A világ textiliparának várható fejlődése a hetvenes években

A VILÁG TEXTlLlPARÁNAK VÁRHATÓ FEJLÓDÉSE A HETVENES ÉVEKBEN

DR. KALTENECKER MARGIT

A magyar textil- és textilruházati ipar teljes rekonstrukciójának, illetve 840

éves időtartamú műszaki, gazdasági fejlesztési tervének helyes meghatározásához előtanulmányok. előrejelzések szükségesek. Ennek megfelelően a pemutfonóipari termék—. technológiai és munkaerő-ellátottsági prognózisok kidolgozására is sor

került. A termékprognózis elkészítésének első lépéseként értékelni kellett a világ textiliparának várható fejlődését. E tanulmányban erről a fejlődésről nyújtunk tájé—

koztatást.

A bemutatott prognózissal kapcsolatban előrebocsátjuk. hogy a világ textilipa- rának a hetvenes években várható fejlődésére

— az ötvenes, hatvanas évek statisztikai adatait. a hetvenes évek várható értékeit fel- ölelő.

—- a világ textiliparának fejlődését a textilszálasanyag—termelés és ipari felhasználás

alakulása alapján bemutató, _

- átfogó jellegű, a világ és valamennyi földrész textilszálasanyag-termelése't, ipari fel—

használását és —fogyasztását textilszálasanyagonként magában foglaló,

—— a világ és az egyes területek textilszálasanyag-termelése'nek, ipari felhasználásának,

—fogyasztásának szerkezetét és szálasanyagonkénti évi növekedését tárgyaló.

-— a világ pamut—, cellulóz-, szintetikusszálasanyag-termelésének. ipari felhasználásának és -fogyasztásának földrészek szerinti megoszlását értékelő,

—— a világ és az egyes földrészek pamutfonal-, pamutszövet-termelésének, exportjának és —ímportjának alakulását elemző,

— a textilparon belüli szerkezeti változásokat és a textiliparnak a világgazdaságban el—

foglalt súlyát előrevetítő

prognózist —— tudomásunk szerint -- eddig még nem hoztak nyilvánosságra.

Az előrejelzés kidolgozása során tehát első lépésként meg—határoztuk. hogy milyen témakörök tárgyalásával lehet érzékelhetővé tenni a világ textiliparának a hetvenes években várható fejlődését, majd meg kellett határoznunk az előrejel- zés kidolgozásának mélységét. Ezen azt értjük, hogy a világ pamut-. cellulóz- és szintetikusszálasanyag—termelését. ipari felhasználását és —fogyasztását az Egyesült Államok, .lapán. Nyugat-Európa, Kelet—Európa, Szovjetunió. valamint ,,egyéb terület"

részletezésben tárgyaljuk. Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa részese- dése a világ pamut—. cellulóz- és szintetikus szálas anyagok ipari felhasználásában a hetvenes években közel 50 százalék, Kelet-Európa és a Szovjetunió, vagyis a

KGST—országok részesedése 20 százalék. a túlnyomó részben a fejlődő földrészeket

és országokat tartalmazó ,,egyéb terület" felhasználási aránya pedig 30 százalék.

Ezt a felosztást az a körülmény is indokolja. hogy az Egyesült Államok, Japán, Nyu—

DR. KALTENECKER: A VILÁG TEXTlLiPARA 1121

gat—Európa, Kelet—Európa és a Szovjetunió. valamint az ,,egyéb területek" szálas—

anyag—termelésével, ipari felhasználásával, valamint -fogyasztásával kapcsolatos magatartása eltérő, ezért külön tárgyalást igényel. A prognózis időtartamát a hazai textilipari rekonstrukció tervezett végrehajtásának időtartama határozta meg.

Az előrejelzés témakörének és mélységének megfelelően rendezni kellett ra

_ a pamut-, cellulóz- és szintetikus szálas anyagok termelésére, exportjára, importjára, ipari felhasználására vonatkozó rendszeresen közzétett, azonos tartalmú, hiteles, átfogó jel- legű nemzetközi statisztikai, valamint

—— a szocialista országok terveiből, a szocialista és egyes kapitalista országokra vonat—

kozó előrejelzésekből, a szakirodalomból és a szakemberektől nyert információkat.

A statisztikai adatok rendezése után a világ és az említett területek tekinteté- ben az ötvenes, hatvanas évekre évenként rendelkezésre álló statisztikai anyagot1 témakörönként és a témakörök összefüggésében tanulmányoztuk. A tervekből, elő- rejelzésekből, a szakirodalomból, a sza'kemberektől nyert tájékoztatások mellett ez is jelentősen hozzásegített ahhoz, hogy a hetvenes évekre rendelkezésre álló infor—

mációkat megalapozott kritikával kezeljük. Mindezek után pedig a szelektált infor—

mációk felhasználásával felépítettük a hetvenes évek textiliparának prognózisát. Az információk összeillesztése sok számítással, variációk kidolgozásával, az informá—

cióhiányok logikai áthidalásával, az alapvető összefüggések állandó egyeztetésével vált lehetővé. A variációk közül kiemeltük azt, amelyet a legreálisabbnak tartunk.

Tanulmányunk e variáció ismertetését tartalmazza.

Tapasztalatunk szerint jelentős mértékben csökkent a hibás prognózis készíté- sének lehetősége azzal, hogy átfogó, a világ valamennyi földrésze're kiterjedő prog—

nózist készítettünk. Ennek a prognózisnak ugyanis önkontrol—lja van: a földrészek termelésének, ipari felhasználásának és fogyasztásának meg kell egyeznie a világ termelésével, ipari felhasználásával és fogyasztásával. Az átfogó jellegű prognó—

zisok még azzal az előnnyel is rendelkeznek. hogy megfelelő mutatószámok alkal- mazásával automatikus összehasonlítási lehetőségeket nyújtanak az egyes terüle- tek termelése, ipari felhasználása, fogyasztása tekintetében, és ezzel szinte ráirá—

nyitják az esetleges hibákra a figyelmet.

Megjegyezzük, hogy az utolsó két évtizedben mélyrehatóbb változások álltak be a textiliák termelése terén, mint az első ipari forradalom óta eltelt 150 év alatt.

