• Nem Talált Eredményt

A Szovjet-Únió külkereskedelmi forgalma

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Szovjet-Únió külkereskedelmi forgalma"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

1—6. szám

80 Hű,,

A Szoviet-Únió külkereskedelmi forgalma.

A, Szovjet—Únió külkereskedelmi for- galmáról szólva önként kínálkozik, hogy azt a világforgalom keretébe be—

állít-va vizsgáljuk: az ország területe, népessége,l világrészek területét, lélek—

számát mulja felül. A világ külkeres- kedelmi forgalmának lebonyolítására szolgáló 1329 millió km2—nyí száraz—

földi fcliiletből, amely 211 milliárd főre becsülhető népességet tartott el 1937—ben (1.1. a) és 1. b) sz. tábla),i csak- nem egyhatodrész, 212 millió km2 ju-

tott Oroszországra, 169 millió lélekkel,

a világ népességének csaknem egytizen—

kettedével, E méreteivel a Szovjet-Únió nemcsak az aránylag kis Ansztráliánál és Polinéziánál nagyobb és népesebb, hanem külön—külön Észak— és Latin—

Amerikánál is, azonfelül területben maradék-Európát, népességben Afrikát haladja meg. így csak Ázsia az a világ—

rész, amely mind terület, mind lélek- szám tekintetében felette áll, bár jelen—

tős fölény a 'l'anáesköztársaság Únió—

jával szemben ez esetben is csak a lakosok szánm tekintetében mutat—

kozik.

E hatalmas méretek mellett szinte eltörpülnek azok az eredmények, ame- lyek a, Szovjet—Únió külkereskedelmi forgalmát jellemzik. A világbehozatal 1928. évi 601 milliárd ,,ú'j" aranydollá—

ros értékéből Oroszország 831 millióval, l'4%—kal részesedett, s még ez az ala- csony részesedési arányszám is leszállt a második világháborút megelőző évek—

ben 0'9—1'10/o—ra. Alig valamivel na—

gyobb mértékben részesedik az utolsó években a világkivitel kialakításában, amely 1928—ban 552 milliárd ,,új" arany—

dollárt tett: az 1928. évi 1'3%—os része—

sedés a későbbi években l'2m1'70/o kö—

zött mozgott.

Természetes ezekután, hogy akis for—

galmat lebonyolító nagyszámú népes—

ségből egy-egy főre aránylag alacsony áruérték jut. így, amíg 1937—ben a világ egy—egy lakosa a behozatalban 13'3

aranydollárral, a kivitelben 120, az

összes forgalomban tehát 253 arany- dollárral részesedett, addig Oroszor—

1 A. rendelkezésre álló legújabb adatok sze—

rint a világ népessége 1939—ben 2-2 milliárd főre, a Szovjet-Únió ugyanez évben 172 millió főre tehető. A világ 1939_ évi külkereskedelmi l'orgnlmnről még nincs összefoglaló adat.

szágban egy—egy főre a behozatalbólr

csak 15, a kivitelből 20, az összes for-

galomból 3'5 aranydollár jutott.

Ezeknek az arányszámoknak meg— , állapítasakor figyelembe kell azonban venni, hogy kialakulásuk az egyes or—

szágokban a ható tényezők különböző összetételén alapszik. Alacsonyvak ezek a viszonyszámok Kínában és Indiában, ahol a, nagy lélekszám elmaradt gazda—

sági kultúrával, s így csekély terme- léssel és alacsony vásárlóerővel páro- sul. Legmagasabb ellenben a világré- szek közül _ egységként fogva fel azo—

kat —— Ausztráliában (az összforgalom—

nál 162'7 aranydollár), ahol a. kis ská—

lájú, de nagy exportfeleslegeket ter—

melő gazdasági monoknltúra nagy—

mennyiségű külföldi származású nyers—

anyag és iparcikk vásárlását teszi szükségessé, s egyszersmind lehetsé- gessé. A Tanácsköztársaságok Úniójá—

ban pedig a nagy lélekszámhoz az or-

szág szinte mérhetetlen gazdagságú természeti kincsei, s az ezeket egyre jobban kiaknázó tervszerű gazdálko—

dás csatlakoznak, minek következtében

normális viszonyok között a szükség—

let külföldi áruk iránt a minimumra zsugorodik össze, s így a kivitel is fe—

leslegessé válhatik. A külkereskedelem aránylag csekély méreteit tehát az in—

dokolja, hogy az ország sajíát erejéből képes önmagát ellátni.

Addig azonban, amíg a Szovjet—Únió idáig felemelkedett, súlyos, áldozatos munkát kellett elvégezni. ,,A multtól egy technikailag visszamaradt, elsze- gényedett és romokban fekvő országot örököltünk. Ország, amelyet romba döntött a négyéves imperialista, majd a hároméves polgárháború, ország félig iskolázott népességgel, alacsony tech—v nikai színvonallal, elszigetelt ipari oázisokkal, amelyek elvesztek a parán'Éi paresztbirtokok sarában: ilyen volt a multtól örökölt ország. A feladat ez volt: átvinni ezt az országot a közép—

kori sötétségből a modern ipar és me—

ehanizált mezőgazdaság színvonalára"

_ jellemezte Sztálin a 20-as évek ele—

jén fennállott oroszországi viszonyo—

kat.

A feladat megoldásához hatásos esz—

közt nyujtott a külkereskedelem állami

(2)

'A nemzetek szövetsége .,Le rúseuu (ln rmnmeree mondial" e_ kiadványának (Genf, 1942.) 20. és 21 lapján közölt táblázatok alap—

ján. 'A táblázatok adatait g'ondOS módszertani megfontolások alapján az egyes országok kivi—

leli adatainak kiigazítása. rektit'ikálása útján állapítja meg a kiadvány: a,) az adatok a tulajdonképeni (speciális) Forgalomban, aztor—

monopóliumké-nt való megszervezése.

