44 szám. —— 411 — 1928
A GABONAFÉLÉK ÉRTÉKE'.
Valeur des espéces de céréales.
7001 millió pengő
mil/ions depengis ] 1
i
600 D i
son X , I .; , ;
v j
MOO— J , o...-uno Búza—framen/
o..--__) Rozs —Seig/e
300! "? ———.___——___V_
.
V
' 0—0 A**tJa—Urge
._.—'*' zab —A vol/79 A * a 200
.
;
A
; ?
"'A (, ' ' "'n-___ ! .
r_-_Öű-iii---Ú — _, 4!
100 N* ,/0 %
._.—"'
* _cr
WW
__k—m- *** —----9 —t
0
M St511928 (
$ 1923 24 25 25 27 !
mányfélék termésének értéke a két gazdasági év- ben alig változott, ezzel szemben a többi szántó- földi terményeknek, az utónöve'nyeknek és mellék-
terményeknek, valamint a szalmának, a szárnak
és a k—órónak értéke jelentékeny mértékben na- gyobb volt az 1926/2746 gazdasági évben, mint az ezt megelőző évben.
A termésórték megállapítása a járási gazdasági felügyelők által bejelentett termelői árak alapján történik, ezzel a módszerrel az egyes vidékek mi- nőségi air—különbségei országos végösszegben ki—
egyenlítődnek. Az össztermés értéke azonban ki- mutatásunkban jóval kisebb a kereskedelmi for- galomban elért értéknél, ami természetes is, mert a szállítási és raktározási költségek, továbbá a ke- reskedő haszna ebben a kimutatott értékösszegben nem foglaltatik benne.
A pécsvídékí szénmedence termelése.
Production du bassin charbonnier de la région de Pécs.
Résume'. La Hongrie ancienne avait trois régions houilléres: celles des comitats Krassó—Szörény et Brassó, transférées par le traite' de Trianon a la Roumanie, et le bas—
sin de la région de Pécs, situé dans le ter—
ritoire de la Hongrie (Faujourdyhui, plus riche en charbon gue les premieres, mais dlune moindre calorie.
Le premier gisement de eharbon mis ((
jour en Hongrie fut celui, renfermant du lignite, de Brennberg, dans le eomitat Sop—
ron; de'couvert vers 1750, il fut mis en eac—
ploitation en 1765. Le gisement de Krassó—
Szörény a été de'couvert en 1790, et celui de la région de Pécs, en 1807.
' Au de'but du XIXK siecle, faute de che—
mins de fer, de navigation a vapeur et de développement industriel, [temploitation de charbon se borna a satisfaire le peu de besoins locauat. Le développement e'eono- ,migue du pays ne eommenea guiaux en—
virons de 1830, lorsgue le comte Etienne Széchenyi, en fondant le premier grand établissement de la minoterie hongroise, (lui a aeguis depuis une reputation univer—
selle, ouvre, en 1836, la premiere ligne de chemin de fer de Hongrie et gue la creation de la navigation (: vapeur danubienne el
la régularisation du Danube et surlout du Vaskapu (Porte de fer), dues a l'initiative de Széchenyi, permettent a la Compagnie de navigation danubienne, eréée en 1830, (Pas- surer de Ratisbonne jusguta Galaiz, au delta du Danube, le mouvement fluvial des pays danubiens.
Ifouverture de la navigation a vapeur danubienne fut d'une grande importance aussi pour les mines (le eliarbon des en- virons (le Pécs. Comme elles sont situées () peu prés au milieu de la longueur navi- gable du fleuve, la Compagnie de navigation danubienne s'g acguít, en 1852, pour assurer.
les besoins en eharbon des bateluut. an ter- rain minier, mis en valeur des l'anne'e sui—
vante; puis, apres avoir acheve' en 1857 la construction du chemin de fer allant de Pécs () Mohács, vers le Danube, elle a aehete' et mis en exploitation intense, aussi la par- tie-sad du bassin. Encore aujourdlhui, ces mines sont ge'rées par cette Compagnie, tandis gue la partie-norci du bassin, a la limite des eomitats Baranya et Tolna, est
exploite'e par la Société des charlmnna—
ges de Salgótarján, et le gisement de Komló, situé au milieu, par le fisc. * u
Sur la production du bassin charbon—
nier de la région de Pécs, les statistiaues
4. szám.
