A középeurópai mezőgazdasági együttműködés problémája

; e MEZÖGAZDASÁG e

.com-..na...-n...—n.o-an.-no..-nun-nunnnpuca-n-nnnocu-n.o-nn-

A középeurópai mezőgazdasági együttműködés problémája.

Le problems de la coopération agrácole des pays (lEurope ceritrale.

Résume_ Traitant une guestion redevenue tfaetualité ('es derniers temps, l'ietua'e debate pur un aperyu denseinble de i'agrit'rulture de l'Europe ceutrale. Apres avoir exposé les iacteurs particu—

liers de la situation ayricole déíavorahle des pays danubíens proprenzent dits —— Hongrie, ÁLIfI'iL'ltl?, Tche'co—Slovaguic, Yougoslavie, Roumanie — et les conditions agríeoles desdits eing pays, ainsi gue des pays voisins o'u bassin danubien —— Bulgarie, l'o—

logne, ltalie, :lllemagne —— ["auleur établitt pour difiérents Etats et de grandes regions e'conomitlues, [e bilan du rendement et de la consommation des produits agrieoles. li indigue ove, dans les pays im- portateurs de tels produits, la consommation par habitant' étant peu considérable, l'importution pourrait étre augmentée. (]omparativement aux au—

tres pays producleurs, les pays danubiens Ifont pas de grands excédents de ee'réales, mais la production et llexportation y pourraient étre considérahlement développées si les pays de l'Europe aelietaient avant tout des céréales danubiennes. Llauteur établit gael serait le bilan des principaux produits agrieoles dans le cas d'une coopération econornigue des pays danubiens. envisageant cette coopération pour la Hongrie et PAuIriehe, pour la Hongrie, llAutriche et la Tchéco-Slovaouie, pour la Hongrie, [*Autriche, la TcIléco—Slovaouie, la Yougoslavie et la Roumaine, pour ces cing derniers pays, la Bulgarie et la Pologne, ainsi ove pour tous ces pays—lá el l'ltalie et ItAIle- magne. Le bilan des disponibilités de produits agri—

(roles est actif dans les eino pays danubiens, et passif dans les neuf pays de lflfurope centrale. On voit, entre autres, par les données réunies par I'auteur, gue les eing pays danubiens ne peuvent couvrir gutun dixiéme des besoins en froment, re- présentant 160 millions de ((, des autres pays de l'Europe Les pays danubiens producteurs de froment de'sirent, naturellement, gue les Etats inr portaleurs de l'Europe ne rnetlent pas dtobslacle a Pimportation de leurs ezreédents de froment, d'ail—

leurs peu considérables par rapport a la production mondiale, et lju'ils (lehetent en premier lieu du froment europeen. Aetuellemenl, par rapport aa'r proportions de la production et de la eonsoviolation, les paijs danuliiens n'ont one de petits e.tcérlenis;

exportaldes des principauzr produits ayrieoles. soul en ce (lui concerne Forge, mais leur capacité (l'expor- tation pourrait etre aug/mentét? considerablenlent.

Entre les di/í'órents pays, la possibilité d'eel'zanges est supe'rieure () ee aue montrent les données: (Pest la consommation par llalriiant (lui indiaue dans anelle mesure on ponrrail augpnenter les echanyes. En ter-

minani', l'ruiteur, erposanr la politigue agrieole de differents pays, fait eonnaítre les mesures prises ou envisagees par eux a (et égard, ainsi aue les dis—

positions des accords internationaur relatifs a ce sujet. Une therapie locale ne saurait remedier a la situation, et le systéme protectionniste ne ferait gifaugmenter le mal. Les tendances agricoles inter- nationales viseni' actuellement (Fune part a la eoopération des pays agrieoles, dlautre part a la coopération de eeur—ci avec les pays gut les comple- tent éeononiíouemení. (Je serait deja un progrés si seulement delme pays tombaient (Par-cord sur ce point. Le bassin du Danube étant le yrenier de ltEurope, les pays danubiens, s'ils se Inettaient d'as- eord, n'auraiení' plus redouter de ne pouvoir plaeer leurs produits agrieoles Fun chez l'autre ou dans les pays proelies. Aussitőt gue la crise sera atténuee, les pays danubiens pourront aecroítre merne, sans risgue, leur production ayricole; ils devraient seule—