Áru az országhatárt csak a Külkeres—

kedelmi BiztoSság által kibocsátott en—

gedély felmutatása után lépheti át, a Biztosság Viszont a, gazdasági kor- mányzat által megállapított terv sze—

rint jár el. Magát a külkereskedelmi ügyletet az Únió külföldön működő ke- reskedelmi delegációi kötik meg,sezek

ellenőrzik lebonyolítását is, amit a ki—

viteli és beviteli szövetkezetek hajta—

nak végre,

*

1—6. szám 8l 1945)

1. a). A világ árubevitele.1

Terü— NéPes- B e v i t e 1 * .""

rnllltió lágil- Világrész millió dollárban ?g-ban

: en ..

km millió fő 1928 1935 ! 19á7 t 1938 1928 1935 1937 1938 %?

6-2 411-9 Európa (Orosz— " , —

ország nélkül) . 32.356 11.648 15.190 13.681 53-59 55-41 53-9 556 36-9

212 169—0 Szocialista Ta— —

nácsközgársa-

ságok Uniója 831 210 256 268 14 1'0 09 l'! 15

260 nos-5 Ázsm (Orosz- '

ország nélkül) . 8.190 2.987 3.895 3.360 13—6' 14-2 13-8 13-7 35'1 30-3 154'2 Afrika .. ... 2.734 1.373 1.717 1.566 4-5 6-5 6-1 64 111 19-7 14343 Észak-Amerika . 9.806 2.848 4.303 3.011 16-3 13-5 15-3 122 30-0 21-0 128—2 Latin—Amerika . 4.605 1.417 2.040 1.925 7—7 6-7 7-3 7-8 15!) 8-5 10—2 Oteánia ... l.558 559 770 772 2—6 2—7 "2-7 3-2 75'5

]32-9 27254. Világbehozatal _

összesen . . 60.080.21.042 28.171 24.583 1000 1000 1000 1000 1333

1. b). A világ árukivitele.'

93 . _ , _ ' .

Terígt- 1'évi7 . K 1 V , t e 1 főre eso

lett míg;- világrész millió dollárban "xx—ban [Égi—til,

részesedés %—ban 1028 I 1935 1937 1938 1928 _ 1935 1937 1938 ligát"

4-7 19-4 Európa (Orosz—

ország nélkül) . 25.633 9.056 ll.582 10.478 464 47-6 45-6 47—8 28-1

160 80 Szocialista Ta— , '

nácsköztársa- -

ságok Uniója 699 326 335 257 1—3 1—7 16 1.2 20

19-5 (2-1 Ázsia (Orosz—

ország nélkül) . 8.509 3.004 4.285 3.337 ]5-5 15-8 16-8 15-2 38-7 22-8 72 Afrika . . . 2.210 1.022 1.337 1.021 4-0 5-4 5-3 4-7 ,/ 8—7 14'8 6-8 Észak-Amerika . 11.206 3.092 4.396 4.027 202 103 17-3 18-4 306 15-8 6-0 Latin-Amerika . 5.391 1.871 2.585 2.021 9—7 '9-8 10-2 9-2 20-2 6-4 05 Óceánia ... 1.574! 654 889 77( 2-9 3-4 3-5 3-5 87—2

100-0 IOO-O Világkivitel

összesen . . 55.222 19.025 25.409 21.917 1000 1000 1000 1000 120

szúghatáron kialakult cili, ill. fob. értékek;

b) az eredményekben nem foglaltatnak a hajók ellátmányát tevő áruk (főként fűtőanyag), a tengeri halászatból eredő forgalom, valamint ;.

nemesfémforgalom. —— Az értékek az 1934. év;, tehát a leértékelt ..új" aranydollárhan vannak kifejezve (1 dollár : 0-82867 g színarany, a ,,rógi"

aranydollár 12 160468 g színarany),

Az a terhes Örökség, amelyet a Szoyjetek Úniója átvett, indokolja, hogy időbeli vizsgálatunk kezdőpont- jában, a 20—as évek elején ;; külkeres—

kedelmi forgalom mondhatni egy—

irányú volt, jóformán csak bevitelből állott, melynek értéke 1921—ben mint—

egy 15%-át tette a cári rezsim utolsó békeéve, az 1913—as év forgalmának. A kivitel ugyanakkor nem sokkal haladta meg az 1913. évi exmrt lo/u—át, Ennek eredménye a külkereskedelmi mérleg rendkívül erős, 835 millió rubeles pasz—

_ (a'

K

főre eső

1937.év' ' ' ——

bevitel _

(3)

_ 1—6. szám _ ' 82 l945

2. A Szocialista .Tanáosköztársasúgok Uniója külkereskedelmi forgalmának , wfőbb eredményei az 1913., 1921—1938. években, millió rubelben.1

' Az arany— és czüstrudak és —érmék for—

galma nélkü]. —- A nyersplatina-kivitel adatai

—- az 1927/28. és 1928/29. költségvetési évi' for—

galom eredményeinek kivételével _- nem fog- laltatnak a táblázatban —— Az 1935. és korábbi

' Bevitel Kivitel ' Összes Beviteli ("')' Bevitel Kivitel Ösgms

' forgalom vagy forgalom

— kiviteli (a) M_______m m

millió rubelben "mm" indexszáma (1930 a 100)

6.022-4 6.658'2 12.680'6 635'8 129-9 146—7 ]38-3 l92l.2,3 . . . . 923-0 884 l,.Oll'4 —— 834'6 19'9 1-95 10—9 1922.2,3 . . . . 1.181'7 3574 1.539] 824'3 25'5 7'9 16 7

19232,3 . . . . 6272 9548 1.582-0 327—6 13-5 210 17H?

1924.3 ... l.l38-8 1.476-1 2.6]4'9 (jr— 337'3 24'6 32-5 28 5 1925. ... 3.620'9 266194 6.285'3 ——- 956'5 78-1 58-7 63'4 1926 ... 3.016'5 3.173-7 6.190'2 r 157'2 65-0 1599 67-55 1927. ... 3.320'5 3.267—0 6.587'5 —-—— 535 7145 720 71'8

1928. ... 4.17 6 3.5] 8-9 7.693'5 655-7 900 77-5 83'8

1929. ... 3.857'2 4.045-8 7.903'0 * * ISS-fi 83-2 89-1 861 1930. ... 4.637'7 4.539-3 9.177'0 —— 98-4 100-0 100-0 1000 1931. ... 4.840-0 3.553-1 8.393'] —— l.286-9 104'4 78-3 914 1932. ... 3.083'7 2.518—2 5.601-9 —— 5655 66—55 55-5 (il—0 19334 ... 1.525'2 , 2.167—5 3.692'7 __, 642-3 32-9 477 40'3

' 1934. . . . 1.018-0 1.832-4 2.850'4 —4— 814-4 220 40-4 31'2

%x , 1935. ... 1.057 2 1.609-3 2.666'5 552-l 22-8 355 291

1936. . 1.352'5 1.359] 2.711-() ' 6-6 293 29—9 295

1937. ... l .-34] 3 1.728'6 3.069-9 —v— 387-3 289 38'1 33-5

1938. ... 1.422- () 1.331—0 2.753'0 91—0 307 293 30-0

adatai 1 légi (llRUYIUllel—4-38 új rubel pari—

táson ui mbelrv számíttatiak át

? Az éhinség enyhítésére behozott külde—

mények nélkül. Csak az európai határokon le—

bonyolódott forgalom.

