A Magyarországon készülő tezauruszok a nemzetközi szabványosítás tükrében megtekintése

1 |;:|j:|gg IVlűszaki | l | t | |

30. évf. 8 - 9 . sz. 1983. aug.-szept. § |

| | f | | | | T á j é l < O Z t a t á S

I i l l

A M A G Y A R O R S Z Á G O N K É S Z Ü L Ő T E Z A U R U S Z O K A N E M Z E T K Ö Z I S Z A B V Á N Y O S Í T Á S T Ü K R É B E N

Ungváry Rudolf OSZK Fejlesztési Csoport

Bevezető

A tezauruszok n e m z e t k ö z i szabványosítása immár t ö b b , mint egy évtizedes m ú l t r a tekint vissza. A z Unesco égisze alatt megjelenő első dokumentumok még 1970- ben láttak napvilágot [ I és I I ] , azóta szinte k é t - h á r o m évenként jelentek meg egyre b ő v ü l ő , s még mindig nem végleges változataik [ p l . I I I ] , a legutolsók 1980-ban és 1981 -ben [ I V és V ] . A p r o b l é m á k a t csak formálisan jelzi, hogy ezek az u t o l s ó változatok m á r 64, illetve 85 oldalasak, s nem s z a b v á n y n a k , hanem m ó d s z e r t a n i irány­

elvnek készültek. A z NTMIK-ben folyó szabványosítás során (két KGST szabvány és k é t N T M I K n o r m a t í v - m ű ­ szaki előírás) k ü l ö n dokumentumok készültek a teza­

urusz szerkezetének, formájának szabványosítására [ V I I és V I I I ] , és k ü l ö n dokumentumok a készítésük egységesí­

tésére [ I X és X ] . I d ő k ö z b e n sorra jelentek meg az egyes nemzeti szabványok és irányelvek ( p l . az NSZK-ban a X I és a X V I ) és szabványjellegű dokumentumok ( p l . az NDK-ban a különféle m ó d s z e r t a n i irányelvek, m i n t X I I , X I I I , X V ) . A magyar tezaurusz-szabvány nem az ISO, hanem a KGST-szabvány adaptációja, és 1976-ban jelent meg [ X V I I ] . Ez a szabvány csak a tezaurusz szerkezetét, részeit és megjelenési formáját szabályozza; a készítésre és a részletekre v o n a t k o z ó magyar m ó d s z e r t a n i doku­

mentum megjelenése m é g várat magára.

A szabványosítás kérdése nyilvánvalóan azért nem j u t

— legalábbis időleges — n y u g v ó p o n t r a , mert a tezauru­

szok a mai - elsősorban a u t o m a t i z á l t - információkere­

ső rendszerek egyik m e g l e h e t ő s e n v á l t o z é k o n y formában megjelenő s k ü l ö n b ö z ő i r á n y o k b a n fejlődő elemét képvi­

selik. K ü l ö n ö s e n a tartalmi feldolgozás f o k o z ó d ó auto­

matizálása (a gépi tárolásü tezauruszok, a részben vagy egészben automatikusan végzett i n d e x e l é s , az automa­

tikus osztályozás) befolyásolja j e l e n t ő s e n a tezauruszok formáját, de ez csak nagyon lassan változtatja meg a tezauruszokról a l k o t o t t h a g y o m á n y o s elképzeléseket, melyek g y ö k e r ü k b e n az o s z t á l y o z ó fogalomról a l k o t o t t

„ t e r j e d e l m i " felfogáson alapulnak. E felfogás szerint ugyanis csak az t e k i n t h e t ő szorosan vett o s z t á l y o z ó fogalomnak, melynek osztályába tárgyiasítható jelensé­

gek tartoznak, melyeknek terjedelme van, t e h á t valami­

féle t á r g y k ö r t képviselnek ( p l . k o n k r é t t á r g y a k , folyama­

t o k , vagy m e g h a t á r o z h a t ó t u d o m á n y o s , elvont jelensé­

gek, m i n t a SZÁM vagy a T É T E L ) . A z automatikus szövegfeldolgozás és -elemzés ezzel szemben olyan ele­

meket is bevon a feldolgozásba, melyek első látásra csak nyelviek és nehezen állítható r ó l u k , hogy t e r j e d e l m ü k van, hogy m e g h a t á r o z h a t ó dolgok o s z t á l y á t képviselik (ilyenek például az olyan szavak, melyek p u s z t á n jelzői szereppel rendelkeznek, m i n t K Ö R K Ö R Ö S , M E R E D E K , M I K R O - , vagy a s z á m t a r t o m á n y o k kifejezései, m i n t

1-TŐL 15 V O L T I G , de a tezauruszokra v o n t k o z ó h a g y o m á n y o s felfogás szerint ide tartozik minden olyan kifejezés, melyet az adott s z a k t e r ü l e t e n csak m ó d o s í t ó ,

„ s z í n e z ő " értelemben használnak és ezért modifíkátor- nak neveznek, mint I R Á N Y , K Ö V E T K E Z M É N Y , vagy akár az A N Y A G , M O Z G Á S , T U L A J D O N S Á G szavak is).

Az a u t o m a t i z á l á s hatására t e h á t egyre i n k á b b o l y a n tezauruszok s z ü l e t n e k , melyekre a h a g y o m á n y o s teza-

Ungvíry B-: A MagyarorcÍBon készülő tazaurueok.

urusz-fel fogás csak k o r l á t o z o t t a n érvényes. A szabványo­

sításban pedig feltehetően ezért nem j u t o t t a k eddig k ö z ö s nevezőre, mert a h a g y o m á n y o s felfogásból k i i n ­ dulva p r ó b á l t a k számot vetni a gépesítés okozta folyto­

nos változásokkal.

Az első magyar nyelvű tezaurusz 1970-ben jelent meg [1 ] . A z ó t a - t u d o m á s o m szerint - legalább 30 egynyel­

vű és 6 k é t - és t ö b b n y e l v ű tezaurusz készült Magyaror­

szágon (beleszámítva a készülőfélben levő, vagy félbe­

maradt változatokat is). Bár a korszerű információkereső rendszerek építésében k o r á n t s e m tartunk o t t , ahol szá­

mos nyugat-európai állam, a hazai tezauruszok nagyjából mégis ugyanazokat a szerkezeti és készítési problémákat vetik fel. A tezaurusz-szabványosítás n e m z e t k ö z i doku­

mentumai a t ö b b , mint egy évtizedes beléjük fektetett munka és viszonylag nagy terjedelmük k ö v e t k e z t é b e n tartalmazzák mindazokat a k é r d é s e k e t , amelyekkel kap­

csolatban a tezauruszokkal - s igy a hazai tezauruszok­

kal is - kapcsolatos p r o b l é m á k felmerülnek. Az alábbi t a n u l m á n y b a n e szabványok - elsősorban az ISO leg­

u t ó b b i szabvány tervezetei [ I V és V ] - alapján megpróbá­

lom á t t e k i n t e n i azokat a gyakorlati p r o b l é m á k a t , melyek a magyarországi tezauruszkészítés n y o m á n felvetőd­

nek.'

Az egyes s z a b v á n y o k a t és szabvány-jeli egű dokumen­

tumokat é r d e m b e n nem b í r á l o m ; csak az utolsó fejezet­

ben foglalom össze röviden a fontosabb következtetése­

ket. A n n y i t azonban megjegyzek, hogy az alkalmazás kérdésében az összes eddigi dokumentumban szűken értelmezték a tezaurusz fogalmát, aminek k ö v e t k e z m é ­ nyei a legfontosabb gyakorlati k é r d é s b e n , a gépi felhasz­

nálású tezauruszokban t a p a s z t a l h a t ó k . E téren hiányzik a szabályozás. A gépi tezauruszkészítés és használat kérdésével jelentősége miatt k ü l ö n t a n u l m á n y b a n foglal­

k o z o m2, s ezért i t t - a 6. fejezetben - csak röviden összegezem a gépesítéssel összefüggő hazai tapasztalato­

kat.

Az I . táblázatban a vizsgált egynyelvű tezauruszok legfontosabb jellemzőit foglaltam össze.

Nem célom sem magának a tezauruszkész ités gyakodalának, sem maguknak a magyarországi tezauruszoknak az ismerteté­

se. Erre vonatkozóan utalok az alábbi dokumentumokra, melyekben a kérdésre vonatkozó további szakirodalom is megtalálható:

SZABÓ Julianna: A tezuruszkérdés hazai irodalmának értéke­

lése. Bp. 1979. (Szakdolgozat, ELTE), 80 p.

UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia: Az információ­

kereső tezauruszok készítésének folyamata. Bp. OSZK KMK.

1979. 277 p.

UNGVÁRY Rudolf-ORBÁN Éva: A két- és többnyelvű tezauruszok irodalma: Kritikai szemle és annotál! biblio­

gráfia. Bp. OSZK KMK-KG 1NFORMATIK, 1981. 124 p.

A tezauruszok automatizálása. A gépi tezauruszkészítés és használat néhány kérdése címen a TMT következő' számainak egyikében jelenik meg - A szerk.

Az egynyelvű tezauruszok esetében az ISO 2 7 8 8 - 7 4 n e m z e t k ö z i szabvány [ I I I ] felülvizsgálatára készült ISO, DIS 2788 szabványtervezet 1981. m á r c i u s 2. kiadásának ideiglenes változatát [ I V ] - a t o v á b b i a k b a n : Tervezet - vettem alapul, a k é t - és t ö b b n y e l v ű tezauruszok esetében pedig az UNISIST irányelvtervezetét [ V ] , de figyelembe vettem a k o r á b b i v á l t o z a t o k a t [ I I , V I ] , továbbá az N T M I R [ V I I , I X i l l . V I I I , X ] , valamint az NSZK-ban [ X I i l l . X V I j és az NDK-ban [ X I I , X V i l l . X I I I ] megjelent dokumentumokat is.

