.!oo-nun ...bootolni-l.-nun-nun---nel.ul-nlcnnal-Ilclol-lInn-o.-!n!...-..ill-lcoolnllllIt-lollonc-ulu-
—-——————-—————_—_—_—_——
o KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS .
______________________________—._—______._._________—__——__—______________-_____—___—___—______'
!!nl-nu.-.tanulni.—ll'lnuolloolll.tulo-lon-u...-nn-.u.n-ol..-lni-null-nel.ul-Ill.!null-...llI-nI-l
A világ búzamérlege.
Le bilan mondtal du froment.
Résume'. Le bilan mondtal du fromcnt montre, pour chaoue cumpaync, des chanycments póriodigues se repétant régulierement et (les cor- relalions évidentes. ()n constalc (luc, pendant ehaoue campagne, les prix, mondiaur de fromeni tombent au plus bas au cours de la période de (lécembre—mars, oil les disponibilités exportables sont l'es plus grandes. Pendant cette période de (Iuatre cherchent a vendre leurs disponibiliwtes, et les pays importateurs Ifont pas encore a cmindre de ne pouvoir pas satisiaire mois, les pays exportateurs
les besoins intérieurs: a cette e'pogue de liannée,
on peut ímporter avantagcusement (tu froment, Au cours (les lr— mois suivants, c'est—a—(lirc entre avi-il et juillet, le prix du fronzent augmente chaoue onnée, les disponibiilités uisiblcs étant (liminuées (lu fait gue pendant les guotre mois précédents, on experte toujours de grosses (]uantités de froment, Et comme les re'coltes ne peuvent contre—balmzcer la
consommation, les invisibles (lí—
minuent constamment pendant ces (luxutre mois dans (lisponibilites
les pays importateurs et exportateurs; (fest (. cette époaue de Pannée gue le commerce du ironient est le plus faible. Pendant charlue compagne, clest en juillet ou en aoüt (pre les prix" de iromenl mon- tent le plus; ce moment coincide avec celui oú les disponibilite's en froment sont les plus faibles.
Pour ia can'lpagne 1935N__,3(;, la
mondiale du frament, y compris celle de la RaS—
sie, pour laguelle on a une estimation approxima- tiue, est éoaluée a 1.245 millions de (1.
production
En général, la production a diminué dans les pays exportateurs; elle a augmenté dans les pays importaleurs. La consommation mondiale en froment et farine de íroment, nous l'e'ualuons pour la campagne 1935—36 a 1.285 millions (le (1; cela correspond presgue tout á fait aux moycnnes (le.—;
dernieres annees. Selon les
sommation ne montem ni ne baissera en Europe, préoisions, la con—
mais elle augmentera en Amérígu'e.
[)!apres les résultats de la campagne 1935—36, les pays exportateurs ont 108'8 millions de (] de disponibilités export-oblos et les besoins dlimpor- tation des pays fintportateurs représentent 148'1 millions de (1. Ainsi (lonc, la balance de la cam- pagne se sold-e par un deficit de 39'3 millions de (] (le deficit est de 54'3 millions (le (] si I'on ne tient pas compte de la production de la Ras-sie).
Selon notre estimation, les exportations et impor—
talions de froment repl'ésenteront 140 millions de
(1. Pour satisfaire les besoins intérieurs, les pays importateurs *emploieront 8'1 millions de ([ prove—
nant de leurs stocks et 31'2 millions de (1 provenant des stocks de pays e.tportateurs. Les disponibilités lotales, évoluées par nous pour le 161' amit 1935!)
?36'9 millions de (1 (111'8 millions de (1 de dispo—
nibilités uisibles et 1251 millions de (] de disponi- bilités normales invisibles), diminueront de 39'3 millions de (1, deficit de la campagne 1935—36.
Ainsi donc, les stocks mondioux seront au Iel' aoüt 1936 de 1976 millions de (1; 'en déduís.ant de celu les reports nornmur '(125'1 millions de (1), il restera encore, comme disponibilíte' exportable, 72'5 mil—
lions de (] de iroment. *
[. Időszakos változások és összefüggések a világ búzame'rlege'ben.
1. Tanulmány tárgyává tettük azokat az időszakos változásokat, amelyek a Vilag búzamérrlegében az egyes kampányokon belül megállapíthatók és azokat az Össze-- fülggaéxseket, amelyek a búzamérleg egyes adatai között rendszeresen tapasztalható—k.
