A TÁRSADALMI-GAZDéSÁGI HELYZET NÉHÁNY JELLEMZÓJE 1990—BEN
Magyarország és a kelet-európai országok nemzetközi gazdasági együttműködési fel- tételei lényegesen módosultak. Az ezekben az országokban bekövetkezett társadalmi-politi—
kai átalakulás, legalábbis rövid távon, hátrányosan érintette gazdasági együttműködésüket:
egymás közti áruforgalmuk jelentősen csökkent, gazdasági kapcsolataik egyéb formái hát- térbe szorultak. Arra törekedtek, hogy a KGST és az egyéb szervezetek keretében korábban kialakult együttműködés helyett bővítsék és erősítsék kötődésüket a nyugat—európai orszá- gokhoz, integrációs szervezetekhez, valamint a világgazdasági együttműködési intézmények—
hez. Az év során szerzett tapasztalatok szerint ezeknek a gazdaságoknak az átszervezésé- hez a kezdetben feltételezettnél hosszabb idő és nagyobb anyagi erőforrások szükségesek.
Magyarország belső fejlődésében fordulópont volt a március 26-án és április 8-án le- bonyolított országgyűlési választás, amelyen 1947 óta első ízben több párt indult önálló
programmal.
A választáson 4 912 000 választópolgár vett részt, a választásra jogosultaknak 67 szá- zaléka. Az országgyűlési képviselet jogát biztosító 4 százalékos határt hat párt haladta meg: a Magyar Demokrata Fórum (a területi listára leadott szavazatok 24,7 százalékával), a Szabad Demokraták Szövetsége (21,4%), a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (ll,7%), a Magyar Szocialista Párt (10,9%), a Fiatal Demokraták Szövetsége (9%) és a Kereszténydemokrata Néppárt (6,5%). A választási eredmények alapján koalíciós kor- mány alakult a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda Párt és a Keresztény- demokrata Néppárt részvételével. A kormánypártok együttesen 229 képviselői hellyel ren- delkeznek, az összes mandátum 59,3 százalékával. Az országgyűlés az 1989. november 26-i népszavazás eredményével összhangban megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökét.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására ugyancsak két for—
dulóban, szeptember 30—án, illetve október 14-én került sor. Az első fordulóban a választásra jogosultak 40 százaléka, a második fordulóban 289 százaléka szavazott.
A 10 OOO—nél kisebb lakosú településeken közvetlenül választották a polgármestereket.
A megválasztott polgármesterek 82,9 százaléka független jelöltként indult, ugyanitt a meg- választott önkormányzati képviselők 71,2 százaléka volt független jelölt.
A 10 OOO-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők felét egyéni választókerületben, másik felét listákon választották. A megválasztott képviselők 18,8 százaléka SZDSZ jelölt volt, 15 százalék az MDF, ll,7 százalék a FIDESZ, ll,2 szá—
zalék az SZDSZ—FIDESZ közös jelöltje, 7,7 százalék független, 6,8—6,8 százalék FKgP és KDNP jelölt, 6,2 százalék az MSZP, 2,5 százalék MDF—KDNP közös, 2,3 százalék MDF—
FKgP—KDNP közös és l,l százalék MDF—FKgP közös jelölt.
A fővárosi közgyűlés tagjaira leadott szavazatokból 34,7 százalékot az SZDSZ, 27,4 szá- zalékot az MDF, 18,2 százalékot a FIDESZ, 7,3 százalékot az MSZP, 5 százalékot a KDNP, 3,6 százalékot az MSZMP, 2,3 százalékot a FKgP kapott, a többiekre leadott szavazatok
száma nem érte el az 1 százalékot. Mandátumot a következő pártok szereztek: az SZDSZ (25), az MDF (20), a FIDESZ (13), az MSZP (5) és a KDNP (3).
A gazdasági élet lényeges átalakulását, a gazdálkodás feltételeinek megváltozását számos tényező jelzi. A gazdálkodó szervezetek száma nagymértékben növekedett. Ezeknek a szer- vezeteknek jelentős része magánkezdeményezésre vagy magántőke részvételével jött létre.
A tőke egy részét külföldi vállalkozók biztosították. Az új gazdálkodó szervezetek zöme kis létszámmal működik. Létrejöttükkel tovább erősödött a kisebb üzemek (kft.—k, mezőgazda- sági kistermelők, kisiparosok stb.) szerepe a gazdaságban. A nagyvállalatok számottevő részét szervezetük és termelésük módosítására, jelentős létszámcsökkentésre késztették a kö- rülmények. A felszabaduló munkaerőt a kisszervezetek nem tudták teljes egészében lekötni, jelentős dolgozói rétegek maradtak munka nélkül.