officiels de Hongrie nous renseignent d partir de 1861; la production des aunées antérieures peut étre établie en partie par estirnation, en partie (fapres [es publica- tions statistigues autrieliiennes (ces
nicres peuvent servir de source pour la période décennale de la guerre d'iudépen- dance contre l'Autriche (1848————— 1849) et pour celle ayant suivi la (léftllle). Par ces docu- ments, on peut établir ((ne de 1807 ("1 la fin de 1927. [a production charbonniere de la région de Pécs (( été de 412'5 millions (le (]
(en 1927, 7'8 millions de (1), et gue c'est en 1905) (pfelle a atteint le maximum (S)—7
millions de (1). En 1861-0—1917, le bassin a
fourni en (plantite' (it % (le la production houillere de la Hongrie ('en valeur, 5376 . Par rapport () la production mondiale, le rendement (les 121 annecs envisagées ('412'5 millions de (1) es! inzinime. Copen- dunt. au point de vue de la vie écononligue hongroise, le charlmn de Pécs (( toujours été (Pune grande importance. (jelle-ci est dlautant plus grande (": présent gue la liouille de Pécs est le seul etiarbon de haute ealorie de la Hongrie, (pri est obligée (Pen impor—
ter eonstamment. Aussi, le pays fut extré- mement atteient du fait gue (Pane part, malgre' la convention rnilitaire de Belgrade, les mines les plus eonsidérables de la ré—
gion ont été ocenpe'es, de 1919 d 1921, par les Serbes, et guta, (liautre part, le traité de Trianon obligea la Hongrie () livrer, pen—
dant 5 ans, de la houille de Pécs d ltEtat Serbe—Croate—Slovene. Par suite des liv- raisons ainsi effectuées, liéconomie de [a Hongrie a été privée de 1119 millions de (]
de ehorbon, enoiron'la production diune année' et demie du bassin (le vala région de Pécs.
*
A kösze'nbányászat a bányaművelésnek egyik fiatalabb ága. Hazánkban és egye- bütt egészen a 18. századig a gyér népesség a fát használta úgy az ipar, mint a kohá- szat és a háztartástüzelőanyagának. Az ipari fellendülés és a karöltve járó közleke—
dés tökéletesbülése voltak azok az okok, amelyek a nagyobb fűtőérték után kutatva
a kőszén alkalmazására vezettek, s a hata!-
mas tőkebefektetést igénylő kőszénbányá- szatot létrehozták.
Hazánkban 1750 körül fedezik fel elő—
szőr a kőszenet, a sopronmegyei Brennber- gen; 1780-ban a komárommegyei Zsem—
lyén (ma Vértessomló), 1790 körül Resi—
eán és Stájerlakon, 1807 körül pedig Pé-
———412——
;,ler- ,
*19é8
esett állapítják meg a szén jelenlétét. Az 1807. évvel tehát felt'edeztettek Magyaror- szág legl'ontosahl') t'eketeszéntelepei: az oravwai bányakapitányságl'loz tartozó krassó—szörénymegyei
a 1;)éesvidéki
telepek, valamint szénterület. Az ország har- madik, legkisebb t'eketeszén-területe, a brassóvidéki jóval később állapíttatott meg.
A krassó—szörénymegyei telepek Ber- zászka. Drenkova, Hesiea, Domán, Stájer—
lak. Anina községek, a brassóiak Keresz- tényt'alva és Feketehalom községek határá- ban terülnek el. Ezeket a*szénterületeket a trianoni béke] Magyarországtól elszakí—
totta, s Romániának juttatta.
A pécsvidéki szénmedence, egyetlen megmaradt l'eketeszén—vidékünk, három részre tagozódik: a déli szénterületre Pécs város, Meesekszaboles, Somogy, Vasas és Hosszúhetény községek határában, az északi szénvonulatra Baranya és Tolna vármegyék érintkező határvidékén Ma—
gyaregregy, Kárász, Vékény, Császta, Szászvár, Máza, Váralja, Kis- és Nagymá—
nyok kömégek területén. E két nyugat—ke—
leti irányú szénvonulat között fekszik a harmadik szénterület Komló (s Budafa községekben.
A legrégebben észlelt lelőhelyek közül egyelőre a brennbergi szénmezők rendsze—
res bányászása indult meg (1765-ben). De az ország belsejében, tehát Pécs környékén is, a felvevőipar hiánya, a szállítás nehéz—
ségei és költséges volta miatt a gyéren ki—
bányászott szén csak a helyi szükségletre számíthatott.
Gróf Széchel'iyi István tevékenvségének hatása alatt végre 1836—ban megnyitották az első vasutat, létrejött az első gőzmalom, megindult a dunai gőzhajózás. Az ország gazdasági vérkeringésének megindulását ja—
lentik ezek a tények, s csak ettől kezdve volt várható, hogy a magyar szénnek, mint .a magyar gazdasági organizmus táplálé—
kának kelete lesz.
Amint a közgazdasági életünknek alig
van ága, ahol Széchenyi csodálatOS zseni—
jének kezdeményezését ne éreznők, úgy a pécsvidéki szénbányák intenzív üzembe—
vétele is neki köszönhető.
E területen ugyanis a XIX. század első évtizedében 1840—ig a kincstár bányászko—
dott. Papp Károly nagy monográfiájában 1)
1) A Magyarbimdalom vasérc- és kőszénkész—
lete. 964 ). térkép. Budapest. 1915. Franklin.
