A Szovjet-Únió bányászata és kohászata

ki;. szám 62 ' ' L1945]

A Szovjet-Únió bányászata és kohászata.

A vaje't—Únió fehnérl'mlmlm kinn—jo. tow— agyt'ormáu fvltaláll'latówe— a méh—— ' désű földje. melynek felületét a szi— Jyébm'l Tőzegtől petróleumon át plaw—

hériai jeges szél és a sivatagi forró tináig' mindent magában rejt, ami bá- homokvihar egyaránt szántja, sark- nyakincsnek nevezhető. A természeti vidéki zuzmó, du tropusí növényzet, is kínos sokfélesége. de különösen a bő—

horítja. állatvilágában á l'énszarvasós sége alapfeltétele annak, hogy egy áh

ASZOVJET—ÚNIÚ BÁNYÁSZAT! TERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁS'A BÁNYAMUVELÉSI ÁRAK ÉS TERÚLETRÉSZEK SZERINT

1925/1926.

% _

SZIBÉRIA

J/Eííwrx X *

^{_x X [04}

(X /,/

x x XXX—_ilíO/./

EURÓPAI RÉSZ SZOVJETÉ9É'JP__9_5__SZESE" TÁVOLKELET

fs?

Mm ARANY A 80

OLAJ

M.SMTSZEMLBMS

l—ő. szám,

lam a gazdasági berendezkedettségú—

nek alacsonyabb fejlődési fokáról ::

magasabb felé ———— agrár jellegétől az ipari jelleg felé ___ haladjon. Annak megítéléséhez, hogy a Szoviet—Únió e feltétellel rendelkezik-e, vagyis hogy 'hányakinese nem csupán van, hanem abban gazdag is, bányatermékenkint igyekezünk majd némi fényt derí- teni. Elöljáróban a, mellékelt grafi—

kon a rendelkezésünkre álló, bár nem a legújabb adatok alapján ——— ta,—

jékoztatónl szemléltető képet kíván nyújtani a Szovjet—Únió bányászati, termelésének keresztmetszetéről, az I.

sz. táblázat pedig annak időben/í "vál:

tozásá'ról. Tudomást szerezhetünk ezek—

ből arról, hogy a Szovjet-Únió bánya- szatában az évről—évre mind nagyobb jelentőségre szert tevő szén mellett az ásványolaj tölti be a vezető szerepet.

a bányászat súlypontja az ország déli területén van, onnan származott a szón zöme s a, nyersolajnak csaknem teljes mennyisége, az Ural—hegység és Szi—

béria pedig a fémek hazája és így to—

vább. Ahhoz viszont, hogy a Szovjet—

Únió bányászati termelésének mekkora a jelentősége világviszonylatban, , ::

bányaművelési ágak egyenkinti tai-—

gyalásánál fogunk tanmontot nyúj——

tani.

*63

_ nagyságától

1945 illetőleg kiszálnítasnak bizonvttalan sága, a kutató munkal—a: elvegmf—seuek nagysága, annak a felméri-ndő terület és meg-kozelithetesegetol függően, de esetleg hatványozott mé]—

tékben való növekedése, a li'iőréseknek különböző, egymástól sokszor nagyon is távol eső időpontokban és külön- böző szempontok alapján történt el—

végzése s nem kis mértékben a végzett kutató munkálatok eledményei re vo- natkozó adatok hozzaférhetőségének körülményessége. Mindezek :: nehézsé—

gek a Szovjet—Únió bányakinesének megállapításánál fokozott mértékbe-n állnak fenn, ezért azokat a továbbiak során a készletekre vonatkozólag kö—

zölt adatok értékelésénél szem előtt kell tartani,

A XIII. Geológiai Kongresszus 1927 nOvemberében kiadott klentésében a világ szénkészletekénf 7714 milliárd tonnát állapított meg. A szénkeszlet—

tel rendelkező államok sorában első helyen az Amerikai Egyesült Államok állt 3.839 milliárd tonnávaL Kanada 1.234 milliárd tonnával :: masodik lie—

lyet töltötte be, a harmadik helyen996 milliárd tonnával Kína volt látható.

míg a Szovjet--Únió 552 milliaid ton nára becsült szénkincsével már a, ne—

gyedik helyet foglalta el. l'Ézzi-l szem-

l. A Szovjet-Únió bányáSzatának és kohászatának termelési értéke.1

Termelési érték2 az

l928. ] 1930. b'e anzix. § nm.

(Bányaművelési ág é n

: millió millió millió ,, x millió .y

rubel rubel rubel ! rubel "

Szénbányászat ... 377 46—83 501 45-42 715 48-22 1008 50—75

Tőzegtermelés . ... 69 8-58 83 7-53 174 II 73 234 Il-79

Ásványolajtermelés ... . 300 37-26 424 38-44 492 i :: 17 569 28—65

Vasérctermelés . ... — ... 39 4-85 68 6-16 80 5--40 145 7330

Sótermelés . . . ... . . 20 2-48 27 2-45 22 1-48 ?!) 1-5]

Összesen ... 805 10000 1.103 10000 1.483 Hill-06 1986 100-00 Vas- és fémkohászat . . . 964 —— 1461 —- 1 820 -— ; 2.854 ——

Bányászat", és kohászat együtt 1.769l lz 564! I3.303! 24.840!

! Tb" U- S. S. R— in fili'lll'"s 1935. MOSOOW— ? Az 1926'27. evi érték alapján számítva, A Szovjet—Únió bányászatának resz—v

letesebb ismertetése előtt azonban szükséges még rámutatni :ura, hogy egy ország bányakz'ncsének egyértelmü, rneghaftározását rendkívül sok gátlo körülmény nehezíti meg. így elsősm—

ban magának a technikai felmérésnek,

ben az 1913. évi torontoi kongresszus Oroszország szénkészletoként még csak 235 milliárd tonnát állapított meg, mely mennyiségben például a szibériai me—

denee csak 12'5n1illiáid tonnával sze—

repelt. Csupán az említett egyetlen medence szénkineeének újabb kisza—

1—6. szám

mítása is már önmagában mintegy 250 milliárd tonna többlettel való helyes—

bítését jelentette Oroszország koráb—

ban meghatározott készletének, úgy hogy a Szovjet-Únió újabban megálla—

pított szénkinese is még mindig alá- becsült lehet. Mindebből feltételezhető, hogy a Szovjet—Unió széngazdaságá—

nak nyugateurópai kihatása a jövőben ma még nem is sejthető mértéket

ölthet. '

A Szovjet-Únió szénkincsére vonat- kozó néhány adatot szénfajták és főbb szénmedence'k szerint részletezve a 2.

sz. tábla mutat be. Kitűnik ebből, hogy a Szovje—Únió széntermelési lehetősé- gének súlypontja a régebbi felmérések eredményeivel ellentétben az európai- ról az ázsiai területre tevődött át, ahol a annyeck—medenee szénkincse to—

ronymagasságban' emelkedik ki a, Szov'

termelése felülmulta az első iviltígháe

világháborút, megelőző

reset teljesítette. Ezalátt az időszak

alatt Európa és a világ széntermelése

—— eltekintve az általános gazdasági;

helyzet alakulását követő ingadozások- , tól _ viszonylag inkább változatlan % színvonalúnak tekinthető, úgyhogy a

Szovjet-Únió széntermelésének a világ *_

széntermelésében való részesedését ki- * fejező százalékszámok sora — erősen progresszív, a tárgyalt időszakban _1'/o _ alatti értékről majdnem 10%—ra emellé kedett. A 3. sz. táblázat összehaSonlítá;

sul a Magyarország széntermelésére vo-

natkozó adatokat is bemutatja s annak.