A gépészet és a kémia fejlődésének eredményeit egyre gyorsuló ütemben alkal- mazza a textilipar, ennek következtében mind mélyrehatóbbak az iparban bekövet- kező strukturális változások. Ezt befolyásolja az is, hogy a kémia egyre nagyobb tért hódít a textiliázk előállításának teljes folyamatában. Ebből következik, hogy a világ textiliparának a hetvenes években várható fejlődését mind a műszaki, mind a gazdasági tényezők fejlődést befolyásoló súlyának előrevetítésével helyes tár-

gyalni. i

A TEXTlLSZÁLASANYAG- FOGYASZTÁS ALAKULÁSA

Az egy főre jutó textilszálasanyag—fogyasztás egyike az életszínvonal fejlett- ségét kifejező mutatószámoknak. A világ egy főre jutó fogyasztása 1890—ben még csak 2.3, 1960—ban már 5.0, 1969-ben pedig 6.0 kilogramm volt. A fogyasztás muta- tója azonban jelentős szórást takar az egyes földrészek, országok tekintetében: az Egyesült Államokban az egy főre jutó fogyasztás 229 kilogramm, Japánban, az

* Forrásul az adatok nagy része tekintetében a Cotton World Statistics 1963—1971. évi, :: Textile Organom 1970. évi, az International Cotton Industry Statistics 1965—1970. évi. az European Cotton Industry Statistics 1965—1970. évi számai. valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számításai szolgáltak.

3 Statisztikai Szemle

1122 _ ; ' DR. KALTEMECKERMARGW "_ *

Európai Gazdasági Közösség országaiban megh—atadja a viláígótlcg kétszeresét ,

Kelet-Európában és a Szovjetunióban szintén a vilxógótlag kéíszerese körü! alakul - de a főleg fejíődő országokat tartalmazó "egyéb terület" egy főre jutó fogya'sztów, jelentősen a vilógútlag alatt van. (Lásd az 1. és a 2. táblát.)

% _ , 1. tábla

A világ egy főre jutó textílszálaéanyag fogyasztásának szálas anyagon—kénti aiakulása

É Pumut- L Gyapjú- * Cellulóz- (Szintetikus L Összesen

V

_ textiiszóiasunyag fogyasztás

, , Kilogramm ,

1955 3.2 0.5 0.8 0,1 4,6

1960 . . . *3.4 * 0,5 0.9 , 0.2 5.0

1965 . . . 3,3 0.4 1.0 0,6 5.3 *

1970 . . . 3.3 0.4 1,0 1.3 6§0

81975 . . . 3.1 0.4 1.0 2.0 6.5

1980 . . . _3,0 — 0.4 ' , 0.9 2,7 , 7.0

' Százalék _ ,

1955 . . . 69.5 10.9 3 17.4 2.2 1'00,0

1960 . . . 68,0 10.13 , 18,0 _ - 4.0 mao

1965 . . . 62,3 — - 7.5, _ ) 18.9 , 11.15 1009

. ., 1970 . . . . . . . 550 67 , _16.7 , 21,6 1000

' 1975 . . . 47. 7 6.2 _ * 15',4 30.7 ' 10110

1980 . . . . . . . 42, 9 5.7 123 ' 38,ó 100,0

é. tabla, Az egyes területek egy főre iutó textilszálasahyag- fogyasztása *

szálas anyagonként 1969- ben

Pomut- I Gyupjú- ! Cellulóz- (Szintetikus— Usszesén Terület

*

textilszúlusanymg—fogyusztós *

' * * Kilogrcmm

Egyesült ÁHGmok . . . 9.7 1.0 3.5 8.7 1 229

Jupc'm . . . 5,4 1.6 3,0 4,0 ] 14,0 '

Nyugat Európa . . . 4.9 1.7 2.4 4,1 13,1

Kelet—Európa és a Szovjetunió . , . 6.3 , 1,2 ! 2,7, ! 0.9 ; 11,1

Egyéb területek . . . 2.0 0,1 0.3 0.2 2,6

' Százalék

Egyesült Államok . . . 42.3 4,4 15.3 *38,0 100,0

Japán . . . 38.45 11,4 21,4 28,6 100,0

Nyugat- Európa . . . . . 37,4 13.0 18,3 31 ,3 100,0

Kelet— Európa és a Szovjetunió . . . 56.8 10.8 24.14 8.1 100,0 Egyéb területek . . . 769 3.9 11,5 7.7 100.0

* 1962—ben az Egyesült Államokban cu világ lakosságának 5.7 százaléka élt, amely

a világ pamut-. gyapjú-, cellu'lóz- és szintetikusszólosanyug-termelésének 22,1 sző—

zalékót fogyasztotta. Ezzel szemben a túlnyomó részben fejlődő földrészeket és or—

szágokat tartalmazó egyéb területeken élt 1969- ben a világ lakosságának 71 .9 szó—

zclékd, de ez cu néptömeg a viíóg pamut-, gyapjú-. cellulóz- és szintetikus-zölds- cmyag--termelésének csupán 31 .4 százalékát fogyasztotta

A VILÁG TEXTlLlPARA

1 123

Várható. hogy az egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztás mennyiségének vi- lágátlaghoz viszonyított szóródása az említett földrészek. országok tekintetében 1980-

ra még nagyobb mértékű lesz. Az információk ugyanis a világ 7.0 kilogrammos egy

főre jutó fogyasztásával szemben az Egyesült Államok vonatkozásában 30,5. Japán 21.5 az Európai Gazdasági Közösség országaira 16,3, Kelet—Európa és a Szovjetunió területére 18,0 kilogramm körüli várható fogyasztást jeleznek. 1980—ban tehát a ví- lágátlagnál az Egyesült Államok közel négy és félszer. Japán több mint háromszor, Kelet-Európa és a Szovjetunió több mint két és félszer. az Európai Gazdasági Kö- zösség közel két és félszer magasabb egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztást mutatna. Ezzel szemben az egyéb területek egy főre jutó textilszól—asanyag-fo-—

gyasztás—a 1980-ra kismértékben — O,2 kilogrammal —— kisebb lesz az 1969. évi 2.6 kilogrammos fogyasztás—nál.

