A Szovjet-Únió kialakulása, államszervezete és alkotmánya

A Szovjet-Únió kialakulása, államszerve

és alkotmánya.

I. A korhadt cári rendszer felszámo—

lása Oroszországban annak a hosszú' es hősies küzdelemnek egyenes következ—

9 ménye volt, melyet a Szovjetúnió

_ Kommunista Pártja az új szocialista Oroszország megszületéséért folytatott.

* ,II. A tudományos szocializmuson

felépülő pártmozgalóm kezdeteit a mult Század nyolcvanas éveiben megalakult marxista köröktől és csoportoktól szá—

initja a hivatalos párttörte'netírás.

Ezek a kis forradalmi szellemi elcso—

* ' portok csakúgy tudtak hatékony erővé válni, hogy a tömegekkel, elsősorban az ipari mnnkásmozgalmak tömegei—

Vel' felvették a kapcsolatot és ezt a mozgalmat egy egységbe tudták össze—

— kovácsolni. Ez a fordulat Lenin ki-

emelkedő egyéniségének a hatására kö—

vetkezett be. Lenin fölismerte, hogy a Szoviet—Únió Kommunista Pártjának

sikere azon múlik, hogy sikerül-e egy olyan egységes és méreteiben annyira hatalmas tömegmozgalmat' megindí- tani, amely a cári rendszert politikai és gazdasági intézményeivel együtt el-

1 A Szovjet—Únió kialakulására és a Bolsevik Párt szerepére vonatkozólag A Szovjetúnió Kommunista (Bolsevik) Pártiának tortenete, Rö—

vid tanfolyam, Szerkesztette a Szovjet-Unio Kommunista Pártja Központi Bizottságának Kommissziója. Budapest, 1945. című munka tá—

ékoztat a hivatalos források közül. A Párt ideológiája W. l. Lenin.- Sámtliohe Werke, Einzige von Lenin—Institut in Moskau autori- aierte Ausgabe, Wien—Berlin, az egyes kötetek különböző évszámmal, címü hatalmas gyüjte- ményes munkából tanulmányozható. Rövid ma- gyarnyelvű összefoglalását Sztálin.- A leniniz- mus alapjai, A Szverdlovegyetemen 1924. ápri—

lis elején tartott előadások, Moszkva, 1944 című munkája nyujtja. Ennek Sztálin íontosahb be—

szédeivel és elméleti politikai iroda'mi mun—

kásságával kiegésmtett kadása A leninizmns kérdései. Budapest, 1945. címmel jelent meg.

A. szovjet közigazgatás kérdéseinek rövid össze- foglalását W A. Karpínszki: Hogyan kormá—

nyozzák a Szovjetországot, Budapest.1945 c.

munkája adja Az első alkotmány szöveg- kivonatait The Statesman's Year—Book Statis—

tieal and Historieal Annual of the States of the World for the Year 1936. és előző évfolyamokban, London, 1936. és előző évek, a Sztálin- alkotmány összefoglalását az 1943 as évfolyamban találja az olvasó. Ez utóbbinak teljes szövegét és Sztálin kommentárjuit :; Sztálin: A Szocialista Tanácsköztársaeágok Szövetségének alkotmány—

tervezetéről. A Szocialista Tanácsköztáráaságok

Szövetségének alkotmánya (alaptörvénye), Mosz—

kva. 1944 című munka adja magyar nyelven.

söpörni képes és az új , lágrend kialakulásának % '

gában hordja Az egység i mat természetesen állandó

zepette ment végbe és egysz síkon párhuzamosan folt a munkásmozga—lmakonggt,

lett küzdenie a kispal ' ri

lön-féle alaknlataival és félébb árnyalataivak más

ban a pártban a mensevikiek _ nil-ásával, a troek'ijisták ——b ha):

ták, cseportjaival, __ _ ', - antileninista áramlatokkel.

