
3. függelék vagy melléklet - a legszakszerűbb rész, azoknak a szakembereknek készül, akik a dolgozatot saját további kutatásaikhoz használják. Speciális részleteket, esetleg táblázatokat, grafikono
kat i s tartalmaz.
Az alapvető szókészlet tartalmazni fog hosszú szakkifejezéseket i s . Nem mindegy azonban, hogy azokat a pontosság kedvéért vagy nagy
képűségből használjuk-e. A zsargon és az elfogadható műszaki nyelv között i s igen szűk a határvonal. A tudományos munkában a szinonimák használata sok zavart okozhat.
Sok intézmény rendez tanfolyamokat i s e tárgyban, ahol részben műszaki képzettségű, részben hivatásos nyelvtanárok adnak elő.A t a n -
folyamokat rendszerint 15-18 héten keresztül, hetenként egyszer két
órában tartják. /Dzs/
68 621.397.13:002.513.3/.5 Televíziós kartotékolás.- / F i i i n g by t e l e v i s i o n / - Journal of
Data Management, 2.k. 9.sz. 1964.Bzept. 47.p.
V i d e o f i l e elnevezéssel egy u j e l v alapján szerkesztett, t e l j e sen automatikus dokumentációs tároló- és visszakereső berendezés j e l e n t meg az amerikai piacon. A rendszer alapját a televíziós képek
nek mágneses szalagon való rögzítése képezi. A berendezés a dokumen
tációs adatanyagról /ez állhat dokumentumokból, referátumokból, cím
leírásokból/ televíziós képeket készit s azokat mágneses szalagon tárolja. A szalagról visszakeresés esetén a képeket ugyancsak t e l e víziós eljárással a berendezés újra láthatóvá t e s z i . Mégpedig vagy az olvasógép gyanánt szolgáló teíevizióskészülék képernyőjén'állit- j a elő, vagy e l e k t r o s z t a t i k u s uton papirra v i s z i . Egy központi be
rendezéshez számos leolvasókészülék kapcsolható. Tehát egy informá
ciós központból sok fogyasztó látható e l . Az olvasókészülékek b i l lentyűzettel vannak ellátva, ennek segítségével hivható k i a közpon
t i tárolóból a kivánt dokumentációs entry. De vezérelhető a kihívás gépi lyukkártyákkal vagy elektronikus adatfeldolgozó berendezés outputjával i s . Az első berendezést most s z e r e l i k a George C.Marshall Space F l i g h t Center / H u n t s v i l l e , Ala/ számára. Aeronautikai és űrre
pülési kutatási jelentések tárolására és visszakeresésére fogják használni.- A berendezés ára % 200 000 és 1 millió között mozog az összeállítástól függően. A gyártó cég átütő s i k e r t vár a z u j e l v
alapján szerkesztett dokumentációs géptől. /O.G./
69 651.838.4 Hatékony információ keresési stratégiák "tökéletes" indexelés
nélkül.- / E f f e c t i v e information-searching strategies without "Per- f e c t " indexing/ - TRITSCHLER,E.J. - American Documentation, 15.k.
3.sz. 1964.jul. 179-184.P.
Számitógép utján végzett információ keresés előnye a kézi ke
reséssel szemben akkor bontakozik k i , ha csak gépeknél megvalósítha
tó stratégiákat alkalmazunk. A néhány lehetséges stratégia közül legjobb az, amely viszonylag érzéketlen a tökéletlen indexeléssel szemben, amivel általában számolni k e l l .
Az eljárás a keresésnél azonosaknak talált index fogalmakat megszámolja és ennek alapján minden talált tétel számára egy "megfe
lelési tényezőt" számit. A talált dokumentumok között az a legjobb, amely a legtöbb keresett d e s c r i p t o r t tartalmazza. A keresés eredmé
nyét a megfelelés valószínűségének sorrendjébe állítja.
Sok rendszer a Bool-algebra alapján álló keresés stratégiát használja. Ez a tökéletlen indexelés következtében hiányzó descrip- torok miatt gyakran n u l l a eredményt ad, ha minden keresett fogalom együttes előfordulását vizsgálja. Ha viszont vagylagos előfordulás-
IMI 1965.február III.évi. 2.szám sal megelégszik, nagyszámú használhatatlan elemmel f e l s z a p o r i t o t t eredménye lesz a keresésnek. Információs rendszerek működésének t a pasztalata, hogy t u l sok anyag nyerése épp ugy értéktelenné t e s z i a visszakeresést, mint t u l kevés.
Ez az egyeztetésre és számlálásra felépített egyszerű keresési eljárás igen jól használható k i s számítógépeken. Pusztán emberi mun
kára felépített könyvtári kereső müveleteknél ez a módszer időigé
nyes és nehézkes lenne. /P.E./
70 651.838.4 Információ tároló és visszanyerő rendszerek összehasonlító elem
zésének módszertana: K r i t i k a i áttekintés.- /Methodology f o r the com- parative analysis of information storage and r e t r i e v a l systems: A c r i t i c a l review/ - KLEMPNEE,I.M. - American Documentation, 15.k.3;sz 1964.jul. 210-216.p.