A külkereskedelmi forgalmon belül a rubel viszonylatú forgalom számottevően vissza—
esett, a konvertibilis viszonylatú pedig jelentősen nőtt. A piaci viszonyok erősödését segítette többek között a behozatal liberalizálásának további jelentős bővítése, az árak széles körének felszabadítása, a tőzsde megnyitása, a privatizáció érdekében tett lépések. A termelői és a fogyasztói árak a korábbiaknál jóval gyorsabban emelkedtek, amihez az árak felszabadítása mellett a bér- és jövedelempolitika, valamint a költségvetési egyensúly követelményei is hoz—
zájárultak. A hazai és a rubelelszámolású piacokon bekövetkezett fizetőképeskereslet-csök- kenés, a gazdaság szerkezeti problémái és átszervezése együttesen azt eredményezte, hogy a termelés összességében és szinte minden fontos ágazatban számottevően elmaradt az előző évitől. Csökkent a felhasználás is, ami megügyelhető volt mind a lakossági fogyasztás, mind a beruházások esetében is. A konvertibilis elszámolású folyó fizetési mérleg nagymértékben javult, főként a külkereskedelmi aktívum növekedése és az idegenforgalomban kialakult
tekintélyes bevételi többlet következtében.
N ÉPESEDÉSI-TÁRSADALMI HELYZET
Az 1990 elején végrehajtott népszámlálás előzetes adatai szerint a népesség száma 10 millió 375 000 fő volt, 334 OOO—rel (3,l százalékkal) kevesebb, mint az előző, 1980. évi népszámlálás idején. A népességszám l981-től kezdődően minden évben csökkent. A férfiak száma 201 OOO-rel, a nőké 133 OOO—rel csökkent, így az ezer férfira jutó nők száma tíz év alatt 1064—ről 1080-ra emelkedett. A népesség tovább ,,öregedett". Csökkent a gyermekkorúak aránya és nőtt az öregkorúaké. A népesség jellemző együttélési formája továbbra is a család, azonban az egyedül állók száma is jelentős, mintegy 850000 fő. Nőtt azon családok aránya, melyekben csupán az egyik szülő neveli gyermekét. Ma már minden hetedik család így él.
Magyarország népessége az év elején (1000 fő)
1980 E 1990
Megnevezés ———————'———
évben
Férfi ... 5 189 4 987 N 6 ... 5 520 5 388 Összesen ... 10 709 10 375
0—14 éves ... 2 341 2 205 15—39 éves . . ... 3 832 3 615 40—59 éves ... 2 706 ! 2 583 60 éves és idősebb ... 1 830 1 972
Budapest ... 2 059 [ 2 016
Városok ... 4 375 4 400 Községek ... 4 275 i 3 959
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
(FolytatásJ
1980. 1990.
Megnevezés ————————————————————-——-—-—
évben
Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában:
0 osztály ... l,1 1,0 legalább az általános iskola 8. osztálya ... 66,1 78,1 legalább befejezett középiskola ... 23,4 30,1 befejezett felsőfokú iskola ... 6,5 9,4 A 15 éves és idősebb népességből:
nőtlen, hajadon ... 1 479 1 621 házas ... 5 638 5 106 özvegy ... 856 894 elvált ... 395 549
A népszámlálás keretében végrehajtott lakásösszeírás előzetes adatai szerint az ország- ban levő lakások száma 1990. január l-jén 3 millió 817 000 volt, közel 300 OOO—rel több, mint az előző népszámlálás időpontjában. A nagyobb lakások száma is emelkedett. A három- és többszobás lakások aránya az elmúlt évtized alatt 24 számlákról 40 százalékra nőtt. A gyor—
san növekvő szobaszám és a csökkenő népességszám következtében a száz szobára jutó lakosok száma az 1980. évi 152-höz viszonyitva 1990 elején 120—nál kevesebb lett. A laká- sok 85—87 százaléka hálózati vagy házi vízvezetékkel, palackos vagy vezetékes gázzal, házi vagy közcsatornával van ellátva.
A lakások főbb adatai az év elején
— 1980. 1990.
