A KlSlPAR SZEREPE ÉS FEJLÓDÉSE A HETVENES ÉVEKBEN
LÁSZLÓ BÉLA
Az elmúlt két évtizedben a kisipar fejlődésének üteme lényegesen lassúbb volt a népgazdasági átlagnál, így a kisipar aránya 1960 óta fokozatosan csökkent. Je- lenleg az aktív keresőknek mindössze 1.6 százaléka dolgozik a kisiparbanJEnnek
ellenére gazdasági jelentősége, egyes területeken betöltött szerepe fokozódott, és
tevékenységének jelenleg is fontos szerepe van a helyi igények kielégítésében. első- :sorban a lakosság javító. karbantartó szolgáltatásokkal való ellátásában. E téren a kisipar munkájára a szocialista szektor tevékenységének kiegészítéseképpen a jövő-
ben is nagy szükség lesz.
A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata kimondja.
íhogy ..A kisiparosok túlnyomó része hasznos szerepet tölt be. munkájával társadalmi szükségletet elégít ki". továbbá, hogy ,,Fejlesztjük az állami vállalatok és a szövet—
kezetek szolgáltató tevékenységét; emellett továbbra is számítunk a kisiparosok
munkájára."1
A kisi—pari létszám és tevékenység csökkenő tendenciájának lassítására. illetve [egyes területeken a kívánt mértékű fejlődés elősegítésére az utóbbi években több olyan rendelkezés jelent meg. amelyek a kisiparosok számára kedvező intézkedése-
ket tartalmaznak. Az intézkedések hatását az adatok is jelzik.
A KlSlPARBAN FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA
A kisiparosok és alkalmazottaik együttes létszáma, azaz a kisiparban foglalkoz- tatottak összlétszáma 1978-ban átlagosan 106 335 fő volt, 5.6 százalékkal nagyobb.
mint 1970—ben. Számuk 1960 óta a hetvenes évek közepén. 1976—ban érte el a mély- pontot. 98 329 fővel. Ezt követően a kisipari foglalkoztatottak létszáma lassan növe-
kedett, 1978—ban már 8.1 százalékkal haladta meg a két évvel korábbi minimumot.
(Lásd az 1. táblát.)
Kisipari tevékenységet hazánkban jelenleg négy népgazdasági ágban végez- .nek. éspedig az iparban, az építőiparban, a szállításban és a személyi szolgálta-
tásban. ,
A népgazdasági ágakban az 1970 és 1978 közötti években az összes kisipari fog—
lalkoztatottak létszáma az iparban és a személyi szolgáltatásban csökkent. A szállí- tásban dolgozók száma jelentéktelen mértékben, mindössze 0.5 százalékkal növe-
1A Magyar Szociallsta Munkáspárt Xl. kongresszusának jegyzőkönyve. 1975. március 17—22. Kossuth éKönyvkiadó. Budapest. 1975. 465. és 475. old.
LÁSZLÓ: A KISIPAR 155
kedett. Jelentősen (39.1 százalékkal) emelkedett viszont az építő kisipar összes fog—
lalkoztatottjainak létszáma.
1. tábla
A kisipari foglalkoztatottak száma
Év Létszá m Index:
(fa) 1970. ev : 100
1970 . . . 100 728 1000
1975 . . . 1102 726 102.0
1976 . . . 98 329 97.6
1977 . . . 101 426 100,7
1978 . . . 106 335 105.6
A létszámváltozás eltérő dinamikája megváltoztatta a kisipari foglalkoztatottak
népgazdasági ágak közötti megoszlását: a hetvenes évek folyamán csökkent az
iparban és a személyi szolgáltató ágazatokban dolgozók aránya, az építőiparban foglalkoztatottak hányada pedig az 1970. évi 26.6 százalékról 1978-ra 35 százalékra növekedett. Ugyanakkor az iparon belül a nagyrészt hagyományos kisipari tevékeny- ségeket magába foglaló könnyűipari ágazatokban foglalkoztatottak részesedése 30,4 százalékról 23 százalékra csökkent, a gépipari ágazatokban foglalkoztatottak arányapedig 15 százalékról 17 százalékra emelkedett.
