A csehszlovák statisztika egyes indexszámítási módszereiről

(1)

SZEMLE

309

A takarékbetét-állomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett ki. Ez mint—

egy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt.

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, EGÉSZSEGUGY ÉS KULTURÁLIS ELLATOTTSÁG

Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10100000 fő volt. 1963-ban az élveszületések száma kismértékben emel—

kedett, a halálozások száma kisebb volt, .mint 1962—ben. Ennek folytán a termé- szetes szaporodás mértéke 1963—ban meghaladta az előző évit. A természetes szaporodás aránya azonban — elsősor—

ban a születések kis száma folytán ——

továbbra is alacsony volt (mintegy 30/00).

A csecsemőhalandőság aránya (ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghal—

tak száma) körülbelül 42 volt, kisebb, mint eddig bármikor.

A lakosság egészségügyi helyzete álta- lában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán összesen egy járványos gyermekbénulásos megbetege- dést jelentettek, himlőmegbetegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több mint félmillió személy kapott himlő elleni védőoltást.

A társadalombiztosításba bevontak szá—

ma 1960-hoz viszonyítva ; mintegy 1,3 millióval emelkedett és 1963—ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 szá—

zalékára terjedt ki a társadalombiztosí—

tás, Az egészségügyi hálózat fejlesztése több területen

orvosi rendelőórák, orvosi körzetek, böl—

csődék stb.) nem tartott lépést a megnö—

vekedett igényekkel, és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963—

ig számolt.

(kórházi ágyak), szak—,

A nyugdíjban és járadékban részesü—

lők száma három év alatt több mint 230000 fővel emelkedett és 1963 végén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíja—

sok számának növekedéséből 153000 főt a termelőszövetkezetekbe tömörült pa—

rasztok teszik ki.

Az 1963/1964. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százaléka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 OOO—en tanul—

nak, 15 százalékkal többen, mint az előző tanévben. Az új típusú szakközép—

iskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1963/1964. tan—

évben a 10—14 éves tanulók három- negyed része, a gimnáziumokba járók—

nak 90 százaléka részesül gyakorlati kép—

zésben. A szakmunkás-tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 1963—ban több mint 150 000 fő. A felsőfokú tanulmá—

nyokat folytatók száma a folyó tanév—, ben meghaladja a 80 OOO-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több mint 30 százalékkal nőtt.

A kiadott művek példányszáma az 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben.

Ezen belül több mint 4000 könyv 44 millió példányban jelent meg.

A televízió—előfizetők száma egy év alatt majdnem másfélszeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a 465 000—

et. A szinház— és mozilátogatók száma 1963—ban az előző évhez képest csökkent.

A külföldre utazó magyarok és Ma—

gyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett. 1963—ban 572000 magyar állampolgár utazott külföldre, és 585000 külföldi kereste fel hazánkat.

V Budapest, 1964. január 19.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA EGYES lNDEXSZÁMíTÁSI

MÓDSZEREIRÖL

on. HAJPÁL GYULA

Az árszinvonal és az ált—struktúra ala—

kulásának nyomon követése céljából a csehszlovák statisztika viszonylag sok- féle szintetikus árindexszám folyamatos megállapításait végzi. Mindjobban meg—

valósul az a célkitűzés, hogy olyan ár—

indexre—ndszert alakítsanak ki, amely mind horizontális, mind pedig vertikális

tagolásban a termelés és fogyasztás min—

den területének áralakulását nyomon kö—

veti. Horizontális szemléletben az egyes árindexszámokkal egy—egy népgazdasági ág (ipar, mezőgazdaság stb.) áralakulásá—

nak felölelésére törekszenek, vagy pedig egy speciális árukombináció árszínvona—

lának fejlődését vizsgálják egy határozott

(2)

bél erdekeben (például létfenntartási kulását reprezentálja. A felsorolt árin- _ költSégindex, külkereskedelmi árindex dexszámok a hatósági árszint változásai—t

stb.). mutatják, a szabadpiaci árszínvonal

Vertikális *metszetben a csehszlovák árindexszámbk rendszere — az árstruké túra sajátos vertikális tagolódásának megfelelően —— a forgalom két fázisában vizsgálja az áralakulást. Az árindexszá—

mok egy része a termelői, nagyobb része pedig a fogyasztói árak fejlődésének mé—

résére szolgál.