Már rámutattunk arra (lasd Statisztikai Szemle 1935. 1. számú füzet), hogy a világ búzaterme'se korántsem egy időpontban kerül aratásra, betakarításra és kereske- delmi forgalomba, sőt ellenkezőleg, azt lehet mondani, hogy az év bármelyik nap—
ján a föld valamelyik pontján van aratás és ennek folytán az a búzatermés, amelyet évernkin't felállított mérlegünkben számí—
tásba szoktunk venni, sohasem áll teljes egészében egy időpontban rendelkezésre.
Bár nem. egyforma mennyisegben, de min- den hónapban új és új termős—ek kerülnek l'earawtásra és kereskedelmi forgalomba. A világ búzafogyasztása az egész kampány folyamán állandóan, még pedig aránylag egyenletesen jelentkezik. Az egész Világ rendelkezésre álló bwúzaikészlete tehát az év folyamán állandóan Változó új és új ter- mések által folytonosan szaporodik. az ál—
landó fogyasztás következtében folytonosan csökken; a készletek tényleges nagyságát tehát a mindenkori forgalomba kerülő új termésnek és a fogyasztásnak különbsége adja meg. Ezeket az 1932. év júniusa óta
1. szám.
végzett számításaim-kát ábrázolja grafiko—
nunk első görbéje. Előre (kell ibocsátanunk azt, hogy a búzat—ermés betakarítására ál—
talában egy hónapot, a kereskedelmi for—
galomba való kerülésére egy újabb hóna—
pot vettünk szánni-tásba, bár tudjuk azt, hogy a távoleső termőterülotek'nél a be—
éréstől a fogyasztásba 'kerülésig két hónap- niál hosszabb idő is eltelhet. Grafikonunk is amellett szól, hogy ez az időpont 2 3 hónap (között van.
Graiflkonunkrból Világosan szemünk elé tűnik az, hogy a világ búzakészlete a legcsekélyebb június hónapban, attól kezdve októberig rohamosan növekszik, mert a legnagyobb termőterületeken, Euró—
pában, Északaamerikában és Oroszország
déli részén ezen időszakban kerül forga- lomba az új termés. November hónapban szabályszerű visszaesést látunk, mert ek- kor már csak az orosz búzatermésnek egy része szaporítja a Világ búzakészletét. De—
cemberben már számításba lehet venni a déli félteke két nagy termelő államának, Ausztrália és Argentina termésének egy ré—
szét, anni a világ búza—készleteit ismét emelni szokta; a naptári év elejétől kezdve azonban a fogyasztás állandóan meg- haladja a termést, ami által a világ búzakészlete fokozatosan, majdnem egyen—
letesen csökken, egészen június végéig.
Ha összehasonlítjuk a legújabb számítá—
saink alapján felrajzolt grafikont és az augusztus hó l—ével beillesztett egyéb módszerű becsléseinket, akkor azt lát—
_juk, hogy a kanmányeleji készletekre vonatkozó becslések közül a Nemzetközi Búzatanáosa—dó Bizottság becslései járnak
za legközelebb ezekhez a számításokhoz, közvetlenül utána következnek azok a bees—
lése—k, amelyeket mi készítettünk, mig a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet és Broomhallna'k a látható készletekre vonat- kozó becslései ezeknek alatta maradnak.
2. A búzsaimérlegünkben a világ búza—
ke'szletét csak a kampány elején és a kalm—
pány Végén szoktuk megbecsülni. Amint arra már tiőbbízben rámutattunk, a világ tényleges búzakészlete az úgynevezett lát—
ható fkészleteknél jóval több, ezekről azon-
ban statisztikai felvételek nem állnak ren- delkezésre és azokat csak kalkulálni lehet.
Ezeket a kalkulációkat már évek óta mi is elvégezzük és elvégzik mindazok, akik a világ búzamérlegével rendszeresen foglal—
koznak. Ezek a kalkulációk azonban csak a kampány elejére, illetve végére szoktak
";
—U __
1936—
vonatkozni. Broomhall a látható készletekre vonatkozó becsléseit havonta készíti el. A mi felfogásunk szerint ezekhez 1a látható készletekhez minden (körülmények között hozzá lehet adni a világ egyhavi fogyasz- tásával egyenlő állandó láthatatlan készle—
tet. Gi'affikonunk követ-kező görbéje a kész- letekn-ek ilyen alapon elkészített változását mutatja, amiely görbéhen a három és fél—
éves időszakra visszamenőleg ugyancsak megtalálhatjuk az időszakos változásokat.