4, szám.
_— 413 _
1928 a kezdettől fogva ezideig kibányászott szénmennyiségét 1,409.500 métermázsára teszi.
Ettől az időtől kezdve magánosok gazdál- kodtak, termelésük azonban, melynek nagyságát alább kíséreljük meg értékelni, egészen jelentéktelen volt. A bányák belter- jes üzeme csak akkor indult meg, amikor az Első Dunagőzhajózási Társaság, a ket- tős monarchiáu-ak jó ideig legnagyobb szénfogyasztója, az 1852-ben megvásárolt első bányatelkét a következő évben, tehát 1853-ban művelni kezdte. E hajóstársaság életrekeltésében Széchenyinelc oroszlánré—
sze volt, de különösen fontos volt a szerepe az Alduna, a Vaskapu szabályozása révén a vállalat fellendítéséhen, mert így vált le—
lietővé, hogy a Társaság hajói Regensburg és a Dunatelta: Galac közt bonyolíthassák le a forgalmat s vasutak és versenytárs híján, egyelőre szinte monopolizálják a dunai államok forgalmának intézését.
A hajók fűtéséhez a Társaság kezdet- ben részben brennbergi, részben délma—
gyarországi (oravicai) szenet használt. Ez utóbbi szénnek legnagyobb ugyan a fűtő- értéke az összes magyarországi szenek kö—
zött, de a' Duna vonalához való szállítása rendkívül költséges volt, a báziási vasút—
vonal tervezett kiépítése pedig meghiusult.
így a Társaság figyelme a pécsvidéki bá-
nyák felé irányult, amelyek a hajózási vo- nalnak mintegy a közepén, közel .a— Duná—
hoz feküsznek, s a mellett termékük kalo—
rikus érték tekintetében is rögtön a dél—
magyarországi szén után következik. A - széntermelés intenzív megindítása azonban itt is csak abban az esetben lehetett rentábi- lis, ha a bányákat vasútvonallal lehet ösz- szekötni a Dunával. Minthogy a Társaság a pécs-mohácsi vasút építésére az enge- délyt előrelátóan még 1853—ban megsze- rezte, 1854-ben kiépíti a Bányatelep—Úszögi szárnyvonalat, 1857 május hó 2-án pedig
az Úszög—Mohácsi fővonal nyílik meg.
A vasútvonalra támaszkodó, nagy tő- kével rendelkező vállalattal szemben az egyes bányák nem képesek versenyezni. A vállalat emellett kezdetben csak saját üze- mei részére termeli a szenet, amiáltal a se—
lejtes minőségűnek is biztos piaca van, míg a szomszédos kis vállal-atok csak a legjobb minőségű szén elhelyezésére számíthatnak.
Uzemüket tehát részben beszüntetik, rész- ben csak veszteséggel folytathatják. Ter- mészetes tehát, hogy a Társaság részint
bérlet, részint vétel útján lassan—lassan ke- zelésébe veszi a medence déli bányáit.
A Társaság fokozatos térfoglalását élén—
ken' * visszatükrözik a DGT. kezelésében levő" bányák termelési adatai. Az első év- ben, 1853-ban még 22.628 (; szén termelte- tett, 1854—ben és 1855-ben 43.680,'illetőleg 70.402 (1, 1856-ban 125648, 1857-ben 203.347, 1858—ban már 030327 (1, az 1859.
évi termelés pedig már meghaladja a mil—
lió métermázsát (1,021.617 (1).
A DGT—nak a pécsvidéki kőszénbányá— ' szatra gyakorolt hatása megmérhető, ha termelési adatait a szénmedence termelésé- nek alakulását jellemző adatokkal össze—
vetjük.
A 40-es és 50-es évekről összefüggő sta—
tisztikai adatokkal ugyan nem rendelke- zünk, néhány évnek a termelése azonban a bécsi K. k. statistische Zentralkomission ,,Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie" c. kiadványából megállapít- ható.
E forrásmunka szerint a pécsvidéki szénmedencék termelése így alakult:
1841-ben 132.595 bécsi mázsa : 74 075 métermázsa 1842—ben 117.203 ,, ,, : 65 477 ,, 1843-ban 140924 ,, ., : 78.728 ,, 1844—ben 121.572 ,, ., : 67.917 ,, 1855-ben 691.100 ,, ,, : 386089 ,, 1856-ban 866191 ,, , : 483 906 ,, 1857-ben 1,062.110 ., ., : 593358 ,, 1959—ben 2,395.843 ,, ,, : 1,338.460
1855-ben a kezdet nehézségeivel küzdő Társaság az összes termelésnek tehát vala- mivel több, mint 1/.;-át szolgáltatta, 1856-
ban és 1857-ben már mintegy 1/3—át, 1859-
hen pedig az évi termelésnek több mint % része a DGT-ra esik. S amíg ezekben az években a medence többi vállalatai együtt—véve állandóan 300000 c; körüli mennyisé- get bányásztak ki évente, addig a Társaság már a hetedik üzemi évében túlhaladta a' millió métermázsát.
