A Szovjet-Únió népmozgalma

Download (0)

Full text

(1)

; a

l

' én 'x 1926

156; szám

Természetesen *a Szovjet-Únió 'nem—

zetiségi viszonyairól nyujtott ez a kép

nem pontos, mert a háború és az ezzel kapcsolatos események a lélekszámban s a nemzetiségmegoszlásban nagy vál- tozásokat okoztak, Annál is inkább, mert a háború vihara legerősebben ép- pen a rengeteg birodalom leginkább népesült vidékeit söpörte végig s em—

berpusztító s a lakosságot szétszóró hullámai hatalmas területeket ismétel—

ten elborítottak. Az adatok elsősorban a népszámlálásokon nyugodván, nin—

('senek figyelemmel az embertömegek ama megmozdulásaira, amelyeket az l939——40_ évi orosz előnyomulás, az 1941—ben kitört német—orosz háború, az orosz hadsereg 1942—ben megindult győ—

zelmes hadjáratai s a legújabb esemé—

nyek előidéztek. Ezek hatását lemérni csak a háború nyomában járó népzaj—

33

A Szoviet-Únió

Oroszország népesedési mozgalmaról

_ összefoglaló újabb__ adatok hiányá-

ban _ nem adhatunk olyan kimerítő

és átfogó tájékoztatást, amely csak

megközelítően is kielégíthetné a tudo—

Hiányos érdeklődést. A rendelkezé—

sünkre álló orosz és nemzetközi forrá—

sok a Szovjet-Únió egész területéről 1926 óta nem közöltek átfogó népmoz—

galmi statisztikai eredményeket és 1930 óta már egyes tag-államokról sem

A *találtunk ilyen adatokat. A követke—

zőkben tőleg a rendelkezésünkre álló elég részletes 1926. ém" orosz adatokról adunk futó áttekintéstl és egybevetjiik ezeket az ugyanazon év megfelelő ma—

gyar eredményeivel. A multbeli Össze—

hasonlításnál elsősorban a jól kidolgo—

zott ukrajnai adatokat vesszük blapul.Z

_Általánosságban meg kell azonban em—

líteni; hogy sem orosz, sem magyar

—viszonylatban az akkori adatok nem adhatnak tájékoztatást a mai népe—

sedési helyzetről még azokblan a vi—

szonylagos különbségekben sem. ame—

lyek a két ország között akkor mu—

tatkoztak. Az egész világon a vál- tozás törvénye uralkodik és ez teljes

1 Mouvemept de la population de L'UBSS Administration eentrale de statistmue éle L'URSS statistinue sooiale, ;

' Mouvement de la populatlon de

_L L'U-

KR ATNE en 1924.

1945 lás és vándormozgalom leesillapodásá- val lesz majd lehetséges.

A nemzetiségi megoszlással is nem egy összefüggést mutató vallási viszo- nyolcra1 nem térünk ki, minthogy újabb vallásstatibztikai adatok a Szovjet—

Únióról neuf állnak rendelkezésre. Ré—

gebben tudvalevően a görög-keleti val—

lásnak államvallás jellege volt s az oroszok a vallást nemzetiségeik egyik velejárójának tekintették. A nemzeti- ségi megoszlással is kapcsolatos, hogy a más keresztény vallások hívői főleg a birodalom nyugati részén élnek: a lengyelek katolikusok, a Baltikum népe jórészt evangélikus és hogy a moha-

medánok nagyobb számban a birőda-

lom keleti és déli vidékeit töltik be. Az izraelita vallásúak, megfelelően a zsidó—

nemzetiségnek, főleg a birodalom nyu—

gati részein szóródtak el.

Ela/ces Dezső dr.

népmozgalma.

mértékben áll a népesedésre, amely bizonyos jellegzetes és minden civili—

zált országban nagyjából azonos alakn—

lást mutat. Ez alól Oroszország sem kivétel. Ellenkezőleg: az az óriási vál- tozás, amely a szovjetek birodalmában az első ötéves tervtől kezdődően meg- valósult, annyira kiterjed az egész népre és olyan alapvető jelentőségű, hogy forradalmi változásokat kellett létrehoznia az orosz népesedés alaku- lásában is.