Broomhall szenint a világ látható készletei minden év februárjában érik el csúcspont- jukat és július—augusztus hónapokban a legalacsonyabb—ark. Ezen időszakos változá—
soknak első görb-énkkel való összefüggése szemabetűník akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az általunk számí-tott 2—3 hó—
napon kívü—l újabb ihónapok szükségesek ahhoz, amig az új búzatermés a kereske—
delmi forgalom által nagyobb tömegben összegyűjtve azokba a nagyobb malmokba és raktárak—ba kerül, amelyek alapján Broomhall a látható búzakészleteket szá—
mításba veszi. Ezeket a látható készleteket Broomfhall a tengerentúli államokban lát- ható és a tengeren úszó, valamint Angliába (került készletekből állapitja meg, természe- tes tehát, hogy a déli félteke két nagy ex—
portállamának, decemberben és januárban learatott termése februárban duzzasztja meg a készleteket. A szorosan vett európai készleteket Bromnliall nem veszi figyelembe, de azért még így is tapasztalható az adatai—
ból készített görbének az északi félteke ter—
mésének beérkezésekor mutatkozó emel—
kedése.
3. A búzamérleg adatainak összefüg- géseinél a kivitel görbéjét ugyancsak fel- najzoltuk. Ez a görbe mutatja aránylag legkevésbbé az időszaki változámkat, ami érthető, mert a kereskedelmi forgalom a természeti körülményekkel kevésbbé függ össze. Ha azonban az egész búzakampányt három harmadra osztjuk fel, akkor ezen a görbén is szemünk elé tárul az a körülmény hogy a ikülker—eskedelmi' forgalom a leg—
élénkebb a december—március harmadban (l. grafikon a-b), amidőn az exportálható készletek a legnagyobbak és amidőn az új termések már nem mindenütt elegendők a fogyasztás fedezésére, tehát az importőr államoknak amár erősebb mértékben kell fogyasztásuk ellátásáról a fkülforgalom ré- vén gondoskodniok.
4. Az összefüggések vizsgálata nem volna teljes akkor, ha figyelmen kívül hagy-
. millió _ , . _
, 800 0 a b a b a b mil/lons de a
950 í : A nemzetközi búzabizottság becs/ése
' ; E Estimat/on du Comité consultatif internat du blé
É T , *, f t' . %Saiár becs/és §
900 ? ermes .es ogyasz as % '_ Est/maria" de l'auteur
: ; egyen/ege § : .
eso § § .
§ So/de dé la production
600 § el de la consommation
550 '
500 —————
450 l xx /
400
250 200
'150
400
50
20
'18
15 44
12 '10
520
430
440
400 380 320
280
240
M.Sln Sz.-1939
IDÖSZAKOS VÁLTOZÁSUK ÉS ÖSSZEFUGGÉSEK A VILÁG BÚZAMÉRLEGÉBEN.
Changements et corrélations périodiaues dans le bilan mondia! du froment.
0
§ ; § § ,: ;
O
/L/á/t/ha_tó %%
/D,*/sponibl//fés//v)/r7%/
Nor/7737 kész/etek Dxéponibi/i/és 00/7778/6'8
'. ' i l [ '. l l l l , I l' l 1 V ' ! ; ' ) ) ! l l 7 ! Y ' r ! . [ í ] I . l [ I l I. I ! !
§m/I/lo :; § ; ; ; f § mill/uns de a-
3 ; , : : r
Exportatíons
. : l ; x ! . ; n A ! . v ! ! , 1 ( ' l ! § : ; 1 1 l l l ! l : l 1 : l 3 l l 1 : l : L !
l 5 ! I I l i l . k ! ' l 4 1 l l : ; l l ! r [ ! I I l ! I I :- I ! l l . ! X ! ,! l l 1 !.
—ár hoA/land forintban ; : : § pf/X en f/or/ns ho/landa/s
Prix á' Rotterdam /
Ára/aku/ás Rotterdamban x
allullzltb!txlnvxtalchJbIl1111![allllbilillllv
vu'vm'lx'x'm'xn [ ll'lu'W'V'VI'VH'VIII'RX'X'XI'XII l'n'm'IVWTVI'vn'vax'x')u'xn l'NIII!'lV'V'VI'Vh'Vl'lX'X'XI'XII
1932 1933 1984 1935
800
750
900
850 800
550
500
450 400
350 300
250
200 150
100 50
o 20 18 45 44
42
'10
8 S
4
520 480
440 400
360 320 280 240
R.KÚRSHSZS.
1. szám.
