061.3 FID
A NEMZETKÖZI DOKUMENTÁCIÓS SZÖVETSÉG 27. KONFERENCIÁJA Jánszkv Lajos
A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség /Federation I n t e r n a t i o n a l de Documentation, a továbbiakban FID/ 27. konferenciáját Londonban t a r t o t t a 1961. szeptember 6 - 1 6 - i g . A résztvevők számát t e k i n t v e ez v o l t az e d d i g i legszélesebbkor^ FID konferencia. A nyilvános előadá
sokon és vitákon a következő országok képviselői v e t t e k részt:
AbeBszinia Argentína Ausztrália A u s z t r i a Belgium Brazillá Canada
Csehszlovákia Dahomey Dánia
Délafrikai ünió Egyesült Államok
A résztvevők tagállama közül 25
Egyesült Királyság Finnország
Franciaország Ghána
Írország I z r a e l Japán Jugoszlávia
Kínai Népköztársaság Lengyelország
Luxemburg Magyarország
Mauritánia
Német Szövetségi Zöztárs.
Németalföld / H o l l a n d i a / Norvégia
Olaszország Pakisztán Portugália Románia Ruanda ürundi Spanyolország Svájc
Svédország továbbá az UNESCO és az IFLA.
Bzáma meghaladta a 400 főt. A közgyűlésen a FID 32 képviseltette magát.
A konferencia az eddigi szokásoknak megfelelően négy részre t a gozódott:
1 . Az elnökság üléseire, 2. A közgyűlés munkájára,
3. Egyes szakoizottságok munkájára és 4. A nyilvános előadásokra.
Az elnökség 4 ülést t a r t o t t , amelyeken megvitatta a közgyűlés napirendjén szereplő anyagokat, továbbá szervezeti kérdésekkel l a f o g l a l k o z o t t . Az elnökség munkájában elsőizben v e t t részt Magyaror
szág képviselője, a k i t 1960-ban Rio de Janeiroban választottak meg a Szövetség alelnökévé.
A közgyűlés napirendjén s z e r v e z e t i , pénzügyi kőrdéeek, a FID 1960. évi beszámoló jelentése és a szakbizottságok beszámolói szere¬
p e l t e k .
JAHSZKY L.: F I D konferencia
A közgyűlés bárom ízben ült Össze, és valamennyi napirenden szereplő kérdéet megtárgyalt.
A szakbizottságok közül üléet t a r t o t t a PIB/TD - oktatási éa képzési bizottság
FID/IP = n y e l v i problémákkal foglalkozó1 bizottság
PID/CA = nem ETO szakrendszerű osztályozási rendszerekkel foglalkozó bizottság /Általános osztályozáselmé- l e t /
PID/MSH= gépi válogatás ée visszakeresés kérdéseivel f o g lalkozó szakbizottság
PIL/C3= társadalomtudományok osztályozásával foglalkozó albizottság,
v a l a m i n t a CCC = az ETO általános kérdéseit gondozó legfőbb testület ée az ETO megreformálása tárgyában kiküldött ad hoc bizottság.
A nyilvános ülések napirendiére a következő tárgyú előadások ke
rültek!
1. A dokumentáció gépesítése
2. A dokumentáció terén elért ujabb eredmények 3. Tudományos és műszaki információ
4. Gazdasági és üzemszervezési információ 5. Az információ hasznosításának kérdései
A gazdag programot kiállítás, fogadésok és kirándulások tették teljessé.
A "Műszaki Könyvtárosok TáJékoztató"-jának korlátozott o l d a l t e r jedelme nem t e s z i lehetővé, hogy a konferencia minden eseményéről részletesen beszámolhassunk, de ez nem l a célunk, hiszen minden e¬
gyes utijelentés megjelenik a "Külföldi Tanulmányutak" o. kiadvány
ban, amelyet az Országos Könyvtárügyi Tanács évenként rendszeresen k i a d . Ilymódon ezúttal csak röviden vázoljuk a konferencia lényeges eseményeit. Kezdjük először a közgyűlés munkájával.
