1. szám.
_29_
1934A tanulók fontosabb adatai 1932/33.ban.
A tanulók száma a fiu- a lány- aközös
() 1 a k 1) a n
Osztályok szerint.
I. osztály . . . . . . . 10.511 12.550 2.260 II. ,, . . . . . . . .10.527 12.549 2.468 111. ,, . . 9.038 11.908 1.928
lV. ,, 6.199 8.133 1.346
Összesen: 36.275 45.140 8.002 Ko'r szerint.
12 évesnél fiatalabb . 11.677 17.897 2.926 12 14 éves . 21.520 25.502 4.585
15— 17 éves . 2.184 1.423 361
18 éves és idősebb 894 318 130 A szülők foglalkozása szerint.
Ostermelés. . 4.685 4.067 2.131 Bányászat és ipar . 12.521 14.036 2.415 Kereskedelem és hitel 4.205 5.781 826
Közlekedés 4.881 5.488 750
Közszolg. és szabad fogl. 4.401 9.069 995
Nyugdíjasok . . 2.443 2.964 515
Egyéb foglalkozasok 3.169 3.740 370
A tanulók száma a flú- a lány— a közös
i s k o ! á k b a n
Vallás szerint.
Római katolikus . 24.582 30.160 4.714 Református . . 5.561 6.542 2.054
Ág. h. evangélikus 2.071 2.399 375
Izraelita . 3. 395 5. 205 663
Egyéb . 666 834 196
A IV. osztályt végzett nyilvános tanulók pálya—
választása.
Középiskolában tovabb tanult 144 260 39 Felső keresk. isk. ,, ,, 944 539 78 Képzöintézetben ,, ,, 411 1.159 128
Női keresk. tanf. ,, ,, — 650 22
Másféle iskolaban ,, ,, 427 508 46
Kereső pályára ment . 2.975 1.161 478 Otthonmaradt. . . . . . . 665 3.295 465
Meghalt . . . . . 1 2 —
Ismeretlen pályára ment 242 271 8
Összesen: 5.809 7.845 1.264 Jánki Gyula dr.
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e
A világ búzamérlege.
Le bálon mondtal da, froment.
Rés-nme. Par rapport aux résultats d'il y a 3 ans, la production mondiale du [roment accuse une diminution de 3-8%. Tandis yue la proportion de la production des pays exportateurs (non com- pris la Russie) () la production des pays importa—
leurs était il y a 3 ans comme 3 d 2, elle était com—
me I d 1 en 1933, la production des pays importa- teurs ayant auymenté et celle des pays exporta- tenrs diminue'. On voit donc (]LIC' la crise mon—
diale du froment est due á Paugmentation de la production des pays importateurs, á leurs efforts tendant ti se suffire a cucc—mémes, et non a un accroissement de la production mondiale.
Diautre part, la consommation mondiale accuse également une régression, gui représente 30 milli- ons de (] pour 1931—32 et 1932—33. La rupturc de l'éguilibre de la production et de la consommation est réuéle'e par ce fait gun les disponibilite's exporta—
bles visibles de froment augmentércnt de plus de 50 millions de 9 en 3 ans.
D'aprés les prévísions relatives á la campagne de 1933———34, la production mondiale nc couvrira pas les besoins mondíaux d)un an: on prévoit, pour les pays cacportateurs (y compris la Russie), un excédent de 1104. millions de (1, pour les pays importateurs un manyue de 137 millions, et par conséyuent un deficit mondial de 266 millions, yui devrait étre couvert par les stocks.
En tenant compte des disponibilités uisibles exporlables provenant de la campagne de 1932—33,
les excédents pouuant étre emporte's pendant la campoync dc 1933—34 peuvent étre éualués, pour les pays cxporiatenrs de l'Europe, a 1515 millions de (1; pour les Etats-Unis, ;; 58'6 míllions,"pout le Canada, () 100'9 millions; pour llArgentine, d 57"?
millions; pour PAustralie, a 435 millions; pour les autres pays exportateurs, á peine a 14 millions;
cela fait, stocks flottants, évalués ("1 86 millions, en nombre rond 298 millions de (1.
Par contre, les besoin—s dlimportatíon des pays européens peuvent étre éualue's, en nombre rond, a 90 millions de (, ot ceux des pays importaleurs du monde a 128 millions de (1; en déduisant ces cbif—
fres des disponibílite's cxportables probables, on prévoit, pour le Ier aoüt 1934, 170 millions de () de stocks visibles restants, Done, la cmnpayne en cours atténuera probablement, en guelgue so'rte, la crise du froment; cela se manifestera, a la fin de la campagne, dans la diminution des stocks.
