KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS
;A fontosabb folyami és tavi kikötők áruforgalma az 1940. évben.
Le trafic des principauw ports des cours cream et lacs hongrois en 1940.
Résnrné. D*aprés une enguéte faite en 1940
—sur le trafíc des 203 principaur ports et lieux de wchargement des cours (fenn et lacs de Hongrie, le Danube avait 124. ports; la Tisza, 48; le Kőrös, zi;
_Ie Sió, I; le Balaton, 26.
En 1940, le trafic total de marchandises y a
§baissé de 24'3% par rapport a lianne'e préce'dente.
Le poids des marchandises arrivées ou expédiées représentait 247 millions de a, contre 5'3'0 millions ten 1939. Le trafic intérieur de marchandises a re—
présenté 18'2 millions de a; le trafic international, 6'5 millions de (1. Comparativement () liannée pré-
;cédente, le trafic intérieur a baissé pour la guan—
tité des marchandises de 17'2%; et la guantité des marchandises (i destination ou en provennnce de .Pe'tranger a également diminué (—41'4%).
Parmi les marchandises ayant passé par nos ports, 91'9% ont passé par les ports de Danube wet 5'6% par ceux de Tisza.
Pour la auantite' des marchandises transporte'es, ion constate une régression par rapport á I'année d'avant, surtout pour le froment, la farine de íro—
ment, le sel, le charbon, les métaur et les minerais.
Des marchandises expe'die'es a Petz-ctriger, 71'2%
_sont allés en Allemagne; 17'1%, en Roumanie;
7'5%, en Yougoslavie. —— De celles arrioe'es de l'étranger, 11.7'3% sont venus d'Allemagne: 25'I%, (de Roumanie; 13'8%, de Slovaguie.
*
A Központi Statisztikai Hivatalnak a fontosabb folyami és tavi kikötők áru—
forgalmára vonatkozó adatgyüjté'se az 1940.
évben 203 kikötőnek, illetve rako—dónak
adatait gyűjtötte be, az előző évi 232 ki—
kötő, illetve rakodóval szemben. A ki—
kötők számának csökkenését az okozta,
hogy egyes kisebb rakodóhelyeknek az 1940. évben forgalma egyáltalán nem volt s így azok az adatgyüjtésben nem sze-
repelnek. A kikötők közül 124 a Duna,48 a Tisza, 4 a Körös, 1 a Sió partján fek- szik, 26 pedig a Balaton mellett van. A fel- .adott és érkezett áruk súlya 24'7 millió métermázsát tett az előző évi 33'() millió métermázsával szemben. A kikötők for- galma 25'3%-kal volt kisebb az előző évi—
nél. A csökkenés főleg a búza, búzaliszt, só,
szén, valamint az ásványok és ércek szálli—
tott mennyiségének visszaeséséből adódik.
A dunai kikötők forgalma 22'7 millió mé-
termázsa volt az előző évi 296 millió mé- termázsával szemben. A tiszai kikötők l'l millió métermázsa árut forgalmaztak, míg forgalmuk az előző évben 2'3 millió méter- mázsát tett. A körösi kikötőkben 10 ezer
métermázsa áru került ki— és berakásra az előző évi 199 ezer métermázsával szemben.A Sió egyetlen kikötője 62 ezer métermázsa
árut forgalmazott, míg az előző évben itt forgalom nem volt. A balatoni kikötőkben541 ezer métermázsa árut raktak ki és be a hajókról, míg az előző évben a forgalom
999 ezer métermázsa volt. !A kikötőkben be— és kirakott áruk közül
l8'2 millió métermázsa a belforgalombanmaradt, míg ("rá millió métermázsát kül—
földről, illetőleg külföldre szállítottak. A bel- forgalomban továbbított áruk mennyisége az előző évhez viszonyítva l7'2%-kal ha—
nyatlott, a külföldre szállított, illetőleg on- nan behozott áruk mennyisége 41'4%-os
csökkenést mutat.