2. tábla
A kisiparban íoglalkoztatottak létszámának és megoszlásának alakulása népgazdasági ágak szerint
Létszám 1978'ban Létszámmegoszlás
Népgazdasági ág _ az 1970. évi 1970-ben l 1978—ban
fo százalékában __—,—*7'—_'—'"
szazalek
lpar . . . 53477 92,5 57.4 50.3
Ebből:
Gépipar. . . 18019 119.8 14,9 16.9
Könnyűipar. . . . . . . . . 24505 802 30.0 23,0
Építőipar . . . 37262 139.1 26.6 35.0
Szállítás. . . 6460 1005 6.4 6,1
Személyi szolgáltatás . . . 9136 943 9,6 8.6
Kisipar összesen 106 335 105,6 100,0 100,0
A foglalkoztatottak létszáma alapján vizsgálva, a kisipar ágazati struktúrája a
hetvenes években az elvárásokkal összhangban alakult át. Jelenleg a kisipar jelen—
tősebb ágazataiban dolgozik a kisiparban foglalkoztatottak 73.1 százaléka, közel
felük az építőiparban.A kisipar jelentősebb ágazataiban foglalkoztatottak aránya
Ágazat Százalék Ágazat Százalék
Epítőipar . . . 35.0 Bútoripar . . . . _. . . 4.4 Textilruházati ipar . . . 10.8 Cipőipar . . . 2.5
Fémtömegcikk-ipar . . . 9.0 ..
Szállítás (lótogatú fuvarozás). 6.1 Együtt ' ' ' ' ' ' ' ' ' 73'1 Fodrászat, kozmetika. . . . . 5.3
156 LASZLO BELA.
A kisipar e jelentősebb ágazatai közül a textilruházati ipar. a fodrászat, kozme- tika. a bútoripar és a cipőipar foglalkoztatottainak a kisiparon belüli aránya a het—
venes években csökkent. Ezekben az ágazatokban ugyanis a szocialista szektor egy-'
re erősödő konkurrenciát jelent a kisiparosoknak. lgy ezen ágazatok kisipari lét-w
számának tovabbi csökkenésével lehet számolni a jövőben.A kisipari létszám állománycsoportok szerinti alakulása
A hetvenes években a működő kisiparosok. azaz az iparjogositvánnyal rendel—' kezők száma az ötödik ötéves tervidőszak első évében. 1976-ban volt a legalacso—
nyabb (83 585 fő). Az ezt követő két évben. 1977—ben és 1978—ban a kisiparosok szá-—
ma mérsékelten növekedett, és 1978—ban az elmúlt két évtized legmagasabb szint—1
jét érte el. Ekkor 90 170 kisiparos működött az országban, 6.2 százalékkal több. mint1970-ben.
3. tábla
A kisiparosok számának alakulása
Az ipar-
É jogosítvánnyal index:
V rendelkezők 1970. év : 100 szama
1970 . . . 84 877 100.0
1975 . . . 86 820 1023
1976 . . . 83 585 985
1977 . . . *86 702 102.3
1978 . . . 90 170 1062
A kisiparosok számának az utóbbi két évben bekövetkezett növekedését többek, között elősegítették azok a rendelkezések. amelyek az 1976—1977. években jelentek meg a kisipar fennmaradásának, illetve néhány területen kívánt mértékű fejlődésé—
nek előmozdítása érdekében.
A kiadott rendelkezések közül a leglényegesebbek:
- az 1977. évi 14. számú törvényerejű rendelet, amely megkönnyítette a javító, karban—
tartó és egyéb szolgáltató tevékenységekre vonatkozó hatósági engedélyek kiváltását (e ren- delet szerint az ilyen tevékenységek végzéséhez nem szükséges a szakmunkásképesítés, még.
a képesítéshez kötött iparokbon is három évi szakmai gyakorlat igazolása elegendő az en—
gedély megszerzéséhez);
—— a 41/1976. M. T. számú rendelet. amely két—három évi jövedelemadó-mentességet biz- tosit a javítást, karbantartást és egyéb szolgáltatást végző, illetve a kezdő kisiparosoknak, a rendeletben meghatározott — könnyen teljesíthető — feltételek mellett;
— a 3/1977. Kip. M. számú rendelet. amely módosította a kisilparban dolgozók bérezését, (e rendelet szerint a szocialista szektorban is érvényes bértarifa-t'ablázatot kell a kisiparbam is alkalmazni, és a béremeléssel kapcsolatos költségtöbbletet a kisiparosok kalkulált egység——
áraikban teljes egészében érvényesíthetik).
Az ösztönző rendelkezések közrejátszottak abban, hogy a javító, karbantartó
és egyéb szolgáltatások végzésére nyugdíjasok. valamint munkaviszonyban állók az
eddigieknél fokozottabb mértékben váltottak ki kisipari működési engedélyt. Az 1970 és 1978 közötti években jelentősen növekedett mind a nyugdijas (két és félszeresé- re), mind a mellékfoglalkozású (közel kétszeresére) kisiparosok száma. lgy 1978-ban 32 297 fő volt a nyugdíjas és a mellékfoglalkozású kisiparosok együttes száma.16 783-mal több az 1970. évinél.