*
avec les
A világ búzamérlege ö—sszet'oglalással és áttekintéssel szolgál a terméseredmény, a készletek. a fogyasztás a külkereskede- lem és az importszüksóvletek vag.;y export—
feleslegek adatairól. A Világ búzamérleg'é—
nek felállítására a legalkalmasabb időpont a naptári év Vége, amikor a világ búza—
termő terülveteinekiésla fogyasztó államok túlnyomó részének szükséges adatai kevés kivétellel már rendelkezésre állnak. az új
1. szám. __30—
1934 termés eredményei már ismeretesek, tehát
ebben az időpontban már nemcsak az előző gazdasági év eredményeit lehet regisztrálni, hanem az újonnan meginduló gazdasági kampány kilátásaira vonatkozólag is vé—
gezhetők becslések.
Különös jelentőséget ad a világ búza—
mérlegének a legutolsó válságos év folya—
mán létrehívott londoni konferencia, amely- nek egyik legfontosabb programmja a világ búzaproblémájának rendezése és amely a búzaitermelés, fogyasztás és el—
osztás szabályozásával akarja az egyensúlyi helyzetet megteremteni, hogy gátat vessen a búza katasztrófális árzuhanásának s eny—
hítse a mezőgazdasági államok válságát, amely gyujtópontja a világ gazdasági krí- zisének.
A londoni konferencia vitáiban és ha- tározataiban az elmult évek statisztikai adataira támaszkodott és ennek alapján igyekezett a termelést korlátozni, a fo- gyasztást emelni és az elosztást szabályozni.
Mezőgazdasági vonatkozásban ilyen nagy—
fontosságú és az egész világra kiható sza bályozás még eddig nem történt s bár a konferencia határozatai a termelés csök—
kentése és a fogyasztás emelésére vonat—
kozólag csak évek mulva fognak eredmé- nyeket hozni és ezenkívül határozataik be—
tartására vonatkozólag kellő szankciót még
nem tudtak produkálni, de ha a tervezett
szabályozás keresztülvihető lesz, akkor a világ búzamérlegére vonatkozó statisztikai adatoknak rendkívül nagy fontossága lesz és minden államnak igen nagy érdeke fog ahhoz fűződni, hogy ezen adatokból az ő hátrányára tévedések, vagy hiányok ne származzanak és hogy ezen adatok alapján helyes és igazságos határozatokat lehessen hozni. A londoni konferencia határozatai olyan kézenfekvő szükségszerűségeken ala—
pulnak s olyan járható utait épí—tik ki a búzakérdés megoldásának, hogy ezen ha—
tározatok betartása esetén meg lehetne menteni a világot hasonló krízis újabb létre—
jövetelétől, amely egyformán veszélyezteti a mezőgazdasági export- (s az ipari import- államok gazdasági egyensúlyát. Igaz ugyan, hogy a búzatermelést a természeti körül- mények miatt nem lehet olyan pontosan szabályozni, mint valamely gyáripari ter—
melést, azonban az, hogy a termelés évről- évre rendszeresen meghaladja a fogyasz—
tást és az, hogy az egyes államok készletei a szükséges biztosítási készleteket sokszo- rosan meghaladva halmozódjanak fel, más
'A VILÁG BÚZATERMELÉSE.
Production mami/bla du fia/nem 1. o 00 mill/o' a. —/n/'///bns de 4.
900
Expo/Y áll/amak 8 0 0 " Pays expar/afeurs 7 00
6 00
5 o o __ [mpg/r állama/r
Pays Imporrafew's "" - - " " "
. 400 ___—— "—
1930 1931 1932 1933
asus—mean.
R.K.do Sr.19%
államok pedig esetleg hiányt szenvedjenek, sőt az is, hogy egyik expórtál-lam a másik exportállam elől akár dnmpinggel, akár anélkül a fogyasztópiacot elhó—díthassa, igen könnyen megakadályozható. Ha pe—
dig a termelés és a fogyasztás kellő arány—
ban áll egymással, akkor az egyes évek jó és rossz termései között mutatkozó diffe- renciákat az egyenletesen és arányosan tá—
rolt készletekkel könnyen ki lehet egyen- súlyozni és az elosztást olyan módon lehet szabályozni, hogy minden termelő állam biztonsággal számíthasson a maga felesle—
geinek elhelyezésére.
Magyarország szempontjából a búza- kérdés elsőrendű fontosságú. Örömmel álla—
píthatjuk meg, hogy a londoni konferencián Magyarország a nálánál sokkal hatalmasabb nemzetek tárgyaló asztalánál igen figye- lemreméltó módon vett részt és Magyar—
ország képviselője személy szerint is, vala- mint Magyarország búzakiviteli kontingense számszerűleg is eléggé figyelembe vétetett.
