A TEXTIL SZÁLAS ANYAGOK VILÁGPIACI ÁRÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
DR. KALTENECKER MARGIT
A hatodik ötéves terv előkészítésével foglalkozó majdnem minden szakmai érte—
kezleten szóba került. hogy a vállalatoknak ismerniök kell a nyersanyagok órának várható alakulását. E vállalati igény kielégítéseképpen foglalkozunk a textil szálas anyagok világpiaci árának a nyolcvanas években várható alakulásával. Számítási módszerünk — a szakmai sajátosságok figyelembevételével —- más nyersanyagok árának előrejelzésére is alkalmazható.
Tanulmányunkban a pamutfonóiparban felhasznált szálas anyagok világpiaci árának előrejelzésével foglalkozunk.
A textil szálas anyagok világpiaci árának a nyolcvanas években várható alaku—
lását azért ,,kell ismerni", mert a pamutfonóiparban gyártott fonalak szálasanyag—
költsége magas. a termelési költségek 60—70 százaléka. és a hatodik ötéves terv- időszaktól kezdődően megszűnik a .,pamutkassza", amely mentesítette a pamut- ipari vállalatokat a textil szálas anyagok világpiaci áralakulásától.
1. A KlDOLGOZÁS MÓDSZERE
A ruházati, háztartási, ipari célra szolgáló textiltermékek olyan alapvető köz- szükségleti cikkek. mint az élelmiszerek. Valószínűleg ennek tulajdonítható. hogy a textil szálas anyagok termelésére. ipari feldolgozására, fogyasztására és áralakulá—
sára évtizedekre visszamenő, hiteles, rendszeresen megjelenő statisztikai adatok
állnak rendelkezésre. A nemzetközi szervezetek a világ és a földrészek népességé- nek, szálasanyag-termelésének és —fogyasztásának alakulásáról ,,tíz éves ugrások- kal" 2000-ig szóló prognózisokat készítenek, a világ textilszakembereinek részvé- telével időszakonként megbeszéléseket tartanak. A textilgépgyártók pedig a világ különböző nagyvárosaiban négyévenként textilgép—világkiállitást rendeznek. Ezek a statisztikai adatok és információk alapkövei a szakágazati, vállalati szintű termék—, technológiai és árprognózisoknak.A nemzetközi statisztikai publikációkból és a nemzetközi szervezetek által kidol—
gozott előrejelzésekből rendelkezésünkre áll a világ textiliparának, szálasanyag-ter—
melésének. népességének fejlődése, a szálasanyag-fogyasztás alakulása az 1950—
2000. évekre, továbbá a szálas anyagok világpiaci órai az 1960—1978. évekre.
Az adatok értékelése, az említett prognózisok tanulmányozása és a szakiroda—
lom alapján meghatároztuk. hogy a világpiacon melyek az alapvető áralakító té- nyezők, és melyek az ár alakulását befolyásoló tényezők, továbbá hogy e tényezők változása, valamint a textil szálas anyagok árainak alakulása között milyen össze—
700 DR. KALTENECKER MARGlT
függés van. Mindezek alapján matematikai statisztikai és heurisztikus módszer al-
kalmazásával előrebecsültük a szálas anyagok árainak a nyolcvanas években vár—ható alakulását. Előrejelzésünknél a termelési technikának, a munkatermelékeny-
ségnek, az erőforrás kitermelési költségének várható változását kifejező változatlan árakat és árarányoka't alkalmazunk. Foglalkozunk az árszínvonal várható alakulá-sával is.
Véleményünk szerint a textil szálas anyagok'vagy más nyersanyagok nyolcvanas években várható áralakulásának tudományosan megalapozott előrejelzéséhez az
áralakulást meghatározó és befolyásoló tényezők változását. vagyis a várható fej-
lődés fő tendenciáit 2000-ig kell előre látni.
A matematikai statisztikai és a heurisztikus módszer alkalmazásával kapcsolat- ban megjegyezzük: az árprognózis kidolgozásának első lépéseként megnéztük, hogy az 1950—1978. években a pamutfonóiparban felhasznált pamut, cellulóz és szinte- tikus szálas anyagok termelése és ára hogyan alakult. E hatalmas statisztikai adathal—
maz felhasználhatósága céljából meg kellett vizsgálni. van-e szabályszerűség a szó- las anyagok termelése és az árak alakulása között. lgy jutottunk el a korrelációs,
illetve regressziós kapcsolatok vizsgálatához. aminek felderítő, prognóziskészitést alapozó szerepe van. Ilyen értelemben alkalmaztuk ezeket a matematikai statisztikai módszereket. Éppen e számítások elvégzése vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a termelés és az árak közötti kapcsolat ,,gyengülése" következtében a nyolcvanasévekre nem lehet matematikai módszerekkel kialakított árprognózist késziteni, ha- nem heurisztikus. logikai eljárással, műszaki, gazdasági megoldással kialakitott elő- rejelzést kell kidolgozni.
Az árak előrejelzése nehéz feladat, mert az árprognózis kidolgozásánál számos
— az áralakulást meghatározó és befolyásoló — tényezőt és ezek kölcsönhatását kell vizsgálni, hogy hiteles. elfogadható prognózist nyerjünk. A vizsgálandó tényezők
közül megemlítjük a világgazdaság fejlődési. illetve az iparstruktúra világméretű átalakulásának objektíve érvényesülő folyamatát, az olajválság kapcsán bekövetke- zett árrobbanást, illetve az új értékrend hatását, a nemzetközi helyzet alakulását, a műszaki fejlődést, a nyersanyagok, a piaci igények változását, a termelőkapacitások alakulását stb. A közöltekből megállapítható, hogy az árprognózis tényezőinek je—lentős része az ún. rosszul strukturált problémák közé tartozik. E problémák megol-
dásához ugyanis a kvantifikálhatóság és a céldefiniálhatóság alacsony mértékéből
következően nem alkalmazhatók a nagy hatékonyságú, magas egzaktsági fokú ún.erős módszerek és ezek hatékonysági rangsorában az első helyet elfoglaló matema- tikai statisztikai módszerek. Az erős módszerekhez legközelebb a heurisztika áll.1
Ez a módszer a rosszul strukturált problémák megoldásához nagy hatásfokkal
alkalmazható.
2. A HOSSZÚ ÉS KUZÉPSZÁLÚ PAMUTOK ÁRÁNAK ALAKULÁSAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÖK
1977-ben a világ textilipara 13,3 millió tonna pamut szálas anyagot dolgozott fel, amelynek 14 százaléka hosszú szálú pamut volt. 1985—re a pamut szálas anyagok
termelése várhatóan 14.5 millió tonnára emelkedik. és a hosszú szálú pamutok ter—
melésének aránya valószínűleg hasonló lesz.