.A KISIPAR 157
A nyugdíjas és a mellékfoglalkozású kisiparosok számának jelentős emelkedése mellett a kisiparosok elsődleges rétege nem erősödött, a főfoglalkozású kisiparosok száma a hetvenes években folyamatosan csökkent, és 1978—ban már 16,6 százalék- ikal kevesebb főfoglalkozású kisiparos volt, mint 1970—ben. Az előzőkben említett ked- vező intézkedéseknek tudható be, hogy számuk 1977 óta ismét növekszik.
4. tábla
A kisiparosok számának alakulása
Főfogiaikoza'sú ] Nyugdíjas ! Mellékfogialkozású kisiparosok éves átlagos létszáma
Év
Index: ! Index: index:
fő 1970: év : fő 1970. év :: fő 1970. év :
: 100 : 100 : 100
1970 . . . . 69 363 l 100,0 ' 3 660 100,0 11 854 100,0
1975 . . . . 60 102 86.6 7 373 201 ,4 19 345 163.2
1976 . . . . 56 050 80.8 8 051 2200 19 484 164,4
1977 . . . . 56 561 81.5 8 732 238,6 21 409 180.6
1978 . . . . 57 873 834 9 178 250.8 23 119 195.0
A kisiparosok foglalkozási viszony szerinti összetételében tehát a hetvenes évek- ben átrétegződési folyamat indult meg, és tart még jelenleg is. 1970-ben a kisiparo- sok 80 százaléka, 1978—ban már csak 642 százaléka gyakorolta iparát főfoglalko- zásként. A nyugdíjas és a mellékfoglalkozású kisiparosok együttes aránya a vizsgált
időszakban megkétszereződött.
A kisiparosok létszámösszetételének változása tevékenységük abszolút nagysá- igára csökkentőleg hatott. A nyugdíjas kisiparosok ugyanis életkoruknál fogva. a mel- lékfoglolkozásúak pedig munkaidő-teljesítésük csökkent lehetősége miatt nem te- kinthetők a főfoglalkozású kisiparosokkal azonos teljesítményt nyújtó munkaerőknek.
'lsmerve azonban az ország munkaerőhelyzetét, a kisiparosok számának kívánt mér- tékű növelése továbbra is a nyugdíjasok és a mellékfoglalkozásúak bevonásával
látszik megoldhatónak.
Az 1978. év végén működő 91 842 kisiparosnak 95 763 iparjogosítványa volt, te—
hát közel négyezer kisiparos, kettő vagy több iparjogosítvánnyal rendelkezett. A több íparjogositvánnyal rendelkező kisiparosok száma a hetvenes években 3 százalékkal csökkent.
Az 1970 és 1977 közötti időszakban az év végén érvényben volt iparjogosítvá-
'nyoknak átlagosan 11—16 százalékát a tárgyévben adták ki, tehát egy évesnél nem
voltak régebbiek. Emellett csaknem azonos nagyságrendű volt a tárgyévben meg- szűnt (a kisiparosok által visszaadott, valamint a hatóságilag bevont) iparigazolvá-nyak és kisipari működési engedélyek száma.
A kisiparosok 11—16 százaléka tehát évenként cserélődött a vizsgált időszakban.
A legutóbbi évben. 1978-ban azonban csökkent a fluktuáció mértéke, és a 12194 kiadott iparjogosítvánnyal szemben csak 6563 szűnt meg. azaz már csak 7 százalék cserélődött. (Lásd az 5. táblát.) Az iparjogosítványok cserélődése a legmagasabb
(16.79/0) 1975-ben volt, és az építőipari íparjogosítványok cseréje ebben az évben
az átlagot is meghaladta. Az 1978. évi fluktuáció viszont az építőiparban volt a leg—alacsonyabb. mindössze 4.5 százalékos.
Alkalmazottat és szakmunkástanulót a fennálló rendelkezések értelmében csak főfoglalkozású kisiparos alkalmazhat. A főfoglalkozású kisiparosok közül 1978—ban
158 LAszLo BÉLA
minden ötödiknek, összesen 12 254 kisiparosnak volt alkalmazottja, illetve szakmun- kástanulója. A kisipari munkaadók 1978. évi száma 28.7 százalékkal volt kisebb az
1970. évinél.