_32_
1936
nánk a világpiaci búzaár alakulását, amely mindenkor érzékeny műszere volt a világ búzathelyzetének. Ezen a téren is világosan fel'fedezéhetjüék úgy .az időszakos változáso—
kat, mint az egyéb tényezőkkel való össze- függések törvényszerűségét. Megállapítható, hogy minden kampányban a legalacsonyabb volt a világpiaci búzaár a december—ámár- ciuzsi harmadban (l. grafikon a-b), ami—
dőn az exportra rendelkezésre álló kész- letek a legnagyobbak. Az exportállatmok ezen feleslegüket el akarják helyezni, viszont az importáwl'la—moknak még nem kell félniük attol, hogy fogyasztásukat behozatal útján kényelmesen nem fedez- hetik. Az áralawkulásnál érdekesen mu- tatkozik az a szabályszerűség, hogy (a gazdasági évnek április-tól júliusig ter—
jedő harmadában a búza ára mindig emel—
kedik. Ebben .az időszakban az előző har- mad nagy exportja által csökkennek a lát- ható készletek és mivel nagyobb mennyi—
ségű termés nem képes a fogyasztást ellen- súlyozni, a világ láthatatlan búzaakéuszletei is állandóan csökkennek, úgy az import-, mint az exportáltlamokxban. Ennek az a kö- vetkezménye, hogy ebben az évhamnadban a legkisebb a búzaforgalom. A legmagasabb búzaáraknak július, illetve augusztus hó- napban bekövetkező időpontja pontosan egybeesik a világ búzakészletének mély—
pontjával. Megállapítható tehát, hogy a világ búzamérlegében a gazdasági évek foly' - mán egészen szabályszerű időszakos tálto- zások és az egyes tényezők között egészen világos összefüggések vannak. Ez a meg—
állapítás annál érdekesebb. mert a leg- utóbbi hónapok folyamán a búza áralaku- lásában a természetes törvényszeri'ísxég meg—
zavarodott. A búza világpiaci árának ez a rendellenes viselkedése azonban indokolva van egyrészt az olasz—abesszin háború fo- lyamán fellépő világháborús aggodalmak által. másrészt pedig Argentina rendkívüli rossz temnése következtében.
II. Az 1935. évi ter-més.
Rendes körülmények között december elején már isn'ieretesek mindazon területek termésadatai, amelyek a világ búzatermé- sének kialakulásában döntő szerepet játsza—
nak. Az északi félteke búzatermése ilyen—
kor már be van takarítva, sőt számos or- szágban már hónapok óta fogyasztásra is került. A terméseredmények statisztikai adatai tehát az északi féltekére ilyenkor
már nyilvánosságra szoktak kerülni és a déli félteke két nagy termelő államából Ausztráliából és Argentiniából is már hiva—
talos becslésekkel szoktunk rendelkezni a decemberben, illetőleg januárban leara- tandó búzatermésre nézve. Az idei kam- pányban rosszabb helyzetben voltunk, mert a déli félteke egyik nagy termelője, Argen- tina december végéig még semmiféle ter—
mésbecslést nem adott, az északi félteke- legnagyobb termelőjétől, Oroszországtól még január elején sem érkeztek meg a becs- lések. Az argentiniai termés még a várako- zásoknál is gyengébb volt, a tavalyinál 26 millió (I—val kevesebb, amit még a tavalyi—
val egyenlő oroszországi termés sem tudna ellensúlyozni. igy az egész világ termését, amely az 1935/36. évi kampányban szere- pet fog játszani, összesen 12456 millió g-ra becsüljük, ami a mult évi termésnél ll'2 millió o-val kevesebb és az utóbbi évek
átlagánál még inkább alul marad.
Az exportállamok termelése —— Oroszország nélkül, ———— amely a négy évvel ezelőtti 600 millió (1-5 mennyiségről fokozatos hanyatlás után tavalyig 438 millió g-ra esett vissza, az idei évben 444 millió (j-ra emelkedett, de még mindég nem éri el a tavalyelőtti ter—
mést sem. Az importállumok össztermése viszont több évi emelkedés után már a mult évben és az idei évben is csekélyebb vissza—
esést mutatott és 502 millió g-ra esett vissza.
Az európai exporlállumok termése a ta—
valyinál 10 millió (j—vatl, több mint 107—
kal jobb, az utóbbi évek átlagos termését azonban nem haladja meg. A mult évvel szemben a legkedvezőbb Románia és Ma—
gyarország termése, az átlagos tern'iést azonban egyik eredmény sem múlta felül.
