12. szám,
tovább haladunk a város falai felé, annál nagyobb számmal találjuk ott a kis em- bert, aki szerény viszonyok között él. De legkevésbbé kedvezők a viszonyok a város keleti részében, nevezetesen az egész 3. fer- tályban és a 2. fertály 4. alkeriiletében, vagyis a városnak abban a részében, mely- a Szentmihály-utcától a Paprétig terül el, ahol sűrű tömegekben él az a társadalmi
§
— 1032 ——
IPAR
...ooo-n-n-cc-o-Ul---l-o'l-...-oonnon-l'nn—Ilnllnúln . l-o . .no-
1934 osztály, mely a soproni bennszülött gazda- népesség ősi hagyományait és szokásait a legszívósabban őrizte meg. A város nyu—
gati szélén, az Újteleki-utca külső részé-
ben, hasonló viszonyokat észlelhetünk, de ott ez a terület csak kisebb szigetet képezi melyet kedvezőbb helyzetű körzetek övez- nek és választanak el a Belvárostól.
Thírring Gusztáv dr.
G
A japán ipar előretörése.
Les progrés de rmdusm'e japonaise.
Résume'_ Entre la Hongrie et le Jupon, il y (:
peu de rapports économiljues. Par le nombre de leur population, et leur situation ge'ogmphigue, économigue et politigue, les deux pays different grandement, et la distance aui les sépare rend
impossible de créer, entre eua', d'etroites relations
eommercíales.
Au Japan, liaecroissement énorme de la popu—
lation rend, a lui seul, nécessaire le développement de l'índustrie; depuis 1925, le nombre des habitants y augmenta dyenviron ] million par an. II n'g a pas lá diémigmtion pouvant contre—balancer auelaue peu cet accroissement formídable.
La création de la grande industrie coincide, au Japon, avec la renaissance politioue du pays (1868).
Depuís, Ilindustrie manufacturiére y a fait conti—
nuellement des progrés. Pendant la guerre, por un-e conjoncture favorable, elle prit un développement énorme. La valeur de la production industrielle y monta de 1.371 millions de yens en 1914 d 6.737 millions en 1919; dans le meine temps, Peffectif ouvrier des fabrigues s'y est e'levé de 853 mille iz prés d'un million et demi. A part auelgues regres—
sions, liévolutíon sans pareil (le Findustrie jopo- naise s'est poursuim'e apres la guerre: en 1929, l'e/fectíf ouvrier y montait () prés de I'!) million et la valeur dela production, a 177 milliards de yens.
Pendant la guerre, le Japan, s'adaptant (i merveille aux circonstanees ehangées, prit, sur les marchés étrangers, la place des grands pays exportuteurs européens ayant cesse' illexporter ("1 cause de la guerre. C'est surtout de ce fait (]ue les exportations du Japan et liactíi de la balance commerciale ja—
ponaise augmentaient pendant la
guerre; les [ournitures mililaires [aites a des pays bellige'rants ne furent rjue la seeondc cause de cette augmentation. Ces dernier—es années, par suite de la déualuation du yen (1932), l'exportation japo- naise prenaít un tel essor (luc, dans le cas ou les éehanges seraient lihres, le Japan ponrrait ennem-.
enormément
rencer, presgue par—tout, les autres pays avec ses pro—
duits iabríoue's en série et vendus a des priv/; in—
croyablement bas.
Pour montrer liímportance du développement de ["industrie japonaise, rappelons (luc le lapon, d can—ee de la densité de sa population et de Paccroissemenl rapide du nombre de ses habitants, est nécessairemenl obligé de faire progresser son índusirie. D'autre part, la production industrielle ;; doit dépasser de beaueonp les besoins intérieurs, pour payer, avec des produits industriels, les matieres premiéres et autres marchandises étrangéres dont le Japon a besoin, et nous avons dit plus haat au'tt lui faut importer une grande auantité de matieres premiéA res nécessaires a ses iabriaues. C'est pourguoi le lapon faisait, ces derniéres anne'es, un effort si formidahle pour envahir les n'iarchés étmngers.
Japán ma a világ legifjabb ipari nagy—
hatalma, melynek páratlan erejű ipari ex—
panziója 'az egész világ gazdasági érdeklő—
désének előterében áll. A nemzetközi iroda—
lomban egyre nagyobb helyet foglalnak el azok a tanulmányok, melyek a japán ipar bámulatos expanziójával foglalkoznak és nem lesz talán felesleges, 'ha magyar rész—
ről is némi figyelmet szentelünk ennek a kérdésnek. Bizonyos, hogy a japán és a ma- gyar nemzetgazdaságot csak nagyon távoli és gyer szálak fűzik össze. A népesség nagy- sága, földrajzi helyzete, szelleme, hagyomá—
nyai, gazdasági adottságai úgyszólván az egész vonalon eltérő viszonyok közé helye—
zik a két nép egyedeit, a köztük levő távol—
ság pedig magában véve kizárja szorosabb gazdasági összeköttetés (kifejlődését. Mégis lehetetlen elzárkózni annak felismerése elől, hogy a két nép gazdasági fejlődése bizo- nyos pontokon némi hasonlóságot mutat.