3. tábla

Egyes területek népessége és textilszálasanyag-fogyasztása 1969-ben és 1980-ban

Népesség Szálasanyag-fogyasztós

Terület _ ,, l , , _

millio aranya ezer aranya egy fore

fő l (százalék) tonna (százalék) (kilogramm)

1969-ben

Világ összesen . . . , . . . . 3545 100,0 21 082 100,0 6.0

Ebből:

Egyesült Államok . . . 203 5,7 4655 22.1 22,9

Japán . . . . . . . . . . 102 2,9 1 430 6.8 14,0

Nyugat Európa . . , . . 348 9,8 4 559 21,6 13.1

Kelet Európa és a Szovjetuniő . . 343 9.7 3808 18,1 11.1

Egyéb területek . . . 2 549 71,9 6 630 31.4 2.6

1980-ban

Világ összesen . . , . . . 4 330 § 100,0 30 551 1 100,0 7,0

Ebből: §

Egyesült Államok . . . 243 [ 5.6 7421 24.3 30,5

Japán . . . . . . . . . . 113 ' 2.6 2 405 7.9 21.5

Nyugat- Európa . . . , 369 ,l 8,5 6 015 19,7 ió.3

Kelet- Európa és a Szovjetunió . . 381 l 8,8 6858 221! 18.0 Egyéb területek . . . 3 224 ; 74.5 7 852 25,7 3 2.4

J .

Nemcsak az egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztás világátlaghoz viszonyí- tott mennyisége mutat jelentős eltérést az egyes területek, országok tekintetében.

hanem a fogyasztás szerkezete is. 1955-ben a világ textilszálasanyag—fogyasztásá—

nak 80.4 százalékát a természetes, 17,4 százalékát a cellulóz. 2.2 százalékát pedig a szintetikus szálas anyagok tették ki. Másfél évtized alatt jelentősen csökkent a po- mut— és jelentősen növekedett a szintetikus szálas anyagok felhasználásának aránya:

1969-ben a világ textilszálasanyag—fogyasztásának 63.33 százalékát a természetes, 16,7 százalékát a cellulóz—, 20.0 százalékát pedig a szintetikus szálas anyagok ké- pezték. Ezzel szemben az Egyesült Államok textilszálasanyag-fogyasztásának csu- pán 46,7 százaléka jutott a természetes szálas anyagokra, fogyasztásának 15.3 szó- zalékát a cellulóz—. 38.0 százalékát pedig a szintetikus szálas anyagok képezték. Az

Európai Gazdasági Közösség országai és Japán 1969. évi textilszálasanyag—fogyasz-

tásának szerkezete hasonló az Egyesült Államolkéhoz. Kelet—Európa és a Szovjet- unió egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztásában a mesterséges szálas anyagok fogyasztásának aránya 1969- ben még a világátlag alatt volt.

3.

1124

4.tábla Avilágésnéhányországegyfőrejutótextilszálasanyag—fogyasztásánakalakulása

' ' %

Pamut-[

; ?Cellulóz—SzintetikusAzegyfőrejutótextilszó!asonycg—fogyasztós Gyapju-(kilogramm) ;_;Népesség,.Év ...,.Europa:,,(mxlhof)..... 'textilszalasanyag'fogyaszt'asvulóg—Guzdasagn,Egyesult ;"(milliótonna)''átlagKözösséJapanÁllamok (',4országai ',Természetesmértékegységben 1955...........*87651226228229712570*27254,68.1'5,3165 1960..........—.É'IO3601495'26007021515730055,01028.7159 1965..V...-...._..*10919147333242046177623296:53310,610.9(196 1970....._......116301570342547602138536056.0-12.6139223 1975...........122231692375779502553239446514.317.426.4 1980...........1285116414041*11792V3032543307,016321,5305 Éviát!agosnövekedés(százalék)_ 22.03.82.14.71D,6——0,8 24.0'322.0O,84.53,8

1 § 5 5 - 1 9 6 0 . . . . . . . . 1 8 1 4 1 9 . 5 1 3 . 8 1 . 9 2 . 0 5 . 3 6 . 5 3 9 1 6 — 1 6

1960—1965... 1965—1970... 1960—1970... 1970—1980.'...

2.5 5.0 0.6 2,8 15

22.0'3.52,02,95;539 9,4:3.52,02,64,53.0

"1 v-

ene—01010 MFt—Fr—

0.

tr

DR. xmmema Magat-tg **

A VILÁG TEXTILiPARA 1 125

Az egyéb területek egy főre jutó fogyasztásában a pamutfogywasztás 1969-ben még 769 százalékot képviselt.

1980-ban a világ várható 7.0 kilogrammos egy főre jutó textilszálasanyag-fo- gyasztásának 48,6 százaiékát a természetes, 128 százalékát a cellulóz-. 38.ó száza—

lékát pedig a szintetikus szálas anyagok fogják képezni. 1980—ig a szintetikus szálas anyagok fogyasztásának aránya eltérő mértékben, de valamennyi területen növ;—

kedni fog a természetes szálas anyagok fogyasztása arányának rovására.

A világ pamut—, gyapjú—, cellulóz- és szintetikusszáIasanyag-fogyasztásának évi átlagos növekedése az 1955—1960. években 3.8. az 1960—1970. években 3.5 száza—

lek volt. és az 1970—1980. években várhatóan 35 százalékot fog kitenni. A világ népességének évi átlagos növekedése ugyanakkor 2.1, illetve 2.0 százalékot tett ki, és az 1970—1980. években is 2.0 százalékos emelkedés várható. Mindezeket figye- lembe véve a világ egy főre jutó textilszálasanyug-fogyasztásának évi átlagos növe—

kedése az 1970—1980. években 1,6 százalék körül fog alakulni (az 1955-1960. évek- ben 1.8, az 1960—1970. években 1.6 százalék volt).