A kikötők áruforgalmának havonkinli
alakulását víziutankint részletezve az 1.
számú táblázat tartalmazza. A dunai ki-
kötőkben július és május hónapokban voltlegnagyobb a forgalom. A tiszai kikötők június és október hónapokban mutatják a legélénkebb forgalmat. A Körös és a Sió kikötőiben augusztus és szeptember hóna—
pokban bonyolódott le a legtöbb szállítás,
míg a balatoni kikötők június és novemberhónapokban érték el aforgalmuk maximumát.
A kikötők áruforgalmat Vizi útvonalan-
kint és a fontosabb kikötők szerint a 2.
számú táblázat tartalmazza. Az összes ki—
kötök áruforgalmának 91'9%-—át a dunai
kikötőkön keresztül szállították. A dunai kikötők forgalma az előző évhez viszo- nyítva 23'3%-kal esett vissza. Ez a vissza- esés a belforgalomban 17'5%—ot, a külfor- galomban pedig 36'0%—ot tesz. A dunai ki—
kötök közül a legnagyobb forgalmat Buda—
pest kikötői érték el, itt 9-5 millió méter-
mázsa árut (1939—ben 131 millió méter-
mázsal raktak ki és be a hajókról. E meny-nyiségből 6'6 millió métermázsa a belfor—
galomban maradt, míg 29 millió méter—
mázsát külföldre szállítottak, illetve onnan
hoztak be. Jelentősiorgalma volt még
Dunakeszinek (3-8 millió métermázsa').?, ' Szám -——50_6——_'
1 A*kikötötorgaiomalakulásaaztetőben havoukiut.
_Mouvement des marchamdwes dans lesports hang!-ms, par m9is, ezt 1940. "
A vízi útvonal
megnevezése ; I * H * III IV'
Kikötők együttes áruforgalmat az— vament des marchandises dans kapom , _ ;
v Vxlvnlvm IX 3
Voies navigables , hónapban — aux mois ci—dcssus ,
ezer métermázsában — en míllím de g métw'gucs
2.36433731337 'v.—* '
Mohácsnak (? 3 millió métermázsa), vala—
mint Esztergom, Dowg és Almásfíizitőnek
(1 3 millió métermázsa).
A tiszai kikötők, amelyek az összes ki-
kötők áruforgalmának 5'6%x-át teszik az
1940. évben, 39 2% -kal kevesebb árut fer- galmaztak mint az előző évben. Míg a bel- forgalomban továbbított áruk 27 4195—es nöVekedést értek el, addig a külforgalom—
ban szállított áruk 66'1%-os csökkenést mutatnak. A tiSZai kikötők közül a legna- gyobb fórgalmat Szeged (0'5 millió méter—
mázsa) és Szolnok (0-2 millió métermázsa) értek el. A Körös kikötőinek forgalma az előző évhez viszonyítva lényegesen meg- csappant, mert amíg az előző évben még 199 ezer métermázsa áru került ott ki— és berakásra, addig az 1940. évben csak 10
ezer métermázsa áru volt e kikötők for—galma, a csökkenés 95'O%-ot tesz. A bala—
toni kikötők forgalma szintén visszaesett és 45'8%—kal maradt alatta az elöző évinek.
A fontosabb hazai kikötők forgalmát áruk szerint részletezve a 3. számú táblázat tartalmazza. Búzából 1-2 millió métermázsa
került szállításra az előző évi 2'7 millió métermázsával szemben, a csökkenés 56-6%—ot tesz. Visszaesett még a rozs és zab mennyisége, míg árpából több mint kétszer annyi került feladásra Nagymértékben visszaesett a búzaliszt is, amiből 712% -kal kevesebb került szállításra. Tengeriböl az előző évi 263 ezer métermázsával szemben 579 ezer métermázsát szállítottak a hajók, ami 120'4%—os növekedésnek felel meg.
Szemes— és szálastakarmányból több volt a feladás, mint az előző évben. A hüvelyesek
szállított menyisége is visszaesett, ezekből16'5%—kal kevesebb került ki- és berakásra.