Nem is oly régen még úgy Japán, mint
12. szám. —— 1033 —— 1934 Magyarország jellegzetesen agrárország
számba ment, jelentősebb ipar nélkül. Az iparfejlesztés szükségessége azonban mind a két államban kényszerítő erővel jelentke- zett, mikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a népesség szaporulatát az őstermelés többé nem képes felvenni. Ez természetesen eltérő körülmények és viszonyok között jelentke—
,zett itt is, ott is, a lényegben rejlő analó—
gia azonban félreismerhetetlen. Fokozza a helyzet hasonlóságát az is, hogy úgy Japán, mint Magyarország az_ ipari nyersanyagok nagy részét külföldről kénytelen beszerezni.
M—eddő dolog volna persze további ana- lógiákat keresni. Magyarország ma is még agrártermékeket exportál s a tulajdonkép-eni ipar körébe tartozó áruk most is még csak mintegy hamnadrészét teszik az egész ma—
gyar kivitelnek. Japán ezen a fejlődési fo- kon már régen túl van, agrártermékekből
behozatalra szorul s (kivitelének 80—90% -át
az ipar kész- és félgyártmányai teszik ki.
Míg a magyar ipar fejlesztese most is még a hazai szükséglet maradéktalan ellátását célozza, a japán iparnak céljai ezen már
—:messze túl-mennek és hallatlan erővel igyek- szik tömegtermelése számára a külföldi pia- cokon tért vhódítazni. Törekvéseinek eredmé- nyességét mi sem igazolja jobban ——— még a skülforgalmi megkötöttségek mai korsza- kában is —— mint az az általános megdöb—
benés, mellyel a régi európai ipari export—
államok az egyre ;könyörtelenebbűl jelent- kező japán konkurrenciát fogadták. Az an—
gol iparcikkeket, különösen a textilárukat, magukból az angol gyarmatokból oly erő- vel szorította ki a japán tömegáru, hogy Angliának és .a dominiumok kormányainak kivételes eszközöket kellett alkalmazniok a brit áruk védelmére, hiszen Japán textil-
szállításai Indiában nemcsak a Lancashire—i, hanem a bombayi ipart is veszedelmeztetik;
még akkor is olcsóbban kínálja az indiai iparnál a pamutszövetet, ha indiai nyers—
:pamutot vásárol, azt feldolgozza és mint készárut visszaküldi?)
Némi túlzással elmondhatjuk, hogy Ja—
pán mai agresszív külpolitikáját is az in—
*dusztrializálódás céljai inspirálják, hiszen kétségtelen, hogy ez végeredményben a ja- pán nép létének vagy nem létének, vagy leg—
alább további fejlődési lehetőségének a kér—
dése.
1) Dl'. Sudhii' Sen: Die Tex—tilabkommen zur- :sehen lndien, England und Japan. W'irtschat'tsdienst
1934. ], sz.
I. Japán földrajzi és népességi viszonyaif)
A japán birodalom területe az 1933. évi hivatalos kimutatások szerint 675 ezer négy—
zetkilométer, melyből magára az anyaor—
szági—.a (Honsiu, Sikoku, Kiusiu, Hokkaido
és a Riu-kiu szigetek) 382 ezer km2 esik.
Ezekhez csatlakozik Korea (Cho-sen) 220 ezer kfmz, Formosa (Tai-van) 36 ezer km2 és Szalhali'n (Kara-futo) 35'8 ezer km2 terü- lettel. Nincs bele foglalva ezekbe az ada—
tokha a Liao—tung félszigeten megszállott te- rület (Kv-an-tung), valamint a Csendes-óce—
ánban levő egykori német uralom alatt álló szigetek, melyeket Japán jelenleg népszö- vets-égi mandátum alapján kormányoz. A japán anyaország területe erősen hegyes, vul—
kánikus, a talaj főképen lávából, vulkáni hamuból és homokból áll, a megművelt te- rület csak mintegy 18%—át teszi az ország egész területének?) Ezzel szemben áll a la- kosság rendkívüli sűrűsége és példátlanul gyors szaporodása. Az egész japán császár- ság la'kossága 1925-ben (az 1930. évi nép- számlálás adatai az egész birodalomra vo- natkozólag még nem állanak rendel—ke- zésre) 836 millió volt, melyből 621) millió fő esett magára az anyaországra. Az utóbbi lakosságának fejlődését .a mult század végé—
től mostanáig az 1. sz. táblázat mutatja. Ma- gának Japánnak a lakossága a táblázatban foglalt adatok szerint tehát 1931—ben elérte a 67'8 milliót, ami négyzetkilométerenkint l77-et meghaladó sűrűséget jelent, oly fokú lakottságot tehát, mely megközelíti .a legsű- rűbben lakott európai államok arányát. S ez oly államban, melynek területe csak 18%—ban áll mezőgazdasági megművelés
alatt s melynek egész ter-műnek nevezhető
területe (erdőségeket, réteket stb. beszá- mítva) is csak mintegy felét éri el az ország egész területének. Nyilvánvaló, hogy ezt szá- mításba v—éve, Kína egyes részei mellett Ja—
pán tekinthető a föld legsűrűbben lakott államának, ha a lakosságot a termő és meg—
telepedésre alkalmas területhez arányítjuk.