ségesítő küzdelem a dologsa:

mészetéből kifolyólag a szoci

radalom győzelme és a sZovaet á,

kialakulása után sem szűnt a gazdasági újjáépítés kérdése lett majdnem kizárólagosan ez vo

belpolitikai küzdelmek szintere. At

rizmns megdöntésére két irom a, háború szolgáltatott * alkalma, orosz—japán háború és az ; első Vll' háború. Az ezekhez kapcsolódó há 0

nagy forradalom ilyenformán a ne

csupán a Szovjet—Únió Bolsevik Pá te jának, de magának Oroszországnak történetében is kiemelkedő fent _ ságú. Bár az 1905. évi polgári-demolkr' tikus forradalom sikertelen volt, gis megteremtette a későbbi győzel

nélkülözhetetlen előfeltételei—t azáltal,

hogy Lenin ösztönzésére a Párta

proletár paraszttömegek támogat sui:

további harcai számára megszere Ugyancsak Lenin dönto befolyásána

hatására a párt a világháború ala

a II.. Internacionáléval ellentétben, r, gaszkodott a szocializmus és a nemzet—, köziség elveihez és ezekhez híven hátbatámadta a háborús cári

mányzatot. Az 1917—es, februári pol- gari—demokratikus forradalom ered

ményei azonban elsikkadtak anál

hogy bár a cári rendszert

végérvényesen megdönti: * *

mat, a polgári ideig—len

gadta kezébe és azt a

tására akarta felhasználni. Eze nel:

kor— *, *

i )

f _ , '

' 1—56. szam

1945 '

törekvéseknek vetett végett egycsa—

pásra az 1917. évi októberi szocialista forradalom, amely végül is a szovjet '

hatalom és a Szovjet-Únió kialakulá-

sára vezetett. Az új hatalom a ten- gernyi nehézség között sikeresen meg—- állta a helyét, minthogy a nép leg—

szélesebb rétegeire támaszkodott. A fiatal Vörös Hadsereg és a hadikom—

munizmus, amelyek az ország összes népi és gazdasági erőit az újabb ha—

borús erőfeszítések szolgálatába álli—

tották, kivívták a győzelmet a polgár——

háború és a külföldi katonai inter- venció fölött. Az ,,új gazdasági poli- tika" ezt. követő korszakában tett visz—

szakanyarodás a kapitalizmus felé, az ország gazdasági alapjainak megerő- sítése érdekében hozott rövidlejáratú engedmény volt esupán, amelyre azután az úgyszólván teljesen új és méreteiben hatalmas szocialista ipar felépülése és a mezőgazdaság kollek—

tivizálása következett. A Szovjet ha—

talom politikai megszilárdulása a kii- lönlegesen nagy nehézségek ellenére is aránylag gyorsan ment végbe és en—

nek következményeéként Nagy—Britan- nia, Franciaország, Japán és Oilasz—

ország a nagyhatalmak közül már 1924—ben felvették a diplomáciai kap—

esolatokat a Szovjet—Unióval.

III. A cári rendszer elsöprését elő.- idéző februári, forradalom a mi idő—

számításunk szerint 1917. máreius 12-én tört ki a Duma—államcsíny eredményeképen. Ennek következmé-

—- nye II. Miklós cár lemondása es Lvov herceg ideiglenes kornn'myának meg—

alakítása volt. A Lvov—kormány át—

alakítva sem tudott, megbirkózni a ne—

hézségekkel és csakhamar a Kerensky—

kabinetnek adta át a helyét. Rövide—

sem ez is az előbbi sorsára jutott, míg végül is 1917. november 7—en a petro—

grádi forradalmi—katonatanáes ragadta magához a hatalmat és azt másnap az Össz—orosz Szovjctek Kongresszu- sának kezébe tette le. Ez volt az ú. n.

októberi iorradalom az orosz naptár szerint. A csakhamar megalakult ideiglenes kormány a Népbiztosok Tanácsa nevet viselte és ez a Kon—

gresszus Végrehajtó Bizottságának

* ellenőrzése alatt állott, mely utóbbi—

nak tagjait három hónapra választot—

ták. A kormány, mely az államformá- ról és kormányzatról az alkotmányozó gyűléssel egyetértésben volt hivatva

dönteni, teljes egészében bolsevik kor—

mány volt és 19.18. január 3'11tő1 nyert végleges jelleget, székhelyét 1918, már—

eius 14—től Petrográdból Moszkvába tette át és első elnöke Lenin volt.

