A világ búzamérlege

'n'-lunucnnnnl...nc-n-nc-u-nunl-nun-noon-un.-on..-o...-o---ao-no-n-nnnnnnnuonnnnunun-.n-n-o-no

e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e

A világ búzamérlege.

Le bilan mondial du froment.

Resume'. Les auantités de iroment p r a (1 u i t e s pendant la cumpagne 193/1———1935, évalue'es á la fin de de'cembre dernier () 1.164 mil—

lions de a, aecusent une régressíon par rapport aux !; campagnes pre'cédcntes.

Pendant lu derniere campagne, la production de, fromth a considérablement baissé dans les pays exportateurs, elle a auymente' dans les pays portateurs. Par rapport a 1931, elle a dirninué de 22% dans les premiers, slaccroissunt de Il)%

dans les seconds. Dans pays

tateurs d'Europe, la récolle a été parti- culiérement faible en 1934, accusant une régressíon de 37 millions de (] comparatívement a

pre'ce'denle. Aux Etats-Unis,

irri-

les expor—

l'année elle a été inférieure á celle de 1933, considére'e pourtant comme catas- trophigue. Au Canada, elle fut bien iniérieure () celle des années norma'Ies. En Argentine, (lui est le plus gros exportateur de Ilhémisphére austral, la pro- duction de froment augmentait ces dernieres onnées. En Australie, elle (liminuaít le'yérement pendant les deux dernieres campagnes. En ce aui concerne p a y s im p 0 r t a t eu r 3 (l'Europe, la derniére re'colte, bien au'infe'rieure a celle des deux anne'es préce'dentes, a été fort au—

dessus des récoltes de ces derniers temps; elle (lápos- sait de 73 millions de (1 la production d'il y a 5 ans. On constate, sous ce rapport, une progression particuliére pour la France, l'ltalie et llAllemagne;

les autres pays importateurs européens auymentent, les

euac aussi, de plus en plus leur production. l'armi les pays importateurs extra-européens, l'Inde et le lapon, (]ui achetaient autrefois beaucoup de fro- ment étranger, a'ugmentent continuellement leur production pour dimínuer llímportatíon. ()n croít ([na pendant la campagne actuelle, [*Inde rfimportera guére de fronzent.

Pour le début de la eumpayue rosi—4935, les

stocks mondiaux de fronzenl peuvent

étre e'valués a 3055 millions de a: dans cette guan—

líté, d'apres nos estimatíons, les guantités expor—

tables figurent pour 189'3 millions. ()n préooit aue dans les pays exportuteurs dlEurope (y compris la Russia), la consommation intérieure Laissera pendant la campagne actuelle: Ia derniere récolte y ayant e'té faible, ils ne pourraient exporter oulen diminuant leur consommation, et ils ont ab—

salument intérét á vendre () [létranger une partie de leur production. Dans les pays ímportateurs européens, oui ont des stocks abondants, la récolte

a été íavorable; la consommation de

augrnentera probablement.

Pour la ('ampagne 1934—1935, si l'ou ne licnl compte ni des stocks existants ni de leurs changements éventuels, les disponibilités exportables des pays e.tportatcurs

lroment ;;

peuvent élre évaluées a 802 millions de (] et les besoins en from ent

étranger des pays importateurs,

ú 1681 millions de a, de serte (Iue le bilan de la campagne se solderait par un passii de 87'9 mil—

lions de (1. Naturellement, sí I'on iienl compte des stocks, les chiífres des besoins et des disponibilités exportables se rnodiíient fort. En prenant en con—

sideration les stocks, ainsi (Iue les circonstances pouvant entrer en ligne de compte, les exportations et importations de iroment sont évaluées par nous, pour la campagne Witt—1935, á 157'6 millions de (1. Cette ouantite' dépussaut de 77'4 millions de ([

I'excédent (80'2 millions de a) de la rlerniére récolte

des pays 77'4 millions de ()

devront étre pris sur les stocks ayant déja existe au debut de la campogne. En lenant compte de cela, et en de'duisant, des disponibilités, les stocks

arporlaleurs, ces

normaux, nous estímons aue de la campagne 1934——1935, íl restera, au Ier amit 1935, 1119 millions de (] de froment exportables. Dans le cas ou la prochaine récolte de iroment ne serait pas particuliörement bonne, le bilan mondial de la production serait, ([llllllt au frornent, en eauilílJre au dehat de la campayne suivante.

.