1. A szabványok szerint készíthető tezauruszok (a Tervezet 1.6 pontja)

A szabványosítás k e z d e t t ő l fogva az ú n . információ­

kereső tezauruszokra vonatkozott. A legkorábbi szab­

ványban [ I I I ] még viszonylag általánosan h a t á r o z t á k meg az alkalmazási t e r ü l e t ü k e t : a l k a l m a z h a t ó az infor­

máció és d o k u m e n t á c i ó t e r ü l e t é n " . Ezen azt értették, hogy „. . . felhasználható szóasszociációs j e g y z é k k é n t , hogy segítse az i n d e x e l ő ! , vagy t e k i n t h e t ő az információ­

kereső és a természetes nyelv k ö z ö t t i átalakítás eszközé­

nek". A későbbi szabványtervezetben [ I I ] erre vonatko­

zóan így f o g a l m a z t a k : , , . . . a d o k u m e n t á c i ó s rendszerek­

ben végzett tartalmi feltárásra, osztályozásra és informá­

ciókeresésre h a s z n á l h a t ó "

Ezeknek a m e g h a t á r o z á s o k n a k még megfelelhettek azok a tezauruszok is, melyeket nemcsak a szorosan vett bibliográfiai vagy katalógustételek, hanem másfajta ín- formációtételek tartalom szerinti keresésére is használ­

hattak. A legújabb Tervezet viszont m á r sokkal szigo­

rúbb m e g k ö t é s e k e t tartalmaz. 1.1 p o n t j á b a n nemcsak

„ t á r g y m u t a t ó r ó l " és „ i n d e x e l ő n y e l v r ő l " beszélnek, ha­

nem arról, hogy a tezaurusz a dokumentumok azonosításának e s z k ö z e " . Az 1.6 (c) pont szerint a Tervezet csak azokra a tezauruszokra vonatkozik, melye­

ket emberi közreműködéssel végzett ( t e h á t nem automa­

tikus) indexelésre használnak, az 1.6 ( d ) pont szerint pedig az ilyen tezauruszt arra használják, hogy „ . . . katalógusok vagy bibliográfiák formájában feltárt doku­

mentumok gyűjteményét indexeljék vele". Csak melléke­

sen említik meg, hogy a jól szerkesztett tezaurusz az automatikus indexeléshez és a szabadszöveges kereső­

rendszerekben is a l k a l m a z h a t ó .

Ha meggondoljuk, hogy valójában é p p e n a gépesítés az oka a tezauruszok rendkívüli elterjedésének, a fenti fogalmazás elég szerencsétlennek és szűknek t ű n i k . Ha ui. szó szerint értjük, akkor az a u t o m a t i z á l t bibliográfiai a d a t b á z i s o k h o z használt tezauruszok eleve nem j ö h e t n e k szóba, hiszen a mágnesszalagon m á r nem valamiféle

„ k a t a l ó g u s t " vagy „bibliográfiát" t á r o l n a k , hanem elemi a d a t t é t e l e k - t ö b b e k k ö z ö t t invertáltan - rendezett

TMT 30. évf. 1 9 8 3 Í 8 - 9 .

N

••I

ÍN

«

•0 jl

*p

•H n

("»

r*

ne ^r*

M

lo<7

jQ Q 01 o co

• !•»

9 id <0 M te in g r-t

l a

&

n d j

•H ÍJ O, m i S

•m • u M

c 0 6 Q. VI Hí

S <u c

s

X K

S

•* a e N

> > 3 j aj n

•3 c >.

N O C

• g «

•o ja O N N í s :

« rt — C H o a z

L

i

« n B

• *

•»1 H

K a

tg h

o a

3

• » J (

« «

o ti t. &,

a «

«

« »

*> *

3

* *

•4

0

4*

e a «

I H

• «

t. ti

*> ti o o

a. a

•T> ff t. -V -V

Et o , Oi o i

N

o

*

E . 0,-JÍ SÍ -u

•ti ». o

•« o ti d

!-» ',4

» J :

fi 3

0 ti fc 1 V ti

E "

9: « » Cl M

ti.'* I ts ti

• "ti

~» « 3

U a c o ti

k -ti

A O '•a

•»

Q> • -a -a a h

• I B

•W1*

«

t

t ö m e g é t , amelyből a rninderikori felhasználó tetszés szerinti ú n . célinformációkat választhat k i , melyeknek egyáltalán nem kell teljes bibliográfiai tételt képviselniük (lehetnek p l . csupán szerzőnevek, r e f e r á t u m o k , sőt r e f e r á t u m o k illetve eredeti szövegek részei is).

A gyakorlat k e z d e t t ő l fogva ellentmondott a Terve­

zetben foglalt leszűkítésnek, s erről a hazai tezauruszok is t a n ú s k o d n a k . Számos olyan tezaurusz készült, mely­

nek nem elsődleges célja a h a g y o m á n y o s „ k a t a l ó g u s "

vagy „bibliográfia" előállítása, hanem tetszés szerinti adatok tartalom szerinti megállapítása a t á r o l ó b a n [ p l . 9, 1 0 , 1 1 , 13, 1 7 , 1 8 , 2 2 , 2 4 , 2 5 , 2 6 , 27, 2 9 ] .

Különösen vonatkozik mindez az ú n . terminológiai célból készült tezauruszokra. A terminológiai és doku-

t e r t u A l i B Ö a s z e f ü g g é s

3Z atOve'ZösazeflUr.géBek t e o a u x u B i

Ungvéry R.: A Magyarországon készülő tezauruszok...

m e n t á c i ó s tezauruszok n a g y f o k ú hasonlóságát a szakiro­

dalom már régen k i e m e l i .3

Magyarországon is megjelent olyan tezaurusz [ 3 ] , amely célját tekintve terminológiai, megjelenési formájá­

ban viszont megfelel az i n f o r m á c i ó k e r e s ő tezaurusznak.

A benne szereplő definíciók egyrészt t e k i n t h e t ő k a vezérdeszkriptorhoz t a r t o z ó megjegyzéseknek, de felfog­

h a t ó k úgy is, mint m e g h a t á r o z o t t információ- vagy a d a t t é t e l (1. ábra). Ez u t ó b b i esetben az 1972-ben megjelent, s t r u k t u r á l t informatikai fogalomgyűjtemé­

n y ü n k [ 3 ] és a h o z z á h a s o n l ó t e r m é k e k valójában

FELBER, H.: Somé basic issues of terminology = The Intercorporated Linguist, 21. köt. 1. sz. 1982. p. 12-23.

a tezaurusz vezér' szavának vagy az i n v e r t á l t f i le kulcsának t e k i n t ­ hető' elem 2.2

A B E e o a j i t í k a i rendazarek d e s z l t r l p t o r s f ű t á r a . T a r t a l m a s ! a az i n d e x á l d nyelvben e l f o g a d o t t ö s s z e a — d e a z k r i p t o r t , a

^ e a z k r i p t o r o k é r t e l m i ö a s z a f i i g g é e a i t : a termeezetea c y e l v azon f o g a l m a i t , amelyek a f e l v e t t d e s i k r i p t o r o k - » s z í n o m - mái vagy k v á z l a z l n o n l m á t / - * • t i l t o t t a z a v a i / , uta". á s a a l a r r a , hogy a t e r m é a z e t e B n y e l v i k l f e j e a é B h e l y e t t a s z ó t á r melyik k i f e j e z é s t h a s z n á l j a d e s z k r i p t o r k é n t . J e l l e m z í l i AJ; ü l ­ j e é s s z ó k é p z é s i e l ő í r á s a i megegyeznek a t e r m é a z e t e a n y e l v é - v « l ; d e e z k r i p t o r á l l o m á n y á t egy l a z a h i e r a r c h i a keretén belül t á r g y k ö r ! caoportokra o a z t j a j e s z k ö z ü k e t t a r t a l m a z a d e e z k r l p - torofc közötti k a p c B o l s t o k j e l ö l é s é r e . F e l h a s z n á l á s a i o s z t a -

• y o z i s n á l é s l n fo r m á c l ó k e r e s á s n á l . I n f o r m á c i ó k é r é s i nyelv a z á t á r a ASTLA t i p u s u t e z a u r u s z

EJC t i p u s u t e z a u r u a z ECRATOli t i p u s u t e z a u r u s z d e a z k r i p t e r e z ó t á r

szemantikai o s z t á l y o z á s , o s z t á l y o z ó rendszer s z ó b o k o r

s z ó t á r t i l t o t t a z é rnermofax e l j á r á s

•SZ* hÓre m á s o l ó e l j á r á s o k , t e r m o k ó p l a

t i l t o t t SZŐ 2 . 1

A t e n o é a z e t e s n y e l v azon s z a v a , a m e l y a d e s z k r i p t o r r o k o n - értelmii a z a v a . A szótár a l a p j á n d e s z k r i p t o r k é n t nem h a s z n á l - nató, hanem h e l y e t t e a m e g f e l e l i d e s s k r i p t o r t k B l i használni.

K t e z a u r u s z T nem d e a z k r i p t o r

a „magyarázatnak"

vagy az információ- t é t e l n e k t e k i n t h e ­ tő elem

a vezérszóhoz kapceo lŐdó vagy az i n v e r ­

t á l t f i l e kulcsaiho mutatókkal /indexek kel/ kapcsolódó t o ­

vábbi Kulcsok

t i z e d e s r e n d s z e r 2.Z

Olyan o s z t á l y o z ó " r e n d a z e r , amely f e l é p í t é s é b e n é s j e l z e t e l é ¬ s é b e n a t i z e d e s s z á m r e n d s z e r t ae a j e l e k e t t i z e d - a é r t e l e m b e n ben h a s i n á l J a .