Az Amerikai Egyesült Államok termése két évi l'ianyatlás-után az idei évben mennyisé—
gileg ismét kedvezőbb eredményt mutat, de a három—négy évvel ezelőtti eredmé-
Ku—
leg—
nyektől még mindég messze elmaradt.
nuda termése körülbelül hasonló a
utóbbi két év tenméséhez. Argentirm első hivatalos termésbecslése 39 millió (1, ami az előző négy év átlagos termésénél 28 mit- lió (l-val kevesebb. A termésbeeslések Ausztráliám vonatkozólag a tavalyi gyenge ternléseredménynél alig valamivel jobb—ak.
A három afrikai exportállllm tenmelése körülbelül normális, a mult évi igen ked—
vező termésnél lényegesen kevesebb,
Az európai ímportállnmok termése 11 millió (j-val, alig 495 -kal csökkent. Az egyes
1. szám. _33__ 1936 1. A világ búzatermése és külkereskedelmi mérlege.
Production mondiale du f'roment et balance du commerce mondial pour le froment.
Terméseredmények
Rendement de la récolte de froment
A búza és liszt külkereskedelmi mérlege összesen
Balance du commerce exto'ríeur pour le
Állam —— Pays * frament, ;; compris la farine de froment
1931 [ 1932 1 1933 [ 1934 I 1935 1931/32 1 1932/33 ! 1933/34 ! 193035
1.000 (yban — en millíers de 4 (100 c; liszt — de farinc : 133 g buza —— de frament)
!
Földrészek. ' ! !
Les mntínents.
Európa ——— Europe . 390907 406080 475 611 422000 420733 — 141785 —— 116.755 —— 95.633 —— 88.959 Amerika -—— Amériguv . 417238 403573 318436 294359 291614 'l'll5.425 Jr106.078 %— 90402 4— 83.639 Ausztrália _ Australie . 53.669 61.231 50.188 37.945 39.715 4— 41.677 4— 40049 4— 22877 4— 28 901 Ázsia — Asie . . 155661 137107 155937 157238 158190 — 19.291 —— 17.874 — 8.070 ——- 5.263 Afrika —— Airirlue 35.861 38.011 33.301 41.202 35.347 4- 3.573 '1' 5.196 4— 5.507 4— 6.046 Összesen 'I'o/ul . 1,053.336 1,046.002 1,033.478 952744 945599 — 351 '1" 16.694 %— 15.083 4— 24.364 Oroszország ——— Russia . 205000 202 500 277268 304100 300 000 4r 17.845 41- 4673 4— 9.333 —§— 428 Egész világ összes—en ——
Monde entier I. Expnrtállamok.
Pays exporlatvurs.
Európa — Europe . Amerika —— Amérimm.
Auszhrália M Australie . Afrika _ Afrigue
Összesen — Total . Oroszország — Russie .
1,258.336 1,248.502 1,310.741 1256844
125.743 76.992 123.979 91.504 406.723 396474 308164 284.019 51.877 58.222 47.729 36.330 18 887 20.319 19.074 26.371
101.788 285.816 38.100 18.021
1245599 — —— —— ——
-l— 22992 1— 3.454 4— 10159 .145 1124015 4-114368 %— 99.502 92.739
** 41.935 4— 40340 J;— 22.974 4— 29.050 4— 59671 5.393 Jr 5.586 4— 6 872
H
603230 552007 498946 438224]
205000 201500 277268 304100!
443725 300000
7194909 "1'168555 1138221 4—135.806
—1- 17.845 1— 4673 4— 9.333 4— 428 Összesen Total .
II. Importállamnk.
Pays importateurs.
808230 754507 776214 742324
i
265164 329088 351632 330496
7437254—2127 54 1—168228 4—147554 *136234
Európa —— Europe . 318945 —164.727——120.205—-105.792—96.104
Amerika __ Amérigu'e. 10.515 7.099 10.272 10.340 5'798— 8.590— 8.290— 9.100— 9.100 Auszbráulía _ Austrolie . 1.792 3.009 2.459 1.615 1.615 " 258 -- 291 —— 97 —— 149 Ázsia —- Asie . . 155661 137107 155937 157238 158190 — 19.291— 17.874— 8.070— 5.263
Afrika —— Afrígue 16.974 17.692 14 227 14.831 17.826 —— 2394— 197 — 79— 826
Összesen ———- Total . 450106 493995 534527 514520 501874—195260—146857—123.138——111.442
Részletezés.