Az élő állatok forgalma némi visszaesést
mutat, viszont élő baromfiból több volt afeladás. Tojásból és tejből kevesebb, cukor-
Duna -— Danube . . . . 30 5 153 2.570 3.094 2.530 3.128 236612525 — ',
Tisza ... 7 — 13 79 175 326 162 123 89 240 30 83 ;, _
Körös ... —— —_ —— —— —- 2 —— 5 5 1 __ __,
Balaton —- Lac Balaton . —— —— —— 39 65 83 50 59 65 * 85 89 Sto ... —— — —— —— —- —— -—,- 21 , 17 16 *5 , Együtt.—— Ensemble 87 5 168 2.888 3.334 2947 334025" 2.701 2.706 3.554 *;
. ból viszont jóval több volt a szállítás A, kárpátaljai sóbányák visszakerülése folvtán ; aníémetországi sószállítmányOk elmaradtak '
é gy sóból 308 ezer métermazsár6128'*,**_*_
ezer métermázsára csökkent a szállított '
mennyiség, ami 93 5%- os viSszaesést Jelent
Borból szintén csökkent a feladás, míg az egyéb italok forgalma majdnem megkétsze—
reződött. Csökkent az egyéb élelmiszerek és a dohány továbbított mennyisége is.
Tüzifából 25'0/0 -kal gömbölyű fából 96 /o (??—kal és egyéb erdőgazdasági tennekekből 54 2% -kal kevesebb került szállításra mint az előző évben. Kavicsból, kőből 607 ezer métermázsával visszaesett, homokból vi—
szont 92 ezer métermázsával megnöveke—
dett a forgalom. Tégláből 10 ezer méter- mázsával többet szállítottak a hajók. A _se- ment mennyisége 147'6%—kal megnöveke- dett, tetőpalából viszont 37'9%-kal keve—
sebb volt a forgalom. Nagymértékben visz—
szaesett a szén szállított mennyisége is, 48'2%—ka1 kevesebb került feladásra mint az előző évben. Ásványokból és ércekből 44'6%-kal hanyatlott a forgalom, nyers—
olajból, benzinből .és petróleumból pedig 27'3%-kal kevesebb került szállításra. Visz—
szaesett ezenkívül a zsiradékok, mezőgaz—
dasági gépek, nyersfémek és öntvények for—
galma, valamint a vas— és acéláruk for—
galma, viszont vas- és acélöntvényekből
több került feladásra, mint az előző évben.A kikötők áruforgalmat származási és rendeltetési országok szerint részletezve az 4. számú táblázat tartalmazza. A belforga—
lomban 9'3 millió métermázsa árut adtak fel, 15'O%—kal kevesebbet mint az előző év—
ben; Az érkezett áruk mennyisége 8-9 mil—
lió métermázsát tett, ami 19'495—kal keve—
sebb az előző évi mennyiségnél. A külforga—
lomb-an 33 millió métermázsa árut adtak fel, 52'7%—ka1 kevesebbet mint az előző év—
7. _,szám. -— 507 — 1941
2. [( kikötők forgalma az
1939. és 1940. években.Trafic des ports en 1939 et 1940.
Együttes forgalomban
. . , . Belforgalomban Külforgalomban
Trafzciniernationalmterzeur et Trafzc mígnem. . , . Trafu' mternahonal. . ,
. " ""m evz'e
_
4 vrzr útvonal, kikotók egn e es 1939 ! 1940 1939 ! 1940 _ 1939 I 1940 Voies d'eau et ports
évben feladott és érkezett áruk súlya métermázsában poids, en 9 méhe, des marchandises expédiées on arrive'es
pendant les années cí—dessus
1. Duna — Danube.
Baja, Dunapart —— Baja, guai du Danube . 500468 365517 318879 270744 190.589 88.773