Megnevezés —————————-——
évben
Lakások száma, ezer ... 3542 3817 ' Szobák száma, ezer ... 7065 8961 _ Száz lakott lakásra jutó lakó ... 303 277
Ezen belül:
Budapesten ... 276 254 városokban ... 307 279 községekben ... 313 288
— Egy lakásra jutó alapterület, m2 ... 59 69 Száz lakott lakás közül
1 szobás ... 26,7 15,4 2 szobás ... 49,0 44,7 3 szobás ... _ ... 21,0 30,1 4 és több szobás ... 3,3 l 9,8
A lakások megoszlása a használat jogcíme szerint
Száz lakottlakás közül Megnevezés
tulajdonosi ' főbérleti ! társbérleti
1980 ... ; 71,3 28,2 0,3
_1990 ... 75,9 23,7 O,1
_ * Ezen belül:
A Budapesten . . ... 45,0 54,4 O,2
városokban ... 75,5 24,1 0,0
községekben ... 93,8 5,8 0,0
1990-ben a népesedési folyamatok túlnyomórészt úgy alakultak, mint a 80—as évtized egészében: többen haltak meg, mint amennyien születtek, a népesség száma mintegy további 22 000 fővel csökkent. Az év folyamán 121 000 gyermek született, 2300—za1 kevesebb, mint 1989—ben. A halálozások száma 143 000 volt, l700-zal kevesebb az előző évinél. Az ezer lakosra számitott élveszületési arányszám ll,7, az európai országok között az igen alacsoé nyak közé, a 13,8 ezrelékes halálozási arányszám a legmagasabbak közé tartozik.
Az elmúlt évben 66 000 házasságot kötöttek, csaknem ezerrel kevesebbet, mint 1989-ben.
A válások száma (23 500) mintegy 1500-zal csökkent.
A Menekültügyi Hivatal 1990 folyamán 18 200 új menekülő érkezését regisztrálta. Több- ségük (97%) román állampolgár, de érkeztek néhányan a Szovjetunióból, Albániából, Bul—
gáriából és Jugoszláviából is. A román állampolgárságú menekülők 95 százaléka magyar nemzetiségű.
Az 1990-ben érkezettekkel együtt hozzávetőlegesen 36 OOO-re tehető a hazánkban tartóz—
kodó menekülők száma. 1989-ben még 7000 olyan menekülő volt nálunk, aki kénytelen volt valamely családtagját hátrahagyni, az elmúlt évben e családok többsége egyesült.
1990-ben 3500 eljárás során 2600 személy kapta meg a menekült státust.
A foglalkoztatottsági helyzet 1990-ben jelentősen megváltozott. Az aktív keresők száma 1991 elején mintegy 100 000 fővel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés na—
gyobbrészt az anyagi ágakban következett be, a nem anyagi ágak aktív keresőinek száma lényegében nem változott.
A foglalkoztatottak létszáma a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál, szövetke—
zeteknél 13 számlákkal csökkent, mintegy 228 000 fővel az év folyamán; ez — részben a szer- vezeti struktúra átalakulása következményeként — az 50300 fő közötti gazdálkodói kör 9 százalékos létszámnövekedésével párosult. Igen dinamikusan nőtt a társas vállalkozások szá—
ma, 5 ez az 50 fő alatti szervezeti körben mintegy további 100 000 munkahelyet eredmé- nyezett.
A munkaközvetítő irodáknál nyilvántartott álláskeresők száma az év folyamán csaknem három és félszeresére — 23 400-ról 79 500-ra — nőtt, mig a bejelentett betöltetlen állások száma 37 700-ról 16 800-ra csökkent. A nyilvántartott munkanélküliek aránya az aktív keresőkhöz viszonyítva 2 százalék alatti, ami a fejlett gazdasággal rendelkező országok munkanélküliségi rátáihoz viszonyítva nem mondható magasnak, de gondot jelent emelkedő tendenciája, az ezzel járó létbizonytalanság és az, hogy a társadalom csak most tanul együtt élni vele.
A munkanélküliség a korábbitól eltérően már nem csak a képzetleneket fenyegeti, bár a regisztrált munkanélkülieknek közel fele 8 általánost vagy kevesebbet végzett. 1990-ben azonban számottevően nőtt a szakmunkások és a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma is.
Az országon belül a munkanélküliség az észak—keleti térségben, elsősorban Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legmagasabb, e két megyében együttesen 1990 végén 22 910 fő volt munkanélküli.
Az év folyamán —— hosszabb-rövidebb ideig — összesen 85 495 fő részesült munkanélküli segélyben, átlagosan 139 napig. A segély átlagos havi összege 5886 forint volt. Az egy éven túl elhelyezkedni nem tudók közül átmeneti munkanélküli járadékban az év folyamán 3777 fő részesült, havi átlagban 4183 forint összegben.
A lakosság jövedelmi helyzetének változását egyrészt a viszonylag gyors ütemű névleges- jövedelem-emelkedés és a még nagyobb mértékben emelkedő fogyasztói árak jellemezték, másrészt _a jövedelmek korábbiaknál nagyobb szóródása. Országos átlagban az egy lakosra jutó reáljövedelem csökkent, ezen belül növekedtek a vállalkozásokból származó jövedel-
mek, csökkentek a hagyományos foglalkoztatásból származók.