A világ egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztásána'k növekedése szintén je- lentős szórást takar az egyes területek fogyasztásának évi átlagos növekedése te- kintetében. Például az Egyesült Államok, Japán. az Európai Gazdasági Közösség országai a világátlagot jelentősen meghaladó évi átlagos növekedést értek el az 1955—1970. években. Ezekben az országokban az egy főre jutó textilszálasanyag- fogyasztás évi átlagos növekedése 1970—1980. években is a világátlagot jelentősen meghaladó mértékű lesz. de a növekedés üteme kisebb lesz. mint az elmúlt 10—15 évben volt. Például:

— Japán egy főre jutó textilszálasanyug—fogyasztásának évi átlagos növekedése az 1955—1960. évek során 10,6, az 1960—1970. években 5.5 százalék volt. 1970—1980. években pe—

dig 4.5 százalék várható,

-— az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országokban az évi átlagos növekedés az 1955—1960. években 4.7. az 1960—1970. években 2.9 százalék volt, az 1970—1980. években pe—

dig 2,ó százalék várható,

—— az Egyesült Államokban az évi átlagos növekedés az 1960—1970. években 3.9 száza- lék volt. az 1970—1980. években pedig 3,0 százalék várható.2

Kelet-Európa és a Szovjetunió egy főre jutó textilszálasanyag—fogyasztásának évi átlagos növekedése az 1949—1959. években 6.6 százalék. az 1959—1969. évek—

ben 29 százalék volt. 'az 1969—1980. évekre pedig 4.5 százalék körüli évi átlagos növekedés valószínűsíthető mind a KGST-országok életszínvonal-emelési politikája.

mind pedig a textil szálas anyagok termelési, valamint ipari felhasználási előre- jelzései szerint.

A szálfelhasználás magasabb fokán a textilfelhasználás szerkezete alapvetően változik. Egyrészt a ruházati célú felhasználásban előtérbe kerülnek a jobb minő- ségű. tartós, divatos termékek. másrészt a ruházati, főleg pedig a háztartási célra gyártott termékeknél fokozatosan terjed a rövid időre szóló, használat után eldob- ható termékek felhasználása. Mind nagyobb súllyal szerepelnek továbbá a textil—

félék között a háztartási és ipari célra gyártott termékek. Például a hatvanas évek végén az Egyesült Államokban és Európában az összes textilszál 50 százalékát (: ru- házati, 30 százalékát a háztartási. 20 százalékát az ipari célra gyártott termékek ké- szítésére használták fel.

3 A növekedési ütem csökkenése mellett —- a mesterséges szálas anyagokkal foglalkozó 1971. évi világ—

kongresszusra készített tanulmány szerint — az Egyesült Államok egy főre jutó textilszálasanyag-fogyasztása

1980-ban 30,5 kiiogrammra (az 1970. évi 228 kilogrammal szemben), Japán fogyasztása 21,5 kilogrammra (az 1970. évi 13,9 kilogrammal szemben), az Európai Gazdasági Közösség országaiban pedig 16.3 kilogrammra

(az 1970. évi 12.15 kilogrammal szemben) növekszik.

.1 126 DR. KALTENBCKER Miutan __

Ahhoz, hogy 1980-ban a világ várható 4330 millió lakosa fejenként 7,0;kilo- gramm textil szálas anyagot fogyaszthasson. 30.45 millió tonna textil szálas anyagot kell megtermelni és iparilag feldolgozni. Ezért a következőkben a 30.6 milliótonna ——

pamut, gyapjú. cellulóz, szintetikus — szálas anyag termelését és ipari feldolgo—

zását vesszük alapul. A gyapjú szállása—nyug termelését és ipari feldolgozását figyel-

men kivül hagytuk, mert a pamutfonóipar, amelynek termékprognózisát dolgoztuk ki, gyapjú szálas anyagot nem használ tel. Ez további számításaimat azonban alig be— ' ' folyásolj—a. A 4. táblából ugyonismególlapítható. hogy 1980-ban a világ szálasanyag- fogyasztásának csupán 5.4 százalékát teszi ki a gyapjú szálas anyag fogyasztása,

5. tábla Kelet-Európa és a Szovjetunió egy főre jutó textilszólasanyag—fogyasztásának alakulása '*

Pamut- ! Gyapjú— ] Cellulóz— l Szintetikus— ' Összes

Ev texti lszó lasanyag-fogyasztás

73 Ki logra m m

1949 3.4 0.5 1 0.5 0.0 4.4;

1959 . .— . . . . . . . .* . . 4,4 _ 0.7 3.1 0.1 83 $—

1967 . . . . . . . . . . . . 6.3 1 ,3 2.6 ' 0.7 m,?

1969 . . 6.3 ; 1 .2 2.7 0.9 11 J

1980 7.8 1 .2 3.6 5.4 18,0

" v — — — Szó zalék _

1949 — . * . . . . . . . . . . . 772 11.4 11.4— — 100.0

1959 . . . . . . . , . . . . 53.0 8.5 37,3 1 .2 100,0

1967 . . . . . . . , . . . . 57,8 1 1.9 _23.9 6,4 1 00.13

1969 . . . . . . . . . . . . 56,8 10,8 24,3 8.1 100,0

1980 . . . . . . . . . . . . 433: 6.7 ] 20,0 30,0 100.0

A textil szálas anyagok termelésének és felhasználásának (ipari felhasználá- sának és fogyasztásának együttes) mennyi—sége csupán az egész világra számítva azonos. az egyes területek (földrészek, országok) textilszólasanyag—term'elése és —fel- használása eltérő mennyiségű. Például 1969-ben Nyugat-Európa 2.8 millió tonna pamut. cellulóz és szintetikus szálas tanya-got termelt, 3.7 millió tonnát dolgozott fel, és kereken 4 millió tonnát fogyasztott.

A VILÁG PAMUTTERMELÉSÉNEK ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA

(_ A világ pamuttermelése 1900—ban 3.2, 1921-ben 3.5. 1940-ben 7.0, 1960—ban

10.15. 1969—ben 11,6 millió tonna volt._1980-ra a különböző forrás-munkák kereken 13 millió tonna pamut termelését irányozzák elő.

_* , Az "előrejelzések csupán a világ pamuttermelésének várható alakulásáról nyúj—

tanak tájékoztatást. de nem közlik. hogyan oszlik meg az a földrészek között. Ezért

ezta feladatot magunknak kellett elvégezni.

Avilóg és a földrészek pamuttermelésének alakulása a vetésterület és a hek—

táronkénti hozam függvénye. Az 1934—1970. években a világ gyapottermelés'ének

növekedése ci terméshozam emelkedésének következménye, mivel

-,- az átlagos vetésterület az 1946—1953. években 842. az 1954—1961. években 992, az 1962—1970. években pedig 97.9 százaléka volt az 1934—1938. évek átlagos vetésterületének,

-— a terméshozam az 1946—1953. években 115,8, az 1954—1961. években 141 .9, az 1962—- 1970. években pedig 165,5 százaléka volt az 1934—1938. évek átlagos terméshozamának,

A VILÁG TEXTILIPARA 1127

—— (: gyopottermelés c vetésterület csökkenése és (: terméshozam emelkedése következ—

tében az 1946—1953. években 97,4, az 1954—1961. években 141,0, az 1962—1970. években pe- dig 1622 százalék-ót tette ki az 1934—1938. évek átlagos termelésének.