Mint minden évben, ugy ezúttal i s jelentős időt töltött a köz
gyűlés s z e r v e z e t i 03 pénzügyi kérdések megvitatáséval. Ezek közül megemlítendő az az e l f o g a d o t t határozat, amely s z e r i n t a jövőben az elnökség és a közgyűlés egyesül, és a közgyűlés t a g j a i választás u t ján kerülnek a testületbe. A nyugat-német delegáció j a v a s o l t a , hogy egyidejűleg az alelnöki tisztség i s szűnjék meg, e z t a j a v a s l a t o t a¬
zonban nem fogadták e l . Az e g y e s i t e t t közgyűlés /elnökség, i l l e t v e régi nevén tanács/ i r o d a a jövőben a nemzeti tagok számától függően 10 - 30 főből áll. Magyarország képviselőjét 1964-ig megválasztották az u j csúcsszerv tagjává. Ezután került sor az alelnökválasztásokra, amelyek eredménye a következő v o l t :
M Z T 1961.dec. VIII.évi, 6,ezám Jelölt neve ország szavazatok száma
Dr. K a r i F.HEOMANN Prof. ÍŰHAJLOV Prof. P.BED DEKLIN Prof. L.BRtllŰíEL Dr. W.SCHURLEíER Prof. E.WEGELIUS Kp. Jack.E.BROVJN
Svájc Hollandla HSZK Finnország Canada
Egyesült Áll.
Szovjetunió
6 /nem választották meg/
5 /nem választották meg/
12 megválasztva 20 megválasztva
10 /nem választották meg/
11 megválasztva egyhangúlag
HM került betöltésre egy alelnöki h e l y , miután I n d i a jelöltje, Dr. ERISHKAW augusztus folyamán elhunyt, és helyére utólagos jelölés nem érkezett. A Szövetség elnökévé a lelépő dr. Alexander KXBQ he
l y e t t Dr. r u r t o n ADÜN SON-t /Egyesült Államok/ választották meg 1965- i g . Dr. KENG még egy évig s e g i t az u j elnöknek munkája elvégzésében.
A magyar delegátus javaslatára Prof. Z.MAJEWSKí /Lengyelország/ még egy éven keresztül megfigyelőként részt vesz az elnökség munkájában.
/A j a v a s l a t o t 13:2 arányban^ 10 tartózkodással fogadták e l . /
A pénzügyi kérdések vitája során a z t a határozatot fogadták e l , hogy két bizottságot k e l l létrehozni, amelyek f e l a d a t a egyrészt a tagdíjfizetési elvek kidolgozása, másrészt annak vizsgálata, hogyan l e h e t a FID pénzügyi helyzetét stabilizálni. J e l e n l e g ugyanis az a h e l y z e t , hogy ha a FID a varsói programot t e l j e s egészében regvalósi- t a n l óhajtja, akkor 1962-ben a d e f i c i t kb. 88 000 holland f o r i n t o t tenne k i . F-mek egyik oka az i s , hogy a f e l e m e l t tagdíjfizetési köte
lezettségnek mindezideig csupán t i z ország /köztük Magyarország i s / tesz eleget, márpedig a FID bevételeinek 60 #-át a t a g d i j a k t e s z i k
A közgyűlés t a g j a i között kiosztották a FID 1960-1961. évi be
számoló jelentését i s . A jelentés általában a Szövetség munkájának fejlődésével f o g l a l k o z i k , A nemzeti tagok száma 32-re emelkedett, és a l a t i r . a m e r i k a i Albizottság /1960-ban Rio de Janeiroban létrehozott regionális titkárság/ tevékenysége következtében Druguay és Chile be
lépése i s várható. Ebben az évben lépett közvetlen összeköttetésbe a Főtitkárság néhány a f r i k a i állammal i s . A "pártfogó" tagok száma 85- re emelkedett. A FID u j helyiségbe költözött, és megoldódott a főtit
kári tisztség betöltésének kérdése i e /J.E. HÜMBLET, belga származá
sú szakember személyével/. Részletesen tárgyalja a beszámoló j e l e n tés a FID publikációs tevékenységét, éB mellékelten közli az egyes tagállamok beszámolóit, köztük a magyar nemzeti t a g - az Országos Do
