A Szovjet-Únió nemzeti jövedelme

(1)

51—43. szám 109—

Államadósság. Az államadósságok álladékáról esak1933-ig rendelkezünk adatokkal. Láttuk már a fentieknél, hogy a Szovjet—Únió kormanya évről-

*évre jelentős. utóbb erősen növekvő arányban vett fel kölesönösszegeket, de magának az egész meglevő állam—

adósságnak álladéki összege az 1933 utáni években nem állapítható meg.

A meglevő adatok alapján l930—tól 1933—ig —— az évvégi álladék adatai szerint— a Szovjetköztársasagok Únió—

;iának államadóssága a következő ké—

pet mutatja: -

Részletezés

Aláírásrabocsátott (a lakosságtól aláírt) kölcsönök 1.641 A szocxalizált gazdasági szektortól felvett kölcsönök 1 281 Összes kölcsönálladék . . . 4.408

x

1945

Ezekben az adatokban csak a bel—

földi kölcsönök szerepelnek. Külföldi kölcsönt a Szovjet-Únió főképen az első ötéves terv időszaka alatt vett fel, ne- hézipar-anak gépi és egyéb berendezé—

sének céljaira s ezek összege az 193].

év végén mintegy 1500 millió rubelt tett ki. Ez az összeg a visszafizetések kö—

vetkeztében 1933 végéig 450 millio ru—

belra csökkent es 1935 végéig csaknem teljesen letörlesztetett. A Szovjet-Únió gazdasági megerősödésében tehat a külföldi, kölesönöknek jelentősebb sze—

repiiknmn volt. *

.

1930 ! 1931 1 1932 E 1933

millió rubel

3.297 5.713 8.814

2.877 4.320 5.485

Egy összegben kibocsátott kölcsönök . . . 1.486 ! 3.166 5.577 8.672

3

9.340 ,! 15 610 ! 22.971

Szőnyi Gyulu dr.

A Szovjet-Únió nemzeti jövedelme.

A Szovjet—Unio nemzeté jövedelmé—

nek" a huszas évek kezdete óta bekövet- kezett szédületes emelkedése nemcsak a nemzetgazdasági termelés tekinteté—

ben levonható tanulságok, hanem az

alkalmazott tudományos módszerek vonalan is specialis érdeklődésre tart—

hat számot a magyar szakkörök előtt.

Különféle államok számítási módsze—

reinek vizsgálatából s e vizsgálódások eredményeinek egybevetéséből meg—

állapítható, hogy a szovjet-orosz nem—

zeti jövedelem elméleti meghatározása 5 gyakorlata kivitelezése talán csak egy állam nemzeti jövedelmének a meg—

határozásánál mutat csaknem telje—

sen azonos rokon vonásokat s ez :) Fellner Frigyes által megkonstruált magyar számítási módszer.1 A nemzeti jövedelem meghatarozasa ugyanis a szovjetirodalom, Magyarorszz't—

gon pedig Fellner és követői sze—

rint főképen az anyagi _7'ószáglermelés mennyiségére vonatkozik, míg úgy- szólván majdnem minden más állam—

ban a ,,fogyasztasrrxl* kerülő szemelyes szolgáltatások (pl. orvosi kezelés, ház—

tartási munkateljesítmény, nevelési szolgaltatasok stb.) is a nemzet jöve—

delmének alkatelemeit alkotják.E

1 Ugyanezt állapította meg már Stamp is;

Methods used in Different Countries of Esti—

mating National Iucome című tanulmányában.

A Szovjet—I'lnióban m miként más országokban is —— a gazdasági haladas- nak, egy allami életet' élő nép gazda—

sági erőkifejtésének egyetlen érvényes és a teljességet átfogó helyes mértéke"

a nemzeti jövedelem, Ennek a bizonyos vonatkozásaiban vitatható alapgondo—

latnak a nemzetközi azonos értelme—

zése mellett azonban a Szovjet—Únió nemzeti jövedelmének vizsgálatának nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy olyan irányított közgazdasági, file!- ben, mint a Szex/'jet—Únióban, ahol a szisztematikusan kiépített ötéves ter—

vek keretében az államhatalom ellen—

őrzése mellett történik a javak terme—

lése, a nemzeti. jövedelem nem, jelenl—

heti pontosan, ugyanazt, mint más al—

lamban. _ _

A Szovjet—Únió nei'nzeti jövedelmé—

nek helyes me'ylegelésénél különös l'ig'yelernn'ml kell lenni ugyanis a for—

galmi adó jelentőségére. A. tudósoknak egy nagy része a fogyasztasra-t kerülő javak árát az előállítási költsegek függvényének tekinti, már pedig a Szovjet—Únióban az előállítási s a fo- gyasztasi ár közötti eltérés éppen a forgalmi adó speciális jelentőségéből kifolyólag más természetű. mint más