Könyvtárosok a dokumentátorok, tájékoztató mérnökök, számítógép szakemberek segítségével kísérlik meg a könyvtárakban felhalmozott irodalmat és adatokat feltárni. 1964-65. költségvetési évben i l y e n kutatásokra és fejlesztésre az USA 16 milliárd dollárt irányzott elő A tájékoztató szolgálatok kiadványai sokszor csak növelik az anyag áttekinthetetlenségét. Szükségessé vált az információ tárolási és visszanyerési rendszerek összehasonlító elemzését adó tanulmányok k r i t i k a i reviziója.
Bemutatja az összehasonlító elemzés módszertanának finomításá
ban jelentkező fejlődési irányzatokat. Annak szükségét hangsúlyozza, hogy egy rendszer belső és külső tényezőinek elemzésénél nem egy,ha
nem több kutatási módszert k e l l alkalmazni. Bármely információ táro
lási és visszakereső rendszer emberek és gépek egymásrahatásának terméke, ezért az elemzésnek mindkét tényezőre k i k e l l t e r j e d n i e .
/P.E./
71 651.838.4 Két modell információ visszakereső rendszerek tervezéséhez.-
/Two models f o r r e t r i e v a l system design/ - HILIMAN.D.J. - American Documentation, 15.k. 3.sz. 1964.jul. 217-225.p.
Közkeletű tévedés az a nézet, hogy információ visszakereső rend szerek tervezését a Bool-algehrára k e l l alapozni. E vitát vizsgálja és felhívja a figyelmet több olyan kapcsolatos problémára, amely be
folyással van a formalizmus megválasztására. A problémák e csoportja irreleváns meggondolásokra vezethet és felesleges késedelmet okoz
hat, ha a Bool-algebrára felépített modellt reálisabb elméletek ér
dekében e l k e l l v e t n i . E meggondolások védelmében egy olyan érvelést vizsgál meg, amely s z e r i n t különbséget k e l l tenni a Bool-algebra két interpretációja között és valamelyiket a kettő közül az igaznak e l fogadható modell rangjára k e l l emelni, mig a másiktól ezt a rangot meg k e l l tagadni. Ezt az érvelést, mint egészségtelent és elégtelent birálja. Állítja, hogy i l y e n mesterkélt szembeállítások felszámolása
szükséges előfeltételét a l k o t j a használhatóbb elméletek megalkotásá
nak.
Példaképpen f e l h i v j a a figyelmet a rácselméletre és a Brouwer-
logikára. /P.E./
72 651.838.4 Tapasztalatok ember és gép kapcsolatáról könyvtárak gépesítésé
nél.- /Experience i n man and machine r e l a t i o n s h i p s i n l i b r a r y mecha- n i z a t i o n / - K0RIAGIH,G.W, - American Documentation, 15.k. 3.SZ.1964.
j u . 227-229.P.
A tanulmány egy repülőgépgyár műszaki könyvtárának gépesítésé
nél szerzett tapasztalatokat i s m e r t e t i . A korábbi manuális uniterm rendszert váltották f e l IBM 7090 és IBM 1401 elektronikus rendsze
r e k k e l . Bemenő adatokat Friden Flexowriter dolgozta f e l . A gépesí
t e t t információs rendszer három alrendszerből áll:
1. Bibliográfiai adatok alrendszere. Bemenő adatokat szolgáltat gépi nyelven.
2. Szótár alrendszer. Módosított uniterm indexekre épült f e l , mágnesszalagon tárol. Közel 9000 fogalomból áll.
3. Témafigyelő szolgálat és irodalom kutatás. Bool-logikára és súlyozásra épül f e l .
A rendszer működési hatékonysága a könyvtár hibátlan adatszol
gáltatásán múlik. A gép kimenetén Jelentkező eredmény visszahat a feldolgozók munkájára. Kezdetben a kimenő adatok 20 #-a v o l t hibás, ez később 10 % alá csökkent.
Ribaelemzés: f l e x o w r i t e r 15 $>
programozás 6 $>
konvertálás 3 f>
szótár, indexelés 76 $
1 0 0 * /P.E./
73 651.838.4 Vizuális lyukkártya párok.- /Dual feature cards/ - WILLIAMSON.R.-
Office Magaziné, 11.k. 217.sz. 1964.jul. 530-531.p.
A Chiswick Products laboratóriumában régebben kétféle célra /kutatási Jelentések és levelezés nyilvántartása/ használtak vizuá
l i s lyukkártyákat az ismert módon. A kedvező tapasztalatok alapján most a kivonatok feldolgozásánál i s ezt a módszert vezették be bizo
nyos változtatásokkal.
A deeskriptorokat a következőkhöz hasonló kódjelekkel f e j e z i k k i : A2Z, F3P, Y2N stb. Minden egyes kódjelet egy pár vizuális l y u k kártyán jelölnek és keresnek vissza. Az előzőeknél például i g y :
A2Z = A2 + 2Z F3P = F3 + 3P Y2N =,Y2 + 2N
Az AlA-tól ZIZ-ig tartó kódjelekkel /amelyekből néhányat az összeté-
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám veszthetőség m i a t t kihagytak/ 288 vizuális lyukkártyán i l y módon 3456 d e s z k r i p t o r t tudnak k i f e j e z n i .