2. Tisza.
Budafok ... 178945 224.790 39.442 69.015 130503 155775 Budapest ... . . . 13,149.695 9,455.507 8,535.146 6,595.433 4,614.549 2,860.074
Dunabogdány ... 274392 100096 274392 100096 —— —
Dunaföldvár ... 249011 181058 169103 134.041 79.908 47.017 Dunakeszi ... 3,568.500 3,763.000 3,568.500 3,763.000 —— ——
Esztergom, Dorog és _ et Almásfüzitő 2,682.481 1,266.89O 2,507.019 870725 170462 387165 Fadd—Tolna ...GönyíiGyőr ... . . . ... 1,181.123270262150419 30021152927170.865 25566918221964.770 249.14221366470.765 99890485.64914.593 31560751.069100
KalocsaoFoktő ... . 134441 133.831 94.398 119.983 40.043 13.848 Komárom ... 1,339.904 1,046.668 41.232 27.414 1,298.672 1,019.255 Lábatlan ... . . . 73.840 120610 73.840 120610 —— ——
Medve ... . . 841250 168.450 84.250 168.450 ,,
Mohács, város és vasút — Mohács, oille
et chem. de fer ... 2,619.847 2,319.255 1,396.944 1,494.855 1,222.903 824400 Nyergesújfalu . . ... . . 34.098 137.202 25.918 135,777 8.180 1.425 PaksSzigetmonostor ... 878161149.520 833.99281.990 878.161128.068 833.99281.302 21.452—- —688 Szob . . . . ... . . . 237518 277676 222167 277.100 15.351 576 Visegrád ... 230336 179908 220264 176908 1.072 3.000 Egyéb kikötők —— Autres ports ... 1,562.041 1,115.758 1,217.437 960541 344604 155217 Együtt —— Ensemble. . . 29,558.25222,672.54620,306.81816,748.557 9,251.434 5,923.989
ben. A külföldről viszont 3'2 millió méler-
mázsa áru érkezett, 22-2%-kal kevesebb
mint 1939—ben.A külföldre feladott árukat rendeltetési
országok szerint részletezve megállapilhaló.
Szeged ... . . . 713130 492.023 201.169 174263 511961 317760 Szolnok . . . . ... 478244 243.919 96.165 140136 382079 103783 Tokaj ... 149727 192021 134326 192.021 15.401 ——
Egyéb kikötők — Aula—68225 _. . ; 941118 459044 223839 328.940 '717.279 130104 Együtt— Ensemble. . . 2,28:2.2I9 138200? 655499 835360 1,626.720 551647 3. Körös.
Békésszentandrás ... . . . 60.250 2.100 3.585 2.100 56.715 ——
Gyoma ... 50.332 —— — —— 50.332 ——
Egyéb ——- Autres . . . ... 88.329 7.922 — . 7.922 88.329 ——
Együtt —— Ensemble . . . 198.911 10.022 3.535 10.022 195.376 — 4. Balaton. ——Lac Balaton
Badacsonytomaj ... . . . 278.163 82.368 278.163 82.368 — —
Fonyód ... 185.984 19.996 185.984 19.996 — _—
Siófok ... 13.144 75.883 13.144 75.883 —
Viriusztelep ... 119.265 48.140 119.265 48.140 —— ——
Egyéb kikötők —— Antres ports , . . . . 402842 314913 402842 314913 —- —— _ Együtt — Ensemble . . . 999398 541300 999398 541300 —— ——
5. Sió . . . ... — 62.389 — 50.591 -— 11,798
Összesen —— Total . . . 33033.780!24,673.264l21,965.25018,185.830 ll,073.530
0487434
hogy az áruk 71'2%-át Németországba szállították, míg az előző évben Német—
ország részesedése csak 65470 volt. A má-
sodik helyen Románia áll, ide ment a
külföldre feladott áruk l7'1%—a. míg az7. SZÓ-m
Arnk megnevezése
Marchandíses
*: Búza — Froment ...
; Reza —- Seigle ... * ... , . _Zab—Aeoine._ ...
