• Nem Talált Eredményt

A Gazdasági Mechanizmus Tökéletesítése a szocialista országokban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Gazdasági Mechanizmus Tökéletesítése a szocialista országokban megtekintése"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

338.98t338.92

A GAZDASÁGI MECHANIZMUS TÖKÉLETESÍTÉSE A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Az OMKDK új információs szolgáltatása

Paku Sándor

Az OrBzágoo Műszaki Könyvtár ós Dokumentációa Központ a f e s t i címmel a mait év végén megindított információé szolgáltatása a nép­

gazdaság egészét érintő, az érdeklődés középpontjában állá kérdés­

s e l , a gazdaságirányítás éa tervezés - máa szóval a gazdasági mecha­

nizmus* átalakításának, továbbfejlesztésének kérdésével f o g l a l k o z i k . A f a n t e m i i t e t t kiadvány az OMKDK egyre nagyobb számú szolgál­

tatásainak sorában mind létrejöttének körülményei, mind típusának jellemző vonásai, v a l a m i n t témaköre tekintetében kUlön h e l y e t f o g ­ l a l e l .

'A Gazdasági Mechanizmus Tökéletesítése a S z o c i a l i s t a Országok­

ban /a továbbiakban GM/ az első* az OKKDK szolgáltatásai között,amely k i f e j e z e t t e n felsőbb állami szerv kívánságára, i l l e t v e megbízása a- lapjázt I n d u l t meg. A szolgáltatás megjelenéséhez maga az OMKDK l a hozzájárult, amennyiben ehhez az első Impulzust a Műszaki-Gazdasági Tájékoztató olarti kiadványa 1965. évi 5.számában közreadott "A gazda­

sági mechanizmus fejleaztéee egyes s z o c i a l i s t a országokban" téma feldolgozásával a d t a . Az OMKDK-nak ez az utóbbi, i g e n széles körben e l t e r j e d t kiadványa általában műszaki-gazdasági* esetenként gazdasá­

g i témákra vonatkozó áttekintéseket, összefoglalásokat közöl a kül­

földi szakirodalom ujabb, klemelkedó s i k k e l alapján.

A gazdaságirányítási rendszer - a gazdaeági mechanizmus - a gazda­

sági törvények érvényesülési módja. A gazdasági mechanizmuson a tervgazdálkodás módszereinek, eszközeinek, intézményeinek egymás­

s a l összefüggő' rendszerét értik, amely a tervcélok megvalósítását biztosítja. Magába f o g l a l j a a tervezés, az árképzés, a finanszíro­

zás, a beruházás módszerét, a vállalatok közötti szerzódéssk rend­

ezerét, a bérezés éa anyagi ösztönzés formált, a vállalati munka megítélésének módját, a jogok, hatáskörök, eszközök f s l e t t i r e n ­ delkezés megosztását a vállalatok és az irányító szervek között.

A mechanizmus objektív kategória, azonban nem automatikusan műkö­

d i rendszer, hanem a z t a s z o c i a l i s t a állam a gazdasági törvények alapján hozza létrs ÍB a termelőerők fejlettségének megfelelően módosítja.

(2)

PASO 3 . : A gazdasági mechanizmus tökéletesítése Az említett témafeldolgozás a gazdaságirányítási rendazer r e - fórájának Lengyelországban, az NKD-ban és Csehszlovákiában 1965. kö- zepéig elért eredményeit f o g l a l t a Össze. £ közlemény alapján J e l e n t - k e z e t t a Gazdasági Mechanizmus Bizottságának titkársága részéről konkrét formában az az elgondolás, hogy t e k i n t e t t e l az e téren mu­

tatkozó igényekre, szükséges lenne a gazdaságirányítási és tervezé­

s i rendszer átalakításával kapcsolatos, az európai s z o c i a l i s t a o r ­ szágok szak- és napisajtójában megjslenó fontoaabb cikkekről t a r t a l ­ muk lényegi részének feltárásával de közreadásával h a v i szolgáltatás formájában rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtani. £ f e l a - dat ellátáséra a Műszaki-Gazdasági Tájékoztató f e n t e m i i t e t t össze­