Ezzel a nem hagyományos módszerrel igen nagy kártyamegtakari- tást érnek e l . Hátránya, hogy a visszakeresésnél bizonyos felesleges kódjelek i s jelentkezhetnek. A példa s z e r i n t p l . ha egy kivonat kód
j e l e A2Z, F3P és Y2N, akkor a lyukasztásnál az A2N és az Y2Z i s j e lölve lesz. A tapasztalat s z e r i n t a visszakeresésnél azonban egy deszkriptor pár esetén csak 10 százalék, három deszkriptor esetén pedig csak 1 ezrelék felesleges információ j e l e n t k e z i k . /B.S./
74 651.926.011 Összekapcsolhatósági számitások, s z i n t a k t i k a i függvények és
orosz~3zintaJcszis.- /Connectability cálcuiations, syntactl'c functions and Russian syntax/ - HAYS, D.G. - Mechanical Tranelation, S.k.l.sz.
1964.aug. 32-51.P.
A mondatszerkezet meghatározásának programja része a nyelvésze
t i matematikai számitások rendszerének. Gyakorlati felhasználásának területe a gépi forditás és gépi dokumentálás. A program két részből áll:
a/ n y e l v t a n i elemzés logikájának r u t i n j a , amely a "szórend"
elemzésével az egyedi szóelőfordulások lehetséges kombinációit vá
l a s z t j a k i és a s z i n t a k t i k a i tulajdonságaik leirásával átadja ezeket a kombinációkat az
b/ összekapcsolhatósági vizsgálat rutinjának, amely a nyelv grammatikája alapján meghatározza, hogy a talált mondatrész párok vizsgált összekapcsolási esetében a nyelvtan általános szabályai i l y e n kombinációt megengednek-e.
A tanulmány részletesen csak az utóbbi r u t i n n a l f o g l a l k o z i k és kód-egyezési technikát használ, amely elkerülhetővé t e s z i k i t e r j e d t táblázatok vagy bonyolult programok használatát az összekapcsolható
sági vizsgálatoknál. A módszer az egyes előfordulások gondos szintak
t i k a i leirását és jelentékeny mennyiségű információ tárolását kíván
j a .
Orosz szőpárok összekapcsolhatósági vizsgálatához blokkdiagram
mal l e i r t programot ad, amely kilenc s z i n t a k t i k a i függvényre korlá
tozódik. A-E./
75 651.926.011:401 Szemantikai analízis módszertana különös t e k i n t e t t e l az angol
előljájTókra.- /The methodology of semantic analysis w i t h special a p p l i o a t i o n to the English p r e p o s i t i o n / - WHITE.J.H. - Mechanical Translation, 8.k. l . s z , 1964.aug. 15-31.p.
Számos nyelvészeti elmélet k e l e t k e z e t t a n y e l v i adatok, vagyis a természetes nyelv formális feldolgozáséra. E jelentősebb nyelvé
s z e t i modellek egyike a rétegezési elmélet. Ez a nyelveket réteges szerkezetű komplex rendszereknek t e k i n t i , ahol a rétegeket bizonyos nyelvészeti szabályok füzlk össze. A tanulmány a szemantikai a n a l i -
z i s szempontjából i r j a l e a rétegezési elméletet és a z a n g o l n y e l v főbb elöljáróinak s z e m a n t i k a i analizisét a d j a . Az a n a l i z i s menete a z t m u t a t j a , hogy részben átalakul más s z a v a k s z e m a n t i k a i analízisévé,igy a n y e l v egészének rétegezési e l v e k r e felépített s z e m a n t i k a i analízi
sének válhat kiindulópontjává.
A szomszédos rétegek viszonyát kifejező realizációs elmélettel részletesen f o g l a l k o z i k . A c i k k javarésze /kb.. 14 o l d a l / a t i z e n e g y legjelentősebb a n g o l előljáró 106 differenciálható jelentésvéltoza-
tát e l e m z i szövegkapcsolatainak felsorolásával. / P . E . /
76 651.926.011:401:48 Szláv n y e l v e k : összehasonlító m o r f o s z i n t a k t i k u s a n a l i z i s . -
/ S l a v i c l a n g u a g e s : c o m p a r a t i v e m o r p h o s y n t a c t i c a n a l y s i s / - PACÁK,M.- M e c h a n i c a l T r a n s l a t i o n , 8.k. l . s z . 1964.aug. 11-14.p.
J e l e n k o r i nyelvészet a n y e l v e k közötti k a p c s o l a t o k általános e l méletével i s f o g l a l k o z i k . A tanulmány négy szláv n y e l v : a z o r o s z , c s e h , l e n g y e l és szerb-horvát n y e l v mellékneveinek egyenértékűségé
v e l k a p c s o l a t b a n végzett összehasonlító nyelvészeti vizsgálatok e r e d ményeit tárgyalja. E négy n y e l v r e közös eredetük és párhuzamos fejlő
désük m i a t t e s e t t a választás. Tisztázni szeretné, hogy i l y e n e s e t ben felállitható-e egy közös morfológiai és s z i n t a k t i k a i r e n d s z e r b - mely megkönnyitené a gépi forditás programozását e n y e l v e k e n .