0/o—os viszonyát a Szovjet—Únió széln—

termeléséhez; Bár MagyarorSzág szén;

termelése is határozottan felfelétö—rrő

2. A Szovjet-Únió Szénkinese.1

Szénmedence megnevezése

Antracit— Kőszén- Barnaszén- Összes szén—

készlet millió tonnában l %-ban

Európai területen :

Moszkvai—medence . . . . Donec- ,,_ . . . ...

Az Ural nyugati lejtője ... . . . . Egyéb medencék

—— 8.330 8.330 28.568 —'- 68.167

263 -—— 263

17 21 45

Összesen... ...

Ázsiai területen :

Az Ural keleti lejtője

39.606 28.848 8.351 76.805

52 529

ború előtti széntermelését, _a második*

esztendőkben; :;

pedig annak már több mint négyszer :

Kuznyeck-medence . . . 106.781 223.219 Minuszinszk medence . . . —— 6.250

Irkutszk— ,, . . . — 46.300

Szachalin— . — 2.000 .

Kazaksztán- ,, . —— 4.870 88—

330.000 6.250 52.000 2.000 4.958

...

2 5

% 9

.

'v

Egyéb . ... ...y...o..o

Összesen...; ...

Mindössze . . . .

jet-Únió valamennyi többi medencéjé—

nek szénkincse közül. Az európai terü—

let legfontosabb széntermelő vidéke az entraeitot és kőszenet tartalmazó Do—

nee—medence. míg az ázsiai területen nagyon jelentős még az irkutszki kő- szén— és barnaszéntelep.

Ennyi szénkincs birtokában a Szov—

jet—Únió :: széntermelési lehetőségeit év—

ről—évre mind jobban igyekezett Iai—

Imsználni. Az 1920-es évek derekán elért

106.903 146509

70 1.139 283.778

872 7.137

2.081

397818 esÁNA$WÓVN

Oo C::§N§

312626 l05.488 474.623

]

Minel—al Resources of the I'. S. S. R; 1925/26. évfolyama alapján. ,

v'olt, mégis a két % sor ellentétes ala—

kulása szembetűnővé teszi a Szovjet—

Únió széntermelésének'egészen rend—

kivüli fokozódását. A

A Szovjet—Únió széntermelésének

súlypontja am európai területen, Ukraj—

nában, 330000 km! kiterjedésű Doneg-

medencében volt, mely nagyság sze—

rint a Szovjet—Uniónak második, a ki——

termelt szén minősége szempontjából

pedig a legnagyobb jelentőségű szén-

!

1—6. szám 65

3. Széntermelés.

Szavam 13533;- A %;th 332323;

széntermelése a

széntermelése 1000 tonnában világ $$$?-

széntermelésének

%—ában

1913. ... 1,344.451 703.256 29.090 10.271 2-16 35-31 1923. ... l,363.020 2629.521 12.240 7.688 (),-89 62-81 1924. ... l,361.440 2698.609 15.882 x 7.087 1—16 44-62 1925. ... 1,373.400 2697881 17.705 6.324 128 35—63 1926. ... 1,365.540 ' 609.317 26.436 6.650 1-93 25-16 1927. ... 1,477.280 763.550 32.202 7.030 2-17 21-83 1928. ... l,464.880 2767.890 34.626 7.293 2436 21-06 1929. ... . 1,559.290 825.623 41.800 7.870 18-68 18-83 1930. ... l,416.100 2746.232 48.817 6.988 53-44. 14-32 1931. ... 1,255.950 675.800 56.752 6.888 461 12-13 1932. ... l,144.390 615.668 64.664- 6.826 5-65 10-56

1933 ... l,l'73.800 623.717 76.205 6.707 649 ,; 8-80

1934 ... l,281.470 669.009 93.940 6.955 7-33 740

1935. ... 1,330.820 687.179 109.000 7.540 8-19 6-92 1936. ... 1,456.520 2725232 123.679 7.932 8-48 641 1937 ... l,550.670 804.615 122.579 8.972 '?'-90 7-32

1938 ... l,472.500 803287 132888 9.348 9-03 7-03

" A Szovjet-Únió nélkül,

? Becslés.

medencéje, ahol azonban a kimerülési

veszély tekintetében a kilátások nem a_legkedvezőbbek. Az európai terület második legnagyobb szénmedencéje a moszkvai, melynek ** ipari jelentősége mind a szénkines nagysága, mind pe- dig a 6.000—6.750 kalóriás szén minő—

sége tekintetében csekélyebb. Az ázsiai területen fekvő 25.000 km2 kiterjedésű Kuznyeck—szénmedenee egyike a világ legnagyobb szénmedeneéjének, mely Nyugat—Szibériát a szénipar hatalmas középpontjává tette. A kuznyeeki szén—

medencében a legkülönbözőbb fajtájú szén bányászható, közös sajátságuk azonban tisztaságuk, csekély hamu- és kéntartalmuk s egészen 8.000 kalóriáig ' terjedő magas fűtőértékiik. A Kuz—

nyeck — szénmedeneében kitermelhető szén mennyiségének újabb megállapí—

tásával kapcsolatban az előbbiekben mondottakon kívül még megemlíthető, hogy az 1928. évi geológiai jelentés már

AOOmilliárd tonna itteni szénkincsről

tesz említést. Szintén majdnem 25.000 km? kiterjedésű az irkutszki szénme- fdenoe is, ahol 6.000—6.600 kalóriás kő—

szénen kívül nagy hamu- és nedves- ségtartalmú barnaszén is tárol. A sok kisebb jelentőségű kel szibériai szén- medeneével szemben je enlegi ismere- teink alapján külön említést érdemel

még a Kuznyeck-medeneétől délkeletre fekvő 6.300—7.000 kalóriás szenet tar—

talmazó minuszinszki, s a kazaksztani telepek közül a karagandai és a Szachalin-szigeten levő szénmedenee.