K E T O / í g y e t e n e a T i z e d e s O a z t á l y o z á a /

ábra Részlet a terminológiai tezauruszból [ 3 ] A megjegyzéseket a jobb kiemelés kedvéért kereteztük be az ábrán;

az eredeti tezauruszban nincsenek bekeretezve

TMT 30. évf. 1983/8-9.

tezaurusz segítségével rendezett terminológiai adatokat {tételeket} tartalmazó fájlnak vagy információkereső rendszernek tekinthetők, amelyben a t é t e l e k e t az egyes m e g h a t á r o z á s o k képviselik.

Az ilyen „ i n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszerbe foglalt" teza­

urusz kétségtelenül a Tervezet 1.1 p o n t j á b a n e m l í t e t t , j ó l szerkesztett i n f o r m á c i ó k e r e s ő nyelvet" tartalmaz, de a Tervezet alapján nem valószínű, hogy tezaurusznak t e k i n t h e t ő .

2. A m e g n e v e z é s e k s z i n t j e

(a lexikai egységek és tartozékaik)

2.1 A kifejezések ellenőrzése és válogatása

A t ö b b n y e l v ű tezauruszokra v o n a t k o z ó , Austin készí­

tette 1980-as irányelvtervezetben [ V ] a tezauruszt még

„ v á l o g a t o t t " kifejezések szótárának tekintik. A Tervezet 3.6 p o n t j á b a n k ö z ö l t m e g h a t á r o z á s b ó l , akárcsak az

1974-es szabványból [ I I I ] ez a jelző hiányzik. A Magyar­

országon elkészült, illetve készülőfélben levő 30 egynyel­

vű és 6 készülőfélben levő vagy félbemaradt két- és t ö b b n y e l v ű tezaurusz közül 16 esetében megállapítható, hogy legfeljebb a szó általános értelmében válogatták a kifejezéseket, amikor felvették ő k e t a tezauruszba. Ez a külföldön készült tezauruszokban is gyakran megfigyel­

h e t ő . '1 A felvett szavak ugyanis nem k o r l á t o z ó d t a k kizárólag a szűken vett szakkifejezésekre, hanem „ling- visztikaibb" szempontok is szerepet j á t s z o t t a k a felvétel­

ben ( p l . az olyan melléknevek felvételében, mint „fordí­

t ó " , „ á t l a g " , vagy az olyan elemek felvételében, mint

„ m i k r o - " , „ - m e n t e s " stb.). A [ 7 , 9, 10, 1 1 , 12, 13, 14, 17, 18, 22, 2 3 , 2 4 , 25, 26] valamint a [ 2 T és 4 T ] tezaurusz tehát legfeljebb a Tervezetben m e g h a t á r o z o t t tezaurusz fogalmát elégíti k i m a r a d é k t a l a n u l , a szabvány­

ban |I11] m e g h a t á r o z o t t tezauruszt nem e g y é r t e l m ű e n . (Lásd még a 2.2.3 A szófajok című fejezetet!)

2.2 A szavak fajtái (a Tervezet 6.1 pontja)

A megvizsgált tezauruszokban a szavak t ö b b fogalmi kategóriából k e r ü l t e k k i , mint amennyit a tervezet 6.1.1 pontjában e m l í t e n e k ; másrészt a Tervezetben k ö z ö l t kategória-tipizálás - mely a 2. táblázat első oszlopában l á t h a t ó — k ö v e t k e z e t l e n , ennek alapján a szavak nem k a t e g o r i z á l h a t ó k e g y é r t e l m ű e n .

A „földrajzi j e l e n s é g e k " a Tervezetben ugyanabba a kategóriába k e r ü l t e k , mint a „ t á r g y a k " ( „ t h i n g s " ) , ho­

lott az u t ó b b i a k sokkal i n k á b b „ h e l y e k " ( p l . alföld,

* U N G V Á R Y R . - O R B Á N É.: hivatkozott mű.

hegycsúcs, f o l y ó ) , s mint ilyenek i n k á b b a „tulajdonsá­

gok" vagy . j e l l e m z ő k " kategóriájába tartoznak. Azok­

ban a magyarországi tezauruszokban, ahol kategorizálá­

sukra sor k e r ü l t , a „földrajzi k é p z ő d m é n y " önálló kategóriáját alkotják [ 9 , 10, 1 1 , 13, 17, 1 8 , 1 9 , 2 7 ] v a g y az „ e g y é b " kategóriába kerültek [ 1 4 ] .

Az É T K tezauruszában [ 1 4 ] a tevékenységeket jelen­

t ő fogalmakat a „szellemi t e v é k e n y s é g " , illetve az

„anyagi t e v é k e n y s é g " kategóriákba sorolták, a folyama­

tokat — a s p o n t á n tevékenységeket - pedig a „természe­

ti tulajdonság" kategóriába. A [ 9 , 1 0 , 1 1 , 1 3 , 1 7 , 1 8 , 1 9 , 27] tezauruszokban „ t e v é k e n y s é g " és „ f o l y a m a t " kate­

góriákat k ü l ö n b ö z t e t n e k meg. A Tervezet 6.1.1 ( b ) pontjával e l l e n t é t b e n , a folyamatokat egyik esetben sem tekintik elvont e n t i t á s o k n a k .

Ugyancsak különválasztják a hivatkozott tezauru­

szokban a tulajdonságokat az elvont e n t i t á s o k t ó l . A z ÉTK tezauruszában [ 1 4 ] a „természeti t u l a j d o n s á g " és

„társadalmi t u l a j d o n s á g " szerepel, a t ö b b i b e n „tulajdon­

ság", „ i d ő " és „ á l l a p o t " .

A Tervezet 6.1.1 pontja alapján nem lehet „ m i t kezdeni" az olyan fogalmakkal, melyek szellemi eszkö­

z ö k e t ( p l . fejlesztési k o n c e p c i ó ) , t u d o m á n y á g a k a t vagy i s m e r e t t e r ü l e t e k e t ( p l . matematika, vízügy), iparokat ( p l . népgazdaság, b ő r i p a r ) , s z á m t a r t o m á n y o k a t stb. jelente­

nek.

A 2. táblázatban a megvizsgált tezauruszokban hasz­

nált kategóriák összehasonlítása l á t h a t ó .

2.2.1 Az intézménynevek (A Tervezet 6.6.8 pontja) Az i n t é z m é n y n e v e k felvételét általában nem javasol­

ják a Tervezetben. A tezauruszokba mégis b e k e r ü l ő i n t é z m é n y n e v e k k e l kapcsolatban ugyanakkor részletesen foglalkoznak az egyes névváltozatok ( p l . ENSZ — UNO - E G Y E S Ü L T N E M Z E T E K S Z E R V E Z E T E stb.) k ö z ö t ­ ti nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok kialakításá­

val.

A magyarországi gyakorlatban a s z ű k e b b szakterüle­

tek tezauruszaiban gyakran szerepelnek i n t é z m é n y n e v e k is [2, 7, 13, 24, 2 5 , 2 6 ] , feltehetően azért, mert a kisebb szakterület k ö v e t k e z t é b e n m é g á t t e k i n t h e t ő a s z á m u k . Mindig az eredeti nyelvű, hivatalos nevet v e t t é k fel. A Tervezetben ajánlott nemdeszkriptor-deszkriptor kap­

csolatok kialakítására úgyszólván soha sem került sor, mivel a n é v v á l t o z a t o k a t — elsősorban az a z o n o s í t h a t ó s á g egyszerű volta k ö v e t k e z t é b e n — nem v e t t é k fel nemdesz- k r i p t o r k é n t .

Sokszor arra is sor k e r ü l t , hogy az i n t é z m é n y n e v e k k ö z ö t t nem—faj hierarchián alapuló összefüggéseket je­

löltek ( p l . olyan fölérendelt fogalmak bevonásával, m i n i M A G Y A R V Á L L A L A T , N E M Z E T K Ö Z I V Á L L A L A T , A L A P A N Y A G G Y Á R T Ó , S Z O L G Á L T A T Ó I N T É Z ­ M É N Y , K Ü L F Ö L D I G É P G Y Á R T Ó V Á L L A L A T stb.).

Annak érdekében pedig, hogy a vállalatnevek, illetve a

Ungváry R.: A Magyar orizágon készülő tszaurujíok.