6. tábla

A gyapot vetésterületének, terméshozamánok és termésének alakulása, 1934—1970.

Vetéstermet Terméshozum Termés

.. § Index: Index: Index:

*doswk ezer 1934—1938. , 1934—1935. ezer 1934-1938.

hektár évek átlaga kilogramm évek óttaga tonna évek átlaga

: 100 : 100 : 100

Világ összesen

1934—1938 — . . . . . . . 33097 100.0 203 100,0 6713 100.0

1946—1953 . . . . . . . 27867 842 , ' 235 115.8 6536 97,4

1954—1961 . . . . . . . 32833 992 288 141 ,9 9466 141.0

1962—1970 . . . , 32416 979 336 165.5 10886 1622

Ázsia és Óceánia. a Szovjetunió és Japán néikül

1934—1938 — . . . . . . . 13908 100,0 147 100.0 2047 100.0

1946—1953 . . , . . . . 10823 77,8 149 101,4 1613 78.8

1954—1961 . . . . . , . 16298 1172 183 124,5 2979 145.5

1962—1970 . . . . . . .' 16029 115,3 216 1469 3468 169,4

Afrika

1934—1938 . . . . . . . 2505 100.0 242 100.0 607 100.0

1946—1953 . . . '. . . . 2627 104,9 230 95,0 605 99,7

1954—1961 . . . . . . . 3367 134,4 232 959 781 128.7

1962—1970 . . . . . . . 4061 162,1 254 105.0 1034 170.3

Déi-Amerika

1934—1938 . . . . . . . 2692 100.0 197 100,0 530 100.0

1946—1953 . . . . . , . 2628 97.6 200 101 .5 526 99,2

1954—1961 . . . . . . . 2728 1013 231 117,3 630 118.9

1962—1970 . . . . . . . ; 3308 1229 273 138.6 902 170,2

Közép-Amerika

1934—1938 . . . . . . , 328 100.0 224 100,0 74 100,0

1946—1953 . . . . . . . 612 186,6 307 137.1 188 254,1

1954—1961 . ( . . . , . 1059 322,9 474 211,6 502 678,4

1962—1970 . . . . . . . 1064 , 324.4 664 296.4 706 954.1

Egyesült Államok

1934—1938 . . . . . . . 11493 100,0 243 100,0 2798 100,0

1946—1953 . . . . . . . 8954 779 305 1255 2732 97.6

1954—1961 . . ( . . . . 6676 58.1 446 1835 2980 1065

1962—1970 . , . . . . . 5032 ' 43,8 542 223.0 2726 97.11

Nyugat—Európa

1934—1938 . . . . . . . 101 100,0 203 100.0 ! 21 1000

1946—1953 . . . . . . . 139 137,6 198 97.5 28 1 33.15

1954—1961 . . . . . . . 363 359,4 295 145.3 107 509.5

1962—1970 . . . . . . . 408 404,0 437 215.3 179 852.4

Kelet-Európa és a Szovjetunió

1934—1938 . v . . . . . 2070 1000 307 100,0 636 1000

1946—1953 . . . 2084 100,7 405 131 ,9 844 132,7

1954—1961 . . . . . . . 2342 113,1 635 206.8 1487 233,8 (

1962—1970 . . . . . . . 2514 121 ,4 744

242.3 1871 294.2

1128 DR. KALTENECKER MARGH'

Az 1934—1970. évek átlagos vetésterületét és terméshozamát figyelembe véve

az a véleményünk, hogy az 1980. évre előrejelzett 13 millió tonnás gyapottermés szintén a terméshozam további növelésének eredménye lesz. Nem várható ugyanis, hogy a gyapot vetésterülete az 1954—1970. évekre jellemző 32.5 millió hektárt a hetvenes években számottevő mértékben meghaladja. A gyapottermés évi 13 millió tonnára emelése 32.7 millió hektár vetésterületet számításba véve hektáron-_

ként 400 kilogrammos terméshozammal érhető el. Elérhető-e vajon ilyen feltételek mellett 1980—ig az évi 13 millió tonnás gyapottermés?

A Nemzetközi Gyapot Tanácsadó Bizottság munkájában részt vevő magyar szak—

értők tájékoztatása szerint Ázsia és Közép-Amerika gyapot—vetésterületének stagná- lása, Afrika, Dél-Amerika. Kelet—Európa és a Szovjetunió gyapot-vetésterületének

kisebb mértékű növekedése a hetvenes évekre is jellemző lesz. Az Egyesült Államok

és Nyugat—Európa gyapot-vetésterülete pedig a hetvenes években csökkenni fog

az_előző időszakokhoz viszonyítva. Ezzel szemben a hetvenes években előrelátható—

animinden egyes terület növel-i terméshozamát. Ezek alapján az egyes területek

1980. évi pamuttermelését a 7. táblában feltüntetett vetésterület és terméshozam al- só, illetve Kelet-Európánál és a Szovjetuniónál felső értéke alapján határoztuk meg.

E számítások szerint a hetvenes években Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, Közép-Amerika,

Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a Szovjetunió gyapottermése növekszik, az Egyesült Államoké visz—ont csökken a hatvanas évekhez viszonyítva. (A termés várható alaku—

lására vonatkozó adatokat a 8. táblában foglaltuk össze.)

7. tábla

A gyapot várható vetésterülete, terméshozama és összes termése 1980—ban

l .