1A heurisztika görög szó. jelentése a feltalálás, a valamire való rájövés művészete. az elméleti kutatá- sok logikai eljárásainak és módszerbeli szabályainak rendszere. A heurisztikus gondolkodás állítása nem egyedüli kizárólagos. hanem csak magától értetődő. így a heurisztikus következtetés is valószínűségi jellegű.
A heurisztika fogalmát az utóbbi Időben többféle nézőpontból igyekeztek meghatározni. A heurisztika első- sorban szemléletmód és a kutatók észjárásának egyik kedvező megnyilvánulása.
1. t á b l a
Apamut,gyapiú,cellulózésszintetikusszálasanyagoktermelése (milliótonna) AköléP-Közé-ésHosszú szálúrövidgzólúszálúÖsszesVégtelenVágottÖsszesVégtelenVégot!Összes Evpamutok., átlagára___—___—GYOPJUÖsszesen (dollár! tonna)pamutszálasanyagcellulózszálasanyagszintetikusszálasanyag 1950....04DJ7J 1951....0808ÖÁ 1952...111717OJBA 1953...918180907 1954...838030393 1955...861BA0885 1956...77605099A 1957...720040302 1958...736020320 1959...6580727 1960...6549J10 1961...67489103 1962...6710508 1963...64302105 1964...64007109 1965...640100113 1966...6191031L6 1967...62023106 1968...68503108 1969...640102120 1970...7009.911.6 1971...75410011J 1972...79710J130 1973...140211.913.7 1974...1451120139 1975...12031L9142 1976...173910J1L8 1977...158910812AGJ 08
29 26 M O,212.0 0.212.5 0.312.7 03104
M
BA DA121 06143 07101 08151 1JHS MS 1óUJ 20101 24108 2J101 36mi 4.2213 47%A 56HA
omoogmwm
F'I—E—F'NNNN
P'PLP' OOO
!
W_
FFFfNFNmmmghOth—Mh
2303
Fr—n-x—x—x—r—r-u—e—c—v—t—t—x—t—c—Pa—c—x—e-e—x—v—v—x—u—
ooooodopdo
*.
O
9
N
COO—NG'ÚMÚUZONWOO-DOP
oOv-r'u—l—FFr—v—x—r-Nv—l—NN
OOF—;PNNN
OxenDDoc—o—ou—u—e-Nchigg-grmww—rermwrm—NN
ONNMMNMU'EMWUDNNOm
%6 35330775203 2938361459 124J45Só211 33430700%A
?
IN
%
(")
% m
5
O')
Fo—Ngmwo—
NNNNNNFNN
oFo—o—p—e—Fe-pPp—PFPFr-x—v—Fu—c—u—e—f—_
F'F'l—P-f—Fc—r—v—v—e—Pr—t—F-FNI—F GMHD
TEXTIL SZÁLAS ANYAGOK
701
702 DR. KALTENECKER MARGIT Még az olajárrobbanás előtt, a középszálú pamutok áralakulásának előrejelzé—
séhez megvizsgáltuk, hogy a középszálú pamut átlagára hogyan változott a pamut—
termelés, illetve a világ összes szálasanyag-termelése változásának hatására az 1952-—
1969. években. A számítási alapadatokat az 1. tábla tartalmazza.2 A regressziós egyenes egyenleteiben az x a pamuttermelést, illetve az összes szólasanyag-terme-
lést ezer tonnában jelöli.
1. A pamuttermelés volumenének és a középszálú pamut órának alakulása kö- zötti lineáris kapcsolat szorossága:
1952—1960.években. . . . . . . . . . —0,86 l9óO—1969.években. . . . . . . . . . —0,66
a középszálú pamutok árának csökkenése dollárban a pamuttermelés ezer tonnával való növekedésének hatására:
1952—1960.években. . . . . . . . . . 0.2263 1960—1969.években. . . . . . . . . . 0.0233
a regressziós egyenes egyenlete:
1952—1960.években . . . . . . Y' 1960—1969.években. . . . . . Y'
2887.96—0,2263 x 898.7—0,0233 x
ll II
2. Az összes szálasanyag—termelés volumenének és a középszálú pamut árának alakulása közö—tti lineáris kapcsolat szorossága:
1952—1960.években. . . . . . . . . . —-O,92 1960—1969.években. . . . . . . . . . —0.37
a középszálú pamutok árának csökkenése dollárban az összes szólasanyag-termelés ezer tonnával való növekedésének hatására:
1952—1960.években. . . . . . . . . . O,1163 1960—1969.években. . . . . . . . . . -—
a regressziós egyenes egyenlete:
1952—1960. években . . . . . . Y' : 2329,36—0,1163X
1960—1969. években . . -—
Az ötvenes években a középszálú pamutok átlagórának, valamint a pamutter—
melés, illetve az összes szólasanyag-termelés volumenének alakulása között a lineá—
ris kapcsolat szorossága —0.86. illetve —0,92. Ez azt jelenti. hogy ebben az időszak- ban a pamuttermelés, illetve az összes szálasanyag-termelés mennyiségének válto—
zása jelentős hatással volt a középszálú pamutok árára. Az ötvenes években ugyanis a világ szálasanyag-termelésében a pamuttermelés aránya 70 százalék körül volt, a mesterséges szálas anyagok termelésének aránya pedig ebben az időszakban még kicsi volt. A pamuttermelés számottevő mértékben emelkedett: a szálasanyag- termelés növekedésének közel kétharmada a pamuttermelés növekedéséből szárma-
zott.
Tíz év alatt az összes szálasanyag-termelés öt millió tonnával, évente átlagosan 518000 tonnával, a pamuttermelés pedig három milló tonnával, évente átlagosan 312000 tonnával növekedett. Az 1960. évi 10.3 millió tonna pamuttermelés kereken
21A táblákban szereplő adatok a Cotton World Statlstics. a Textile Orgonon és (! Statistical Yearboak (U. N.) megfelelő köteteiből származnak.
TEXTlL SZALAS ANYAGOK
703
45 százalékkal magasabb az 1950. évi 7,1 millió tonnás termelésnél; a középszálú
pamutok 1960. évi tonnánkénti átlagára (654 dollár) pedig mintegy 40 százalékkal
alacsonyabb az 1952. évi átlagárnál (1117 dollár).