évek eredetileg régi aranyrubelben kifejezett 3 1913, évi, árakkal számítva.

sziv egyenlege.1 Az 1922. év már jelen- fejlődése nem ennyire egyenletes:

[ J') . . l ) ' n )-

tekenyen fokozta a k1v1telt, de a be— ússzaesesek valtakoznak lokemszeru

hozatal emelkedése következtében a mérleg passzivitása alig maradt el az előző évi mögött, még mindig 824 mil—

lió rubel volt. Pedig az ország talpra- állítása érdekében a behozatalt nemcsak fenntartani hanem emelni is kellett.

Ehhez azonban külföldi fizetőeszközök megszerzése volt szükséges; tehát első—

sorban a kivitelt is fokozni kellett. A 2. sz. tábla számsora világosan kiraj zolja ,az exportfokozó tevékenység eredményét: fáradságos munkával, ma—

gasabb igényeket háttérbe szorító ta- karékossággal egyenes út vezet az 1930.

évi kiviteli csúcsig, ahol 45 milliárd rubeles értékkel kulminált! Al bevitel

1Az éhinség egyhitésére bevitt küldemé—

nyeknek a kereskedelmi mérlegbe fel nem vett értéke 1921-ben 20 millió régi aranyrubclt (43 ezer tonna mennyiségben), 1922—ben 183-8 millió (639 ezer t) és 1923-ban 344 millió régi arany- rnbelt (56 ezer t) tett.

! Hangsúlyozni kell e helyen, hogy a 2. sz.

tábla 3. jegyzete értelmében az 1921—1924_ évi külkereskedelmi mérleg az 1913. évi, nem pedig

előretörésekkel, hogy 1931—ben 48 mil—i liárd rubeles nívón maximumát érje el.

Közben a beviteli visszaesés éveiben a kereskedelmi mérleg aktív egyenlegek—

kel zárult. Ezek az évek már az 1928/32.

évek, vagyis az első ötéves terv idő-v szakába esnek. Ebben az időszakban gondoskodott a Szovjet—Únió a nehéz—

ipar kiépítéséhez szükséges gépi fel—

szerelés külföldi beszerzéséről. Ez atö—

rckvés volt a hajtómotor, amely a kül—

kereskedelmi forgalmat mindkét, de főleg a, beviteli oldalon magasba len—

dítette. A.kivitel lendülete már nem volt. ilyen erős, s így ezeket az éveket erős iliérlegpasszívumok jellemzik, me- lyek ;], legmagasabb beviteli forgalmú 1931, évben érték el a maximumot 13

n mindenkori kialakult árak alapján állíttatott össze. Az a látszólag nagy forgalmi emelkedés tehát, ami az 1924. évről az 1925. évre bekövet—

kezett, jórészt nem gazdasági. hanem módszer- tani okoknak tudható be, lévén az 192Ufas évek árnívújn magasabb az 1913. évinél,

§

(4)

1—46. szám 83

1945

milliárd rubel értékben. A tei'uvgazda—

ság második, ]933-tól ]937—ig tartó öt—

éves periódusa már az előző ciklus alatt teremtett gépi bázisnak szakkép—_

zett munkásgárdával való kitöltését.

tehát a belső termelés fokozását tűzte ki célul. Ennek nyomai a kereskedelmi mérlegben a forgalom visszaesésében mutatkoznak. A visszaesés a beviteli oldalon volt a nagyobb mérvű, ami ak—

tívtmérlegegyenlegek kialakulását, a korábban vállalt külföldi fizetési köte—

lezettségek teljesítését tette lehetővé.

Az utolsó békebeli esztendő, az 1938—es

év, amelyről ez idő szerint még külke—

reskedelmi statisztikai adatokkal ren—

delkezünk, ismét csökkenő kivitellel párosult emelkedő bevitellel járt, ami beviteli többletet idézett elő.

.

' Áttérve a bevitel részletes ismerteté- kére,1 megállapítható, hogy a Szovjet—

Únió tekintélyes összeget, egész évi importjának 2—450/o—át fordítja 1930—tól

(kezdve az állatállomány növelésére.

feljavítására, Erre azok miatt a nagy veszteségek miatt van szükség, amely az Unió állatállományát érte részint a - belháború alatt, részint a mezőgazda- sági termelés átállítása során. Az im—

3 port a második ötéves terv időszaka alatt, tehát az 1933/37. években volt viszonylag a legerősebb. Az élelmezési ' és élvezeti cikkek között a tea az évente jelentékeny súllyal fellépő áru, amire ífőként egészségügyi szempontok miatt, a "forralt ivóvizek élvezhetővé tétele céljából van szükség. A Szovjet-Únió az utolsó években erre a, célra a be—

! fviteli összes érték 2—30/o—át forditotta.