5. tábla
Az ipariogosítványok cserélődésének alakulása
A cserélődő lparjogosítvúnyok az év végén érvényben volt Népgazdasági ég iparjogositványokszázalékában
1970 1975
[ 1978
Ipar . . . . . . 9, 9 16,1 7 7
Építőipar . . . . 9, 4 18, 8 4, 5
Szállítás . . . . 7.4 13.7 7.9
Személyi szolgálta-
tós . . . . . . 8, 2 13, 7 10, 4
Kisipar összesen
9,5l16,7' 6,9
A kisiparosoknak 1978-ban 16165 alkalmazottjuk volt, 2 százalékkal több, mint 1970-ben. Ez megfelel az alkalmazottak elmúlt húsz évi éves átlagának (12—17000 fő). Az 1970 és 1978 közötti időszakban a kisipari alkalmazottak létszáma — az 1976—
1977. éveket kivéve — minden évben magasabb volt az 1970. évinél.
6. tábla
A kisipari alkalmazottak és szakmunkástanulók számának alakulása
Az alkalmazottak l A szakmunkástanulők
Év éves átlagos létszáma
,. Index: ,, Index:
50 1970. év : 100 ! fo 1970. év : 100
1970 . . . . . . . 15 851 100,0 15 388 100.0
1975 . . . . . . . 15 906 100.3 5 955 38.7
1976 . . . . . . . 14 744 93,0 A 740 30.8
1977 . . . . . . . 14 724 929 3 941 25.6
1978 . . . . . . . 16 165 102,0 3 584 23.3
Lényegesen visszaesett a kisiparban a szakmunkástanulók száma, 1978-ban mindössze 3584 szakmunkástanulót képeztek, az 1970. évi létszámnak kevesebb mint egynegyedét. A hatvanas években éves átlagban 10—16000 szakmunkástanulót ké- peztek a kisiparosok. és számuk még 1970-ben is meghaladta a 15000 főt. Ezt kö—
vetően azonban létszámuk évről évre rohamosan csökkenve érte el az 1978. évi mély-
pontot.
A kisipar ágazati, illetve szakmai létszámstruktúróia
A kisiparban foglalkoztatottak létszáma az egyes állománycsoportokban nép-
gazdasagi áganként eltérően alakult. A vizsgált időszakban
— az iparban 9 százalékkal csökkent a kisiparosok száma. az alkalmazottaké pedig lé—
nyegében nem változott;
-— a szállításban, valamint a személyi szolgáltató ágazatokban a kisiparosok létszáma kismértékben (mintegy 3 szazalékkal) növekedett. ugyanakkor az alkalmazottak létszama szó-
mottevően (25, illetve 41 százalékkal) csökkent;
A KISIPAR
159
—- az építőiparban jelentősen emelkedett mind a kisiparosok (43.7 százalékkal), mind pedig az alkalmazottak (21,5 százalékkal) létszáma:
— valamennyi népgazdasági ágban számottevő mértékű volt a kisipari szakmunkástanu- lók számának visszaesése (a legnagyobb csökkenés az iparban volt, ahol a szakmunkásta-
nulók száma 1978-ban 19 százaléka volt az 1970. évinek).
Mindezen eltérő irányú változások módosították a kisipari létszám népgazda- sági ágankénti összetételét. amely a hetvenes évek folyamán jelentősen átalakult.
Valamennyi állománycsoportban megnőtt az építőipari létszám aránya, ugyanakkor az ipari és a szállítási ágazatokban dolgozók létszámának részesedése csökkent.
A kisiparosok (iparjogosítvánnyal rendelkezők) foglalkozási viszony szerinti ösz- szetétele a legnagyobb mértékben a személyi szolgáltató ágazatokban változott, ahol a főfoglalkozású kisiparosok aránya az 1970. évi 852 százalékról 1978-ra óó.1 százalékra csökkent. Ennél valamivel mérsékeltebben 18.3, illetve 14,5 százalékpont—
tal esett vissza az ipari, illetve az építőipari főfoglalkozásúak hányada. Nyugdíjas.
kisiparosok jelenleg legnagyobb arányban az iparban (13.60/0). mellékfoglalkozásúak pedig az építőiparban (36.70/0) működnek.
A statisztikailag jelenleg megfigyelt 136 kisipari szakmából 26 szakmában dol—
gozik a kisipari foglalkoztatottaknak közel háromnegyed része (72,4 százaléka). Az e szakmában dolgozók aránya a hetvenes években kissé növekedett, tehát a kisipar szakmák szerinti koncentrációja fokozódott. A 26 szakmából 7 építőipari szakma 30,5
százalékos létszámaránnyal, míg a 17 ipari szakma részesedése 31,4 százalék.
A szakmák között szerepel néhány olyan hagyományos kisipari szakma, mint az órás, az asztalos. a cipész, cipőfelsőrész-készítő, a férfi szabó. a női szabó. a fod- rász, amelyek aránya a hetvenes években tovább csökkent. E szakmáknál a dolgo- gozók számának és arányának csökkenésével lehet számolni a jövőben is.