A világ húzamérlegének számszerű vizsgálata előtt három körülményt kell előrebocsátani. Az első az hogy a világ búzahelyzetéről számszerűleg egészen pon—

tos eredményeket nem lehet, de nem is szükséges produkálni, A második körül—

mény egy látszólagos ellentmondás, vagyis az, hogy a nemzetközi búzapiacon n ln'lzaár alakulására 1——2 millió (] búza is lényeges befolyást gyakorolhat. A harmadik körül—

mény, ami pedig látszólag mindkét előbbia nek ellentmond az, hogy a világ búzaprob—

lémájának rendezését a búzára vonatkozó adatoknak világviszonylatban való, rész—

letes ismerete és számszerű összefoglalása nélkül megoldani nem lehet.

Számszerűleg egészen pontos eredmé- nyeket a világ búzamérlegétől nem várha-

1. szám. ——40...._

1935 tunk, mert a statisztikai felvételek a világ

számos államában nem eléggé megbízha—

tók, bizonyos vonatkozásban pedig egyál—

talán hiányoznak. A legpontosabb adatok—

kal világviszonylatban a külkereskedelmi

forgalom tekintetében rendelkezünk, a ter—

mésadatok már egyes országokban jóval kevésbbé megbízhatók, a fogyasztásra vo—

natkozólag adatfelvétel egyáltalán nincs, csak utólagos számításokat és hozzávetőle—

ges becsléseket végeznek. A legnagyobb a bizonytalanság azonban a búzakészletek megállapítása tekintetében és ez az a pont, amely a jelenlegi körülmények között egy megbízható búzamérleg készítésének leg—

nagyobb akadálya. A számbaveendő kész—

letek tekintetében még elméletileg is nagy eltérések vannak az egyes statisztikai ál—

láspontok és módszerek között, nem szól—

ván arról, hogy a készletek túlnyomó ré- szére vonatkozólag nincs adatfelvétel, te—

hát azokat vagy nem veszik figyelembe, vagy különböző számítások és becslések alapján állapítják meg. Az 1934. évi augusztus 1—i búzakészleteket a Food Res—

earch Institute 313 millió (j—ra, a Búza—

tanácsadó Bizottság 310 millió g—ra, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 178 mil—

lió (j—ra és Broomhall 130 millió (j-ra be—

csüli. A mi becslésünk 306 millió (1. Ter- mészetes, hogy ezen különböző becslések alatt nem ugyanazt a búzamennyiséget ér- tik: egyik kizárólag a statisztikai felvételek által számbavett úgynevezett látható kész- leteket, a másik a legfontosabb exportálla—

mokban még ehhez kalkulált exportálható feleslegeket, a harmadik az importállamo—

kat is, a negyedik és Ötödik pedig a nor—

mális átmenő készleteket is számításba ve—

szi. A ténylegesen felvett és a kalkulációk alapján kiszámított mennyiségek közötti nagy eltérés veszélyezteti az aránylag sok—

kal reálisabb alapon számított termelési és fogyasztási eredmények egybevetéséből kiszámítható felesleg, vagy importszükség- let értékét. A különböző eljárásokat és elvi álláspontokat számszerűleg egyelőre igen nehéz egy nevezőre hozni, ami azon—

ban nem jelenti azt, hogy a világ búza—

feleslegei emelkedésére, vagy csökkenésére ne lehetne következtetni.

Szükséges megállapítanunk azt is, hogy a világ búzahelyzetével foglalkozó statisz- tikai, tudományos, vagy politikai munká- lattól nem lehet Várni a 'búzaválságköz' vetlen megoldását, a búzaáralakulás; Vagy

a kereskedelmi forgalom közvetlen befo- lyásolását. A búza világkeresk—edelmi for—

galma a terméshez és a fogyasztáshoz ké—

pest aránytalanul csekély. (130w—22O mil—

lió g.) Még kevesebb az a búzamennyiség, amely a világ irányadó piacain ténylege—

sen leszállításra kerül. Éppen ezért, ha va- lamely időpontban valamelyik irányitó piacon megjelenik néhány millió (; búza azonnali eladásra, ez a körülmény a búza—

áralakulását és a búzakereskedelem maga—

tartását sokkal jobban befolyásolja, mint az, hogy a búza-világmérleg elméleti ser—

penyőjében milyen mennyiségek vannak.

Az elmult kampányban például, midőn Magyarország kénytelen volt egy-két mil—

lió (; búzát piacra dobni, a nyugateurópai piacokon bennünket vádoltak meg. avval, hogy ]etörjük a világpiaci búzaárakat.