ment renoncer a ce gaspillage de forces éeononiigues gizi eonsiste ;; produire, pour se passer (Pautres pays, plus cher gue les pays d'ou on peut importer a bon Inarché. Si Primera/ue fait, au point de vue de la gualite des produits agricoles, une sí torte concurrence a l'Europe. cela tient, pour une bonne part, ("1 Pinorganisation de la production curopéenue, La Hongrie, réduite () la partie centrale, principale—

ment agricole, de son territoire d'avant—guerre, subit un grave prejudice de ce fait gulelle n'a pas assezale relations avec les territoires, plus propres a l'in—

dustrialisation, (lui lui ont én? enlevés, contre les matieres premiéres industrielles desguels elle pourrait échanger ses produits agrieoles. Tant tpfon n'aura pas remedié (: ee mal, elle doit s'ef—

iorcer d'améliorer la situation par une eoopération économioue avec les pays voisins. II serait avan—

tayeux pour elle de ne former un bloe émnomigue gu'avec les pays purement agrieoles; elle aurait avan—

tage aussi á cooper-er avre les pays industriels.

A középeurópz'ii s kiilönösképen a dunai államok mezőgazdasági egyiittmiiködésének problémája egyike a legaktuálisabb nemzet—

közi gazdasági kói'di'a'seknek. Sok vajudí' után legi'ijithbzm is fi londoni Világgazda- sági konfereneii'm. de. ettől függetlenül is "—

különböző tervek bukkantak fel ily együtt—

működés megtoremléy'tre. amelyben sokan a gazdasági válságból való kivezető utat

látják. li tervek időszerűvé teszik, hogy Ma- gyarország.: középeurópai agríu'heiyzetét s a környező z'illmm'mkal való kooperáció kér-

6. szám. ———417——— 1933 dését a statisztikai adatok világánál meg—

vizsgáljuk. Fejtegetéseinkben különös súlyt helyezünk a volt kettős monarchia ú. n.

utódállamai: Magyarország, Ausztria, Cseh—

Szlovákia, Jugoszlávia, Románia viszo- nyaira. E ,,dunai államok" mellett a velük legközelebbi gazdasági érdekeltségben levő államokra: Bulgáriára, Lengyelországra, Né—

metországra és ()laszországra terjeszkedünk

ki. Előrebocsátjuk, hogy mivel a legutolsó egy-két év statisztikai adatai a gazdasági

válság következtében abnormisak, vizsgáló—

dásainknál túlnyomó részben szándékosan nem a legfrissebb, hanem korábbi évekbeli adatokat (így különösen 1928—430. évi átla- gokat) használtuk fel.

Magyarország és a környező országok ag- rárgazdálkodásának sajátos vonásai.

Az egykori Magyar-Osztrák Monarchia területe a hozzájuk csatlakozó délkeleteuró- pai vidékekkel őstermelésre kiválóan alkal—

más terület, ahol a gazdasági problémák súlypontja a mezőgazdaságon van.

Ha e vidék agrárhelyzetének közelmúlt—

beli legfőbb eseményeire egy pillantást ve—

tünk, azt látjuk, hogy az agrárgazdálkodás a világháború előtt látszólag a békés fejlő- dés korszakát e'lte, szélsőséges hullámzások—

nak nem volt kitéve. A háború után mélyre—

ható, szinte forradalmi átalakulásokat t.a- pasztalunk. A háború utáni látszatkonjunk- túra a mezőgazdaságban is felfokozott ter- melésre vezetett.

Európa és a két világrészbeli Oroszor—

szág a világ agrártermelésében a háborúig még döntő szerepet játszott s a tengerentúli verseny Európában egyideig a háború után sem okoz nagyobb bajt. A háború pusztítá- sait a fogyasztás még éveken át hatalmas lendülettel igyekszik pótolni. A kereske—

delmi hajóállomány a háború alatt meggye- rült, a szállítás drága. A nagy keleti éléstár,

