Gazdasági jogviták 1981–1990-ben

, GAZDASÁGI 'JOGVITÁK 1981—1990-BEN

DR. VAVRÓ ISTVÁN ,

Az 1981 és 1990 közötti évtized olyan társadalmi és gazdasági változásokat hozott, melyeknek hatása ma még nem mérhető fel pontosan. Annak érdekében azonban, hogy a vál- tozások hatását megfelelően elemezni, a folyamatokat és jelenségeket értékelni, a jövőt prog- nosztizálni tudjuk, szükséges a korszak átfogó és tárgyilagos elemzése. Azt már ma is nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez az időszak bizonyos folyamatok, sőt valószínűleg egy egész történelmi korszak lezárását jelenti. Aze kOrszakban megismert új társadalmi jelensé- gek, a kialakuló új tendenciák korántsem előzmény nélküliek.

Az ismert politikai és gazdasági változások természetesen nem maradhattak hatás nélkül a jogalkotásra és a jogalkalmazásra sem. Mint minden társadalmi jelenség, a jogalkalmazás is több oldalról vizsgálható. A jogalkalmazás mint tevékenység lényegében a társadalomban felmerülő problémák rendezésének olyan folyamatait tükrözi, melyekből —1egalábbís nega—

-,tív oldalról — az egész társadalom működésére vonatkozó következtetések is levonhatók.

Azt senki sem állíthatja, hogy az összes társadalmi és gazdasági folyamatról minden vonatkozásban jellemző ismereteket nyerhetünk a negatív (esetenként azonban valójában nem negatív) jelenségeket tükröző bírósági statisztikai rendszer adataiból. Különösen vonat- kozik ez—a gazdasági folyamatokra, bár aligha vitatható, hogy minden társadalmi jelenségre jellemzők annak negatív vonásai is.

' *A gazdasági jogviták a bírósági tevékenység sajátos területétalkotják. E tanulmány kereteit természetesen túllépi ennek-taglalása, azt azonban mindenképpen el kellfogadni, hogy az igazságügyi statisztika a maga sajátos eszközeivel a gazdaság terén megfigyelhető nem kívánatos folyamatokat tükrözi.

Az ügyforgalom

A bírósági ügyforgalmon belül a gazdasági ügyek birósági szintenkénti eloszlása lénye—

gesen eltér más ügycsoportokétól. Ha a témánk szempontjából összehasonlítási alapnak nem tekinthető büntető ügyszak adatait Hgyelmen kivül hagyjuk, és eltekintünk a munkajogi ügyek hasonló módon vizsgált eloszlásától is, akkor is szembetűnő a különbség. Az ügyek döntő többsége ugyanis első fokon a helyi bíróságok szintjén indul, míg megyei szinten (ide- értve itt ésa továbbiakban a Fővárosi Bíróságotis) csupán kisebb hányada. Az arányok értékeléséhez elég arra utalni,_hogy a helyi bíróságokon első fokon évente átlagosan mint- egy 140000 polgári per, meg-yei szinten első fokon alig több mint 1000 polgári per indult.

Ezzel szemben a gazdasági peres ügyekből a helyi bíróságokhőz átlagosan mintegy 3000 ügy, a megyei bíróságokhoz pedig 10 OOO—nél is több ügy érkezett évente. ' i'

A gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérve valószínűsíthető, hogy a változások az ügyérkezések számában is tükröződnek. Ez a folyamat érdekes módon a helyi bíróságok

328 DR. VAVRÓ ISTVÁN

szintjén lényegében nem következett be. Az ideérkező peres ügyek száma csak az ilyen jelen- ségeknél bekövetkező szokásos ingadozást mutatja. A várható változásra utal, és a jövőben érkező peres ügyek számának emelkedését valószínűsíti, hogy 1990—ben az 1989. évi 2815-tel szemben már 5664 fizetési meghagyás érkezett gazdasági ügyben.