Definiálja a z eljárást a z egyenértékűség meghatározására és a l k a l m a z z a a t e k i n t e t b e v e t t szláv n y e l v e k mellékneveinek elemzési e¬
redményeire.
A m o r f o s z i n t a k t i k a i a n a l i z i s e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó bertn- dezésre t e r v e z e t t p r o g r a m j a a négy nyelvből összesen 80 c i r i l l és l a t i n betűt használt f e l .
E z a z összehasonlító kutatás o l y a n összefüggéseket hoz felszín
r e kvalitatív és k v a n t i t a t i v értékelési szempontok között, amelyek
gépi számítástechnikai módszereknél alkalmazhatók. /P.E.,,
77 651.926.011:401:482 Elól.járós kifejezések h e l y z e t e a z o r o s z szövegekben.- /The po-
s i t i o n o f _ p r e p o s i t i o n a l p h r a s e s i n R u s s i a n / - HARPER.K.E. - M e c h a n i - c a l T r a n s l a t i o n , 8.k. l . s z . 1964.aug. 5-10.p.
A m a t e m a t i k a i nyelvészet e g y i k elsődleges célja o l y a n a u t o m a t i kus nyelvelemző programok kifejlesztése, a m e l y e k k e l i r o t t szövegek feldolgozhatók. I l y e n gépi elemző programok g y a k o r l a t i felhasználási területe a gépi forditás, indexkészités és referátumok készitése e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó gépek segítségével.
E tanulmányban i s m e r t e t e t t program a r r a a n y e l v t a n i m o d e l l r e épül f e l , a m e l y e t a RAND C o r p o r a t i o n a z o r o s z l i n g v i s z t i k a i kutatá
sok alapjául e l f o g a d o t t . E z e k során o r o s z f i z i k a i folyóiratokból származó szövegek 10 000 mondatát dolgozták f e l a program segítségé
v e l . Tárolóközeg mágnesszalag v o l t .
THT 1965.február III.évf. 2.szám Részletesen f o g l a l k o z i k elöljáróé mondatrészek szerkezeti elem
zésével. Bemutatja, hogy megfelelő kritériumok hiányában a szókörnye
zet elemeinek r e l a t i v helyzetéből i s elég pontos behatárolás végezhe
tő. E célra négy szabályt ad meg.
Az automatikus gépi nyelvelemzés eredményességét jelentősen nö
velné, ha a szerzők a szövegek informatív jellegét a szórendi szabá
lyok betartásával növelnék. /P.E./
78 651.926.011:420:482 Angol névelők beillesztése angol-orosz gépi forditásu szövegekbe.-
/PrelTminary report on the i n s e r t i o n of English a r x i c l e s i n Russian- English MT output/ - MARTINS,G.R. - Mechanical Translation, 8.k.l.sz.
1964.aug. 2-4.p.
Orosz szövegek angol fordításának gépi eljárásában a legjobban v i t a t o t t probléma az angol névelők beillesztésénél követendő szabály.
A legtöbb eljárás egyszerű s t a t i s z t i k u s vagy kombinált s z i n t a k t i k u s s t a t i s z t i k u s módszert alkalmaz.
Jelen tanulmány egy nem-statisztikus e l v alkalmazását i r j a l e az a, an, the és 0 angol névelők megfelelő kiválasztására és az oroszból géppel fordított angol szövegekbe történő értelmes elhelyezésére. A kísérlet anyaga a Pravdából v e t t szövegrész v o l t .
B i z o n y i t j a , hogy ésszerűtlen és l e h e t e t l e n egyetlen legjobban beillő angol névelő automatikus meghatározására törekedni. Ezért az eljárás az angol névelőket öt lehetséges együttes előfordulási cso
portba osztályozza. Négy egyszerű igennel és nemmel megválaszolható kérdés utján határozza meg, hogy a kérdéses főnév névelője melyik osztályba t a r t o z h a t . A kiválasztott osztály névelő kombinációját
ötletek a tájékoztatás számára.- /Ideas f o r information/ - DAVIDSON.D.W. - Patra Journal, 5.k. l . s z . 1964.máj. 17-20.p.
A tudomány tanulhat a kereskedelemtől: hasonlítsuk csak össze a hirdetések eleven stílusát, kifejező képeit nem egy műszaki folyó
i r a t kusza mondataival és szövevényes ábráival, vagy egy k i r a k a t v i lágos elrendezését a műszaki könyvtár bonyolult rendjével, szigorú légkörével.
Mind a tudományon belül, mind a tudomány és az ipar között sür
gősen lehetővé k e l l tenni az információközlés sima áramlását.
Néhány megcsontosodott emberi tulajdonságot k e l l ehhez megvál
t o z t a t n i , néhány hagyománnyal szákitani k e l l . Ez frissitőleg hatna és bizonyos f o k i g a műszaki tájékoztatás reneszánszát jelentené. I n kább egy, az emberi gondolkodásból kiinduló forradalomra, mint k i f i nomult rendszerek költséges bevezetésére van szűkség.