kumentációs Bizottság - által beküldött, a magyarországi dokumentá
ció helyzetét és fejlődését ismertető jelentést i s . A Szövetség évi jelentését a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul v e t t e . Egyenként tár
g y a l t a a közgyűlés az egyes szakbizottságok munkájáról készült össze
foglaló jelentéseket. Ennek kapcsán j a v a s o l t a , hogy a felállításra kerülő FID/TI = műszaki információs szakbizottság titkársági f e l a d a t a i t Canada vegye át. Problémát okozott a FID/CA = általános osztá
lyozáselméleti szakbizottság munkájában az, hogy I n d i a a mult évben reá b i z o t t titkársági feladatoknak nem tud e l e g e t t e n n i , és ezért az a j a v a s l a t hangzott e l , hogy a titkársági teendőket Dánia vegye át.
Ebben a kérdésben döntés még nem született, miután a problémát előbb
R A H G A N A T H A N p r o f e s s z o r r a l meg k e l l v i t a t n i . Nagyszámú résztvevő j e lenlétében z a j l o t t l e az oktatási és képzési szakbizottság ülése, a- k i .
JÁÜSZKY. L.: piD konferencia
melynek titkársági f e l a d a t a i t Lengyelország vállalta még 1959-ben, a varsái FID konferencián. A szakbizottság leglényegesebb ajánlása az v o l t , hogy j a v a s o l j a a PID tagállamainak, hassanak oda, hogy minden országban a dokumentáció az egyetemi oktatás része legyen, elválaszt
va a k i f e j e z e t t e n könyvtárosi képzéstől. A szakbizottság hiányolta, hogy a PID tagállamoknak csak mintegy harmada küldött jelentést az országukban folyó dokumentalista-képzés helyzetéről.
A CCC = központi osztályozási bizottság i s benyújtotta beszámo
lóját. A közgyűlés e l f o g a d t a az ETO kiegészítéséről 03 egyes j e l z e tek megváltoztatásáról szóló eljárási szabályzatot. Ennek nyomán a jövőben leegyszerűsödik az ETO módosításának eljárása. Külön hang
súlyt kapott az ETO megreformálásának lehetőségeit kutató ad hoc b i zottság jelentése. Az ad hoc bizottság e l v i l e g leszögezte, hogy füg
getlenül egy u j általános osztályozási rendszer kidolgozásának lehe
tőségétől, az ETO-t meg k e l l t a r t a n i , de feltétlenül lényeges korsze
rűsítésre s z o r u l . I l y e n kezdeti munkálatok már megindultak, például a társadalomtudományok területén a C 3 albizottság munkája h o z o t t már p o z i t i v eredményeket, ez azonban nem elég. Mélyrehatóan és alaposan revizió alá k e l l venni az egész ETO-t, és átdolgozására távlati prog
ramot k e l l a PID-nek k i d o l g o z n i a . Az ad hoc bizottság jelentését a főtitkárság megküldi az egyes nemzeti tagoknak hozzászólás végett.
Po&lalkozott végül a közgyűlés a következő ülések színhelyével i a . 1962-ben Hollandiában lesz a PID közgyűlésének ülésszaka, mig 1965- ben az Egyesült Államok-ban, előreláthatólag 7/ashington D. C-ben l e s z nagyszabású dokumentációs kongresszus. 1963-ra valamelyik ázsiai t a g államot kérik f e l a közgyűlés ülésszakának megrendezésére. Hzzel kap
csolatban a közgyűlés elhatározta, hogy a PID a jövőben szélesebb kö
rű, dokumentációs kongresszusokat csak ritkább időközökben f o g rendez
n i , az évi Ülésszakok a közgyűlésre nézve azonban életben maradnak.