Egymagában ez a tény is kötelességévé teszi Magyarországnak azt, hogy a búza világ—
h—elyzetére vonatkozólag teljesen tiszta képe legyen és tiszta képet tudjon nyu j—
tani megfelelő al'k a—lomkor, miként ezt a multban is tette. A :m. kir. Kül- kereskedelmi Hiva'tal november és decem—
her hónap folyamán elkészítette a világ búzamérlegét, amely nemcsak az elmult kampányok eredményeiről mutat egé- szen részletes és tiszta képet, hanem a most folyó és előttünk álló búzakam—
pányra vonatkozólag is a lehető legna—
gyobb részletességgel készített el becslé- seket. A közvélemény helyes informálása céljából érdemes, hogy ezen nagytömegű
1. szám. — 31 — 1934
l. A világ búzatermése és külkereskedelmi mérlege.
Rendement en froment et balance, pour le froment, du commerce ewtérieur du monde.
§§ , , A búza és liszt külkereskedelmi
§ Termeseredmenyek mérlege összesen
111... _ Pays § Rendemeat de la rávette , 33333337233352333?
§* 1930 1931 § 1932 § 1933 § 1930/31 § 1931/32 ] 1932/33
§§ 1000 xl—ban — m 1000 de 4 (100 :; liszt —— de farme ":. 133 (1 búza — de fromml)
§§ § (.
I. Exportállamok. § :
Pays exportateurs. ?
, E 121491 125.026 76.992 118.814—§— 13.5454— 22.988—§— 3453
Amerika ——— Amérigue §§ 416832 398313 391490 293139 -§— 132880 —§— 123976 —§— 113796 Ausztrália —— Australie §§ 58.132 51.616 57.806 43.546 —§—- 40237 —§— 41.915 -§— 40.321 Afrika —- Afriguc M. §§ 41.688 46 763 39.192 39.677 §— 5.1094— 5.612—§—— 5.377 Összesen —— Total . § 638143 621718 565480 495176 4— 191.771 —§— 194491 —§-— 162947 Oroszország —— Russia . § 269208 260000 202000 276000 4- 22.710—§— 17.375 4— 4.304 Összesen — Total . . §§ 907.351 881.718 767480? 771.176 -§— 214481 4— 211.866 4,- 167251
II. Importállamok. § (
Pays importateu'rs. : _
1 : ;
Európa - Europe § 248975 264054 328863 341600" — 166049 — 163550 —— 120222 Amerika ._1 Amériguc § 3.115 4.416 2.629 3,199 — 1.098 _- 1.098 — 1.097
* Ausztrália —— Australia . 2063 1.813 2.722 2.700 — 168 —— 258 m 378
Ázsia ——— Asia . . § 122128 109088 105301 112119 —— 5.611 —— 5.783— 2.796
Afrika _ Afrirlue 13.349; 16.382 16.852? 13.423— 2872— 2.392— 195
§ I (
Stat. adatokat nem szolg. —— ; .
* Pays nayant pas foumi de ; § §
données stat. , § 13.841 15.892§ 15.892; 16.000 * 32.292§—A_ 32.292 —_ 35.655
Összesen— Total §" 403471 412345 472259 489041 __ 203090 —— 205373 —— 160343
Kontinensek. §
Les continents. § !
Egész Európa ———— Europe § *
au total . . . . . 370466 389980 405855 460414 —— 152504 —— 140562 — 116769
Egész Ameiika — Amérígue '
au total . 422010 404542 394119 296338 %— 1315 82 %— 122378 4— 112.699
Egész Auszliálía ---—— Australie ,
au total . . 4 58.132 51.616, 60.528 46.2464— 40.069—§— 41.607_§— 39343 1 Egész Afrika M Airígueau tot § 55.037 63.145 56.044 53.100 4— 2.237 —§— 3.220 4— 5.182 (Egész Ázsia ___. Asie au total; 122128 109088 105301 112119 — 5.611— 5.783— 2.796
Stat. adatokat nem szolg. (Kína :5 stb.) -— Pays zfayant pas foumí de données stat.
(China, etc.) 13.841 15.892§ 15.892 16.000— 32.292 —— 32.292— 35.655 Összesen —— Total . 1,041.614 1034263 1.037.739 9842171— 16.319 —— 10.882 —§— 2.604 Oroszország ..- Russie . 269208 260000 202000 27600 —§— 227104— 17.3754— 4304 ' Egész világ összesen—Monde !
entier . l,310.822§ 1,294.263 1.239739 1.260217 4— 6.3914— 6.493%— 6.908
.? § §
Részletezés.
Spéci/imho". ,
!. Exportállamok. § §.
Pays exportateurs. ;! w.