Az elmondottak látszólag azt igazolják, hogy kárbaveszett munka a világ búzamér- legével foglalkozni, a búzára vonatkozó statisztikai adatokat beszerezni, feldol—

gozni és azok alapján becsléseket végezni.

Ha a búzakérdés a világ közgazdasági ál—

lapota szempontjából nem volna olyan do—

mináló és nem volnánk minden körülmé- nyek között rákényszerítve arra, hogy minden eszközt megragadjunk, amely a krízisből kivezet, ha a jelenlegi búzakrízis—

ből való kilábolás után nem volna lehetsé- ges egy újabb, talán még szörnyűbb krízis bekövetkezése, akkor az említett nehézsé—

gek miatt talán lemondhatnánk a búza világmérleg készítésének nehéz munkájá- ról. Mivel azonban egy tartósabb búza—

krízis az agrárországok számára hamaro—

san és a többi országok számára is nem sokkal azután teljes gazdasági összeomlást jelentene és mivel a krízisből kivezető útat és a krízis elkerülését másképen, mint tervszerű és szervezett eljárásokkal el—

érni nem lehet, a világ búzamérlegének el—

készítésével szemben fennálló nehézségek—

ből csak azt a következtetést lehet logiku- san levonni, hogy a nehézségeket igyekez—

zünk csökkenteni, a rendszeres elméleti eredményeket igyekezzünk a gyakorlatba átvinni és kellő szankciókkal megvédeni, mert a megoldás csak ebben az irányban képzelhető el. Ezt a megoldási módot követi az 1033 augusztus 25—i nemzetközi búza- konvenció alapján működő állandó Búza- tanácsadó Bizottság is, amelynek az 'az el—

vitathatatlan érdeme mindenképen meg—

van, hogy' a világ államait a tervszerű

1. szám.

__41__ ¹⁹³⁵

az:

együttműködés útjára igyekszik terelni. Az egész világra kiterjedő részletes búza-sta—

tisztikára és előzetes kalkulációkra, ezen az egyedül célravezető úton feltétlenül szükség van.

1 1933—34. évi kampány.

Az 1934 augusztus l-ével lezárult előző kampány a világ búzahelyzetében lénye- ges változást nem hozott ugyan, azonban .az előttünk álló kampány várható eredmé—

nyeit is figyelembevéve, mégis mintegy fordulópontnak tekinthető. Az előző évek- ben a világ búzafogyasztása évről-évre alatta maradt az évi termésnek, a felhasz—

nálatlan készletek évről—évre nőttek és úgy mennyiségüknél, mint növekedő tenden—

eiájuknál fogva igen nyomasztólag hatot—

tak a búzapiacra. A legutóbb lezárult kam- pány folyamán azonban a feleslegeknek ez a veszedelmes növekedése megállott és

*bár a készletadatok hiányossága miatt pontos eredményt megállapítani nem le—

het, mégis a jelek azt mutatják, hogy az 1933——34-es kampány a világ búzahelyze- tét nem súlyosbította.

Az elmult kampány elején elkészített búzamérlegünkben (lásd M. Stat. Szemle 1934. évf. 1. szám) a kampány eredmé—

nyére vonatkozó becslésünk az volt, hogy :a legutolsó évi termés a fogyasztás fedezé- sére nem lesz elegendő. A most utólag meg- állapítható adatok szerint az 1.298 millió x—g—s világterméssel szemben az elmult kam—

pányban a fogyasztás 1.294 millió g-ra rú- gott volna. A fogyasztás ezen utólagos megállapítása már annyiban megbízhatat—

lan, amennyiben a fogyasztás kiszámítása ,a termés, külforgalom és a készletekben beállott változás alapján történt. Ez a fo—

gyasztási eredmény valószínűtlenül ma- gas, tehát ennek egy része a láthatatlan készletek szaporítására szolgált.

Mult évi mérlegünkben a kampány fo—

lyamán az importállamok részéről jelent- kező importsziikségletet 128—M—137 millió (;

között becsültük, aszerint, amint az egyes importállamok saját készleteiket felhasz- nálják—e vagy nem. Ezen becslésünk egé- szen pontosnak bizonyult, amennyiben utólag megállapítható a külkereskedelmi statisztika eredményeiből, hogy az import- államok tényleges nettó importja 1327 millió (j—t tett ki.

A Búzafanácsadó Bizottság ( W heat Avisory Committee.)