A hatvanas években a középszálú pamutok átlagárának, valamint a pamut- termelés, illetve az összes szálasanyag-termelés volumenének alakulása közötti kap- csolat lényegesen gyengült. a lineáris kapcsolat szorossága csupán —0,66. illetve
—-O,37 volt, mert a hatvanas években a világ szálasanyag—termelésében a pamutter- melés aránya 60 százalékra csökkent, a mesterséges szálas anyagok mennyisége viszont már számottevő volt. A pamuttermelés csak kisebb mértékben növekedett, az összes szálasanyag-termelés növekedésének csupán egynegyede származott a pa- muttermelés növekedéséből. Kilenc év alatt az összes szálasanyag-termelés hat mil—
lió. a pamuttermelés pedig csupán 1.7 millió tonnával. évente átlagosan 690 000.
illetve 190000 tonnával növekedett. Az 1969. évi 12.0 millió tonna pamuttermelés csupán 16 százalékkal magasabb az 1960. évi 103 millió tonna termelésnél. a kö- zépszálú pamutok átlagára pedig alig változott az ötvenes évek végére kialakult
átlagárhoz képest.
A hetvenes években a pamuttermelés fejlődési üteme tovább csökken. Ebben az időszakban a pamuttermelés évi átlagos növekedése csupán 1.4 százalék lesz. a hat—
vanas évek 1.7 és az ötvenes évek 3.7 százalék évi átlagos növekedéséhez képest.
A szálasanyag-termelés növekedésének várhatóan már csak 20 százaléka fog a pa- muttermelés növekedéséből származni, a termelésnövekedésnek majdnem 80 száza- lékát pedig a szintetikus szálas anyagok termelésének növekedése fogja adni. 11 év alatt az összes szálasanyag—termelés 9.8 millió tonnával. a pamuttermelés pedig csu—
pán 2.0 millió tonnával növekszik, ez utóbbi mennyiség csupán 182000 tonna évi átlagos növekedést jelent. az összes szálasanyag-termelés 892000 tonna évi átlagos növekedésével szemben. Az 1980. évre a világ szálasanyag—termelésében a pamut—
termelés aránya 45 százalékra csökken, a szintetikus szálas anyagok termelésének aránya pedig 40 százalék körül lesz.
A leírtakból — úgy gondoljuk — egyértelműen megállapítható, hogy a hetvenes években a természetes és a mesterséges szálas anyagok termelésének növekedése, a világ szálasanyag-termelésében képviselt arányuk jelentősen eltér a hatvanas
években megfigyelttől.
Figyelemreméltónak tekinthető továbbá az is, hogy már a hatvanas évek—
ben a középszálú pamutok átlagárának, valamint a pamuttermelés. illetve az összes szálasanyag—termelés volumenének alakulása között a lineáris kapcsolat szorossága csupán —O.66. illetve —O,37 volt, ami arra utal, hogy a középszálú pamutok árának alakulásában a pamuttermelés. különösen pedig az összes szálasanyag—termelés mennyiségének változása már a hatvanas években sem rendelkezett azzal az ár- meghatározó erővel, ami az ötvenes évekre jellemző volt.
A hetvenes években az említett tényezők között korrelációs kapcsolat nem mu- tatható ki. mert az 1973. évi olajárrobbanás következtében — a termelés átlagos évi 1.4 százalékos növekedése ellenére — megkétszereződtek a középszálú pamutok árai. A világgazdaságban új értékrend alakult ki.
Az ismertetett számítások és értékelések ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a pamutárak alakulásának meghatározására. valamint a későbbiekben tárgyalásra kerülő cellulóz és szintetikus szálas anyagok árai alakulásának megállapítására is heurisztikus, logikai eljárással. műszaki, gazdasági meggondolással kialakított prog-
nózist kell alkalmazni. !
A prognózis kialakításának ,,logikai menete" a pamutárak alakulására vonatko—
zóan a következő.
2.tábla Aszálasanyagoktermeléseésiparifelhasználása (milliótonncí) EgyesültÁllamokJapánNyugat-EurópaKelet—Enrópa,ésEgyébterületek,_Világ (:SzoVJetunioosszesen termék-.......... ,lpárlfel-Ipar:fel-,Ipar:fel—,Ipar:fel-,lponfel-,Ipanfel- termeleshasználástermeléshasználástermeleshasználástermeleshasználástermeleshasználástermeleshasználás Pamut(milliótonna) 1950...3.519--0.2—1.5'0.9102.7217.16.7 1960...3.22.0—O,60.21,1.6185.34.410,10,5 1969...2.418-—0.70.21.2.02.37.45,512.011.8 1977...2,314—O,70.21,2.6257.57.312613,3
hin?
Cellulózszál(milliótonna) 1960...0.55.50.40.31.00.80.50.7020.32.62.6 1969...0.70.70.50.4120.9O,80.90.30,63,53.5 1977...0.4O,40.40.20.9AO,61,11.20.5093.33,3 Szintetikusszál(milliótonna) 0.2(M0.1—__0.70.7 O,54.24,2 219,09.0
1960...0.30.3010.2 1969...1.51.50,80.51,31.30.30.40. 1977...3.02.913211.9091.21 Összesen(milliótonna) 101.42.72.22.65.54.713g613,8 1.62.73.73,13,68,06619.719,5 183.23,94.64.99.710,324,925,6
1960...4.02.805 1969...4,6_4.01.3 1977...5,74,717 1977-benösszesen(százalék) Pamut..4031—39535575177715152 Cellulóz..78231228152325681313 Szintetikus.536177496750202417213635
ö s s z e s e n 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 [ 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 3 . 1 0 0 ] 1 0 9 1 0 0 1 0 0 1 0 0
704
DR. KALTENECKER MARGITTEXTIL SZÁLAS ANYAGOK 705
— *A 3. táblában közölt statisztikai és a 4. tóblóban megadott prognózisértékek szerint az 1950—1977. években a vilag gyopottermelésének növekedése teljes egé—
szében a terméshozam növelésének következménye volt, mivel ebben az időszakban
a világ vetésterülete kb. 325 millió hektárt tett ki, és nem várható, hogy a gyapot
vetésterülete a nyolcvanas években ezt számottevő mértékben meghaladja. Emel- lett a hektórhozam növekedési üteme csökken: 1980-ra 425, 1985—re 440 kilogramm hektáronkénti hozam várható, ami 33 millió hektár vetésterület mellett 14 millió. il-letve 14,5 millió tonna gyapottermelést ad 1980-ra, illetve 1985-re.