Az ipari ,nyers— és félig megmunkált anyagok között a. nyersbőr, a nyers kaucsuk, nyers és félig megmunkált vas, acél és fémek, valamint a textil- ipar két fontos alapanyaga, a nyers—

gyapjú és a nyerspamut a legfontosab- tbak, Közülük a nyersbőr importja 52 '

ezer tonna mennyiségben 1926/7—ben érte el maximumát, a beviteli összes érték 5'9%—át kötve le, Az első ötéves pterv időszaka alatt 0'90/u-ra esett vissza, a második ötéves terv évei—

;ben, az 1934, évi 2'80/0 részesedéssel

jelzett csúcspont elérése után vissza-

eső irányzattal 2'1%-on állapodott

! Ennél a brüsszeli nomenklatura csoportosí- tásának sorrendjét követjük: 1. élő állatokra élelmezési szerek, italok; 3. nyers és egyszerűen megmunkált anyagok; 4. gyártn'ianyok.

meg, A gummiipar a második öt—

éves terv alatt érte el foglalkoztatott—

ságának legmagasabb fokát, a nyers- kauesuk bevitele 1934—ben 48.100 t—val, 7"1%—os összimportrészesedéssel kulmi—

nált. Jellemzők az iparfejlesztési tö- rekvések megvalósulására a nehézipar alapanyagainak, avvas, acél és fémek

bevitelének alakulása, amelyek tető-

pontjukat az első ötéves terv idején érik el:

Nyers és félig megmunkált vas és acél * fémek

bevitele ezer tonna

1924/25 ... 13 33

1925/26, ... 56 54

1926/27. ... . . . . . 77 86 1927/28 ... , ... l 14 121 1928/29. ... 250 95

1929/30. ... 534 151

1930. ... 607 130 1931. ... 1.418 122

1932. ... 908 75

1933. ... 506 48

1934. ... 124 52

1935 ... 78 81

1936 ... 65 95

1937. ... 41 138 A nyersvas— és aeélbevitel egyenes vonalon fejlődik az 193]. évi kulminá—Á ciós pontig. Ettől kezdve, nyilván a belső termelés fokozódásának hatása alatt, ugyanilyen rendszeres visszaesés következik be. A nyersfémeknél az 1937—ben, tehát a második ötéves ciklus utolsó esztendejében az első ötéves terv időszaka alatt elért 151 ezer tonnás csúcspont után újabb csúcs alakult ki.

E nyersanyagok értékbeli részesedése is tekintélyes volt: a nyersvas és acél bevitele az egész import értékének több

mint egytizedét tette 1931—től 1933—ig, a

nyersfémek részesedése pedig 1937—ben

több mint egyötödös (21—10/0) volt. A

nyersgya pjú bevitele 40 ezer tonnával az 1928/29, pénZügyi évben érte el maximur mát, holott az állatállomány, közötte a juhok száma is, az 1930. évtől esik vissza addigi határozottan kedvező fej—

lődés után —— erős mértékben. A nyers—

pamut—import alakulását jelző számok már világosan jellemzik a pamutter—

melést egyre jobban kifejlesztő, s így magát a külföldi származású pamut beszerzésétől egyre jobban függetle—

nítő ország helyzetét: az 1926/7-ben 162

(S*

(5)

l——-6. szám 84 4945

ezer tonnás maximum elérése után mányok bevitelénekalaku—lása világítja (ami az egész bevitel értékének 18'40/n—át

kötötte le) a bevitel egyre csökken s UBS—ban az összértéknek már csak lSO/o-át kellett erre a, cél'u fordítani.

Itt található bizonyín'u a, felelet arraa kérdésre is, hogy a gyapjúbeszerzés miért nem fokozódott a belföldi tenne—

lés visszaesése ellenére: a fogyasztás a pamutipar termelvényei felé irányít—

tatott, mert ez az iparág a külföldi szállításoktól függetleníthető.

Az első és második ötéves terv idő—

szakának jellegzetességét a készgyárt—

meg. Aliz ország külföldi gépekkelykéf szülékekkel —— a termelő eszközöket, be— _ rendezéseket gyártó belföldi nehézipar: "

kifejlesztése érdekében —— az első öt; év:—

zllatt látta el magát. ,

Az első ciklus alatt (amelynél nem—, vsak az időszak volt rövidebb az öt, évnél a valóságban, hanem adataink is negyedévi (hiánytmutatnak) a gépi be— ' rendezésekor! kívül a villamos áram—

fejlesztőtelepek felállításához szükséf ges gépek, készülékek beszerzése is folyt. amellett a mezőgazdaság részére is nagymennyiségű gép és traktor vi—

%. A Szocialista Tanácsköztársaságok Uniója külkereskedelmi forgalma a legfontosabb cikkekből az 1913., 1924;5., 1927/8., 1932., 1937. és 1938- években.* _

K

Mennyiség 1.000 tonna Érték milliórrubel

Részletezés ——— m—n—uv w-v , ,

m:; l 19245 1927/8! l.f' 1937 [1938 mm ! ism/5 1927/8 [ 1932 1 1937 ! 1928

Egyéb gépek A) B e v i t e l

és készülé— , .

kek . ... . 109 280 1023 2931! 71—i) 12.3'3 434 ll8*ö 275—7 270'U 380"

Nyers és félig

megmunkált *"

vas és acél. . . 114'0 908'0 41'5 N _ 3—7 l6'8 78-i) 24"? 116"

Nyers gyapjú . 53 ILS-l) 259 le'l 604 470 (')2'! 24'0 864 743)

Villamos gépek "0

és készülékek _ 2370 475 1353 N —-—— ll'O 4745 (ií'i'l Tul "(

Élő állatok . , . . —— 39'2 lül-() SSH) —— 5'1 lU-l 18'5 46-1 '

Nyers kaucsuk lfl l4'7 :m—7 Él ! '0 Mr! 8-4 241 7"? 774

Nyers bőr . . . . 59 46'!) 16'2 l6'3 m 2147 l6'8 4549 6-3 2846 '

Nyers pamut . . lfl'í' l45-U "ll-fi 22'1 o lll'O l533'7 13412 17!) 33-51 25-6 Nyers és félig

megmunkált

egyéb fémek —— 33340 121 '0 75-0 l37'5 __ —— l8'8 38'0 29-53 38413 ——

Vas— és acéláruk * li?!) ISO-U l ill-() 2050 492 5-3 48'6 ill—U 0642 ——

Tea ... 76 l'Z'U 28-i 15'9 ]5'2 Z 629 173 3370 78 234

Mezőgazdasági

gépek ... líll full-() 3640 1-6 00 'lG'U fli'í. 24'6 U'S U'l ——

Traktorok és

alkatrészeik . —- —— —— 0-3 0'0 —— —- —— 0-4 (MZ ——

Egyéb áruk. l . . 14.621 l..')()2-0 1.155"? 6726 6124! 8570 '$7"'Z 2.38'6 129'5 ill-31) * 603'2

Összesen! 15.354 i.sls—o 2.014—0 2.222-0 Less-ul ! 13714! Tin-n 9435 704-0 Lim—3 1422-

i

* Az 15937. és 193.

llzzli lxlfvjvzx'u (]

évi érlékok régi :il':lll)'l'lllwl V

új voln-Hum.