' A bruttó keresetek havi átlaga 1990ben 13 205 forintot, nettó értékben 9960 forintot tett ki az évközben megfigyelt (az 50 főnél többet foglalkoztató) gazdálkodó szervezetek
körében. Ez az előző évhez képest 24,9 százalékos bruttó, illetve 21,1 százalékos nettó kereset- növekedést jelent.
A bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó keresete 8000 és 12 000 forint között mozgott, 14 000 és 20 000 forint között mintegy 20 százalék, 20 000 forint felett 13 százalék keresett, mig a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 százalékának keresete a 6000 forintot sem érte el. A munkabéreknek a törvényben rögzített legkisebb összege (minimálbér) 1990 során több ízben is jelentősen nőtt, a február 1-je előtti 3700 forintról december 1—jétől 5800 forintra.
A fogyasztói árak színvonala éves átlagban 29 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, s ezzel az öt évvel korábbinak kereken a kétszeresét érte el. Az árnövekedés gyorsuló ütemével összefüggésben decemberben az átlagos árszínvonal 33 százalékkal volt magasabb az előző év decemberiénél. Mindezeken túlmenően azért is nagyon érzékenyen érintette a lakosság széles — főleg alacsony jövedelmű — rétegeit az áremelkedés, mert az alapvető fogyasz- tási cikkek, mindenekelőtt az élelmiszerek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben drágultak : éves átlagban az élelmiszerárak 35 százalékkal, decemberben 37 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttieket.
Az árak gyors ütemű emelkedésével összefüggésben csökkent a lakosság fogyasztása.
Erre utal, hogy a fogyasztás legnagyobb hányadát biztosító kiskereskedelmi forgalom volu—
mene jelentősen visszaesett. Az összes kiskereskedelmi szervezet (beleértve a kisebb üzleteket, valamint a magánkereskedők becsült forgalmát is) értékben ugyan jóval több, mennyiségben azonban mintegy 6 százalékkal kevesebb árut értékesített, mint az előző évben. A kiskeres- kedelmi forgalomban is megfigyelhető volt, hogy a nagyobb — 50 főnél többet foglalkoztató
—szervezetek forgalma nagymértékben, mintegy 15 százalékkal visszaesett. Ebben a körben valamennyi árufőcsoportban csökkent az értékesítés. Legkevésbé a vegyes iparcikkek for- galma mérséklődött, ezen belül egyes cikkekből — mint például személyi számítógép, zseb—
számológép, videomagnó, fényképezőgép, személygépkocsi — többet értékesítettek, mint 1989-ben. A fagyasztókból eladott mennyiség megközelítette a kiugró 1989. évi szintet.
A lakosság megtakarítása 1990-ben növekedett, a forintbetétek évközi csökkenését a kamatjóváírások összege meghaladta, és számottevően emelkedett a lakosság devizaszámlán történt megtakarítása is.
Az áremelkedés részbeni ellensúlyozására irányuló törekvéseknek is szerepe volt abban, hogy a pénzbeli társadalmi jövedelmek ugyancsak jelentősen, 29—30 százalékkal növekedtek.
Ezek között a legnagyobb tételt a nyugellátás képviseli, amelyre az év során 202 milliárd forintot folyósítottak, 29 százalékkal többet, mint 1989—ben. A saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban, járadékban részesülők száma egy év alatt 79 100 fővel gyarapodott, és elérte a 2 556 300 főt. A nyugellátás havi átlaga (6683 Ft) 25,7 százalékkal több volt, mint az előző évben. A növekedés részben a nyugdíjasok cserélődéséből, részben a nyugdíjak emeléséből adódott. 1990 augusztusában a saját jogú nyugdíjasok 14 százalékának 5000 forint alatt, 34 százalékának 5000 és 6000 forint között volt a nyugdíja.
1990 júliusában 1 452 000 — az előző évinél 125 OOO-rel több — család részesült családi pótlékban. E jelentős növekedést az okozta, hogy 1990. április l-jétől a családi pótlék alanyi jogon járó ellátássá vált, míg korábban társadalombiztosítási ellátásként folyósították.
Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 13,4 milliárd forintot, az előző évinél 23 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 250 OOO-en vették igénybe, 7000 fővel többen, mint az előző évben.
A működő bölcsődei férőhelyek száma mintegy 50 000, 10 százalékkal kevesebb az előző évinél, a születésszám csökkenése, valamint a gyermekgondozási segély és díj fokozottabb
igénybevétele miatt.
Az egészségügyi szolgálat személyi feltételeit továbbra is viszonylag kedvező orvos- és alacsony fogorvos—ellátottság jellemezte. Az általános orvosi körzetek száma az év végén
4536 volt, az egy körzetre jutó lakosok száma 2282—re csökkent. A gyermekorvosi körzetek száma 34-gyel, 1481—re bővült. A működő kórházi ágyak száma nem változott, 105 000 volt.