' Románia —— Roumanie . 35.590 36.823 15.115 31.000§*§— 4.275 —§— 10128 —§— 14 ' Jugoszlávia _- Yougoslauie . _ 21.862 26.886 14.545 26.286H— 1.524 -§— 4.053—§— 263 Lengyelország —— Pologne . 22.404 22.649 13.464 186004— 1.164—§— 874—§— 810
Magyarország —— Hongrie .§ 22.953 19.745 17.544 24.5344— 4.743-4— 4.8744— 1.996 , Bulgária _ Bulgaríe .' 15.599 16.655 13.759 16.019—1— 1.597—§— 3.034—4— 853 Litvánia _ Lithuanie . § 3.083 2.268 2.565 _ 2.375 4— 242 4— 25 —§—— 17
* Európai exportállamok —— H '
Pays exp, de FEurope § 121491 125.026 76.992 118.814H— 13.545H— 22.9884— 3.453
1. szám. —— 32 —— 1934
Terméseredmények [ A búza 35222; ggglágggflkmámi
Rendement de la ye'wltg ,Balance du commerce exíérieur pour
Állam __ Pays [_ ; le frommt et la farimz, au total
1930 ! 1931 1 1932 ] 1933 : 1930/31 ] 1931/32 ! 1932/33
1000 (yban — en 1000116 g (100 a liszt —— de farine :: 133 g búza —— de frommt)
U. S. A. _... États—Unis . 233357 245004 197666 1435403—1— 29.415 %— 29.717 4— 7.794 Kanada —— Canada . . 114 490 87.750 123.833 73.979 4— 69878 4—— 56.059 4— 71.084 Argentina — Argentína . 63.218 59.793 64.060 69.720—1— 33.334 %— 38.180—t— 35.588
Chile —— Chili . 5.767 5.766 5.931 5.900 4— 258 4— 20 —— 670
Amerikai exp. áll. —— Paysexp.
de PAmérigue. . _ 416832 398616 391490 293139 % 132880 J,— 123976 %— 113796.
II. Importállamok. 2 ! j
Pays importateurs. . .
FPHUCiHOI'Slág " F_mm'f 62.081 71.882 90.771 92.171 —— 16.700 — 21.383 — 8.931 Olaszország —— Italze . 57.173 66.620 75.366 81.003 _ 22.459 —— 9.056 —— 3.023
Németország —— Allemayne 37.889 42.333 50.469 56.016 —— 8.475 — 6.311 — 1.370
Spanyolország —— Esmgne - 69.926 86.585 50.134 35.908 % 46 -— 1.373 4- 5 Cseh-Szlovakxa — Tettem-Slov- 13.773 11.222 14.625 19.839 — 4.736 ——- 6.693 — 3.249,
Angha —— Angleierre ") 11.794 10.503 11.486 16.988 —— 66.459 —— 70.580 —— 63.427 Svédország — Suéde - § 5.666 4.912 7.212 7.580 — 1.332 —— 1.857 —— 879 Belgmm "" Belgígue — — - * 3.602 3.761 4.185 3.706 _ 12.711 —— 12.671 _ 10.686
Görögország — Gréce 2.642 3.056 5.515 7.778 — 6.554 —— 6.443 — 5.361
Portugália _ Portugal 3.769 3.588 4.936 4.035 — 726 —— 753 -— 859
Dánia —— Danemark 2.780 2.736 2.993 3.009 —— 3.108 — 4.721 — 8.274
Ausztria — Autríche . 3.268 2996 3.359 4.733;—— 4.192 — 8.668 — 3.605 Németalföld — Pays-Bus 1.648 1.837 8. 727; 4.048 —— 9.424 m 8.452 —— 7.401 Svájc __ Suisse . 981 1.101 1. 470! 1.738 .-. 5.032 M 5.745 ——— 5.197'
Lettország — Leitonie 1.106 922 1. 440! 1.830 —— 462 — 261 _- 7
Esztország —— Estonie 445 478 567 638 —— 218 " 120 —— _
Finnország -— Finlande . 236 316 404 435 —— 1.267 -— 1.157 —— 1.165
Norvégia _. Norvege 1961 1617 204 209 — 2.240 -— 2.306— 2.296
Európai importállamok —— (
Pays imp. de l'Europe 248975 264954 328868 341600 —— 166049 — 163550 ——- 120222
*) Anglia és lrország — Angleterre et Irlamle.
számadatok eredményeit az ország széle—
sebb közgazdasági és statisztikai nyilvános—
sága elé kerüljenek.