2. táblázat

Az ISO/DIS 2788 szabvány tervezetben közölt és a magyarországi tezauruszokban használt fogalmi kategóriák és alkategóriák (fazctták) összehasonlítása

Tervezet

A [ 7 , 9 , 10, 1 1 , 1 2 , 13, 17, 1 8 , 2 2 , 23, 24, 25, 2 6 ] és a [2T, 4 T ]

tezauruszok kategóriái

A [12] és a [ 1 4 ] tezauruszok kategóriái

Elvont e n t i t á s o k (i) Tevékenységek és események

(Mozgások) Folyamat Tevékenység

Anyagi tevékenység Szellemi tevékenység Konkrét e n t i t á s o k (ií) Anyagok (Körülhatárolt Anyag

anyag)

T e r m é k

(i) Tárgyak és f i ­ zikai részeik

(Körülhatáro- Tárgy latlan anyag) Gép

Épületelem Létesítmény Földrajzi és csil­

lagászati képződ­

m é n y Élő anyag Szellemi t e r m é k

Anyagi eszköz Termék

Létesítmény

Szellemi t e r m é k Elvont e n t i t á s o k fii) Anyagok, tár­

gyak és tevé­

kenységek tu­

lajdonságai

(Jellemzők) Tulajdonság, ké­

pesség, állapot Paraméter, szám Hely, település Alakzat, felület Intézmény Idő

Természeti tulajdonság (Társadalmi tulajdonság) Elvont e n t i t á s o k fii) Anyagok, tár­

gyak és tevé­

kenységek tu­

lajdonságai

(Elvont és Energiajelenség egyéb) Kapcsolat

Ismeretterület, ipar

Gazdasági fogalom T u d o m á n y o s

fogalom Egyéb elvont

fogalom

T u d o m á n y á g Iparág

Társadalmi tulajdonság

Egyedi e n t i t á s o k vagy tulajdonnevek­

kel jelölt ,,egyelemű o s z t á l y o k "

- -

termékek alapján k ö l c s ö n ö s e n megállapíthassák a közöt­

t ü k fennálló összefüggéseket, rokonsági relációval össze­

kapcsolták a t e r m é k e k , a h a t ó a n y a g o k , a márkanevek deszkriptorait a vállalatnevekkel [13, 24, 2 6 ] . Az ilyen tezauruszok - e b b ő l a s z e m p o n t b ó l legalábbis - már nemcsak az információkereső nyelvet t a r t a l m a z z á k , ha­

nem az adatbázisnak a tulajdonságaival is rendelkeznek, hiszen a vállalatnevek, illetve a t e r m é k e k a d a t t é t e l e k n é k is felfoghatók, a k ö z ö t t ü k jelölt kapcsolatok pedig ún.

rekordok k ö z ö t t i kapcsolatoknak is m i n ő s í t h e t ő k . (Az

ilyen m ó d o n Összekapcsolt tételek a tezauruszban az adott szakterületre v o n a t k o z ó közvetlen, elsődleges in­

formációt képviselnek.)

Ezek az információk elsősorban az ad-hoc tezaurusz­

használó számára j e l e n t ő s e k ; nem véletlen, hogy az i n t é z m é n y n e v e k és a k ö z ö t t ü k fennálló kapcsolatok felvételére olyan tezauruszokban kerül i n k á b b sor, me­

lyeket online k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t kívánnak használni, i l ­ letve h a s z n á l n a k .

TMT 30. évf. 1933/8-9.

A vállalatnevek felvételekor különleges p r o b l é m á t jelentett a megnevezés végleges formája. Egyes tezauru­

szokban a mindenkori teljes nevet v e t t é k fel ( p l . SIEMENS A G , NIEDERBERGER-CO A G stb.), mások­

ban — mivel az olyan elemek, mint A G . , CO., L t d . stb. a vállalatok fejlődésével változnak - csak az alapnevet (SIEMENS, N I E D E R B E R G E R s t b . ) . Erre v o n a t k o z ó a n a Tervezet sem tartalmaz javaslatot.

2.2.2 A t a r t o m á n y s z a v a k

Különleges lexikai egységeket képviselnek a számtar­

t o m á n y o k a t j e l e n t ő kifejezések. Ezekre a speciális teza­

uruszokban van szükség például a t é r k é p e k méretará­

nyok szerinti c s o p o r t o s í t á s a k o r , a k ü l ö n b ö z ő feszültsé­

geken m ű k ö d ő berendezések osztályozásakor stb. Ilyen­

kor s z á m t a r t o m á n y o k a t állapítanak meg ( p l . „1-től 45 v o l t i g " , „ 4 6 - t ő l 250 v o l t i g " , „251-töI 500 v o l t i g " stb.), és ezekről utalnak vagy egy-egy t e r m é s z e t e s nyelvű kifejezésre ( p l . T Ö R P E F E S Z Ü L T S É G , K I S F E S Z Ü L T ­ S É G , K Ö Z É P F E S Z Ü L T S É G stb.) vagy egy-egy számér­

tékre ( p l . az 5000-től 75 000-ig terjedő m é r e t arány tarto­

m á n y r ó l az 1:75 000 m é r e t a r á n y é r t é k r e ) , mely a desz- kriptor szerepét játssza, szemben a t a r t o m á n y é r t é k e k k e l , melyek nemdeszkriptorok [27, 6 T ] .

A Tervezetben a kérdéssel nem foglalkoznak. A 7,1 szakasz (c) p o n t j á b a n k ö z ö l t példa a t a r t o m á n y t meg­

jegyzés formájában t ü n t e t i csak fel.

2.2.3 A s z ó f a j o k

2.2.3.1 A főnevek (a Tervezet 6.2.1 és 3.3 pontja) A Tervezel hivatkozott pontjai szerint a lexikai egységek lehetőleg főnevek vagy főnévi kifejezések legye­

nek. Egyes szaktezauruszokban, a gépesített információ­

kereső rendszerekben használt tezauruszokban, továbbá a szláv nyelvekhez k a p c s o l ó d ó két- és t ö b b n y e l v ű teza­

uruszokban még ez a „ l e h e t ő l e g " kifejezés is nehezen k ö v e t h e t ő , mivel nem-főnévi f o r m á k a t — olykor elég nagy számban — is fel kell venni.

2.2.3.2 A melléknevek (a Tervezet 6.2.2.2 pontja) K ü l ö n ö s e n sok melléknevet tartalmaztak a vizsgált tezauruszok, h o l o t t a Tervezet d e s z k r i p t o r k é n t nem javasolja alkalmazásukat. A z 1.7 pont szerint a Tervezet

előírásai „ m i n d nyelvtől, mind k u l t ú r k ö r t ő l függetle­

nek". Egyes nyelvekben — p l . az oroszban - a mellékne­

vek önálló szerepe a tezauruszokon belül lényegesen nagyobb, mint amekkora figyelmet a k é r d é s n e k a Terve­

zet 6.2.2.2 pontjában szentelnek [ 2 T , 3 T , 4 T , 5T, 6 T ] . A gépesített információkereső rendszerekben alkalmazott tezauruszokban pedig a feldolgozás h a n g s ú l y o z o t t a n analitikus jellege k ö v e t k e z t é b e n n ő meg a mellékneveket képviselő deszkriptorok száma [9, 1 0 , 1 1 , 1 3 , 1 7 , 18, 24, 2 5 , 2 6 , 2 7 ] .

Ilyen melléknevek például az O L D A L I R Á N Y Ú , TE­

R E L Ő , F O R D Í T Ó stb. Gyakori, hogy k ö z ö t t ü k nem­

deszkriptor-deszkriptor kapcsolatokat h a t á r o z n a k meg (pl. az Ö S S Z E T E T T képviseli a K O M B I N Á L T , KAP­

CSOLT, K E V E R T , VEGYES, B O N Y O L U L T , K É T Á L ­ LÁSÚ, H Á R O M Á L L Á S Ú , T Ö B B R É S Z E S stb. nemdesz- k r i p t o r o k a t ) .

2.2.3.3 Az igék (a Tervezet 6.2.4 pontja)

Jóllehet maguk az igék semmilyen formában nem kerülnek be közvetlenül a h a g y o m á n y o s i n f o r m á c i ó k e r e ­ ső tezauruszokba, meg kell jegyezni, hogy a u t o m a t i z á l t indexelő rendszerekben az igék szótövei — akárcsak a főnevek és egyéb szófajba t a r t o z ó szavak tövei — nemde s z k r i p t o r k é n t k a p c s o l ó d n a k a tezaurusz deszkrip- toraihoz. Mivel az ilyen tezauruszokat általában gépi a d a t h o r d o z ó n tartják nyilván, a k i n y o m t a t o t t változat­

ban az ilyen - t ö b b n y i r e relatív t ö v e k e t képviselő — nyelvi elemek n e m d e s z k r i p t o r k é n t jelennek meg a desz­

kriptorok alatt [ 6 T ] . A Tervezetben elutasítják az igék felvételét. Mivel a gyakorlat minden j e l szerint mégis kikényszeríti a felvételüket, feltételezhető, hogy - szab­

ványelőírások híján — a j ö v ő b e n meglehetősen k ü l ö n b ö ­ ző megoldási formák alakulnak majd k i ,

2.2.3.4 Az egyéb szófajok

A t a r t o m á n y szavak (lásd a 2.2.2 fejezetet) valójában számneveket képviselnek, s k ö z ö t t ü k u g y a n ú g y állapíta­

nak meg nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatokat, akár a többi szófajhoz t a r t o z ó deszkriptorok k ö z ö t t [27, ÓT].

A 2.2.3.2 fejezetben emiitett o k o k b ó l kerül sor az olyan nyelvi elemek felvételére is o l y k o r , m i n t p l . MIKRO-, UTÁN-, S E G É D - , SZERVO- stb. [24, 25, 2 T , 4T, 6 T ] , Ezek k ö z ö t t is e l ő f o r d u l h a t n a k nemdeszkrip­

t o r - d e s z k r i p t o r kapcsolatok.

Pl.: N É L K Ü L I S E G É D L M E N T E S L S Z E R V O A Tervezet 6.2.3. p o n t j á b a n az ilyen szavak felvételét elutasítják.

2.2.4 Az egyes- és t ö b b e s s z á m kérdése (a Tervezet 6.4.2.1 pontja)

A megvizsgált tezauruszok t ú l n y o m ó t ö b b s é g é b e n minden lexikai egység - hacsak nem l é t e z e t t kizárólag t ö b b e s s z á m ú alakban, vagy az egyes és t ö b b e s s z á m ú alak jelentése nem eltérő - k ö v e t k e z e t e s e n egyesszámban szerepelt.