Az alkalmazott árindexszámok rend—

szere alapján megállapítható a csehszlo—

vák szakembereknek az árindexprobléma sokat vitatott kérdéseiben elfoglalt állás—

pontja. Az újabb árindexszámokban elő—

térbe kerültek a változatlan mérlegelési súlyok, főleg pedig a közvetlen bázisul-) dexszánmk számításának alapelvei. Ezt az elvet azonban néha olyan esetekben is alkalmazzák, amikor a struktúraváltoz'ás figyelembevétele — véleményem szerint —— nem menne a tiszta árváltozási elv érvényesülésének rovására.

Ennek ellenére több árindexszám ki- számításánál a Paasche—féle mérlegelési elvet alkalmazzák. Arra hivatkoznak, hogy ez a formula a bázishoz viszonyítva a változatlan súlyozás elvének megfele- lően mutatja az árszint alakulását. A súlyváMozások zavaró hatásának kikü—

szöbölése érdekében ilyenkor több bázis—

évhez képest is elvégzik a számításokat.

A csehszlovák árstatisztika előszeretet- tel alkalmazza a képviseleti módszert, bár a szakemberek elismerik a teljes fel- vétel elvi és gyakorlati előnyeit. Azt hozzák fel felfogásuk alátámasztására, hogy az adott körülmények között alkal—

mazható teljes felvételi módszer rendsze—

rint nem teszi lehetővé jól áttekinthető számítási eljárások kidolgozását. A rep—

rezentatív módszer másik előnyeként említik meg, hogy alkahnazása az egyedi árak (nyomon (követésére is lehetőséget biztosít.

A TERMZELÖI ÁRAK INDEXSZÁMAI

A forgalomnak erre a fázisára vonat—

kozólag a következő árindexszámok meg- állapítását végzik folyamatosan:

1. a mezőgazdasági termékek felvásár—

lási árainak indexszámai;

2. az iparcikkek nagykereskedelmi árai—

nak indexszámai;

3. a külkereskedelmi árindexszámok.

A mi terminológiánk szerint a cseh—

szlovák nagykereskedelmi árindex ter- melői árindexnek tekinthető, mivel a ter—

melő vállalatok értékesítési árainak ala-

"meg,

rendszeres megfig'elésével a csehszlovák

* árstatisztika nem foglalkozik

1. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexszámai

Ez az árindex a mezőgazdasági termé—

kekért az állam által a termelőknek fize—

tett felvásárlási árak szinvonalában és szerkezetében bekövetkezett fejlődést mutatja Kiszámítása jelenleg 62 mező-—

gazdasági termék (46 növenyí és 16 állati eredetű cikk) egyedi árváltozásainak és forgalmának figyelmbevételével törté-—

nik. Ezek a termékek a csehszlovák me—

zőgazdaság áruforgalmámak mintegy a 90 százalékát képviselik. * ,

A számításoknál a kiválasztott termé—

keknek a beszámolási évben piacra ke—

rült átlagos minőségére vonatkoZó átlag;

árat veszik figyelembe, így a kapott ezá—

mítások eredményei az árváltozások mel—

lett a termékek minőségében bekövetke- zett változásokra is reagálnak.

Az árindexben szereplő cikkek orszá—

gos átlagárak a részleges megfiwelés módszerével állapítják meg A kiválasz—

tott járásokban fizetett árakat fogadják el az egyes országrészekre vonatkozó át—

lagáraknak Az egyedi árak alakulását társadalmi szektorok szerint állapítják az ilyen irányú bontásnál is viszonylag szűkkörű részleges megfigye- lésre támaszkodnak.

A szintetikus árindexszámok kiszámí- tása a beszámolási év forgalmi adatainak figyelmnbevételével (tehát az ún. Paasche mód-szerrel) történik. A számításokat az 1954. és 1958. évekhez és a beszámo-—

lási esztendő-t megelőző évhez viszo- nyitva végzik el.

A mezőgazdaság egyes társadalmi szektorainak áralakulását a szintetikus árindexszámoknak szektorok Sze—rinti bontásban történő megállapításávalkísé—

rik nyomon, de az egész mezőgazdaság áruforgalmában kialakult átlagos árszint fejlődését is külön árindexszámmal fi—

gyelik meg.

A felvásárlási árak indexszámait 1960 óta állapítják meg a jelenleg alkalmazott módszerrel. A számításokat azonban ez—

zel a módszerrel régebbi évekre vissza—r menőleg is elvégezték.