Ettől kezdve a pécsvidéki szénmedence termelését a DGT. termelési viszonyai de—
terminálták, ezekre viszont különösen a 70—es évek közepéig, amíg a Társaság a ki- termelt szenet tisztán maga használta fel, a Társaság folyamhajózási üzlete volt döntő befolyással.
Hogy a pécsi szénmedence termelése elsősorban a DGT. bányák hozadékának a függvénye, elegendő két kiragadott példát idéznünk. A táblázatunkból megállapítha-
4. szám. ,_
tóan a pécsi szénmedencéből az 1861—- 1898. évek alatt 170'4 millió métermázsa szén került ki. Ebből a Társaság bányái—
nak részesedése 1396 millió (1, vagyis 82%.
A legújabb adatok szerint az 1924—1926.
években- a szénmedence termelése 23'8 mil—
lió métermázsát tett, amiből a DGT. bá-
nyáira118 millió (1, tehát 85% esett. A pé—
csi szénmedence termelésének 8—9 tized—
részét tehát állandóan a társasági bányák szolgáltatták.
A medence termelése a DGT. bányászati tevékenységének bekapcsolódásától kezdve egyenes vonalban emelkedik. 1864-ben már eléri a 2 millió métermázsát, 1870-ben a 3 milliót, 1873—ban azonban az emelkedő vo.
nal megtörik: az ebben az évben kitört nagy gazdasági válság, mely a túlhajtott spekuláció következményeképen a szom—
szédos Ausztriából indult el pusztító út- jára, s rázta meg a magyar gazdaság épüle—
tet, természetszerűen kihatott a bányásza—
tunkra s évekre visszavetette fejlődésében.
A válságból való felocsudás csak a 70—es évek végén kezdődik, s 1880-ban Pécs kör—
nyékén már több mint 5 millió métermá—
zsa szenet bányásznak ki. Az 1882. évi ki—
sebb gazdasági válság szintén nyomot hagy a medence bányászatának történetében: a termelés 5 millió (1 alá hanyatlik. Súlyo- sabb következményekkel jár a Romániával szemben 1886—ban kitört vámháború, mely egyrészt elmélyítette'a hazai ipari pangást, másrészt pedig a Duna-forgalmat bénította meg s ennek csökkenésén keresztül vissza- hatott a [)éCSl szénmedenee termelésére.
1889—től kezdve a termelés rohamosan emelkedik, a 90—es években éri el a növe- kedés a legnagyobb sebességet.
Ezekben az években a Máv. már tekin—
télyes fogyasztója a pécsi szénnek, melyet különösen a hegyi pályák (fiumei vonall
forgalmának lebonyolításánál használ. A Máv által évente felhasznált vpécsi szén mennyisége a 90-es években már másfél—
millió métermázsát tesz.
1900-ban a termelés már szinte a csúcs- pontját éri el 96 millió métermázsával.
Ez év kitűnő termelési eredményére az általános gazdasági virágzáson kívül nagy—
ban befolyással volt: azonban .a rajtunk kí—
vül álló okok összetalálkozása: az osztrák bá—
nyászsztrájk, az angliai szénhiány, a Duna- államok jó termése következtében rendkí- vül élénk hajózási forgalom. így természe—
tesnek kell találnunk. hogy a következő
414 —— HÚS"—
évben a külső okok elmaradása folytán a termelés némileg visszaesik, e hanyatlást azonban állandósította, sőt növelte az 1902-ben megindult általános ipari pangás és fokozta az 1905. és 1908. évi bányász- sztrájk. A termelés depressziója ,csak az 1903. évben akadt meg rövid időre, ismét a Dunahajózás fellendülése következtében.
Az ipari pangás megszűntével, amely az állam iparfejlesztési politikájának megin- ditási évére, 1907—1'e tehető, a 900—as évek végétől az utolsó békeesztendőig, 1913—ig a bányászati tevékenység is intenzív s 1909—ben, Bosznia—Hercegovina annektá—
lásának évében a vasutak fokozott mér- tékben való igénybevétele következtében éri el maximumát 9'7 millió (1 szén kiter- melésével. Ez az év egyébként is említésre méltó időpont a pécsi szénbányászat törté—
netében: a komlói bánya üzemét ebben az évben vette át a m. kir. kincstár.