A Szovjet—Únió széntermelésének szén—

fajtálc, ill. területrészek szerinti meg—

oszlásáról az ilymódon rendelkezésre álló 1913, ill. 1922—26. és 1934. évi ter—

melési adatok egyébként a 4. sz, táblá—

ban nyújtanak tájékoztatást, melyek—

ből már látható a szibériai szénter—

melő vidékek jelentőségének emelke-

dése, '

Nem hagyhatjuk említés nélkü a Szovjet—Únió tőzegtelepeit, amelyek a világ legnagyobb tőzegkinesét felölelő telepekként ismeretesek. A tőzegkincs nagyságára vonatkozó számszerű adat ugyan nem áll rendelkezésünkre, de annak tömegére nézve mégis fogalmat lehet alkotni, különösen, ha figyelembe vesszük a Szovjet—Únió mérhetetlen ki—

terjedésű mocsarait. Sokmillió négy- zetkilométert tesz ez a terület, mely—

nek ha csak egy hányadát tekintjük

is tőzegkitermelésre alkalmasnak, sok

milliárd tonna tőzegkészlettel kell szá- molni. Csupán az európai területen lévő mocsaras Vidék kiterjedése'mint—

egy 3/4 millió kmá melynek csak har—

madát tekEntve tőzeg termelésére meg—

:)

4. A Szoviet-Únió széntennelése. ' * * ki *

Szentermelés 'áz

Terület, szénfajta

1000 tonna !

19l3. évben 1922—26. évek átlagában

; 1000 tonna %

1934. évben

; 1000 tonna , %

Európai területen :

Ural—vidék . . . 1.216 Ukrajna . . . 25.288 Egyéb területek . . . - 371 Összesen . . . . 26.875 Ázsiai területen :

[Szibéria

Távol-Kelet . . . . . Egyéb területek .

1.306 654

! 255

Összesen . 2.215

MindösSZe 29.090

Ebből:

Antracit

Kőszén...

Barnaszén

4.777 1.035

felelőnek, ;; tőzvgkószlet így is kb. 65 milliárd tonnára tehető. Kétségtelen, hogy a Szevjet-Únió tüzelőanyagmér—

legében évről-évre növekszik :) tőzeg szerepe, elsősorban lermészetesenmint helyi jelentőségű tüzelőanyagé. Erre mutat, hogy a kitermelt tőzeg mennyi-

sége az 1913. évi 1'7 millió tonnáról

1930—ban 8 millió tonnára, 1934—ben pe—

dig már 18 millió tonna fölé emelke—

(lett.

Mindaz, amit, a föld mélyében rejlő ásványi kincsek mennyiségi megálla—

pításának bizonytalanságával kapcso—

latban előljáróban mondtunk, fokozot—

tabb mértékben áll fenn az ásvány- olajm, főként folyékony halmazálla—

pota miatt. Mégis abból a célból, hogy az ásvz'inyolajkészletek legalább bizo—

nyos határok közötti megítéléséhez áll-.

jon némi támpont rendelkezésre, az alábbiakban közlünk néhány idevonat—

kozó adatot, melyek különböző forrá—

sokból és különböző időpontból szár—

mazó becslések és számítások eredmé—

nyei.

A nyers ásványolaj világtermelésé—

ben az Amerikai Egyesült Államok áll az első helyen. Az 1885. esztendőtől kezdve ugyan Oroszország az olajter- melésben az A'meríkai Egyesült Álla—

mok versenytársává 'vált, annyira, hogy a mult század 90-98 éveinek vé-

16- 23.278 80

3

1.208 2.938

A11.545 61.497

1.125 12.374

13.878 76.809

1.520 14.225

970. . 1.075

143 . 1.831

2.6.8 ' 17.131

16.510 93.940 __

4 3.356? 30-3 4 ,, ) N_

0 11.265! 68—2 82'5'" i 8'9

6 1.895 11-5 11.383 12-1

Nyersolaikészlet

; m !1 '

Az ország megnevezese en Vlsége millió

:!

% múló %

A Világ ... . ... 7.696 100'0 5" 1 74 100'0"

Ebből:

Szovjet—Únió . , , . . . 2.882 374 964 16'7 Dél—Amerika ... 1.230 160 1.322 22'9

Amerikai Egyesült Államok 930 121 1.000 173

' Nyersolajkészlet _ Az ország, ill. olajmező mennyisége

megnevezése _ ——_...___._______

millió! (,, tmilliól 0, 1.1 ") N "*

Szoviet-Únió ... 2.882 1000 70 100-0 Ebből:

Baku ... 1.442 500 254 29-2 Groznij ... 901 313 99 114 Ural-Emba . ... 262 9—1 254 29-2

* Orosz geológusok 1924. évi megállapítása (Gubkin közlése).

2 Annales of the American Academy 1920,

, 3 White amerikai geológus 1931. évi meg

allapitani. (Gublmn közlése).

gén és századunk edején e téren fölébe is kerekedett, de az 1900—es évek elején felfedezett gazdag amerikai nyersolaj—

mezők az Egyesült Államok olajterme—

lési fölényét mind a mai napig ismét biztosított.-ik. Amerikának és a Szov—

jet—Uniónak a Világ nyersolajtermelé;

sében betöltengő jövő szerepére azon—

ban már kihatással lehet az a körül—

mény, hogy a Szovjet—Únió most fej—

71—6. szám , 167 lődő állam, míg Aí'neriká fejlődésének talán már vsúespontjához közeledik, továbbá, hogy á Szovjet—Unió meg megközelítően sem használta, ki olaj—

termelési lehetőségeit, míg Amerika már minden lehetőt elkövetett olajter—

melésének fokozása érdekébeni

A Szovjet-Únió nyersolájtermelésé—

nek jelentősége a világ egész nyers—

olajtermelésébe való beilleszkedésének á. vizsgálatánál domborodik ki világo—

san (5. sz. táblázat). A világ termelésé—

ben á Szovjet—Únió nyersolajtermelése évről-évre nagyobb hám/adot foglaltle :) maga számára s a részesedési arány—

száma az 1922, évi 40/0—1'61 áz1930-as évek során nmgküzelítőleg 120/0—1'3, emelke—

dott, annak ellenére, hogy a világ nyersolajtermelése is határozottan fej—

lődött.

1945

1

Orszkba —l szállítja á termelt. nyersola—

ját. Az említett olajmezőkön kívül azon—

ban különös figyelmet érdemelnek az Ural és a. Volga között fekvő nyersolaj-

források (Perm, Kasan, Samara, Ufa),á

sokat ígérő ,,második Bákíí"—hák neve—

zett olajvidék. A Szovjet—Birodalom a felsoroltakon kívül bővelkedik még olyan területekben, hol ch olajkutatási munkálatok végzése kedvező eredmé—

nyek elérésével kecsegtet s így szinte határozottan állítható, hogy a Szovjet—

Únió jövő nyersolájipará kizárólag a ku—

táíőmunkálátok további fejlődésétől

függ. '

A Szovjet—I'Iníó nyersolajtermelésére vonatkozólag olajmezőnkint rendelke—

zésre álló adatokat— á 6. sz. táblázat mutatja be.