Spécificaiion
[
I. Exportállamok.
Pays exportateurs, Európa ..., Europe:
' ' .— _"; 36.823 15.115 32.406 20.835 26.247 11- 10.130 4— 14 63 —1— 1.149
333235... _RÉZÉÉLÉfam-n 26.886 14.545 26.286 18.596 19.894 4— 4.052 4— 202 284 1: 1.157
Lengyelország __ Pologne 22.549 13.464 21.741 20.804 19.868 1: 875 4— 310 665 1.026
Magyarország — Hongrie 19.745 17.544 26.224 17.642 20.125 4.876 -l— 1.998 7.916 í 3.448
Bulgária — Bulgaria . 17.372 13.769 15.092 10.776 13.043 4— 3.034 4 853 1.218 100 L,i.wám.a__ Lithuanie _ 2.268 2.565 2.230 2.851 2.011 Jr 25 Jr 17 13 4— 205
Amerika _ Amén'gue:
. , . . _ 253713 202508 143965 135244 164052 29.740 4— 7.480 9- 7.266 —— 1.784
§3;a§§?fá;,,fg,íffs vmf 87.452 120383 76.720 75.075 74.564 3: 56.075 4— 71070 1— 52688 % 45.118 Ammmm _ Mmm,-ne _ 59.792 65.560 77.870 65.500 39.000 4- 38.183 4- 35937 —l— 39.650 í 49.303 Chile _ Ch.-h- _ 5.766 7.823 9.009 8.200 8.200 Jr 17 _ 075 — 102 1)102
Ausntrálxia —— Australie: .
Ausztráliai állaxmzövctség '
Commonw. (rAustr. 51.877 58.222 47.729 36.330 38.100 4— 41935 4— 40.340 % 22.974 4- 29.050
"A?
1. szám. -— 34 —— 1936
: —
%
Terméseredmények A búza és liszt légglgggrslkedelmi mérlege
, Rendement de la, m'wltg de froment Balauce du commerce extérimr pour la
Allam __ Paz/s * fromem, y compris la farm: de from:!!!
1931 1 1932 ] 1933 1934 [ 1935_ 1931/32 ] 1932/33 ] 1933/34 ! 1934/35
1.000 g—ban — m milliers de (1 (100 :; liszt — defarínez133 r.; búza —— de froment)
Afrika —— Afrigue:
Mmokko — Maroc 8.106 7.612 7.866 10.774 4.841 4— 2.062 —1— 1.559 %— 2.329 2.067
Algir —— Algérie 6.981 7.957 8.708 11.847 8.480 1: 1.591 4— 2.382 4-— 8.272 3.523
Tunisz —— Tunisia . 3.800 4.750 2.500 3.750 4.700 2.314 _)— 1.452 —— 15 -;—- 1.282
11. Importállamok.
Pays importateurs.
Eur—(mpa —— Europe:
Franciaország _ France _ 71.882 90.771 98.611 92.129 75.868 —— 20.977 — 8.902 —— 4.674 4- 5.004 Olaszo. —— Italic . . . 66.520 75. 367 81.003 63.430 77.145 —— 9.052 —— 8.006 —— 2.361 —— 3.397 Németo _. Allemaune . 42.333 50.031 56.043 45.325 46.730 —— 6.311 — 1.852 %— 1.232 —— 2.804
Spanyolo _ Espagne . 36.585 50.134 37 622 50.849 41.897 — 2.929 4—1— 6 —i— 19 0
Cseh- Szlov. — Tchéco-Slou. 11.222 14. 625 19.846 13.612 16.900 —— 6.694 — 3.263 —— 47 — 392 Anglia: —— Angleterre . 10.291 12.096 16. 989 17. 860 17.699 —- 65.280 — 58.573 — 59.215 54.403
Svédország —— Suede _ 4.636 7.212 7.948 7.723 6.310 — 1.858 -— 879 — 331 4— 485
lgium —— Belgioue . . 3.872 4.38143.72 4.391 3.750 —— 12.670 —- 10.694 —— 11.382 —— 10.809
Porhugália .— Portugal . 3.538 5105 4.102 6.720 4.327 — 754 —— 361 —— 261 —— 184 .