A Világháború kitörésének évében a hadköteles bányászmunkások hadbavonu- lása következtében, de még inkább a DGT összes üzemeiben két hónapon át tartó sztrájk folytán a termelés 7 millió méter- inázsára csökkent, az 1916. és l917. évek termelési eredményei azonban, amelyek az utolsó békeévek termelését felülmulják, világosan mutatják azt az erőfeszítést, ame- lyet a Pécsvidék bányászai az élet—halál harcát vívó nemzet gazdasági ,,Hinter—
land"—jának biztosításában részt vettek. Ez az erőfeszítés tartott az utolsó háborús év- ben is, egészen az októberi eseményekig:
az 1918. évi termelés 164320?) métermá—
zsával alig maradt el az első teljes háború-s év (1915) 7,992.068 métermázsás termelése mögött.
Az 1918. év s ennek következménye, a trianoni béke, feketeszénbányászatunk történetében is szomorú dátum. A földraj—
zilag egységes és oszthatatlan Magyaror- szág feldarabolása a Krassó—Ször'ény- és Brassó—megyei széntelepeket Romániának juttatta, a csonka országnak így csak a pécsvidéki feketeszén maradt meg. S ettől az időponttól kezdve a pécsi bányák köz- gazdasági jelentősége is megszokszorozó—
dik: csökkentik azt a veszedelmet, hogy amint Olaszország és Anglia példája mu- tatja, függő viszonyba kerüljünk a ben- nünket feketeszénnel ellátó államokkal szemben.
Ehhez az időponthoz érve néhány szó!
val vázoljuk, mit jelentett a pécsvidéki
M A G Y A R O R S Z Á G É S A P É C S I S Z É N M E D E N C E F E K E T E K Ö S Z É N T E R M E L É S E
ProductiondehouilledelaHongrieetdubassmdePéc 1;mdhó—m////:,—/J'JJ rurszipnyapant/ameMmM mud/: Pecsvszénmedence 8555101:Pét: o————-———o A''.Pecs;szenmedenze19/7554; -Aszemmegszenasglauva"Vess.karnyékvhánytanmesenem]; lamama/lanHamines.vesEVM/romEEPecs,ayan/érevam/auspar/es5erües 231056789123L56789123455789123a5578912356789123456789'123455 1861187018801890190019101920'192729*
4. szám. ——-416— 1928
Magyarország és a pécsvidékí szénmedence feketekőszéntermelése 1861—1926—ig.
Production houiltére de la Hongrie et du bássin de charbon de la région de Pécs, 1861—1926,
A fekete kőszéntermelés —— Production houíllére A fekete kőszéntermelés —— Production houillére Év menmisége —— gnanlíté értéke —— valeur É mennyisége — gnantt'té értéke _ valeur
, Magyar Pecsvidéken Magyar— Pécsvidéken v, Magyar- Pecsvidéken Magyar- TPécsvidékun
Annez országon dans la rég. orszagon dans la rég. Annee országon dans la rég. országon dans la rég.
m Hongrie de Pécs en Hongrie de Pécs en Hongrie de Pécs m Hongrie de Pécs
métermázsában _ g ,l—f— ' P "l.—pÉnEgÉM—m_—— métermáZsában _ g P — pengős ! 1861 2,577.196 1,643.80 1930/1416i 1,028 367 1897 11,450.464 7,468.869 14,279.139 8,170.056§
1862 3.242999 1,820.59 2,509.687 1,197.125 1898 12 766795 8,057.919 15,646.306 8,908.580 1863 8.404073 1,987.l97 2870 552 1,246.433 1899 12,708.554 7,931,892 15,421.791 8,666.836 1861 3,494.950 2,125.161 2572 681 1,485.515 1900 14,470 465 9,588.679 17,677 993 10,824 474 . 1865 3,615 -26 2.080 322 2 869.868 1,456,217 1901 13,652.69—1 8,917.431 16,892.125 9,936.688 1866 4131 739 2,240.013 3,266 234 1,6714828 1902 11627 850 7,361.131 15,127.985 8,201.096 1867 4_064.826 2,052.091 3344 964 1,444.315 1903 12,334.099 8,370 620 15,310.882 9,191.008 1868 4,975.464 2,557.650 4,656.641 2,1 11.162 1904 11,553.201 7,394.179 13,775.534 8,283.607 1869 5,J61.048 2,781.589 4,262,977 2,021 305 1905 10,880 866 6 534907 131145729 7352 142 1870 5,517 019 3,203.888 5,2 75.854 2,701.804 1906 12.377298 7,795.815 15,270.519 9,099_881 1871 6,416.588 3.874.08l 6,634.476 3.711.465 1907 12,741.595 8,104.471 17,058.182 10,391.112
1872 6,795.229 4,072 401 7,609.174 4269748 1908 12,104.417 7.517240 18,674.419 10,552.652 1873 7,064.757 4,040.69( 8,51.v 546 4,273.448 1909 13,974.243 958582? 20,816.599 12,784.530
1874 6,439 338 3,702,401 7,395.250 3,763.732 1910 13,021 028 8,660.619 1 ',826397 11579959 1875 6516 675 3,291.960 6,949 622 3,125.274 1911 12,901.822 8,507.631 17,938.178 11.742.739 1876 6,518.767 3,665.971 7,676.454 3,823,860 1912 13,024.046 8,531.151 19,587.709 12,054.563 1877 7,024.'_'43 4,218.582 8,874.227. 4,412.009 1913 13,199.185 8,647.260 21,305.910 12,522.596 1878 7,162.40t 4,660.450 8.968360 4,895.451 1914 11,1.':8.367 7,082,880 18,651.217 10,764.77 ; 1879 7,097.333 45659347 8,969.218 4,628.H34 1915 10,972 546 7,992.068 20,338.355 10521437 1880 8,35 1.508 5,280 449 9,974.165 5,486.285 1916 12,041.227 8,853.778 28,697.567 11,716.10"' 1881 8,802.520 5,282.258 9,788.170 5,054.886 1917 12,173.990 8,780.018 49,646.582 11.699.305 1882 8,342,611 4,946.544 8,917.336 4,199 020 1861—-
1883 9,264.015 5,466 724 9,982.846 4,824.486 1917 ?