Az elmúlt néhány évben regisztrált táppénzes morbiditási esetszámok szerint a leggyak- rabban keresőképtelenséget okozó betegségek: a légzőrendszer, a csontváz-izomrendszer betegségei, valamint a balesetek. Az utóbbi években érzékelhetően megnövekedett a magas vérnyomás betegség táppénzes eseteinek és napjainak száma. A fertőző megbetegedések kö- zött jelentősen csökkent a skarlát, a kanyaró és a rubeola esetek száma.
A táppénzesek aránya az előző évhez hasonlóan 6,9 százalék volt, naponta átlago- san 271 OOO—en voltak táppénzes állományban.
Az AIDS betegségről 1985 óta rendelkezünk adatokkal, az 1990. év végéig 49 beteget jelentettek be, közülük 27-én haltak meg. Az 1990. évben 17 új megbetegedés történt.
A nyolcvanas években a lakosság iskolázottsági szintje tovább emelkedett. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb lakosság több mint háromnegyede legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte. A 18 évesek és idősebbek 30 százaléka legalább érett—
ségizett, a 25 éves és idősebbeknek pedig majdnem egytizede diplomás.
Az iskolai oktatás helyzetét általánosságban az jellemzi, hogy míg az óvodákba és az általános iskolákba egyre alacsonyabb létszámú korosztályok kerülnek, addig a középfokú intézményekben egyre nagyobb népességszámú évjáratok oktatását kell megoldani.
Ebben a tanévben az óvodák 391 000 gyermek ellátását biztosítják. A munkahelyi óvo- dák több helyen megszűntek, emiatt az óvodai férőhelyek száma 1989-hez képest csaknem 5900-zal csökkent, ezer férőhelyre 1016 gyermek jutott. Az alapfokú oktatási intézményekben
1 millió 167 OOO—en tanulnak, 54 400 fővel kevesebben, mint az előző tanévben.
1990—ben 26000 fővel többen jártak középfokú iskolába, mint egy évvel korábban.
A nyolcvanas évek közepe óta egyre több, korszerűbb oktatást nyújtó középiskola működik.
A két tannyelvű középiskolák ún. 0. évfolyamaira 1990-ben 1200 tanulót vettek fel, 480—nal többet, mint az előző tanévben. Ebben a tanévben már több mint 50 000 fiatal (a szakközép- iskolai létszám 30 százaléka) járt olyan műszaki középiskolába, ahol az érettségi vizsgát kö- vetően egy tanítási év alatt technikusi képesítést lehet szerezni.
1990-ben csaknem 110 000 fiatal — a megfelelő korosztály 73 százaléka — szerzett nappali tagozaton középfokú képzettséget, ezeknek majdnem a fele szakmunkás képesítéssel, negyed- részük szakközépiskolai, ötödrészük gimnáziumi érettségivel rendelkezik.
AZ egyetemek és a főiskolák nappali tagozatain — a hittudományi és a katonai képzést is ügyelembe véve — 76 600—an tanulnak, közülük 22 700-an aZ első évfolyamon.
Az esti és a levelező oktatást egyre kevesebben veszik igénybe. Az 1990/91-es tanévben a középiskolák esti—levelező tagozatain 68 ZOO-an, a felsőfokú tanintézmények esti—levelező tagozatain 25 700—an folytatták tanulmányaikat. A csökkenés 10—10 százalék.
1990-ben tovább nőtt a bűnözés, romlott a közbiztonság. Az ismertté vált bűncselekmé—
nyek száma 341 000 volt, 116 000 bűncselekménnyel, 51 százalékkal több, mint 1989-ben.
Az ismertté vált bűnelkövetők száma — 112 300 — 26 százalékkal nőtt. A bűnelkövetők közül 12 300 volt fiatalkorú. A felderítetlen bűncselekmények aránya tovább emelkedett. Ugrás- szerűnek mondható a vagyon elleni bűncselekmények számának 66 százalékos (161 OOO—ről 266 OOO—re) növekedése. Ezen belül a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma 42 OOO-ről 71 OOO—re, a személyek javai elleni bűncselekmények száma 119 OOO—ről 194 OOO-re nőtt. A személyek elleni bűncselekmények (emberölés, emberölési kisérlet, testi sértés stb.) száma 16 százalékkal nőtt, s meghaladta a 13 OOO-et.