A Tervezet 6.4.2.1 pontja szerint a m e g s z á m o l h a t ó e n t i t á s o k a t lehetőleg t ö b b e s s z á m b a n kell felvenni, a többit pedig egyesszámban. Ugyanakkor számos anyag­

név esetén is t ö b b e s s z á m o t javasolnak ( p l . M Ű A N Y A ­ GOK). A gyakorlatban ez a szabály annyira bizonytala­

nul a l k a l m a z h a t ó , hogy azokban a tezauruszokban, ahol

Ungváry R.: A Magyarországon kéiziilő tezauruszok.

m e g p r ó b á l k o z t a k t ö b b e s s z á m alkalmazásával, teljes a következetlenség. Ha meggondoljuk, hogy a többesszám­

nak valójában semmiféle j e l e n t é s m ó d o s i t ó funkciója nem lehet az osztályozás s z e m p o n t j á b ó l - kivéve azt az esetet, amikor a szó csak t ö b b e s s z á m b a n fordul e l ő vagy t ö b b e s s z á m b a n mást jelent - , nem sok értelme van a t ö b b e s s z á m ú alak m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t kezelésének, és semmiféle egyértelmű és általánosan a l k a l m a z h a t ó sza­

bály nem állítható fel. Semmivel sem gazdagítja a tezauruszt, ha a K É M I A I R E A K C I Ó K t ö b b e s s z á m b a n szerepel, a BOMLÁS pedig - mint egyik alárendeltje - egyesszámban, és a BOMLÁS további alárendeltjei ( p l , a C S E R E B O M L Á S ) ugyancsak egyesszámban.

Ilyen szabály minden j e l szerint egyedül az állat- és n ö v é n y r e n d s z e r e k b e n állítható fel e g y é r t e l m ű e n , mivel ezekben a rendszerekben az egyes hierarchiaszinteknek m e g h a t á r o z o t t nevük van, és a név alapján ( p l . család, alcsalád, faj, alfaj, n e m z e t s é g stb.) m e g h a t á r o z h a t ó , hogy mely szint szavai szerepeljenek t ö b b e s s z á m b a n ( p l . K U ­ T Y A F É L É K , melyek alárendeltje a F A R K A S , a K U ­ T Y A stb.). Ilyen eljárást alkalmaztak például a növény­

védelmi és agrokémiai tezuruszban [ 1 3 ] .

2.2.5 A h o m o n í m i a (a Tervezet 6.5 pontja)

A Tervezet csak a valódi h o m o n i m á k k a l foglalkozik, holott — elsősorban a szűkebb tárgykörű tezauruszokban

— gyakori, hogy h o m o n i m a k é n t kezelnek valójában k ö z ö s fölérendelthez t a r t o z ó kifejezéseket / p l . H U L L A ­ D É K ( B Ő R ) , H U L L A D É K (SZENNY)/, és ezeket nem rendelik semminek sem alá. Ennek az az oka, hogy az adott tezauruszban p l . a H U L L A D É K nagy része kizáró­

lag bőrhulladék, kisebb h á n y a d u k viszont mindenféle más, a gyártással összefüggő hulladék. Mivel a dokumen­

tumban m i n d k é t esetben t ö b b n y i r e hulladékról van szó, és csak a szövegből derül k i , hogy ezen m i t é r t e n e k , az indexelő t ö b b n y i r e a H U L L A D É K deszkriptort nézi meg először a tezauruszban. A z alkalmazott megoldással az i n d e x e l ő rákényszerül arra, hogy pontosabban megvizs­

gálja, milyen hulladékról szól a dokumentum. így j á r t a k el pl. a bőripari tezauruszban [ 2 5 ] .

Ugyancsak h o m o n i m a k é n t jelennek meg gyakran a szempont szerint felosztott fogalmak / p l . a SZÁMALK tezauruszban a S Z Á M Í T Ó G É P ( M Ű K Ö D É S SZERINT), S Z Á M Í T Ó G É P ( S Z E R K E Z E T SZERINT) stb./ (lásd a 3.2.1.2 fejezetet).

2.2.6 A színonímia

2.2.6.1 A szinonim szavak közötti választás (a Tervezet 6.6 pontja)

Annak, hogy a szinonim kifejezések k ö z ü l melyiket válasszák deszkriptornak, a gépesített információkereső rendszerek tezauruszaiban tulajdonítják a legkisebb je­

lentőséget.

Egyes tezauruszokban különleges p r o b l é m á k a t okoz­

nak a köznapi és a t u d o m á n y o s kifejezések k ö z ö t t i szinonim összefüggések. Mindaddig, míg a szóban forgó szinonima nem a speciális szakterület kifejezései közé tartozik, e g y é r t e l m ű e n e l d ö n t h e t ő , hogy melyik változat legyen a nemdeszkriptor és melyik a deszkriptor. A m i n t azonban fontos szakkifejezésnek számít, gyakran kide­

rül, hogy a köznapi név nem e g y é r t e l m ű ; t ö b b n y i r e gyűjtőfogalma t ö b b t u d o m á n y o s névvel jelölt fogalom­

nak ( p l . a BÁLNA és a CET csak a köznyelvben szinonimák, az állat rendszerben az első alárendeltje a m á s o d i k n a k ) vagy k ü l ö n b ö z ő dolgokat kapcsol Össze, és nem e g y é r t e l m ű e n . Ilyenkor tehát nem á l l a p í t h a t ó meg egyértelműen a szinonimia. A k ö r ü l m é n y e s homonima- képzés / p l . CET ( B Á L N A ) L BÁLNA; CET (CETACEA) L CETACEA/ helyett sok tezauruszban az egyszerűbb VAGY-kapcsolatot alkalmazzák [13, 2 2 , 2 5 , 2 T j . Pl.: CET

L V B A L A N E A CETACEA

A szűkebb tárgykörű tezauruszokban általában a t u d o m á n y o s megnevezést választják deszkriptornak, és a köznapi megnevezés a nemdeszkriptor (a Tervezet 8.2.2 (b) pontja).

A Tervezet nemdeszkriptorok és deszkriptorok k ö z ö t ­ ti V A G Y - k a p c s o l a t o k á t egyáltalán nem e m l í t : egyes hazai tezauruszokban ezek is előfordulnak (lásd még a 3.1.2 A VAGY-kapcsolat című fejezetet).

2.2.6.2 A kváziszinonimák

(a Tervezet 8.2.2 ( b ) és 8.2.4 pontja)

Kvázi szinonim kapcsolatokat a magyarországi teza­

uruszokban nemcsak a nem-faj reláció alapján j e l ö l n e k k i , ahogy ezt a Tervezet 8.2.3 pontjában javasolják, hanem nagyon gyakran e g é s z - r é s z és egyéb rokonsági relációk k ö z ö t t is ( p l . T Ö R É S M U T A T Ó L F É N Y T Ö ­ R É S ; PROGRAMHIBA L P R O G R A M E L L E N Ő R Z É S ) . (Lásd még a 3.1.1 Az ÉS-kapcsolat és a 3.1.2 A

VAGY-kapcsolat című fejezeteket.)

2.2.6:3 A kölcsönszavak (a Tervezet 6.6.2 pontja) Új szakterületeken viszonylag t ö b b a kölcsönszó. A számítástechnikai [ 2 4 ] és a formatervezési [ 2 6 ] teza­

uruszban például szokatlanul nagy számban Figyelhetők meg olyan kölcsönszavak, melyek magyar alternatívák híján eleve deszkriptorok, h o l o t t a Tervezetben azt javasolják, hogy ezek nemdeszkriptorok legyenek.

2.2.7 A megjegyzések (a Tervezet 6.7.1 pontja)

A lexikai egységekhez fűzött hosszabb, magyarázó megjegyzéseket csak kevés tezauruszban alkalmazzák [3, 15, 24, 25, 2 6 ] ; ha alkalmazzák, akkor is anélkül, hogy a mezőt külön relációjel j e l ö l n é . A megyjegyzés minden esetben a vezérszó alatt szerepel, a vezérszótól eltére

betűtípussal írva.

TMT 30. évf. 19B3/B-9.

Számítógéppel kezelt tezauruszokban olyan megoldás is e l ő f o r d u l , amelyben csak a vezérszó u t á n szereplő j e l utal arra, hogy a lexikai egységhez k ü l ö n mellékletben hosszabb magyarázat tartozik. Ennek oka az, hogy hosszabb m a g y a r á z a t o k a t e z u r u s z n y o m t a t ó programok­

kal nehezen k e z e l h e t ő k [ 2 4 ] .

A lexikai egységek forrására, gyűjtésének idejére v o n a t k o z ó - a Tervezet 6.7.1 (a) és (b) p o n t j á b a n említett - adatokat gépi tezauruszkezeléskor a vizsgált rendszerekben a programrendszer a megnevezésrekord­

ban speciális m ó d o n , k ü l ö n visszakereshető formában tárolja és nyomtatja k i .

2.2.8 A használatra v o n a t k o z ó jelölések (a Tervezet 10.5.2 pontja)

A Tervezet k ü l ö n j e l ( p l . csillag) vagy megjegyzés -

„ I n d e x e l é s h e z nem h a s z n á l h a t ó " - alkalmazását javasol­

ja, ha olyan lexikai egységről van szó, melyet csak azért vettek föl a tezauruszba, hogy a k ü l ö n b e n szétszórt speciális fogalmakat föléredeltként összefogja.