foglaló közleményének tanúsága s z e r i n t az OMKDK széles alapokon szer v e z e t t referáló rendszere révén alkalmasnak látszott.- Említést ér­

demel e z z e l kapcsolatban, hogy a Mltszakl-Gazdasági Tájékoztató kiadá sának 7 éve a l a t t a GM-en k i v t l l több szolgáltatásnak v o l t kezdeménye zŐje, elindítója a benne megjelent támafeldolgozáeok vagy cdlezámai alapján, amelyek felszínre hozták valamely ezakterület vagy témakör szakirodalma iránti folyamatos érdeklődést, i l l e t v e szükségletet.

A mult év Őszén f o l y t a t o t t megbeszélések alapján az információs Bzolgálat megindítására a megállapodás megtörtént és a gyors ütemben végzett szervező munka eredményeképp az első szám már mult év novem­

berében m e g j e l e n t ée azóta havi rendszerességgel látnak napvilágot a további füzetek. A szervezés f o n t o s részét a l k o t t a - többek között - az európai s z o c i a l i s t a országok figyelésre és feltárásra előirány­

z o t t folyóiratai és n a p i l a p j a i egy részének sürgŐB beezerzése és a külső munkatársi gárda további, a témakörben jártas közgazdasági szakemberekkel való kiegészítése.

A f e n t l e k b e n körvonalazott ezempontok alapján a GM célja a gaz­

dasági mechanizmus tökéletesített formál kidolgozásának és g y a k o r l a ­ t i megvalósításának előmozdítása az európai s z o c i a l i s t a országok szakirodalmában megjelent, e tárgyra vonatkozó t a p a s z t a l a t o k közve­

títésével. E szolgáltatás tehát a gazdasági mechanizmus elemei, mint p l . tervezés, központi irányítás, vállalati Önállóság és felelflseóg, beruházás, állőalapok, munkabér, anyagi ösztönzés, műszaki f e j l e s z ­ tés, minőség, ár és p i a c , pénzügyek s t b . fejlesztésével foglalkozó érdemi tanulmányok ée közlemények tartalmát i s m e r t e t i a t e k i n t e t b e Jövő s z o c i a l i s t a országok vezető gazdasági folyóirataiból, valamint napilapjaiból.

E célból főként a Szovjetunió, Lengyelorezág, az tfDK éa Cseh­

szlovákia eredményeinek beautatáaa Jön figyelembe, amely országok már számottevő előrehaladást t e t t e k a gazdasági mechanizmus r e f o r m ­

jának utján. A bolgár gazdaságirányítási kísérletek figyelemmel k i ­ sérése i s érdeklődésre t a r t számot, v i s z o n t kevés, a témakörbe vágó s z a k i r o d a l m i anyagra l e h e t számítani Bománia vonatkozásában, ahol a gazdasági mechanizmus szerkezetének átalakításával még nem f o g l a l k o z nak olyan k i t e r j e d t e n ás mélyrehatóan, mint a f e n t említett országok bán. A jugoszláv gazdaságirányítási rendszer fejlesztésére irányuló törekvések ismertetése i s több vonatkozásban f i g y e l e m r e méltó tapasz tálatokat szolgáltathat. A hazai ezirényu közlemények feltárását a szolgáltatás egyelőre nem v e t t e tervbe, minthogy azok az érdeklődők számára hozzáférhetőek.

(3)

THT U.évf. 9-10.azám 1966.november-december

A kiadvány a tárnakor feltárásakor elsősorban a következő általáno­

sabb j e l l e g i ! gazdasági folyóiratokra,továbbá napilapokra támaszkodiki Szovjetunió: Den'gi i E r e d l t ,

Ékongmicseszkaja Gazeta,

Ékonomika Szal'szkogo H o z j a j s z t v a , Ékonomlcseszkie Hauki,

Flnanssü SzSzSzfi, I z v e s z t i j a , Kommunlszt,

Planovoe Hozjajaztvo, Pravda,

S z o c l a l i a z t i c e e s z k i j Trud, Szovjetszkaja T o r g o v l j a , VoproszU Ékonomiki.