A mezőgazdasági termékek termelői árainak megfigyelésével a csehszlovák statisztika 1945 óta foglalkozik, bár a számítások módszerei időközben többször is módosultak. A rendelkezésre álló sta-

(3)

SZEMLE

311

tisztikai anyag azonban lehetővé teszi a kötelező beadási és az állami felvásár—

lási árak 1945 óta bekövetkezett változá—

sainak vizsgálatát és a két Világháború közötti helyzethez való hasonlításm'a is megvan a lehetőség.

A csehszlovák árstatisztika a mezőgaz—

dasági termékek áralakulásá—nak vizsgá—

latánál a termelők és a fogyasztók kö—

zötti közvetlen forgalomban kialakult szabadpiaci árakat nem veszi figyelembe.

A szabadpiaci árak fejlődését jelenleg a háztartásstatisztikai adatgyűjtések ered—

ményei alapján ismerik, a termelői pia—

cokon folytatott közvetlen ármegfigyelést

—— a forgalom kis volnmenére való hi—

vatkozással — 1956-ban megszüntették.

Szintetikus áirilnidexszámokat a szabad—

piaci árak alapján soha sem számítottak.

A nemzeti jövedelem kiszámításánál a szabadpiaci árakkal is számolnak. A nemzetijövedelem—számitások keretében tehát a mezőgazdasági termékek teljes áruforgalmábaxn kialakult ún. értékesi—

tési átlagárak megállapításána is sor kerül.

A csehszlovák árstatisztika érdekes kí—

sérlete volt a negyedévekre vonatkozó mezőgazdasági termelői árindexszámok megállapitása. Ennél a számításnál fi—

gyelembe vették, hogy a mezőgazdasági áruforgalom —— a termelés idényszerű jel—

legénél fogva —— negyedévenként igen eltérő szerkezetű. Ennek megfelelően negyedévenként változó összetételű sé—

mát alkalmaztak, és mindig az előző évek azonos negyedévéhez képest állapították meg az árszínvonalbam bekövetkezett változást.

2. Az iparcikkek nagykereskedelmi árindexszámai

Ez Csehszlovákiában a legátfogóbb árf—

lndexszám, amely a népgazdaság árufor—

galmának 70 százalékára vonatkozólag reprezentálja az áralakulást. Megfigye- lési köre csupán a mezőgazdasági termé—

kekre, a külföldről behozott nyersanya—

gokra és az ipar által végzett bér— és javítási munkák átalakulására nem ter—

jed ki.

A nagykereskedelmi árindexszámok ki—

számítása jelenleg kétféle módszerrel történik.

A régi módszer a teljes felvétel elvé-n épül fel, és a változatlan (volumen) ára—

kon valamint a folyó árakon kiszámított termelési értékek szembeállítása alapián mutatja az általános árszinvonal válto—

zásait. A nagykereskedelmi árak index—

számai ezzel a módszerrel 1954 óta áll—

nak rendelkezésre.

Az új nagykereskedelmi árindex kidol—

gozására azért került sor, mivel a fenti módszert a szakemberek nem tartották elég áttekinthetőnek és kétségek merül—

tek fel megbízhatóságával kapcsolatban.

Az új számítási módszer kidolgozásánál a reprezentáció elvét alkalmazták. Az árszínvonal változásait 1448 termék egyedi árának alakulása alapján állapít- ják meg. A figyelembe vett cikkek -— ha a kiválasztott cikkeket a megfelelő ter- mékcsopoer reprezentánsának tekint—

jük —— az ipari termelésnek majdnem a kétharmadát ölelik fel.

A számításoknál figyelembe vett egyedi árak konkrét minőségekre vonatkoznak, az árak megállapítása szakértők bevoná- sával és az árrendeletek alapján törté- nik. A nnnőségváltozásokkal kapcsolat—

ban az ismert nehézségek merülnek fel, az abból származó hibák kiküszöbölésére csak részben van meg a lehetőség. A rep—

rezentáns termékek kiválasztásánál azon—

ban elsősorban olyan cikkeket vettek figyelembe, amelyeknél a minőségválto—

zások viszonylag ritkábban fordulnak em.