Ms uj rubel).

;!) lílhlhi

Búza ... 3.329 mm sum 11-51 me mm. —

Rozs ... 647 75—i) ZM—u lU-L 13-3 :;rm —-

Árpa ... 3.926 log-n zzz-o 0-4 lZ-U 3.3-2 291.

Zab ... mm 3-0 (H' 2-7 0-6 0-6 ——

Nyers fa ... * HÚS-0 25031) H 35-7 221) lül-3 *

Megmunkáltfa 7.597 1.053-0 zooo-n .A 582 fr.—z 336-4 224-

Prémbőr ... a m 1-3 " 6 nem 42-3 Illő-il

Nyers ásvány—* ed

olaj . . . .. (xs-o 195-0 32244; 69-0

Ásványolaj- 04 T a 50- !

származék.. l,:ms—o 2.260—0 5.189-0 l.86l-U.

Pamutszövet. .. x 1-1 12-5 18-8 20-0 (0 434)

Műtra'gya —— —— —— ——

Cukor ... ,_ 147 26-41 133-0 764) _ 0 2743

Len, -kóc ... ' ' MM) 391! 35-0 35-11 ;: sox

Vasáruk ... ' 3 3 * 3 *

Nyers pamut . . —— —— 18-0 451) -—

Mangáne'rc um sem 499—0 116-() LUM'O 14—6 —

Vai ... . 714 240 ez;-o 314; mm Z 71-6 . Olajosmagvák . * mz-o 24-0 ego-n 41-i) 3 - —' Olaipogácsa 7545 :;sz) mm 132-0 :;s—o :%s-7 - - Tojás ... ! 3.572 490 gal-o 7-0 0—2 90-7 — -.

Egyébáruk.... 4.641 img—i 2.128-1 mus-1 3.46245 454-9 - — Összesen, 24.113! 6.153-0' 8.867-0l17547-ulmom-ol ! 1.520-1 567-6' 787 7] :

évvk 'i'-rtékwlállf'li végzi nmnyi'uhelben nur

(6)

.

l—G. szám

"85

C) Százalékos megoszlás

. _ .

Bevitel Kivitel

. ; ( . . ( ;

1913 ááá?! Sigl 1932 1937 1938 1913 1133? 13533 1932 1937

' !

Egyéb gépek és ké— Búza ... 14-8 2-9 1-5 3-4 10-8

szülékek . . . . 9-0 6-0 12-6 392 202 268 Rozs ... 2-2 09 '1-3 2-3 2-1

Nyers és félig Árpa ... 12—3 2-7 0-1 2-1 2-0

megmunkált vas Zab . ... 2-1 0-0 0-3 0-1 00

és acél . ... .. --— 0-5 1-8 1l-1 ]-8 10-13 Nyers fa ... ' 3-9 4-5 3-9 5-9 Nyers gyapjú . 4 . . 4-4 6-5 6-6 3-4 6—4 5-3 Megmunkált fa. 10-9 8-9 7-4 10-1 19-5

Villamos gépek és Prémbőr . ... ' 11-8 15-] 7-5 6-2

készülékek . . . . 1-5 5-0 9-3 3-9 4-2 Nyers ásvány—'

Élő állatok . ... —— 0-7 1—1 2-6 3-4 3-7 olaj 9-4 0-6 1—3 0-2

Nyers kaucsuk . . . 2-9 1-2 2-5 1-1 5-8 35 Ásványolajszár— 3-3

Nyers bőr ... _l-(É— 2-3 4-8 0'9 2-1 2-0 mazékok . . . 11'4 11-9 178 8-6 Nyers pamut . . . . 8'3 18'6 163 25 25 1'8' Pamutszövet . . . 2-9 0-9 6-3 8-8 4-2

Nyers és félig Műtrágya .. . . -——- —— —- —— ——

megmunkált Cukor . . . .. 1-8 25 4-3 2-3 2-0

egyéb fémek , . —- 2-6 á66-1 4-2 21'1 Len, —kóc . . . . 5-7 S) 2 3-0 2-5 2-8 Vas— és acéláruk . . 3-6 0-7 5-1 6-1 7-2 Vasáruk . ... 3 3 * 3 3 Tea ... . ... 4-5 2-4 3 9 1-1 2-1 Nyers pamut . . -— —— —— 1-0 3-2

Mezőgazdasági Magáne'rc ... .1 0 3-2 1-7 0-7 2-9

gépek . . . . 3-4 4-5 2-6 O'] 0'0 —-- Vai . . . ... 4-7 4-9 5-0 2'8 1'8

Traktorok és ' Olajosmagvak . . 3 4-2 0-8 1-7 0-3

alkatrészei); . . . . —— 0-1 0-0 Olaipogácsa . . . 2-5 4-6 2-1 2-5 0-3 Egyéb áruk ... 62? 525 81-6 18-3 235 42-4 Tojás ... 6-0 4-5 5-1 0-3 00

Összesen 1090] 1000! 1000] 100-0l 1000] 100-0 Egyéb amk 29 8 231 29 0 28 9 2' ?

! Összesen 100-0 1090; 100-0] 100-0] 1000

1 Ebből: prémbőr 12-7, hajók 36-9, precíziós műszerek 22-1, kémiai termék 2'2-0 millió rubel. -—

2] llgillió db, 3 Az ,,egyéb áruk" közt. "- 4 A ,,megmunkált fa" alatt. — 3 A "pamutszövet"

:; .11 t.

tetett be. E beviteli eredmények hatása, jelentkezik a második ciklus adataiban:

mind a mezőgazdasági gépek, mind a' traktorok bevitele az ezeket gyártó bel- földi ipartelepek felállítása folytán, egyik évről a másikra. mondhatni egy csapásra, 1'110gszűnt, a belföldi szükség—

letet ezentúl már e. belföld gyáripar-4 elégíti ki.