Az 1933. év augusztus 25—i londoni búzaegyezmény értelmében két évi idő—

tartamra megalkotott állandó Búzatanács—

adó Bizottság már .az 1933__34, évi kam- pány folyamán megállapodást létesített a tagjai sorába tartozó 21 állam között, amelynek értelmében a legfontosabb terme—

lői államok kötelezettséget vállaltak és megállapodtak abban, hogy exportfelesle- gük bizonyos százalékának megfelelő mér- tékben csökkenteni fogják termelésüket.

Megállapították az egész világ búza—export, illetve import mennyiségét és azt az expor- táló államok között felosztották. Az 1933—- 34—es kampány folyamán a Búzatanács—

adó Bizottság határozatainak eredménye Argentina kivételével a többi exportálla—

moknál valóban jelentkezett is a termő- területek bizonyos százalékú csökkentésé- ben.

Az új kampány megindulásakor a világ

minden részéből, főképen Észak-Ameriká—

ból gyenge terméshírek érkeztek? és ez megerősítette azt a reményt, hogy a Búza—

tanácsadó Bizottság által végzendő szabá- lyozás és felosztás az 1934—35—ös kam- pány folyamán még fokozottabb mértékben fog érvényesülni. Az 1934. év augusztusá—

ban Londonban tartott értekezleten már egészen részletes számítások és tervezetek készültek a felosztás tekintetében, azonban a déli félteke még bizonytalan termésered—

ményei és az Argentínában még mindig *mu- tatkozó jelentékeny feleslegek arra késztet- ték a Bizottságot, hogy (határozatait elha—

lasztva az 1934. év november 20—ra egy újabb ülésre jöjjenek össze Budapesten. A Buda- pesten lefolyt ülés—szak alatt a Bizottság tag- jainak többsége a búzakonven—ció újabb két évvel való meghosszabbítása mellett foglalt állást és megállapodtak abban is, hogy be—

lyesebb, ha az exportkontingensek fel- osztása negyedévenként történik. Az eset- leges kihasználatlan feleslegek, vagy fel—

merült nagyobb szükségletek kiegyenlíté- sére pedig egy bizonyos tartalék—kontin—

gens alkottatik. A kontingensek pontos számszerű felosztásában még mindig nem tudtak megállapodni a tengerentúli álla- mok között még nem tisztázott kérdések miatt.

A budapesti ülésszak alkalmával a Bi- zottság titkársága ismét nyilvánosságra hozta számításait, amelyeknek eredményé-

0"Greenwich

C A R T E I N D I U U A N T , P O U R L E M D N D E E N T I E R ,

L A M D I S S D N D U F R D M E N T

%!!!!

Ö C E Á N

OCÉAN—INDIEN

._._.—._.

x

A V ' l l Á G B U Z A A R A T Á S I N A P T Á R A

!1

V

II!

9 ; § ?

yau—.

,,-9

..O'

.

!,:*:

o 1 ' m

%ts

.%%O%—

0o6k-,),(N*S*';;.;—.[gyen/IM74*[Mg/W"MB"),

40470OA(.A_ág:,O:

066

04-

Abuzaávszé/sa"lla/ára....[im/'ladelazonedefra/nem'

G I D I V " 0

M

W (If ., x x

L%'(ÖZEsmUSAKUBA—Cuba'%1",lEXAS—íexas

A Z A R A I A S ! ! D g S Z A K M E G O S Z L A S A W W W W W A Z E V 1 2 H N A P J A S Z E R I N T .

M5115;1953

%

I;

NAGY-SRHANMA-ő!;

SELBMM——Bevgínvs

CSÉHSZEOVÁNA'ícmwsm.

DMA—Dar—emma

nmwém—Pm-eas

?.ÖZÉP—ORBSZORSZÁG—

RussiaCenlraie

LENGYELORSZÁE—-Pmnune

M—WTOSA—Manitoba

KANADA—Canada ARGENUM—-health?

JUGUSZLÁW—mgame

ROMNIA,Reumzmíe

DEL-(iROSZO—SuucetaRussxe

KOIÉS(31JRMCJADRSZ*

RumGEldframe

DEL—MNADA—SWnuCanada

AUSZYRM_Authc've

UKRMM—[Name

NEW—ENSbwü—kew—Éngimd

isz—usA

HEMEIURSZNS—mmm :agne

63SoemSVÉDORSZÁG*Svéde[SZÁP'DHÚSZOPSÉÁG—AUSÉWÁUA-Ausuahe

FINNORSZÁGAUSlíRAzbá_AnsszleBKRMA4Bum;

MaisoúiamozssonaNemdans

lesdkíférentspays.