A PATRA / P r i n t i n g , Packaging and A l l i e d Trades Research Associa- t i o n / már megtette az első lépéseket és műszaki könyvtárát ennek szellemében szervezte át.
nyomtatja a főnév elé. /P.E./
79 659.24
Egy rugalmasan dolgozó k i s csoport számára az "organizmus" a legmegfelelőbb fogalom. Mindenki legjobb képességei s z e r i n t működik közre, a végső felelősséget egy ember v i s e l i , de értékes kezdeménye
zés a szervezet bármelyik tagjától érkezhet, /Dzs/
80 681.6:541.61 Javaslat kémiai szerkezeti képletek olyan módosított Írásmódjá
r a , amely t e l j e s számítógépi kóddá alakitható.- /A proposed improve- ment i n the p r i n t i n g of chemical s t r u c t u r e s , which r e s u l t s i n t h e i r complete computer codes/ - FELDMAM",A. - American Doeumentation,15.k.
3.sz. 1964.jul. 205-209.P.
Az információ terjesztés tradicionális közege még ma i s a nyom
t a t o t t lap. A vegyészet azonban még ma sem alkalmazkodott a modem nyomtatási technikához. Betűszedő gépek, irószerkezetek képtelenek a kémiai szerkezeti képleteket összeállítani. A tanulmány u j eljárást mutat be, amellyel irószerkezetek kémiai szerkezeti képleteket tud
nak összeállítani. Az u j nyomtatási eljárás egyúttal melléktermék
ként a nyomtatott szerkezeti ábrák kódolt s z a l a g j a i t i s előállitja.
Ezekkel számitógépek kémiai információ visszakeresést v'gezhetnek.
Az eljárás a vegyészet területén t u l bármely kétdimenziós betü- szedési problémára i s alkalmazható. I g y ezen eljárás segítségével ma
tematikai képletek elektronikus diagramok és más hasonló ábrák i s k i nyomtathatók anélkül, hogy ezeket a bonyolult geometriai ábrákat
előbb kézzel meg kellene r a j z o l t a t n i . /P.E./
81 771/773 A kidolgozási körülmények befolyása a dokumentumfilmek feloldó
képességére.- /Der EinflusB der Verarbeitungsumstande auf das Auflö- sungsvermögen der Dokumentanfilme/ - JACOBSOHN.N. - Reprographie,4.k.
6.sz. 1964.szept.-okt. 123-124.p.
A modern felvevőgépek o b j e k t i v j e i n e k feloldóképessége legalább 120 vonal milliméterenként. Ha az optika relatív nyílását reteszelés
sel szűkítjük, a feloldóképesség gyengébb lesz, a negatív részlet
visszaadása romlik. Ennek ellenére a gyakorlatban mégsem célszerű a legnagyobb nyílást használni, mert minden objektívnek van bizonyos hibája, melyet csak közepes reteszeléssel küszöbölhetünk k i . Tul erős reteszelés minden esetben r o n t j a a felvétel minőségét.
A gyakorlatban a felvételezéshez izzólámpákat használnak,melyek a színhőmérséklettől függően többé-kevésbé a hosszuhuiiám területén fekszenek. Ha kékes fényt, vagy fénycsövet használnak, tanácsos UV- szürőt, vagy egy halvány sárga szűrőt helyezni az o b j e k t i v elé.- Gyors előhívó alkalmazása esetén a diffúziós fényudvar erősen csök
ken, igy magas feketedést érhetünk e l és brilliáns negativot kapunk.
Dokumentum f i l m e k e t felesleges finomszemcsés kiegyenlítő előhívóban h i v n i , mert a feloldóképesség i l y e n hivásnál egyáltalán nem j a v u l .
Különböző tónusú eredetik sokszor nem fényképezhetők egyforma expozícióval, ezért ezeket mindig külön k e l l felvételezni. Ha az
TMT 1965.február III.évf. 2.szám
eredetin egymás m e l l e t t több tónus van, igyekezni k e l l olyan megvilá
gít áet alkalmazni, mely egy középórtéket képvisel. /G.A./
82 774/777 Csak az ujabb reprográfiai eljárások érdekesek? - /Sind nur die
neueren Reprographischen Veríahren interessant?/ - WILX,T. - Büro- teohnik - Organisation, 12.k. 2.sz. 1964.febr. 137-138.p.
Gyakran előfordul, hogy a legmodernebb üzemekben i s használnak régi, elavultnak látszó gépeket, melyek azonban ma i s gazdaságosan termelnek. Ezek a példák azt mutatják, hogy egyes esetekben jó ered
ménnyel használhatók a régebbi géptípusok i s . Az u j készülékekről nagyszámú ismertetőt terjesztenek az előállító gyárak, melyek között a vevőnek nehéz eligazodni. Mindenek előtt különbséget k e l l t e n n i má
solási és sokszorosítási eljárások között. Az előbbit k i s példány
számnál, az utóbbit nagy példányszámnál használják.