Vetésterü let Átlaghoza m Terme;

(ezer hektár) (kilogramm)

l

ezer , ,

tonnában szazalekban Terület

Ázsia és Óceánia, a Szovjetunió és Japán

nélkül . . . . . . . . . . . . . . 16500 280—300 4600 352

Afrika . . . . . . . . . . . . . . . 4600 315—330 1450 'l'l,1

Dél-Amerika. . . . . . . . . . . . . 3700 335450 ! 1250 9,6

Közép-Amerika. . . 1060 BOD—850 850 6.5

Egyesült Államok. . . . . . . . . . , 4000 600—650 1 2400 18.3

Nyugat-Európa. . . 270 670—700 180 1,4

Kelet-Európa ésa Szovjetunió . . . 2600 850—900 l 2350 17.9

Világ összesen 32 730 % 1000

l

400 j13080 l

l i

A világ és az egyes területek pamuttermelésének és ipari felhasználásának 1950—1980. évi alakulásával kapcsolatban — a vonatkozó adatokat a ő., 7. és 8.

tábla tartalmazza —- a következő fontosabb megállapításokat tehetjük:

- Nyugat—Európában, Japánban és Kanadában a pamut ipari felhasználása az importon nyugszik, és a hetvenes években is lényegében változatlan lesz a helyzet. csupán a szálas anyagok ipari felhasználásán belül a pamut arányának csökkenése várható;

— Kelet—Európa és a Szovjetunió ipari felhasználása a hatvanas években 10 százalékkal magasabb volt a termelésnél, és ez az arány a hetvenes években is hasonló lesz. ugyanis mind a termelés, mind az ipari felhasználás ugyanolyan mértékben fog növekedni;

-— Ázsia az 1950—1970. években közel ugyanannyi pamutot termelt, mint amennyit ipara felhasznált, és ez - véleményünk szerint — a hetvenes évekre is jellemző lesz amellett. hogy Ázsia termelése és ipari felhasználása is jelentősen növekszik az előző időszakhoz képest;

— az Egyesült Államok az 1950—1970. években kis mennyiségű pamutot Importált, és belső szükséglete kielégítése mellett jelentős pamutexporttal rendelkezett. a hetvenes években viszont pamuttermelésének, exportjának és ipari felhasználásának csökkenése várható;

A VILÁG YEXTIUPARA 1129

-— Afrika, Dél—Amerika és Közép-Amerika pamutexportőrök: a hatvanas években termeá iésük 50—75 százalékát exportálták, és a hetvenes években is jelentős exportőrök maradnak, termelésük és ipari felhasználásuk mennyiségének növelése mellett.

E várható változások eredményeként 1980—ban Ázsia 372. Kelet—Európa és a Szovjetunió 19,5. az Egyesült Államok 13,0. Nyugat-Európa 10.7, Japán 5.7, Afrika 5,4, Dél-Amerika 5.5, Közép—Amerika 2.4, Kanada pedig 0.6 százalékos aránnyal rendelkezik a világ pamuttermelésének ipari felhasználása tekintetében.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a világ pamuttermelésének és ipari felhasználásának évi átlagos növekedési üteme az 1950—1960. évi 3,7. illetve 4.6 százalékkal, valamint 1960—1969. évi 1.4, illetve 1,0 százalékkal szemben, az 1969—

-—1980. években várhatóan 1.1. illetve 1.2 százalék körül fog alakulni. A hetvenes években csupán az egyéb területeken várható a világ pamuttermelésének és ipari felhasználásának évi átlagos növekedési ütemét meghaladó növekedési ütem. Ke—

let—Európa és a Szovjetunió pamuttermelése'nek és ipari felhasználásának évi átla—

gos növekedési üteme a világ átlagos növekedési üteme szintjén lesz. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa ipari felhasználása kisebb mértékben fog csökkenni, mint a hatvanas években. Japán ipari felhasználása és az Egyesült Államok pamut—

termelése előreláthatólag a hatvanas évek végére kialakult szinvonalon marad.

A VILÁG CELLULÓZSZÁLASANYAG-TERMELÉSÉNEK ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA

A mesterséges cellulóz alapú szálas anyagot a vegyipar több mint 70 éve gyártja. A világ termelése 1900—ban 900, 1920-ban 14500, 1940—ben 1.1 millió, 1960- ban 2.6 millió, 1969-ben 3.6 millió tonna volt, 1980—ra pedig 4 millió tonna cellulóz szálas anyag termelése várható. A cellulóz szálas anyag hetvenéves története fo—

lyamán mind az előállítás technológiája, mind az előállított szálak minősége tekin—

tetében jelentős változások következtek be. 1969-ben a mesterséges cellulóz alapú szálas anyag 88 százalékát a normál és a modifikált viszkóz. 12 százalékát pedig a cellulózacetát képezte. Ma a legolcsóbb mesterséges szálas anyag. mert 1970-ben a tonnánkénti átlagos egységár —— dollárban -— a következő volt: középszálú pamut 690, hosszú szálú pamut 1300. vágott poliészter 900, vágott poliakrilnitril 980, vá- gott normál viszkóz 410. vágott modifikált viszkóz pedig 570.

A végtelen viszkóz szálból elsősorban hurkolt női és férfi ruhaneműk, ruha—

szövetek, buélésáruk készülnek. A vágott viszkóz szálakat a természetes szálas anya—

gokhoz — pamuthoz. gyapjúhoz — keverve nagy mennyiségben használják női és férfi ruhaszövetek, fehérneműonyagok előállítására.

A hatvanas években a világ cellulózszálasanyug-termelésének több mint egy- harmadát Nyugat—Európa, egyötödét az Egyesült Államok, ugyancsak 20 százalékát Kelet—Európa és a Szovjetunió, 15 százalékát Japán. 10 százalékát pedig az egyéb területek vegyipara adta. A hatvanas években Japán és Nyugat—Európa cellulóz szálas anyagot exportált. Az Egyesült Államok külkereskedelmi forgalma nem je—

lentős. Kelet-Európa és a Szovjetunió. valamint az egyéb területek importőrök, cel- lulózszálasanyag—felhasználásuk jelentős mértékben meghaladja termelésüket. A hatvanas években a világ cellulóz szálas anyag ipari felhasználásában Nyugat—Euró- pa 27. az Egyesült Államok 20, Japán 12, Kelet-Európa és a Szovjetunió 27, az egyéb területek pedig 14 százalék körüli arányt képviselt.

A 8. tábla statisztikai tényadatai és prognózisértékei azt mutatják, hogy a het-

venes években a cellulózszálasanyag—ter'melés és ipari felhasználás területén világ-

viszonylatban kismértékű fejlődés várható: ami alapvetően a fakitermelés mind kor-

1 130

DR; KALTENECKERMARGH— a ;

látozottabb voltára és arra vezethető vissza, hogy új típusú cellulóz szálas anyagok '

kifejlesztése meglehetősen későn, a szintetikus szálas anyagok helyzetének megs—_ '

szilárdulása után következett be. ' , , _

Az elmúlt időszakban a viszkóz szálak helyzetének megerősödését várták _a rna-' , _ difi—költ száltípusoktól. Ezek a száltípusok a nedves—szilárdság, az alaktartósság és a

iúgállóság szempontjából felülmúlják a normál viszkóz szálakat, és részben pamut—

pótió szóloknak is tekinthetők. Bár tény, hogy ezek az új anyagok a viszkózszáia—k 7 felhasználási területeit bővítették, elterjedésük mégsem volt olyan mértékű; mint várni lehetett. Ennek okai: a magasaberuházási költségek, a szintetikus szálak tét.—c— "

hódítása és az alacsony ár, kis nyereség. : ,!