Lengyel népköztársaság:

Ékonomista, Pinanse,

Gospodarka Plánona, Eandel Wewnetrzy, Handel Zagranoczny,

Nowe D r o g i , P o l i t y k a , Trybuna Ludu, 3ycie Goepodarcze.

Német Demokratikus Köztársasági Ser Ausaenhandel,

Deutsche Flnanzwírtschaít, E i n h e i t ,

Der Handel, Neues Deutechland, Die W i r t s c h a f t ,

W i r t s c h a f t s n i s s e n s c h a f t . Csehszlovák S z o c i a l i s t a Köztársaság:

Ekonomicky Casopie, Fináncé a üver, Hoepodaraká Novlny, Nová K y s l ,

Planované Hoapodarstvl, fodnlková Organizaee, - Politická Ékonomika, Rudé Právo,

S o c i a l i e t l c k y Obcnod, Zemedelská Ékonomika.

Román S z o c i a l i s t a Köztársaság:

Pinante s i C r e d i t , Lupta de Clasa,

857

(4)

PAKU 8.1 A gazdasági mechanizmus tökéletesítése

Probieme Ekonomice,

Hevue Houmalne des Sciences Sociales,

S o l n t e l a . f

Bolgár Népköztársasági

Pinanszl 1 K r e d l t , Ikonomicseazka V i s z e l ,

Ikonomlka 1 VehanizaoiJa na Ssel'ezkogo Sztopanaztvo,

Novo Vreme,

Plaaovo Sztopanaztvo 1 S z t a t i a z t l k a , Rabotnicseezko Eelo,

Trud 1 Ceni,

Trudove na Vüszsija Ikonomlcseszkl I n s z t i t u t -Kari Marx", S z o f i j a .

Jugoszláv S z o c i a l i s t a Szövetségi Köztársaság:

Borba, Ekonomlst,

Ekonomazka R e v i j a , Ekonomski Preglad, F l n a n s i j e ,

Questiona A c t u e l l e s du Socialisme, SocijaXízam.

Esetenként máa forrásokban, i g y ágazati és müazaki folyóiratok­

ban közzétett érdemi közleményeket i s i s m e r t e t e szolgáltatás. / P l . Avtomobil'nüj Transzport, ékonomika 3 z t r o l t e l ' s z t v a , Holodil'naje.

Tennika, Mjasznaja I n d u s z t r i j a SzSzSzR.Neftjanlk, Vesztnik S z v j a z i , Veaztnik Akadémlja Nauk SzSzSzR, Vnesnjaja T o r g o v l j a , Energietech- n i k , Die Technik, S t a t i s t i a c h e P r a x i s , Lidová K o n t r o l a , flormaliza- ce, Pazemi Stavby, íruraysl P o t r a v i n , S i l n i c n i Doprava, Technická Prace, T e x t i l , D a l i , Uj Ssd./

A figyelemmel kisárt f o l y o" iratokból és napilapokból általában caak az llletó ország gazdaságirányitás1 rendszerének problémáit tárgyaló cikkek kerülnek Ismertetésre.

A azolgáltatás feldolgozó műfaját t e k i n t v e lényegében bö t a r - t a L n i ieeertetéaekről van szó, amelyeknek terjedelme a azokáaos r e ­ ferátumok 10-15 soréval szamben 1-2 gépelt nagy szabvány o l d a l /60Q- 120C "n" h e l y e t t 2000-4000 "n"/i ami azt J e l e n t i , hogy a oikkismer- teiósek az e r e d e t i közlemény minden fontosabb gondolatát v i s s z a a d ­ ják, az a d o t t kérdésben önmagukban l a rövid lényegi tájékoztatáat nyújtanak és az e r e d e t i oikk tanulmányozása vagy lefordítása csak a részletes kifejtés megismerése m i a t t szükséges.