1535RH.de5!

! , szam

ből, mint legfontosabbakat azt kell ki- emelnünk, hogy a Búzatanácsadó Bizott—

ság a kampány elején megállapított búza—

készletek tekintetében nem elégszik meg a felvételeken alapuló látható !készletelkkel, hanem számításba veszi azokat a készlete—

ket is, amelyek nem pontos felvételek, ha—

nem becslések alapján állapíthatók meg, úgy az exportőr, mint az importőr álla—

moknál. Ezen készletek egyik része az úgynevezett normális készlet, amelyet el- méletben állandónak kell tekinteni. Csak az ezent'weliilxi készleteket tekinti exportá—

landó ,,feles" készleteknek. Ezt a körül- ményt azért tartjuk szükségesnek ki—

emelni, mert az előző kampány tanulságai nyomán, de a Búzatanácsadó Bizottságtól függetlenül mi magunk is ehhez hasonló álláspontot és eljárást tartunk helyesnek a készletek megállapítása tekintetében.

I. Az 1934. évi termés.

A világ búzaterme'sének pontos meg—

állapítását megnehezíti az a körülmény, hogy a termés a föld különböző pontjain különböző időben aratható. Mivel azon—

ban a világ legnagyobb búzafogyasztója és termelője Európa, — amelyben a legelső új termésű búzák augusztusban kerülnek forgalomba, a legkésőbbi termés aratása pedig szeptemberben befejeződik, — tehát a világ búzatermelésének és forgalmának egy évét augusztus l-ével számítjuk. No—

vemberben pedig már nemcsak az európai, hanem az éjszaki félteke túlnyomó része—

nek terméseredményeiről is beszerezhetők az adatok és a jelentékenyebb termelő ál—

lamok közül mindössze Ausztrália, Argen—

tina, india és Kína azok a területek, ame—

lyeknek termésadatai novemberben még csak lábon becsülhetők. A jelenleg birto- kunkban lévő adatok, ,___ amelyeket csak egy-két államnál egészítettünk ki saját becslés—einkkel, azt mutatjuk, hogy az egész világ búzatermése, amely az 1934__

35. kampányban szerepet fog játszani 1.164 millió (I—f tesz ki. Ugyanilyen módszerrel számítva az 1933/34. kampányra 1.298 mil—

lió ([, az 1932/2323. kampányra 1.245, az

1931/3-2. kampányra 1.312, az 1930-3L

kampányra 1.328 millió (; volt, látható te—

hát, hogy a világtermés az utóbbi években állandóan csökken. (Lásd 1. tábla.)

Érdemes külön megemlítésre, hogy a területegységre eső termésátla'gok nem mu- tatnak (miel'kmlő tendenciát, vagyis a ter—

__43_.

metélkenység fejlődéséről általában nem le—

het beszélni. Itt ki kell emelnünk még azt az általában már ismert tényt is, hogy az exportáló államok termésátlagai alacso- nyabbak az importáló államoknál, de nem- csak alacsonyabbak, hanem bizonyos visz-.

szlaesést is mutatnak. így például: Észak-

Amerika termésátlagai 1923—27 között

hektáronként 10'4 o—t, Ausztralia termés-

átlzagai 8-7 g—t tettek ki, Európa term-és—

átlaga ugyanekkor 12'1 (] volt hektáron- ként. Az 1930—34-ig terjedő öt év alatt Viszont a termésátlagok Észak—Ameriká—

ban 8'9 (I-t hektáronként. Ausztráliában 8'4 (I-t hektáronként, Európában pedig 133 g-t tettek (ki hektáronként. Szemben a nagy exportőrőkvkel Európa termésátla-gai emelkednek.

Ha eltekintünk Oroszországnak nagy mennyiségű, de adatszerűség tekintetében megbízhatatlan eredményeitől, akkor azt látjuk, hogy a termés csökkenése az ex- portállamokban igen nagy, ezzel szemben az import-államoknál a termelésnek bizo—

nyos fejlődése tapasztalható. Az 1931. évi learatott mennyiségnek az exportállamok 1934—ben csak 77'8%—át aratták le, míg az importállamok a négy év előtti mennyiség—

nek ltO*t%—át aratták 1934-ben. Meg—

állapítható tehát, hogy az exportállamok részben a termelés korlátozása, részben pe—

dig a kedvezőtlen természeti körülmények folytán semmiesetre sem voltak vádolha—

tók tt'iltermelé5sel.