Oroszország, forradalmi vajudása, belső

nagy átszerveződése miatt gazdaságilag hosszú időre megbénul, kivitele nincsen. A földreforimok hatása hasonló. A háború után körülbelül egy évtizedig a konjunktúra vonala általában még felmenő. Ekkor vál—

tozni kezd a kép. A gazdálkodást bénító aka—

dályok fokozatosan elhárulnak. A tengeren—

túli szállítás hajótere újjáépül. Oroszor- szág, bár saját népe éheztetése árán, döm—

pingre dolgozik. A regenerálódás folyamata lassankint a szétszabdalt Közép—Eumpáhan is megindul. Az agrárreformok hatásai ke- vésbbé ér'ződnek. A háború utáni árziéhség

kielégül. Bekövetkezik a telítődés, majd a készletek egyre jobban felszaporodnak. A mindjobban racionalizálódó amerikai terme—

le's soha nem látott olcsó árakon zúdítja ter—

me'ngeit Európába. Több termény ára két—

szeresen, sőt többszörösen visszaesik, külö—

nösen a tengerentúli gabona végez szörnyű árrombolást,

A történelem ez egyik legnagyobb sza—

bású agrárválsága különös erővel lépett fel a Dunavölgyben. Az itteni válságnak speci- ális okai és sajátos nyilvánulásai is vannak.

Ugyanakkor, amikor a háború utáni első években a Tengerentúl szervezett termelése egyre nagyobb tömegben jelenik meg Euró- pában, az európai agrárországo—k partikulá—

ris okok folytán gazdaságilag felettébb erőt—

lenek arra, hogy a versenyben helyüket meg—

állják.

Európának éppen ez a területe az, ame—

lyet a háború a legjobban kifullasztoit. A há- borúval kapcsolatos improduktív költekezés és az ebből folyó terhek főleg a közép— és keleteurópai országokat szegényítik el. Az aa—

tarchikus intézkedések hatásai is itt jelent—

keznek különös erővel. Oroszországban a bolsevista felfordulás, Délkelet—Európában a politikai változások, a gazdálkodást befo—

lyásoló területi átrendeződés gyengítik a ter—

mele'si lehetőségeket s egyben a fogyasztóké- pességet. Az új határok között egyes álla- mok életképtelenségre vannak ítélve.

Ha a földbirtok nagyságkategóriánkinti meg- oszlásának adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Dunavölgy a kis birtoklesteken való gazdálkodás hazája.

Míg az extenzív terület—rengetegeken gazdál- kodó Argentínában egy mezőgazdasági üzem átla- gos területe 5642 hektár, Braziliában 270'2, Auszt—

ráliában 2692 hektár, addig Bulgáriában a gazda—

ságok átlagnagysága 56, Magyarországon 57, Ne'- metországban 8'8, Lengyelországban, amely pedig, mint a nagybirtokosok országa volt ismert, 9'3 hek- tár. Az 50 hektáron aluli birtokok területének aránya az összes területben a következő:

Bulgária 90f3%

Németország 75'0%

Lengyelország 53'0%

Ugyanez az arány a szélsőséget képviselő Ar- gentínában csak 1476. Képzelhető, hogy az ily kül- terjlesen gazdálkodó államokban az egyes gazda—

ságok súlya, versenybírása mennyire más, mint Európában.

A háború által kiváltott szociális eszmeáram—

latok különösen Közép- és Kelet-Európában ked- veznek annak a történelmi folyamatnak, amely kis—

birtokok, kisberletek létesítésével, telepítésekkel a

6. szám. ——418——— 1933

birtokmegoszlási szélsőségek kiküszöbölésére irá—

nyul, Elismert tény, hogy az igazságosan végre—

hajtott földreform, minthogy egészségesebb birtok—

szaporítja, szempontból helyesel—

hető. Mint Nyugat-Európa példája mutatja, a kis- birtok igen intenzív gazdálkodás alapja lehet. Stra—

Icosch álh'tjal) "— bár nem feltétlen érvénnyel ——

megoszlást teremt s a kistermelőket szociális és agrárpolitikai

hogy a kisbirtok a több növényi terméket ado nagy- birtokkal szemben több állati terméket tud elő- állítani. A Dunavo'lgyben nem is maga a birtok—

elaprózás volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy a földhöz juttatott új birtokosok tőke- és hitel—

hiány, tehát termelési eszközök hiánya miatt a gaz-—

dálkodási" folytatni nem tudták. A földbirtokret'orm így a Dunavölgy nagy részében csak pusztított és nem épített: a nagyobb üzemeket megszüntette. de _a helyükbe létesített kisebb üzemekben a munka megindulását, az új termelő egységek állandóságát nem volt képes l'li'ztousítani. A reform több állam- ban politikai célokat szolgált, a kisajátítás (: kisebb—

ségeket sujtotta, a iöldkiosztás az uralkodó népet kedvezrnéngezte. Az a körülmény, hogy a volt tn—

lajdonosok a valóságban vagy minimális kártalanítást kaptak, nagymértékben hozzájárult a

se mm i

vagyonok megsemmisüléséhez, a gazdasági élet vér- kreringését bizto-sító erők elrsorvadász'ihoz.