2 V 6. (llarh: Internationaler V'ergleich de!

Volkseinkommen. W'eltwirtsehaftliehes Archiv,

1938. évf. IV. kötel; w

(2)

1—6. szám

államokban, minthogy az állami bern—

házások finanszírozását ezolgáló l'or—

galmi adó viszonvlag elég magas.

Ezért az oronz nemzeti jövedelem megr—

mérése céljából a, termelt javul.: meny—

nyiségének .) megállapítására van szükség; ennek értékét lehetőleg egy olyan ámzírwonalnak az alapulvételé—

vel, kell azutáni kiszámítani, amely a tervgazdálkodás bevezetését közvetle- nül megelőzött gazdasági rmulssvrben állott fenn.

Ilyen számítási módszerek kötseg—

kívül finmnitottabb, vallóezeriibb ered—

ményeket nyujtanak az évenkint elő—

állított javak (e; szolgáltatás:/ik) akar termelői, akár fogyasztói, de minden—

képen a megfelelő évi áraknak segitse- vel i'neg'z'lllzmított értékénél, tekintve.

hogy ez utóbbi csak a névlege; értékét adja a nemzeti jövedelemnek, míg az előbbi a valódi, tényleges, a rwíliíire- delemnek, (; nemzeti jövedelem, volume—

nének zt kifejezője. '

A Sz-zvjet—Únió nemzeti _iövedelxin'-ro vonatkozólag rendelkezésre álló forrá—

sokban mindenütt a "nemzeti jövede—

lemnek az 192627. évi, tehát az első ot—

éves terv megindulását közvetlenül megelőző időszzik áflayárai alapján ki.

számított volwmrfnadatai közöltottek.

A különféle forrásokban közzétett hivatalos adatok szerint a Szovjet—Únió nemzeti jövedelme a, második vilag- háborút megelőző időkben a következő- kópen alakult:

1. A Szovjet-Únió nemzeti jövedelmé- nek emelkedése

(az 1926/27. évi változatlan árak alap- ján számítva,).1 :

A nemzeti Egy jövedelem főre eső

reálértéke átlag—

milliárd érték emelke-

__ (583932 1913 ,, mo

előzo evvel rubelben szemben

1913. 215 1543 A 1000 1001)

1926. 22'9 155-7 . 10655 1007

1928. 248 1575 A 1130 1021

1929. 29-9 193-8 23-4 139-1 125-6 1930. 351) 226-8 17-0 162-8 147-0

1931. 409 2654 164) 1900 1718

1932. 455 274—5 11-2 2116 1779

1933. 485 2926 (N') 2256 1896

1934. 55-8 336-7 15-1 259-5 218-2 1935. 65-7 396-4 177 305-6 256-9

1936. 831 501-4 265 386-5 324-9

1937. 957 5645 152 445-1 3658

1938. 1050 6194 ill-7 488—4 MH '4

* Források: 1913. 1926; The Commercial and Financial Chronielu New—York. 1933, XI. 4. — 1928; ('oates: "hu seeond Five-Yeílrlth. "

110' 71945

A Szovjet-Únió nemzeti jövedelmei— ? nek rendkívül [IT/DTS iramú emelkedése ' természetes folyománya, a két ötéveá tem; végre/mjhísa által elért fellendü- lésnek. Az iparnak, földmívelésnek s a szálhtásnak a két ötéves terv kereté—

ben keresztül Vitt újjászervezése vissza—

l SZBVJET-Úlllll llElllíTl JthEllElllÉllEK EUEUEBÉSE

1913—4938 ?