A fontos áruk közé sorolható még a, vas- és aeéláruk tétele. Importju amá—

sodik ötévi terv időszaka alatt volt a legerőseblg, s 1935—ben érte el mennyi—

ségi maximumát 313 ezer tonná ml,

" "" É "" B e v , t e'?—

É v Zil-322257 Máá-ádámi mm- elé;-Zazie-

e e r t o n n 2 b a n

1924/25. 4 590 . 28 1 910

1925/26. 7 ass-0 . 47 1420

1926/27. 14 38-0 80 1320

1927/28. 27 36 102 195

' Együtt . 52 1 2210 [ 257 [ 530

1928/29- ' 15 l 68 . 1 79 152

1930... 26 67 750 195 363

1931... 36 40 82-0 ; 291 449

1932... 48 2 03 293 ! 343-3

A I. ötévi ciklus . 125 177 [ 157-3 858 ! 1317-3

1933. 21, 0-2 02 149 * 1704

1934... 12 0-1 0-1 41 532

1935... 7 —— 0—1 33 401

1936. 19 0—1 01 101 1292

1937... 16 0-0 0-0 72 88-

11. ötévi ciklus . 75 ! 0-4 ! 05 396 ( 471-9

1 Az 1929. év utolsó évnegyedének adatai nélkül.

(7)

1—6. szá m

A kivitel legfontosabb tételeit a Szovjet—Únió elsősorban agrarjellegé- nek megfelelőn élelmezési célra szol- gáló cikkek, a mellett a Mezőgazdaság,

86 21945'

A gabonaneműek után a nyers és; "

megmunkált fa a legfontosabb kiviteli

tétel mint a világháború előtti időbeli A is Különösen az első ötéves terv idő—3 erdészet és bányászat által szállított)

ipari nyersanyagok, s néhány készárn

(ásványolajszármazékok, pamutszövet, megmunkált fa, vasáruk) teszik. Az ország természeti gazdagságát jel—

lemzi, hogy az állattenyésztés, a föld—

' mívelés, a vadászat, az erdészet, a ba—

nyászat mind szerepet játszik az ex—

portfeleslegek létrehozásában, amihez még főként a mezőgazdasági, textil—, vegyészeti s a nehézipar járul hozzá.

Aránylag legszerényebben az állat—

tenyésztés termékei vannak képviselve, főként az 1913. évi mértékkel mérve.

Az állattenyésztést a vaj és a tojás képviseli legfontosabb árukként. Avaj kiviteli maximuma 1933—ban és 1934—ben alakult ki 37—38 ezer tonnával, az 1913.

évi 78 ezer tonnával szemben, Tojásból

]927/8—ban szállittatott ki a legnagyobb

mennyiség (94 ezer tonna). A földmíve-

le's terményei között a búza a leg—

exportképesebb: a legmagasabb kiviteli tétel az első ötéves terv szakában,

1930—ban és 1931-ben 2-5 millió tonna

körül alakult ki olymódon, hogy az összértékben 126 ill. 9'5%—kal részese—

dett A rozs 1.109 tonnával 1931— ben, az árpa 1.181. tonnával 1930— ban, a zab pe- dig 1930-ban és 1931—ben (350—390 ezer t) jutottak fel a csúcsra. A mezőgazdasági ipart a fontos áruk között a, cukor kép—

viseli, az 1931, évi iiiaximádis 320 ezer tonnával,

Az ipari ngerstmyagok között a prémbőrök azok közé a kis számú áruk

közé tartoznak, amelyek kisebb hullám—

zást mutatnak fel az egyes évek során.

. így az 1926/7. és 1932, év között a meny—

nyiségük 28—35 ezer tonna, között vál—

tozott olymódon, hogy a kivitel a 35 ezer

tonnás maximumot három évben is el—

érte Ez a cikk tekintélyes részt jelent az export értékében: az említett évek- ben az egész kivitel 6'9—15'10/o-át. Jóval kisebb jelentőségűek értékben az ola—

josmagvak és az olajpogácsa; mind—

kettőnek kivitele 1932—ben kulminált a világháború utáni években 229 ezer, ill. 432 ezer tonnával.

szaka alatt volt nagymérvű az ex§

portja, nyilván devizaszerzési célból az erős bevitel kiegyenlítésére Ebben az időben, 1930- ban érte el maximumát is az exportja 7,422.000 tonnával, 164%—os, összexport—részesedéssel. Ez a tétel egyébként az oroszországi kivitel ge—f rinoe, s fontossága a 30—as évek máso— * dik felében még fokozódott: így 1937——

ben az egész kiviteli értéknek több mint egynegyedét a nyers és megmun—

kalt ta tette. n

A bányászatot a fontos áruk között a nyers ásványolaj és a manganérc kép—

viseli. Exporthozadék szempontjából az előbbinek van nagy jelentősége: szár;

mazékaival együtt egyik legfontosabb,—

bar csökkenő fontosságú tétele az orosz exportnak, Az első ötéves terv megvalósításának hatása alatt a belső ásványolajfogyasztás annyira emelke—

dett, hogy a fokozott termelés a bel—

földi fogyasztást alig bírta ellátni, így az exportfelesleg évről—évre csökkent.

A maximum az ásványolajnál is az első ötéves terv ciklusa alatt, 1932—ben alakult ki 6.011.000 tonnával, az össz- órtékben való 19'10/0 részesedéssel.

_ A két fontos textilipari nyersanyag,

;! nyerspamut és a len közül a pamut a belföldi termelés fokozásával a kivi—

telben is növekvő szerephez jut, Kivi—

teli maximuma 45 ezer tonna volt 19374 ben míg a len és lenkóe kivitele 913 ezer tonnával 1934— ben érte el a tető—

fokot.