3. tábla
A gyapot vetésterületének, terméshozamának és termésének alakulása
Vetésterület — Terméshozam Termés
34 38
hektar ga : 100 gramm ga 2100 tonna ga 2100
Világ összesen
1934—1938. . . . . . . . 33 097 100,0 203 100,0 l 6 713 1000
1946—1953. . . . . . . . 27 867 842 235 115,8 ; 6 536 97,4
1954—1961. . . . . . . . 32 833 992 288 141,9 9 466 141,0
1962—1970. . . 32 416 97,9 336 165.5 10 886 1622
1971—1977. . . . . . . . 32 272 97,5 402 198,0 12 987 193,5
Ázsia és Óceánia (Japán nélkül)
1934—1938. . . . . . . . 13 908 100,0 , 147 100,0 2 047 1000
1946—1953. . . . , . . . 10 823 77.8 149 101,4 1 613 78,8
1954—1961. . . . . . . . 16 298 1172 183 124.5 2 979 145,5
1962—1970. . . . . . . . 16 029 115,3 216 1469 3 468 169,4
1971—1977. . . . . . . . 16035 1153 315 2143 5058 247,1
Afrika
1934—1938. . . . . . . . ! 2 505 1000 242 100,0 607 100,0
1946—1953. . . . . . . . ; 2 627 1049 230 95.0 605 99,7
1954—1961. . . . . . . . 3 367 134,4 232 959 781 128,7
1962—1970. . . 4 . . . . . 4 061 162.1 254 105,0 1 034 170,3
1971—1977. . . . . . . . 4 380 1749 275 113.6 1 204 198.4
! Dél-Amerika
1934—1938. . . . . . . . 2 692 1000 197 1000 530 100.0
1946—1953. . . . . . . . 2 628 97,6 200 101,5 526 992
1954—1961. . . . . . . . 2 728 101.3 231 117.3 630 1189
1962—1970. . . . . . . . 3 308 1229 273 138,6 902 1702
1971—1977. . . . . . . . 3 373 125,3 285 144,7 962 181.5
Közép-Amerika
1934—1938. . . . . . . . 328 100,0 224 100,0 74 100,0
1946—1953. . . . . . . . 612 1866 307 137,1 188 2541
1954—1961 . . . . . . . . 1 059 3229 474 211,6 502 678.4
1962—1970. . . . . . . . 1 064 324,4 664 2964 706 954,1
1.971—1977. . . . . . . . 742 2262 827 3692 614 829,7
Egyesült Államok
1934—1938. . . . . . . . 11 493 100,0 243 ' 100,0 2 798 100,0
1946—1953. . . . . . . . 8 954 77,9 305 125,5 2 732 97,6
1954—1961. . . . . . . . 6 676 58.1 446 183,5 2 980 106,5
1962—1970. . . 5 032 43,8 542 223,0 2 726 97,4
1971—1977. . . . . . . . 4 617
402 524 2156 2 418
86,4
(A tábla folytatása a következő oldalon.) 3 Statisztikai Szemle
706 DR. KALTENECKER MARGIT
Folytatás.)
Vetésierület Terméshozam Termés
Évek 1934—1'938. k-l _ 1'934—11936. ,. 1934—1938.
hím: 33203 gránem 332035 (5523 332635
Nyugat-Európa
1934—1938. . . 101 100.0 203 1000 21 1000
1946—1953. . . 139 137.6 198 97.5 28 133.3
1954-1961. . . 363 359.4 295 145,3 107 509.5
1962—1970. . . 408 404.0 437 215.3 179 852.4
1971—1977. . . 243 240.6 712 350.7 173 8218
Kelet-Európa és a Szovjetunió
1934—1938. . . 2 070 100,0 307 100.0 636 1004)
1946—1953. . . 2 084 100,7 405 1319 844 1327
1954-1961. . , . . . 2 342 113,1 635 206.8 1 487 2333 1962—1970. . . 2 514 121.4 744 242.3 1 871 2942
1971—1977. . . 2 882 1392 888 289.3 2 558 4022
A pamuttermelés évi átlagos növekedése az ötvenes években még 3.7, a hatva—
nas években 1.7 százalék volt, a hetvenes években 1.4. a nyolcvanas években pe—
dig csupán 0,7 százalék körüli átlagos növekedés várható.
— Az ötvenes években a pamuttermelés évi átlagos növekedése még nagyobb
volt. mint a világ népességének 1.8 százalékos évi átlagos növekedése.4. tábla A világ népességének és textilszálasanyag-fogyasztásának alakulása
1950. l 1960. ] 1969. l 1977. 1 1980. 1 1935. ! 1990. 1 2000.
Megnevezés
évben
Milliárd fő
Anépességszóma. . . . . . 2.5 ; 3.0 ; 3.5 1 4.1 1 4.3 ! 4,8 ; 5.2 ! 6.2
Mílliótonnu
Textil szálas anyagok fogyasztása 9.5 15,3 21.1 27,1 31,1 36.1 41,6 52.6 Ebből:
Pamut . . . . . . . . . 6.7 10.50 11,8 13.3 14,0 14,5 15.0 15.0
Gyopjú. . . . . . . 1.1 1.5 1,6 1.5 1.6 1.6 1.6 1,6
Cellulóz . 1.6 2.6 3.5 3.3 3.5 3.0 3,0 3.0
Szintetikus . 0.1 0.7 4.2 9.0 120 17,0 22,0 33.0
Egy főre jutó fogyasztás (kilogramm)
Textil szálas anyagok fogyasztása 3.8 5.1 6.0 6.6 7.2 7.5 8.0 8.5 Ebből:
Pamut . . . . . . . . . 2,7 3.5 3.3 3.2 3.2 3,0 2,9 2,4
Gyapjú- . . . 0.4 0.5 o,5 0.4 014 o,3 0.3 0.3Cellulóz. . . . . . . . . 0.7 0.9 1.0 0.8 0,8 0.6 0,6 0.5
Szintetikus. . . . . . . . 0.0 ; 0,2 1.2 2.2 28 3.6 4.2 5.3
A fogyasztás szerkezete (százalék)
Textil szalas anyagok fogyusztdso 100.0 100,0 100,0 100.0 100.0 100,0 100.0 100,0' Ebből:
Pamut . . . . . . . . . 71.1 68,6 55,0 48,5 44,4 40.o 362 282
Gyapjú. . . . . . . . . 105 9.8 8.3 ,6,1 5.6 4,0 3.8 3,5
Cellulóz. . . . . . . . . 18,4 17,7 16.7 12,1 11,1 8.0 7.5 59
Szintetikus. . . . . . . . - 3.9 20.o 33,3 38,9 48,0 52.5 62f4
TEXTIL SZALAS ANYAGOK 707
A hatvanas. illetve a hetvenes években viszont a világ pamuttermelésének évi átlagos növekedése már kisebb, mint a világ népességéé. és ez a tendencia folytató—
dik a nyolcvanas és kilencvenes években is. mert a pamuttermelés évi átlagos nö- vekedése a nyolcvanas években előreláthatóan 0.7 százalék körül lesz, a világ né-
pessége pedig 1.8 százalékkal növekszik. A világ egy lakosára jutó pamutszálas- anyag-fogyasztás csökken: 1969-ben 3,3 kilogramm volt. 1980—ban 3.2 1990-ben 2.9. 2000-ben pedig 2.4 kilogramm egy főre jutó pamutfogyasztás várható a számi-
tások szerint. (Lásd a 4. és az 5. táblát.)