1. tábla

A helyi bíróságok ügyforgalma és a megyei bíróságok másodfokú ügyforgalma

A_Zé_!" Abf 6233 - A 6 . Abef ] Aézáv

kezett jezgt? v xgnatbgga végigtgegb (515333 kezzel! L jazzt:- l folygmzt-

ÉV maradt dasági nem meggaggás i ___ ban maradt

. .. " k ' '

emmsssfsuw "assa: 83313 f"mus,m*f:*m

bíróságokon

1981 . .. 3164 3280 477 92 562 894 630 666 i 64

1982 . . . 2815 2796 496 108 772 1025 556 568 52

1983 . . . 3181 3047 630 107 962 1340 680 627 105

1984 . . . 3026 2935 721 110 900 1728 603 620 88

1985 . . . 3123 2937 907 115 521 2003 539 568 ; 59

1986 . . . 3175 3203 879 109 704 1813 595 607 1 47

1987 . . . 3059 2938 1000 * 125 606 1247 533 493 87

1988 . . . 2553 2887 666 142 951 1572 490 521 56

1989 , . . 2633 2339 960 140 939 2815 434 445 45

1990 . . . 3053 3083 930 157 316 5664 l 706 357 , 394

l l

Az első fokon helyi bíróságnál indult gazdasági perekben másodfokon a megyei bíró- ságok járnak el. A fellebbezett ügyek számának a korábbi években megfigyelt ingadozástól eltérő átlagon felüli emelkedését mutatják az adatok.

Az első fokon a megyei bíróságokhoz érkező gazdasági peres ügyek száma 1981 és 1989 között jelentősen ingadozott: 1981 és 1985 között emelkedett, 1986-ban lényegében válto- zatlan maradt, majd 1988-ig erőteljesen csökkent. 1989-ben ismét emelkedett, 1990-ben pedig az előző évhez képest az érkezett peres ügyek száma lényegében megkétszereződött. A növe- kedés mértékét jól szemlélteti, hogy az 1990. évi ügyérkezés háromszorosa az évtized leg- alacsonyabb ügyérkezésének. Ez természetesen jelentős mértékben megnövelte a bíróságok munkáját, melynek következtében az év végén folyamatban maradt peres ügyek száma ebben az ügyszakban csaknem háromszor annyi volt, mint egy évvel korábban.

2. tábla

Elsőfokú gazdasági peres és nem peres ügyek a megyei bíróságokon

Az érke- A befe- Az év végén , A_z érkezett nem peta ügyek *—

É zett jemtt folyamat- az az előző

v ban maradt száma _19_80. évi ! évi

gazdasági peres ügyek száma százalékában

— !

1981 ... 10 241 11 099 1 761 9 797 56,49 56,49 1982 ... ,; 11 308 11 103 1 966 17 117 98,69 174,72 1983 ... ' 12 935 12 370 2 531 31 105 179,34 * 181,72 1984 ... * 15 211 14 392 3 350 40 719 234,77 ; 130,9l 1985 ... 17 299 16 350 4 299 39 858 229,81 97,89 1986 ... 17 065 16151 5 213 26 904 155,12 67,50 1987 ... 12 841 13 584 4 470 14 760 85,10 54,86 1988 ... _, 11 803 12 041 4 232 20 286 116,96 137,44 1989 ... ' 15 273 13 742 5 763 54 378 313,53 268,06 1990 ... 30 474 21 728 14 509 3 127 221 733,52 ! 233,96

GAZDASÁGI roovrrÁK 329

A megyei bíróságokhoz érkező elsőfokú gazdasági nem peres ügyek száma az évtized során ugyancsak jelentősen ingadozott. (1981 és 1988 között a legmagasabb értékeket 1984—

ben és 1985-ben figyelhettük meg.) 1989-ben már több mint kétszer annyi nem peres ügy ér—

kezett, mint 1988-ban, 1990—ben pedig (szintén 1988—hoz viszonyítva) hatszor annyi.

A nem peres ügyek számának ilyen mértékű emelkedése valószínűsíti, hogy a következő időszakban a peres ügyek számának további számottevő emelkedése várható. (Ennek a bí- róságok munkaterhére s így különösen a pertartam alakulására gyakorolt hatása külön ta- nulmány témája lehet.)