Az új beruházás ma már közel olyan költséges. mint egy szintetikus szálati'gyártő

üzem létesítése, miközben a viszkóz ára jóval olcsóbb. mint akár a szintetikus szá—, _ laké. akár a közepes vagy jobb "minőségű pamutoké. Ez tehát a tőke lassúbb-megs ' térülését vonja maga után. Ezért a modifi—kált viszkóz szálak gyártását általában régi üzemek rekonstrukciója során vezetik be, illetve a mod'ifikált viszkóz szálak ter—me—

lésére a fejlett ipari tőkés országok a normál viszkóz üzemeket alakítják át.; így

a moclifikált viszkóz szálak termelését viszonylag kevés új beruházással valósítják

meg. Az átalakított üzemek kapacitása azonban —— a bonyolultabb technológia kö—

vetkeztében — általában csökken. ; _

A legnagyobb viszkózszálgyártó országok belföldi piacain az igény inkább a szintetikus szálak felé tolódik el, és exportlehetőségeik is csökkenő tendenciájúak.

mert Kelet—Európa és a Szovjetunió, valamint a fejlődő országok is kiépítik. illetve fejlesztik saját kapacitásukat. Távol-Keleten viszont Japán monopolhelyzetet élvez a

viszonylag alacsony szállítási költségek miatt. , *

'A viszkóz szálak árait a szintetikus szálak versenyének. egyre növekvő nyomása

alakította ki. Ezek az árak ma már közelvannak az önköltséghez. és kevés, profitot

biztosítanak. Ez a helyzet tartósnak tekinthető. mert afelhasznált nyersanyagok ——

a viszkóz cellulóz. a kénsav, a nátriumhidrokid. aj szén-kéneg - ánaiban. valamint a viszkózgyártás technológiájóban sem várható lényeges változás. _ * '

_ Az 1960—1969. években a világ cellulőzSzálasanyag—termelésének és ipari fel-

használásának évi átlagos növekedése 3.5 százalék volt. Ezzel szemben az 1969-—

1980. éve-kben csupán 1.2 százalék évi átlagos növekedés várható. A hetvenes, évek—

ben csupán Kelet-Európa és a Szovjetunió. valamint az egyéb területek cellulőzszá-

lasanyag-termelése és ipari felhasználása haladja meg jelentősebb mértékben a

világ termelésének és ipari felhasználásának éviátlagos növekedését, annak el—

lenére. hogy Kelet-Európa és a Szovjetunió, valamint az egyéb területek évi növe- kedése is csökken a hetvenes években.

A hetvenes években a hatvanas évekhez viszonyítva az Egyesült Államok, Japán

és Nyugat—Európa cellulőzszálasonyag-termselésének és ipari felhasználásának ré-

szesedése csökkenni, Kelet-Európa és a Szovjetunió. valamint az egyéb területek cellulózszálasanyag-termelésének és ipari felhasználásának részesedése növekedni

fog. (Lásd a 10. táblát.)

A VlLÁG SZlNTETlKUSSZÁLASANVAG—TERMELÉSÉNEK ES lPARl FELHASZNÁLÁSÁNAK

ALAKULÁSA '

A szintetikus szálas anyagoknak nincs nagy múltjuk, gyártásuk csak a harmin—

cas évek végefelé indult meg. Elterjedésükre jellemző, hogy a világ textilipara 1950- ben még csak 70000 tonna szintetikus szálas anyagot dolgozott fel. A vegyipar 1960—ban 0.7, 1969-ben már 4.4 millió tonna szintetikus szálas anyagot állított elő, 1980-ra 12 millió tonna szintetikus szálas anyag termelése várható.

Aszálasanyagoktermelésénekésiparifelhasználásánakalakulása

8.tábla Ev

EgyesültÁllamok

esglauua;

nsplpuzsng 19; 110511

"901949!

JapánNyugat-Európa

esglawm;

"999319!

osp'puzsou

"191 asgleuua;

pod!

uri—513191

osplpuzsog

13; ned;

Kelet-Európuésa S,zovjetunió '!

osplpuzsou 19; gmdg

asgauue;

"91194?!

DS gpuzsmg

; und!

asgpuue;

Egyébterületek

WWW?!

Világösszesen

1

119994?!

osglpuzsog

494 !md!

asgsleuuea,

ezertonna

sguawjex :) nspwuzsnme;

01925 011915 smeuum !) Dspgpuzsoma;

u

: C

...o ..

01

N

0:

ezertonna

sgwuue; o Dsplpuzsagla;

nzpzs

ezertonna

ozgzs osplptusmns;

sgauuez :)

ezertonna

sgaleuue; :) Dsplpuzsoule;

02025 01915 osPlpuzsnula;

sgwuua; :)

ezertonna 1950..,... 1960........ 1969... 1980... 1980-banaz1969.éviszó- zulékóbon..... 1960........ 1969........ 1980.. 1980-banaz1969.éviszó- zalékóbon... 1960........ 1969........ 1980.... 1980-banaz1969.éviszá- zalékában... 1960........ 1969........ 1980... 1980-banaz1969.éviszó— zalékóban...