Lényegében ezek v o l t a k a közgyűlés munkájának főbb momentumai.
A nyilvános ülések sorozatának ünnepélyéé megnyitására szeptem
ber 12-én került sor. Dr. B.ADKINSON üdvözölte a megjelenteket, ezu
tán az angol tudományügyi m i n i s z t e r h e l y e t t e s e rövid beszéddel - a¬
melyben megemlékezett a dokumentáció f o n t o s szerepéről a tudományok előbbrevitelében és a nemzetek közötti t a p a s z t a l a t c s e r e elmélyítésé
nek terén - megnyitotta a konferencia nyilvános részét. 2zután a résztvevők egyperces néma felállással adóztak P r i t z DOHKER-OTYVIS, a PID nemrég elhunyt főtitkára emlékének. P r i t z DOKKER DUYVIS 1928-tól 1961-ig s z e n t e l t e munkáját a dokumentáció ügyének, éa - különösen az
"amatör" dokumentáció korában - élharcosa v o l t a nemzetközi összefo
gásnak, a dokumentáció elismertetésének. Jelentős szerepe v o l t az ETO elterjesztésében és a PID tekintélyének növelésében. Az elhang
z o t t előadások részleteire i t t kitérni nincsen módunk. A nyilvános
ság számára szóló előadások zömében lényegesen u j a t nem h a l l o t t u n k , mégis v o l t néhány érdekes gondolat, ötlet, amelyeknek magyar v i s z o nyokra való alkalmazása előbbre v i h e t i a magyarországi dokumentáció ügyét.
Szervezeti szempontból érdekes v o l t d r . Y.NIWA előadása a japán dokumentáció kifejlődésének, a japán tudományos élet kialakulásának előzményeiről és a Japán Tudományos Tájékoztató Intézet munkájáról szóló előadása. W i l l i a m T . K H O X előadása az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatószervezetének tájékoztatási szolgálatában k i a l a k u l t
7
MKI 1961.dac. VIII.évi, 6.szám gyakorlatról elsősorban kutatóintézeti dokumentációs c s o p o r t j a i n k
BZimára tartalmazhat értékes anyagot. Különösen érdekesek számunkra a dokumentációs szolgáltatésok felhasználásának problematikáját tár
gyaló előadások, i g y Ealph Mc. BÜRHEY "az információ hatásos felhasz
nálásának g y a k o r l a t i megvalósításai" címen vagy L'HERMXTE "a l e g k i sebb erSfeszités törvénye" cimen megtartott előadásai. Minthogy azon
ban mindezek az előadások egyenként több mint 20-30 gépelt o l d a l t e r jedelműek, ennek a cikknek a keretében ismertetésükre aem nagyon vál
lalkozhatunk. Ugy gondoljuk, hogy az előadások legfontosabb anyagát külön kiadványban megjelentethetné az Országos Dokumentációs B i z o t t ság /vagy az Országos Könyvtárügyi Tanács/.
összefoglalva a londoni PID konferencia eredményeit és tanulsá
g a i t , a z t k e l l mondanunk, hogy a konferencia p o z i t i v vonásai közé t a r t o z o t t az agyra szélesebbkörüvé váló nemzetközi érdeklődés, amely a dokumentáció ügyét kiséri. Utalunk I t t a r r a , hogy első Ízben v e t tek részt e nemzetközi szervezet munkájában a K i n a i Népköztársaság képviselői, elBŐ izben j e l e n t e k meg az újonnan f e l s z a b a d u l t a f r i k a i - v o l t gyarmati országok - képviselői. A tájékoztatás egyre Inkább világproblémává válik,és módszereinek nemzetközivé tétele minden ál
lam érdeke, figyelembevéve a z t a már közhelyszámba menő megállapí
tást, hogy az i r o d a l m i áradat egyre inkább elönti, és megfulladással fenyegeti az e l s z i g e t e l t e i ! dolgozó dokumentál!stákat. A probléma csak nemzetközi összefogással oldható meg, és ennek az összefogásnak jó példája v o l t - néhány disszonáns hangtól s l t e k l n t v e - a FID 27. kon
ferenciája.