Ezt a példátlan laksűrűséget amúgy is csak a japánok végtelen igénytelensége rés türelme teszi lehetővé, további összezsufolódást azon—
ban az eddigi termelési viszonyok mellett már lehetetlenné tesz a japánok szédületes
1) L. a japán hivatalos statisztikai évkönyv (Ré—
sumé statistigue de llEmpire du Japon) évfolyamarit.
2) Le travail industriel au Japo—n, I. fejezet. (A Népszövetség kiadásában) 1933.
12. szám. — 1034— —— 1934-
1. Japán lakossága 1898—19313) —— La population du Japan entre 1898 et 1931.
Évi szaporulat
, Aacroíssement ammel
E V Összesen Férfi Nő , NépSürűség
estk 1001) .
Ang/Légi; ' Population totale Sexe mase. Sexe féminin számszerint lélekre Dem"? 4! la en nombres pour 1000 popu aban
habitants
1 __ ,
1898 43,7f$3.855 22074242 21.689.613 534992 12'38 11280
1903 46,7l'i2.876 23,601.640 23.131 236 691.108 1501 12046
1908 49,588.804 25,U46.380 24,542.424 769174 1575 127'69
1913 53302382 ?6,964.586 26.398.096 839 929 1599 137 55
1917 56 335 971 28,472.320 27,863 663 698 540 12'55 145'21
1918, 56_6(í7.711 2ö,625.617 28,u42.094 331 740 589 14607
1919 57.233906 28,914.526 28.319 380 566195 99!) 147 52
1920 57,918.671 29263596 28551075 694565 11 96 149'29
1921 584691136 29,656.261 29,0404875 778405 13'44 151 30
1922 át),—460252 30,U4 0.963 29,419,2t—'9 : 76511 16 13'00 153'26
1933 60,257.981 80.445.661 29,812.281 ' 797 679 13'42 155'34
1924 61,08l.954 30 860.032 30221 948 824.023 13'67 15746 '
1925 62.044.649 31,34U.278 30,704.411 962 695 15'76 16260
1926 63,()73 146 31,861.858 31.208 987 11128 497 16 57 165'30
1927 64,004.721 32328509 31,676.914 931575 1477 167'63
1928 64,989.736 32.819594 32,l70.845 985015 15 39 17016
1929 65,89l.399 83,271.633 82,690.469 901663 13'87 172'55
1930 66,892.193 33,776.988 33,115.898 LOOO 784 15 18 174199
1931 67,837.577 34247047 33,591.234 945 394 14'13 177'44
1) Néhány évben az adatok annyiban hibásak, hogy a férfiak
szaporodási arányszám sem mindenütt tcsan az összes lakoságot s a
és a nők száma nem adja ki pon- teljes. A hivatalos közlése!) alapuló adatokat azonban nem áll módunkban helyesbíteni.
szaporodási aránya, mely az európai sűrű lakossága államokkal ellentétben az utóbbi években nemhogy csökkenne, hanem in- kább fokozódni látszik (1. táblázat). Az évi szaporulat —— az anyaországban — 1925 óta egymillió körül van s ennek az évről—évre jelentkező hatalmas néptömegnek az elhe- lyezésére csak két út képzelhető: vagy ki- vándorlás, vagy az ipar oly arányú fejlesz—
tése, hogy a népszaporulatnak kereseti lehe- tőségeik biztosíttassanak. A japán nép kiván—
dorlása azonban nagy akadályokba ütközik.
Maga a nép sem hajlamos rá. A hagyomá—
nyok és különösen az ősök kultusza erköl—
csileg mindig visszariasztják s japán embert attól, hogy hazájának veglegesen búcsút mondjon s látjuk, hogy Koreában is, az anyaországhoz oly közel eső és annak uralma alatt álló területen, rokonlakosság közepette, negyedszázad alatt —— mióta Ko- rea Japán fennhatóság alá tartozik —— a japán lakosság alig érte el a félmilliót. A lakosságnak a *kivándorlástól való idegenke—
dése mellett egyes államok, melyek elsősor- ban alkalmasak lennének m— vagy legalább is eddig alkalmasak lettek volna —— a japán népszaporulat egy részének kivándorlási te- rületül, faji szempontból már hosszú évek- kel ezelőtt lezárták határaikat a japán ki—
vándorló—k előtt. Ezek közé tartozik első-
sorban a 'közeleső Ausztrália, továbbá az
Amerikai Egyesült Államok és Kanada.
Ausztráliában korán vetettek gátat a japán bevándorlásnak, az ottélő japánok száma csak mintegy 2000-re tehető. Az Egyesült Államokban, túlnyomórészt Kaliforniában élő japánok száma 100000 körül van, Ka- nadában pedig (mintegy 20.000 japán él. Az
Egyesült Államok uralma alá tartozó Hawai
szigeteken az annakidején odatelepített japá- nok száma ma is meghaladja a 130 ezret, mindezek a területek azonban a japán ki—
vándorlás számára többé nem jöhetnek te—
kintetbe. Ma úgyszólván csak egy fő iránya van a kivándorlásnak (a Kínától elszakított és Japán fennhatóság vagy befolyás alatt álló területektől eltekintve), még pedig Dél- ameri'ka, főleg Brazilia és Peru. Braziliában 1925—ben 49 ezer japán élt és számok 1931—
ben 120.000-re emelkedett s ugyanezen idő alatt a Peruban élő japánok száma 10.000-
ről 20.000-re növekedett. Általában a japán
hivatalos kimutatások szerint a külföldön élő japánok száma 1930-ban meghaladta a 700 ezret (ideszármítva a Kínában élők—et is)—.l)
A kivándorlásnak ezek az adatai azt mu- tatják, hogy a japán nép óriási szaporulata—
nak elhelyezésében a kivándorlásnak csak alárendelt szerepe lehet, még ha figyelembe
1) Résumé statísligue de llEmpire du Japon.