I. Terméseredmények.
A búzakrízis és a búzaárak lemorzsoló- dása egyik okául a túltermelést szokták em- legetni. Mindjárt az első pillantásra látjuk a búzamérlegből azt ho0gy a közvélemény—
nek ez a tájékoztatása nem nyugszik meg—
felelő adatokon. Szó sincs róla, számos olyan ország van, amelyben a búzatermelés az utóbbi évek folyamán igen jelentékenyen emelkedett. az egész világ búzatermése azonban az 1930. évtől kezdve jelentékenyen csökkent, úgyhogy a legutolsó termésered—
mény, amely 1.260 millió g—t tesz ki, a három évvel ezelőtti 1.310 millió g-hoz képest 3'8
%-os csökkenést mutat. Azt meg kell álla,—
pítannnk. hogy az importállamok termés—
eredményei tényleg emelkedtek az utóbbi négy év folyamán, amennyiben az 1930. évi 403 milliós terméseredménnyel szemben a legutolsó évben már 489 millió mázsára be- csülhető a világ összes ímportállamainak búzatermése. Az exportállamok termése ez—
alatt az idő alatt, Oroszországot nem szá- mítva, 638 millióról 495 millióra esett visz—
sza; amíg tehát 1930—ban a világ export—
államainak Oroszország nélkül számított termése, a világ importállamainak termésé—
hez 3-2 arányt mutatott, addig .a legutolsó évben ez az arány 1'1-1'e tolódott el, vagyis az importállamok búzatermvése majdnem elérte az Oroszországon kívüli exportálla- mok búzatermését. De ismételjük. az egész világ összterIn—ése nem emelkedett, tehát a mai állapotot helyesen nem a túltermelésből.
hanem inkább a fogyasztás csökkenéséből származó krízistn—ek nevezhetjük és nem a búzatermelő exportállamok magatartása.
hanem az importállamok önellátási politi—
kája hibáztatható.
A búzaexportállamok közül a leg—
nagyobb termelő Oroszország, amelynek búzatermése a Comité Central Exéeutif' legújabb jelentése alapján az utolsó év- ben. 276 millió g—ra becsülhető. Ez az ered—
mény még az 1930. évi rekordtermést is meghaladja, azonban figyelembe kell ven—
nünk az előző két esztendő igen rossz ter—
mését és így a búzakészletek teljes kimerün—
1. szám. , 33— l934 tését, amelynek következtében nem kétsé—
ges, hogy az idei termés igen jelentékeny részét a készletek helyreállítására kell for—
dítania. A jó termés egyébként is mindig emeli a belső fogyasztást és ezért az elkövet—
kezendő kampányban nagyon valószínű, hogy Oroszország mint nagy konkurrens nem fog jelentkezni a piacon. Úgy látszik, hogy ezt a szerepet Oroszország nem is ani—
bwieionálja magának és gazdasági pro- grammjában az iparosodásé a vezető szerep.
Ennek következtében is bizonyosan számít- hatunk tehát Oroszország belső fogyasztá—
sának nagymértékű fejlődésére és ezért nem kell komolyan aggódnunk attól, hogy a nag ' orosz termés jelentékeny exportfelesleggel fogja terhelni a piacot.
A terim'tseredmény szempontjából a világ második pozícióját az Egyesült-Államok foglalják el még ma is, bár a bi'izatermelés az utolsó két évben 245 millióról 143 millió g—ra esett vissza és a bevetett terület 24'7 millió hektárról 18'2 millió hektárra csök—
kent. Az utolsó év termése nem elegendő az
Egyesült—Államok belső fogyasztásának fe—
dezésére sem, de az előző évekből vissza—
maradt hatalmas készletekből a hiány bő- ségesen fedezhető. Az exportállamok közül a termés nagyságát tekintve következő ál- lam Kanada, amelynek termése szintén
csökkenést mutat; az utolsó évvel szemben
50 millió g—Val kisebb a termés, bár a be- vetett terület 10'1 millió hektárról 10'5 mil—
lióma emelkedett. A sorrendben a negyedik legnagyobb termelő exportállam Argentina, amely—nek termései az utóbbi évek folyamán emelkedtek. Az amerikai exportállamok ter- mése együttvéve a legutolsó évben 293 mil- lió (I-t tett ki, ami a rajtuk és Oroszországon kívüli többi export-állam termését bőven túl- haladja, a három évvel ezelőtti 416 milliós eredményhez képest azonban jelentékeny a csökkenés s a bevetett területet is 427 millió hektárról 36'11- millió hektárra hanyatlott.
Ha ehhez hozzávesszük még a tengerentúli államok elnevezés alá tartozó Ausztráliát, amelynek exportja mindig fontos szerepet játszik a világ búzapiaeain és amelynek leg- utolsó évi termése szintén alatta marad az előző éveknek, akkor megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett ,,tengerentúli államok" ve—
szedelmes túltermelése'ről az utolsó négy év folyamán nem beszélhetünk, mert amíg 1930-ban a tengerentúli államok 475 millió (;
búzát termeltek 50'1 millió hektár területen, addig 1933—ban termelésük már csak 337 millió (j-t tett ki 42'3 millió ha területen. Ez a tterméseredmény az l930. évi jó termés—
eredménynek 70 %-át teszi ki.
Az európai exportállamok termelése a multévi igen rossz terméssel szemben nor—
málisnak mondható. Romániával és Len—
gyelországnál látjuk azt, hogy a búzater—
més már második éve csökkenést mutat, Jugoszlávia és Magyarország termése na—
gyobb, Bulgária termése ugyanannyi, mint 2—3 évvel ezelőtt volt.