Az európai exportállamok: a négy du- nai állam, Lengyelország és Litvánia mult évi igen kedvező termése után, ebben az évben igen gyenge termést aratott: termé- sük kerek 88 millió g-t, a tavalyinál 37 millió (j—vnl kevesebbet tesz ki. Az Egyesült—

Államoknuk már tavalv is katasztrófálisan rossz termésük volt, de az idei termés még a tavalyinál is rosszabb. A régebbi évek átlagos termésénél cca 100 millió (ij-val ke-

vesebb búzát arattak az idén, Kanada ter—

més-e ugyancsak mély—en a—lattamaradt a nor—

mális évek átlagának, Viszont a déli fél—

teke nagy exportőrje Argentina az utóbbi években egyre fokozni tudja termelését, amelynek mennyisége most már körülbelül elérte Kanada termésmennyiségét, holott néhány évvel ezelőtt még annak csak a fe—

lét tette ki. Ausztrália termése az elmult években aránylag egyenletes volt, de a ta—

valyi évben már cca 10 milliós csökkenés mutatkozott, az eddigi becslések szerint pedig a mostani termése újabb 10 millióval

11. szám. —— 44 —— 3 1935

!. A világ búzatermése és külkereskedelmi mérlege.

Rendement en froment et balance, pour le froment, du commerce emtérieur du monde.

"

; . .. :

! Terméseredmények B 1; b"zz1?§r1lé§?§£$§§§5mm

Anam —— p...—y . ,, MMM de ** WW, _Lf,f7_?4fffl_

._ 1931 ( 1932 I 1933 i 1934 man/32 [ 1932133 [ 1933184

_7" 1 1.000 g—ban —— en 1.000 :] (100 (; hszt -——— dc forme :: 183 g búza —- de fromení)

_ ! ! ;

I. Exportállamok. 5

Pays ezporiateurs.

Európa —" Europe . . . . 125.743 76.992 124.906 87.646 %— 22.397—k 7.45451- 10.159 Amerika —— Amérigue . . 406723 394974 304583 286 632 4— 126.304 %— 122620—1— 99.379 Ausztrália --— Australie , , 51.877 58.049 47.729 37.286 % 42.540—4— 41.113—5— 22.975 Ázsia —— Asie . . . . . 3 28.562 19.360 22.000 24.099 4— 17241— * 322 -—§—— 119 Afrika — Airígue . ; 18.887 20.319 19.074 23.615 4— 3365—1— 7.135—%— 5.586 Összesen — Tolal . . 631792 569694 518292 459278 %- 194778 4— 178.644 %— 188218 Oroszország —— Russie . . . 260000 202500 277268 280000 4— 253914— 4475 4— ')8.720-

Összesen —— Total . . ' 891792 772194 795560 689278 4— 220.169 %- 183.119 4- 146938 11. Importállamok.

Pays importaleurs.

Európa —— Europe . . . . 265105 828379 351614 323406 — 1627 87 —— 144429 __ 106316 Amerika —— Amén'gue . . . 10.395 6.599 7.200 6.75( — 15.855 -- 13.388 —*)13.388 Ausztráláa —— Australie . . 1.792 3.009 2.313 2.300 m— 590 —— 887 — 458 Ázsia —— Asie . . . . . . 126700 111838 127.102 128.181— 28.174— 21.623 —- 10.507 Afrika — Afrigue . . . . 16.905 17.818 14.200 14.521 —— 5.372— 3.372— 2.006 Összesen ——- Total . . ; 420897 479643 502429 475.157§[—— 212778 —— 183.699§—— 182675

Kontinensek.

5 Les continents.

Európa —— Europe . . . . 390848 405371 476520 411052 _ 140390 — 136975 — 96.157 Amerika _ Amérigue . . . 417118 401573 311783 293382 %— 110449 4—109232—4— 85.991 Ausztráláa — Australie . . 53 669 61.058 50.042 39.586 4—- 41.950)—§— 40.226—4— 22.517 Ázsia —— Asíe . . . . . . 155262 137.l98 149102 152.280—— 28.002— 21.301— 10.388 Afrika — Afrigue . . . . 35.792 38.137 33.274 38.135 — 2.007—1— 3.763—1— 3.580 Össmsen —— Total . . 1,052.689 1,048.337 1,020.72l 934435 ,, 18.000 _. 5.055—4— 5.543 Oroszország m- Russie . . . 260000 202500 277268 233000 4— 25391 4— 4.475 4- B)8.7201