1933.
li), szám.
vesszük azokat a lehetőségeket is, melyeket a Kínától legujabban elszakított területek nyujtanak Marad tehát a belföldi munka alkalmak fejlesztése. Ha a népszaporulat el- helyezéséről van szó akkor azonban a me- zőgazdaság fejlesztése szóba sem jöhet. A többtermelés kérdése termeszetesen napi- rendre kerülhet, amintho.;y napirenden is van állandóan, sőt a japán kormány néhány év előtt harminc éves tervet" is dolgozott ki, melynek végrehajtása állítóla" függetle—
)iítené .'lapant a kiittöldi rizsbehozataltól. 1)
A termelés intenzitásának növelése azonban
tapasztalás szerint nem növeli az agrárter—
melesból élők számát mert hiszen az inten- ztás növeléséhez szükséges óriási tőkét csak az ipar és a kereskedelem megfellelő fejlett—
sége szállíthatja és a teimelés többletértéke így szükségképen ennek javára esik. A ter- melés intenzitása szinte egyenes arányba hozható a termelő állam ipari fejlettségével és iparból élő népességének nagyságával, élő például szolgálnak erre :) legintenzívebb agrártermeléssel bíró nyugateurópai iparos államok. A termelés intenzitásának növe—
lése tehát megfelelő iparos népességet kö—
vetel.
Érthető így, hogy Japánban kényszerítő
erővel jelentkezik a minden áron való in—
dusztríalizálódás szüksége és ezzel együtt -——
figyelemmel a speciális japán viszonyokra
—— az ipari termé-kek számára exportpiacok szerzésének és megtartásának lehetősége.
Japán munkát kell exportálni: a kivitelre kerülő áruknak teljesen feldolgozottaknak (kell lenniök, minél több niunkaértéket kell tartalmazniok, a behozatalban pedig csak nyersanyagoknak szabad szerepelni. A kivitt japán ár'ukban rejlő munka értékével lehet (azután a behozott élelmiszereket es nyers—
anyagokat megfizetni.?) Ez adja meg a ja- pán ipar expanziójának igazi értelmet.
II. A japán ipar fejlődése a háború előtt.
A japán ipar fejlődésére az első impul—
zust Japánnak 1868—ban történt politikai ujjásziiletése adta meg Amig a politikai és gazdasági elzárkózás Dúgyszólván légfmente—
sen elzárta az országot a modern civilizáció eszméinek behatolása elől, gyáripari fejlő—
désről szó sem lehetett. A sogunnak, :) bi- rodalom tulajdonképeni kényurának, to—
1) Iwao F. Ayusaum: Population et lndush'iali- sation au (lapon Revue Internal. dt) 'l'ravail, 1927 okt.
?) Dr. Max Biehl: Japans Arbeitsbesczhaffung:
Ausfuhr. Wirtschaftsdienst, 1934. 11. sz.
—— 1035 1934
vábbá- a hűbéruraknak, a daimyoknak és a katOnai kasztnak, a szamurai-aknak uralma kizárt minden modern értelemben) vett bala- dást és a tulajdonképeni japán nép, a föld—
művelők, az iparosok és a kereskedők mint az előbbiek által kizsákm-(inyo-lt és megve—
tett alacsonyrendűek élték évszázadok tra—
dicióiba való belenyugvással primitiv éle—
tűket.
Ámde a sogun uralmának megdöntése és a hűbe'riség megszűntetése, valamint az ország kikötőinek az idegenek számára való mef'nyitása egyszeriben megváltoztatta a helyzetet, Nintsnhito az uj esi szár, miután két évig tartó belháború után megtörte a daimyók hatalmát, erős kézzel fogott hozzá az ország ujjászervezéséhez és európai min—
tára való átszervemisóhezf')
A már idézett Le travail industriel ((u Japan című munka szerint. melyet 1933 ban a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal adott ki. az első nagyipari vállalat lapán- ban még a hűbéruralom mondóntése előtt keletkezett. Ez egy pamutfonó gyár volt 5000 orsóval, melyet az egyik daimyó, Szaczuma hűbérura alapított 1862—ben, te- hát ('. évvel :) liíibériség megszűnése előtt.
Ezt a példát később többen is követték, nem ketseges azonban hogy () mod *rn ipar iglzi alapjait Japánban () hűbérisegr l'ítttl ;)sa után az_államhatalom iniciativ tevékenysége in—
dította meg es jó ideig az összes nagyobb iparvállalatok az állam birtokában is mi)—
radtak. A magántevekenység a gyáralapítá—
sok és a gyárak iizenil'wntartása teren csak fokozatosan nyert tért körülbelül a 80-as évek második felétől kezdve.