A KlSlPAR BRUTTÓ TERMELÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESITÉSÉNEK ALAKULÁSA
A kisipari teljesítményérték statisztikai megfigyelésére tett kísérletek a kisiparo—
sok nagy részének adócentrikus szemlélete miatt nem vezettek eredményre. Ezért a kisiparra vonatkozó értéki adatokat közelítő módszerrel végzett közgazdasági szá—
mításokkal határozzuk meg.2
Az elvégzett számítások szerint a kisipar összes bruttó teljesitményértéke 1978- ban mintegy 15 milliárd forint, ami 9.1 százalékkal több az 1970. évinél. A bruttó termelés az 1970 és 1978 közötti években is a kisipari létszám változásával össze—
függésben alakult, azaz csak az utóbbi években növekedett.
A kisipar tevékenysége iránti igények változása az egyes ágazatok bruttó ter- melésénél is megmutatkozik. Az összehasonlítható egységáron számított bruttó ter- melés értéke a hetvenes években az iparban 6.3 százalékkal, a személyi szolgáltató ágazatokban ennél nagyobb mértékben, 229 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a szállítások volumene 2.3 százalékkal. az építőipari termelésé pedig jelentősen, 33.13, százalékkal növekedett. Az ipari ágazatok között a gépipar termelésének 14.6 szá—
zalékos emelkedésével szemben a könnyűipar termelése 25 százalékkal esett vissza.
Ez utóbbi jelenség összefügg egyes hagyományos kisipari szakmák (tevékenységek)
lassú, több évtizede tartó elhalásával.
A bruttó termelés ágazati struktúrája a vizsgált időszakban a létszámösszetétel' változásának tendenciáját követte. A kisiparban az építőipar -— mint a kisipar leg- termelékenyebb és legjövedelmezőbb ágazata — termelésének aránya 1978-ban
" A számítás módszerének részletes ismertetését lásd: A magánkisipar értéki mutatóinak számítási mód- szere. Módszertani füzetek 16. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1976. 77 old.
160
LÁSZLÓ BELA
xcsaknem másfélszerese volt az 1970. évinek. A hagyományos tevékenységek túlnyo-
mó többségét magában foglaló ipari termelés aránya viszont 11 százalékponttal ki-
sebb lett.7. tá bla
A bruttó termelés népgazdasági ágak közötti megoszlása
1970. ! 1978.
N' , . .
epgawasug' "19 évi bruttó termelés
(a folyó áras adatok alapján)
ipar . . . . . . . . . . . . 43.4 31.9
Építőipar . . . 46,4 61.0
Szállítás . . . 3.3 3.1 ,
Személyi szolgáltatás . . . 6,9 4,0 Kisipar összesen
1oo,o . 10,
0 OA Kisipari Termeltető Vállalat jelentése szerint a kisipar 1978-ban 134 millió forint értékben termelt exportra. Ez a bruttó termelésnek közel 1 százaléka. Azutóbbi években a kisipari export struktúrája is átalakult: visszaesett az önálló végtermékek
aránya, ugyanakkor előtérbe került az alkatrészek kivitele és a bérmunkajellegű
kooperációs munkák hányada (1978—ban ez utóbbiak a kisipar exportjának kéttize-rdét tették ki). '
Mérséklődött a kisipar tőkés exportjának üteme, mivel mind kevesebb lesz a *
tőkés piacon is keresett. kézműipari jellegű és művészi kivitelezésű termékeket készí-
teni tudó szakiparos. A rubel elszámolású piacokon viszont a kisipar szállítáképes-ségét jóval meghaladó kereslet mutatkozott. Exportra 1978—ban a kisiparosoknak
mindössze fél százaléka 464 kisiparos termelt.A LAKOSSÁGl SZOLGÁLTATÁSOK
A kisipor tevékenységének jelentősége a lakosság szolgáltatási igényének ki—
r—elégítésénél számottevő. Összes bruttó termelésének túlnyomó többségét (mintegy
760 százalékát) a lakosság részére végzett szolgáltatások értéke tette ki a vizsgáltidőszakban.
A kisiparosok javító, karbantartó szolgáltatásokat a lakosság részére jelenleg 5 fő szolgáltató tevékenységben végeznek. Ezek:
— mérték után és egyedi megrendelésre készitett termékek, ipari javító, karbantartó szolgáltatások.