Ilyen gyűjtőfogalmakat különösen a gépi tezauruszok­

ban alkalmaznak, mégpedig annak é r d e k é b e n , hogy az automatikus hierarchiaszint-változtatással j á r ó e l ő n y ö k e t kihasználhassák. T ö b b n y i r e nem kerül sor arra, hogy h a s z n á l a t u k a t kizárják. Nyilván a z é r t , mert átfogó doku­

mentumok indexelésekor szükség lehet rájuk. A Terve­

zetben javasolt különleges jelet felhasználják viszont arra, hogy jelöljék velük azokat a lexikai egységeket, melyeket mindig az általuk j e l z ő k é n t jelzett szó u t á n kell írni a d e s z k r i p t o r l á n c b a n ( p l . az A L G E B R A I * kifejezés esetén a használata j e l z ő k é n t : / F Ü G G V É N Y / /ALGEB­

R A I / ) . Erre a megoldásra olyankor került sor, amikor az alkalmazott programrendszer - például az ISIS - képességeiből nem futotta a szintaktikai relációk haszná­

lata [ 2 4 ] .

2.3 A szavak szerkezeié (a Tervezet 7.3 pontja)

F e l t ű n ő k ü l ö n b s é g figyelhető meg az összetett szavak kezelésében a géppel k e z e l h e t ő és a géppel nem kezelhe­

t ő , de e g y é b k é n t intellektuálisan készült és emberi i n d e x e l ő által használt tezauruszok k ö z ö t t . A Tervezet szemantikai ( p l . MOSODA = MOS ÁS* S Z O L G Á L T A- TÁS*UZEM) és morfológiai ( ö n k é n y e s n e k t ű n S szóhasz­

n á l a t á b a n : szintaktikai, p l . A C É L T E N G E L Y = A C É L * T E N G E L Y ) összetevők felbontását k ü l ö n b ö z t e t i meg, és az elsÖ megoldást nem javasolja (a Tervezet 7.1.3 pontja), mivel zajt e r e d m é n y e z h e t . A Tervezet készítői nyilván figyelmen kívül h a g y t á k , hogy a zaj elsősorban akkor keletkezik, ha a deszkriptorlánc összeállításakor nem alkalmazhatnak szintaktikai kapcsolatjelölőket.

Az a u t o m a t i z á l t i n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszerekhez használt tezauruszok esetén t ö b b n y i r e lehetséges az ilyen

eszközök használata. Ez is magyarázza, hogy az ilyen tezauruszokban az összetett szavakat jóval gyakrabban fejezik k i összetevőikkel [ 9 , 10, 11, 13, 17, 1 8 , 2 2 , 2 5 ] .

Az olyan összetett szavakat, melyek összetevői egy­

szerű morfológiai elemek, és k ö n n y e n felismerhetők, sokszor fel sem veszik a tezuruszokba (pl. A C É L T E N ­ G E L Y , K E C S K E B Ő R , B Ú T O R T E R V E Z É S stb.). így a Tervezet 7.3.2.2 p o n t j á b a n leírt megengedett felbontá­

sok nagyrészt teljesen é r d e k t e l e n e k , és sok tezauruszban

— s azon belül sok szócsoportban - e l ő sem fordulnak (pl. a Bőr-, szőrme-, műbőr- és cipőipari tezaurusz-ban [25] az összes állatbőr eleve h i á n y z i k , és csak az egyes állatnevek és a B Ő R szó szerepel; a tezauruszhoz t a r t o z ó használati utasításban pedig általánosságban utalnak az ilyen kifejezések utólagos összekapcsolására). Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy ez a megoldás mindig a gépi információkereső rendszerekkel összekapcsolt tezauru­

s z o k r a j e l l e m z ő .

Ugyancsak j e l l e m z ő , hogy az ilyen tezauruszokban a jelzős összetételeket (a Tervezet 7.2.2 (c) és 7.3.2.1 ( b ) pontjai) is t ö b b n y i r e felbontják ( p l . B I L L E N Ő K A P ­ CSOLÓ helyett k ü l ö n van B I L L E N Ő és k ü l ö n KAP­

CSOLÓ), és a mellékneveket nagyon gyakran szerepelte­

tik önálló d e s z k r i p t o r k é n t (lásd a 2.2.3 fejezeten belül a mellékneveket és az egyéb szófajokat).

3. A relációk szintje

3.1 Az ekvivalencia-relációk

A Tervezet gyakorlatüag csak egyetlen fajta nemdesz­

k r i p t o r - d e s z k r i p t o r kapcsolatot fogalmaz meg explicit m ó d o n , mégpedig azt, amely egyetlen nemdeszkriptor és egyetlen deszkriptor k ö z ö t t áll fenn (4.4 pont és 8.2 pont). A szinonímia és a kváziszononírnia kérdésével m á r foglalkoztunk (lásd a 2.2.6 fejezetet). E helyen m é g a nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok t o v á b b i , a vizs­

gálat magyarországi tezauruszokban e l ő f o r d u l ó fajtáira t é r ü n k k i .

3.1.1 Az ÉS-kapcsolat

A Tervezet 4.5 és 8.2.2 ( i ) p o n t j á b a n , valamint a Függelék 2. pontjában ugyan megemlíti az ÉS-kapcsolat lehetőségét, de a k é r d é s t lényegében nem tárgyalja, és azt sem közli, hogy hogyan kell ennek az inverzét jelölni.

Az ISO 2 7 8 8 - 1 9 7 4 v á l t o z a t b a n ennek a kérdésnek még valamivel nagyobb j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t o t t a k . A magyar szabvány ezt a kapcsolatot pontosan szabályoz­

za: az L L illetve a H L relációjeleket írja e l ő [ X V I I ] . Az ÉS-kapcsolatot is t a r t a l m a z ó tezauruszokban [9, 10, I I , 13, 17, 18, 24, 25, 2 6 , 2 7 ] nagyon gyakoriak voltak a szemantikai összetevőkre b o n t á s o k :

Ungváry R.: A Magyarországon készülő tezauruszok.

Pl.:

K O M P E N Z Á L Á S I É R T É K M I C O D I F O L L L C S E R É L H E T Ő S É G L L FOLPED

I L L E S Z T É S Ö S S Z E T E T T H A ­ T Ó A N Y A G Ú

• N Ö V É N Y ­ V É D Ő - SZER 3.1.2 A VAGY-kapcsolat

Ezzel a kapcsolatfajtával a Tervezet egyáltalán nem foglalkozik (lásd m é g a 2.2.6.1 fejezetet). Ugyanazokban a tezauruszokban használják, mint amelyekben az ÉS- kapcsolatot. Gazdaságosságának oka, hogy magyaráza­

tot, illetve h á t r a v e t e t t é r t e l m e z ő k k e l m e g t ö b b s z ö r ö z ö t t lexikai egységeket helyettesit, s ugyanakkor az indexelöt szinte rákényszeríti a gondosabb mérlegelésre.

A kapcsolatot a magyar szabvány szerint az L V relációjellel jelölik, fordítottját a H V relációjellel.

3.2 A deszkriptorok közötti relációk

3.2.1 A nem—faj reláció

3.2.1.1 A polihierarchia (a Tervezet 8.3.7 pontja) A vizsgált tezauruszok többségére a polihierarchia volt j e l l e m z ő . Mo no hierarchiát elsősorban n é h á n y korai [ 2 , 4, 5, 6 ] és n é h á n y speciális [ 1 9 , 21] tezauruszban használtak, s egy esetben az információkereső rendszer­

ben használt programrendszer — a L O G E L - képességei- bő! nem futotta a polihierarchia [ 2 3 ] .

A p o ü h i e r a r c h i k u s kapcsolatok j e l e n t ő s részét a rej­

tett r e n d e l t e t é s - e s z k ö z kapcsolatok a l k o t t á k (pl. a K É N egyik fölérendeltje a H A L O G É N E L E M , a másik föléren­

deltje a F E R T Ő T L E N Í T Ő SZER, amely azonban rendel­

tetés-relációban is kifejezhető volna). Ilyenkor - ez az automatikusan kezelt információkereső rendszerekben használt tezauruszokra volt elsősorban j e l l e m z ő - azért választották mégis a nem—faj fölérendelt kapcsolatot, hogy kihasználhassák az automatikus hierarchiaszint-vál­

t o z t a t á s adta stratégiai lehetőségeket. Más szóval: a relációk k ö z ö t t i é r t é k k ü l ö n b s é g különösen az automati­

zált k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t vált é r e z h e t ő b b é . 3.2.1.2 A szigorú és a laza hierarchia

(A Tervezet 8.3.4.2 pontja)

A laza ( p l . a K U T Y A fölérendeltje a I I Á Z Ö R Z É S ) és a szigorú ( p l . a K U T Y A fölérendeltje a R A G A D O Z Ó ) hierarchiát egyetlen magyar tezauruszban sem jelölik e l t é r ő e n , h o l o t t a Tervezetben ezt javasolják. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy ezt a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t maga a magyar tezaurusz-szabvány sem írja e l ő , mivel ezt a szabványt a KGST-szabvány alapján a d a p t á l t á k , amely erre a kérdésre ugyancsak nem tér k i .

A nem-faj reláció laza kezelése k ü l ö n ö s e n az [ 1 , 5 , 6 , 15, 20, 21 és 23] tezuruszokra j e l l e m z ő . Ezekben - sajnos - a Tervezet 8.3.5.2 pontjában e m l í t e t t nem ajánlott megoldások is sűrűn előfordulnak a 2. ábrán l á t h a t ó f o r m á b a n .