A gyáripar fejlődése eleinte természete- sen csak aránylag lassan haladt és a gyárak tulajdonképeni gyorsabb arányú szaporo—
dása csak akkor kezdődött. mikor a gazda- sági iskolázottság és felvilágosodás előha- ladtával a magántevekenység (kezdi helyet—
tesíteni az állami iniciativát. 1889—ben már 767 oly gyárüzem működött, mely legalább) lt) munkást foglalk()ztalott (2 táblázatl s ez a szám 1894-ben .)98)—.re 1899— ben pedig 6699-re emelkedett. A növekedés az 1900-es évek elején is folytatódott, s az orosz—japán háború után még gyors-at:)bá 'ált. 1910-ben a legalább 10 munkást foglalkoztató gyárak száma meghaladta a 13.000—et, 1914-ben pe—
dig, tehát a világháború kitörésének eszten—
dejében 17.062 ily gyár állott üzemben.
Ezzel párhuzamosan haladt természete—
1) Japán kőzgaZ(las-('ig:)., csá—
szári konzulátus. Budapest,
Kiadja :) 1910.
japán
12. szám. — 1036 ——
1934 2. A japán ipari üzemek száma és munkúslétszáma.
Nombre el elfectif ouvrier des ewploitatz'ons industrielles au Japan.
(Legalább 10 munkást foglalkoztató üzemek.) (Seulement celles gui employaient au moins 10 ouvriers.)
Az üzemek száma
100 munkásból É v exploitationsNombre des Munkáslétszám —— Efecttff ouvríer Sur 100 membres du
personnel ouun'er
Annees Összesen Összesen Férfi Nő Férfi Nő
Au talal Au talal Sex: masa. Scxe féminin Sexe masa. Sexe fémin.
]]
Pi
1900 ' 7.284 422019 164712 257307 89 61
1901 7.349 433313 167. 904 265.909 39 61
1902 7.821 498891 185522 313269 37 63
1903 8.274 483839 182404 301435 —' 38 62
1904 9234 526215 207951 318264 ; 40 61
1905 9.776 587851 240288 347563 41 59
1906 10361 612 177 242944 369233 _. 40 60
1907 10.938 643 292 257856 385936 ] 40 ] 60
1908 11.390 649676 248751 400925 ? 38 * 62
1909 ] 15.426 692 221 240864 451357 ] 35 65
1910 ] 13.528 717161 274587 442574 ] 38 ; 62
1911 ] 14 228 793385 317388 476497 ] 40 60
1912 § 15.119 863447 348230 515217 ] 40 60
1913 15811 916252 375596 540656 ;1 41 59
1914 ' 17.062 853964 316667 535297 ] 37 ' 63
1915 % 16.809 910.799 350976 559 823 ; 39 61
1916 ; 19.299 1,095.301 458632 636669 ; 42 i 58
1917 20.966 1,280.964 567844 713120 ? 44 56
1918 22.391 1,409.196 646115 763081 ] 46 54
1919 ] 23.831 1,474 598 650678 823920 ] 44 56
1920 ! 25.395 1,303 804 570 435 733.369 _] 44 ] 56
1921 ] 25.365 1,472.575 647309 824766 ;] 44 : 56
1922 l 23.278 1.534.998 725348 809650 § 47 * 53
" 1923 ] 24.427 1,610. 170 731019 879151 ! 46 54
1924 ] 24.979 1,635.710 750349 884861 46 , 54
1925 ] 25.235 1,651.194 740154 911040 ] 45 55
1926 ] 25.432 1,700 573 770308 930265 ] 45 ! 55
1927 ] 27,787 1,607 382 692453 914929 ] 43 * 57
1928 , 28.798 1,648.836 725864 922972 44 56
1929 ] 30.566 1,851.990 861.175 990.815 ] 46 54
1930 ] 30.843 1,687.372 806.921 880451 ] 48 . 52
a ] ]
sen a gyárak által alkalmazott munkások Nem sokkal a háború kitörése előtt létszámának gyarapodása. 1899-ben az ősz-
szes munkáslétszám alig haladta meg a 400 .ezret s a félmilliót csak 1904—ben, az orosz—
japán háború évében érte el. A háború kitö—
rése előtti időben az 1913. év volt az, mely- ben a legalább 10 munkást foglalkoztató üzemek munkáslétszáma a legmagasabbra emelkedett, mikor összesen 916 ezer mun—
kást alkalmaztak s így munkáslétszámuk' 'a századforduló óta több mint megduplázó- dott.
A munkások között .a női munkások száma mindig meghaladta a férfiakét. Ez utóbbiak aránya a háború előtt általában 40% körül ingadozott s legalacsonyabb volt 1909-ben, mikor csak 35%—0t ért el, legma- gasabb pedig —— a háború előtti időben ——
1913—ban volt 41 % -kal. Csak a háború alatti és utáni eadatok mutatiák a férfimunkáasok viszonylagos előretörését.