Az új csehszlovák nagykereskedelmi árindex kiszámítása aggregát módszer—

rel, a Paasche—féle mérlegelési elveknek megfelelően történik. A reprezentativ cikkeknél történt árváltozást az általuk képviselt csoport egész áruforgalmára vonatkoztatják. Az egyes csoportok és főcsoportok árszínvonalának változását a bázisév és a beszámolási év áraiin szá- mított termelési érték szembeállításával állapítják meg.

Ez az árindex—szám 1954 óta eltelt idő—

szakra vonatkozólag áll rendelkezésre.

Régebbi évekre az ipari termékek ár—

alakulásáról a háború előtti számítási módszerrel megállapított adatok adnak tájékoztatást.

3. A külkereskedelmi árindexszámok A termelői árszint megfigyelésének ke—

retében kell megemlítenünk a csehszlo——

vák árstatisztika külkereskedelmi árin—

dexszámait is. A számítások eredményei a külkereskedelmi forgalom elemzésének fontos segédeszközei, az alkalmazott mód—

szereket is ennek a célnak megfelelően alakították ki. Elsősorban azt állapítják meg, hogy a beszámolási évben a meg—

előző esztendőhöz képest milyen válto—

zások történtek a külkeresrkedelembe—n szereplő cikkek árszínvonalában.

Kétféle számítást végeznek. Az egyik számítás eredményei a kivitelben és a behozatalban szereplő cikkek belföldi ár-

(4)

színvonalának változásait mutatják. Ezek az adatok a külkereskedelem gazdasá—

gosságának vizsgálatához nyújtanak ére tékes támpontokat. A másik számítás a külkereskedelnú forgalomban szereplő termékek világpiaci árainak fejlődését kiséri nyomon. Az eredményeink tájé—

koztatnak, hogy a vizsgált időszak folya- mán a világpiaci árak alakulása miként befolyásolta az egyes cikkek értékesítési, illetve beszerzési viszonyait.

A FOGYASZTÓI ÁRAK INDEXSZÁMAI

Általánosan elfogadott álláspont, hogy a szocialista népgazdaságban az áralaku—

lás folyamatának megismerése szernpont—

jából a forgalmu wholsó fázisában kiala—

kult fogyasztoi (kiskereskedemm árak- nak van a legnagyobb jelentőségük Az előző forgalmi fázisok árai végső soron a temnelés körén belüli ármngások le—

bonyolítására szolgálmk, igy közvetlenül nem betolyásolják a jövedelemeloszlást és így a fogyasztás fejlődése szempbnt—

jából is közömbösek.

A fogyasztói ának fontosságának felis- merése a csehszlovák árstatisztikáibán is kifejezésre jut. A hivatalos árstatisztikia jól kiépített árindemrendszerrel kíséri nyomon a fogyasztói árszínvonal alaku—

lását. Jelenleg az alábbi árindexszámok kiszámítása van folyamatban illetve elő- készítés alatt:

1. kiskereskedelmi árak indexszámai;

2. létfenntartási költségek indexszámai;

3. közétkeztetési árindexszámok;

4. szolgáltatások árainak (díjainak) in—

dexszármai (a módszer kidolgozása most van folyamatban).

1. A kiskereskedelmi árak indexszámai Ez a számítás az összlakosság által vá—

sárol—t fogyasztási cikkek egész forgalmá- nak áralakulásáról ad átfogó képet.

Egyes olyan más jellegű cikkekre (pél- udául az építőanyagokra) is kiterjed, amelyek a lakosság vásárlásaiban jelen-—

tűs arányban vannak képviselve. Szere—

pelnek benne egy (később tárgyalt) külön számítás alapján a közétkeztetés árai is A kiskereskedelmi árindexszámok meg—

állapításánál Csehszlovákiában a teljes felvételi módszer alapelvei érvényesül- nek A változás mértékét a beszámolási év mennyiségi adatainak figyelembevéte—

lével, közvetlenül a bázisévhez viszo- nyítvaállapítják meg. Ennél a számítási- nál tehát a Paasche—fe'le mérlegelési módszer aggregát fomáját alkalmazzák.