A háború utáni gazdasági morganizáeió a du—

nawölgyi íltll'dxl'nolíbüll még nem fejeződött be. A ter—

melési zavarok, melyeket a földreform okozott.

enyhültek, de még mindig érezhetők. A termés—

mennyiségek a háború előtti színvonalat e terüle—

ten általában még nem érték el, A közép- és kelet- európai földreformok végeredményben nem okor-u tak olyan stagnáriót. amely a világti'iltermelési t'o- lyamatot megállította volna De mindenesetre előv mozdították, hogy a 'l'engerentúl elhódítsa az euró—

pai z'igrárállamok jelentős piacait s hogy az agrár- termelés súlypontja mindinkább Amerika felé to—

lódjék el.

Az agrárválság másik tiinetének, az ársz'íllgc-—

(lésnek is vannak különleges Del-

kelet-Európában. A főbb agrár vagy agrár—eredetű nyilvánulásai

termények világpiaci ára a mult évtized kb. közepe óta horribilis, a berlini Konjunktz'irakutotó Intézet közlése szerint (52 ————— 91%—os szenvedett Az árszínvonal a legtöbb áránál az 1932, év (lső felében —— legkésőbb júliusban —— érte el mélypont-

es o' lrkene'st

ját. Azóta némi árjavulás észlelhető. A válságon—

gyarázatok sorában jelentős az a nézet. hogy a termelési költségek és az eladási ár viszonyának abnormissá válása a válság egyik főoka. A mező—

gazdaság terén az agrárolló jelzi ezt az eltolódást.

Az agrárolló, az ipari és agrártermékek árkülönb- sége, szintén a dunai államokban jelentkezik a leg- erőteljesebben.

1l Dr. S. Strakosch: Das Agrarproblem im neuen Europa, Berlin. 1930.

Az agrárállamokban tehát m s így a ])unavölgy nagyobb részében is w a belföldön termelt (ki- vitelre kerülő) agrárcikkek, nyersanyagok sokkal erősebb árcsökkenést szenvedtek, mint a behozatali áruk. Ez kifelé azt jelenti, hogy a kivitt agrártermé- kekért most viszonylag is kevesebb értéket vagy kisebb arányú készterméket kapnak, az országon belül pedig az árak e rtiszharmóniáia a gazdasági ágak közti egyensúly megzavarására, az agrárlakos- ság vásárlóerejének leromlására vezetett.

Az agrárválság elmélyülésr'avel a földbirtok el- adósodása egyre súlyosabb A háború utáni pénz-

elértétktelenedés, mely a dunai államokban kivétel nélkül bekövetkezett, a földbirtokokat a rajtuk lévő súlyos adósságtól általában megszabadította. Vi- szont azóta újabb terhek keletkeztek, amelyek, ha általánosságban talán nem is érik el a háború előtti birtokteher mértékét, az ár- és hitelviszonyok meg—

romlása folytán a földbirtokra jóval nagyobb súly lyal nehezednek.

Tekintsük át a fő agrárstatisztikai ada- tokat összefoglalóan, a minket érdeklő te- rület egészén.

A Duna-tájék túlnyomóan őstermelő jellegére utalnak e földterület művelési ágak szerinti elosztódását feltüntető adatok. A megoszlást az 1. sz. tábla mutatja.

E számok, figyelembevéve azt is, hogy a mérsékelt égöv alatti, túlnyomóan jótal-ajú területről van szó, megszabják a Duna—me—

o'ence gazdasági hivatottságát.