Alapvető intézkedései között minden földtulajdon és vagyon szocializálása (1917. december 10), az előző kormá—

nyok belföldi és külföldi kölesöneinek 1917. december hó ]—tőli semmissé nyil—

vánítása, a hajózási vállalatok, lna——

gánbanikokés a külkereskedelem álla—

mosítása (1918. február 10) voltak a legjelentősebbek.

IV. A szovjet—kormány a volt cári birodalom egész területére igényt tar- tott, bár a régi területből a forrada- lom és polgárháború zűrzavaros kor- szakában eleinte több állam vált ki;

éspedig Finnország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ge—

orgia, Örményország, Azerbajdzsán és, Ukrajna. Ezek közül a négy utóbbi csakhamar szovjetköztársasággá ala.- kult és csatlakozott a szovjetkormány működése folytán kialakuló Szocia—

lista Tanáesköztársaságok Uniója ljó—, ven ismertté vált szövetséges állam—

hoz. A Bajkál—tótól Vladivosztokig

terjedő terület Távolkeleti Demokrata

Köztársaság néven eleinte szintén kü- lön állammá alakult, de miután barát—

sági szerződést. kötött, csakhamar tel—

jesen beleolvadt az l'ínióba. Bokhará- ban .és Khivában is szovjet—kormá- nyok alakultak és ugyancsak barát—

sági szerződésre léptek az Unióval.

_A Szocialista Tanácsköztársaságok

Uniója jogilag 1.920. december 30—án

alakult meg, midőn a négy fő szovjet—

köztársaság. az Orosz (RSFRS), Uk—

rán (Ukrán, SSE),Fehérorosz (WRSSR) és Transkaukáznsi Szovjet Szocialista Köztársaságok képviselői Moszkvában szövet-ségi szerződést _írtak alá. mely a szövetségi alkotmányt is magába

foglalta. A szerződést az Unió Első

kongresszusa 1922, december 30—án fo—

gadta el és a második kongresszus ratifikálta 1924. január 31—én. Az Unió—

hoz 1924 februárjában az időközben

megalakult Özbég (Özbég SSR) és *

Turkmén (TSSR) köztársaság is esat—

lakozott, 1929. december 5—én pedig a Tadzsik (Tadzsik SSR) köztársaság

követte ezt a példát. Később a Trans—

kaukázusi Tanácsköztársaság három kisebb köztársaságra vált széjjel, a Grúz (Georgiai), Örmény és Azer-

'*'

b , erÉzoe l'_ , _ t

ágokraumne—lyek ettől kezd b 874th l'iminlt alkotmányozó

e szerepelnek .

Az 1936—es új alkotmány még két további alkotmányozó köztársaságkénl a Kazak és Kirgiz Tanácsköztársa- ságokat vette fel az Unió tagjai so' rába. A területi kialakulás azonban ezzel még mindig nem volt lezártnak tekinthető, minthogy 1939 szeptembere—

ben a. Szovjetkormány elhatározta.

hogy Nyugat-Ukrajna és Nyugat—

Fehéroroszország lakóinak életét és va-

gyonát oltalmába veszi. Ezeket a te—

rületeket később az Ukrán es a Fe—

hérorosz köztársaságokba be is kebe- lezték, minthogy ezek a két köztársa- ságot alkotó terület részei voltak a multban is addig..míg Lengyelország 1920-ban meg nem szállta őket. To—

vábbi területi változás az Unióban

azáltal állt elő, hogy az 'l940. március 31-én Finnország által átengedett terü- let a, Karéliai Autonóm Szovjetköztár—

sasághoz lett csatolva. és a (két terület együtt mint 12. Karélo—Finn Szocialista Tanácsköztársaság alakult teljesjogú szövetségi állammá. l940, augusztus '2—án a. korábbi Moldvui AnlonómSzov—

jetköztársaság és Szovjet-Beoszarábia nagyobbik részéből mint az Únió 13.