Egész világ összesen —— Le !

monde entier . . . 131268!) l,245.837 1,297.989 1,164.435—§— 7.391 -— 5804" 14.268 Részletezés: —— Spéci/kation:

I. Exportállamok Pays exportateurs'.

Európa —— Europe: ,

— ' 19.745 1".544 26.224 16."28 nem 2.233—4— 7.910 ,

%m??? ROMIILÉZ"? : : 36.823 15.115 32.406 mégi 10.382í 11201 63

Jugoszlávúa m Yougoslavie _ 26.880 14.545 26.286 18.596—4— 3.135-1— 1.3834— 284

Bwlgária — Bulgaríe _ , _ . 17.372 13.759 16.0l9 11.816—4— 2.709—í— 2.019 —f— 1.218

Immemszág __ pologne _ _ 22.649 13 464 21.741 172731 7224— 677—4— 665

hitvámia — Lílhuam'e . . . 2.268 2.565 2.230 2—69 %- 173—1— [Bá-k 13

Amerika — Amérioue: *

__ _ ' 273713 202308 143695 135. 19 4— 20.336 '— 19.437 7.274"

Égngaffy; Ááámdf'aís Én", j 2171/1523 120.§§3 73.395 gggm 1,— 392361 gg Égi 33283;

' — ' , :.."92' *. 7. o .; :"...5' . . ,

Éxgg'fleemx—Éa 171111? rám?"? : : 1 3.766; (6.823 79.609§ )sw í ! mi mi ma Ausztrálúa —— Austmh'e: *

333323, ÉÉÉÉSZÖYCÉSÉÉ ' ." 51.877 58.049 47.729 372864r 425401 41.1131 22.975

[ 1) Saját, becslésünk ——-— Notre estimaiion. —-— 2) Csak nyolc hónapi forgalom —— Les chiü'res ne repré—

sentant gue le volume d'offioc de hm't mois.

1. szám. —— 45 —- 1935

71 , ; . .. .

M , . A buza es hszt kulkereskedelnn

Termeseredmenyek mérlege Összesen

' ; Balance du commerce extériem' pour

Állam _— Pays _ hendement de la récolte le frommt et la faríne, fm total

1 1991 ) 1932 ! 1933 1 1934 l 193032 ] 1932/33 ! 1933/34 53 —— en 1.000 (1 (100 (; liszt —— de farine :: 133 0 búza —— de froment)

,. . 1 71 1' *"

Azsra w— Asze: § _, ;

Törökország —— Tumuig . 1 28.562 19.860 22.000 24.099 _ 172_ 3223 0119

Afrika —— Afrigue: ! 1 '1 '

Marokkó —— Maroc . % 9.106 7.612 7.866! 8.500 4— 15394. 17391. 2329

Algir -——- Algéria _ , ; 6.98l 7.957 8.709; 10.815 4- 18! 4— 3.7364— 3.272

Tunisz *— Tunisie - . . ; 3.800 4.750 2.500'. 4.30( -l— 1.652 4— 9.610 _ 15

' l

!

5 !

II.. lmportállamok. , ' l _ l

' . '! ' ' §

Pays zmportatems. .) 1 ?

Európa __ Europe: ; ' '-

L ? ' l 1. . .

F a e" 1 .a _ — .. ' 71.882 90.771 99.611 90.00 _ 19.199 _ 19.303 _ 4.674 513335; §— nat.-lám?" _ , 1 66.520 75.367 91.003 63.328—— 13.993_ 8.851—_ 2.350

Németország ... Allcmagne _ _ ; 42.343 50.031 56.043 45.325 _ 5.203 _ 5.369—j— 1.232

Spamolomág __ ESMW, _ 36.585 50.134 37.622 47.247 Jr 24 _ 2.919 .1. 19 Cseh-Szlov. _ 'l'clvőco—Slou. _ 11.222 14.625 19.846 13.612 _ 4.530 _ 3.712 _ . 47 Anglia, _ Angmem. _ _ _ _ 5 10.503 12.096 17.478 19.902_ 69.883— '60.577_ 64.599 Svédország __ Suede _ _ 4.636 7.212 7.919 8.05 _ 1.246 _ 1.716 _ 327.