Görögország —— Gréce 8.056 4645 7.725 6.989 8.400 —— 6.443 —— 5.360 — 2.869 —— 3.959 — Ausztmia —— Antriche . 2.996 3.318 3.978 3.622 4.243 —— 3.670 —— 3.606 -—— 2807 —— 2.644
Dánia — Dancmark . 2.786 2.993 3.100 3.496 4.021 —— 4.722 —— 3.275 —— 3.409 —— 5.143
Németalföld _. PaysBas 1.837 3.494 4.171 4.910 4.333 —— 8453 — 7.393 — 6129 —— 5.255
SVÁJC —Suisse . . . 1.101 1.089 1.738 1.817 2.069 — 5.745 _ 5.197 —— 4.787 —— 4.875
Letmo'nszág _ Lellom'e . 922 1.440 1.830 2.191 1.775 — 261 — 7 0 i 299
Észtország _— Esto'zie 478 567 667 846 625 —— 120 — 1 0 55
Finnország —— Finlande . 305 404 670 893 885 —— 1.159 — 1.164 M 1.191 — 1.112
Ir Szabad Áll—atm .—
État libre dlrlande 212 226 540 1.035 1)1.035 — 5.317 —— 4.863 —— 5.822 —- 4.591
Norvégia —— Norvége . _ 161 204 209 328 464 — 2.309 —— 2.315 —— 2.265 — 2.372
ngéb á11.— Autres pays 486 986 468 2.330 469 -— 3 —— —— 3 —— 7
Amerika —— Amérigue:
MeXi'kÓ *" Mexiaue - 4.416 2.629 3.199 2.980 2.798 — _ w —
Urugu'av - - . - — — 3.064 1.471 3.994 l)3.994 l)2.000
Brazilia __ Bzésil . 1.643 1.700 1.750 1)1.750 1)1.000 — 8.590 —— 8.290 — 9.100 — 9100
Egyéb orsz. —Aulres [aus 1.392 1.299 1.329 1.616 _ _ _. ..- ..
Ausztrál-ia —— Australia-
U.i-Zéland — Nouerélandc 1.792 3.009 2.459 1.615 1)1.615 ,... 258 —— 291 — 97 —— 149
Ázsia —— Asie:
Brit India -—— Index
analaises . 94.553 91.688 95.915 90.651, 98.800 4— 7 — 255 —1- 101 %— 250
Törökország — Turauie . 28.562 18.773 27.117 27.137 24. 520 —1— 418 91— 119 _-
Japán —— Japon . 8.792 8.918 10.988 12.971 13. 260 " 5.709 ——— 1.299 — 1.096 — 617
Sziria, Libanon — Suric
etLibrm . . . 3.867 2.680 3.668 3.957 1)3957 _ 101 _ 413 —— 389 Jr 94
Korea —— Corée . 2.374 2.441 2.419 2.523 2.653 — —— —— 1.
Adami nem szolg. áll -—
Pays nayant pas fourni * ,
de données . 17.518 12.607 15.830 10.000 1)15.000 _ 14.406 16.026 —— 6.686 -— 4.990
Afrika — Afrigue:
Egyiptom —— Egypte , , 12.139 14.812 10.873 10.145 11.763 —— 1.919 _ 121 _ 59 — 580
Délafrikau Unió _ Union
Sud— Afric. 3.732 2.892 2.722 4.176 4.863 —— 477 — 76 — 20 —— 246
Egyéb orsz. -Autres pays 1103
488 632 010 700 — '— —— —-
államok között a legnagyobb emelkedést Olaszország búzatermése mutatja, amely az idei évben mennyiségileg a legelső helyet érte el. Franciaország idei termése a leg—
utolsó három évhez képest igen gyenge Németországé körülbelül megegyezik a mult évivel, Spanyolországé hanyatlott. A kisebb termelő államok közül emelkedést mutat Cseh- Szlovákia és csökkenést Svédország termése. Ázsia termése körülbelül megegye—
zik az utolsó évi viszonylag kedvező ter- méssel; Brit—Indiából valamivel jobb, Tö—
rökországból valamivel gyengébb termést jelentenek. Bár a világpiac szempontjából nem jelentékeny, de igen figyelemreméltó Japán búzatermésének alakulása, amely az 1931 évi 88 millió g-ról fokozatosan emel—
kedve a legutóbbi évben 13-12 millió g-t ért el. Az afrikai importállamok, EUgyip'totm és a Délafrikai Unói az előző két évhez képest kedvező eredményt értek el, ami azonban a világpiac szempontjából nem sokat jelent.
A világ búzatermése, amely az 1935. évi kampányban szerepet fog játszani, Orosz-
1. szám.
ország nélkül 945 millió (1; az oroszországi hozzávetőleges becslés beszámításával pe- dig körülbelül 1.245 millió cI-t fog kitenni.
Hogyha a legutóbbi évek egyre kedvezőbb oroszországi terméseredn'lényeit csak mér—
sékeltebben, vagy egyáltalán nem vesszük figyelembe, akkor a világ búzatermésének az utóbbi években történő állandó csökke—
nését konstatálhatjuk. Miután pedig a kész—
let-adatokból megállapítható, hogy az évek- kel ezelőtt felhalmozott búzafeleslegek két—
ségtelenül csökkennek, ez igen valószínűvé teszi, hogy az egész világ búzaprodukció- jának tényleg némi csökkenő irányzata kö—
vetkezett be.