tagja, a Moldvai 'Szoeialistu Szovjet- köztársaság alakult meg. A hosszura—

biai Khotin, Akkermann és Izmaila ke- rületek Észak—Bukovim'lval együtt az Ukrán köztársaságba. lettek bekebe' lezve. 1940. augusztus 30-án Észtország, Litvánia és Lettország is Szocialista,

*Tanáesköztársaságokká alakultak és csatlakoztak a Szovjet—Únióhoz. Ezáltal az alkotmányozó Ivöafársaságok számu lő—m emelkedett.

V. A forradalom eredményeként ki- alakult szovjethatalom— első alkotmá- nyát az Összorosz szovjetek 5 kon—

gresszusa állapította meg 1918. július 10-én, ez azonban nem volt, végleges,

minthogy a későbbi'kongresszusok bő—

" vítéseket es változtatásokat eszközöl—

tek rajta az 1920 decemberéig terjedő

időpontban, A második alkotmány a

szövetségi szerződéssel együtt jött létre és tulajdonképen az előbbinek egyenes folytatása és továbbfejlesztése, úgy—

hogy a két alkotmány tulajdonképen egynek tekinthető. Ez az— első, illetőleg második alkotmány nem fogadta el az államhatalom hármas megmselásának közt , saságok

lee lék-x ap _

1 azgatáSifés bíró / séges Szovjetek Kongres

tette le. Ez a szerv két km fa

és évente háromszor ülésezett;

kamara a Szövetségi Tan" _ lyet 'a proporeionális kepem l ján az alkotmányozó köztársas

választottak, a másik a Nemzetiee

Tanácsa, mel be minden el

és autonóm köztársaság á—E minden autonóm terület 1 küldött. A kongresszus tag 1113 1935-ben a Szövetségi,

607, a Nemzetiségek Tanácsában _ volt. 'l'örvényhozási ügyek ez mi _ kamara határozata, volt szükség

folyó ügyekkel a kongresszus; Alan, ' Bizottsága, foglalkozott,__ melynek tagja; volt._A tagok közül Simli—et ak kamarából, a fennmaradó kilencet— % dig közös ülésben választották. i

Az Únió mrmányzata a, SzövetSé Központi Végrehajtó Bizottság rési Népbiztosok Szövetségi 'llanáesa közö'_

oszlott meg'. Az előbbit :; kongresszus választotta, az utóbbit pedig :; Szövet—

ségi Központi Végrehajtó Bizottság, nevezte ki. A Népbiztosos Szövetségi

Tanácsa, vagy a tulajdonkt lxii szov-f

jetkorinány alárendelt törvenyhozóv és végrehajtó szerv, melynek határozata a Szövetségi Központi Végrehajtó Bi—

zottság Elnöksége vizsgálta felül. A, Központi Végrehajtó Bizottság és a Kongresszus ülései közötti időszakban ugyanezt a szervet illette meg a szuve— _,

rénitás. Ennek értelmében _az Elnök

ség széles skálájú jogokkal rendelke zett. többek között a diplomáciai ügyek intézése, politikai egyéb szerződé—

sek kötése, az Únió külső határainak ,, _

megváltoztatása, a háború és béke kér—

déseiben valo ihatározás, továbbá :,l'

nemzetközi ' szerződések ratifikálása * tartozott jogkörébe. A Népbizto ok Szövetségi Tanácsa, a teljes közpon 1',