120 í millárd—rubel 420

4005-—

m

BOLN ! I/ 30

sol , / 50

20; '*i 1" — : i 20

. 1; e ; f ; ,

oras—nitmö lm 1979 ma mi rímem um lm Ha lsslitelsio

nsm szivni mh

tükröződik :1 nemzeti jövedelem szám—

udataibnn. A nemzeti jövedelt—nn már 1926—ban, ;. szm'jetállmn belső elrende—

ződésének a végén _— mni után az újjá—

szervezes s a, módszeres tervgazdálko—

dás kezdetét vehette —— nmgusabb volt;

mint a tűri Oroszország utolsó béke—

évóben. Az első ötéves terv első e'vóá ben, 1928-ban már 1131) volt a. nemzeti jövedelem 191341; alapozott indexe .—' az ötéves terv végén, lfl32-ben_ már 2116 volt ez az index. ; ;; első ötéves terv 91? milliárd rubellel növelte u szovjet—

dolgozók jövedelmét :; a terv vegen a leszűrt tanulságok alapján már előre lehetett vetíteni a jövőbe :l fejlődée várható méreteit is: ennek alapján 1933—m, a második ötéves terv első évére 50 milliárd, ]937—re, a második öt—

éves terv záróévére pedigkereken 106) milliárd rubelben volt megjelölve a nemzeti jövedelem elérendő mértéke.1 Lát—juk az adatokból, hogy mindabees—

le., mind pedii,r a terv végrehajtása alapos és eredményes volt, mert, a.

ténylegesen elért nemzeti reáljövede- lein alig valamivel i'naradt alatta az előirányzatnak %; ha 1937—re nem i's'érte el a tervezett 100 n'iilliárdot, a követ—

1929., MÉG—37; Société (les Nations: Revue de la situation eeonomioue mondiale 1938—39. m IMO—%.: Orosz statisztikai evkönyv,1936.——1938.:

Szovjet Tudományos Akadémia: Mirovoe ehoz- jájv'wy Jezsugodnik nos-mög,

1 V_ 6. W, P. (700103 ami Z. K. Coutes: The Set-und Five—Your Plan HS. !.

(3)

lf—ő. szám '

kező 193845 esztendőben, a harnmdik ötéves terv első évében már meg is ha—

ladta ezt az összeget. .A második (it-- éves terv alatt a nemZeti jövedelem 502 milliárddal emelkedett, a harma—

dik ötéves terv alatt pedig 78 milliárd—

dal kellett emelkednie; vagyis az 1938—42. években végrehajtott harmadik ötéves terv végére a. nemzeti jöve—

delem emelkedése nagyobb összegben irányoztatott elő, mint az első 10 év alatt együttvéve.! A Izarnmdik ötéves

111 1945

gazdaság mindegyik termelésl ágába;

a mezőgazdaságban, iparban, hány—'—

szatban, kereskedelemben, szállításban

stb, elért bámulatraméltó részeredmé—

nyek közös eredője, a nemzeti jövede- lem s annak tagozódása vilagosan megmutatja, hogy az egyes termelési ágak az idők folyamán milyen súllyal vettek részt a nemzeti jövedelem ki—

alakításában. Az 1936. évi orosz statisztikai évkönyvből átvett 2, sz. táb—

lázat szemléltetően tárja az olvasó ele 2. A Szovjet-Únió nemzeti jövedelmének elemei az 1930—1935. években

(az ]926—1927, évi árak alapján szz'u'nítva).

% _ _ —

, A nemzeti jövedelem nagysága az

A nemlátelrágivedelem 1930. ] 1931. 1 1932. j 1933. § 1934. § 1935.

évben milliárd rubelben

Ipar . . . ... l4-8 17-4 204; I 23-() 27-9 34-2

Mezőgazdaság . . . . . . . 8-7 8-6 , 8-4 9-2 9-4 10-5

Beruházások . ._ . . . . ... 38 6-2 6-2 5-6 6-7 73

Közlekedés . . ... . . . 2-0 2—1 2-5 2-6 3-1) 3—8

Kereskedelem . . . . ... 4-2 5-1 6—0 6—0 6-7

Közélelmeze's . . ... . . . 0-2 0—3 08 H) 1-1 .)-9

Egyéb gazdasági ágak ... 1-3 1-2 H) 1-1 1—0

Mindössze . . . 35-0 40-9 45-5 48-5 :"5-8 65-7

S z el 2 a ! lé k b a n ,

Ipar_... ... ' 42-2 42-6 45-3 474 504) 52—i

Mezőgazdaság . . . . . 24—9 21-0_ 18-4 189 lfs-O iii-()