A közlemények Jellegétói függően azonban - p l . r e n d e l e t eseté­

se.-. - t a r t a l m i ismertetés h e l y e t t a szolgáltatée magyarázó clm- :orditést közöl.

A szerkesztőség és a széles kcrü szakembergárda n y e l v i , i l l e t -

(5)

TMt 13,évf. 9-10.BEáa 1966.november-december

YQ országonkénti, ezen b e l l i i folyóiratonként! bontásban rendszere­

sen figyelemmel kíséri elsősorban & fentebb felBorolt,háziéként s z o l ­ gáló mintegy 60 forrásban megjeleni publikációkat és beszámol az a¬

zokban előforduló, a gazdaságirányítási r e f o r m előkáazitéeéhez ée megvalósításához hasznosítható minden adatról. A feltárt anyag gon­

dos válogatás és lektorálás után kerül szerkeaztéare, ée Így közzé­

tételre csak a valóban érdemi mondanivalót tartalmazó cikkek ismer­

tetései jönnek t e k i n t e t b e .

A azolgáltatáa egy-egy száma mintegy 60-70 B/5 méretű o l d a l o n havonta J e l e n i k meg és kb. 50-60 olkkismertetést t a r t a l m a z .

Az anyag országonkénti felosztását s kiadvány i s m e g t a r t o t t a t e k i n t e t t e l a gazdaságirányítási rendazernek az egyes s z o c i a l i s t a orazágokban tapaaztalható eltérő sajátoaságaira, azonban a kiadvány fejlesztése keretében s o r kerül a gazdasági mechanizmusnak vázlatosan előbb már e m i i t e t t elemei s z e r i n t i caoportoaltára, i l l e t v e a c i k k - ismertetéaek m e g f e l e l d J e l z e t t e l való ellátására. A kiadvány tárgy­

mutatója az 1966. évi évfolyamról az egyes gazdasági kategóriák ée fogalmak B z e r i n t kialakított tárgyszórendszerben készül.

A kiadvány átfutáai i d e j e igen rövid: mindössze 2-3 hónap és i g y a Bzolgáltatáe gyorsinformáció jellegének e l e g e t t e s z .

A kiadvány rendeltetése elsőrendű követelménykánt támasztja a rövid átfutási időt.

A feltárt anyag jellegét, címzettjeinek körét ée rendeltetéeét t e k i n t v e a szolgáltatás az első szoros értelemben v e t t vezetői tájé­

koztatás a hazai dokumentációé irodalomban. Ez a megállapítás egy­

részt azért tehető, mert felsőbb szerv kezdeményezésére i n d u l t meg, másrészt a vezető szerveket érdeklő témakörénél fogva, ami a gazda­

sági mechanizmus működési rendszerének kérdéseit öleli f e l .

A gazdasági mechanizmus tökéletesitéae irányelveinek Kidolgozá­

sával a felBŐ párt- ée gazdasági szervek f o g l a l k o z n a k ée ezért a kö­

zölt t a r t a l m i iBmertetáaek zömükben részükre kívánnak tájékoztatást nyújtani. S központi érdek hívta életre a szolgáltatást, hogy tám­

pontokat nyújtson az egéaz népgazdaságot átfogó kérdés körültekintő ée megalapozott megoldásához a többi s z o c i a l i a t a országban elért e- rsdmények, s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k és továbbfejleaztési intézkedések lényegének közvetítésével.

A gazdasági mechanizmus müködéae nagyrészt a termelésben éa az árunak a fogyasztóig terjedő utján valósul meg. Ezért a gazdaságirá­

nyítási rendezer reformjának e területet érintő vonatkozásai a kö­

zépszintű és a vállalati vezetők f o k o z o t t érdeklődéaére t a r t h a t n a k azámot. Ennek azem előtt tartásával a azolgáltatáa bőven ad közre 0- l y a n cikkiemertstéseket, amelyek az ágazati és vállalati gazdálkodás helyzetét, f e l a d a t a i t ée vezetési módszereit világítják meg a z u j v i ­ szonyok között.