Bázeliszt—- Farina de frommt. . ._ . Tengeri 4- Mais . ,
Egyéb szemes takarmány—-Autres grains pour le bétail. ...
Szilas takarmány -— Fourmges (plantes)
graines . .' ...
* Sertés —— Poros . . ...
' ', Jnh —-— Moutons ...
í Baromfi élö —- Volaille vivante . . . . __ Baromfi leölt —— Volaz'lle tuée ...
Z Tojás -— Oeufs ...
! Tej —— Laít ...
* Onkor -—— Sucre ...
Bor —— Vin ...
_; Egyéb italok —— Autres boissens . . .
'_ Egyéb élelmiszerek —— Autres alimmts . __ Dohány —— Tabac ...Tüzífa —— Bois de chauffage ...
Gömbölyű fa —— Bois rends ...
Erdőgazdaság egyéb termékei —— Autres produits forest...
Matiéres premiéres végétales et déchets d'orz'g végétale ...
Kavies, kő —— Caillouze et pierres . . . Mész —— C'haua: ...
Homok —— Sable ...
Tégla -—— Briaues ...
Cement— Oiment . . ...
Egyéb építőanyag —- Autres matériaum de constr. ...
Szén -— Charbon ...
Ásványok, ércek —— Minő-ram: et minerais Nyersolaj, benzin, petróleum —— Euüe
bmte, benzine (essence) et pétrole.
Zsiradékok —— Matiéres grasses . . Mezőgazdasági gépek- Machines agricoles Vas és acél (öntvények) —— Fer et acier (fontes) ...
Egyéb nyersfémek és öntvények— Auto-es Vas— és aeéláruk--0uvmges m fer et en acier Gyári termékek —— Objets fabrigués par des manufactures ...
Egyéb és ismeretlen amk— Autres mar- chandises et celles gut: n 'étaie'nt pas spécif.
ztés forgalomban Erajíc intérímr at
inlernatíonal
3. A kikötókMtorgalma az 1939. és 4949. évükbcn. '*
Mouvement dea marchandises, eu 1939 et 1940 dans les parte hangrais.
Külforgalomban Trajc íntemaíional Belforgalomban
Trajic intévímr
1939 (
' 719467?
2,691.811
Árpa—01316
1,168.629
Egyéb őrlemény —— Autres prud. moulus,
_ Hüvelyesek, magvak —— Légumineuses et;
Ló— Chevauw . . ... , . Szarvasmarha __ Bétes á comes . . . .—
íSó_—-—Sel.- ... '
Növényi eredetü nyersanyag és hulladék
9,581:180 1,529;525
. 10,188:327 1,437:678
Tetöpala —— Ardoises pour toitm—es . . .
45671275 1,415.054 48991580
255231
métauac bruts, autres routes ... '
1,547.849 1,292.619
- évben feladott és érkezett áruk súlya métemázsában ' _p0i48,61i :; mém, des marchandises ezpédíées ou ameáe; W
_ (es années cí—dessus
58.453 _ 33.728 _
12.029 51.348 112.574 61 .402 158.880
18.849 3.997 117.234 24.274 3.906 1.400
78.437 10,181.921 664
1,423.280 382.714 192.482 129.067
16.371 7 ,376.495 5.571
49.757 ,_
19.430 '
19.053 32.692
8.971 ' 111.479
218.503 441.658
9,576'.139 1,520.225
14331085 amen) 3,343'.604
1,329.346
499569 2633358
114 ? ,
151.223 *—
l _
1.617 — 48.757 , 13.244 ' 19.591 '- 81.033 18.859 í
47.948 5.041 579 9.800 1.940 1.841 , 1 .384 21.938 1,223.671 ' 1,411.035
366243 : 1.700 17.905 * 147551 101202 134369 1,164.589 238631 Összesen —— Total. . . 38,088.780 243782642l,965.250
18,185.880hl,078.530 6,487.434
7 .' szám
——509—— 1941
4. A kikötők árutorgalma 1939-ben és 1940—ben országonkint.
Monvement des marchandises, par pays, dans les ports hongrois en 1939 et 1940.
előző évben Románia még 27970 —kal része- sedett a feladásbóll Majd Jugoszlávia kö—
vetkezik 7'5%-os részesedéssel, az előző év—
ben ide az áruknak csak 3'6%—n ment.