A gyártmányok közüla pamutszövet 208 ezer tonnával egyenesvonaln fejlő—

dés után 1934— ben jutott el a csúcs—

pontra, 1937—ig kb. tartotta ezt a színvof,

nalat. A már tárgyalt ásványolajtermék keken kívül a vasárnk és a műtrágya tétele érdemelnek említést Mindkét tétel 1938- ban lépett fel nagyobb .nyoi

matékkal : )

A külkereskedelmi forgalom szerkei zetét a brüsszeli nomenklatúra szerint haladó következő szisztematikus eso—

portositás világíthatja meg:

(8)

Élő Élelmi- Nyers- Gyárt- Össze— Élő Élelmi- Nyers- Gyárt- Össze-

É v _ állatok. szerek anyagok mányok sen állatok szerek anyagok mányok sen

millió rubel _ százalék

a) Bevitel

1925/26. . . . . 8-7 653 2052 4764 755-6 1.2 8-6 53-6 366 1000 1926/27. ... 86 584 425-3 221'3 !713-6 1-2 8-2 59-6 310 lOO-O 1927/28. ... 10-41 1082 5079 3190 *945-5 l-l 'l1-5 53-7 33-7 lOO-O 1928/29. ... ll—O 72-1 455-9 297-3 836—3 1—3 8—6 54-5 356 100-0 1930. ... 22'6 93-9 373-9 568-4 1058-8 2-1 8-9 35-3 53-7 100-0 193]. ... ' 26-1 46-8 3517 6804 l 105-0 2-4 42 31-55 (il-6 IDO-0 1932. . . .v ... 18-5 51-7 200-4 433'4 704-0 2-6 7-3 28-5 öl -6 lOO-O 1933. ... l3-6 lö-l 888 2297 3482 3-9 46 25-5 66-0 [OO-O 1934. ... lO-9 21-9 904 1092 232-4 4-7 9-4 38-9 47-() ]OO-O 1935. ... 9-4 ill-0 1060 1050 2414 39 8-7 439 435 lOO—O

l936.1 ... 54-9 882 4726 7368 1352-5 ' 4-l 6-5 34—9 54-5 lUO-O §

b) Kivitel (

1925/26. ... 2-8 289-4 354'1 303 676-6 0—4 42-8 523 4-5 l00-0 1926/27. ... 3-2 367-6 397-2, 388 806-8 0-4 45-6 49-2, 48 lOO-O 1927/28. ... 3-2 234-7 465-0 848 78777 0-4- 29-8 590 10-8 lOO-O

1928/29 ... 353 215-7 57l-4 993 889-7 04 242 64-2 112 lOO-O ;—

1930. ... 0-4 354-6 581-3 lOO'l 1036-4 0-0 34-2 56-1 9-7 100-0 1931. ... 0-4 302-2 4l9-0 896 811-2 00 37-13 ől-7 ll-O lOO-O 1932. ... 0—3 141-8 338-8 94-i) 574—9 0-0 24—7 58-9 164 lOO-O

* 1933. ... 0-1 940 287-5 ll3'3 494-9 O'O 19-0 584 22-9 IOO'O

* 1934. ... O'l 67-3 252'2 98-7 418-3 0-0 16] xöíl- 2343 1000 _ l935. ... 0-0 (59-8 227-8 698 367-4 O'O 19-0 620 l9-O lOO-O 1936.1 ... O-l 181-2 907—8 270-0 1359-1 0-0 13-4 (ili-8 19-8 lOO-O i Az 1936. évi beviteli és kiviteli értékek új rubelben vannak kifejezve (1. régi aranyrubel : 4—38 új rubel).

% (

Az élőállatbevitel növekvő fontossá—

gára már rámutattunk. Az állatállo—

mány 1929 után erősen visszaesett, en—

nek pótlására a bevitel növekvő há- nyadát biztosítja a kormányzat, Az élelmiszerek között, amelyeknek meg!

" szerzésére az egész beviteli érték 42—

11'5%-a szolgált, a teán és a cukron

kivül a halak; "rizs, kakaó, szárított és

délígyíímölcs emelhetők ki. A nyers—

anyagok (főként nyersvas és férnek, nyerskauesuk, nyersgyapjú, nyerspa- mnt, nyersbőrök) .a ZO-as évek második felének elején az egész bevitelnek jó—

val több mint felét tették érték szerint, majd részesedésük, főként a pamutbe- vitel csökkenése folytán az első ötéves terv végrehajtásának hatása alatt kb.

az összérték egyharmada alá szállt le, sőt 1933—ban ennek csak egynegyedét tette. Az 1933-1'61 1934—re az egyharmad részesedés fölé történt emelkedés első—

sorban a' nyersknuesuk és a nyersbőrök erősbödő beszerzésének tulajdonítható, az 1935-ben beállott további emelkedés pedig a nyerspamut tételénél keletke—

zett. A gyártmányok csoportjának ré—

szesedési arányát szinte kizárólag a nehézipar (ideértve a Villamossági

ipart is) termelvényeinek importja be-

folyásolja. '

A kivitelben az élőállatok fontossága 1929 után a már ismertetett oknál fogva megszűnt. Az élelmiszerek exportja csak addig tartott erősebb mértékben, amíg -— az első ötéves terv időszaká—

nak lezárásáig _: a bevitel fedezéséhez szükséges devizák megszerzése céljából nélkülözhetetlen volt. így az 1926/7. évi 45'6%-os részesedés —— az évben tehát az egész kivitel értékének csaknem fele az élelmiszerek csoportjánál keletke- zett —— 1936—ban 13'40/n—ra esett vissza.

Az élelmiszereknek a belföldi fogyasz- tás részére való visszatartása azt ered- ményezte, hogy míg az 1930—ban több mint 1 milliárd régi aranyrubelt tevő kiviteli értéknek több mint egyhar- tmada, 355 millió rubel esett erre az áru—

kategóriára, addig 1936—ban az 1'4 mil—

liárd új rubel 23103 millió régi arany—

rubel értéket tevő, az előbbinek tehát nem is egyharmadára összezsugorodott exportnak csak 13'40/o—a, 41-6 millió régi aranyrnbel értékű ára volt élelmiszer.

A nyersanyagexport ellenben változat- lan színvonalon maradt, ami a kiviteli összérték erős visszaesése mellett a ré—

(9)

szesedes jelentős emelkedését eredmé—

nyezte:1936—ban már szinte pontosan

'kétharmadrész, 66 8% jutott a nyers- anyagok és egyszerűen megmunkált anyagok (főként a nyers és megmun- kált fa) arnesoportjára A készgyárt- mányok emelkedő részesedése ugyan-

_ esek a nyersanyag-oknál vázolt okoknak

Volt az eredménye: a 20-as évek közepén . elért egyhuszadrész kiviteli arány 1936- ban egyötödre emelkedett,

§ * .