A Bzolgáltatást az irányító szervek ée a vezető szervek részére

859

(6)

PAKD 3 . : A gazdasági mechanizmus tökéletesítése

szóló lnforméciőknalt a s z o c i a l i s t a orazágokban eddig k i a l a k u l t tí­

pusaihoz hasonlóan a maximális mértékű lnformáéiésűrítés j e l l e m z i . A GM - mint már említettük - az i s m e r t e t e t t cikkek tartalmának főbb vonásalt közli, ami a közlemény lényegének áttekintésére elegendő­

nek mondható. A vezetői tájékoztatás egyik formája a GM-hez hasonló mértékű rövid t a r t a l m i összevonásban j e l e n t k e z i k , amire a csehazlo- vák Slgnal c. információs szolgáltatása mutat úttörő példát, A különbaég a kettő között főként abban nyilvánul meg, hogy a S i g n a l átfogó problémákat tárgyal, mig a GM egy-egy közlemény lényegét tár­

j a f e l . E m e l l e t t a rövid áttekintést n y u j t d , gondolatébresztő f o r ­ ma m e l l e t t a vezetői információ területén természetszerűleg az a l a p ­ vető t i p u s valamely témakör helyzetfeltáró, részletes, de még mindig erősen tömöritett összefoglalása l e s z . Ez a lehetőség határáig rö­

v i d r e f o g o t t t e r j e d e l e m az Igen e l f o g l a l t vezetők idejének kiméléee céljából a vezetői tájékoztatás egyik fő lemérve.

A GM iránt nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg a f e l d o l g o z o t t témakör fontosságának megfelelően a gazdaaági vezetéa feleő és kö­

zépső szintjén. Nem klaebb az érdeklődés a vállalatok, intézetek gazdasági ée műszaki vezetői részéről, amit a megrendelések e terü­

letről érkező, egyre növekvő széma tanúsít.

A szolgáltatás e d d i g i pályafutásának rövid s t a t i s z t i k a i átte­

kintése azt m u t a t j a , hogy az 1965-ben megjelent 2 szám és 1966. e l ­ ső felében közreadott 6 szám összesen 457 cikkismertetést és néhány annotált oimforditáat t a r t a l m a z . Ezek megoszlása származási országok s z e r i n t : Szovjetunió 164, Caehazlovákia 92, NDK 88, Lengyelország 54, Bulgária 37, Jugoszlávia 17, Románia 5.E számszerű kép nagyjában ée egészében tükrözi a probléma vizsgálatának és irodalmának helyze­

tét a f e l e o r o l t s z o c l a l i a t a országokban.

A megjelent ismertetések a témakör egyee, leggyakrabban tár­

g y a l t kérdései köré a következőképpen csoportosulnak: tervezés 42, anyagi ösztönzéa ás prémium 34, pénzügy és h i t e l J l , jövedelmezőség ée nyereség 30, a gazdaságirányítás általános kérdései 2S, beruhá­

zás 23, árkérdéaek 23, külkereskedelem 22, belkereskedelem 19, mű­

s z a k i fejlesztés 18, állóalapok ás kihasználásuk 17, a gazdasági me­

chanizmus r e f o r m j a a mezőgazdaságban 17, az önálló gazdasági elszá­

molás 16, vállalati vezetés 13, munkabér 11, mutatószámok 9 i s m e r t e ­ téssel és még további 104 fogalomcsoport egyenként egészen 1-2-lg csökkenő iemertetésazámmal.

A szóbanforgó témakör feltárását az OMKDK az előzőkben már j e l ­ z e t t h e l y z e t i lehetŐBÓgére,illetve szélea területen kialakított mű­

szaki-gazdasági referáló rendszerére támaszkodva végzi. E szolgál­

tatás ellátására alkalmas referáló szervezet megléte annak a f e l f o ­ gásnak a következménye, amely a műazakl ás gazdasági tájékoztatás szcroB összefüggését v a l l j a a műszaki és egyes gazdaságtudományok sokoldalú kapcsolata alapján.