A peres ügyek tárgya

Az első fokon a megyei bíróságokhoz érkező peres ügyek megoszlását a statisztikai adatgyűjtés a per tárgya szerint is regisztrálja. A 3. táblában közölt adatokból megállapít—

ható, hogy 1981 és 1990 között a szerződési ügyek száma kevesebb mint felére csökkent, aránya pedig már az egy százalékot sem éri el. Azoknak a pereknek a száma és aránya, melyek tárgya szavatosságból vagy jótállási kötelezettségből ered, az időszak folyamán nagymérték- ben ingadozott. A legmagasabb ügyérkezést (4084 ügy) 1985-ben, a legalacsonyabbat 1990- ben (l893 ügy) figyelhettük meg. A kötbérügyek száma némi igadozással az 1981. évi meny- nyiség kétharmadára csökkent. A kártérítési ügyek száma 2-3000 között ingadozott, az egyet- len kiugró érték (4097 ügy) 1986—ban volt megfigyelhető. A vállalkozásból eredő díjviták száma 1128 és 2318 között változott.

Az ellenszolgáltatás iránti követelések kategóriájában sajátos Változás következett be.

Az érkezett ügyek száma az 1981. évi 2029-ről l985—ig 5107-re emelkedett, majd csökkent.

Újabb emelkedés után, 1989—ben 7059 ilyen ügy érkezett. Az eddigiekhez képest is kiugró mértékben növekedett az érkezett ügyek száma 1990—ben, amikor is számuk 21 351 lett.

Az első fokon megyei bíróság előtt induló peres ügyek számának az előző évhez viszonyított rendkívüli mértékű emelkedése tehát lényegében e perkategória ügyszámának az előző évhez képest bekövetkezett megháromszorozódásából adódik. Más megközelítésben: míg 1981 és 1985 között az ellenszolgáltatás iránti követelések a peres ügyek egyharmadát—egyötödét al—

kották, addig 1989-ben arányuk már 50 százalék körüli volt, 1990-ben pedig az érkezett ügyek kétharmada tartozott e kategóriába.

Annak vizsgálata, hogy ez a jelenség milyen mértékben következett be a gazdasági sza- bályozók változásából, illetőleg milyen mértékben vezethető vissza az egyre tömegesebbé váló fizetésképtelenségre, kívül esik e tanulmány keretein, de a jelenség semmiképpen sem maradhat említés nélkül.

Az érvényesíteni kívánt követelés összege

A gazdasági ügyszakban az érvényesíteni kívánt követelés összegét a megyei bíróságok- hoz érkezett fellebbezett ügyekben, az e szintre érkezett elsőfokú peres és nem peres ügyek- ben tartják nyilván. (A helyi bíróságok előtt indult peres és nem peres ügyek szintjén te- hát nem.)

Az adatokból megállapítható, hogy az érvényesíteni kívánt követelések összege — éppúgy, mint az ügyek száma — a megfigyelt időszak folyamán jelentősen ingadozott. A növekedés jó- részt az ügyek számának emelkedésével magyarázható, de esetenként szerepet játszott az egy ügyre jutó követelés átlagos összegének változása is.

A megyei bírósághoz fellebbezés folytán érkező ügyek perértékének összege és az egy ügyre jutó átlagos perérték 1981 és 1988 között ingadozott, 1989-ben mindkét érték erőtel- jesen emelkedett, és 1990-ben a perérték összegének csökkenésével az egy ügyre jutó perérték

átlagos összege is csökkent. (Lásd a 4. táblát.)

4

3.tábla AFővárosiBírósághozésamegyeibíróságokhozérkezettelsőfokú gazdaságiperesügyekszámaapertárgyaszerint 1981.1982.1983.1984.1985.1986.1987.1988.1989.1990. évben

Apertárgya Szerződő28525620014314296100133128122 Szavatosság,jótállás...2272250623723182408438892888241919941893 Kötbér,110111321217119713631249950730665625 Kártérítés_...2567274328612601307140973123271323382284 Vállalkozásbóleredődíjvita...1128127316222027231820431622142414121650 Ellenszolgáltatásirántikövetelés.202925543538481651074455A28343145705921351 Gazdaságibírság...15213932496769403211 Egyéb84482310861213116511691255119916452538 Összesen10241II308129351521]172991706512841II8031527330474