1884 9,707.035 5,867.310 10,420.691 5,117.721 öÉÉtZa-l— 526,622.183 326321 80? [681,597.872 36?,160.37 ? '.
1885 9,711.918 5662868 lül—62.545; 5,209.157 1918 1) ! 7,647.203 H ,) * 18,894.554
1886 8,766.o39 4,720 373 10,236.49.1 4,465.322 a ; 3 ,
, _ 1919 )1,426.429 4.592.120
1887 8,035v836 464838: 8,937.991 4,354.338 . 3 3 . .
, , , , , 1920 )1,669.353 2,411.656
1888 833960) 457399! 9,609.138 4,438.588 1921 7 255 947 18 495 597
1889 9,601.415 5,105,650 10,574.162 4,958.943 1922 8.565-767 19'571'147
1890 10,199 687 5,940.617 10,972.075 5,518.265 ; , ') , ' 2) ' ' —
_ 1923 7,930.746 21,696.408
1891 10,546.832 6.188984 11,869.481 5,655.l20 , ,
_ , , - 1924 7,443 941 25,699_884 ,
1892 10,870.956 652492; 12,319.269 6,478.360' :
, , 192; 8,050.499 23,227.115 _
1893 10.169872 5,875.976 11,33o.167 6,376.191 1926 8 269 061 21 486 906
1894 10,673.796 (S,/431669 12,909.469 6,794.84l 1861-— ' ' ' ' '
1895 10,974 674 6,717.673 13,405.978 7,320.128n 1926
1896 Ubi—58.038 7,172.93 13,865.535 l,733.l94 össz.l—— 384880748 518,235.4H
toia
1) Az 1918. év országos termeléséről nincs adat. —-— Il rüy a pas de donnée sur la production du pays en 1918.
') Az 1919—1926. években az országos termelés adatai azonosak a. pécsvidéki termelés adataival. ——
Pour 1919—1926. les données de la production de la Hongrie sont identigues avec celles de la production de la région de Pécs.
') A szerb megszállás alatt volt pécskörnyéki bányák adatai nélkül. —— Sans les mines des environs.
de Pécs, ayant été occupées par les Serbes.
szénbányászat az integer Magyarország szempontjából.
Táblázatunkban összeállítottuk külön Magyarország és külön a pécsi medence feketeszéntermelését attól az időponttól kezdve, ameddig statisztikai adatgyüjté—
sünk visszanyúlik, tehát 1861—től. Megálla—
pítottuk a termelt szén mennyiségét és ér- tékét az 1917. év végéig. (Az országos adat- gyüjtés az 1918. évről már nem volt lefoly- tatható.) E táblázatból kitűnik, hogy a 67
év alatt Magyarország összesen 526,622.183 métermázsa feketeszenet bányászott ki, amely mennyiségből 326,621.802 métermá- zsa esett a Pécskörnyéki bányákra. Vagyis a pécsi szénmedence bányászta ki az or—
szág feketeszén termelésének 62% —át, csak—
nem kétharmadrészét. Ebből viszont az kö- vetkezik, hogy a Pécsvidék széntermelésé—
nek alakulása mindenkor irányítóan befo—
lyásolta az országos feketeszéntermelés;
eredményeit. S grafikonunk termelési vona-—
4. szám.
lát nézve tényleg megállapíthatjuk, hogy az országos széntermelés alakulása szinte év—
ről évre hűen követi sokszor nemcsak irá- nyában, hanem méreteiben is a pécsi me- dence hozadékváltozásait. V
A 67 év alatt kitermelt feketeszén
értéke az országos termelésnél 681,597.872 pengőt, a pécskörnyékinél 362,160.379 pen—
gőt tett, az előbbi érték 53%—át, tehát va—
lamivel több, mint felét. Hogy a pécsi szén értékrészesedése jóval alatta marad a meny—
nyiséginek, a pécsi szén kisebb kalorikus értékének, tehát olcsóbb voltának a követ- kezménye.