A külföldről érkezett áruk 47'3%-a Né- metországban került feladásra, Németország részesedése 1939—ben 55'6%-0t tett. Máso—
dik helyen Románia áll, innen jött az összes áruk 25'1%-n, az előző évben 21'2%-a.
Feladás Érkezés
Származási, illetőleg rendeltetési Marchandises expe'diées des ports Marchandises arrívées aux ports
01""ág 1939 ; 1940 1939 ) 1940
Pays d'origine ou de destination — , , , ,
evben métermazsaban—enamétrtgues
Belforgalom —— Trafic intérienr 10,977.759 9,326.602 10,987.491 8,859.228 Külforgalom — Traűe international:
Bulgária. —— Bulgarie . . . 43.516 58.279 42.069 133.490
Jugoszlávia —— Yougoslavie . 253.630 248.560 871.157 301032 Németország — Allemagnc 4,566.507 2,354.169 2,270,697 1,503.42O
Románia — Roumanie 1,951.849 56667 7 865843 798324
Szlovákia —— Slovagnz'e 65.129 63.288 445.594 439.737
Egyéb -— Autres pays 106.418 15.339 91.121 4.819
Együtt —— Ensemble . . 6,98É$049 3,306'.312 408648] 3,181.122 Összesen — Total général . 17,964.808 12,632.914: 15,073.972 12,040.350
Majd Szlovákia következik a feladások 13'8
%—ával, míg az előző évben részesedése 10'9% volt. Jugoszláviából érkezett a kül- földön feladott áruk 9'5%—a; az előző évi részesedése 9'1%-ot tett. A Bulgáriában fel- adott áruk mennyisége jelentékenyen meg—
növekedett, 1940-ben több mint háromszor
annyi áru érkezett innen, mint az előző évben.Petricheviclx-Horváth Miklós br. dr.
ÁRAK, PÉNZÚG
A magyar nemzeti jövedelem újabb alakulása.
Les variations récentes dn revenu national en Hongrie.
Résurné. Les données présentées dans cette étude relativement a notre revenu national ont été établies sur-tout d'aprés des statistigues de la pro—
duction, sur la base de la méthode objective, con—
nue ;: llétranger, de M. Fellner. Pour 1935—38, elles se rapportent á la Hongrie de Trianon; pour 1939, a; notre territoire augmcnté de la Zone nord, récupérée en vertu de la Ird Sentence de Vienne, et de la Subcarpathie, libére'e en mars 1939. Par la réincorporation de ces régions, notre fortune nationale a été accrue a peu prés de 24.000 km?
et notre population, d'environ 1'7 million d'habi- tants.
' Par suite de Pagrandissement du territoire national et de la production agricole et industriellc, le revenu national de notre pays s'est élevé en 1939 d 4'8 milliards de pengős, dépassant de 23'6%
celui de l'année préce'dente.
Cette augmentation, survenue en un an, indi- gue un vif progrés de notre capacité de produc- tion. Elle doit étre considérée comme importante, surtout si on pense gue la superficie du pays a grandi (Penviron 15% seulement, et le nombre des habitants, a peu prés de 19%. Naturellement, cette
augmentation du revenu national ne tenait pas uniguement a l'accroissement de la production, mais aussi, et pour une forte part, a la hausse des princ, aux conditions diezcistence et a la situation économiaue internationale.
En comparant les chi/Tres concernant nos deux plus grandes branches de production, Pagriculture et liindustrie, on voit gue dans le revenu national, pendant les 10 derniéres anne'es, la part de l'agri—
culture a dépasse' pour la premiere fois en 1938 celle de [*industrie. Cette tendance augmentait en 1939, ott le revenu national provenait pour 45'0%
32