Az 1926. évi orosz népmozgalmi ada—

tokkal kapasolatban pedig még rá kell mutatni arra, hogy ez az adatgyüjtés sem terjedt ki az egész népességre. Az 1926. évi orosz népszámlálás szerint a Birodalom 147 millió lelket számlált; .a népmozgalmi statisztika csak 125 mil?

liónyi népesség házasságkötéseiről,

születéseiről és halálozásairól gyűjthe-

tett adatokat.

1926-ban a Szovjet—Únió statisztikája

*1,350.062 házasságkötésről számolt be;

Magyarországé 76.849-ről. Ezer lélekre ott 108, itt 92 házasságkötés esett.

' Az új alkotmány szerint: ',,A polgárok lelkiismereti szabadságának biztosítása céljábói az egyház a Sz. T. Sznben el van választva az államtól, és az iskola az egyháztól. A vallas gyakorlatának szabadsága és a vallásellenes propaganda szabadsága minden polgár elismert

Joga."

.—

.)

(2)

* :,1 A házasságkötési gyakoriság alakn-

lása Oroszországban és Magyarorszá-

gon.

Esett ezer lélekre házasságkötés az

1901- 19093 1910 1913

évek átlagában Ország,

! 891—

terület

3900

1911—

1913 1926

Szovjet-Únió ...

Az ofosz szovjet- kímtár:;aság1 euró—

pai része ...

Ukraine ...

Magyarország ...

* Az orosz szovjptköztársaság alatt itt és a továbbiakban az Únió nagy részét elfoglaló tulajdonképpeni Oroszországot kell érteni

*Réégi terület.

* Trianoni terület.

A házasságkötések gyakoriságának egybevetése (1. sz. tábla) érdekes ta—

nulságokkal szolgál. Magyarország adata —— amely nemzetközi összehason- lításokban mindig azátlagos szinvonal felett mozgott —— a vizsgált időszakban majdnem teljesen változatlan maradt.

Az ukrán adatsor az első világháború 2. Házasxságkötési' gyakor-imát; 1926—ban

; Szovjet-Unióban és Magyarországon ,

város és vidék szerint.

Esett exet lélekre házasság-

kötés Ország, településfaita

Szoviet-Únió:

60.000 léleknél népesebb Városok ( Kisebb városok ... ; Falvak ... , ...

Magyarország: , '

Ti. városok ...

Vármegyék (m. városok és községek) %

előtt lassú, de köVetke—z ről számol be. Rendkiv 1

boru utáni időkben a ház

gyakmiság igen nagymértékű

dése, ami hasonló mértékben szik, az egész Birodalomban

kezett és szoros összefüggésben

nyilvánvalóan azzal a nagy:;elento (*

társadalmi változással, amelyet ia n forradalom hozott magával Való ? hogy nem átmenci Jc'len—aegml ( szó Erre vall az hogy Ukramá 1929- ben és 1930—ban még mindig 11

ill. 10 40/m volt a házaseágtí aranyszá A házasSágkötések számának 1 em nagymévetű emelkedésére rendes rúlmenyek között nincs példa

Város és vidék szembeállítása, mind—

két országban hasonló különbsége

árul el a házasságkötéseknek az eg

népességhez viszonyított gyakorlatlan tekintetében (72 sz. tábla) ,

A házasulók kormszonyainak öseze—

hasonlítása (3 sz. tábla) meglepően ér—

dekes tanuldágokkal szolgál. A két or—

szág adatai között igen nagy eltérés van és főleg a vőlegényeknél jóval na gyobb Oroszországban az egészen fiatal—' korúak aránya. Város és Vidék adatai—

nak szembeállítása azonban mutatja _ hogy milyen rendkívül nagy szélsőse- ; geket takar az orosz országos adat. Ae orosz városok és falvak között a kü- lönbség a fiatalkorú házasulók tekín—- rtetében nagyobb, mint a két országos

eredmény között. Ha meggondoljuk, hogy az 1926 óta eltelt időben Orosz—

ország példátlan iparosításáVal kap—

csolatban milyen mélyrehatóaoltolódá—

sok következtek be'eppen a városi jellegű , 3. A házasulók megoszlása 1926-ban életkor szerint a Szovjet-Unióban és

Magyarországon.