Földgáz" önálló elől'ordulásokon kí—

5. Nyersolaitermelés.

1 A Szovjet-Únió nélküL

A Szovjet-Únió legfontost-tbb olaj- forrása —— amint az a. nyersolajkínes megoszlására vonatkozólag közölt ádá—

tokból is megállapítható —— a Káspí-tó partján fekvő Baku, ahol még a tó ViN zében álló fúrótornyok is bőségesen táplálják a Fekete—tengeri kikötőbe, Batumba vivő majdnem 1000 km hosszú olajvezetéket. Nagyon fontosak még a Káspi-tót'ol nyugatra fekvő grnzníji olajvidék, —— ahonnan az olajvezeték á Fekete—tengeri Tuapsszéba, —— továbbá. az Ural-Emba olaágmezők, —— ahonnan

*

Szoviet-Únió Európai Ewaxgaok A világ A Szoviet—Únió

% É v

oláyter'melése a

* vxlágtermelés

nyersolajtermelése 1000 tonna %—ában

1913 ... 9.191 3.100 34.037 53.866 17-06

1922 ... 4.951 2.220 76.415 120.239 4-12

1923 ... 5.276 2.387 [00.371 141933 3-72

1924. ... 6.041 2.777 98.024 "41.397 4-27

1925 ... 7.060 3.304 [04.622 148.440 4-75

1926. ... 8.319 — 4.229 106474 156302 5-32

1927 ... 10.360 1 4.584 123486 174552 5-93

1928 ... 12.316 5.211 123592 183.836 6-7]

1929 ... 14.477 5.710 138.104 205.897 7-03

1930 ... 18.451 6.736 123.117 ' l96.147 9-40

1931. ... 22.392 7.725 llő.683 189299 11-82

1932 ... 21.412 8.255 107.645 180.546 11-85 1933 ... 21.489 8.294 122.536 197.119 10-90 1934 ... 24.218 9.443 122.931 208.244 11-62 1935 ... 25.240 9.449 134.912 226.568 11-14 1936 ... 27.385 9.819 148.868 246.767 11-09 1937. ... 27.821. 8.328 172.866 279.874 9-94

1938. . . ... 28.859 7.990 164302 272557 10-58

vül főként mint á nyersolaj kísérője.

jelentkezik, nyilvánvaló tehát, hogy á Szovjet—Únió földgázelöfordulásokbau is gazdag. A földgázkészletek mennyi—

ségének megállapításánál tet-_n'iészete—

sen még hatványozoltábban jelentkez—

nek a már említett nehézségek és bí—

zonytalánságok. Csupán a nyersolajjál együttes gázforrások gáztartalmának kiszámításához lehet némi támpontot találni az ú. n. gáztényező megállapí-;

tásával, mely a nyersolaj köbméteréé lu-n elegyedett gázmennyiség kifeje—

5*

1—6. szám

6. A vajet-Únió

Olajmező megnevezése

68 1945

nyel-mlajtermelt'ase.1

Nyersolajtermelés az

]927—28. ]

1913. l 1921—22. 1934.

évben 1000 tonnában

Baku . . . ... . . . ... . . . . 7.626 3.013 7.591 20.215

Észak-Kaukázus (Groznij) . . . , . . . . . . . . 1.206 1.436 3.666 3.511

Azovi- és Fekete--tenger vidéke (Kubán) . . . 89 52 107 1.154

Kazaksztán (Ural—Emba) 117 133 251 243

Távol—Kelet... — —— —- 242

Egyéb... ... 153 23 37 159

Összesen ... . 9.191 ] 3.657 211.652 325524

l

' The [T. S. S. R, in figures. 1935, Moscow - Mineral resources el' ille I". S. S. R. 1925/26.

2—3 Ebből ? 270 ezer

zője. E gáztényező olajmezőnkint álta—

lában változó s ;) Szovjet—Unióban mintegy 4—40% (40—400 ama/tonna) kö—

zött ingadozik; átlagértékeként szak- vélemény szerint 20%-osnak vehető, A nyersolajkinesnek a megfelelő gáz—

tényezővel való szorzata megközelítő fogalmat adhat a gázkészletekről.

A termelt földgáz mennyiségére vo—

natkozó adatok megállapítása nem fedi a valóságot, mert a feltörő gáz- nak .; különösen a, multban _ csak egészen csal.-ály hányadát fogták fel s értékesítették, ;), zöme sokmillió m3 gáz kihasználatlanul szállt a légbe. A felfogott földgáz részben tü- zelőanyagként szolgált, (részben pedig gazolin gyártására, használtatott fel.

A bizonytalan termelési adatok közlé—

sét mellőzve, e helyütt csupán a fon—

tosabb gázelőfordulások felsorolására szorítkozunk. Nagyobb mennyiségű földgáz található délen .az olajmezőkön kívül Melitopol és Keres vidékén, a Kaukázusban Dagesztán környékén a Káspin túl Közép Ázsiában Tjen- San környékén, a Szovjet-Únió délkeleti ré szében stb. Említest érdemelnek még Dergats és Uehta ff'izforrásai melyek héliumot is tartalnmznak.

A Szovjet—Únió európai része a, világ

vasban leggazdagabb területének te- kinthető. Behaghel számítása szerint ugyan a Szovjet— Únió 2.184 millió ton—

nat tevő vasérekinesével Frmeiaország és Anglia után az enrópai államok kö- zött is csak a harmadik helyre volna sorolható de ha figyelembe vesszük

—— G'ubkin újabb becslése szerint ——- Kurszk vidékének mintegy 16—20 mil—

liárd tonnára tehető kvarcvasérekin—

esőt, a Szovjet—Únió a vaséreeel ren—

14377 ezer tonna földgáz.

delkező országok sorában az első helyre kerül. A multban a Szovjet—Únió vas- bányászatában vasérekinesének tömege alapján a keresi félsziget, termelésé- nek nagyságával pedig Dél Orosz—

ország közelebbről Krivoj Reg vidéke emelkedett ki A keresi félsziget kb.

egy milliárd tonnára tehető vagéree vasban elég szegény (354400/0 Fe), leg- inkább csak más ereeel keverve kohó—

sítható s így iparilag nem oly értékes;—

mint Krivoj Reg elsőrangú vörösvas- éree (MP—TWA) Fe), melynek készlete nmjdneni % milliárd tonnára becsül—

hető. A Szovjet-Únió másik nagy vas—

ipari központja az Ural, ahol több mint kétharmad milliárd tonnányi magnetit, vaspát, ill, barna 'askő talal-

ható. Különösen a Dél—Uralban fekvő

vaséretelepek jelentősek, melyek közül a bakali medence izolgáltatja a Szov—

jet—Únió legkiválóbb minőségű mágnes—

vusércót és :) Magnitnaja Gora, mely a világ legnagyobb összefüggő vasérc-V tömege. A kokszolható szénhiány és rossz közlekedési lehetőségei; miatt azonban az Ural vasipara a, multban mégsem fejlődhetett ki oly mértékben.