3497 3170 2384 2400

1 0 1 4 6 7 ' 7 1 6 7 3 0 1 0 2 3 0 7 1 5 8 2 3 5 0 0 2 2 1 3 9 4 4 4 6 8 2 6 6 3 0

142

1926" 1971 1787 1700 95, 496 738 740 100 300 1556 3450 222 2767 4081 5890 144

; 55 62 75 71 106 103 101 98 98 99 70 87 89

—224-—!23 —637-—134 -—754—156 —750,_180 —-991-—115 433359751026 497380761192 530400831100 107105—-92 119l11496215 807567701411 22001600733350 273282—237 55211102011375 130417011302759 273027501014630 209162—-168

1502*6530 16701246 1462936 1400778 96—1 760!74 90276- 78071 861_;

2 0 8 9 7 1 3 3 0 9 4 3 0 8 0 1 9 2 2 3 2 1 —

Össze-'í—sen

2 6 3 8 1 1 9 2 3 6 9 4 ' 1 3 4 1 5 2 6 0 1 1 4 ) 1

_l

:

I

142

Cellulózszól Szintetikusszól

880999 16281814 20682271 23502550 114112 478'7201 785937; 11101280; 1

1 4 1 1 3 7 3 5 6 ;

2854501

1 5 0 0 1 9 1 0 ! 5 2 6 4 2 4 1 2 1 4 1 ' 2 5 8 0 I 3 1 3 8 3 6 5 8 j 4 9 6 0 5 7 4 0 1

114 111 110 109 151 119 115 131 158 127 121 117 116

2 7 4 8 ] 2 0 6 9 5 3 3 1 1 4 4 0 7 7 0 2 8 g 5 1 7 7 8 1 5 0 6 6 8 0 ! 1 1 6 ! 1 2 9

(2061265 368601

1 5 7 0 1 8 4 0 ! 1 5 5 : 1 4 0

*71

! 3 1 1 1 4 9 3 1 2 4 0 f 1 7 5 0 3 9 9 ! 3 5 5 ;

556414706 7707'6271 9960!9270 158157—129£148 ?

34l í

: l !

75 83 74 82 129 163 147 159 141 85 81 93

?

7148672094 1026310499102 116361145198 1308013080100 112114—- 26102600'iuu 35583558100 40404040100 114114-— 703702'10; 43964396100 1179011790100 2684268;— 13576'13801102 195901940599 32891028910100 148149- ? 1 l

A VILÁG TEXTlLIPARA

1131

1 132

DR. KALTENECKER MARGIT

A második világháború után a világ textilipara által felhasznált nyersanyagok összetételében lényeges változás következett be. A vegyi szálak és ezen belül első- sorban a szintetikus szálas anyagok példátlanul gyors előretörése jellemzi ezeket az éveket. A szintetikus szálas anyagok fokozódó elterjedését és a textiliparban be— * töltött szerepük jellegváltozását mind műszaki, mind gazdasági tényezők indokok ják:

— a szintetikus szálas anyagok nem a hernyóselyem, a gyapjú és (: pamut egyszerű he- lyettesitői, hanem új tulajdonságokkal rendelkező textilalapanyagok, amelyek a természetes szálas anyagokéhoz képest hátrányos tulajdonságokkal is rendelkeznek. de olyan újszerű tulajdonságaik is vannak. amelyek önmagukban vagy keverékeikben korábban nem ismert.

új szükségletek kielégítésére alkalmasak: elsősorban könnyebben moshatók. kevésbé igényel- nek vasalást, és így a modern életformának jobban megfelelnek;

— a szintetikus szálak használati tulajdonságai javulnak. egy-egy szólfajtán belül válasz—

tékuk bővül;

— kiinduló anyagaíkat egy fejlődő iparág. a petrokémia gyártja mind nagyobb üzemek—

ben és mind olcsóbban; a petrokémiai gyártási eljárások — olcsóbb alapanyagok és egysze- rűbb eljárások alkalmazásával -— állandóan fejlődnek. a termelési költségek tovább csök—

kennek. *

A legtöbb sikeres új termék alkotói először valamilyen már ismert termék he-

lyettesítésére törekszenek. Igy a szintetikus szálak alkotói is először a természetes szálakat akarták pótolni, mégpedig értékük szerinti sorrendben.

Az első szintetikus szálas anyag, a poliamidselyem kezdetben a legdrágább ter—

mészetes szálas anyag, a hernyóselyem helyettesítésére szolgált. de termelése gyor- san meghaladta a hagyományos selyemfelhasznávlási területek teljes szükségletét.

A poliamid szálas anyag sikere azzal a következménnyel járt, hogy gyártása nem maradt sokáig a kezdeményező Du Pont cég monopóliuma. A verseny a gyártókat új felhasználási területek megszerzésére, a selyemnél olcsóbb szálak helyettesíté- sére kényszerítette.

Olyan tulajdonságú és termelési költségű szálak tömeges gyártására, melyek a gyapjút eredményesen tudják helyettesíteni -— nevezetesen a vágott poliészter és a vágott poliakrilnitril szálakéra — az ötvenes évek folyamán került sor. A szinteti- kusszál-termelés nagy profitja hatalmas tőkét vonzott, és így a termelés mennyisége rohamosan növekedett, ezzel együtt nőtt a verseny és csökkentek az (árak. 1967-i'e mindkét száltípu—s ára a gyapjú —— akkor éppen nagyon alacsony —— árának mintegy felére esett. és felhasználási területeik is a gyapjúnál jóval szélesebbekké fejlődtek.

A poliészter például jelentős tért hódított a pamutfelhasználás területén is. annak eredményeképpen. hogy a poliészter és pamut keverékű szövetek használati tulaj- donságai sok szempontból előnyösebbek, mint a tiszta pamut áruké. A csökkenő ár és a poliészter szálak kedvező hatása a pamutipari termékek tulajdonságaira, együttesen pamutipari alkalmazásuk gyors terjedését idézte elő.

Az árarányok gyökeres megváltozása azt eredményezte, hogy a tiszta gyapjú ruházati termékek világviszonylatban a luxuscikk kategóriába kerültek, akár ko- rábban a hernyóselyemből készült termékek. A tömegruházkodási szükségleteket a gyapjútipusú termékek vonatkozásában a szintetikus szálak és gyapjú keverékei- ből készült cikkek. illetve a tisztán szintetikus szálas anyagokból készült cikkek elé- gítik ki. Hasonló helyzet alakult ki a tiszta pamutból készült ruházati cikkeknél is.

A szintetikus szálas anyagok közül a poliamid, a poliészter és a poliakrilnitril terjedt el: 1969-ben a termelés 41,3 százalékát a poliamid. 30.9 százalékát a pali—

észter, l9.4 százalékát a poliakrilnitril. 8.4 százalékát pedig az egyéb szintetikus szálas anyagok termelése képezte. A poliamid szálakat ruházati és ipari célokra egyaránt felhasználják. Legelterjedtebb felhasználási területe a nőiharisnya-gyár-