Az északafrikai Marokkó, Algir és Tuni- szon kívül újabban az export-államok közé sorozhatjuk 'I'örökországot is, amely a nor—
mális terméseredmények mellett belföldi szükségletét kényelmesen el tudja látni.
Az importállamok közül első helyen az európai importállamok búzatermése jön Figyelembe, amely egymagában is megindo- kolja a világ búzaválságát, mert ezek az államok 1930 óta már kb. 100 millió (I-val termeltek többet, mint 3 évvel ezelőtt.
lippen a nagy államok azok Európában, amelyek önellátási programmjuk kereté—
ben búzatermelésüket olyan mértékben emelték, hogy a stagnáló, vagy vissza- fejlődő fogyasztási képesség mellett az utóbbi évben mennyiségileg már el tudják látni saját szükségletüket és ha minőségi okoknál fogva importálni is fognak, kényte- lenek lesznek silányabb feleslegeikkel mint exportőrök megjelenni a piacon, vagy pedig olyan belföldi készleteket fognak felhal- mozni, amely a búza árára további nagy nyomást fog gyakorolni. Nagyon lehetséges tehát, hogy egyes államok, amelyeket ma még az importállamok csoportjába sorolunk, a kampány folyamán inkább exportállamok lesznek, de természetes gazdasági jellegük alapján egyelőre mégis az importállamok közé sorozandók.
Európában a legnagyobb termelő Fran- ciaország, amely 1930. évi termésénél 30 millióval, tehát majdnem 50%—kal termelt többet a legutolsó évben. Olaszország 81 milliós termésével majdnem teljesen fedezi belső fogyasztását, ami a ,,Battaglia del Grano" teljes győzelmét jelenti. Következő legnagyobb termelő Németország, amelynek búzatermés—e 3 év alatt kerek 20 millió (1, vagyis 47'6% -kal emelkedett. A volt import—
államok közül ez a legnagyobb három euró- pai termelő ország az utolsó évben kereken 230 millió (; búzát termelt a három évvel ezelőtti 157 millió (1-5 termeléssel szemben,
tehát három év alatt 73 millió (; búza, vagyis 45'8% a többttermelés ebben a három euró- pai importállamban.
A term-éseredmény szempontjából sor—
rendben következik Spanyolország, ahol a legutolsó évben ugyan nem, de a mult év- ben szintén jelentékenyen több termés volt,
3
1. szám. 34 1934 2. A világ legtöbb államainak exportálható búza— és lísztkészleteí.
Stocks export/ablcs de froment et de famíne dans les principaua: pays du monde.
lSJZÉl VIII ]. 1930. VIII 1, 1931. Vili 1. § 1932. Vlll ]. ! l933. VIII 1.
' 1 Változás az ;; Változás az % Változás az 1 % % Változás az % Változás az
g§ , előző évvel 9 g (4 előző évvel ;? g előző évvel 3 3 K,) előzö évvel 93 előző évvel Allam 1gmíí szemben (2333 szemben §f§ szemben Év:: szemben ÉVÁ'É szemben
Télá Changmwnttíg'éÉ Changammt ÉLJÉ Changemmt ÉLÉ Changmnent E.;É Changemmí Pays gif: par rapport [1 33; 55 paz'rapporla 3555? parrapporíáE—E É pazrapportá 337: pm rapporta
) ggg § lucampagne ggg a.. la campagne %% § la campagne Tag a la campagne gi); § la campagne 35.31 § précrdente ;,gx § pz'écédcnte ki;: § prévéllenz'c íx § préar'dmtc gif; § précédente il,000.000g1100gliszt——defarínezlíiltgbl'lzam—dcjlromení—
) ! §," . ' *f—tzr
Am. Egy Ált- § , I'
États—Unis 566 'l" 822 5 6915; — 13'0 76'7 —i— 71 ' 96'6 —i— 19'9 95'1 —— 1'5 Kanada— Canada l 323 —§— 10'0' 32'2l _— 0'1 3575 %— 3'5 34'7 —— 10 569 %— 222
Argentina — Amen- ; , '
time . . 19'7 sb 111 95; —— 20'2 134 —i—- 3'9 9'0 —— 44 13'0 % 4'0
Ausztrália —-— [ . , l
Australia . . * 6'0 4;— 09 103; —i— 23 13'2 %— 30 t 10'3 -) 2'9 14'0 %— 3'7 Úszó- Stocksílottants 10'2 2'0 , 10'73 J;— 0'5 , 10'8 —- 0'4 ) 8'5 —— 18 86 4-— 01
Összesen — zoml 1136'8l % 52-2 'naai —— 4-5 149'3 Jr 17-1 (591 Jr 98 1571; 4— 28-5
l 1
mint az előző években. A Magyarorszz'lgot mése. amint már mondottuk, meghaladja igen közelről érdeklő (Isel'l—Szlovákiu búza—
termése három év alatt 43'5%—kal emelke—
dett, sőt még a hatalmas Anglia sem vetette
meg saját belső termésének fokozását és a legutolsó évben már 43't')% —kal termelt több búzát, mint 1930—ban.