mint ;; déloroszorszúgi, Közép-Orosz—

ország vasérekészlete is hatalmas, vas—

ipara mégsem volt jelentős, e. vasérc kisebb vastartalma (40—500/0 Fe), a, szénhiány, ill, a Donee—szénmedeneétől való távolság és a faszén magas ám miatt. A S:ovjetÚnió e.zaki területé—

nek vaséreviszonyai hasönlóak a moszkvai körzetéhez, azzal, hogy itt még rosszabbak a közlekedési viszo—

ny'ok, súlyosabb 3, szénhiányxés a vas—

éreek vastartalma is kisebb. Szibéria

általában elég szegény vaséreben, _az

eddig ismert beeslésel§ mintegy 55 mil-

1—6. szám ' 69

A világ Eutópa'

7. Vasércte):ineléa.1

^Magyar—

ország . . Ma ar- A Szoviet-

Szov1et-Úmó orsggág Únió

vasérctetmelése lUOO tonnában világ Únió Vasérctermelése a Szovjet-

3 termelésének %-ában

1913. ... 89.019 , 49.333 _ 1928. ... . . , 378.006 32.801 1929. ... 389.899 39.317

1930. ... 379.800 30.411 35.300 55 6-64 1-04 1931. ... 51.500 25.134 5.300 29 10—29 055 1932. . ... 31.000 10.395 0.000 18 18-99 0-30 ' 1933. ,... 38.800 17.005 7.200 18 18.50 025 1934. ... 52.500 21.772 10.800 25 20-58 0-23 1935. ... 02.500 24.174 1a400 05 21-45 0-48 , 1936. ... 78.700 28.102 14.000 100 17-79 071 1937. ... 398500 833.970 14.000 100 14-21 071 1938. ... 374000 332.000 13.500 130 18-24 0-96

1 A kitermelt ércek vastartalma. ! A Szovjet—('Tnit') nélkül. ! Becslés.

lió tonnára teszik készletét, Említést érdemel még a kb. 35 millió tonna ére—

készlettel rendelkező Kazaksztán és a Kaukázuson túli Daskaszan ércmeden—

céje. , _,

A Szovjet—Únió vasérctermelés—ére vo—

natkozólag a második világháborút megelőző évtizedről rendelkezésre álló adatokat a világ és Európa vaséreter—

melésével egybevetve a 7. sz. tábla mu—

tatja be. Kitűnik, hogy a Szovjet-Únió vasérctermelése szinte páratlan lendít letű, csaknem töretlen fejlődést mata- tott még akkor is, amikor a világ: ter—

melése a gazdasági válság súlyaalatt ' 'majdnem harmadára zsugorodott össze.

Az ötéves tervek bámulatos eredmé—

nyei az idézett adatokból különös- képen kidomborodnak s arról, is sza- mot adnak, hogy a Szovjet—Únió vas—

érctermelese a második világháború előtt a világ összes vasérctermelésének már több mint 21%-át is elérte. E ina- gas részesedési arány 13-514 millió tonna vásérctermelést képviselt.

A Szovjet-Únió vaskohászatának és vasfeldolgozó iparának ferületrászm-, kinti kifejlődését a birodalom végtelen nagy kiterjedésű területéhez képest még kellően ki nem épített közlekedési viszonyai miatt a vasérelelőhely, szén—

medence, tűzifaallomány és földrajzi x fekvés egymásra hatása, szabta meg.

Észak—Oroszország vaskohászata a ke—

vés ére, szénhiány, részben kedvező

*közlekedés folytán elég gyenge, vas- feldolgozó ipara viszont i'neglehetősen

4.585 1.030 5-15 2245

33.000 69 3-82 2-30

34.000 87 445 248

intenzív volt. Közép—Oroszország vas—

kohászata a kevésbbé jó minőségű érce, szénhiánya miatt és részben ugyan kedvező közlekedési viszonyai ellenére, de már eléggé kitermelt erdő—

állománya folytán szintén nem volt intenzív, vasfeldolgozó ipara azonban jelentőssé valt (Tula). Del—Oroszorszag intenzív vaskohászattal (Krivoj Reg", Mariupolj) és fellendülő vasl'eldolgozór iparral. rendelkezett, mert nagy vas—

érckincse mellett ugyan erdőhiányban szenved, de széngazdag'saga bőséges és közlekedési lehetőségei viszonylag ked—

vezőek. Az Ural gazdag vasércben., gazdag niég erdőkben is, de itt kevés a jó szén és kedvezőtlenek a közleke—

dési viszonyok,. ezért vaskohászata ugyan jelentős volt, de vasfeldolgozása nem fejlődött. Mindezek a körülmé—

nyek keltették életre az 'llral—Kuznyeck kombinációt, Magnitogorszk és Sta- linszk hatalmas vasipari központját, melyek vasérc-, ill. széntermelésük kölcsönös kicserélése útján diadalmas—

kodtak az ipari fejlődésük elé gatat emelő földrajzi fekvésük okozta nehéz—' ségek fölött. _

A Szovjet—Únió vaskohászatáról ——

nyersvas, valamint acéltermeléséről ——

egyébként a 8. és 9. sz táblázatban kö—

zölt tájékoztató adatok állnak rendel-

kezésre. '

A Szovjet—Únit'i kohászati termelése

szintén szembetűnően mutatja azt a páratlan lendületet, amelyet. az ötéves tervek vittek gazdasági életébe, A.

W

',70

8. Nyersvastermelés.

A világ Európai [ Szovjet-Únió 32553; 5233?"

, nye r'svaste 61591!!ch lak É v

. *****

nyersvastermelése WHO tonnában

' _

1913 ... 80.003 42.516 4.216 635 35-27 127]

1928 ... 88.740 42.198 '3.373 286 3'80 8'48 —— _

1929. . . . . 98.500 46.074 4.322 368 4'39 8-5!

1930. ... . 80.070 38.473 5.017 257 6327 5'12' , *

1931. ... . 55.640 281585 4.871 160 8'75 329 '

1932 ... 39.570 21.414 1 6.161 66 1556 10? ' '

1933 ... 49.370 . 24.652 % 7.110 93 14-40 1-31 VL 1934. . ... . . 62.940 30.962 w 10.428 *140 16—57 1'34

1935. . . ... 374.150 333814 12.489 186 16'84 149

1936. . ... .t . 291.600 5239.107 14.395 306 15-72 2-13 ' 1937. ... . . 2104-300 2(Al-4.335 14.487 357 1389 246 * ; l938. . . . ... 282.550 240300 14.600 ] 335 17-69 2-29

1 A Szovjet—Únió nélkül, ! Becslés.

nyelsvas— és aeéltermolés az egész guz—

dasági elet fejlődési lehetőségének egyik legfontosabb előfeltétele, a Szov- jet—Únióban céltudatos határozottság—

gal, majdnem teljesen töretlen ívelés- sel emelkedett a magasba, több mint háromszorosára az első Világháború előtti 8 :; konjunktúrálís tetőpontként ismert 1929. évi termelésnek, mialatt Európa és az egész világ is 1938-ban (Eppen csakhogy elérte az említett ko—

rábbi időpontok eredményét. Csak így

*ulósulhatott meg :: Szovjet—I'míónugy—

:

1

szerű termelési terve,]wgy az eszterga—

(padok. lokomotívok, traktorok és tan—

kok tízezreit gyúrt—sa alig néhány év alatt, bámulatba, ejtve az egész vilá- got. '

A vasút acéllal nmnesítő ötvöző fé—

mek közül a mangánnak termelésében Oroszország a forradalom előtt a. Vilá- gon az első helyet töltötte be. A Kau—

kázusban Tehiaturi mellett fekszik ugyanis a világ leghatalnmsabb man—

gánéretelepe, melynek mintegy 100w 125 millió tonnát, tevő %% Mn tar—

9. Aeéltermelés.

A Szovjet—Únió nélküL Becalés.