A Szovjet— Únió külkereskedelmi ada—

tait elemezve, megjegyzendő, hogy ott mind a termelési, mind a fogyasztási javak elosztása az államhatalom fel- adata. A javak megszerzésének, illető- leg elosztásának egyik módja a kül- földdel lebonyolított áruforgalom, mely éppen az előbb elmondottak következ—

ményeképen állami monopóliüm, Mint—

hOgy tehát a belföldi jószágfeleslegek felett az államhatalom rendelkezik, a külföldi piacok iii-viszonyainak kihasz- nálásával olyan cikkeket és akkor visz piacra, amelyek az adott időpontban a

legkedvezőbben értékesíthetők, Vállal—

kozói nyereségre nem törekszik, így erős versenytárs, melynek egyetlen célja, hogy a beviteléhez szükséges devizákat megSzerezze Ennek érdekében áldoza—

tokat1s tud vállalni, mert a bevitt áruk magasabb célok (pl iparfeglesztés) el- é'iésére szolgálnak s a vállalt áldozat a cél elérése után rekompenzálható.

Innen az áruforgalom meglehetősen hullámzó menete mind teljes egészé—

ben főként pedig az egyes cikkeket illetően

'*

Egy, a Nemzetek szövetsége közzetett összeállítás szerint a Szov

Únió külkereskedelmi fol-gal"

nagy átlagban mintegy ketharma

részét, pontosabban 1928—ban és 1938—ban 61 1935 ben 69%—át az európai államok chl bonyolította le (4 sz tábla,),

élénkebbek voltak a kapcsolatok

ipari államokkal (az említett osszeall!

tás szerint Ausztria, Belgium Cseh

szlovakia, Franciaország, Nagy-Butan

nia, Nemetorszag, Olaszország, Hollán dia Svédország, S'vájo) 1928—ban és1938

ban az összes forgalomnak kb a fel, (49, ill 51% a), 1935— ben 590/0711 ezek e az országokra esett Az ebrópai álla mok részesedését főleg a kivitel magas,, háromnegyedrész körül mozgó aránya

emeli (1928- ban 78, 1935— ben és 1938 baní * 74%), míg a beviteli oldalon Európa , jelentősége jÓVal kisebb: 1928 ben 47,]'

1935- ben 61 1938— ban %% Az ipari Európa a, bevitelben 1928—bbn 41 1935—

ben 54,1938—ban 42%—kal, a kivitelben

—— jóval kisebb kilengéssel —— 60—640/0—

kal részesedett. Az ipari államok, kÖZül a nem kontinentális Nagy—Britannia szerepe főleg a kivitelben domborodik ' ki: 1938- ban 29%—os részesedéssel egy- megalosaknem annyi oroszországi árut vett fel, mint a többi ipari allam együttvéve (310/0),

Ázsiára azrgész forgalomnak kb a hatodrésze esett, olymódon hogy ín—

kább a bevitelben való részesedés volt

nagyobb ennél az atlagnálHatározot—

tan ez a jellege az Amerikával folyta—

tott áruforgálomnak: az összes forga—

lomnnk ogytized- kéttized közt mozgo aránya egyhetedtől csaknem egyb-ar;

mzidrészes arányig variálódik az im—

, 4. A Szovjet--Ú'nió külkereskedelmi forgalmának megoszlása világi-észek

* szerint az 1928., 1935. és 1938. években.

* Bevitel Kivitel Összes forgalom

Világrész 1928 ! 1935 ] 1938 I 1928 ] 1935 ] 1938 1928 ! 1935 [ 1938

s z á z a l e' k

Ipari kontinentális Európa 36-22 36-6725-00 39-06 38—34 31-12 37—52 37-69 28-0 Egyéb ,, , ,, ;, ,, 6-50 7-14 7-09 18-17, 10-12 13-62' 11-83 8—95 10-25?

Nem'u* ,, _, ,, 445 1762 17-16 20-74 25-46 29-19 11-89 22-39 23-0' _ Európa összesen . 47-17 61-43: , 49-2; 77-97 _ 73-92 73-93 61-24 69-03; 61-31 Ázsia ... * ... 19-01 21-90 15-30 16-73 14-42 16-73 17-97 17-35 16-00 ' Afrika ..7 ... 3373 —, -—--V . 1-29 '2-76 1-56 2-62_ 1-68 (17!

.dea , , , ..., ... 2(S.-72 15-24 31-72 4-01 _ 8-59 , 7-78 , 16-34 11-19 20-00 gOeeánia . . . ., . , . . . , 3-37— 1-4? 3-79 , —— 0-3! — , 1-8? 0-7!!- 1595 É

!; " Együtt wo-oolmo-oolmo-ooliOo—oolmono 100—00100—00100-00100-00

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

l.. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. Vasúti kocsik —— Wagons pour chem.. —— B) Ezportations. AJMennyisége—bamdb—banáí Érték ezer P—ben Az

tokkal kapasolatban pedig még rá kell mutatni arra, hogy ez az adatgyüjtés sem terjedt ki az egész népességre. évi orosz népszámlálás szerint a Birodalom 147 millió

A harmadik ötéves terv folyamán 96 milliárdról 180 milliárd rubelre v szándékozták emelni az ipari termelést. A nehéziparon belül az

A továbbiakban azonban a nö- vekedés még nagyobb arányú volt s az első ötéves terv (1928—1932) időszaka alatt az állami bevételek 1932—ig 271 milliárdra, a második

rsak 4.5%—át szolgáltatták az össztermelC—si nek _ 'az 1942. évi előirányzat már 14.4%—os részesedésével számolt, az új ötéves terv pe- dig termelési arányát

Magyarország még a háborús Aug- liával is fenntartotta a gazdasági összeköt- tetést, ámbár külkereskedelmi forgalmunk összeredménye szerint az angliai forgalom aránya

A harmadik ötéves terv három évében az ipari termelés 42.9 milliárd, a második ötéves terv folyamán 52 milliárd, az első ötéves tervben pedig 27.5 milliárd

Igy például a hemadik ötéves terv elején meglévő összes— fémmegmuxnkálógépekmek több, mint 50 %—át a második ötéves terv folyamán gyártották; a második ötéves