Ha csupán 1-3 db másolat szükséges, akkor a n e g a t i v - p o z i t i v e l járások, a melegeljárás, vagy az elektromásolás használatos. 1-5 db másolás esetén a diffúzióséijárást vagy a Terifax eljárást alkalmaz
zák. 1-50 másolat esetén jól bevált a fénymásolás, 200 másolatig pe
dig a s p i r i t - c a r b o n , vagy átnyomásos eljárás. Magasabb példányszám i r o d a i ofszet eljárással érhető e l . Az egyes eljárások különféle mó
don variálhatók, ezért rendkivül fontos, hogy az i r o d a i sokszorosító részlegek berendezésénél megfelelő körültekintéssel járjunk e l .
/G.A./
83 778.14 Remington Rand folyamatos mikrofilmfelvevőgép Modell 555.- /Re-
mington Rand Durchlaufkamera Modell 555/ - Reprographie, 4.k. 6.sz.
1964.szept.-okt. 137.p.
A Remington Rand folyamatos mikrofilmfelvevőgép egyszerűen ke
zelhető és nagyteljesítményű készülék, mely a legkülönbözőbb célokra használható. Egyaránt fényképezhető egyoldalas vagy kétoldalas doku
mentum. A kétoldalas dokumentumoknál a két o l d a l egy munkamenetben kerül fényképezésre, a f i l m e n a képek egymás mellé kerülnek.
A fényérték megállapítása automatikusan vagy manuálisan törté
nik. Automatikus filmtovábbitóval van f e l s z e r e l v e , továbbá számláló szerkezet és filmfelhasználásmutató t a r t o z i k hozzá. A f i l m t e k e r c s vé
gét egy akusztikai jelzőberendezés j e l z i , a z egy vagy kétoldalas f i l mezést pedig ellenőrző lámpa mutatja.
A fényképezendő dokumentumok átfutási sebessége percenként 38 m.
Ha az automatikus dokumentum adagoló egyszerre két e r e d e t i t j u t t a t a készülékbe, egy kapcsoló önműködően kikapcsolja az áramot.
A készülék 16 mm-es perforálatlan filmmel dolgozik, az adőorsó 60 m-es, a vevőorsó 30 m-es. Kicsinyítés mértéke 1:25, 1:35, 1:42.
/G.A./
84 778.14 Fejlődés a mikrofilm birodalmában.- /Entwicklungen auf dem Mik-
r o f i l m s e k t o r / - Bürotechnik - Organisation, 12.k. 4.sz. 1964.ápr.
292.p.
A Eardez mikrofilmprogram ebben az évben 6 u j készülékkel bő
vült. A Modell MF 16 folyamatos mikrofilmfelvevőgep, mely percenként 26 folyóméter p a p i r t fényképez Din A 3-as méretig. A gép 16 mm-es f i l m r e dolgozik, súlya 17 kg.
A Modell F 440 olvasókészülék lyukkártyákba montírozott 35 mm- es mikrofilmek részére készült. Képernyője 26,7 x 30,5 cm és 15-szö- rös nagyítással dolgozik.
Teljesen u j modell az F 458 olvasókészülék, 16 és 35 mm-es f i l m hez vagy sikfilmhez. lyukkártyába montírozott filmhez ugyanúgy hasz
nálható, mint átlátszó tasakokba raktározott filmhez. Képernyője 30,5 x 30,5 cm, mely t e l j e s e n reflexmentes.
Rajzok felvételezésere való DIN A 1 méretig a Modell 1100 mikro
felvételező gép. Ez a készülék a s z t a l r a állithatő és 35 mm-es f i l m r e készit felvételeket ugy, hogy a f i l m e n az első és hátsó o l d a l egymás
sal szemben áll.- A Modell PD 302 kontakt másológép, mely 16, 35, 70 mm-es mikrofilmekről, 27,4 m percenkénti sebességgel készit máso
l a t o t rendes szobavilágitás m e l l e t t . /G A /
85 778.14:025.17 Mikrofilm archiválási rendszer.- /Ordnungsmittel für die Mikro-
film-Archivierung/ - YíILIi.Th. - Bürotechnik - Organisation, 12.k.4.sz.
1964.ápr. 251-253.p.
A mikrofilmek raktározása tekercsformában vagy egyenként eset
leg csikókban történhet. A tekercsformában történő raktározás - mivel hézagmentes - legjobban megfelel a törvényes előirásoknak. Olyan he
lyeken, ahol a mikrofilmarchiv állandó kiegészítésre szorul,a mikro
filmeket inkább egyenként vagy csikókban raktározzák. Ez a módszer csak akkor lehet kielégítő, ha bevezetésekor magas követelményeket támasztunk. A lyukkártya-rendszer segítségével bármilyen mikrofilmet azonnal megtalálhatunk.
A rajzarchivumok általában nagyobb formátumnak, mint a mikro- filmarchivumok, 70 mm-től DIN A 4-es formátumig terjedhetnek. A kü
lönböző méretek raktározására különösen alkalmas a Hebona-kartoték, mely könyvformában könnyen áttekinthető és r e g i s z t e r r e l jól kezelhe
tő. A nagyszámú tartőgyürük segítségével a f i l m e k bárhogyan lerakha- tók, nem k e l l a sorrendet b e t a r t a n i . A különböző méretű átlátszó t a sakokban az egyes méretek a megfelelő sorrend s z e r i n t rakhatók le,de az áttekintés ennek ellenére zavartalan. A tasakok kezelése kényel
mes és emellett biztosítják a filmek védelmét. /G A /
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám
86 791.43-96:375 Osztálytermi megfigyelés a tanításban.- /Classroom observation
i n teaoher t r a i n i n g / - FOX,D. - Visual Education, 1964.okt. 7-11.p.