330

GAZDASÁGI JOGVITÁK 33 1

4. tábla

Perérték a megyei bíróságokhoz érkezett fellebbezett és elsőfokú gazdasági ügyekben

Az érkezett fellebbezett peres ügyek Az érkezett elsőfokú peres ügyek

Ev - egy ügyre , - '

száma ! pfgflthécl;e jutó száma per-értéke agg-272122 tó forint) ; perértéke (millió forint) (forint)

(formt)

1981 . . . 630 24,0 38 152 10 241 13 209,2 ] 289 831

1982 . . . 556 20,6 37 050 11 308 6 179,4 546 464

1983 . . . 680 26,7 39 224 12 935 9 689,1 749 059

1984 . . . 603 27,7 45 906 15 211 11 295,8 742 609

1985 . . . 539 23,1 42 906 17 299 17 209,8 994 845

1986 . . . 595 30,7 51 565 17 065 10 489,8 614 697

1987 ... 533 31,1 58 404 12 841 9161,0 713 415

1988 . . . 490 32,3 65 960 11 803 8 612,4 729 679

1989 . . . 434 38,9 89 678 15 273 14 780,7 967 767

1990 . . . 706 36,2 51 245 30 474 34 971,8 1 147 596

A megyei bíróságokhoz érkezett elsőfokú gazdasági peres ügyekben az érvényesíteni kívánt követelés összege 1981-ben 13 milliárd forint volt. Ez az összeg 1985—ig 17 milliárd forintra nőtt. Az emelkedés az ügyérkezés növekedésével magyarázható, az egy ügyre szá—

mított átlagos perérték az évek során ingadozott. 1985 és 1988 között a perérték összege mint- egy felére csökkent, és csökkenő tendenciát mutatott az egy ügyre jutó perérték átlagos ösz- szege is. 1989—ben mindkettő emelkedett, 1990—ben pedig a perérték összege az előző évhez viszonyítva több mint kétszeresére nőtt. Az emelkedés elsősorban az ügyszám növekedésével magyarázható, ugyanis az egy ügyre jutó perérték átlagos összege csak viszonylag kis mérték—

ben emelkedett.

A kategórián belül külön vizsgáltuk az egyes percsoportok értékeinek a változását.

Az ügyérkeze's legnagyobb mértékű növekedése — a 3. tábla adatai szerint — azoknál a jog- vitáknál következett be, amelyeknél a per tárgya cllenszolgáltatás iránti követelés volt.

5. tábla

A követelések összege az elsőfokú gazdasági ügyekben a megyei bíróságokon

Az érkezett ellenszolgáltatás iránti követeléses Az érkezett. nem peres ügyek peres ügyek

Év n - .. e ü . *

száma (mgiiggfggírgú) egláíiíáéí'ó száma (335330 glöviíífél'étó

(form!) (forint)

1981 . . . . 2 029 976,3 481 186 9 797 3 630,3 370 553

1982. . . . 2 554 790,5 309 507 17117 7 859,5 459161

1983. . . . 3 538 l415,4 400 045 31 105 14 529,8 467 120

1984.... 4816 1519,l 315421 40 719 16499,3 405199

1985. . . . 5107 1602,9 313 872 39 858 13158,3 330130

1986. . . . 4 455 1 449,6 325 395 26 904 11 345,0 421 685

1987. . . . 2 834 1 124,8 396 889 14 760 4 535,2 307 262

1988. . . . 3 145 1 319,1 419 417 20 286 9 3891 462 834

1989. . . . 7 059 4 458,3 631 584 54 378 28 998,5 533 277

1990. . . . 21 351 16 741,1 784 089 127 221 73 074,8 574 393

Az ellenszolgáltatás iránti követelések száma a vizsgált évtizedben megtízszerező- dött, így 1990—ben az e szintre érkezett peres ügyek mintegy kétharmadának ellenszolgál—

tatás iránti követelés volt a tárgya. Az ellenszolgáltatás iránti követelések összege közel 1 mil—

4'

3 3 2 DR. VAVRÓ: GAZDASÁGI JOGVITÁK

liárd forintról 16,7 milliárd forintra nőtt 1981 és 1990 között, az 1990-ben per útján érvénye—

siteni kívánt gazdasági követelések összegének közel 50 százalékát ez a kategória tette ki.