A szántr'rt'öld aránya a dunai államok közt Ma—

gyarországon a legnagyobb: %%, amelynél nemzet- közi viszonylatban is talán csak Dánia és Német- alföld ar:'iiiyszáma jobb Feltűnik, hogy az agrár államnak minősülő Jugoszláviában a szántó aránya csak 2850", míg az elsősorban ipari államnak is—

mert (lseh—Szlovákiában 41'6. (Az abszolút szám azonban Jugoszláviában nagyobb: 7'1 millió hek- tár, míg Cseh-Szlovákiál')an csak 58 millió hektár.) A Duna—medence egészének első pillanatra nem túl—

nagy (238'7%) foglalja el a szántóföld, az aránylag nem sűrű népesültség folytán azonban a szántóval ellátottság kedvező. E legértékesebb mí- velési terül—et igazi súlyát országonkint is csak ak- kor tudjuk elbírálni, ha azt nézzük, hogy a szántó

részét

a lakosság számával minő arányban van, Egy négy—

zetkilométer (100 hektár) szántóföldre esik lakos:

Magyarország . . . . . , . . 156 Ausztria 4 . . . . . . l . . 849 Cseh-Szlovákia . . . . . . . . 252 Jugoszlávia . . . . . . . . 197 Románia . . . . . . . . . . 140 Dunai őt állam átlaga: . . . 187 Bulgária . . . . . . . . . . 167 Lengyelor. zárr . . . . . . . . 174 Németország . . . . . . . . . 318

Olaszo _ :

298

6. szám.

1. A földterület százalékos megoszlása művelési ágak szerint 1930—ban.1)

Répartition %, ert 1930, de la, super/lete de diű'é—

rents pays, suioant les branches de cultural)

!

(§ :; ";; is . §)

, N Tsaba S'a

Magyarorszag?) ——

Hongrie. . . . . . 60'0 17'9 11'8 103 1000 Ausztria —— Aatriche 229 27'6 374 121 1000 Cseh-Szlovákia ——

Tche'eo—Slovaouie. 41'6 16'8 32'8 8'8100'0 Jugoszlávia —— Yougo-

, slavie. . . . 28'5 23'8 30'3 174 1000 _ Románia — Roumam'e 43'6 13'7 24'5 182 1000

Dunai ötállam össze.

sen —— Les cine pays

danubiens 38'7 18'9 27'4 15'0 100'0 Bulgária 3) — Bulgarie

Lengyelország — Po—

35'2 4930 5) . 5)61'8 lOO'O logne . . . . . . . 47'5 107 21'5 14'3100'0 Németország —— Alle-

magne . . , . . . 43'8 17'4 272 11'6 100'0

Olaszország — Italic 44'6 20'1 160193 1000

Kilenc allam össze—

sen: —— Ensemble

————4l9——

des9pays ei-dessus: : 42'1 l 17'6 1 233; 170 100 0 ') Annuaire international de statistioue agri- eole, 1930—31. Rome, 1931.

*) A háború előtti Magyarorszagon a szántó 439, az erdő 27'0 o/O-ot képviselt. —— Dans la Hon—

grie d'aoant-guerre, les terres labourables representati- ent 4539 "/0 du territoire total; les foréts, 270 0,/o.

3) 1929.

*) Csak természetes legelő. —— Settlement les

;páturages naturels.

5) A rét és erdő az "egyéb" rovatban van ki- mutatva. Az erdő az egész terület egynegyedét teszi.

— Les prairies et les foréts sont comprzses dans la rubriaue nautresa. Les foréts représentent un (mart .du territoire total.

Ezek az adatok érthetővé teszik, miért kevés 'a szántóföld Németországban és Olaszországban, holott az egész földterülethez viszonyított szántó—

arány (44—4500) ez államokban kb. ugyanakkora, mint az erősen agrár Romániában. Németország és Olaszország egy négyzetkilométer szántóföldje ke- reken 300 lakost tart el, míg pl. Romániában és Magyarországon ugyanily egységteriiletre félennyi lakos jut. Ausztriában a szántóföldre kiszámított népsűrűség (egy négyzetkilométerre 349 lakos) még kedvezőtlenebb, mint Németországban—. Rossz ez az arány Cseh—Szlovákiában is (252). A dunai öt állam átlagát (187) a rossz osztrák és esch—szlovák arány sem rontja le jelentősebben.

A rét és legelő aránya a dunai államok közül Ausztriában (az összterületben 27'6%) és Jugoszlá- viában (2t3'8%) a legnagyobb 5 romániában a leg—

kisebb (137005.