A nem-faj reláció ilyen kezelése t ú l n y o m ó részben a p r e k o o r d i n á l t , ú n . hierarchikus osztályozási rendszerek, pontosabban az ETO befolyásának t u l a j d o n í t h a t ó Ma­

gyarországon,

3.2.1.3 A tulajdonnév-fajta reláció (a Tervezet 8.3.6.1 és 8.3.6.2 pontja)

Ez a kapcsolat elsősorban az i n t é z m é n y e k e t [13, 24, 26), illetve a földrajzi neveket [ 2 7 ] t a r t a l m a z ó tezauru­

szokban gyakori. Különösen j e l l e m z ő , hogy az intéz­

ménynevek t ö b b s z i n t ű hierarchialánc legalsó tagjai, azaz a vállalatnév közvetlen fölérendeltje nem az általános fölérendeltet képviselő V Á L L A L A T , hanem p l . a KÜL­

FÖLDI A L A P A N Y A G G Y Á R T Ó V Á L L A L A T , ez u t ó b b i pedig alárendeltje az A L A P A N Y A G G Y Á R T Ó VÁLLA- LAT-nak és a K Ü L F Ö L D I V Á L L A L A T - n a k .

Az ilyen megoldásokat a keresési stratégia javítása érdekében alkalmazzák, és elsősorban online k ö r ü l m é ­ nyek k ö z ö t t van jelentősége (a kérdésbe b e v o n h a t ó deszkriptorok hamarabb megtalálhatók, a hierarchiaszint emeléséből vagy süllyesztéséből a d ó d ó lehetőségek j o b ­ ban k i h a s z n á l h a t ó k ) . (Lásd m é g a 2.2.1 Az intézményne­

vek című fejezetet is.)

3.2.1.4 A fölérendelt fogalom szerepe a többi reláció jelölésében

Általánosan megfigyelhető — és a Tervezetben nem említett t é n y hogy azokat az e g é s z - r é s z és rendelte­

t é s - e s z k ö z relációkat, melyek az alárendelt fogalmakhoz k a p c s o l ó d n a k , s egyben a fölérendelthez is, mindig csak a fölérendelthez kapcsolódva jelölik. Ennek oka elsősor­

ban a tezaurusz terjedelmének a c s ö k k e n t é s e . 3.2.2 Az egész—rész reláció (a Tervezet 8.3.5 pontja)

A Tervezet ajánlásától e l t é r ő e n , a magyarországi tezauruszokban a t u d o m á n y o k és ismeretterületek k ö ­ zött ( p l . M E C H A N I K A - F I Z I K A , N Ö V É N Y T A N - B I ­ O L Ó G I A ) nem e g é s z - r é s z , hanem nem—faj relációt jelölnek. Ennek oka t ö b b n y i r e a n e m - f a j reláció auto­

matikus kezelésének előnyeivel m a g y a r á z h a t ó . 3.2.3 Az irányultság-függőség reláció

(a Tervezet 8.4 pontja)

A Tervezet ezt a relációt nem k ü l ö n b ö z t e t i meg a rokonsági relációtól. Számos magyar tezauruszban [ 9 ,

10, 1 1 , 15, 17, 18, 19, 2 7 ] - a magyar tezaurusz-szab­

vány alapján [ X V I I ] - k ü l ö n jelölik. (Szerencsétlen m ó d o n a magyar szabványban r e n d e l t e t é s - e s z k ö z n e k

TMT 30. évf. 1983/8-9.

nevezik, h o l o t t ebbe tartozik minden olyan összefüggés, amely valamilyen é r t e l e m b e n k ö v e t k e z m é n y t , irányult­

ságot, célt, e s z k ö z t stb. fejez k i . )

3.2.4 Egyéb rokonsági relációk (a Tervezet 8.4 pontja) Speciális tezauruszokban [13, 22] felmerül az igény, hogy bizonyos összefüggéseket a szokásosnál is ponto­

sabban jelöljenek. így p l . a növényvédelmi és agrokémiai tezauruszban [ 1 3 ] m e g k ü l ö n b ö z t e t i k a növény—károsító- ja, a n ö v é n y - b e t e g s é g e és a k á r o s í t ó - b e t e g s é g reláció­

kat. Ennek oka egyrészt az, hogy el akarják kerülni a k ü l ö n b ö z ő relációk j e l e n t é s é n e k összemosódását, más­

részt az a már e m l í t e t t törekvés, hogy a tezaurusz egyben - a j o b b gépi keresési stratégia kidolgozása érdekében - valamiféle k ö z v e t l e n , elsődleges információt is tartalmaz­

zon az e m l í t e t t összefüggésekre v o n a t k o z ó a n . A magyar szabvány [ X V I I ] a rokonsági reláció finomítását ajánlja;

a n e m z e t k ö z i dokumentumok ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. (Lásd még a 2.2.1 Az intézménynevek című fejezetet is.)

3.2.5 A t ö b b s z i n t ű tezauruszcikk (a Tervezet 9.2.3 pontja)

A keresési stratégia támogatása érdekében - a Terve­

zet ajánlásával Összhangban — előfordul, hogy a teza­

uruszcikkben nemcsak a fölérendelt deszkriptort, hanem az azt k ö v e t ő deszkriptort is szerepeltetik [ 2 4 ] . Ez érvényes az e g é s z - r é s z relációra is, sőt a k é t reláció e g y ü t t is előfordul ilyen összefüggésben.

Pl.: Z S Á K T Á R O L Ó F I T Á R O L Ó

F2 S Z Á M Í T Ó G É P A R C H I T E K T Ú R A P l S Z Á M Í T Ó G É P ( S Z E R K E Z E T

S Z E R I N T )

Az indexelés p o n t o s s á g á n a k növelése é r d e k é b e n ugyanakkor e l ő f o r d u l t , hogy t ö b b egymást k ö v e t ő alá­

rendeltet is szerepeltettek [ 2 4 ] , A t ö b b s z i n t ű tezaurusz­

cikk a n y o m t a t o t t v á l t o z a t o t túlságosan megnöveli, e z é r t elsősorban online k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t van j e l e n t ő s é g e .

C 606 C 343 C 32C mjnkcerouandorlas rnunkCP'ÖCSGD^ríl nnj^kaügyí víto

C 330 munkahelyi r.;ervP3et

2. ábra A z ISO 2788 szabvány által nem ajánlott laza hierarchia példája.

(Részlet a munkaügyi tezauruszból [ 5 ] )

Pl.: A F E G Y E L M I BIZOTTSÁG nem jelent „eljárást", tehát nem lehet fajtája a F E G Y E L M I ELJÁRÁS-nak.

A F E G Y E L M I ELJÁRÁS nem jelent „fegyelmet", s ezért nem lehet fajtája a M U N K A F E G Y E L E M - n e k stb.

Ungváry Ft.: A Magyarországon készülő tezauruszok.

3.2.6 A csúcsdeszkriptorcikk (a Tervezet 9.2.2 pontja) A Tervezet 4.1 pontjában e m l í t e t t cstícsdeszkriptor (top term) elsősorban a szisztematikusan is rendezett tezauruszokban fordul e l ő (lásd a 4.1 fejezetet) [4, 14], de majdnem minden, Magyarországon gépi segítséggel készülő tezauruszban j e l ö l h e t ő a mindenkori csúcsdesz- kriptor [ p l . 13, 2 4 ] . A Tervezettel ellentétben nemcsak nem—faj, hanem egész—rész csúcs is előfordul, ami a reláció tranzi ti vitása alapján természetes.

4. A tezauruszrészek szintje

A Tervezet a vezérszavak b e t ű r e n d j é b e n szereplő tezauruszcikkeket t a r t a l m a z ó főrész mellett még számos megjelenési formát javasol, melyek magyarországi válto­

zataival az alábbiakban foglalkozunk.

4.1 A szisztematikus rész

(a Tervezet 8.5.2 és 9.3 pontjai)

A szisztematikus szervezettségű részeket t ö b b n y i r e az olyan tezauruszok tartalmazzák, melyekben a lexikai egységeket pragmatikus szempontok - p l . felhasználási területek - alapján c s o p o r t o s í t o t t á k [ I , 3, 2 3 ] , és a hierarchikus kapcsolatokat nem a szigorú hierarchia szerint dolgozták k i . A z ilyen tezauruszokban figyelhető meg elsősorban az a törekvés, hogy a tezauruszcikkben s csúcsdeszkriptort is megadják.

4.2 A fazettás rendezettségei rész (a Tervezet 8.5.3 pontja)

Fazettás rendezettségű tezauruszrésszel azok a teza­

uruszok rendelkeznek, melyekben a lexikai egységeket a fogalmi kategóriák és alkategóriák alapján csoportosítot­

ták. A gyakorlatban azonban az ilyen tezauruszok nen t a r t a l m a z t á k önállóan a fazetták szerint c s o p o r t o s í t o t t részt, mivel a fazetták kis száma miatt egy-egy fazettába rendkívül sok lexikai egység került volna, s az egyes részek át t e k i n t h e t é t l e n e k k é váltak volna. A fazettás rész a szakcsoportok szerint rendezett részbe olvadt be, mégpedig o l y m ó d o n , hogy az egyes szakcsoportokon belül váltak szét e g y m á s t ó l a folyamatok, tevékenységek, anyagok, b e r e n d e z é s e k , tulajdonságok stb. [ p l . 9 , 1 0 , 11, 13, 14, 17, 18, 26, 2 7 ] . Magának a fazettás beosztásnak a vizsgált tezauruszokban elsősorban a tezaurusz készíté­

sében és k a r b a n t a r t á s á b a n volt szerepe: a fazettákoh belül pontosabban és teljesebben lehetett megállapítani a lexikai egységek paradigma tik us kapcsolatait.