Ország, településük:

100 Vőlege'ny közül 100 menyasszony közül 1 20 éven

aluli !

20—24 éves

25 éven felüli

20 éven 29724

aluli , éves

25 éven felüli

A Szovjet-Únió európai része . .

Ebből:

...o... 47'6 35-2 33-3 36—6

432 50.000-nél népesebb városok...

Egyéb városok

Falvak..

Magyarország

—Ebből:

T). városok

Vármegyek...

20-3 274

uoooeoocooooooo

(3)

; IMG. szám

települések rendkivüli fejlődésével, ak—

kor nyilvánvaló, hogy csupán ennek kö—

vetkeztében milyen súlyos Változások—

nak kellett bekövetkezni azóta már az orosz hazasnlók korviszonyaiban is.

Ez persze nem. maradhat jelentős ha—

tas nélkül a születési n'lozgalomban

sem. '

A házasulók ('salálií állapotáról szóló adatokból (4. sz. tábla) kitetszően

Oroszországban alacsonyabb 'volt az

első házasságra, lépők aránya, mim nálunk;

mutatkozik, Jóval magasabb azonban az újabb házasságra, lépő elváltak szá—

zalékos aránya, Oroszországban.

4. A háza.—ulok családi állapot szerint a. Szovjet-Unióban és Magyarországon

1926-ban.

Szovjet— Magyar-

Családi állapot nió ország

Száz vőlegény közül nőtlen .. 81-2 84-8

özvegy . 9-4 10-5

elvált ... 9-4 4-7 Száz menyasszony közül hajadon .. 83-6 888 özvegy ... 8-5 7-5 elvált ... 7—9 3—7

Az elváltaknak az új házasságra lo- pők közötti magas aránya, arra utal, hogy a népességben is sokkal több az

elvált, mint nálunk. Erre mutat az is,

hogy igen magas a! két ország válási aránya közötti különbség is 1996—ban SzovjetOroszországban 198552 valas történt; ezer lélekre 1'6, ezer új házas—

ságkötésre 147'1 válás esett. Magyar—

országon 1926-ban 5.853 volt a válások

száma s 07 volt 1az ezer lélekre, 762 az ezer új házasságkötésre eső vallasok

aránya. ' x

ASzovjet—Únió születési statisztikája 1926-ról v5,500.267 élveszülöttet vett számba, Magyarországé 229.484—et. Az

ezer lélekre számított születési gyako—

koriság a Szovjet-Únióban 441), Magyar—

országon 274 volt.

A két ország születési gyakorisagai—

nak egybevetése (5, sz. tábla) mutatja, hogy a születések számának csökkenése Magyarországon korábban indult meg e és jóval előrehaladottabb volt, mint Ukrajnában. Kétségtelenül kiviláglik azonban a háború előtti ukrán adatok—

ból, hogy a születéscsökkenés ott is felütötte a fejét és az első világháború az özvegyeknél némi eltérés.

1945

5. A születési gyakoriság alakulása , Oroszországban és Magyarországon.

_ __

Esett ezer lélekre élveszületés az

Ország: 1'891— 1901- 1900— 1911- tefület 1900 1910 nnal 1913 ,1926

————— evben

1

Szoviet—Únió ... . 440

Az orosz szovjet- köztársaság euró-

pai része ... . . 4 1-1-9 44-1 Ukrajna ... 4431 44-65 42-85 Az!-l) 42-1 Magyarország ... 1404 '36—7 135-5 —' l-llíl 227-4

7 §

1 Régi terület.

3 Trianoni terület.

előtt eltelt 23 év alatt születési, gyako?) riságának esése még valamivel. na—

gyobb is volt, mint nalunk. Az 1926.