5. tábla
A világ népességének és textilszálasanyag-fogyasztásának évi átlagos növekedése
A népesség A textilszáiasanyag-fogyasztás évi növekedése
Évek évi átlagos kilo- " " ,
novekedese gramm/fő l osszesen ' pamut l gyapju , cellulóz l szintetikus
1950—1960. —l—1,8 d—3,0 —l—4.9 I —l—4,6 —l—3.1 —l—5,0 —l—21.5
1960—1969. d—l.9 —l—l.8 —l—3,6 —l—1,3 —l—0,7 —l—3.4 —l—-22,2
1969—1980. -l—1.8 —l—1.7 -l—3,6 —l—1,6 -- - —l—-10,0
1980—1990. -l—'l.8 —l-1,1 -l—3.0 —l—0,7 ' -— —-—1,5 4— 6.2
1990—2000. —l—'l.8 —-l—O,6 ; -l—2,4 -- — — ' —l— 4,1
Megjegyzés: a pamut, gyapjú. cellulóz és szintetikus szálas anyagok termelésére vonatkozó — a 3. táb—
lában között — prognózisértékek számításunk szerint a következő "toleranciával" bírnak: pamut :l:7; gyapjú 115; cellulóz i15; szintetikus szálas anyag i5 százalék.
A hosszú szálú gyapotok csoportjába a legfinomabb gyapotfajtókat soroljuk.
Puplint. ballont, batisztot. általában luxus cikkeket gyártanak ebből a pamutból. A gyapottermeléSen belül a hosszú szálú pamutok aránya 1969-ben 15. 1977-ben 14 százalék volt. 1985-re is hasonló, esetleg csökkenő arány várható, mert 1985-ig a teljes gyapottermelés csupán 3.5 százalékkal növekszik. az 1980. évre várható gya- pottermeléshez képest. és a hosszú szálú pamut termelése növelésének lehetősége pedig korlátozottabb. mint a többi gyapotfajtáé. ilyen értelemben az egyiptomi ere- detű hosszú szálú pamutoknak a középszálú pamutok átlagáraihoz viszonyított — a hetvenes évek végére kialakuló — arányai a nyolcvanas években valószínűleg vál—
toznak. (Ennek tárgyalását a 6. fejezet tartalmazza.)
3. A CELLULÓZ SZÁLAS ANYAGOK ÁRÁNAK ALAKULÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÖK
1977-ben a világ textilipara 3.3 millió tonna cellulóz szálas anyagot dolgozott fel. A nyolcvanas és a kilencvenes években évi 3 millió tonna körüli cellulóz szálas anyag termelése és felhasználása várható. 1977—ben a cellulóz alapú szálas anya- gok 90 százalékát a normál és modifikált viszkóz, 10 százalékát pedig a cellulózace—
tát tette ki.
Mind a cellulóz, mind pedig a szintetikus szálas anyagokat viszonylag hosszú
ideig csak végtelen szálas anyagként gyártották. Ugyanis mind a vágott cellulóz, mind pedig a vágott szintetikus szálas anyagokkal keverve történő. pamut- és gyap—júipari felhasználásának kikísérletezése, a nagyüzemi gyártási tapasztalatok meg—
szerzése hosszabb időt vesz igénybe. Ennek következtében:
— i900—tól 1928-ig, majdnem harminc éven keresztül csak végtelen cellulóz szálas anya—
got állítottak elő, és a vágott cellulóz szálas anyagok aránya csak 1953-ban érte el a világ
3.
708 DR. KALTENECKER' MARen cellulóztermelésének felét: 1969- ben a világ vegyi ipara által előállított cellulóz szálas anyag-
nak csupán 40.1977- ben pedig csak 36 százaléka volt végtelen szál;
— 1950 ben a 70 000 tonna szintetikus szálas anyagnak még 80. az 1969. évi termelésnek 51, az 1977. évi termelésnek pedig csupán 48 százaléka volt végtelen szól.
A nyolcvanas években a végtelen és vágott cellulóz szálas anyagok aránya
— véleményünk szerint — nem változik lényegesen a hetvenes évek végére kialakult arányhoz képest. Ellenben a végtelen szintetikus szálas anyagok termelésének'ará- nya várhatóan növekedni fog alapvetően azért, mert a nyolcvanas években tovább növekszik a végtelen szintetikus szálat igénylő, kötszövő és nem szőtt eljárással ké—
szitett termékek aránya. A végtelen szálak tulajdonságainak állandósága ugyanis a hurkolási technológia nagymértékű elterjedését tette lehetővé, ezért a vágott szá—
lak idővel háttérbe szorulnak a végtelen szálakkal szemben. de ez a folyamat nem lesz gyors, mert a vágott szálaknak sok jó tulajdonságuk van (például előnyösen keverhetők), ami a vágott szálak helyzetének megerősítése céljából a textiltechno—
lógia fejlesztésére ösztönzi a textilipart. Számítani lehet azonban arra is, hogy a szó- zadforduló tájára a végtelen szálak minden tekintetben utolérik a vágott szálakat.
A világ összes szálasanyag—termelésében a cellulóz szálas anyagok termelésé—
nek aránya az ötvenes és hatvanas években hasonló mértékű, 17 százalék körüli volt. A hetvenes évektől kezdődően aránya csökken, 1980—ra 11, 1990-re pedig 7 szó—
zalék körüli arány várható az 1. táblában közöltek szerint.
Az ötvenes és hatvanas években a cellulóz szálas anyagok termelése egy- egy millió tonnával növekedett, és ez kereken 19. illetve 15 százaléka a szálasanyag—ter- melés növekedésének A hetvenes években a termelés nem növekszik, a nyolcvanas években pedig már csökken a hatvanas évek végére kialakult 3,5 millió tonna cel—
lulóztermeléshez képest. A mondottakból következik, hogy a cellulóz szálas anyagok termelésének évi átlagos növekedése az ötvenes években még 5.0, a hatvanas évek- ben már csak 3.4 százalék volt, a hetvenes években növekedés nem várható, a nyolc- vanas években pedig a termelés évi átlagos csökkenése 1.5 százalék. A közöltekből leszűrhető, hogy a világ egy lakosára jutó cellulózszálasanyag—iogyasztás 1969-ben 1.0 kilogramm volt, 1980—ban 0.8, 1990-ben 0.6, 2000-ben pedig 05 kilogramm egy főre jutó cellulózszálasanyag-fogyasztás várható.