A kialüreskedelmi ál'iMéXSZM ,_

* Csehszlovákiában többféle néwbbi bázis—w hoz és a beszámolási évet megelőző év—

hez Viszonyítva állapítják meg A Számiw

*tásolnat negyedéves gyakorisággal végük

el.A kiskereskedelmi árszínvonal statisztikai megfigyelése Csehszlovákiában a háború után hamarosan megkezdődött. A szintetikus árindexszámok megállapitása

1946—1950. években szűkkörű reprezen—

tációre. felépített egyszerű semm alapján történt. Az 1953 évi valutarefm'm után tértek át a teljeskörű megfiwelés mód—

ener—étre Az 1953. előtti évekre vonatkozó számításai: eredményei csak negyvmalú tájékoztatást adnak a felölelt időszakról, az új árirdexm azonban a kiskereske—

delmi ánrendszer alakulásának rgüzleteo elemzését teszi lehetővé.

2. A létfenntartási költségek *indexszmntl, Ez a költséginnexszám a csehszlovák.

árstwtisztika legalaposabban kidolgozott indexszámmtási módszere, A szánd—tás alapját a lakosság támadom rétegező—

désének megfelelően részletezett háztar—

tásstátizztikal eredmények képezik. A régebbi semában az 1955. évi adatok szerepelnek, az 1962-ben végrehajtott revízió alkalmával viszont az 1960. évi báztartásstatísztika eredményeim épület—4 ték fel az új számítási módszert. , A változatlan súlyozás alapelvéhez a csehszlovák árstati—sztika a létfenntar—

tási költségek alakulására vonatkozó szá—- mításoknál ragaszkodik a legkövetkeze—

tesebben. Ezzel magyarázható, hogy az új sémána való áttéréskor a régebbi évekre

is elvégezték a számításokat. Ily módon elkerülték annak szü—kségeSségét, hogy a régi és az új számttások eredményeinek összekapcsolására a láncolás módszerét:

kelljen alkalmazni

Az új sémábán 768 fogyasztási cikk árát veszik ügyelanbe a régebbi sémá—

ben szereplő 307 árjegyzéssel szamban A számításokat negyedévenként készítik el. Az ún idénycikkeknél a fogyasztás idényszerű változásának tigyelembevéw—

lével negyedévenként eltérő listát alkal——

mamák, de az egyes évek azonos negyed—

éveiben az áruösszetértel azonos.

A csehszlovák létfenntartási költség-' index kiszámítása a fogyasztási diákok hatósági árai alapján történik, a lakosság közötti közvetlen fr:—Mormon -—- a sza—'- bndpiacon —-—— kialakult árakat ügyelmen kívül (hagyják. Ezt az eljárást azzal ifi—*

dokolják, hogy a szabadpiani forgahoml ' aránya viszonylag csekély ésaz itt Mala—a

(5)

SZEMLE

313

kult árak nem ténnek el nagyobb mér—

tékben a hatósági áraktól.

A számítások keretében a munkás és alkalmazotti családok, valamint a pa—

rasztcsaládok létfenntartási költségeinek változásait külön séma alapján kísérik nyomon. A parasztcsaládokra vonatkozó számításoknál csak a vásárlás útján fe—

dezett fogyasztást veszik figyelembe.

A csehszlovák létfenntartási költség—

indexszámok megállapítása jelenleg több—

féle bázison történik. A háború előtti helyzethez képest bekövetkezett változá—

sokat az 1937. évi adatokhoz való hason—

lítással állapítják meg. A háború utáni fejlődéséről az 1953. júniusához, az 1960.

évhez és a számításokat megelőző évhez történő hasonlítással kapott adatok tájé—

koztatnak.

A létfenntartási költségek alakulását Csehszlovákiában a háború utáni első évtizedben különböző módszerekkel fi—

gyelték meg. A jelenlegi módszerrel szá- mított adatok 1955—i1g visszamenőleg áll—

nak rendelkezésre. Az egyes módszerek összehasonlítása világosan mutatja azt a fejlődést, amely a csehszlovák árstatisz—

tika módszereiben az utolsó években le- zajlott.

3. A közétkeztetési árak indexszámat Ez a számítás a vendéglátóipar forgal—

mában, az üzemi és az iskolai étkeztetés keretében fizetett árak változását mutat—

ja. A tulajdonképpeni étkeztetés mellett ez az árindex a fenti vállalatok, illetve szervezetek által lebonyolított egyéb jel—

legű áruforgalmat is felöleli.