évi adatok szerint Magyarországon újabb igen jelentős sziiletésesökkenés mutatkozott. Oroszországban inkább csak árnyalati a visszaesés. Minden—

esetre jellemző, hogy születésszaporu- latról Oroszorszagban sem lehet be—

szélni. Bizonyítja ezt annak a. két te—

rületnek születési mozgalma, amely—

nek összehasonlítható eredményeit táb- lázatnnk bemutatja. Az Ukrajnáról rendelkezésre álló utolsó adatok arra utalnak, hogy a születési arányszám csökkenése a hábozú' után elég jelentős mértékben tovább tartott. 1929—ben 35'3.

1930-ban pedig már csak 301 élveszüle—

tés esett itt ezer lélekre.

6. Születési gyakoriság 1326-ban a Szov- jet-Unióban és Magyarországon város

és vidék szerint.

Esett ezer lélekre élveszületés

Ország, településfajta

Szoviet-Únió:

50.000 léleknél népesebb városok 30—9 Kisebb városok ... 37-8 Falvak . . . ... 46'1 Magyarország:

Ti. városok . ... . . . , 19-8 Vármegyék (m. városok és községek) 29'2

Város és vidék eredményeinek össze—v hasonlítása (6, sz. tábla) mindkét or—

szágban azonos arányú különbségeket mutat a városi települések hátrányára.

Tekintettel arra, hogy a Szovjet—Únió—

ban azóta bekövetkezett változások az ipar és ezzel kapcsolatban a Városi életformák óriási arányú előretörését jelentették, feltétlenül számolni lehet az orosz születési gyakoriságnak eset—

leg még nagyobb mértékű visszaesésé—

vel is.

*

3€k

(4)

7. A 15—49 éves nők számához viszo- nyított születési gyakoriságok Orosz—

országban és Magyarországon.

Esett ezer 15—49 éves nőre

élveszületés az 1895- 1 900—

Ország, terület

1 898 1901, évek átlagában

A Szoviet-Únió európai része , . . 163'7 Ebből városok ... . 1 133 Falvak ... . ] 7 6-8

Ukrajna . . . . 211-6 . 159-2

Magyarország . IMS—2 994

A születési viszonyoknak az általá—

nos. ezer lélekre viszonyított nyers gyakoriságm'il jobb jellemzője a szülő—

képes korú nől." számához viszonyítoft arám/szám (7. sz. tábla). A rendelke—

zésre álló adatok tanulsága szerint a születévscsökkenés a mult század Végé—

lzől 192649; llkrajnz'ilmn is elég jelen—

tős volt. A Szovjet—Únió európai terüle—

tének város és vidék szerint részlete—

zett eredményei itt is élesen 'ávilágí—

tanok arra az alapvető különbségre.

amely a ké féle népesség szamorodási készsége tekintetében fennáll.

Megemlíthetjiik még, hogy az 1926.

évi orosz statisztika szerint 32.681 volt :; halvaszülött. Arányuk szűz születésre 0'59, ami rendkívül alacsony. Magyar—

országon és általában a nyugateurópai államokban 25—30/0 szokott lenni. A valószínű magyarázat az, hogy Orosz—

országban a. halvasziilöttek statiszti—

kája fogyatékos. Erre utal az is, hogy il. Szovjet—Únió 50.000——nél népesebb vá- rosaiban, ahol az adatgyüjtés nehézsé—

gei nyilvánvalóan kisebbek, ;) halvz—

szülöttek a 'ánya 2500.

A nemi arány a. két országban egyező. Száz élveszületett leánygyer.

meki-e Oroszországban 1064, Magyar—

országon 106'0 fiúszülött esett 1926-ban.

1926—ban az orosz statiszltika 2,534.483 halálesetet jegyzett fel, a magyar 139.905-öt. Az ezer lélekhez viszonyított halálazási gyakoriság Oroszországban 20'3, nálunk 167 volt.