A 2. táblából megállapítható, hogy 1977-ben a világ 3.3 millió tonna cellulóz szálas anyag termelésének 35 százalékát Kelet-Európa és a Szovjetunió, 27 száza- lékát Nyugat-Európa, 15 százalékát az egyéb területek, 12 százalékát Japán, 11 szó- zalékát az Egyesült Államok vegyipara adta. Az Egyesült Államok export és import
forgalma nem jelentős. Nyugat-Európa és Japán exportőrök. Kelet—Európa és a Szov-
jetunió, valamint az egyéb területek pedig importőrök. cellulózszálasanyag-felhasz—nálásuk meghaladja a termelésüket. A cellulóz szálas anyagok ipari felhasználásá- ból Kelet- Európa és a Szovjetunió 40. Nyugat-Európa 22, az egyéb területek 20, az Egyesült Államok 11. Japán 7 százalékkal részesednek.
A vágott normál viszkóz a legolcsóbb textil szálas anyag. Általában pamutpótló,
pamutot helyettesítő szálként használják. 16—40 százalék arányú bekeveréssel. A pa—muthoz hasonlóan jó a nedvszívó képessége. de nedvesség hatására a viszkóz szál szilárdsága 40—50 százalék csökkenést mutat. ezért nedves 'kezelésnél — mosásnál,
színezésnél — különös gonddal kell eljárni. A rövid ideig tartó hőhatás nem káro-
sítja (ezért a viszkóz szálból készült szövetek jól vasalhatók), tartós hőhatásra azon—ban megsárgul, gyengül. A nedves hő hatása úgyszintén káros; tartós napfény ha—
tására, fényhatásra szilárdsága csökken. A viszkóz szálakat a savak könnyen káro- sítják. A vágott normál viszkózszál tehát nem korszerű szálas anyag. alacsonyabb
használati értékű, mint például a vágott poliészter szálas anyag.
rexm SZÁLAS ANYAGOK
709 A cellulóz szálas anyagok termelésének növekedését világviszonylatban gátolja a fakitermelés egyre inkább jelentkező korlátozottsága, és az. hogy a cellulóz szálas anyagok új típusai meglehetősen későn jelentek meg. amikor a szintetikus szálas anyagok helyzete már szilárd volt. Az elmúlt időszakban a viszkóz szálak helyzetének megerősödését várták a modifikált száltípusoktól. Ezek a száltípusok a nedvesszilárd—
ság, az alaktartósság és lúgállóság szempontjából felülmúlják a normál viszkóz szá- lakat. Bár tény, hogy ezek a jelentős minőségi fejlesztések a viszkóz szálak felhasz—
nálási területeit bővítették. elterjedésük mégsem volt olyan mértékű, mint várni le—
hetett. Ennek több oka van.
Elsősorban meg kell említeni, hogy a modifikált viszkóz szálak gyártását általá- ban régi üzemek rekonstrukciója során vezetik be a nagykapacitású normál típusok mellett, illetve a modifikált viszkóz szálak termelésére a fejlett ipari tőkés országok a normál viszkóz üzemeket alakítják át, és így a moditikált viszkóz szálak termelését viszonylag kevés beruházási költséggel oldják meg. Az átalakított üzemek kapaci- tása azonban -— a nagyobb gondot igénylő. bonyolultabb technológia következté-
ben — általában csökken.
Másik okként szerepel az, hogy a legnagyobb víszkózszálgyártó országok bel—
földi piacain az igény inkább a szintetikus szálak felé tolódik el, export lehetősége—
ik is csökkenő irányzatúak, mert Kelet—Európa és a Szovjetunió. valamint a fejlődő országok is kiépítik, illetve fejlesztik saját kapacitásukat. Távol-Keleten viszont Ja—
pán monopolhelyzetet élvez a viszonylag alacsony szállítási költségek miatt. A visz—
kóz szálak árait a szintetikus szálak versenyének egyre növekvő nyomása alakította
ki.
Jelenleg a hazai pamutfonóiparban a modifikált vágott viszkóz felhasználása
csekély, a pamutfonóipar szálasanyag-felhasználásának 0.5 százaléka körül van. A szakemberek véleménye szerint hasonló felhasználási arány várható a hatodik öt- éves terv időszakában is, alapvetően azért, mert a modifikált vágott viszkóz ára a középszálú pamutok átlagára körül van, illetve drágább, mint a vágott poliészter szálas anyag.A SZINTETlKUS SZÁLAS ANYAGOK ÁRÁNAK ALAKULÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÖK
A szintetikus szálas anyagok gyártása csak a harmincas évek vége felé indult meg, és a világ textilipara 1950—ben még csak 70 000 tonna szintetikus szálas anya—
got dolgozott fel. Az 1960. évi termelés 700 000. az 1969. évi pedig 4.2 millió tonnát tett ki. 1980-ra 12. 1990-re 22, 2000—re pedig 33 millió tonna szintetikus szálas anyag termelése várható.
A ötvenes években a világ szálasanyag-termelésében a szintetikus szálas anyagok aránya még nagyon kicsi: 1950-ben csupán 0.7, 1960-ban pedig 4.7 szá- zalék volt. Ebben az időszakban a szálas anyagok termelése növekedésének csupán
12 százalékát adták a szintetikus szálas anyagok.
A hatvanas években a szintetikus szálas anyagok termelése jelentősen, közel négy millió tonnával nőtt. és a termelés növekedésének már közel kétharmada a szintetikus szálas anyagok termelésének növekedéséből adódott, a termelés évi át- lagos növekedése a szintetikus szálas anyagoknál 385 000, az összes szálas anyagnál 690 000 tonnát tett ki.
A hetvenes években, tíz év alatt a szálas anyagok termelése 9.7 millió tonnával.
ezen belül a szintetikus szálas anyagoké 7.3 millió tonnával növekszik. A szintetikus szálas anyagok termelésének évi átlagos növekedése 730000 tonna, az összes szá-
710 DR. KALTENECKER MARGIT
las anyag termelésének 970000 tonna évi átlagos növekedésével szemben. A szálas anyagok termelésének 1980-ban már 40 százalékát a szintetikus szálas anyagok
fogják adni az 1969. évi 20 százalékkal szemben.