A csehszlovák 'közétkeztebési árindex kiszámítása a fenti hármas tagolásban történik. A forgalom döntő részét a ven—

déglátóipar bonyolítja le, így a főindex alakulását elsősorban a vendéglátóipari árak változásai befolyásolják. A számí—

tásokat reprezentáns cikkek árai alapján végzik. A vendéglátóipar forgalmát 168 cikk képviseli. Az egyes cikkek mérlege—

lési súlyait az 1961. évi vendéglátóipari forgalom ezrelékeiben határozták meg.

Ezt az árindexszámot tehát az egyedi ár—

viszonyszámok mérlegelt átlagolásával határozzák meg. A változatlan súlyrend—

szer alkalmazásának elve ,a számítások—

ban teljes mértékben érvényesül.

A közétkeztetésd árindexszámokat ne—

gyedéves gyakorisággal állapítják meg.

A számításokat a többi árindexszámok—

nál szokásos régebbi bázisokon és a meg—

előző esztendőhöz viszonyítva végzik el.

Ennél az árindexnél csak 1960—íg vissza—

menőleg végezték el a számításokat.

A számítások eredményei nemcsak mint önálló árindexszámok szerepelnek a csehszlovák árstatisztika rendszerében Bizonyos módosításokkal a kiskereske—

delmi árindexben és a létfenntartási költ—

ségündexben ezeket az adatokat veszik

figyelembe a közétkeztetés áralakulásá—

nak reprezentálására. _

4. A szolgáltatások árainak (díjainak) indexszámat

A számítások most készülő sémája a szolgáltatások széles körét öleli fel. A szolgáltatások egyes csoportjainak árala—

kulását nagyszámú reprezentáns alapján fogják megállapítani. A széleskörű rep—

rezentációval azt akarják elérni, hogy a számítások hosszú időszak átalakulásá—

nak vizsgálatára —— többek között a há—

ború előtti helyzethez való hasonlításra

— adjanak lehetőséget.

Ennek az ánndexszámnak az elkészü—

lése után a csehszlovák árstatisztika az áralakulás minden területét megfigyelési körébe vonja. Olyan árindexszámrend—

szer áll majd rendelkezésre, amelynek segítségével a népgazdaság áruforgalma—

nak keretében kialakult áraik fejlődése mind vertikális, mind pedig horizontális tagolásban egész terjedelmében részlete- sen felmérhető lesz.

A beszámoló keretében a prágai tanul- mányutam alkalmával vizsgált gazda—

ságstatisztikai problémáknak csupán egy részét érintettem, a szűkreszabott kere—

tek között ezekről is csak vázlatos át—

tekintést adhattam,

Az ári—ndexszámítás tulajdonképpeni problémái mellett több olyan kérdést is megtárgyaltunk, amelyek ennek a prob—

lémakörnek és a gazdaságstatisztika más területeinek határkérdéseit képezik. Az ezek megoldásánál alkalmazott elvek és módszerek ugyanis a szűkebb értelemben vett árstatis'ztikaá problémák tisztázását is nagymértékben befolyásolják.

Az árindexszámítás módszerei mellett a csehszlovák szakemberek által alkal—

mazott volumenindex—számítási eljárá—

sokat is igyekeztem megismerni. A cseh—

szlovák statisztika ezen a területen is azokat az alapelveket alkalmazza, mint az árindexszámításoknál. A volume-nsza- mításoknál még inkább ragaszkodnak a változatlan súlyozás, főleg pedig a köz—

vetlen bázismódszer alapelvéhez és még hosszú idősorok számítása esetén is el—

kerülik a láncolási módszer alkalmazá—

sát. Ezt úgy érik el, hogy új számítási módszer bevezetése esetén hosszú évekre visszamenőleges számításokat végeznek..

(6)

Ezzel elérik, hogy idősoraik fejlődését a

súlyozási rendszer változásai sem befo- lyásolják.

A tamuhnányút tapasztalatai alapján az a Véleményem, hogy a problémáknak , közvetlen tárgyalások temajaban tör- ténő megvizsgálása a nézetek lecserélésé- nek olyan lehetőségeit biztosítja, amelyek

a szakirodalom segítségével sem állhat—

nak rendelkezésre. A gazdaságifolyama-

tok elemzése olyan bonyolult elvi és módszertani kérdéseket vet fel, melyek—

nek részletes megvitatása még a legter—

iedeknesebb tanulmány kereteit is túl—

haladj—a.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. HADNÓTI ÉVA:

A HÁZTARTÁSSTATISZTIKAI ADATOK ÉS A KERESLET! FUGOVÉNY

A Magyar Tudományos Akadémia Közgaz—

daságtudományi Intézetének Közleményei 17. ez.