Az első Világháború előtt Ukrajná—

ban és Magyarországon meglepő azo—

nosságot mutat a halálozási gyakori- ság mind nagysága, mind alakulása tekintetében. Az egész Szovjet—Unióra vonatkozó adat, .valamint az orosz szovjetköztársaság európai területé—

ről szóló 1909/1913. és 1926. évi eredmény '*i—gybevetese jelzi, hogy az első világ—

8. A halálozási gyakoriság alakulása Oroszországban és Magyarországon.

Esett ezer lélekre halálozás az

(házig- 1891- l9llt- 1909- 1911-

tewle! 1900 1910 1913 1913 3925

—— evben évek átlagában

Szoviet-Únió. . . . . . . 20-3

Az orosz szovjet- '

köztársaság euró-

pai része . . . . . . 29-5 . 20—

Ukrajna . . . . . . 29-9 26-4, 25-0 22-9 181 Magyarország ... 1 29-61 * 25'5 * 23—9 * 22'9 * 16-7

1 Régi terület.

! Trianoni terület.

háború után a polgárháború és az azt követő zavarok felszámolásával a hal lálnzási viszonyok elég tekintélyes mértékben megjavulmk, bár ez a javu—

lás valamivel kisebb mértékű volt, mint nálunk. Magyarországon azonban az első világháború után hamarabb ren—

deződtek n viszonyok is, mint Oms'z- országban, A halálozási viszonyok to—

vábbi jelentős javulásáról beszélnek az ukrán adatok, Ezek szerint ezer lé—

lekre 1929-ben 176, 1930—ban pedig már csak 162 halálozás esett.! Igen jelentő—

sek egyébként, azok a különbségek.

amelyek Oroszországban a városi és vidéki, népesség" eltérő halálozása te—

kintetében is jelentkeztek. Az 50.000—nél népesebb városokban ezer lélekre 16'4 halálozás esett; az ennél kisebb váro—

sokban 177, a. falvakban pedig 210. A halálozási viszonyok legfontosabb részv lete, a mindkét országban meglehelőf sen magas csecsemőhalandóság tekin—

tetében az 1926. évi orosz és magya?

adatok kevés eltérésről beszélnek.

Száz élveszülöttre Oroszországban 17'4.

lvlagyiarországon 167 egy éven aluli meghalt esett.

A halálozási viszonyok legjobbössze—

hasonlítását (; halandósági táblák adm ják az élveszülöttek várható atlagos élettartamával (9. sz tábla). Az adatok szerint a halandósági viszonyok tekin—

tetében Magyarország kedvezőbb hely—

zetben van mint Oroszország, de 1926—ig, ill.,193l-ig a javulás mértéke a két országban meglepően egyforma.

A hatalmas népességű és kiválóan szaporodó Szovjet—Unióban az 1926. évi népmozgalmi statisztika 2,965.784 főnyi természetes szaporulatról számolt be.

Société des 1 Annuniro Statistioue de la

Nations 1933/34.

(5)

1—6. szám 37

1945

9 Az élveszülöttek várható átlagos élettartama az orosz és magyar ha- landósági táblák szerint.

Ország, terület

1 Régi terület. 2 Trianoni terület.

A születések és halálozások különböw zote ugyanazon évben Magyarországon 89.579 lélek volt. Ezer lélekre Oroszor- szágban 23'7, Magyarországon 107 fő—

nyi természetes szaporulat esett.

10. A természetes szaporodás alaku- lásaa Szovjet-Unióban és Magyar- *

orszagOÉL

Esett ezer lélekre természetes szaporulat az

Ország,

terület 1891- 1901- 1909— 11911- 1900 1910 1913 1913 1926

—— évben évek átlagában

)

Szovjet-Únió ... i 23-7

Az orosz szovjet- !

köztársaság euró- '

pai része ... . - . 15-4 . 23-i Ukrajna ... 19-2 18—2 178 19-i) 24-0 Magyaroűzág ... * 10'8 ' ll-Z 111—6 * lla") *10-7

1 Régi terület.

? Trianoni terület.