(1911-ben) a rendelkezésre álló hivatalos
sad-atok szerinti] a legtöbb gyárat és a leg- több munkást a következő iparága—kban ta—
láljuk:
] Gyárak ! o ; Munkás— ,,
__ _] számaur ] fu , létszám ]"
] ] *
]Selyemipar . 3054 ] 21-54 215 655 2732 Szövőipar. . .] 3.805 ] 267 13230: 167 Fonóipar . . . 135 _ 09 100506 12-7'
Vas- és fémipar 431 ' 30 33.021 411
Agyagipar . . 782 5'5 27.953 3'5
Hajóepítés . . 92 0'6 24 883 31
Szeszesítalok . 950 6-7 20.200 2 5
Gépipar. . . . 327 ] 2'3; 19.351 2-4
Nyomdaipar . . 495 ] 3'5 ] 19 229 2'4
Robbantoszerek 159 ] 11 ] 15 865 2-0
Faáruk . . 485 3-4 12 511 118
Papiros. . . . 176 ] 1-2] 10.117 1-3
' ]
1] Rómn'u'e stat. de lilimpire du anon. 1914.
12. szám.
Az összes üzemek mintegy fele, az alkal- mazott munkásoknak pedig közel 60%—a a textiliparban működött. A termelvények ér- tékére vonatkozólag .a már említett és a munkaügyi hivatal által kiadott munkában találunk összehasonlításrta alkalmas adato- kat, melyek a 3. sz. táblázatban vasnnaxk
összefoglalva.
Ezek szerint 1909-ben a japán ipari termelvények értéke 7805 millió, 1914-ben pedig 1. 371 millió yent tett ki. Az utóbbi az egyes iparágak szerint a következőképen oszlott me
g: Millió yen ('
-E
___1037 -— 1934
Legfontosabb iparága Japánnak úgy a munkáslétszám, mint a termelvények értéke—
szerint a háború előtt is a textilipar volt, elsősorban a selyemipar, másodsorban a pamutipar. A vas- és fémipar, valamint a gépipar csak kisebb arányú fejlődést tudott felmutatni, hasonlóképen a vegyészeti ipar is.
A japán ipar háború előtti fejlődése két—
ségkívül igen jelentékeny és erőteljes volt, abszolut értelemben véve azonban még nem
ért el túlmavgas fokot. Úgy látszott, hogy
hosszú évek fokozatos növekedésére van szükség, míg az oly rövidmultú és gyenge
Texfihpaf, ——————— 6203 47 2 tradíciókkal rendelkező japán ipar az euró-
Elelml'szennar . 21953 160 11 kéh 1 f -1
Vegyészeti ipar. § ' , 175-8 128 pai iparos a amo oz hason 0 e] ettséget Gépgxártás _______ 110-9 8—1 elérhet. Japán ekkor még távol állott attól,
VaS- és fémipal 48_'0 23'5 [hogy iparos államnak legyen tekinthető. A
Égésgziiggrés iavüóipamk §§§ ág háború előtti évek fokozatos fejlődését
Faipar. _ : : "_ "_ : '_ : 279 2-0 azonban hirtelen ugrásszerű fellendülés vál- Nyomdaipar 264 19 totta fel a világháború alatt s ez az óriási
3. A japán gyáripari termelés értéke.
Valeur de la production des labrigues japonaises.
(Legalább 5 munkást foglalkoztató gyárak.) — (Seulemmt les fabrigues employant au moins 5 ouvriersA
§ %v G § (., § Kikészlltő §
; § as— és§ ep- Vegyé- Fa- Élelmi' ,az— : és JaVltÓ Külön- §§
§ ,. . § m— ártás . . * !
ÉV ; lilák! ígal' Igycon' § A'gyag_ Szen Ipar N) onída- .Szef' ; VinLaSrDh IHÉÉíZ'ÉCS feléli i.]ÖSSZCSBÚ
par Sídé— struc— § mal ipar In- ma' mar telepek de Díum— §) .
Anne'es Industrie mrgíe et [ion * Céra- Industria dustríe Impri- Alimm— Gaz et_ Z'appré- msá'iíg _§ TOMI .
s "WW $$$! "m,-ge § "WW ohimigue du bois meri-ES mm,; elífiém' ttígejííf M.J. " [
_; müon l !
a) ezer yen —— En milliers de gens. -
1909 388008 17. 070§ 40. 974 24.728 86.414 19.931 15.698 147 .239 —— 8.265 32.186 780513 1914 620260 47 964 110. 906 34.309 175.848 27.943 26.448 219.939 25.251 35.863 46.872 1,371.603 1919 3295 900 338. 248 716. 241 175.435 776 942 157.953 66.248 740 673 66.649 201.463 201.876 6,787.598 1920 2,464.813 321235 888019 186074 715975 163591 95 087 787086 61.433 163435 186.013 ),037.761 1921 2,336.906 250 099 568322 148.621 508.788 192824 101122 872.627 45.374 271770 201457 5,498.510 1922 2381 227 253 258 545.447 167017 572185 159586 99 541 886.487 43.997 259809 175.811v5,643.315 1923 2,586.778 317490 392 065 181 021 673 255 [95.019 109.446 958 345 97762 236593 231661 5,978.485 1924 2,925.284 373563 447 490 180789 729221 180839 146658 1,082 247 106620 237334 209509 6,624.554 1925 3,215.299 421 350 458. 569 181324 757352 175230 163733 1 097.104 108214 247233 204246 7,029.654 1926 2,872 116 447.08 538 917 210747 813403 185 343 158 051 1.249 238 150.016 304 001 225.902 7.154792 1927 2.676689 467 123 582. 960 192012 848390 187259 192706 1,123.561 14927 6 303922 224045 6,947.943 1928 2,848.383 544 802 629 926 203162 935617 193549 184 035 1,136 544 172910 277318 251708 7,377,954 1929 2,997.825 689505 082162 219801 1,077.608 194389 182954 1,l24.204 50.003 301.583§246.740 ,766.774
b) indexszámokban. — En indices.