Budapest, 1963. 112 old.

A keresletkutatás a korábbi években annyira elhanyagolt területe Volt nálunk a közgazdasági irodalomnak, hogy szinte minden e témakörbe vágó munka szá- mot tarthat a szakemberek figyelmére.

Különösen igaz ez olyan rendkívül gon- dos felkészülésről, komoly kutatómun- káról tanúskodó és sok tekintetben ere—

deti tanulmány esetében, mint amilyen Radnóti Éváé. E tanulmány, éppen mert sok gondolatot tartalmaz, további gondo- latokat, véleményeket és —- néhány eset—

ben — ellenvéleményeket ébreszt.

A tanulmányban felölelt témakör olyan gazdag és sokrétű, hogy egy folyóirat—

cikk keretein belül annak csak sommás kritikájára vállalkozhatnánk. Ezért, hogy a felületes általánosításokat elkerüljük, a tanulmány egészének átfogó bírálata helyett csupán néhány álláspontjával kapcsolatos véleményünket, esetleg ellen- véleményünket kíséreljük meg kifejteni.

A szerző részletesen foglalkozik a keresleti függvénnyel,

tatás és Végső fokon a gazdasági terve—

zés eszközéveL A tanulmányban elvi és módszertani kérdések egyaránt helyet kapnak. Néhány elméleti jellegű kérdés megoldása azonban —— éppen a Vizsgálat fő céljai szemszögéből — nem megnyug—

tató. Ilyen például a fogyasztási egy—

ségre történő számítások bevonása a keresletkutatás körébe, amire a továb—

biakban visszatérünk. E mellett a java—

solt módszertani megoldás, a Hack Róbert által bevezetett új típusú keresleti függvény alkalmazhatóságának köre, e módszer esetleges korlátai nincsenek eléggé megvilágítva. Ezért véljük Szük—

ségesnek, hogy ezzel kapcsolatos tapasz- tálatainkat és nézeteinket is kifejtsük a mint a keresletku?

továbbiakban. Végül —— és ez megjegy?

zéseink harmadik lényegesebb penge

-— a tanulmány alapján nem érezzük megoldottnak a keresleti függvény ter—

vezésnél történő alkalmazásával kapcsolatos problémák elvi és gyakorlati -—- módszertani oldalának szintézisét. Pen-_

tosabban, e szintézis szükségessége, az ebből következő problémák nem kapnak

kellő hangsúlyt. '

l.; A FOGYASZTÁSI EGYSEG MESE _- A fogyasztási szerkezettel kapcsolatos kérdések tanulmányozásakor a szerzo meglehetősen nagy helyet szentel a fo—

gyasztási egység kérdésének. Bizonyítja, hogy az egy főre jutó jövedelem nem tükrözi megfelelően az egyes családoso—

portok ,,életszínvonalát". A szükségle- tek ugyanist kortól, nemtől sto függöen erősen eltérők, így ha különböző ösze szetételű csoportokról van szó, életszínr vonaluk azonos egy főre jutó jövedelem esetén sem azonos. A tanulmány írója—;

nak ezért az a véleménye, hogy az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem szaj rinti csoportosítás alkalmasabb a fogyasz—

tás elemzésére, mint más csoportosítá-

sok.i —

Teljesen egyetértünk a szerzővel ab;

ban, hogy az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem jobb életszínvonalmutató

—-— legalábbis a jelenlegi hazai, feltételek

mellett —- mint az egyéb, az egy családra vagy az egy főre számított jövedelem—

mutatók. Legfeljebb annyit tennénk ehhez hozzá, hogy véleményünk szerint e mutató bevezetése akkor indokolt és

i A szerző arra is utal, hogy a magyar háztartásstatisztikaban feltehetően a megfelelő fogyasztási egység skála hiánya ,miatt nem készül ilyen csoportosítás. Ezzel kapcsolat—

ban megjegyzendő, hogy a Központi Statisz- tikai Hivatal különböző számítási elvek ala- pulvételével elkészített egy kombinált ,!ogyasz- tási egység és megtakarítási skálát, amely több esetben alkalmazásra került. Arra, hogy ezt a háztanásstatlsztlka miért nem veszi csoportképzésl alapul, a továbbiak fognak magyarázatot adni.