Szovjet-Únió 523522; A %ZYSRb orsug

acéltermelése_ a

! É v

' MMMMM Szovjet-

acéltermelése 1000 tonnában

világ Únió termelésének (%.-ában l

1913. . . . ... 76.292 38.652 4.436 * ! 809 5-81 18-24

1928. . . ... 110010 49.126 4.251 486 5-86 11-43

1929. . . . . . 109-960 53-388 5.003 5l4 4—55 10-27

1930. . ... 120310 43.272 5.863 1 369 41-86 (329

193 l . ... . 94.980 33.970 5.620 ! 316 5-92 5-62

1932. . ... . . . 69.580 27.106 5.927 180 8-52 304

1933. . . ... 50.680 32.618 6.889 228 15-59 3-31

1934 ... 68.060 39.733 9.693 315 14-24 3-25

1935. . ... 82.150 44.278 l2.600 446 75-34 3—54

1936 ... 299.420 50.017 16.444 ' 553 16-54 3-36

1937. ... §... 2123.800 55.776 17.730 665 14-32 3'75

4938. . . . . ... 2l35.100 52.044 18.000 648 13-32 3-60

1—6. szám 1945 11). Mangám'n'etermelós.1

Európaa

Magyar- ország

A szovjet—

Unió

Magyar-

Szoviet—Únió ország

%

1913 ... 31.656 ; 341.31 1928. . .. ... .. 1.541 1 262.4 1929 ... 1.933 1 280-8

1930. 1.768 ; 228-7

1931. ... .. 1.113 ] 114-4 1932. ... 595 ! 55-4 1933. ... 883 : 9118 1934. ... 1.473 1 154-4 1935. ... 1.997 1 212-2

1936. ... 2.584 ; 32530

1937. ... . 33.020 1 3303-0

* Nettó termelés. 3 A Szovjet—Únió nélkül.

ítalmú érekúszleté 11 leggazdagabb kész- letként ismeretes. Az innen kiakná—

zott mangánére elsősorban exporteélra szolgált. Nikopil város közelében fek-, szik a Szovjet—Únió második legna- gyobb inangánéretalepe 33—50 millió tonna, 33—570/9 Mn—tartalmú érckinecsel:

az ebből kiaknázott ére — a mintegy évi 100 ezer tonnányi, Németországba irányuló kivitelen kívül —— teljesen a Szovjet-Únió iparának állt szolgálatá- _ ban. Említést érdemel még Majkop környékének 32 millió tonnát tevő mangz'mérekészlete; ezenkívül ;; Szova jet—Únióban kisebb mungúne'retelepek

Vannak még a Kaukázusban, Uralban,

Szibériában és Türkisztánban, úgy—

hogy a! Szovjet— Énió egész innngánére- kincse jelentősen ineghalndja. a 209 millió tonnát.

A mangánére termelése 'e vonatkozó—

lag a 10. sz. táblázat közöl adatokat.

Ezekből kitűnik, hogy Oroszországnak 11, inangánéreterme'lés terén az első Vi- lágháború előtt betöltött vezető sze—

repe a későbbi években :'11,11'1enetileg

;

11. A Szovjet-Únió

mangánérctérmelése 1000 tonnában

mangánérctermelése

; a Világ Európa termelésének "%,-ában

3623 39-5 — 3762 2300

312 9-0 — 20-25 342

627 7-5 3244 267

616 3-7 34-84 1-61

393 0-5 35—31 0-43

350 0-6 58-82 010

450 2-1 50-97 2-28

800 — 54-31 —

1.050 22 103

1.350 11-53 11-46

1.250 lO-l 3—33

3 'Beeslés,

megszűnt ugyan ,, a, világpizneon ver—

senytúrsként Brit—India, Japán, Brazí- lia, Chile és Spanyolország; léptek fel, —— de a gazdasági válság éveitől kezdve*a Szovjet-Únió időnkint ismét több mint felét, sőt, majdnem kethar—

madát is szolgáltatta a, Világ egész mangánéretermelésének. A Szovjet- Únió mangánéreternielésének a legfon—

tosabb lelőhelyek szerinti megoszlása ról a 11. sz. tábla nyújt tájékoztatást.

A vas és acél további ötvözőam/agai- nak, valamint a többi, fontosabb fémv—

nek termelési viszonímiról az itt ren—

delkezést—1 álló szűkebb keretek között az alábbiakban csak nagyvonalúan le—

hetséges némi tájékoztatást adni. : metallurgin és 11 vegyészeti ipar szá—

"mára egyaránt rendkívül, fontos l'é- inek —— a króm, lnolibden, nikkel, vaná—

(linm és wolfram —— fl Szovjet—Únió te—

rületén — főként az Ural—hegységben és Transzbajkálban m— általában mind fellelhetők. A felsorolt fémek azonban

—— ;) krómot kivéve nem állnak 11 Szovjet—['mióbun oly mennyiségben mangánérctermelése.

Mangánérctermelés 1000 tonnában az

L 6 1 6 hle 1 y 11113. ! 1921—22. ! 1922—23. l 1923—24. l 1924—25. 1925—26.

- é v b e n

Tehiatnri . . . ; ... 966 31 151 320 l 498 849

NICOpll ... ' ... 276 22 66 100 ; 176 * 478

Ural ... 3 8 7 7 1 3 7

Összesen . . . ... 1.245 61 224 427 § 1177 1.334

1—6. szam

rendelkezésre. mely világviszonylatban is számottevő lenne, mégis a belső szükségletet legnagyobb részben bizto—

sították. A IM'Ó'H'LÉTC termelésére vo- natkozó adatokat a 12, sz. táblázat tün—

teti fel, melyből kitűnik, hogy a Szov- jet-Únió a vilag króméretermelésének a feltüntetett évtized alatt kb. 17%—át' szolgáltatta.

12. KróméretermeléS.

azovjet—

Únió

krómérctermelése 1 000 tonna

' Európa [ Világ

_A Szovjet—Únió krómtermelése a világtermelés

%—ában_

23-4 l 217 39-5 303 491 272 451 191 478 143 58-1 ] 186 fas-2 273 112-0 359 116-8 466 145—4 ' 583

1928.