Végrehajtó Bizottságnak és a" Kon—- gressznsnak volt felelős, amelyekhez ; az egyes népbiztosságok jelentésein túl / egyetemes jelentést is tartozott be—

nyujtani. A Népbiztosok? Tanácsának , összetétele 1935—ben 1 elnök, 4 alelnök, 16 tag és 1 tanácsadó tag, az Unió ál—

lamügyés'zének személyében. x Felügyeleti, hatáskörrel

Munkások és

Hill—ig ( a,

Parasztok Felügyel '

szerve működött. Ettől kezdveennu _ helyébe két bizottság lépett. Az e kyil

1—6. szám

a Szovjet Ellenőrző Bizottság, mely a Népbiztosok 'llanáesz'inak 'ranyita—ia, alatt állt, a nn'isik a Part l'lllens'it'ző Bizottság,, amely 11 Kommunista Párt Központi Bizottsága irz'myih'isa alatt működött. Az 1917-ben felallitott es gazdasi'lgi íigyekhen kompetens Leg—

felsőbb Gazdasági [l'zinaes tölrl'iszöria'itv szervezes után 1932-ben vegieg meg- szünt, minthogy hataskör'it teljesen az eleinte vele konknrralo Állami 'l'erv—

bizottsag vette úl. Ez utobbit l'J'ZJ—hen allitott-ak fel. %

A szovetsegi tag-allamok mámint/yi,- /.'(':vn,e/r sujú/ Mil/ön ull.-o!nuínyu volt es 'an, melyeknek niintajanl az Orosz Szocialista Szovjet Köztfirsasag alkot—

mánya szolgalt, Ennek ertelinélnni a tagallamoknak sajat Kongresszusa,sa- jat, Központi Vi'igrelmjló Bizottsága és xNóphiztostanz'n-su van. A uziix'etsegi es

]

tagalliaini hatáskör megosztasa eelja—

liól egyes teendők :! szovetsegi kor- many kizín'olagos hznt-is'kört'hlw tartozv nak, inasok mind a szovetsegi kor—

mmm, min-.l az egyes közn'n'sascigok l-iornn'myait megilletik, ismet inasok tsak a köztín'sasíigok kizarolagos ha- táskörébe tartoznak,

VI. Az el.—ő és második allmtnniny szövege a Kommunislu I'áv'ío! ;]?Hl emliti, pedig ennek szerepe az allane életben döntő fontosságú. A nm terü—

leti beosztasu n'iegt'elel az allam terü—

leti beosztásímak. A ln'irttagok helyi konfereneiz'ija a tartományi gyűlésekre kiild képviselőket. ezek penig az Unió pártkongressznsa'a. Az utóbbi a Part legfőbb szerve, A rendes kongresszus csak három, évben egyszer ül ii.—sze es ez választja mega Part központi vegre—

hajtó bizottsa'igait, a Partew'llei'iőrző Bi—

zottságot es a, Központi Felügyelő Bi—

zottságot. A Párt központi vegi-elnijtó hizottsúgr nógyhóiiiaponkint legalább egy teljes ülést tart. A Folyó ügyek- kel az altala vz'ilaszlott öttagú 'l'itkár- ság foglalkozik. akik közül a főtitkárt illeti meg a, vezetes. Ez utóbbi tekint- hető az egesz Konnnnnista, Pr'n'l ira—

nyítójz'uiak. A Központi Xl'egrehajtó Bi—

zottság albizottságolmt, úgyntwezett't húrokat is választ a partinnnka egyes fontosabb teendőinek ellatz'isara, pl, a politikai ügyek a Polit—Biiro, a szerve- zési ügyek az ()rg—Biiro hatáskörébe tartoznak, ez utóbbiak mind a fenti bizottság ellenőrzése alatt dolgoznak.

5

inet tiikr

1945

A, helyi '.nlniinisztráeió ;: hellyi szov—s jetek által történik, _de mindenütt van , egy kommunista csoport is, i'nelynekw titkársága. ellenőrző tew'kenységot fejt ki felettük a felettes núrthatósagok utasításai alapján. Minden gyarban, kolehozhan van egy kon'nnnnista. sejt, amely az igazgatást ellenőrzi ésa Párt szerveivel az összeköttetést l'z'vnntartja.