1933_

Az agrártermelés világhátterét szemlélve, megfigyelhető, hogy a világtermelés a hét főtermény — búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, cukorrépa — mindegyikéből nö—

vekedett a "békebeli" termeléshez képest, de különösen a búza, tengeri, burgonya és cu- korrépa termelését növelték számottevően a háború után.

Tárgyunk szempontjából igen tanulságos annak vizsgálata, hogy a világtermelésben Európa s Európában a szűkebb értelemben vett dunai terület termelésének mi a jelen- tősége. (2. tábla.)

Európa termelésébe nem számítottuk bele az Ázsiában is termelő európai Oroszország termelését és pedig nemcsak technikai okból, hanem azért is,

mert Oroszország a világgazdálkodáshan egészen különálló helyzetet elfoglaló, vagy legalabb is a tengerentúllal hasonló szempont alá eső terület.

E tábla adatai szerint a legfontosabb gabona—

terlnénynek, a búzának világlermése az utóbbi évek átlaga szerint meghaladja az 1'2 milliárd

mázsát, amelynek nem egészen egyharmadát Európa adja. A termés nagyobbik felét Amerika és Orosz—

ország szolgáltatja. A rozs világtermése 405 millió métermázsa, amelynek felét Európa termeli. A világ legnagyobb rozstermelő országa, Oroszország, egy- maga csaknem annyit termel, mint Európa. Figyel—

méter—

jük meg, hogy ha a termés nem is, de a megművelt terület Oroszországban úgy a búzánál, mint a rozs—

nál jóval nagyobb, mint Európában (Oroszország nélkül). Árpából a világtermelés meghaladja a 400 millió mázsát, melyből Európa részesedése mintegy 170 millió. A zab 700 milliós terméseben Európa 274 millióval részesedik. A tengeri l'l milliárd mé—

termázsát tevő világtermelésében Európa részese- dése igen szerény, 144 millió. Viszont a burgonyá- ból, melyből a vílágtermés 2 milliárd métermázsa,

Európa a legnagyobb részt, 1'3 milliárd métermázsz'tt

termeli; ha ehhez az orosz részesedést is hozza—

vesszük (482 millió), kitűnik, hogy a tengerentúl szerepe e terménynél elhanyagolható. Még inkább áll ez a cukorrépára, melynek 665 millió méterma- zsás átlagos világtermelés—éból Európára 482, Orosz- országra 105 millió me'termázsa jut.

A szorosan vett dunai öt állam (Magyar—

ország, Ausztria, Cseh-Szlovákia, Jugoszlá—

via és Románia) a főtermények termelésében a következő arányszámokkal részesedik.

(3. tábla.)

Eszerint a dunai öt állam a világterme—

lésben a termények nagy többségénél 8—9

%Jkal szerepel. Ennél csupán a zabtermelés arányszáma kisebb. Viszont cukorrépából és árpából ez aránylag kis terület jelentő- sége világviszonylatban is számottevő (15'6,

64 szám, — 420 —— 1938 2. A dunai államok (Magyarország, Ausztria,

Cseh-Szlovákia, jugoszlávía, Románia) agrár—

termelése világvíszonylatbau.

Production agricole des pays (Zauubieus (Hongrie,

Autriche, Tohéco—Slooaguie, Yougoslavie, Raum/ame) par rapport au mondo entícr.

Termény Terület § ággá §

Produits Torriloire 5 E? , §

( §§§ %

Búza Dunai öt állam ——-

Frament Cim] pays danubieus 7'9 ( 97 '7 Európa 2) — Europe 29'8 383'6 Oroszorsz. — Russia 34'0 234'2 Világ- illonde eutier 134'0 1235"!

Rozs Dunai öt állam ——

Seigle Cmopays danubicus 27 %B

Európa 2) —4 Europe 178 2344 Oroszorsz. —Russz'e 29'2 ; 1)213'3 Világ-Monde eutier 48'9 465'2

Árpa Dunai öt állam — ,

Orge _ Czuopaysdauubiens 37 488

Európa 2) — Europe 11'6 169'3 Oroszorsz. — Russw 7'5 *) 56'9 Világ— Monde eutier 36'5 407'1

Zab Dunai öt állam —— —

Avoine (img pays dauubiem 2'9 37'2 Európa 2) _ Europe 18'1 274'3 Oroszorsz. — Russze 17'9 1)154'4 Világ —Moud,e euticr 59'9 708'5 Tengeri Dunai öt állam —- ;