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG
A jogi lehetőségek, különösen a társasági törvény életbelépése után az egyéni és társas vállalkozások száma gyorsan nőtt. 1989-ben a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 6
4420—szal (41 százalékkal) emelkedett, 1990-ben a növekedés meghaladta a 14 OOO-et, és ezzel az év végére e szervezetek száma csaknem elérte a 30 OOO-et. Az új szervezetek többsége viszonylag kis tőkével rendelkező, néhány fős kft. A legtöbb kft. a belkereskedelemben, az építőiparban, a gépiparban van. Jelentősebb gyarapodás figyelhető meg a részvénytársasá- goknál, míg a leányvállalatok és a közös vállalatok száma együttvéve csaknem egyötödével csökkent. December végén a gazdasági szervezetek 60 százaléka a 20 főnél kisebb, további
15 százaléka a 21—50 fős létszám-kategóriába tartozott.
Az elmúlt évben alakult jogi személyiségű gazdasági szervezetek 28 százaléka, több mint 3800 külföldi tőke részvételével alakult. Az új vegyes tulajdonú társaságok törzstőkéjének 36 százaléka, kb. 400 millió dollár volt külföldi devizában, amelyben háromfajta valuta (USA dollár, német márka és osztrák schilling) dominált. Az új vegyes tulajdonú vállalko- zások zöme kicsi, 57 százalékuk legfeljebb 1 millió forint törzstőkével rendelkezik, mindössze 2,4 százalékuk törzstőkéje haladja meg a 100 millió forintot. Ez utóbbiakra jut a törzstőke 77 százaléka.
A gazdaságban megtermelt javak és szolgáltatások összessége, a bruttó hazai termék az 1988—1989. évek stagnálása után 1990—ben csökkent. A csökkenés valamennyi fő termelőága- zatban megfigyelhető, és döntően gazdasági (keresleti, szerkezeti stb.) okai voltak, de ter- meléscsökkentő tényező volt az aszály is.
A teljesítmények visszaesése a ráfordításokra is hatással volt: így például a behozott
; anyagok, félkésztermékek és alkatrészek volumene 13 százalékkal kevesebb volt az 1989.
évinél, a gazdaság egészében az energiafelhasználás — fűtőérték alapján — 6,2 százalékkal csökkent. Mérséklődött a foglalkoztatottak száma, az anyagi ágakba tartozó (50 fő feletti létszámú) gazdasági szervezetekben 10 százalékkal.
Főbb gazdasági adatok
Mutató 1989—ben 1990—ben
Index: előző év: 100 Ipari bruttó termelés ... 99,0 1 kb. 95 Mezőgazasági termékek bruttó termelése ... 98,7 93—94 Behozatal ... 101 , 1 95,0 rubelelszámolásokból ... 93,1 82,2 nem rubelelszámolásokból ... 107,1 102,8 Kivitel ... 100,3 96,1 rubelelszámolásokba ... 94,0 73,9 nem rubelelszámolásokba ... 105,0 109,5 Kiskereskedelmi áruforgalom ... 99,8 kb. 94 Gazdálkodó szervezetek beruházásai ... 103,9 kb. 83 Fogyasztói árindex ... 117,0 128,9
Értéke, száma
Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege, milliárd
forint ... % 47,8 4— 58,7 Ezen belül:
rubelelszámolások, millió rubel ... —l— 544 -——3 nem rubelelszámolások, millió dollár ... %— 540 —l— 945 Konvertibilis folyó fizetési mérleg, millió dollár . . . . ——1 437 4— 127 Gazdasági szervezetek száma ... 15 235 29 470
Ebből: _
kft. ... 4 485 18 317 részvénytársaság ... 307 646 Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma, ezer fő — — 3 211 —2' 839*
Ebből iparban ... 1 356 1 209*
" 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek.
JELENTÉSEK
3 63
Az ipari termelés csökkenése 1990-ben erőteljesebbé vált. Az év egészében összehason- lító áron 4—5 százalékkal kevesebb árut termeltek, mint 1989-ben. A csökkenés az ipari ter- melés 94-95 százalékát kitevő, 50 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél következett be, ahol 8,5 százalékkal maradt el az 1989. évi szinttől a termelés. A termelés-visszaesés a IV.
negyedévben ebben a körben kisebb volt (4,6%), mint az 1. félévben vagy a III. negyedévben (9,6%, illetve 10,7%). A termelési érték kétharmadát felölelő feldolgozóiparban az átlagnak megfelelően csökkent a termelés. Legnagyobb mértékben a termelés 13 százalékát kitevő alapanyaggyártás csökkent (15,4 százalékkal). Az energetikai szektorban 3,9 százalék volt a
termelés mérséklődése.
Az ipari termékek rubelelszámolású kivitele 27 százalékkal maradt el az 1989. évitől, s a visszaesés egy—két terület kivételével általános és nagyarányú volt. A nem rubelelszámolású export az ipari termékekből 13 százalékkal bővült, a növekedési ütem az év második felében kisebb volt (10-12%), mint az első félévben (15%). Az ipari értékesítés egyötöde a nagy— és kiskereskedelem felé irányult, a kiszállított mennyiség 10 százalékkal volt kevesebb, mint 1989-ben. Az értékesítés mintegy fele jut termelő felhasználásra, illetve beruházásra. Azipari gazdálkodók egymás közötti szállításai 9 százalékkal csökkentek, míg a többi belföldi ter—
melő számára és beruházási célra 16 százalékkal kevesebbet értékesített az ipar az egy évvel azelőttinél.