ESO rni/Nó g. , y — ———— -mil/ions de 17. 650
A Export (orosz nélkül)
500 1 X
x 600
/ x
! — 550 mporlations;'__ 1-—
0 __.
500 ,, _. 500
A', X
I x
74 ' ' ' ' 1150
450 lm r! " Emortahomb—
__ Ji," (non compris cel/es de Russ/e)
ADO
l 400
1925 29 1930 1931 1932 1933 1934 ! 1935
Miként arra már ugyanezen a helyen évek óta rámutattunk, az irányzat a világ exportállamainál és importállamainál a búzazkrízis öt éve alatt ellentétes volt.
Az 1930—1934. időszakban az importálla-
mok termése fokozatosan növekedett, az exportállamok termése még sokkal naa- gyobb mértékben csökkent. Az 1935. évi termésnek különös érdekességet adja az, hogy ez az irányzat látszólag fordulópont- hoz érkezett, mert az importállamok ter- mése csökkent, az exportállamoke' valami—
vel emelkedett. A legutolsó évi eredmények az előző évek normális viszonyaihoz képest még mindig nagy eltolódást mutatnak az importállamok termelésének növekedése irányában, mert ha az előző tíz év ötéves átlagait hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy az importállamok őssztermelése az
1925—1929. évek átlagában 425 millió (1, az 1930—1934. évek átlagában 486 millió (;, 1935—ben pedig 502 millió ([ volt. Az export- államok termésátlaxga ugyanezen időszak—alatt 572 millió (3, 543 millió (1, és 444 millió (]
volt. Az előző öt éves ciklusok átlagos ered—
ményéhez viszonyítva tehát a legutolsó év még mindig az importállamuk termelésé-
__ 35— 1936
nek növekedését és az exportállamok ter- melésének hanyatlását mutatja.
A búzatermelés és a búza—exportállamok termelése rentabilitásának sorsa a legköze- lebbi években fog eldőlni, amikor ugyanis válaszúton állunk, hogy megmarad-e a vi- lág a kiegyensúlyozott termelés mellett, vagy pedig a kedvezőbb piaci helyzet kö—
vetkeztében beálló árjavulás az importálla- mokat termelésük további növelésére és a gabonabehozatal elől való elzárkózásra fogja-e indítani.
III. Készletek.
Mint azt állandóan hangoztatjuk, a bú- zamérleg legkritikusabb pontja a készletek helyes megállapítása. Előzőleg (lásd Sta- tisztikai Szemle 1935 januári száma) már kifejtettük, hogy ezen a téren különféle módszerekkel dolgoznak. Mi a magunk ré—
széről egyik módszert sem tartjuk megfele- lőnek és ezen a téren teljesen önállóan vé- gezzük becsléseinket. Eljárásunk lényege az, hogy minden egyes országnál feltételez—
zükaz 1 havi fogyasztásra eső búzameny- nyiséget, mint láthatatlan és kampányról kampányra átmenő mennyiséget, ami azon- ban az export vagy fogyasztás szempontjá- ból végszükség esetén még mindig számí- tásba jöhet. Ezen a mennyiségen kívül szá- mítunk exportálandó, vagy látható készle—
teket. Ezeket a készleteket azon államok—
ban, amelyekről. statisztikai felvételek van- nak, illetőleg a becslések egészen megbiz- hatók, a látható készletekkel vesszük egyen- lőknek, még pedig a Broomhall-féle számí—
tások alapján. Azokban az országokban, amelyekben Broomhall nem végez becslé—
seket, magunk végezzük el ezeket a becslé- seket a gabonakereskedelemtől nyert infor—
mációk és különféle ellenőrző számítások alapján.
A normális és exportálandó készletek—
ből adódik össze az a készlet, amelyet mi a búzamérlegünkben számításba venni he—
lyesnek tartunk. Eredményeink a legjob- ban a Nemzetközi Búzatanácsadó Bizott- ság, illetőleg a Food Research Institute vég—
eredményeivel egyeznek meg. Összehason—
lításképen közöljük, hogy Broomhall 1935 augusztus l—re vonatkozólag a látható kész—
leteket 923 millió g-ra, a Nemzetközi Mező—
gazdasági Intézet az exportálandó készlete- ket 100-6 millió g—ra becsülte. A mi becslé—
B*