1929.

1930.

1931 . 1932.

1933.

1934.

1935.

HÚS.

1937.

] hl) 24-0 301) 35-0 30-0 45'0 50-0 75-0 900 áll)-(l

5-06 7-92 11-03 18-32 20-97 24-19 18-31 20-89 19-31 15-43 ' Beeslés.

A bánya—művelési ágak között a bauxittermelés az egyetlen, amelynek tárgyalása során a, Szovjet-Únió mel- lett Magyarország is joggal megemlit- hető, sőt amelynek terén a kis Magyar—

ország felül is múlja a nagy Szovjet—

Uniót, A bauxitbányászat kialakulása- ról tulajdonképen csak az első vilag—

háború befejeződését követő években, igazi fejlődésről, pedig csupán a két világháború közötti időszak utolsó évei óta lehet beszélni. A világ bauxitter—

melése'nek mennyisége ugyanis az1922, évi 07 millió tonnáról 1936—ban 2-9

1945

helyet tölti be, majd Jugoszlávia kö—

vetkezik, melynek termelését azonban

a Szovjet—Únió —— a becslés alapján rendelkezésre álló adatok szerint —— az ]940névben már felülmúlta (13. sz. táb—

lázat), Eddigi ismereteink szerint a Szovjet-Únió említésre méltó bauxitm lelőhelye az Uralban Kabakovszkban és Hening-rr'id közelében, Tyichvinben van. E telepek bauxittermelese csak közepes volt, de Szovjet—Oroszország alumíniumgyártásanak kifejlődésére a birodalom vízienergiagazdagsága ked—

vező lehetőséget biztosított. Szemmel kisél ve azonban a Szovjet—Únió bauxit—

termelésének alakulásáról tájékoztató adatsort, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben még e téren is váratlan ered- ményekkel fog meglepetést szerezni e titokzatos, hatalmas birodalom,

Az iparosodás és főként a VlllaInOSí- tás szempontjából elsőrendű fontos- ságú fémekben: a rézben, álomban,;

einkben stb. a Szovjet-Únió területén hiány mutatkozott. Az elsö vilaghaboru előtt Oroszország az említett fémekben jelentkező szükségletét behozatal út—

ján fedezte s bányászata e téren csak az első ötéws terv óta indult fejlődés,

nek. A réz fő lelőhelye szintén ,az Ural-

ban van; a rendelkezésre álló készle- tek nagyságáról az eddig ismert meg—

._1937—ben 39, az 1938. évben pedig már) 4 millió tonna fölé emelkedett. Magyar- ország bauxittermelése a világ első bauxittermelő országa, Franciaország után sorrendben mindjárt a következő

állapítások azonban annyira ellent.—

mondóak, hogy jelentőségüket bajot—

megítélni. Kétségtelen azonban, hogy az Ural—hegységen kívül a Kaukázus ban, Kazaksztanban és Altajban a, fem—

emlitett fémeket tartalmazó hatalmas érekinesek vannak, melyek nagyrészt még felkutatást-a, varnak, de feltárasuk kétségkívül nagy reményekre jogosít.

Külön fejezetet kellene szentelni a Szolvjet-Únió amny— és platinatermelé- sének is, de ez alkalommal csak annyit.

13. Bauxittermelés.

. _ _ . _ _ v' [_

, ',M Jugoszlávia se,-sz- ) A Egis-lá; ! Unit

E v

, 4 .

bauxittermelése mut) tonnában ! a világígfrilélééngáííían

1931. , ... 403-6 89-6 64-8 l ll—ö 1.181-2 7-59 ()-98 1932. ... 401-4 Ill-6 67-1 ; 37-4 1.027—3 ]0-86' 3-64

1933. ... 490-5 72-4 809 50-6 1.112? 6-5] 4-55

1934 ... 528-4 185—0 84-8 (il-O 1.344-0 13-77 4-54 1935. ... 512-8 211'1 216-2 132-0 1.816-0 11-63 7-27 1936. ... 649-5 329—1 292-2 203-2 2.913-7 11-30 6-98 1937. ... 690-9 532-7 354-2 230-0 3.873—5 13-75 5-94 1938 ... 683-4 540? 406—4 250-0 4.029-5 13-42 5-20

a'

1—6. szám

14. Sótermelés.

Szoviet- , . , A Szoviet-Únió É v Úmó Európa A Világ sőtermelése :

sótermelése 1000 tonná- vxlígtermelés

' b an - A-ában

1913. 1.953 10.009 18.923 1032

1922. 743 9.000 20.200 367

1923. 1.173 8.140 20.100 583

1924. 1.243 8.675 20.500 606 1925. 1.331 8.970 21.400 6-2!

1926. 1.537 9.475 22.500 683 1927. 2.061 10.261 23.900 862 1928. 2.336 11.391 28.190 828 1929. 2.670 11.721. 30.880 8-64 1930. 3.158 11.232 30.140 10-47 1931, 3.182 10.526 28.800 1104 1932. 2.636 10.735 27.240 967 1933. 2.734 10.813 28.630 9-54

1934. 3.555 11.343 30.230 1175

1935. 4.350 11.850 32.010 1358

* A Szovjet—Únió nélkül_'

hogy az Ural és Szibéria gazdag érc—

bányái az első világháború előtt Európa aranytermelésének több mint 800/a—at, platinából pedig az egész világ terme- lésének 93%-át szolgáltattak. Ezek a wnemesfémtermelés terén elért _— ma- gas arányszámok a későbbi években ugyan lényegesen alábbszálltak, azon- ban a Szovjet—Únió nemesfémtermeléso vilagviszonylatban továbbra is külö-

nös figyelmet érdemel. _

A nem fémtartalmú ásványi kincsek

közül a Szovjet-Únió területén világv-

viszonylatban is első helyen álló töme- gekkel a sóke'szletek emelkednek ki.

A glaubersó mennyisége milliárd ton—

xnákra becsülhető, az étkezési só kész—

lete pedig oly nagy, hogy az a belföldi

szükséglet fedezésén kí vül egész Európa

sófogyasztását is kielégíthetné.ASzov—

1945

)

jet—Únió sótermelése' évről-évre növe- kedve mind nagyobb hányadát tette a világ egész sótermelésének, amelyben a részesedési aránya az 1922. évi 3'7%—

101 1935-ben már ]3'60/0—1-07 emelkedett (14. sz. táblázat). Kősó-, tengerisó- és főttsőtermelós egyaránt folyik a Szov—

jet-Únióban. A termelt sónak általá- ban mintegy barmadrészét tette:—i. kő-l ső, a többi főtt-, ill. tengerisó volt. A Szovjet—Únió sótermelésének legfőbb torrásául sós tavai szolgálnak,

Észak—Oroszország sóbányái a leg—

régibbek és a déli terület sóforrásai- nak felfedezése előtt egyszersmind a legfontosabbak is voltak. A Szovjet- Únió legjelentősebb sótermelő területe—

a kitermelt só mennyisége és minősége alapján, valamint a sótclepek kedvez—") földrajzi fekvése folytán Ukrajnában.

a Donec-medencében (Bachmut, Szlov—

janszk) és Asztrachanyban fekszik, A Fekete-tenger és a,. Káspitó partján sós tavak és mocsarak szolgálnak a sótermelés forrásául, Orenburg kör- nyékén pedig a legfontosabb kősótele—

pek találhatók. A Kaukázusban és Szi—

bériában tavisó— és kősókitermelés egyaránt folyik (15. sz. tabla).