(1914. évi termelés —— Production de 1914 : 100.)
1909 63 36 37 72 49 § 71 59 67 — § 23 6!) § 57
1914 100 100 100 100 100 § 100 100 § 100 100 § 100 § 100 § 100
1919 531 705 646 § 511 442 § 565 250 337 264 562 § 431 1 491
1920 397 § 670 801 § 542 407 § 585 360 358 243 470 § 397! 440
1921 377 : 521 512 § 433 § 289 § 690 385 397 180 758 § 430 401
19229 400 3 528 492 § 487 § 325 § 568 376 403 174 724 § 375 411
1923 41? 662 354 528 383 § 698 414 436 387 657 § 494 436
1924 472 789 403 § 527 415 . 647 555 492 422 662 § 447 483
1925 518 878 413 529 431 627 619 499 429 ' 689§ 436 513
1926 463 932 486 614 463 663 598 568 594 848 § 482 522
1927 432 974 526 § 560 % 482 670 729 511 591 847 § 478 507
1928 § 459 1.136 , 568 § 592 : 532 693 696 517 685 773 337§ 538
1929 §§ 483 1.438 615 § 641 613 696 § 692 511 § —— § 841 § 526 § 566
§ § , § . *
12. szám. " 1038 —- 1934 arányú előretörés, mely szinte páratlanul áll
az ipar történetében, nem bizonyult átme—
—neti jellegűnek, hanem véglegesen biztosí—
totta Japán helyet az elsőrendű iparos álla—
mok sorában.
m. Japán ipara a háború alatt és a háború
után.
A háború kitörése Japán iparát több te—
kintetben érintette. legközvetlenebb követ- kezménye volt az európai államokkal való forgalom megnehezülése, mely kétségkívül hátráltató befolyást gyakorolt. De ez a be—
! folyás számba sem jött amellett, hogy a há—
ború végül teljesen átalakította Japán köz- gazdaságát?) Az ipar fejlődése hallatla- nul nagy méreteket, öltött, gyorsan emelke—
dett a fizetési eszközök forgalma, árak, bé—
rek, értékpapírárfolvamok. vállalatok nye—
resége addig nem látott magasságot ért el.
Mindez óriási arányban fellendítette a ke—
reskedelmet, míg a tőkék valósággal özön—
löttek az országba, Ez csak kisebb részben volt következménye a hadviselők számára j tett közvetlen hadiszer—szállításoknak. A ha—
dianyagok szállítását az ország földrajzi fekvése rendkívül megnehezítette es az ada—
tok valóban azt mutatják, hogy Japán az
1915—1918. éve—k átlaga szerint kevesebb
árút tudott szállítani Európába, mint 1913—
ban. Ez utóbbi évben ugyanis Japánnak liniwipz'tval val—(') forgalma 3672") tllllllió _ven't telt, míg az 1$315————l918. evek—
nek, tehát a négy háborús évnek átlaga sze—
rint az évi szállítások értéke nem volt több 332'1 millió yennél. A hadiszz'illításo—k tel'iát, melyek természetesen kizárólag az entente
hatalmak részére történtek, nem tudták tel—
* j—esen pótolni azt a veszteséget sem, melyet a japán külkereskedelmi forgalomban a köz—
ponti hatalmaknak a világforgalomból való kilmpcsolódása okozott.A japán ipar az ő kii- lönleges konjunkti'irájz'it nem is a hadiszállí—
tásoknak, hanem az európai exportállamok ipari megbénulásának köszönhette. Az euró—
pai iparos államok egész gazdasági szerve- zetüket a háború szolgálatába állították s a piacokról az európai áruk egyszeribe eltün- tek. A japán ipar pedig a maga csodálatos , alkalmazkodó képességével egy percig sem késett a kínálkozó alkalmat felhasználni, és valósággal rohammal vette be az európai
!) Tokoyichi Yumolo:
japanischen Aussenhandels.
Archiv, 37. kötet (1933).
Die Entwicklung des iVellwirtschaftliches
államok —— elsősorban Anglia —— által elha—t nyagolt exportpiacokat.
A japán ipar ezzel sohasem álmodott kedvező helyzetben találta magát, úgyszól—
ván egyik napról a másikra. A gyárak szá- mának, munkáslétszámának és termelvényei értékének növekedése rohamossá vált, mint az kitűnik a 2. és 3. táblázatban közölt ada—
tokhól. A háború kitörésének évében 1914—
lwn az 1913. évhez képest a japán gyára-k munkáslétszáma a háború első bénító ha- tása alatt nem növekedett, sőt némi csökke—
nést mutat. A 10-nél több munkást foglal—
koztató gyárak ekkor összesen 854 ezer munkással dolgoztak az 1913. évi 916 ezer és az 1912. évi 863 ezer munkással szem—
ben. Az 1914. évi munkáslétszám tehát nem érte el az 1912. évi munkáslétszámot sem.