építőipari javítás, karbantartás, teherszállítás,
személyi szolgáltatások.
llll
A kisipar által végzett lakossági szolgáltatások volumene a hetvenes években
növekedett. és 1978-ban 7 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben. A szolgáltató
főtevékenységek közül jelentősen visszaesett a mérték után és egyedi megrende-
lésre készített termékek (12,7 százalékkal). valamint a személyi szolgáltatások (229 százalékkal) volumene. Valamivel mérsékeltebben. 6 százalékkal csökkentek az ipari javító. karbantartó szolgáltatások. Ugyanakkor jelentősen, 28,2 százalékkal emel- kedett a teherszállítások és több mint másfélszeresére az építőipari javítások, kar- bantartások volumene.A KISIPAR 161
Az eltérő irányú és arányú változások következtében a hetvenes években je-
lentősen átalakult a kisiparban végzett lakossági szolgáltatások szerkezete. A kis-
iparon belül az 1970 és 1978 közötti években az építőipari javítások, karbantartások aránya csaknem kétszeresére, a teherszállításé pedig 4.6 százalékról 6.1 százalékra növekedett. Kismértékben visszaesett a mérték után végzett tevékenység, erőtelje- sebben. 11 százalékponttal az ipari javító. karbantartó szolgáltatások hányada. és közel felére (15,2 százalékról, 9.6 százalékra) csökkent a személyi szolgáltatások aránya.A kisipar szerepe a lakosság javító, szolgáltató igényének kielégítésénél válik kiemelkedővé, tevékenységére ezen a területen van igen nagy szükség. Bár igaz, hogy az elvégzett javítások, szolgáltatások aránya a hetvenes években valamelyest
csökkent, mégis az 1978—ban végzett lakossági szolgáltatásoknak még mindig je—
lentős részét, 46 százalékát teljesítette a kisipar.
Az egyes fő tevékenységeket tekintve azonban a kisipar részesedése igen el- térően alakult. így az ipari javító. karbantartó szolgáltatásoknál 58,3 százalékról 41,4 százalékra. a személyi szolgáltatásoknál 42,5 százalékról 28,9 százalékra csök- kent a kisipar részesedése. Csekély mértékben emelkedett a kisipar súlya a mérték utáni tevékenységeknél, valamint a teherszállításoknál. Jelentősen, az átlagot szá- mottevően meghaladó mértékben növekedett viszont a kisipar tevékenységének amúgy is magas aránya az építőipari javításoknál, karbantartásoknál.
A lakossági szolgáltatások egyik legfontosabb területe lett a lakáskarbantartó tevékenység. A hetvenes években e tevékenység iránt a lakosság igénye ugrássze-
rűen növekedett. A szocialista szektor — az állami vállalatok és a szövetkezetek -—-
azonban a jelentkező igényeket még a jelentős állami támogatások ellenére sem tudták kielégíteni. Ezért a lakosság igényei a kisipar lakáskarbantartó tevékenysége iránt megnövekedtek. Ennek következtében a kisipar a vizsgált időszakban évről évre növekvő arányban vette ki a részét e szolgáltatásból, és a tevékenységben részese- dése az 1970. évi 7ó,5 százalékról. 1978—ra 82 százalékra emelkedett.A KISIPAR TERULETI ELHELYEZKEDÉSE
A kisipar területi elhelyezkedése a hetvenes években a vidék javára változott.
A vizsgált időszakban csaknem ugyanolyan mértékben csökkent a budapesti kisipa—
rosok száma, mint amilyen mértékben vidéken növekedett. A vidéken működő kisipa- rosok aránya ennek következtében 79,4 százalékról 82,9 százalékra emelkedett, és javult a vidéki lakosság kisiparosokkal való ellátottsága.
A kisiparosokénál lényegesen nagyobb mértékben változott az alkalmazottak Budapest és vidék közötti megoszlása. A vidéki kisiparosoknak 1970-ben feleannyi alkalmazottjuk volt. mint a budapestieknek. Ez az arány 1978-ban az ellenkezőjére fordult: vidéken közel kétszer akkora lett a kisipari alkalmazottak száma. mint Bu- dapesten. 1970—ben a kisipari alkalmazottaknak 328. 1978—ban 62,1 százaléka vi- rdéken dolgozott. 1978 végén a vidéken települt kisiparosoknak 329 százaléka vá- rosokban, kétharmad részük falvakban gyakorolta iparát. Ezek az arányok lényegé- ben az 1970. évi szintnek felelnek meg.