Az OMKDK a műszaki fajlődéai irányzatok gazdaaági hatásai, va­

lamint a gazdasági intézkedések műszaki vonatkozásai dokumentálásá­

nak szellemében 1960-ban megindította a Műszaki-Gazdasági Tájékozta-

(7)

TKT 13.évi. 9-10.szám 19ó<>.november-december

tőt ée mind nagyobb e u l j t helyez a szorosan v e t t műszaki s z a k i r o d a ­ lomhoz kapcsolódd gazdasági szakirodalom feltáráeéra ía. E munkához a megfelelő a z e r v e z e t i k e r e t e t a mult évben megalakított MUszaki- Gazdaaágl Tájékoztatáal osztály képezi, amelynek kiadványai a f e n t - vázolt felfogásban kéazUlnek. A Műszaki-Gazdasági Tájékoztatási osz­

tály s z e r k e s z t i a kiépített referáló rendszer több brigádjának köz­

reműködésével az "Üzemszervezés, Ipargazdaság" oimü referáld folyó­

i r a t o t i s , amely több mint másfél évtizede J e l e n i k meg az OMKDK gon­

dozásában.

A GM szerkesztősége - a kijelölt folyőlrát- és napllap-bázls a¬

lapján - f e l d o l g o z t a t j a a gazdasági mechanizmus közgazdasági és gaz­

daságpolitikai kérdéseit, de ugyanakkor gondot fordít a műszaki f e j ­ lesztés kérdéseit és azoknak a gazdaságlrányitáai rendazer további javításában játszott szerepét tárgyaló cikkek feldolgozására.

A gazdasági mechanizmus reformjával azoros összefüggésben áll a műszaki-gazdasági tájékoztatás egész rendszerének továbbfejlesztése, minthogy a gazdaságirányítási rendszer átalakítása f o k o z o t t igénye­

k e t támaszt az információs tevékenységgel szemben. Ez vonatkozik egyrészt a gazdasági mechanizmus elemel módosításának e l v i kérdései­

r e , amiről a GM elterjedése tesz tanúságot, máerészt a konkrét veze­

tési f e l a d a t o k k a l , döntésekkel, mddszerekkel kapcsolatos informáci­

ókra, amelyek iránt a szükséglet várhatóan nagymértékben megnő, amit a baráti országok tájékoztatási a z e r v a l i s megerősítenék. Ugyanakkor a Jól megszervezett információs rendszer az igényelt sokoldalú tájé­

koztatás nyújtásával vlaazahat a gazdasági mechanizmus reformjának jobb megoldására.

A gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése után nagy­

mértékben fokozódik a központi döntéseket hozd szervek felelőssége, megnd a vállalatok önállósága, bővül döntési feladatkörük. Mind a központi szerveknek, mind a gazdálkodó egységeknek a felelósaégtel-

jes döntésekhez azőíeakörü tájékoztatási anyagra van szükségük,mert a megfelelő információval alá nem támasztott elhatározások, intézke­

dések veszteségesek lehetnek. A vezetők sem vállalati, sem felsőbb a z i n t e n nem támaszkodhatnak a gazdasági hatékonyság fokozása érdeké­

ben csupán központi utasításokra vagy mutatószámokra, hanem a nép­

gazdasági és vállalati szempontokat, érdekeket legmegfelelőbben e- gyeztetd u t a t , a leggazdaságosabb megoldást a rendelkezésükre bocsá­

t o t t információk alapján k e l l kiválasztaniuk. A megbízható, haaznos információk szolgáltatása terén ezért a tájékoztataoi ezervekre nagy f e l a d a t o k várnak. E követelmény kielégítésének k e z d e t i szakaazaként alapvető, induláai informácldkat kivan nyújtani a "Gazdasági Mecha­

nizmus Tökéleteaitése a S z o c l a l i a t a Orazágokban".