így a párttagok az államélet gé—

pezetének minden ágában elhelyez—

kedve, azt a pártfőtitkár ira'n'jitasá—

nak megfelelő irányba terelik, Ez az.

amit "altalanos pal-[vonal'knak nevez—

nek. _

Az első és második alkotnn'nly azúj—

sziilott m'oletz'trdiktatúra harcos szelle- om: vissza. bar az utóbbiban ezen a teren már jelentős enyhiiles tapasztalhato. Iwglmtarozottabban a válasz/Újat; mutatja ezt,,ininthogy a 'áiasztasnak nenit-sak a közvetett l'mt mája. de a kepviseleti rendszer arány—

talansága is egyaránt ;] preietariz'xtus diktatúrf'ijanak ;ilatamasztasat szol- galtak. A 'alawztíis la'—ztelenielessel történt es ;: iPl'lllei'i es termelesi egy—w segekre alapozva közvetett volt, A,:

egyenlőség elvet is a proletariatus ja- 'ara, nn'nlmntotta, ugyanis ;; varom körzetekben 23.001), a falusi körzetek—

ben 125000 választó után *álasztottak egy Mmmm, ). polgarjogekat az első és mase-lik szöveisegi alkotnian'f neni kodil'ik'Fta, hanem az egyes köz—

tz'tl'sas'úgok .xlkoimanyara, birta ezt.

Ezek altalaban a kiemelkedő helyzetű Orosz Szoeialista 'l'anaeskíiztúrsaság alkotim'myút vettek alapul. amely le szögezi, hogy a Köztársaság a'rlolgozó 'önngek szomáli; kozossege. A lelki—

isnieieti, velemeny. sajtó— (w, gyiilekeu 'A'-si szabadságokat ennek a ldiztarsa—

sa'tgnak allmtznz'im'u l'iiztosi'ja_ A for—

radalom eredmenWinek Ji'legvetlése eelw jz'ibol általinos vetlkc'itelezetiseg ar;

l'enn minden állampolgárra zeuvtx ::

fegyveres szolgálat, megis eszik ;: dol—

gozó osztályok szánn'n'a van fenntartva.

A hadsereg és tengert'eszet tagjait, beleértve a paranesnokokat is, ugyan—

ezek a jogok illetik meg, Jogaiklól meg Vannak, fosztva, a, prol'itl'n'n es megerdemeleilen nyereségből elők, szerzetesek és papok, a ko "zihhi rend—

őrség és titkos szolgalat tagjai, a ko—

rabbi uralkodócsalád tagjai, hülyék.

elmebetegek és hiintetőítélettel politi—

kai jogaik elvesztésére itélt szemelyek.

; asztóiog bevezet-ágát. 1936. december , 8; Kongressms elfogadta a bi—

, munkáíánuk eredményeképen

* _ ) tu, új alkotmányt, amely

rgsíztálmealkotmánf" néven ismeretes

fazótagAz új alkotmány; elfogadja, az

állaMhatalom Ma'-mas megoszf'ásánah

avét és legfelsőbb törvényhozó szerv—

, kó tf a Szovjet—Úúó Legfelsőbb Taná- eSált. állítjaffel. Ezkét egyenlőjogú ka- , mal-ából áll; melyet négy évre válasz-

_ tanuk. *Az egyik a Szöveteégi Tanács, u

m , a Nemzetieé'gek Tanácsa. Az előbbit VV' esztókerületenkint választ—

áák minden 300 ezer lakos ulán egy küldöttetfszámítva. Az utóbbit képvi—

,selet-i ala—poll választják." mégpedig minden szövetségi köztársaság után 25, minden autonóm köztársaság után 11, az.—autonóm terült-tek mindegyike után öl; és minden nen—nzetikörlet után egy

tagot. Az új "alkotmány leszögezi a végrehajtó hatalom szervének, ;; Nép--

biztosok Tanácsának jógait és az egyes népbiztosságok számát is. Meg kell jex g'yeznünk azonban, hogy az alkotmány életbelépése óta úgy a szövetségi, mint a ——köztársasági népbiztosok _ számában további változások álltak már be.