(Az 5. tábla adatai szerint a vizsgált évtizedben az egy ügyre jutó perérték összege több mint 60 százalékkal emelkedett.)

A megyei bíróságokhoz érkező elsőfokú gazdasági nem peres ügyekben érvényesiteni kívánt követelések összege az időszak folyamán — hasonlóan az ügyek számához — igen széles határok között ingadozott. A változás elsősorban az ügyek számának módosulásával ma- gyarázható, a követelés egy ügyre jutó átlagos összege ennél kisebb mértékben ingadozott.

1989-ben az előző évhez viszonyítva az ügyek száma több mint két és félszeresére, a per- érték bruttó összege háromszorosára nőtt. Az 1990—ben bekövetkező — túlzás nélkül mond- hatjuk, hogy drámai mértékű — emelkedés elsősorban az ügyszám növekedésével magyaráz- ható, az 1989. évi valamivel kevesebb mint 29 milliárd forint követeléssel szemben az 1990- ben érvényesíteni kívánt 73 milliárd forint lényegében az ügyszám emelkedésének következ- ménye, a követelés egy ügyre jutó átlagos összege csupán kismértékben nőtt.

Az ügyérkezés területi megoszlását vizsgálva a gazdasági peres ügyek kategóriája más ügycsoportoktól lényegesen különbözik, mivel átlagosan minden második ügy a fővárosban érkezett a bíróságokhoz. Nem e tanulmány feladata eldönteni, hogy ez milyen mértékben magyarázható a gazdasági élet problémáinak területi különbségeivel és milyen mértékben a fizetési kötelezettség teljesítése, a gazdasági fegyelem eltérő szintjének vagy a jogérvényesítés területi eltéréseinek különbségeivel.

Az ügyforgalom alakulása alapján valószínűsíthető, hogy a bíróságok az ügyérkezés szinten maradása vagy további emelkedése esetén feladataikkal nem vagy alig lesznek képe—

sek megbirkózni. A jogérvényesítés nehezebbé válása, így különösen az eljárási időtartam elhúzódása és az infláció időbeni alakulása közötti összefüggések olyan társadalmi és gazda- sági folyamatokat indíthatnak el, amelyeknek következményei ma még beláthatatlanok.

TÁRGYSZÓ: Igazságügy.

PE310ME

B csoeifr crarbe anrop anannsnpyer nponcxozrmmme B nepnon c 1981 no 1991 ron xoaaü—

crseimme npaaonme CHOpLI, ro ecrr, prr xosnitc'raennsrx nen B paMKax cynonpomnoncraa.

Haőmonax sa cynonponasoncrsom ycranammnaer, nro n xone Haznannoro BLmre nepnona Ha yposne mecrnmx cynos B nocrymienrm nen ne nponaonmo Taxoro ÖOIILIHOI'O HSMGHCHM, kak a'ro morno oxcnnarbcs BCJIe/ÉICTBHC axonomaecxnx nepemen. Onnaxo peaxuü pocr namam sa nocnemmü Haömonanmnücn (1990) ron yxaauaaer Ha Bepoxmocrs pocra rannx nen B őynymeM.

BareM asrop nccnelryer cyneőnsre nem;. no ax npemweraM, :: rom mene nemme cyMM npenmsnnemrx rpeőosannit, a raiorce reppnropnanbnomy pacnpenenenmo.

SUMMARY

The author analyses legal disputes on economic matters in the period between 1981 and 1991, that is the scope of economic matters within clients' turnover in proceedings at law.

Dealing with clients' turnover he points out that in the period mentioned above at the level of local courts has not yet taken place a change in clients' turnover which might have been counted for in view of economic changes. However, thc likely course of changes is made probable by the sudden increase in the observed price data in the last year (1990).

Further on the study analyses litigióus matters by their object, within this by the sum—of claims due and in regional breakdown.