A tanítás a l a t t i mozifilm készítés gondolatát elvetették a költ
ségek és a szinkronizálási sebesség nehézségei m i a t t . A felvétel za
varná az előadás menetét i s . Azt tapasztalták, hogy 30 és 100 közöt
t i filmszalag vagy diapozitív sorozat készítésével megfelelő vizuá
l i s felvételek készithetők a különböző t i p u s u órákról. A felvétele
ket 35 mm-es egyobjektives tükörreflexes fényképezőgéppel készítet
ték a tanterem hátsó részéből. Az oktató eszközök, a vizuális segéd
eszközök, a gyermekek munkái, a táblán lévő f e l i r a t o k óra után job
ban fényképezhetők. Azt tapasztalták, hogy az oktató előadása és a gyermekek figyelése a tanárra kevésbé alkalmas a vizuális rögzítésre és a későbbiekben jobban kiválasztották azokat a részeket, amelyek vizuális szempontból valóban fontosak. A hang rögzítésével kapcsolat
ban két fő probléma j e l e n t k e z e t t : az egyik a tanterem visszhangja v o l t , amely főleg a nagyméretű ablakok m i a t t k e l e t k e z e t t , a másik problémát a gyermekek által adott válaszok majdnem rögzithetetlen hangja j e l e n t e t t e . Az első problémát a tanár nyakára akasztható mik
rofonnal könnyen megoldották, ezt a mikrofont mind a tanár, mind pe
dig a gyermekek gyorsan megszokták. A másik probléma megoldása már nehezebb v o l t . Szükség v o l t egy másik mikrofon felállítására is,amely a gyermekek válaszait v e t t e . Ezt a mikrofont állványon a pódium előtt
helyezték e l . /B.L./
87 791.43-96:771/773 8 mm: a jövő f i l m j e . - /8 mm: a choice f o r the f u t u r e / - Visual
Education, 1964.okt. 4-6.P.
A hagyományos 8 mm-es f i l m tulajdonképpen 16 mm széles f i l m s z a lag, amelyet előhivás után kettévágnak és i g y két 8 mm széles szala
got nyernek. A vetitőgép fogasdobja 16 mm-es f i l m perforációjához készül. Az u j Super 8 mm-es filmnél a perforációk kisebb méretűek, és igy nagyobb területet engednek a kép számára. I l y módon a normál 8 mm-es filmmel szemben több mint 50 #-kal megnövelhető a képterü
l e t . Ezáltal nagyobb és fényesebb képet kapunk a vetítővásznon. Az u j f i l m e t az Eastman Kodak cég f e j l e s z t e t t e k i . Az i s k o l a i oktatás
ban jelenleg még az egyszerű és olcsó 8 mm-es' kazettás f i l m felhasz
nálása a legelőnyösebb. A jövő azonban i t t i s a Super 8 mm-es filmé.
A 8 mm-es hangosfilm felhasználása az oktatásban előnyösebb a 16 mm- es hangosfilménél és könyvtárak i s jól felhasználhatják. A Super 8 mm-es f i l m képterülete 50 $-os teljesítménynövekedést eredményez u¬
gyan, de a 16 mm-es f i l m képterülete négyszer nagyobb. A h a n g t e l j e - sitményben a 16 mm-es ugyancsak felülmúlja a 8 mm-est. A 8 mm-es né
mafilm vetitők tömeggyártása következtében áruk olcsó, a hangosfilm vetitő ára viszont a 16 mm-esnek kétharmadrésze't t e s z i k i . A normál 8 mm-es filmen a mágneses hangcsik a perforációé lyukak és a f i l m széle között, mig a Super 8 mm-esen a mágneses vagy fényhangcsik a perforációval szemben lévő oldalon van, és 30 000-ed hüvelyk széles
/a 16 mm-es f i l m hangcsikja 60-80 000-ed hüvelyk széles./ /B.L./
88 791.43-96:771/773
Ü.1 lehetőségek a 8 mm-es f i l m tudományos célokra valő_ alkalma
zásában.- /Neue Möglichkeiten des 8 mm- Films für w i s s e n B o h a ft l i c h e Zwecke/ - ERNST.D. - Research Film, 5.k. I . B Z . 1964. 27-31.p.
Az utőbbi időben a filmgyártó i p a r nagymértékben tökéletesítet
te a 8 mm-es f i l m felhasználhatóságát a tudományos munkában. A szer
ző tárgyalja a filmnek a kutatás területén szambavehető felhasznál
hatósági lehetőségeit és számos olyan j a v a s l a t o t tesz arra vonatko
zólag, hogy a 8 mm-es f i l m a többi méretű f i l m e k k e l együtt hogyan
t a r t h a t lépést. /B.L./
89 791.43-96:771/773 üi ötletes hangosfilm vetítőgép.- /New sound p r o j e c t o r w i t h new
ideas/ - Film User, 1964.okt. 563.p.