A természetes szaporulat adatainakx egybevetése (10. sz, tábla) arról tájé- koztat, hogy mind Magyarországon.

mind Ukrajnában az első világháború előtt a születések és halálozások kij—.

lönbözete— nagyjából megtartotta szín- r'nonulát. Ez Magyarországon elég to—

kintólyes mértékben alacsonyabb x'oli, mint Ukrajnában. A különbség a szü-.

letési gyakoriság; ottani magasabb színvonalából. adódott. Magyarorszá—

gon a természetes szaporulatot ille- tően 1926-ban még nem észlelhető lé—

nyeges változás a háború előtti viszo—

nyokhoz képest, de a szaporodás ké;

sőbb, mint ismeretes, egyre kisebb lett, mert a halálozási viszonyok javulása már nem tudott lépést tartani a szillo—

A Szovjet-Únió európai része ... .. . . . igggíiggé 333;

. .. , , 1896 l897 29—43

Orosz szovietkoztarsasag . . ... . . . ... 192651927 4023

Ukrajna . . . ..... . ... . 1926/1927 45'42

Szibéria . ... : ... . . . .. 1926/1927 39-l8

( 4 11900/1901 37—12

Magyarország . ... )21920/ 1921 40-45

- 2l93O/ll—l31 48-27

Az élveszülöttek várhatóátlagos élettartama : születéskor évek- A halandósági

tábla ben származási éve

fiú 1

téscsöklwnóssel. Ezzel szemben Orosz- országban az 1926. évi eredmény.-k sze—

rint a természetes szaporulat a háború előtti színvonalhoz képest jelentős emelkedést ért el. Hasonló képet mu- tatnak egyébként az 1924. és 1925, évi adatok is. Az Ukrajnáról rendelkezésre álló utolsó adatok szerint azonban ez, ,a nagy szaporodás nem bizonyult tar-

lósnolc, mert 1929—ben már 17'7, 1930—

ban pedig csak 13'90/011 volt a születések és halálozások különbözete,

11. A tiszta tcprodukciós hányadosok összehasonlítása néhány államban.

Tiszta

0 r s z 31 g RPÉÉÉUK-

hányados

Ukrajna ... 1926—27 1-68 Magyarország ... 1 920—21 1 —1 3 ]930—31 l—Ol

Németország ... 1925 ] -OO

Ausztria . . ... 1928 078

Bulgária . . . 1026—27 1-45

Franciaorsz HMS—27 0-93

Arra nézve, hogy Oroszországban milyen kedvezőek voltak a szaporodási viszonyok, jó tájékoztatást ad a tiszta reprodukció, hányadosok egybevetése is (11. sz. ta a). A reprodukciós hánya—

dosról megjegyezzük, hogy az az egy- séggel egyenlő, ha a születések sz:—ima éppen a meglévő átlag pótlására elo—

gendő. Ha ennél kevesebb, a hányados az egységnél kisebb; tiszta szaporulat esetében pedig nagyobb annál. A ro—

produkeiós hányadosok szerint Ukraj—

nában 1926/27-ben, a születések 41%—a tiszta szaporulnhmk volt tekinthető izi—

(6)

%

ugyanakkor, amikor Ausztriában és Franciaországban. már igen jelentős hiány mutatkozott. Ezekben az orszá,—

gokban a születések száma már keve- sebb volt annál, ami a meglévő nepes—

ség pótlására is elegendő lett volna, Már az előbbiekben is említettük.

hogy Oroszországnak ez a rendkívüli mértékű szaporodása nem bizonyult tartósnak. Oroszország sem vonhatta ki magát a modern civilizáció vastör- vénye alól. Eszerint a eivilizálódz'is—

nak ára van, ez az úr pedig a születés- tsökkenés. Jellemző például felhozhate jíuk Bulgáriát. Joggal állíthatjuk, hogy a háború utáni időkben a dunai alla mok közül Bulgária, tette meg a le;:—

nagyobh utat a eivilizzthdás terén. Ha- lálozási viszonyai közvetlenül a háború . után még a legrosszabbak voltak, de a két világháború között a legnagyobb mértékben javultak, Születési g_'akori—

saga, azonban párhuzamosan ugran—

esak a, legnagyobb mértékű csökke—

nést; jelzi.