A kisebb term-elő államoknál általában szintén ez a tendencia mutatkozik, így pél- dául Görögország 4l O%-kal Ausztria 40'9
% —kal. Hollandia 8(i%—kal, Svájc 18'2%—
kal stb., stb. emelték bl'lzaterlmésiiket az utolsó három évben.
Az Európán kívüli importállmnok a ví—
lág búzamérlegében már csak másodrendl'i szerepet játszanak. Mint termelő legfonto—
sabb ezek közül India, amelynek termése körülbelül jó közepes volt az utolsó évben.
Japánnal már ugyancsak a termés fokozá—
sának tendenciája mutatkozik. Igen fontos és nagy fogyasztóterület lehetne Kína.
amelynek terméseredményeiről már évek óta nincsenek megbízható adatok. de az kétségtelen, hogy belső l(ogy asztását ma sem tudja ellátni. pedig a bl'lzafogyasztás Kína—
ban még óriási mértékben fokozható lenne.
Ha az export— és importállamokat nem választjuk külön és a világ l:)l'lzaterln('3sét kontinensek szerint szemléljük. akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb búzatermelő kon—
tinens Európa, amely három évvel ezelőtti 370 milliós termését 460 millióra fokozta.
ezzel sze—nrl'wn viszont az egész amerikai kontinensnek három évvel ezelőtti 422 mil—
liós termése 296 millióra csökkent. Ausztrá—
lia termelése szintén esökkenésl mutat., az ázsiai és afrikai kontinens nagyjából semlegesnek tekinthető Oroszország ter—
a három évvel ezelőtti rekordterzmést is.
A term—éseredmények tehát azt mutatják.
hogy amennyiben a világ búzakrízisének
termelésben is volnának okai, akkor ebben
:) búza-importállamok a hibásak. akik ("ma ellátási célkitűzéseiket igen radikalisan vitz tek keresztül a bt'lzatermelés terén és ami—
dőn egy bizonyos parciális érdek szempont—
ját ugyan teljes sikerre vitték, ezzel nagyon nagy llnérlékben okai voltak a mezogazda—
sági exportállamok krízisének és az egész világ krízisét erős mértékben kilnélyíletlék.
A készletek.
A világ bl'lzalnérlegének pontosságát sajnos a legnagyobb mértékben zavarja meg az a körülmény, hogy a búzakészletek—
ről nagyon hiányos adatok állanak rendel—
kezésünkre. K(')tség—telen. hogy a készletek nyilvántartása a legnagyobb probléma, mert az első kézben. továbbá :! kiskereske—
(löknek vagy :) logyasztóknál lévő, úgy—
nevezett láthatatlan készleteket (sak l'iagyon fejlett statisztikai szervezettel és jelentékeny koltseg(ldozathl lehetne számbavenni Ezért a készletek nyilvántartásánál meg kell elé—
gednünk az úgynevezett látható készletek—
kel, amelyek a nyíl 'ános raktárházakban.
vagy a nagy malmokban vannak. Sajnos.
hogy ezeket a készleteket is csak igen kevés országban tudják nyilvz'lntartz'isba venni és az ilnportállamok készleteire vonatkozólag semmiféle adatunk nincs, tehát csak köz—
vetve tudnánk következtetni arra. hogy ezen készletek körülbelül milyen mennyiséget tesznek ki. így például: Franciaországban törvényt hoztak arra. hogy az országban
1. szám
állandóan készletben kell tartani 6 millió ([
búzát. Nem kétséges, hogy minden ország—
ban vannak olyan készletek, amelyeket az állam saját l'iizto—nsz'tga érdekében állandóan fenntart és nagyon valószínű, hogy éppen az európai importállamok azok, amelyek ilyen címen jelentékeny készleteket tartanak a kezükben. Ha más nem. mag; a nagy há—
borús fegyverkezés és az államoknak nem- csak gazdasági, hanem fizikai védelmükre való felkésziilődése is magával hozza a na- gyobb készletek l'enntarti'isz'it. De a búzamér—
leg adatai számszerűleg is bizonyítják azt, hogy Európában jelentékenyeknek kell len- niük azoknak a készleteknek, amelyek mint állandó ,.biztonsági" készletek gyüjtettek össze, mert egyes államokm'il az utóbbi évek növekvő termésadatai és a normális fogyasz- tási adatok. valamint az export— és import—
eredmények összevetéséből származó szá- mítások olyan hiánynakat mutatnak, ame- lyeknek egy része számba ugyan nem vett.
vagy pedig a nyilvánosságra nem hozott, de a valóságban évrt'il-évre emelkedő búza—
készletet jelent.