A nyolcvanas években a szálas anyagok termelése 10,5 millió tonnával. ezen belül a szintetikus szálas anyagoké 10 millió tonnával növekszik, vagyis a termelés növekedése majdnem teljes egészében a szintetikus szálas anyagok termelésének
növekedéséből származik. *
Az ötvenes évek 26, a hatvanas évek 22 százalékos évi átlagos növekedésével
szemben a hetvenes években 10. a nyolcvanas években pedig 6 százalék körüli évi
átlagos növekedés várható. a pamuttermelés 0.7 százalékos növekedéséhez és acellulóz termelés 1,5 százalékos csökkenéséhez képest. A világ szálasanyag-terme—
lésében a szintetikus szálas anyagok aránya 1990-re 53. 2000—re pedig 63 százalék
körül alakul az 1980-ra várható közel 40 százalékos aránnyal szemben.
A szintetikus szálas anyagok termelésének évi átlagos növekedése a nyolcvanas években 6, a kilencvenes években pedig 4 százalék körül várható, tehát négyszer, illetve több mint kétszer nagyobb lesz, mint a világ népességének 1.8 százalék kö- rüli évi átlagos növekedése. Ezek szerint az egy főre jutó fogyasztás 1990-re 4.2.
2000-re 5.3 kilogramm körül várható az 1980. évi 2,8 kilogrammal szemben.
A második világháború után a világ textilipara által felhasznált nyersanyagok összetételében lényeges változás következett be. A vegyi szálak és ezen belül első—
sorban a szintetikus szálas anyagok példátlanul gyors előretörése jellemzi ezeket az éveket. A szintetikus szálas anyagok fokozódó elterjedését és a textiliparban be—
töltött szerepük jellegváltozását mind műszaki. mind gazdasági tényezők indokolják.
A szintetikus szálas anyagok nem a hernyóselyem, a gyapjú és a pamut egyszerű helyettesítői. hanem új tulajdonságokkal rendelkező textilalapanyagok. amelyek a természetes szálas anyagokéhoz képest hátrányos tulajdonságokkal is rendelkeznek, de olyan újszerű tulajdonságaik is vannak, amelyek önmagukban vagy keverékeik- ben korábban nem ismert, új szükségletek kielégítésére alkalmasak: elsősorban könnyebben moshatók. kevésbé igényelnek vasalást, és így a modern életformának jobban megfelelnek. A szintetikus szálak használati tulajdonságai javulnak, egy- egy szálfajtán belül választékuk bővül. Kiinduló anyagaikat egy fejlődő iparág, a petrokémia gyártja mind nagyobb üzemekben. A petrokémiai gyártási eljárások ál- landóan fejlődnek.
A szintetikus szálas anyagok közül a poliamid, a poliészter és a poliakrilnitril terjedt el. 1977—ben a termelés 47 százalékát a poliészter. 32 százalékát a poliamid.
20 százalékát a poliakrilnitril. egy százalékát pedig az egyéb szintetikus szálas anya- gok termelése képezte. 1969—ben ezek az arányok a következők voltak: 33, 44, 20 és 3 százalék. A poliamid szálakat ruházati és ipari célokra egyaránt felhasználják. Leg—
elterjedtebb felhasználási területe a nőiharisnya-gyártás, rugalmassága. szilárdsága és kopásállósága miatt. A poliészter szálak rendkívül nagy szakító szilárdsógukkal tűnnek ki. Hőellenállásuk és rugalmasságuk is kiváló. A hőkezeléssel előállított ter—
mékek hajtásai, berakása, a nadrágok éle még mosás után is megtartják eredeti formájukat. A poliészter szálas anyagokat nagy mennyiségben felhasználják a gyap—
jú-, a pamut- és a kötszövőiparban. emellett műszaki célokra is alkalmasak. A poli- akrilnitril szálakat elsősorban kötöttáruk készítésére használják.
A nyolcvanas években újabb vegyi szálak előállítására valószínűleg kisebb mértékben kerül sor. és a fejlődés inkább az ismert vegyi szálak módosítása révén fog bekövetkezni. Ennek többféle oka van: a szintetikus szálas anyagok ismertetett három főtipusa majdnem minden szükséges tulajdonsággal rendelkezik. és ezen- kívül módosíthatók is. Alapanyagaikat hatalmas mennyiségben,'gazdaságos eljá-
TEXTiL SZALAS ANYAGOK 71 1
rással gyártják. A gyártási és a feldolgozási technológia területén gyakorlatilag minden problémát már megoldottak. Az új szintetikus szálas anyag gyártásának be- vezetéséhez a kísérletek általában évekig tartanak. A beruházások tőkeigénye nagy,
megtérülési ideje hosszú.
A szintetikus szálas anyagokat feldolgozó ipar, elsősorban a textilipar azonban nem tartozik a .,vállalkozó kedvű. kísérletező iparok" közé, ami alapvetően anndk tu- lajdonítható. hogy évszázadokon keresztül csak korlátozott számú természetes szálas anyagot dolgozott fel, amiben tapasztalati úton. viszonylag nagy teljesítménnyel al- kalmazható eljárásokat fejlesztett ki. Nem is olyan régen — 20—25 évvel ezelőtt -—- a textilgyárak még visszautasították a szintetikus szálas anyagok feldolgozását.
Ezek alapján a szintetikus szálak közül a poliészter és a poliakrilnitríl jelentő-
sége előreláthatólag tovább növekszik. A poliamid szálak termelése szintén emel-kedni fog, fejlődési üteme azonban lassúbb lesz. mint az előbbieké.