*
Az 1918. év végén a szerbek a belgrádi katonai egyezmény ellenére Pécset s a köz- vetlenül Pécs közelében fekvő DGT bányá—
kat megszállották. E szerb megszállás em- lékét őrzik azok az adatok, amelyek a me—
denee meg nem szállott bányáinak 1919.
(és 1920. évi termelését 1,426.429, illetve 1,669.353 métermázsában tüntetik fel. E megszállás következtében a nemzeti létünk talán legszomorúbb két évében 3,106.600 (1919. év), illetőleg 4,738.500 métermázsa (1920. év) mennyiségű és 6,803.4OO P, ille- tőleg 10,993.320 P értékű pécsi szén vona- tott el a magyar fogyasztók elől, abban az időben, amikor a tüzelőanyaghiány a ház—
tartásokat az útszegélyező fák kivágására kényszerítette. Az 1921. évi termelés tekin- télyes része, bár táblázatunkban szerepel, szintén a szerbeké lett, mert a megszállott területeket csak mintegy 3 év után, 1921 augusztus havában ürítették ki, mintegy 1.153 millió jugoszlávkorona kárt okozva Pécs városának s 601 milliót Baranya vár—
megyének. _
A trianoni békét létrehozó szellemre jel- lemző, hogy a feketeszénbányáinak tekin- télyes részétől megfosztott, mindenkor fe- keteszénbehozatalra szoruló csonka orszá- got a háromévi szerb megszállás után is í'eketeszénben fizetendő jóvátételre köte—
lezte a Sz.—H.-Sz. állam javára. E jóvátételi kötelezettség 5 éven keresztül napi 88 va- ,gón, illetve az 1921. dec. 13—tól 1923 febr.
28-ig terjedő időszakban napi 100 vagón szén szállítását követelte minden munka- nap után. E teljesítés 1926. szeptember 12-én lejárt, miután 11,S98.900 métermázsa szén vitetett ki jóvátétel címén az ország- ból, tehát a pécsvidéki szénmedence mint—
egy másfélévi termelése.
A medence termelési viszonyai az 1919.
—— 417 __-
1928évben 5 az 1920. év egy részében, a mun—
kások teljesítőképességének csökkenése következtében s annak folytán, hogy a bá—
nyaüzemek fenntartásához szükséges anya- gok az 11. n. utódállamok elzárkózottsága- miatt nem voltak beszerezhetők, rendkívül kedvezőtlenek voltak. E gátló okok 1921- ben azonban megszüntek s az inflációs idő alatt eszközölt hasznos beruházások segítségével a termelés 1922-ben már az utolsó békeévek színvonalán mozgott. A szanálás kezdetén beállott ipari pangás, az 1924. évi 31 napos sztrájkkal súlyosbítva érezhetően csökkentette ugyan a termelés mennyiségét (7'4 millió (1), de az 1925. évi termelés már a 8 millió métermázsa fölé emelkedett, az 1926. évi pedig a féléves an—
gol szénsztrájk következtében elérte a 813 millió métermázsát. Ebben az évben az an- gol szén elmaradása következtében Olaszor- szágba is szállítottunk ki pécsi szenet,,e kapcsolat állandósítása azonban, a sztrájk befejeztével az angol verseny folytán nem
volt lehetséges. így az 1927. évi termelés
sem volt az előző év színvonalán tartható:
visszahanyatlott 7,841.543 métermázsára.
*
A pécsi szénmedence bányáit ma két részvénytársaság és a m. kir. kincstár tartja üzemben. A déli bányák Pécs körül a Dunagőzhajózási Társaság, az északi bá- nyák, Baranya és Tolna vármegyék hatá- rán a Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. keze—
lésében vannak. Ez utóbbi részvénytársa- ság a bányákat 1925-ben fúzió révén vette át az Esztergom—Szászvári kőszénbánya r.—t.-tól. Komlót viszont a kincstár tartja üzemben. A szénmedencében alkalmazott bányamunkások száma 1926-ban 4.772 volt.
A bányák műszaki felszerelése .a bányá- szati technika mindenkori fejlettségének megfelelő magas fokon áll. A gőzerő az üzemben mindinkább háttérbe szorul s a gazdaságosabb és üzembiztosabb villamos—
energia és sűrített lég expanzív ereje he—
lyettesíti.
A pécsi szén hazánk egyetlen kokszol—
ható szene. A DGT már 1860-ban létesített kokszkemencéket. Az előállított kokszot kezdetben a stájer, később a magyar és bosz—
niai vasgyárak használták. A kokszoló az üzemét az 1910-es években beszüntette.