(8)

PAKU 8.1 A gazdasági mschanizmua tökéletesítése PAJCU.S.: f e r f e c t i o n o f the economlc aystem I n a o c i a l i s t count- rifce /A gazdasági mechanizmus töksletesitese a s z o c i a l i s t a orazágok-

The aoove mentionea Journal aime to f u r t h e r the s o l u t i o n o f the question o f improving the economie system through t h e d i s s e i i i i n a t i o n o f the l l t e r a t u r e publlshed i n the a o c l a l i e t c o u n t r l e s on t h i e sub- j e c t , The Journal o f f e r e abetracta o f the studiee and r e p o r t e d e a l - I n g w i t h questlons of the reform o f economlc management and p l a n - n i n g , such aa c e n t r a l i z e d management versus independence of. e n t e r ¬ p r i s e s ; p r i c e B , marketing, aonstary i n c e n t i v e s , c r e d i t e t c . A r - t l c l e s from t h e most important economlc p e r i o d i c a l s and d a i l i e s of the European s o c l a l i a t c o u n t r l e s are being apparently a b s t r a c t e d . A l t o g e t h e r about 60 eource p u b l l c a t i o n s are used as a basis f o r pro¬

cessing. Besidee these sourcea proceeeed r e g u l a r l y the Journal p r o - vides I n f o r m a t i o n about s l g n i f i c a n t p u b l l c a t i o n s issued i n other sourceB. The Journal vas f l r a t iaaued i n October 1965 and i s since publlshed mcnthly on sose 70 pages. I n view o f the g r e a t i n t e r e s t shottn i n i t s s u b j e c t , the Journal has gained i n a ahort tlme wide p o p u l a r i t y .

. . ' - i r i p u b l i a h i n s t h e J o u r n a l t h s Hungárián C e n t r a l T e c h n i c a l Líhrary and D o c u m e n t a t t o n f e n t r e t r i e s t o o r o v l d e v e r y q n i c k I n f o r ­ m a t i o n on t h e v e r y i m p o r t a n t s u b j e c t . The t i m e l a f f batvveen the pub- l i c a: i . o n s o f t h e originál c o r . t r i b u t i o r : and t h e a b s t r a c t a ^ o u n t s t o 2-? months.

liAKy Ül.: vc o B e o m e H C T B O B a H n e 3KOHQMH'iecKoro MexaHH3na B. c o i m a - fiHCTH'jecioix C--aHax. ''k i.-;i7"ia5:.~i :-ar.iz~..xi t l é t e s í t é s e a 3 3 0 -

Hűi 3TH11 3&TJiaBHeU ű 7£ üe lt3J&BTCfí pe poTHBHHR ZypB8J[t npesyciiaTpHBaxmHB - . ;73ae vesems Bonpocos pa3BHTKH 3itoaoMHliecKo r o uexamiaua nyTeic H3flOKewifi cneMaaBHoH xHTepaTypu couiajízcTKqecKax CTpas no 3ToB Teiie. jaHHan nyöJiisKaiuiH B Btme O Ö I H P H H X pe$epa-roB c o - aepiOTT CTaTBH Ü cooöneHHH Beayauix aKOHOHH^ecKHx sypHajioB H r a 3 e i , iisaaHHHx s eBponeflcKHx cotmajuicTHiecKiix cTpaHax, no Bonpocau H O B O S C Hc f ó u u S K O H O M H K H n R n a H H p o B a H K ü , K B H Hanpwjep, [ieHTpajlH3Hp0BaHB0e pVHOBoaCTBO H caiíOCTOHTejlBH0CTL npeflnpHHTHH, M H O O Ö p a a O B a H H e , pKHOK, iia?epaaíLHoe CTHuyjmpoBaHHe, K^emt H T . S, ŰyöJiHKamiH öa3iipyeTCH Ha

CHCTeuBTHiecKOif oe^ e ü n p o B U H i i H OKOJIO fc-U H H O C T p a H H U X pnanoB H raaeT,

(9)