A kisiparosok és alkalmazottaik számának változása következtében az összes kisipari foglalkoztatottak létszámának területi eloszlása is megváltozott. 1978-ban a kisipari foglalkoztatottaknak 79,9 százaléka dolgozott vidéken. és létszámuk 16.6 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ugyanakkor Budapesten 8 év alatt egynegye- dével csökkent a kisipari foglalkoztatottak létszáma, arányuk pedig 28,0 százalékról
20,1 százalékra esett vissza. *
A Statisztikai Szemle
152 LÁSZLÓ BÉLA
A vidéki kisipari foglalkoztatottak aránya 1978-ban megközelítette a vidéki la- kosság arányát (80,40/o). Ennek következtében a vidéki lakosság kisiparos-ellátottsága
1978-ra majdnem a budapesti szintre emelkedett: a százezer lakosra jutó kisipcrt foglalkoztatottak száma 1978 végén Budapesten 1034. vidéken pedig 998 fő volt.A kisebb vidéki településeken. főként falvakban a lakosság javítási. szolgálta-
tási igényeinek kielégítése elsősorban a kisipar feladata. A kisiparban végzett összes
lakossági szolgáltatás 78 százalékát 1978-ban a vidéki kisiparosok teljesítették.A szocialista és a magánszektor által 1978—ban végzett összes lakossági szo—lgál—
tatásból vidéken 52 százalék, Budapesten pedig 32.3 százalék volt a kisipar része- sedése. Ennek ellenére a vidéki lakosság kisipari szolgáltatásokkal való ellátottsága:
még jelentősen elmarad a budapesti ellátottságtól: az egy lakosra jutó kisipari szol—
gáltatások éntéke 1978-ban vidéken 577 forint volt, 13 százalékkal kevesebb, mint
Budapesten és 2.7 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.
Az egyes megyék lakosságának kisiparosokkal, illetve kisipari szolgáltatásokkal
való ellátottságának alakulásáról a 8. tábla ad részletes áttekintést.
8. tábla
A lakosság kisiparosokkal és kisipari szolgáltatásokkal való ellátottsága megyei részletezésben
.? iszáziegr llclitoszat intők A kisipa rban végzett lakossági
számá)01r97a. %Zcefíá'e? Bai-én szolgáltatások 1973— é"
Terület egy lakosra aránya az
, az 1970. évi jutó értéke bme? ,
fo százalékában (folyó áron, sigfgog'sgggs forint) százalékában
Buda pest . . . 1034 72.45 662 32,2
Baranya . . . 955 102,2 559 45,3
Bács-Kiskun . . . ' . . . . . . 1130 118,9 690 54,0
Békés . . . 1051 %A 602 54.0
Borsod-Abaúj-Zemplén . . . 778 123,1 447 51,33
Csongrád . . . 1080 99.5 656 50,5
Fejér . . . 777 104,9 424 42,1
Győr-Sopron . . . 1124 1OD,4 657 _ 51,8:
Hajdú-Bihar . . . 763 118.3 449 ' 42.1
Heves . . . 1027 131,0 578 48,5
Kom á rom . . . . . . . . . . 862 108,7 477 47.5—
Nógrád . . . 958 120,8 523 57.1
Pest . . ., . . . . . . . . . 1207 128.8 705 , 70.8'
Somogy . . . 1349 108,4 807' 55.9 *
Sza bolcs—Szatmá r . . . 902 125.5 549 543
Szolnok . . . . . . . . . . . 952 106,0 506 49.5
Tolna . . . 1051 112.8 580 46.0
Vas . . . 1183 122.5 627 538
Veszprém . . . 979 1100,O 553 43.8
Zala . . . 840 100,2 502 50';6
Vidék . . . 998 112.5 57? 52.0
Összesen 1005 101,3 593 45,9
A kisipari foglalkoztatottak száma az 1970 és 1978 közötti időszakban -— Békés és Veszprém megye kivéltelével —- valamennyi megyében emelkedett. A nöi/ekedés;
üteme megyénként eltérő volt. mértéke 2.4 (Csongrád megye) és 419 százalék (Pest
megye) között szóródott.
A KISIPAR
163
Az egyes megyék lakosságának kisiparosokkal való ellátottsága a hetvenes évek- ben Békés, valamint Csongrád megyében kissé romlott, Veszprém megyében stag- nált, míg a többi 16 megyében kisebb-nagyobb mértékben javult. A javulás legna- gyobb mértékű Pest, Heves és Vas megyében volt. E megyékben 8 év alatt a száz- ezer lakosra jutó kisipari létszám több mint 200 fővel emelkedett. 1978-ban százezer lakosra legtöbb kisipari foglalkoztatott (1349 fő) Somogy megyében jutott. Ezzel So—
mogy megye, amely 1970-ben még Budapest mögött a második helyen állt, 1978—ra megelőzte Budapestet is. A százezer lakosra jutó kisipari összlétszám vidéki átlaga az említett fejlődés ellenére sem érte el a budapesti szintet, bár jelentősen megkö—
zelr'tette azt.