Az ipar belföldi értékesítési árszínvonala éves átlagban 24 százalékkal volt magasabb, mint 1989—ben. Ezen belül az 1990 decemberi árszínvonal 38 százalékkal haladta meg az 1989 decemberit, úgy, hogy az energiahordozók többségének ára másfél-kétszeresre emel- kedett.
Az építési-szerelési tevékenységnek közel felét végző kivitelező építőipari szervezetek termelése a múlt évben — összehasonlító áron — mintegy 16 százalékkal elmaradt az 1989.
évitől. Legnagyobb mértékben a magasépítőípar építési-szerelési tevékenysége csökkent, ami összefügg az építési beruházások számottevő mérséklődésével, a lakásépítés visszaesésével.
1990-ben a kivitelező szervezetek 27 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint az előző év- ben. Az országban összesen 43 800 lakás épült fel 1990-ben, 7700-zal, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A lakások 92 százaléka magánerőből, túlnyomórészt lakossági erőfor- rásból, hitel igénybevételével épült. A magánerős építkezés egyötöd részét az Országos Taka- rékpénztár és egyéb gazdálkodó szervezetek értékesítés céljára épített lakásai alkották. 1990- ben13,5 százalékkal csökkent a magánerőből, 30 százalékkal az állami erőből épített lakások száma.—
A lakások 55 százaléka lakossági kivitelezéssel készült, 17 százalékát egyéb magánkivíte—
lezők építették fel. Ez utóbbiak egyre nagyobb szerepet vállaltak az építőipari szervezetek visszaszorulása következtében.
A fővárosi lakásépítést az átlagosnál is kedvezőtlenebb adatok jellemzik: alíg 7000lakás épült, ez 22 százalékkal kevesebb az előző évinél, s ezen belül az állami lakásépítés 56 száza—
lékra esett vissza.
A lakásépítési szándék gyengülését mutatja, hogy az 1990. év folyamán kiadott 43 000 új építési engedély 8000—rel kevesebb, mint az előző évben. A folyamatban levő lakásépítke—
zések száma az év végén közel 100 000 volt.
A kivitelező építőiparban az építési-szerelési munkák árszínvonala az 1989. évi közel 10 százalékos növekedés után 1990-ben mintegy 17 százalékkal nőtt.
A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumene 1990-ben 6-7 százalékkal csök—
kent 1989-hez képest. Avisszaesés a növénytermelésben volt nagyobb (10-11%), az állatte- nyésztésben közel 2 százalékos. Tavaly számos növényi termék tenyészidőszakában rendkívüli csapadékhiány volt, s alapvetően ez okozta a hozamok csökkenését. Gabonából 12,2 millió tonna termett, az 1989. évinél 2,8 millió tonnával, 18 százalékkal kevesebb. Kalászos gabo- nából közepes volt a termés, kukoricából viszont az 1989. évinél 36 százalékkal kevesebbet
64!
takarítottak be. 1990-ben csökkent a zöldség- és a gyümölcstermés, viszont nőtt a szőlő- és bortermelés.
Az év végén 8 millió sertést tartottak a gazdaságok, 4,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák száma l,57 millió, a juhoké 1,9 millió volt, 2, illetve 10 szá- zalékkal kevesebb, mint az 1989. év Végén. A tyúkfélék 43,3 millió darabos állománya 18 szá- zalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 1990- ben 7 számlákkal csökkent. A csökkenés a sertéshizlalóknál és tejtermelőknél okozott kri-
tikus helyzetet.
A mezőgazdasági termékek termelői—felvásárlási ára 31 százalékkal emelkedett úgy, hogy a növénytermelési és kertészeti termékeket 43, az élő állatokat és állati termékeket 25 százalékkal drágábban vették át a felvásárlók.
1990-ben csökkentek a szállítási teljesítmények is. A közlekedési vállalatok áruszállítása 10-11 százalékkal, a személyszállítás 7—8 számlákkal mérséklődött.
KÚLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK, EGYENSÚLY
A nagy konvertibilis adósság és a magas adósságszolgálat miatt a gazdaság központi kérdése volt és maradt a külső egyensúly alakulása. A múlt évben — a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint —— a konvertibilis folyó fizetési mérlegben közel 130 millió dollár többlet kelet- kezett. Ennek jelentőségét emeli, hogy legutóbb 1984-ben fordult elő többlet, és 1989—ben a hiány l,4 milliárd dollár volt. 1990-ben a külkereskedelmi áruforgalom aktívuma, az idegen- forgalom bevételi többlete, valamint a szolgáltatások és az egyoldalú folyó átutalások aktí- vuma együttesen több volt, mint a konvertibilis adósság l,4 milliárd dolláros nettó kamat- terhe. Ugyanakkor a 2,5 milliárd dollár közép- és hosszú lejáratú hitel törlesztésére az újon- nan felvett hitelek nyújtottak fedezetet. Az év Végén a konvertibilis adósságállomány bruttó összege kb. 21 milliárd dollár volt. Az adósságon belül a rövid lejáratra felvett hitelállomány kisebb, a közép— és hosszú lejáratra felvett hiteleké nagyobb, mint 1989 végén volt. A nettó adósság mintegy 16 milliárd dollár lett.
Az 1990. év elején a rubelelszámolású kivitel erőteljes korlátozására került sor azért, hogy megakadályozzák e relációban a további nagymértékű aktívum kialakulását. Ennek következtében, továbbá az ezen országokkal kialakult gazdasági kapcsolat megbomlása miatt a rubelelszámolású kivitel volumene 26 százalékkal, a behozatalé 18 százalékkal lett kisebb, mint 1989-ben. A visszaesés lényegében minden árufőcsoportra kiterjedt. Különösen érzé- kenyen érintette a vállalatokat a gépek és berendezések kivitelének 31 százalékos vissza- esése, de nem volt kevésbé megrázó a gazdaság számára az energiahordozók behozatalának
12 százalékos csökkenése sem.
A nem rubelelszámolású kivitel volumene 9,5 százalékkal meghaladta az 1989. évit, de a rubelexport kiesését csak részben pótolta, így a kivitt áruk mennyisége összességében 4 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. A nem rubelelszámolású export növeke- désének jelentőségét fokozza, hogy a megelőző két évben is nőtt a kivitel, együttvéve 18 szá—
zalékkal. A nem rubelelszámolású export 1990. évi növekményét az ipari késztermékek, köz- tük a gépek és berendezések és az anyagjellegű termékek fokozott értékesítése biztosította.
A nem rubelelszámolású behozatal volumenének növekedése nem érte el a 3 százalékot.
Eközben a behozatalban a liberalizált, korlátozás nélkül behozható termékek aránya az 1989. évi 40 százalékról 1990-ben kétharmadra emelkedett. A nem rubelelszámolású import múlt évi növekményében meghatározó az energiahordozók, azon belül a kőolaj behozatala volt. (Az energiahordozók 64 százalékát az év végén, november—december hónapokban im- portálták.) Gépekből 6 százalékkal, fogyasztási iparcikkekből 16 százalékkal, élelmiszerek- ből 12 százalékkal nőtt a konvertibilis import. Anyagokból, félkésztermékekből és alkatré- szekből több mint egytizedével csökkent a behozatal.
Rubel- és nem rubelelszámolásokból együttvéve 5 százalékkal kevesebb terméket, ezen belül 13 százalékkal kevesebb anyagjellegű terméket hoztak be, mint 1989—ben.
A két fő viszonylat közötti átrendeződés következtében a nem rubelelszá molások aránya a forgalomban nőtt, az 1988. évi 57 százalékról, 1989—ben 62 százalékra és 1990-ben 71 szá- zalékra, a rubelelszámolások aránya ennek megfelelően csökkent.
1990-ben tovább javult a nem rubelelszámolású egyenleg, a 945 millió dollár aktívum l,8-szerese az egy évvel azelőttinek, és az aktívum nagyobb része — az eddigiektől eltérően — a fejlett ipari országokkal folytatott forgalomban keletkezett. Rubelelszámolásokban egyen- súly alakult ki, szemben az 1989. évi 544 millió rubel kiviteli többlettel.
A nemzetközi idegenforgalomban a Magyarországra beutazók száma másfélszeresre, 37,6 millió főre emelkedett. A növekedésben a Romániából és Jugoszláviából érkezőknek volt meghatározó szerepe. A beutazók nagy száma ellenére a kereskedelmi szálláshelyek ven- dégforgalma 14 százalékkal, 3,5 millió főre visszaesett. A külföldre utazó magyar állampolgá- rok száma 6 százalékkal, 13,6 millió főre csökkent.
Az ídegenforgalomban az előző évi nagy összegű, 420 millió dollár passzivummal szem—
ben 1990-ben — főként a hivatalos valutakeret csökkentésének hatására —— több mint 300 mil- lió dollár aktívum alakult ki, a rubelelszámolásokban az idegenforgalom bevételi többlete számottevően kisebb volt az 1989. évinél.
Budapest, 1991 . február 28.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