Végezetül nem fejezhetjük be ezt a c i k k e t anélkül, hogy meg ne emlékeznénk vendéglátóink, az A s l i b /az angol szakkönyvtárak szövet
sége/ kitűnő szervező munkájáról, amely lehetővé t e t t e , hogy a kon
f e r e n c i a dus programja zökkenőmentesen folyjék l e . +
8
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Í +
* +
Az Országos Műszaki Könyvtár 1961-ben m e g i n d i t o t t a módszer- + t a n i kiadványsorozatát, melynek egyes kötetei a műszaki könyvtá- +
^ r i ás dokumentációs hálózat elméleti ás g y a k o r l a t i kérdéseivel *
+f o g l a l k o z n a k összefoglaló jellegű tanulniényok formájában, +
* A sorozatnak 1961-ben az alábbi kötetei j e l e n t e k meg: *
* 1 . Műszaki könyvtár - műszaki fejlesztés. + +/Az üzemek vezetői, párt- ée tömegazervezetel számára készült tá- +
t-jékoztató a műszaki fejlesztés hatékonyabb segitése és a műszaki +
+tájékoztatás h e l y i szerveinek megerősítése érdekében./ +
+ / E l f o g y o t t - nem kapható/ +.
+ + + 2. Műszaki tájékoztató szolgálat a vállalatban. +
+ Szerk.: GYÖHE Pál +
*/A hazai h e l y z e t , v a l a m i n t a külföldi példák feltárásával és a *
+célkitűzések tisztázásával kívánja elősegíteni a hazánkban né- +
+hény helyen már eredményesen működő és fejlődésképes üzemi tájé- +
+koztató szolgálat s z e r v e z e t i kibontakozásét./ *
+/ E l f o g y o t t - nem kapható/ +
+ 3. CSENDES Béla: Dokumentáció és vállalati dokumentáció a +
+ főbb tőkés orazágokoan. +
+/A főbb tőkés országok nemzetközi, országos, regionális és inté- +
+ z e t i , vállalati dokumentációját i s m e r t e t i . / +.
+ 4. CZILLINGER József: A vállalati irodalom szolgáltatásának +
* megszervezése. .
+ •
f/A vállalati irodalom - prospektusok, katalógusok, műszaki u t a s i - +' . tások s t b . - beszerzésének, feldolgozásának és feltárásának prob- +
tlámájával f o g l a l k o z i k . / +
+ +'
+ 5. Tájékoztató nagyobb I p a r i szakkönyvtárakról. +' +/Az előkészületben lévő kiadvány a műszaki terneléei könyvtári +
+hálózat jelentősebb könyvtárainak szolgáltatásait és fontoeabb +
+ a d a t a i t közli./ +
+ A 3. - 5,sz. kiadványok egymástól függetlenül, egyenként +
+ még megrendelhetők. t
! - i
+ 19Ő2. évben a sorozatnak ugyancsak 5 számát kívánjuk megje- *
+l e n t e t n i . Ez az 3 szám 100.- Ft-os előfizetési árban már most *
+ megrendelhető. *
+ J + A megrendelést kérjük az Országos Műszaki Könyvtár módszer- *
+ t a n i osztályának Írásban megküldeni. Az előfizetési d i j a t az * +1962. l.szám kézhezvétele után k e l l csekkszámlánkra b e f i z e t n i . *
- o - 4
+.
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