Átgondolva a Szovjet—Únió bányá-

szat-ának különböző művelési ágaival

kapcsolatban mondottakat, közös saját—

ságként a termelésnek visszaesést alig mutató, következetes fokozódása alla—

pítható meg (második grafikon), "Még:

azokban az esztendőkben is, amikor az általános gazdasági válság az egész világra bénítóan nehezedett ráta Szovx

_ 15. A Szovjet-Únió sótermelése.

Sótermelésaz

' Fontosabb sótermelő terület, sófaita

1913. ! 1921—2-2. ! 1922—23.

^1923—24. l924—"25. Will?—20.

évben

^{1000 tonnában}

Ebből :

Tengerisó... .. . 881 Kősó... ... 543

Főttsó .. 529

Krím-félsziget . . . 220 54 152 153

Asztrachany . . . ... . . . . 500 302 ' 338 322 306 396

Ural...,... ... 355 87 113 133 1176 217

Kazaksztán 40 22 41 30 90 32

Szibéria ... 25 9 35 39 69 53

Ukrajna . . . . 739 304 318 357 582 625

Egyéb... 74 39 80 134 166 147

Összesen . . . .. 1.953 817 1.077 1.168 ! 1.427 1.042

M

—

514 677 666 , 570 734

178 195 275 557 578

125 205 227 300 330

_ _ 1 9 2 9 2 1 0 0 - x A m á s T E R M E L É S I ? ! A A s z o w n ú m ú TE RM EL ÉS I- Z

S I É N ' ' * s z é n

mmVASÉRC

u v z n s v n s * u v m s t s

Ásváuvoua'ASVÁNYOLA'J

SO!SO !l!l^l!

_; 1—6.

szám

x

1—6. szám

jet-Únió a gazdasági élet nyomasztó

légkörétől látszólag érintetlenül, eél—

tudatos határozottsággal haladt tovább azon az úton, amelvet ötéves terveiben maga elé szabott. A Szovjet—Únió rá—

eszmélt elniaradottság'ára, a szinte pá- ratlan lehetőséggel: tz'irln'i'ának kihasz- nálatlanságára, termelni kezdett olyan ütemben, mely a birodalom békebeli teljesítményének két-háromszorosára, sőt többszörösére való emelkedését eredményezte. így év alatt annyit tel- jesített, amennyihez korábban talán egy évtized munkájára lett volnaszük- ség s mindezt azért, hogy szomszédait utolérje és túlszárnyalja, közgazdasá- g'ának egyszerűbb ag'árjelleg'éről a

1945

magasabbfokú ipari jelleg felé törjön.

A kitűzött cél érdekében végzett mun—

kájának a gazdasági élet egyetlen szektorában elért eredményeire io'ye- keztünk a fentiekben egy-egy fénysu—

gárral rávilágítani, amennyire az szűk keretek között és csak szórx anyosan

iendelkezésíinkre álló adatok segítü-

gével lehetséges volt. A vázolt fejlődés minden bizonnyal tovább folytatódott napjainkig is s bár annak számszerű eredményeit még nem ismerjük, de tudjuk, hogy e fejlődésnek most már a békés világban is tovább kell, foly——

tatódnia olyan irányban, hogy annak eredményei mind szélesebb körben álv—

dásosak legyenek.

Stealay Zoltán.

A Szoviet-Únió ipara.

A cári Oroszországnak az első világ háború előtti ipari helyzetét három, egymással szoros összefüggésben álló , körülmény jellemzi:

_l. a nagyarányú tőkebehozatal és en—

nek következtében az idegen tőke túl—

nyomó szerepe az iparban;

2. az ipari termelés és a niunkáslét—

szám gyors növekvése;

3. két előbbivel kapcsolatban a nagy—

üzemek túlnyomó jelentősége.

E megállapítások alátámasztására álljon itt néhány adat: '

Az, orosz részvénytársasa'lgok alaptő—

kéje 1895—ben 890 millió rubel Volt, 1913—ban 3.200 millió. A külföldi tőke 1897—ben 442 millió rubelt tett ki, 1914—

ben 2.125 milliót. Az 500 és annál több nmnkást foglalkoztató nagyiizemekben az ipari munkásság 540/o-a dolgozott.

Néhány iparág termelési értékének (Az 1887. és 1912. érve/c Irözötfí, emelkedé—

séről pedig az alábbi táblázat nyujt tájékoztatást: .

Termelési érték

az Index-

. 'm

Ipatág megnevezése 1887. 1912. 131865! ,;

, ; 100

evben, millió rubel

Bányászat . . . ,, S:") 520 (il 2

Fémipar 147 715 486

Faipar... 24 165 688 Vegyiipar . . . 43 218 507 Textilipar... 315 1.158 368 Élelmiszeripar . . . 306 1.35H 441

Az elkésett orosz _iobbágyfelszabadí- tás (1861) lehetetlenné tette hogy az imperializmus korszakában az

orosz

nagyhatalmu saját tőkéjére támasz—

kodva vegyen részt a nagyhatalmi ver—

senyben. Ezért a cári Oroszország po—

litikai okokból erőszakolta a tőkebeho—

zatalt és iparának minél gyorsabb fej—

lesztését. Ennek következtében az orosz ipar tőkében, szakemberekben és első—

rerndű fontosságú gépek szempontjából

a külíöldtől függött.

Smcializmus és hadikommunizmus.

Az a koncentrációs és centralizációs folyamat, mely a nyugati országokban hosszú évtizedek alatt teremtette meg"

a monopolisztikus jellegű nagyipart, Oroszországban úgyszólván le sem zaj- lott. A külföldről behozott tőke segit——

ségével az orosz ipar már eleve centra—

lizáltan alakult meg. Amiko " a szovjet—

kormány átvette a, hatalmat, úgylát—

szott. hogy az erősen központosított orosz ipart nem lesz nehéz a szocialista elméletnek megfelelően még jobban — százszázalékosan —— összpontosítani és

állami tulajdonba. venni.

A szovjet-kormány első intézkedései lassú átmenettel akarták a szocialista ipart megteremteni. Először csak az ogymillión felüli alaptőkével rendel—

kező vállalatok köztulajdonba vételét rendelték el és ezzel egyidejűleg az alaptőkére 'aló tekintet nélkül a bánya, vasút, gumi és faipari üzeme-

ket vették köztulajdonba.