Ugyanez a helyzet a Szovjet—Unió te-

— rületi beosztását illetőleg, melyef az új alkotmány szintén megállapított. Az

Unió ugyanis főleg a dinamikus gaz—

dasági fejlődés. következtében az ál—

landó haladás állapotában van, melyet ,

az állami, szervezet:

maga részéről követm.

A legfelsőbb bírói szem; a Szövetség is kénytelen a

, ( Legfelső Bírósága, melyet az Únió Leg- felsőbb Tanáesa választ öt évre. Elén az államügyész áll, akit ugyanez :;

szerv—hét évre nevez ki. A három kü- lönleges bíróság tagjaii. a katonai,

vasúti és Víziszállítási bíróságot, szin—

, tén a Legfelsőbb Tanár-s választja. A (bíróságok általában Választott. jelle—

gűek és nemesek a nép ülnökei'-_ de 9;

népbírőkat is a népből választják. A

szakszerűség felett egy háromtagú

kollégium őrködik, melynek azonban

szintén lehetnek laikus tagjai./A nép—

' bíróságok felett a— területek, üartomá—

nyak, körzetek és autonóm köztámüá- *

gok bíróságai állanak, amelyek általá—

[II k. Ezek felett a közeg"

Sá ok és a Legfelsőbb Szil

szabályokat egy 1938—es terv

mazza. f

Az uj választójog az által! _ lő, közvetlen és titkos.;sz'e * zeti be; A választójog m 11 évet betöltött állampolgá , bármiféle különbeé'gre való' nélkül, vagyoni helyzeti—4, 15

' multjál is beleőrfve, csak .'

geket és a, polgá'rjogaktól bu-

tel megfosztottakat véve ki. A

kotmány tehát, ;; ,kOrágbbival' ;

telíes egyenlőség álláspont]

'kedik. A Vörös Hadsereg-

tengerészet tagjait ugyen e, lek, mellett illeti meg az aktiv, '

szív választójcg. Ez a, Választéj ;; '

ban Sztálin szerint távolról sem' jel nt

*,,jobbratolódásl",1 mert ezáltal, (hogy az alkotmány a Kmnmunistá l'árt v

'.fető helyzetét inté—x'ményeseu les'lógezl, , a proletariátus diküatúrája továbbra

is fennáll. Az alkotmány szövege sze-_

rint ugyanis a Szovjet-Únióban ae * egyetlen törvényes párt a Kommunista

Párt. Aki ennek nem tartozik kötelé—

kébe, mint nem-tag államnolgár tekin- tetik.

A Szovjet-Únió Kommunista (Belse—

vik) Pártjának számbeli növekedéséről—

a Párt alábbi összeállítású tájékoz- _,

* latnak:2 _ '

A tag- Össze—-

ielöltek _sen,

ezrekben

4907 május ... 1504) körüli — 1917 Nilus—aug. . 2455) "

1918 március ... , 270, "

1019 március ... e; _a _ —

1920 március ...

1921 március ... ' 1922 március ...

1923 április . . ...

1924 május

1925 december. . . . 1927 december. . . . 1930 iűniIJS'...

1984lanuár . ...

1939 március ... __

* Sztálin id, m., az;;alkotmz'my'ról;

! 19345 az , adatokat a Szovjet—, ó ' mnnista ( olsevik) Partiának története mi

tartalmazza, az 1939-es adatok a XVIII. párt- kongresszus adatai.