Az amerikai gyártmányú Graflex 16 o p t i k a i hangcsíkos f i l m vetí
tésére alkalmas, de készül a mágnescsikos f i l m vetítésére alkalmas modell i s . Félautomatikus f i l m befűzővel, kettős hangszőróval és 150 órás élettartamú vetítő izzóval van ellátva. Kettősszinü vetítőlám
pájában belső tükör van, amely visszaveri a fényt, de e l n y e l i az i z zószálról sugárzó hő egy részét. A lámpa teljesítmény 250 W 21,5 V¬
on. Állóképeket i s vetít, ilyenkor a fényteljesítmény automatikusan a normálisnak kb. a felére csökken. A f i l m t e k e r c s e t motorikusán v i s z - sza lehet játszani. Két sebessége van: 24 kép/mp a hangosfilmnél és 18 kép/mp / u j amerikai szabvány/ a némafilmnél. A kétpillás forgózár automatikusan vált át hárompillásra a némafilmre kapcsoláskor.A l e g több kapcsolást nyomógombbal lehet végezni. A Graflex hangrendszere f o t o t r a n z i s z t o r o s táplálású 15 W-os erősítőből áll, külön mély- és magashang szabályozóval. Két hangszórót tartalmaz, egyet az alacsony hangokra, egy kondenzátorost a magas hangokra. Frekvenciatartománya 50-15 000 Hz/mp. A vetítőgép súlya hangszóróval együtt kb. 19 kg.
/B.L./
90 791.43-96:771/773
Video-mágnesszalagos képrögzítők fejlődése.- /Developments i n videó-tape recorders/ - HOWLEN.A.P. - Visual Education, 1964.okt.
13-15.p.
A videó képrögzítő magnetofonoknál 19t05 cm/sec sebességen na
gyobb frekvenciaátvitel érhető e l , mint a 9,52 cm/sec sebességen.Ezt az e l v e t először a BBC használta a VERA t i p u s u készüléknél. A TELCAN tipusnál ugyanezt alkalmazták, amely alacsony ára / 5 0 dollár/ követ
keztében nagy érdeklődést váltott k i . Ez utóbbinál a 3 MHz/sec sáv
TMT 1965.február XII.évf. 2.szám elérése céljából 457,2 cm/sec szalagsebességet használnak. Kisebb se
bességű szalagokat i s alkalmaznak, de akkor a sávtartalom csökken. A szükséges nagy szalagsebesség számos komoly problémát okoz a lineá
r i s letapogató rendszerben. A legtöbbjük mechanikai probléma. 4-57,2 cm/sec sebességen a videó jelrögzitő 24-szer nagyobb kapacitású o r sót igényel, mint a hangrögzitő magnetofon. 30 perces üzemeltetésnél az orsó szabványos vastagsága közel 84 cm átmérőt tesz szükségessé.
A TELCAH készüléknél háromcsíkos szalagot használnak, és a visszate
kercselési idő 15 perc 457,2 cm/sec sebességen 29 cm átmérőjű orsó
v a l , AZ Ampex VE-1550 t i p u s u video-képrögzitő ismertetése. /B j, /
91 791.43-96:771/773 Ultrahang kinematográfia - A kutatófilmek u j módszere.- /Sono-
cineaatography - A new research f i l m method/ - GREGUSS,P. - Eesearch Film, 5.k. l . s z . 1964. 31-40.p.
Az ultrahangtechnikéban leggyakrabban használt módszer az un.
keményített f i l m módszer, amely a kémiai folyamatok gyorsító hatásán alapszik, p l . a keményitett filmek szinezése az i o d i n vizes oldatá
ban. A filmeket e l a v u l t fényképészeti filmekből készitik. Ezeket f i xálják, keményítik és mossák, száritani azonban csak kb. 24 órás ke
ményítő oldatban való áztatás után szabad. A vizes i o d i n oldat kon
centrációja kb. 6.10-5 g/cm3 és a jó kép fényerőssége 1 W/cm2 és többperces expoziciős idő szükséges. Az i l y módon elért eredmény meg
lehetősen gyenge és ezért az ultrahangkinemotográfiában való alkalma
zása meglehetősen korlátozott. Az un. "alusonophot" eljárás - amelyet jelenleg kutatnak, a laboratóriumban - azon a megfigyelésen a l a p u l , hogy ultrahanghullámok aluminium-lemezre vetítésekor - amely utóbbi az anódot képezi az eloxálási folyamat a l a t t - az oxidréteg h e l y i vastagsága az ultrahanghullám erősségével arányos. Megfelelő e l e k t r o l i t i k u s fürdőt, áramerősséget és feszültséget használva, olyan vas
tag oxidréteg nyerhető, hogy az Newton interferenciákat mutasson f e r - deirányu fény hatására. Ha a sűrűségeloszlás nem egyforma, az u l t r a hanghullámok területét színesen látjuk.
A szerző a továbbiakban a fényérzékeny filmek ultrahanggráfiaj.
alkalmazását és az ultrahangos képátalakitőkat tárgyalja.
/B.L./
•