Ugyanez a vállalat már 1867-ben bri—
kettgyárat létesített, a porszén értékesítése.
céljából. Brikettgyára ma is üzemben van. '
4.szám. —- 418 -— 1928
már
Energiagazdasági szempontból nagy 3. Az 1845—1847., 1850. évek terme-
l'ontosságú, hogy a bányaüzemek'a szállí— lése (becsléS) — - - - - ,' 280000 tást nehezen bíró, kevésbbé értékes szenet 4— AZ 1851—1854 évek termelése ' villamos erőközpontjaikban elektromOS (becSIÉS) - - . 800.000 áram előállítására fordítják. A pécsi szén- 5- Az 1855—1857— évek termelése
medencében három elektromos központ (osztrák statisztikai adat) - 13463-353
van: a DGT-é Pécs határában, Újhegyen, 6. Az 1858. év termelése (becslés) 900000,
21 m. kir. kincstáré Komlón, a Salgótarjáni 7- AZ 1859- év türmelése (osztrák sta-
kőszénbánya r.—t.—é Máza és Szászvár köz— tiSZtikai adat) - — 1338-460' ségek határán. Az utóbbi vállalat Tolna 3- Az 1860- év termelése (beCSIÉS) 1,480-000
vm_, a DGT Baranya és Somogy vármegyék 9. Az 1861—1926. évek termelése (a
árammal való ellátását tervezi, Komló pe— magyar hivatalos statisllikaiada- —
dig 58 km-es távvezetéken 1927-ben már tok szerint) . . 384,sso.74a
Baját látta el árammal. E három erőköz- 10— Az 1927: év termelése (ideiglenes
pont 1926-ban 11 darab összesen 30.370 adat) - - - — - - - - 1841-543?
kiloVoltAmpere teljesitőképességű 3-fázisú 11- AZ 1899— éVig termeli 25950-000 (1 " _ generátorral 334 millió kiloNVattóra ára- kOkSZ szénegyenértéke 1) 33933'000'
mot termelt 12. A szerb megszállás alatt állott bá—
* nyák l919. és 1920. évi terme-
lése 7,845.100
Arra vonatkozóan, hogy a pécsvidéki szénmedence az 1807. év óta lefolyt 121 év alatt mennyi kőszenet termelt ki, pon- tos st-atisztikai adatokkal nem rendelke-
zünk. A hivatalos statisztika csak 1861-től
kezdve tud erről felvilágosítást adni, az előző évek adatai hézagosak.
Tekintettel azonban arra, hogy az 1859.
év az az év, amelytől kezdve a medence termelése számottevő, a 121 év összes ter- meléséhez viszonyítva semmiesetre sem követünk el durva hibát, ha a korábbi meg—
levő adatok hézagait becslés útján próbál—
juk pótolni.
Az így kiegészített adatok szerint a me—
denee termelése a következőképen alakult:
l. Kincstári bányászat eredménye (1 l_807——1840—ig (Papp Károly
adata) 1.409.500
2. Az 1841—1844. évek termelése
(osztrák statisztikai adat) 286.197
A szénmedence összes termelése: 4l2,457.901
A pécsi szénmedence tehát a 121 év' alatt 412 és fél millió métermázsát termelt, ki. Világviszonylatban alig számbavehető mennyiség, hiszen pl. az Amerikai Egyesült
Államok az 1927. év egyetlen hónapjában
többet, 454 millió métermázsa feketeszenet hoztak a felszínre s a kis Belgium is, az 1927; évi mintegy'270 millió métermázsás termelést véve alapul, másfél év alatt ki—
bányássza ezt a mennyiséget, nekünk azon- ban rendkívül nagy érték, mert minden atómjához magyar verejték tapad s minden kalóriája a magyar nemzet erejét növeli.—
Pap László dr.
1) Az 1900. évtől kezdve a széntermelésre vo—
natkozó hivatalos statisztikai adatok a kokszolásra felhasznált szén mennyiségét is magukban fog—
lalják.
A fagyasztási adó alá eső cikkek termelése és forgalma.,
Production et mouvement des articles soumis aux contributions indirectes e'n Hongrie.
Re'sume'. Au cours de la période commencée au Ier septembre 1927, la production et le mou- vement des articles soumis aux contributions in—
directes présente une certaine progression par rapport () la période correspondante de Pannée préce'dente. Les dímínutíons, constatées gú et lá, ont été insignifianles.
*
Cukor. A mult év szeptember l-töl számított gazdasági év termelése (1'70 millió (;) valamivel meghaladta a mult év megfelelő időszakának ter—
melését (*1'61 Emelkedett a fogyasz-
tás is.
millió g).
Sör. A sörtermelés a folyó év első három hó—
napjában júval nagyobb volt, mint a mult év első negyedében, de a korábbi hónapokuak a malt évinél gyengébb teljesítménye miatt a szeptember l-től számított időszak eredménye (328 ezer hl.) mögötte maradt az előző évi eredménynek (339
ezer hl). ' V '
Benzin. A benzintogyasztás jelentékenyen nö?
vekszik, különösen márciusban igen nagy, A tár-