TMT 13.é r i . 9-10.széa 1966.november-december

npHieM O T cjiyian K cnysaio aae? T Ö K E S a H8$opKaiiHH a3 MHorotMCBeBBHx n p o i z x H C T O I H H K O B. EyDHaa B H X O Í H T B cseT Haiasan c O K T H Ö P H neonná I§65 rosa B oöíeiie npáuepBO 70 erparaio; B líecsu a BB»ay Toro, I T O Teaa ycoBepmeHCTBOBamiH aKonoMHie'cKoro uexaHasua BaxoaHTCfl B ceRr- pe BüBnaHHH, B Teteene HopoTKoro BpeueEU n c j i y m i i o t e H t őojiiiuoe p a c - npocTpaHeBne B K p y r y pyKOBoaflnmx KaapoB H pyKOBoimrejieft npeanpHHrafl.

PeaaKröifl cTpeuuTcn oöecneHHTL no uepe B O S U O S H O C™ Jtait M O H H O öoaee ŐucTpoe EpesocTaajiaHHe aa$opnauH,1 uaTaTejiHH. 0o3Touy ape«a O T nofiBj-,sHUH d a r á l t ao nyöjuaHaauH pe$epa?oB cocTaaimeT ne Sojiee 2- 3 uecfln6B.

PAiOI.S. :7ervolIkommnuni; des W l r t s c h a f tsaechanlamus I n den s o - z i a l l a t l B c h e n Landern /A gazdasági mechanizmus tOkéleteBltáae_a B Z O - o l a l l s t a országokban/

Dos Z i e l d e r I n T i t e l angegebenen neuen P u b l l k a t l o n d e r Unga- r l a c h e n T e c h n i a c h - W l s B e n e c h a f t l i c h e n B i b l i o t h e k und Sokumentatione- zentrum i s t d l e PBrderung d e r A u e g e a t a l t u n g des W l r t e c h a f t e m e - chaniBBua durch Übermittlung d e r d i e a b e z U g l i c h e n P a c h l l t e r a t u r d e r a o z l a l l s t l B c h e n Lander. D l e Z e i t B c h r i f t b r l n g t auaführllche R e f e r a - t e von Abhandlungen und l l i t t e i l u n g e n , d l e e l c h I n den w l c h t l g B t e n Z e l t a o h r l f t e n und i n den TagesZeitungén d e r e u r o p a i a c h e n a o z i a l l s - t i a c h e n Lander B i t e i n z e l n e n Pragen d e r Reform das S y B t e a a d e r L e l - tung und Planung d e r W i r t a c h a f t b e f a a e e n , wie z e n t r a l e L s l t u n g und d i e S e l b B t B t a n d l g k e i t d e r Unternehmen, E r e d i t , P r e i a a e c h a n l a a u s , Uarktprobleme, a a t e r i e l l e r A n r e l z , uaw. D i e B a B i a d e r R e f e r a t e w i r d aus etwa 60 Quellén g e b i l d e t , welche s y s t e m a t i e c h b e a r b e i t e t werden, a b e r f a l l w e i a e werden auch anderen I n f o r m a t i o n e q u e l l e n i n d i e B e a r - b e i t u n g a i t e i n b e z o g e n . Der TJafang d e r e i n z e l n e n H e f t e , d e r e e i t Ok­

tóber 1965 B o n a t l i c h e r s c h e i n e n d e n Z e l t a c h r i f t betrágt etwa 70 S e i - t e n , D l e R e d a k t i o n d e r P u b l l k a t l o n b e t r a c h t e t ea a l s e i n e l h r e r Bauptaufgaben, a b g l i c b f l t a c h n e l l a b e r d l e auelándiache L i t e r a t u r z u i n f o r B i e r e n i d l e P u r c h l a u f s z e l t d e r R e f e r a t e betrágt LíJchstena 2 b i a 3 Monate.

I n f o l g a d s r i n Vordergrund des a l l g e m e l n e n I n t e r e s s e s e t e h e n - den T h e a a t i k e r r e i o h t e d l e Z e i t B c h r l f t binnen k u r z e r Z e i t g r o s s o V e r b r e i t u n g .

_:_

863

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a