Ebből a inegt'ontola'tsbt'n kiindulva nem is törekszünk arra búzamérlegiinknél, hogy a világ tényleges bi'izakészleteit vegyük szá—
mításba, hanem abból az elvből indulunk ki, hogy az úgynevezett "biztonsági" kész- letek nagyjában változatlanok évről-évre, az egyik évről a másik évre átvitetnek és a búzamérleg szempontjából nincsen döntő jelentőségük. A mérleg szempontjából a készleteknek az a növekedése a figyelembe—
veendő, amely a biztonsági készleteken felül, mint felesleg nyomja a búzapiaeot. amely feleslegtől az .az exportőr állam, amelyan birtokában van, szabadulni igyekszik. Eze- ket az úgynevezett "exportálható" búzakész- leteket a legfontosabb tengerentúli export- államokban a tel'igerei'i úszó készletekkel együtt a Nemzetközi Mezőgazdasági Inté—
zet nyomán 187'6 millió (j-ban állapítottuk meg, ami a mult évvel szemben 286 millió, 17'9%—os emelkedést jelent. Az ,,exportál—
ható" készletek változása az egész búza világmérlegérben nem játszik túlnagy sze—
repet, jelentősége inkább abban van, hogy jelzi a világ láthatatlan készleteinek válto—
zását, tendenciáját. Jelenleg például azt ma- tatja, hogy. bár a világ búzatermése az utóbbi évek alatt állandóan csökkent, a készletek mégis emelkednek és, hogy a búza- krízis megszüntetésére teendő intézkedések mindaddig nem sok reménnyel kecsegtet—
nek, amíg a fogyasztás fokozása el nem ér- hető.
__35__. 1934
III. A fogyasztás.
A világ búza— és lisztfogyaszta'isára vo—
natkozólag alig vannak adataink? mert az egyik—másik ország által nyilvánosságra ho- zott fejenkénti bi'izafogyasztz'tsra vonat-kozó számítások felhasználása nagy tévedésekre alkalmat adó eljárás volna. A bt'lzafogyasz—
tásban az utóbbi években szerepet játszik az emberi tz'tplálkozáson és vetőmagszük—
ségleten kívül a takarmányozási cél 'a fel—
használt búzamennyiség is és a mai árak mellett valóban számolni kell azzal, hogy a termelők egy része a búzát takarrm'lnyozási célra fogja fellmsználni. Búzainérlegiinkben az egyes államok búzat'ogyasztász'it nem ilyen sza'unítások alapján, végeztük el, hanem az elmult ukrazmpz'myok termelési és külkeres—
kedelmi, valamint készletadatai egybeveté—
sével. Ha ezeket. a számításokat több évre visszamenőleg készítjük el, mindenesetre kapunk egy olyan átlagot, amelyet a becs- léseknél alapul vehetünk. Az utolsó év fo—
gyasztási eredményeit egyrészt a régebbi évek átlagos eredményeivel, másrészt pedig a fog 'asztást l'iet'olyz'isoló egyéb tényezők—
kel korrigáltuk. lgy figyelembe vettük az illető állam buzatermést'ének változását, a rozs- és tengeritermés változását, figyelembe vettük az illető ország általános gazdasági helyzetét, nem feledkeztünk meg a népsza—
porodásról, sőt a búzafogyasztásra befolyás—
sal lehető politikai körülményekről sem.
Beesléseink végső eredményei, hogy az egész világ l'n'izat'og_'asztása Oroszország és az adatokat nem szo gáltató területek nélkül az
1930/31—es kampányban 984 millió (j-t
1931/32-05 ,, 975 ,, ,,
1932/33—as ,, 955 ,, ,,
1933/34—es ,, 973 ,, ,,
tesz ki. Amint ezekből a számokból látható, a gazdasági válság kiinélyi'ilése utólagos számításaink szerint az egész világ búza—
t'ogyasztásában 1931/32. és az 1932/33. évek- ben 10, ill 20 millió (; fogyasztás csökkenés- sel mutatkozott. A jövő gazdasági évre vonat- kozólag viszont beeslésiink végeredményben 18 millió (j-s emelkedést mutat a legutolsó évvel szemben, vagyis egy visszatérést az 1931/32-ik év fogyasztásához. Oroszország- nál a három év előtti fogyasztást vettük szá- mításba, mert nem tekinthető reális szám- nak az előző évi 200 millió (I—án aluli belső fogyasztás. mert amint már említettük, bi- zonyos, hogy az 1932/33—as kampánynak ezen utolsó évben. mutatkozó hihetetlenül alacsony fogyasztásához hozzá kellene ad—
nunk az elfogyasztott ismeretlen mennyi"- ségii belső készleteket is. Számos jel mutat
:1*