1—6. szám

Minden polgár számára biztosítja az új alkotmány a vallásszabadság—ot, valamint a vallásellenes propaganda szabadságát. Biztosítja tovább:—'. a szó- lás—, sajtó— és gyülekezési szabadságon kívül a társadalmi szervezetekbe való tömörülés jog'iit a polgárok személyé—

nek és lakásának sérthetetlenségét, a levéltitok sérthetetlenségét és a szo-- cialista magatartásuk miatt üldözött külföldieknek a menedékjogot Ugyan akkor a következő kötelessége/ce; rója az állampolgárokra: a törvények és a munkafegyelem betartása, a társa dalmi kötelezettségek és a szocialista együttélés szabályainak betartása,, ..a, szocialista tulajdon megóvása és aszo—

cialista haza megvédése. A formális jogokon túlmenőleg a kormánynak al- kotmányos kötelessége a polgárjogok érvényesítését a megfelelő eszközök rendelkezésére bocsátásával is előmoz—

dítani és minél szélesebb körben érvé- nyesíteni.

Az új alkotmány leszögezi az ötéves tervek következményexéni kialakult gazdasági rendszer eredményeit és megállapítja, hogy a szovjet—rendszer gazdasági alapja :L szocialista gazdál- kodás és a termelő eszközök szocialista , tulajdonba vétele, az egyik ember a , másik általi kiaknázásának eltörlése, az ,,aki nem dolgozik, ne is egyék" elv szerint. A szocialista tulajdonnak két formája van, az állami tulajdon és a szövetkezeti vagy kollektív tulajdon.

Az előbbi kategóriába tartoznak a föl—

dek, bányák, vizek, erdők malmok,

gyárak, vasutakvízi és légi közlekedés.

bankok, közlekedési eszközök és állami gazdaságok (Sovehozok) gép- és trak—

torállomások, városi vállalatok, nagyobb városi és ipartelepi lakóházakAmáso—

dik csoportba tartoznak a kollektiv far—

mok (Kolehozok). Az ezekbe tartozó farmerek számára a föld használata örökre biztosítva van, kivéve, ha azt nem *a törvényekkel egyetértésben használják. A kollektív farmerek jo-

*gosultak a kolehozból kilépni, de ez

1945

esetben bérmunkát nem vehetnek , igénybe. Joguk van továbbá a házuk körüli földeket kizárólag saját cél- jaikra felhasználni

Tovabbi újítása a ,,Sztálin-alkot—

mány"-nak az előző alkotmányokkal szemben, hogy a munkából és megta—

karításból eredő magántulajdont, "to—

vábbá a lakóházat és lakást és háztar—

tási eszközöket, bútorokat és egyéni használatra szóló tárgyakat törvényi—

leg védi és rájuk az öröklési jogot is biztosítja. Ugyancsak megillet minden állampolgárt bármely különbségrevaló tekintet nélkül a munkához, pihenés—

hez, neveléshez, öregkori és betegségi eltartáshox', való jog, a közvetlen vagy közvetett privilégiumok felállítása pe—

dig büntetendő cselekmény.

VIII.. Az új állományon a háború alatt egy fontos külpolitikai és egy hasonlóan fontos belpolitikai jelentőségű refor—

mot hajtottak végre Éspedig megad—

ták az összes alkotmányozó köztársasá- goknak az onálló külképviseletek kül—

désének és fogadásának a jogát, to—

vábbá ugyancsak mind a 16 alkotmá—

nyozó köztársaság jogot nyert önálló hadügyi népbiztosság és önálló hadse—

reg felállítására. A háborús erőössz- pontosítás folytán természetesen ezek a reformok egyelőre nem voltak még megvalósíthatók, de a békeállapotra való teljes áttérés után ennek bizo—

nyara semmi akadálya nem lesz

lX. A korábbi és az új alkotmány összevetése annak a történelmi jelentő- ségű válto.ásnak hü vetülete, amely a lxetttő köze cső időszakban a Szovjet—

Únióban lefolyt. Az Unió ez alatt az idő alatt a szocialista építő munkában oly nagy eredményeket ért el, hogy most már a szocialista társadalomépi—

tés befejező szakaszába és a kommu- nista társadalom megvalósításának kezdő stádiumába lép át ezáltal, mely- ben a vezérlő elv a ,,mindenkitől ké- pessége szerint, mindenkinek szükség—

letei szerint" lesz.

Horváth Róbert dr.