Az orosz viszonyok újabb alakulását illetőleg a két utolsó, népszámlálás eredmenyeit lehet csak figyelembe venni. A népesség száma, 1926, decem—

ber 17—én 1470 millió, 1939. január 17—én pedig ]70'5 millió lélek volt. Evi átlag:—

lmn ;; ket népszámlálás között a, ne—

nessee' tenyleges szaporodása, már csak 'll'GU/m, szemben az 1926. évi népmoz—

galmi statisztika. 2370/0043 természetes szaporulatáyal, A népesség szamoro—

dása tehát a ket időpont között átl—ae:—

' ban már a felét sem éri el az?-19

évinek. Az orosz nép sz*aporo'dáisaÚ—t'

mészetesen még így is igen erőteláes' maradt.

* ' Ha figyelembe vesszük hogy az a hatal— ;

mas civilizációs munka, amely a Szny—

jet-Unióban éppen a kérdéses időszak— ; han olyan óriási erőfeszítésekkel végbe—' -' ment és olyan nyilvánvaló eredménye?

ket ért el, egészen bizonyosan a hala—r lozasi viszonyoknak nagyvonalú meg:

javulását is feltételezhetjük. Erre nő!-, hány adatunk utal is. így a szapora;

dás csökkenését joggal elsősorban a születések számának rapadásáyalihoz— _ hatjuk összefüggésbe. Emlékeztetünk arra, hogyváms és falu népesedése

dolgában az 1926. évi orosz statisztika _' szerint is igen mélyreható különbsé— *—

gek mutatkoztak. Az azóta bekövetke- ' zett nagy orosz átalakulás — a két Vi-

lagháború közötti időszaknak kétség—

kívül legnagyobl) világtörténelmi je- lentőség-ű eseménye —V— nemcsak a, ha ialmas szovjetinart, teremtette meg,de

az óriási orosz térség viszonyainak

* leg-megfelelőbb módon indusztríali—A zalta maga: ;.,__n'iezőg'azdaságot is és ' ezzel az ipari fejlődéssel jaro eletfor—

makat általánossá tette. Az ár. amit ezért, az igen nagy fejlődésért minden- képen fizetnie kell: a születések sza—

mának Olyan csökkenése, amely *a ha—

lálozási viszonyfok ,iavnlasz'wal együtt a, Birodalom népesedését egyre inkább hasonlóvá teszi a elvilizált. nyugati állainok'ehoz, Hamu Gyula (ha

t

A Szovjet-Únió egészségügyi szervezete

és az egészségügyfejlődése.

A eariznius utan ()7'0.S'g(n'.'£ágwyésg—

xeyügye is hatalmasan fejlődött.- tőle;:

az egészségügyi személyzetnek és az intézményeknek regebben sohasem is mert arányú kiépülése és megerősö—

dése s ezek kapcsan elsősorban a jár—

ványos fertőző betegségek háttérbe szo—

rulása lényeges. Az egészségügyi sze- mélyzetnél igen fontos az orvosok sgá- mánali: én az Unió lólekszámához Viszo—

nyitot; arányának gyarapodása. Vissza—

pillantva egészen az első világháborút megelőző időszakra. a, cári Uroszbiro—

ilalom 1913. évi viszonyaira, innen _" 25 (ven út __ nemely kirag'adott óv adata

a következő képet festi Oroszország:

orvosellátottságáról :

Az orvosok

aránya százezer

lélekre száma

1913. 19.755 14—2

1928. . ... 33.219 41-0

1932. 76.377 46-1

1933, 80923 480

1937. l05.567t (il-8

_E negyedszázad alatt tehát az orvos—

szam gyarapodám sokkal rohamosabb volt, mint a népessége. A szovgetkóz—

Figure

Updating...

References

Related subjects :