Mais Cinopaysdauubicm 81 958

Európa 2) — Europe 11'7 ? 144'2 Oroszorsz. —— Russia 3'9 * 1)34'1 _; Világ-Monde cotier 80'3 1.078'8 Burgonyaé Dunai öt állam —

Pomme Gino pays dauubz'ens 1'6 !, 174'4 de terre Európa ?) - Europe 10'6 1.342'6 Oroszorsz. —Iiussie 5'9 _ 482'3 Világ-Monde eutier 18'7 1.994'0 Cukor- Dunai Öt állam _

répa Cmopays dauubieus O 5 § 104'4 Betteraoe Európa 9) —- Europe 1'9 4820 a sucrc Oroszorsz. —Russio 1'0 ; 1052 Világ— Monde entier 3'3 í 665'3

l l

!) Oroszország 1927-——29. évi átlaga. Ez az összeg szerepel a világadatban is. —— Pour la Russie, mo—

yenue de 1927—29. Colle—ci figure également dans le chi/fre relatif au monde outier.

*) Oroszország nélkül. —— Sans la Russia.

illetve 12%). Európai relációban már egyik—

másik terményne'l igen jelentős a Duna-mo- dence arányszáma. Tengeriből a dunai Öt állam Európa (Oroszország nélkül) terme—

(66170) szolgáltatja.

lésének kétharmadát

3. A dunai öt állam termelése a főtermények- ből európai és világviszonylatban.

Rondemeut des priucipaum produits agriooles dans les emg pays danubieus, pur rapport a l'Europe cé au

monde eutieri

; A dunai öt állani termése Production des cim] pays dnnubions en 9/0 de celle

Hm., .,,,,______ _. ___".—

' j: 0 Europa a?

T 8 r 111 e n y sl—l'gilzlgífaa egész világ

," lchEurope du monde

PTOthS l (sans la ontier

; Russie)

r,, ,,,,,,,,,,_,,-,__M_ M.."—

termósének Gin-ában

; 1928-30. évi átlag

), W?)'€?12?€$,4€ ígérik.

Búza ——— Froment . . , 255 79 Rozs ——— Seigle . . . . ; 15'7 7'9 Arpa —— Orge . . . . . ' 28 8 120

Zah —— Avoinc. . . , . %; 13'6 5'3

Tengeri —— Mais. . . . 3 661 8'8 Burgonya — Pomme de terre 129 8'7 Cukorrépa —— Betteraoe a ;!

suoro . . . . . , . * 21"? 156

Eúzából az európai termelés negyedrésze

(25576) esik e területre, árpából ennél is több (28896), cukorrépából ennél kevesebb

(far-795).

Erősen eltolódik egyik—másik arányszám, ha nem a szűkebb, hanem a tágabb értelemben vett dunai államok tenmésével számolunk, amidőn külö—

nösen a lengyel és német rozs- es burgonyaterme- lés révén mutat fel Közép-Európa az európai ter—

melésben domináló arányokat.

Ismeretes azonban, hogy Európa és a Duna—medence részesedése a vilagtol-més- ben jelentősen aláeselt. Reszédesen szemlél- teti ezt a folyamatot a Népszövetség számí- tásaiból eredő az az adat, hogy míg a há- ború előtt (1909—43 átlag) a dunai államok a vilag gabonakivitclében 112276 —ka1 része—

sedtek, újabban (1926 30 átlag) ez arésze- sedés csupán $$$-ot lesz ki. Tehát a dunai államok szerepo ha nem is a iglabonaterme—

lésben, de annak kivitelében csaknem egy—

negyedére zsugorodott össze.

A minket érdeklő államokban a vetésle—

rületi adatok a háború után általában növe—v kedő tendenciát mutattak, az utóbbi évek tapasztalata azonban egyes terményeknél a termelés korlátozására intett.

A Duna—medence legfontosabb mezőgaz—

dasági terményénck, a búzának termelése már a világháború előtt erőteljes fejlődés- ben volt. Ez a termény Közép-Európa rozs—

termelő vidékein is egyre nagyobb mérték—

ben került művelésre. A búza vetésteri'ileté- nek e nagy karrierjét a Duna-medencében

a következő adatok szeml'éllotik (4. tábla):