Ki kell emelni, hogy a textiltermékek előállítására szolgáló hagyományos eljá- rások igen munkaigényesek. Különösen munkaigényes a fonás és a szövés. Régi törekvés ezért a fonóiparban az eljárások rövidítése és folyamatossá tétele. a szö—
vőiparban pedig a szövést előkészítő műveletek és a szövés automatizálása. Az utol—
só néhány évtizedben a kötő—hurkoló technológia nagymértékben elterjedt, a szö- vésnél lényegesen nagyobb termelékenysége miatt. Ezekkel a módszerekkel a mun- kaigény csökkentésében jelentős eredményeket lehetett elérni. lgy a legkorszerűbb szövőgéptípusokkal a teljesítményt a régi, hagyományos szövőgépekének többszö- rösére. kötszövő eljárással pedig 20—25-szörösére lehetett növelni. E módszerek al—
kalmazásával a termelékenység lényeges változását azonban nem lehetett elérni, és ilyen változás e technológiai eljárások fejlődésétől nem is remélhető. A textilárukban mutatkozó szükségletek erőteljes növekedése szükségessé, a természettudományok- nak, az általános műszaki kultúrának és a szintetikus szálak gyártásának rohamos fejlődése pedig lehetővé tette olyan új eljárások kidolgozását, amelyek a termelé—
kenység emelését nem a hagyományos eljárások gyorsításával vagy rövidítésével érik el, hanem új módszerekkel, egyes részfolyamatok elhagyásával. A legfejlettebb textíliparral rendelkező országokban olyan eljárásokat alakítottak ki, amelyek a fo- nás. a szövés és a hurkolós elhagyásával a szálas anyagokból kelmeszerkezeteket hoztak létre, vegyi vagy mechanikai módszerekkel. A nyolcvanas években ezen el—
járások további jelentős térhódítása várható. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos technológiák -—fonós, szövés — fejlesztése lassul, és egyes területeken átveszi helyü- ket a kötés, hurkolás és a nem szőtt eljárás. A hetvenes évek közepén a fejlett tex- tiliparral rendelkező nyugat-európai országokban a nem szőtt textíliák aránya 8, a kötött—hurkoltoké 40, a szövötteké pedig 52 százalék körül alakult. A hazai textil- iparban az 1980. évre várható arányok 5, 24 és 71 százalék.
A szintetikus szálas anyagok —- mint már említettük — a természetes szálas anya—
goknál sok szempontból előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, de hátrányos tulajdonságaik is vannak: a nedvességet kevésbé veszik fel, jobban szennyeződnek, egyes fajtáik nehezen színezhetők, égés esetén összeolvadnak, és így fokozzák a bőrfelület sérülését stb. E hátrányos tulajdonságaik kiküszöbölésére, az egyes típu- sok előnyös tulajdonságainak további fejlesztésére, valamint bizonyos speciális kö—
vetelmények kielégítésére kezdték el azokat a nagyarányú kutatásokat, amelyek kü- lönböző új száltípusokhoz vezettek. Ezek eredményeképpen alakultak ki az ún. má- sodgenerációs mesterséges szálak. Ilyenek például a permanens antisztatikus szá—
lak, amelyek a zavartalanabb feldolgozáson kívül a szennyeződési hajlam és az
allergiás jelenségek csökkenését is biztosítják, valamint a terjedelmesített fonalak, amelyeket olyan hurkoló és szövőipari termékek előállítására alkalmaznak. amelyek712 DR. KALTENECKER MARGIT
a font fonalakból készült cikkekhez hasonló terjedelmességgel, fedettséggel, lágy—
sággal rendelkeznek.
A vágott poliakrilnitril és a vágott poliészter szálak ára a hatvanas években zu—
hanásszerűen csökkent a termelés növelése következtében. A vágott poliakriinitril 1960. évi 2480 dolláros tonnánkénti egységára 1972-re 893 dollárra esett. A vágott
poliészter árának csökkenése még jelentősebb mértékű volt: egy tonna vágott poli-észter ára 1960—ban 2860 dollár volt, 1972-re 813 dollárra csökkent. A vágott poli- észter árának nagyobb mértékű csökkenése alapvetően annak tulajdonítható, hogy
a hatvanas években termelésének növelése erőteljesebb mértékű volt. mint a vágottpoliakrilnitrilé.
Ez a nagyarányú árcsökkenés döntően azért következett be, mert a petrokémiai
üzemek kapacitása jelentősen nőtt. A hetvenes és nyolcvanas években a fejlődési
folyamat lassul, a termelés növekedési üteme csökken: az ötvenes évek 26. a hatva-nas évek 22, a hetvenes évek 10 százalékos évi átlagos növekedésével szemben a termelésnek a nyolcvanas években 6, a kilencvenes években pedig 4 százalék kö—
rüli évi átlagos növekedése várható.
Még az olajárrobbanás előtt. a hetvenes évekre készitett előrejelzésünknél3 rá- mutattunk arra, hogy a hatvanas évek feljődési folyamata már a hetvenes éVekben lassul, ebből következik, hogy a szintetikus szálas anyagok árainak további erőteljes csökkenése már nem következik be.
Az áralakulásra vonatkozó feltevésünket igazolták számításaink. Ugyanis az 1960—1970. években a vágott poliészter termelésének növekedése és árának csökke- nése közötti korreláció —0.9077 volt, de a szoros korreláció ellenére — a regressziós egyenletbe való behelyettesítés alapján — már 1970—ben nagyon alacsony,tonnán- ként 573,67 dolláros átlagárat kapunk a tényleges 900 dolláros átlagárral szemben.
Az 1960—1970. években a vágott poliakrilnitril termelésének növekedése és árának csökkenése közötti korreláció —0,875 volt, de a szoros korreláció ellenére — a reg—
ressziós egyenletbe való behelyettesités alapján — már 1970—ben szintén nagyon alacsony, 668.3 dolláros átlagárat kapunk a tényleges 980 dolláros tonnánkénti át-
lagárral szemben.
A hetvenes években az emlitett tényezők között korrelációs kapcsolat nem mu—
tatható ki. mert az olajárrobbanás következtében — a vágott poliészter termelés évi
átlagos 12,8 százaiékos növekedése ellenére — az egységár 1974-re több mint két-
szeresére növekedett. 1745 dollár volt. az 1972. évi 813 dolláros egységárral szem-ben.
A vegyipar (: hatvanas években és a hetvenes évek első felében a gazdasági
fejlődés egyik motorja volt. Termelésének növekedési üteme meghaladta az iparitermelés átlagos növekedési ütemét. A beruházások nagy részét kötötte le. Jövedel- mezősége az átlagos szint fölött volt. A legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő terü—
let, az olajvegyészet a hetvenes évek közepére már magasabb fejlettségi szakaszba
lépett a műszaki—technológiai eljárások, a termelés mennyisége, a termékek sok-
rétűsége és felhasználási köre tekintetében. _Ez a szakaszváltás — a termelők számára sajnálatosan — egybeesett a gazda- sági válság időszakával, a nyersanyagválság és a recesszió még gyorsította is a fo-
lyamatot. A termelők késve ébredtek rá a kettős okú változásra: a telítettséghez való közeledésre. illetve a lassúbb gazdasági növekedés miatti külső és belső kereslet-
csökkenésre, és a szükségesnél tovább folytatták a nagy beruházásokat. fölöslegeskapacitásokat hozva ezzel létre.
3Dr. Kaltenecker Margit: A textil szóias anyagok árainak várható alakulása Statisztikai Szemle. 1973 évi 11. sz. 1108—1119. old.