A háborús konjunktúra azonban csakhamar kibontakozik, aminek egyik jele, hogy a igyá- rak munkássziikseglete gyorsan növekszik.
A háború ell'iúzódásával egyenes arányban növekszik a japán gyárak munkáslétszáma és a háború befejezése után a japán gyári munkások létszáma megközelítette a másfél
milliót. 5 év leforgása alatt tehát a háborús
konjunktúra több mint 600.()0()—nyi munkás alkalmazását tette lehetővé. l9t3—tól ttllSl-ig a ltl—nél több munkást foglalkoztató japán gyárak immkáslétszáma a következő arányú valtozast mutitt a. tltlli evi lelszim— ltl ().l A lO-ne'l több munkást feglalkeztatójapán gyárak
munkás—létszáma imh-xszánmkban.
(1913. évi létszám 100).
Ferfi Nő Összesen 1913 . . . . 100 100 100 1914- . , , , 85 99 Sti 1915 , . . , 98 104 99 1916, . , . 122 118 120 1917 . . . . 131 132 140 1918 . . . . 172 141 154
1919 . 173 152 161
1913- tól 1919— ig munkások Összes létsz(
nál többet foglalkoztató vállalatoknál —— 61
%-kal emelkedett. A ferfimunkások száma jóval erösebben, WHI—kal gyaraj'mdott, mig a női munkások számának emelkedési árf—
nya csak 52%—ot ért. el. A fértimunkások háború alatti elonyomulásának nyilván a nehéz ipar erőteljes fejlődése volt az oka ahol a dolog természeténél fogva női mun—
kások alkalmazottak alkalmazására kevés tér nyílik lapán tóiparágában, a selyem—
iparban és a pamutiparban es általában a textiliparban természetesen ekkorIS a szinte tehát a japán gyári
' 12. szám. — 1039 _— 1934
. , _ L , "* s ' ! i ' . _ ' .
A JAPÁN evtm MUNKÁSDK SZÁMA tata—www.
NOMBRE DES OUVRIERS DE FABRIOUE AU JAPON EN 1913—1930. "
ezrekben en mittiers
zooo zooo
. ,
/' Xi
/Ö..9-" X./' Total _
1500 .AL" 4.500
6/ x / , !
./ . ,
0/
1.000 Összesen ,, ' Femmes— 1.000
Öxl/' %HYÁ ** I
I , .
vőxv/ , ——9—-'4-——o—— xw,,(
., --k x H
NO i/T/jr' *V/ ommes !
500 ( Ó ! ' 5003
X !
K _.L/
Férfi
o l o
: 1913 14 [15 16 17 18 19 1920 21 22 23 24 25 28 2? 28 29 1930
_ ,, M.St.Sz.1934. _ __ IR.H.deSt.1934.
—' korlátlan tömegben rendelkezésre álló olcsó női munkaerő dominált. 1919—ben az összes ipari munkások %% —a volt nő, mig a férfi- munkások aránya ennek megfelelően csak
%% volt.
A háborút közvetlenül követő években a , munkások száma mutatott ugyan valame- lyes visszaesést, de csak átmenetileg és igen
! kis mértékben. Mint a 2. táblázatban közölt , adatok mutatják csak egy évben, 1920—ban
* mutatkozott jelentékeny visszaesés, mikor a mun—káslétszám 1.474 ezerről 1.303, ezerre ' csökkent. A japán ipar azonban az átmeneti visszaesés dacára szívósan védte pozícióit ' és pedig oly eredménnyel, hogv a gyengülő , irányzatot csakhamar ismét fellendülés vál- totta fel, melyet az 1923. évi katasztrofális földrengés borzalmas pusztításai sem tudtak megakasztani. Ez évben az ipari munkáslét- , szám 1,600.()00 fölé emelkedve, már meg-
; haladta a háborús létszámot és legmagasabb j színvonalat 1929—ben érte el, mikor ( 1,851.990-re emelkedett. 1930—ban már újra
; erős csökkenés mutatkozik, nyilván annak jeléül, hogy a gazdasági világválság hullá-
mai Japánt is érintették. Ekkor a japán ipari munkások száma több mint 160.0()0-rel csökkent, holott 1929-ben rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint még több mint 2()O.(l(l()-rel növekedett. Két évnek ilyen szél—
sőséges ingadozásai esetleg az adatok teljes megbízhatósága irányában is bizonyos ké—
telyt támaszthatnak, annál is inkább, mert a gyáripari statisztikában és különösen a munkáslétszámra vonatkozó adatoknál gyak—
ran kerülhetnek felszínre téves adatok, me—
lyeknek ellenőrzése persze lehetetlen. Ha el is tekinthetünk az 1929. év kivételesen ma—
gas munkáslétszámától, bizonyos, hogy a japán ipar egészen 1930—ig —— későbbi ada—
tok még nem állanak rendelkezésre —— az alkalmazott munkások létszáma tekinteté—
ben megőrizte azt a színvonalat, melyet 1923-ban és az ezt követő években elért. Az 1930. évi munkáslétszám m, férfiaké és nőké
együtt —— 84%-kal magasabb az 1913. évi
munkáslétszámnál és kőzet kétszerese az 1914. évinek. A férfimunkások erőteljes elő- nyomulása a háború alatt később sem igen változott, ami abban nyilvánul, hogy 1913.