Belgium _ Bela,-mu. _ _ _ 3.872 4.381 4.372 3.898 _ 12.906_ 11.573_ 11382 Görögország _ "Gregg _ _ _ _ 31 3.056 4.645 7.725 8.535 _ 6.701 _ 6.035 _ 2.869

Portugália w. parfüm, _ _ _ 1 3.538 5.105 4.102 5.576 _ 9371_ 689 _ 261 Dánia _ Danmark _ _ _ _ ! 2.736 2.993 3.100 3.400 _ 4.791 _ 3.500 _ 3.409 Ansmia _ Mn,-che _ _ 1 2.996 3.318 3.979 3.603_ 4.565_ 3.329_ 2.807 Németalföld __ Paus__BaS 1.937 3.494 4.171 4.138 _ 8.900 _ 7.7:19_ 6128

Svájc .., Suisse _ _ _ 1.101 1.089 17519 1.817_ 5.57 _ 5.202_ 4.786

Lettország _. Leitom'e 922 1440 1.830 2.191 —— 310 — lcíyö — ()

Észtország —— Esíhom'e 473 067 667 840 _ 140 — 36 -— 0 _

Finnország _ mm,.de _ 306 404 670 711 _ 1.223 _ 1.042 _ 1.191'

Norvégia _ Norvéye _ _ _ _ 1 161 204 209 318_ 2.196_ 2.120_ 2.2t16

Egyéb 2 állam —— 2 autres pays 3 437 503 501 373 — 636 W 535 — 5536.

Amenílka _ Ame'n'flue: % ;

Mexikó _ Mexígue _ , _ _ , M 4.410 2.629 3.199 2.750_ 305 _ 2 _ 2 Egyéb 46 állam- 46 aulres pays a 5.979 9.970 4.001 4.000 _ 15.550 _ 13.380 _ 1) 13.386

Ausztrália —— Australie: ;

'Új—Zéland — Nomrellc—Zélande 1 1.792 3.009 2313 2.300 .. 590 _ 387 M 458

Ázsia A- Asíe: '

Brit-India — Indes Britannigues . 94.553 91 688 96.006 95.082 — 1.650 —j— 408 4— 101 _

Japán .. Japan _ _ _ _ _ _ 1 9.409 8.528 10908 12.404_ 5499_ 4.543_ 1.095

Sziria—lábamon —— Syria—Lilian. ) 3.867 2.680 3.275 3 957 4- 106 _ 246 .. 389

Kórea _ mg _ _ _ _ _ § 2.270 2.364 2.313 2.538 4- 5 _ 29 —

Adtotnmsol áll.—P. * -

. szag fonnéísg' _ _ 1109 § 17.602 12.609 15.000 14.200_ 21.136 _ 17.213_ 9.124

Afrika —— Afrigue:

Egyiptom —- Egypte _ _ . _ . 12.539 14.312 10.873 10.145 — 2.410 -— 1.148 — 59

Délaírikai Unió —— Sud-Afrigue 1

(Union) , _ _ _ _ _ . ; 3.732 2.892 2.722 3.683 _ 924— 296 _ 2019.

Egyéb 39 állam — 39 autres pays 634 614 - 605 692 _— 2.038 — 1.928 — 1.928

') Sajat beoslésünk. — Notre. estimation. — 2) Csak nyolc hónapi forgalom —— Les chi/Tres ne repré- sentant gue le volume d'offíce de hm't mois.

alatta maradt a mult évinek is. Ázsiában

Törökország az egyetlen figyelemreméltó exportőr állam, amelynek termése normá- lisnak mondható. Az afrikai exportállamok együttes termése az idén meghaladja a normális eredményt, a világpiac szempont-

jából azonban ez számításba sem jön.

._ Az európai importállamok legutolsó ter- mése ugyan nem érte el az előző két esz- tendő eredményét, az előző éveknél azon- ban még mindig sokkal kedvezőbb. A négy évvel ezelőtti 250 milliós terméssel szem—, ben az előző évi termésrtöbb mint 100 míl—

liós emelkedést, az idei termése is 73 mil—

liós emelkedést mutat. Itt különösen a nagy államok termelésének emelkedése a fel- tűnő. A mult évi —— általában igen ked—

vező —— eredménnyel szemben, az idén Spanyolország, Nagy-Britannia, Svéd- ország, Görögország, Portugália, Dánia, Németalföld, Svájc, Lett—, Eszt-, Finn—

ország és Norvégia értek el kedvező

terméseredm'ényt. Számszenűség szempont;

jából azonban sokkal töblgpet jelent az

idei évben ugyan nem éppen§_ kedvező, de az utóbbi években nagy fejlődést mutatott