Az összes lakossági szolgáltatáson belül a kisipar tevékenységének aránya vala—
mennyi megyében számottevő. sőt a megyék többségében magasabb az országos hányadnál. A lakáskarbantartósoknál az egyes megyékben a kisipar részesedése je—
lentősen meghaladja az országos arányt, sőt 7 megyében aránya e tevékenység- nél 90 százalék felett van.
A kisiparban végzett lakossági szolgáltatások egy lakosra jutó értéke 1978-ban Somogy megyében volt a legmagasabb (807 forint), 36.1 százalékkal meghaladva az országos és 39,9 százalékkal a vidéki átlagot. A másik szélső értéket Fejér megyénél
figyelhetjük meg, az országos átlag 71.5 százalékával.
A kisipar területi elhelyezkedésében — figyelembe véve (: kisiparral szembeni gazdasági elvárásokat — előreláthatólag további változással kell számolni, ami min—
den bizonnyal a vidéki ellátás további javulását fogja eredményezni.
PE3tOME
B Benrpuu a 1978 roAy a pemecneHHoM npouaaoncrae őbmo saHmo 106 335 paőor- HHKOB, uro Ha 5,6% őonbme, ueM s 1970 " Ha 8,1% no cpaBHel-lmo c 1976 l'OAOM, koma uncnennocrh pemecnenuuxoa ősma Haumeubmeü. Paanuuusi a AHHGMHKe uncnennocm sannrblx npuaenu K HSMGHEHHIO ofpacneaoü CTPYKTYpr pemecna.
Poc1y uucneHHocm paőoueü CHan 3 peMecneHHoM nponsaogcvae — Hapsmy c npo-
mmm—1 tpamopamu — coueűcraoaanu Takme " namam-me e 1976 " 1977 rogax noompmenb- Hble Meponpm'rm. Enaronapn nocneAHnM a 1970—1978. rr. e Aaa pasa aoapocno tmcno nencnonepoa—pemecnenHukoa " a Aaa c nonoanoi—i pasa uucno peMecneHHnKoa-coamecm—
Teneü.
B 1978 rogy npnmepno rpm tre-raepm paőomnnoa a peMecneHHOM nponsaoncme pacnpenennnocs memny 26 npocpeccusMn. B paMKax aroro 7 npocpeccuü omocmcn K c-rpouTenbc-ray u oxsarbiaaeT 30,5% paőon—mxoa.
B oőnacm pemecneHHoí—i nen'renbuocm vi oőcnymuaaum s 1978 rogy norm peMecna cocmanna 46%. B paMKax a'roro s crpom'enwom peMoH're nom peMecna cocraauna 820/0, anl-leM 31.1er Haőmogaercn fennen-rumi K AaaneümeMy pocry.
Teppm'opuanbnoe pasMemeHwe peMecna e 1970—ue VOAM cnnanbisanoca Snaronpum- Ho c TDI-IKM sperma nepmpepvm, őnarogapn uemy K 1978 rogy oőecneueHHoc-rb Mecmoro Hacenem—m npOAYKTaMH " ycnyraMu pemecnennoü AeRTeanOCTH aHauuTenbi-io npuőnuau- nacs K cmnuunomy ypoaHio.
SUMMARY
The number of workers employed in small—scale industry in Hungary amounted to 10ó.335 in 1978 which was by 5.6 per cent higher than in 1970 and by 8.1 per cent higher than the minimum of 1976. The different changes which took place in the dynamics of the staff- number altered the branch structure of small—scale industry.
The increase of the labour force of small—scale industry was promoted -— among other factors — by íncentive measures issued in 1976 and 1977. As a result of these the staff—
number of retired artisans become a two and a half times higher between 1970 and 1978, while the number of artisans in secondary occupation nearly doubled.
4—
164 LÁSZLÓ: A Kis—WAR
Nearly three guarters of the workers employed in small-scale industry were distributed ,, '—
in 1978 among not more than 26 professions. Of these 7 professions belong to building industry. representing 30.5 per cent of the workers.
ln meeting the demand of repairs and services small-scale industry took its shore ln _, 1978 at a rate of 46 per cent. Within this the proportion of small—scale industry amounted,_ , ' * ' to 82 per cent in repair. maintenance of building industry and this proportion showed an
upward trend every year.
The regional distribution of small-scale industry changed in the 1970ies favourably ttem ,, the point of view of the country. thus the supply of the rural population with the services af " _ :
small—scale industry came near to the level of the capital in 1978. * * '