Különleges esetet képvisel a Növényvédőszer jegyzék címet viselő tezaurusz [ 2 2 ] ; ez valójában a M É M N A K növényvédelmi tezauruszából készült, mégpedig o l y m ó ­ don, hogy kiválogatták belőle az A N Y A G fazettába t a r t o z ó lexikai egységeket. Ez a tezaurusz e g y é b k é n t további példája a h a g y o m á n y o s információkereső teza­

urusz szélesebb k ö r ű felhasználásának. Közvetlen célja ugyanis nem a d o k u m e n t u m t é t e l e k visszakeresése, ha­

nem a terminológiai szerep: , , . . . hogy eligazítsa a szakembereket a n ö v é n y v é d ő szerek és velük kapcsolatos elnevezések rengetegében, tájékoztasson az egyes h a t ó ­ anyagok kémiai szerkezetéről, a s z e r k o m b i n á c i ó k m i n ő ­ ségi összetételéről és a szerek növényvédelmi alkalmazá­

sáról". Közvetve ennek a tezaurusznak is d o k u m e n t á c i ó s szerepe van, hiszen azt hivatott elősegíteni, hogy a felhasználók pontosabban, a M É M N A K Növényvédelmi és Agrokémiai információs rendszerében használt teza­

urusznak megfelelően fogalmazzák meg a kérdéseiket.

4.3 A fa-struktúra (a Tervezet 9.4.3 pontja)

A fa-struktúra kizárólagos használatával magyaror­

szági tezauruszban csak az É p í t é s t u d o m á n y i I n t é z e t tezauruszában [12] t a l á l k o z u n k . Alkalmazásának oka feltehetően az volt, hogy magában a tezauruszban csak nem—faj relációk állnak fenn a deszkriptorok k ö z ö t t , rokonsági relációk nincsenek.

4.4 A hálószerkezet (a Tervezet 9.4.4 pontja)

A grafikus részt is t a r t a l m a z ó tezauruszokban - az előbb említett [12] tezaurusz kivételével - a h á l ó s z e r k e - zetet alkalmazták; a paradigmatikus kapcsolatok ugyanis kikényszerítették a hálószerkezet alkalmazását. Ebben a rokonsági relációk gazdagságának d ö n t ő szerepe volt [ p l . a 6, 7, 25 tezauruszokban]; a 3. ábrán l á t h a t ó tezaurusz­

ban a nem-faj kapcsolatok u r a l k o d ó szerepe tűnik k i . A h a g y o m á n y o s n é z e t e k szerint a tezaurusz szerkeze­

tének leglényegesebb vonása, hogy a nem—faj relációkat explicit formában kidolgozták benne. A hálószerkezet u r a l k o d ó jellege arra utal, hogy ez korántsincs így:

nemcsak a h u m á n t u d o m á n y o k területén készülő teza­

uruszokban, hanem a műszaki tezauruszok számos szak­

csoportjában sem lehet k ö v e t k e z e t e s és összefüggő nem—faj vagy e g é s z - r é s z hierarchialáncokat kidolgozni;

a rokonsági relációk hálójának kidolgozása viszont min­

den esetben lehetséges (4. ábra). A Tervezet erre a tényre nem utal.

A Tervezet 9.4.4 p o n t j á b a n javasolt négyzetes beosz­

tású háló — ha t ö b b ezer lexikai egységet t a r t a l m a z ó tezauruszról van szó - a gyakorlatban csak kompro­

misszumok árán valósitható meg. Ez az elrendezés feltételezi, hogy az egyes relációk szerint k a p c s o l ó d ó

TMT 30. avf. 1983/8-9.

Ungváry R.: A Magyarországon készülő tezauruszok.,

9 m

c

( 0

1

I a

•a =

s s

« |

_ C ^

8 '5,

•3 -a

I S

— p rJ. 5

E

Í J

I

\ V

<o u ^\

C <M 0 H

> UK

•H N c e _{N Ifi} "0 «

a nj _•0

« fl

« *H N m

is u

•11 0>

m rH H _<u ' O 01

C a>

é *J AJ m

•H n

> ^{• n} 10

TMT 30. évf. 19B3/8-9.

O i a 06 CL

c ^rt

r-

H m 01 U3

«: •H in -4

u 0)

u N

•V •XI ^{i l m}

*

1 O 1 O

» 01

o

r-

P l 5 ¹

<M m •-• _{-: cn} 0 _{a o}

ÓI T N .-I

I O 10 M

m 0 o 01 ff.

p-l lu 0

M - -

irt V

te o _fsi ^O

Ungváry R,: A Magyarországon készülő tezauruszok.

elemeknek van valami szabályos rendezettsége; másrészt pedig ezekben a n é g y z e t e k b e n vagy cellákban elég hely van minden elem számára, amit a gyakorlat nem igazol.

Ha t e h á t k ö v e t k e z e t e s e n akarják kidolgozni az ilyen h á l ó t , rendkívül finom felbontást kell alkalmazni, azaz a grafikus rész terjedelme á t t e k i n t h e t e t l e n ü l nagy lesz.

Négyzetes beosztású h á l ó t k é t tezauruszhoz dolgoz­

tak k i . A z egyik a N e m z e t k ö z i Útügyi D o k u m e n t á c i ó s Rendszer (International Road Research Documentation, I R R D ) t e z a u r u s z á n a k fordítása k ö v e t k e z t é b e n keletke­

zett (5. ábra) [ 2 8 ] . A magyar szerkesztők megjegyezték:

„A grafikus rész - a cellák véges száma m i a t t - nem tartalmazza a deszkriptorok m i n d e g y i k é t , a legspecifiku­

sabb kifejezések elmaradnak". A másik tezaurusz jelen­

leg kizárólag ilyen grafikus részből áll, s ebben a formában i n k á b b az általa képviselt szakterület termino­

lógiai rendezésének igényét képviseli, semmint a tartalmi feltárásra és visszakereshető tárolásra alkalmas eszközt [ 3 0 ] .

4.5 A betűrendes mutató (a Tervezet 9.3.2 pontja)

A Tervezet cs?k a szisztematikus részhez javasol b e t ű r e n d e s m u t a t ó t (6. ábra). Ez a fajta m u t a t ó a vizsgált t e z a u r u s z o k b ó l h i á n y z o t t . F e l t e h e t ő e n azért, mert csak akkor volna értelme az ilyen m u t a t ó n a k , ha a szisztematikus rész valamiféle hierarchikus osztályozási rendszert képviselne - mint amilyen az ETO —, ha t e h á t a tezaurusz nem volna tezaurusz. Megtalálható volt viszont a tezauruszokban olykor a lexikai egységek p e r m u t á l t m u t a t ó j a [ 3 , 4, 15, 24, 2 6 ] , melyet a Tervezetben meg sem e m l í t e n e k .

E l ő f o r d u l t a k m é g e g y é b , speciális m u t a t ó k is. így pl.

az egyszerű b e t ű r e n d e s jegyzék (7. ábra), mely csak azt t ü n t e t i fel, hogy a lexikai egység deszkriptor vagy nemdeszkriptor [ p l . 9, 10, 11 stb.]. A z ilyen jegyzékek­

nek elsősorban a tezaurusz k a r b a n t a r t á s a k o r , új tezauru­

szok szervezésekor, a szókészlet á t n é z é s e k o r van j e l e n t ő ­ sége.

Különleges m u t a t ó t képvisel a Növényvédőszer jegy­

zék-ben [ 2 2 ] a n ö v é n y védőszer h a t ó a n y a g o k szerkezeti képleteit és szabványos k é m i a i elnevezéseit t a r t a l m a z ó m u t a t ó (8. ábra). Erre azért volt szükség, mert a tezauruszba csak a h a t ó a n y a g o k k ö z n a p i vagy kereske­

delmi neve szerepelhetett (a szabványos kémiai megneve­

zés túlságosan hosszú és bonyolult), a kereséskor viszont sokszor nagyon pontos kémiai elnevezések alapján is tájékozódni kell. Ez a m u t a t ó valójában nemdeszkrip­

t o r - d e s z k r i p t o r j e g y z é k n e k is felfogható, mint amilye­

neket a MEDLARS-ban például a „ b e l é p ő s z ó t á r a k "

(entry vocabulary vagy lead-in-vocabulary) képviselnek.

A Tervezetben az ilyen — s a gyakorlati életben egyáltalán nem r e n d h a g y ó — m u t a t ó k r ó l vagy kiegészítő részekről nincs s z ó .

4.6 Az előszó (a Tervezet 10.7.2 pontja)

A vizsgált tezauruszok előszavai rendkívül e l t é r ő e k voltak. Előfordult az előszó teljes h i á n y a is [ 2 , 19, 22, 2 3 ] . Az előszó megírását nem annyira a Tervezet javaslatai, mint a készítők tapasztalatai befolyásolják

(így például az a t é n y , hogy a készítők előzőleg csak az olyan osztályozási rendszerekkel foglalkoztak, mint az

301 OPTICAL EQUIPMENT 302 C A M E R A S

/?7":Photography 824 303 MOVING P I C T U R E C A M E R A S

By médium 304 CINE C A M E R A S

nT.'Cinema 895

305 U N D E R W A T E R CINE C A M E R A S 306 T E L E V I S I O N C A M E R A S

fí7":Television 307 S T E R E O C A M E R A S

35 mm C A M E R A S 311 C A M E R A S 302

n T . Photography 824 CINE C A M E R A S 304

/?7". Cinema 895 Cl NÉMA 895

flT'.-Cinecameras 304

MOVING P I C T U R E C A M E R A S 303 O P T I C A L EQUIPMENT 301 PHOTOGRAPHY 824

/?T:Cameras 302 S T E R E O C A M E R A S 308 T E L E V I S I O N 897

ffr:Telev'sion cameras 306 T E L E V I S I O N C A M E R A S 306

flr.-Televtsion 897

U N D E R W A T E R CINE C A M E R A S 305; 317

6. ábra A Tervezetben javasolt m u t a t ó a tezauruszok hierarchikusan rendezett részéhez