Beruházások . . . ... . . . 10-9 1532 13-6 11—5 12-() l l-l

Közlekedés . . . .. . . .. 5-7 5-1 5-5 5-5 5-4 5-8 Kereskedelem. . . ... . . ]2-0 12-5 132 12-4 12-() - Közélelmezés . . . ... 0-6 0-7 1-8 2—1 1—9 15-0 Egyéb gazdasági ágak . . . 3-7 2-9 2—2 2-2 2-7

Mindössze . . . WO-O lOO-O HDD-0 lUO-O .lOO-O Hill-0

7

terü fwégére, 1942—ben 178 milliárd ru— a, nemzeti jövedelem Hi!/PS alkalelew—

beli'e irányoztatott elő a nemzeti jöve—

delem nagysz'iga.2 A harmadik ötéves terV' eredményen—ől, sajnos, adatok nem állanak rendelkezésünkre, de is—

merve a szovjet—orosz gazdasági élet—

nek az egész világot bámulatba ejtő dinamikáját ——-— hacsak a háborús elő—

készületek s maga a háború nem ha—

tottak zavaró tényezőként ami köny-'

!

ilyen elképzelheto —— nem kétséges, hogy ez az előirányzat el is etetett.

Az ötéves tervek módszert és lendüt letet vittek bele a szovjetorosz nemzet—

1 V. 15. Markos György: Az orosz ipar fejlő- dése Nagy Pétertől Sztálinig. 166, l.

?— Szovjet—Tudományos Akademia: Mii'ovoe cbozjájsztvo Jezsegndnik HÚS—35). Szerkesztette

"Varga Jenő Moszkva, 1939. XIII, l,

meinek jelentőségét.

A tábla, adatai világosan mutatják azt a fejlődést, amely a Szovjet—Únió—

nak túlnyomóan földmívelő államból túlnyomóan ipari állammá való átala-—

lrulásu terén történt, Az ilyen részlet— * adatok, sajnos, csak az 1930—35. évről állanak rendelkezésünkre, de az in—

dusztrializúció mértéke akkor is elkép- zelhető, ha arra gondolunk, hogy az.

agrár'jellegíí cári Oroszország gazda—

sagi berenclezetfségével szemben, mely—

ben a mezőgazdasag hozadéka Proko—

pov'iisnak az 1913. évre végzett számí- tásai szerint 52'4%-át foglalta le a nemzeti jövedelemnek, a Szovjetbiito—

dalom első ötéves tervének _,közepénz

1930—ban ennek n, termelési ágnak n ró—

(4)

1——6. szám

szesedése az egész nemzeti jövedelem—

nek kevesebb, mint egynegyedére, hat

év, mulva pedig mintegy egyhatodára

esett, úgyhogy alig 22 év eltelte után az ipari termelés foglalta el ugyanazt a helyet 52'10/6—01—3 részesedésével, mint a mezőgazdaság az első világháború előtt. ' Sőt az iparosodás erősiitemíi előretörését Prokopovitsnak további számításaik még jobban kidomborítják.

amennyiben szerinte az 1922/23. gazda—

sági évben a mezőgazdaság hozama 66570/o-ot s 1923/26—ban még mindig '54'30/o-Ot képviselt a nemzeti jövede—

lemben1 Ha Prokopovits számítási eredményeit nem is fogadhatjuk el hi- vatalosaknak s nem is állíthatjuk szembe a hivatalos eredményekkel, az iparosodás fejlődésének általános vizs—

galatához azok így is kielegito tam—

pontot nyujtanak.

Az ipar előretörését s a mezőgazda—

ság viszonylagos visszaesését kétség—

kívül a nemzeti termelés súlypontjá—

nak az ipari termelésre való áthelye- zése eredményezte. Egy newyorki szak—

lap2 közlése alapján az ipari termelés szocializált szektorának, vagyis az al—

lam által átvett, vagy ellenőrzése alá vont ipartelepeknek a részvétele a nem—

zeti jövedelem kialakításában jól dom- borodik ki a számok tükrében A hu—

szas évek közepén a szocializált szek—

tor még csak kb. 40%-at foglalta le a nemzeti jövedelemnek, mig a magán- szektor nfég túlsulyban lévén akkor, 60%—0t képviselt a nemzeti jövedelem—

ben. A szocializált s a magán lerrnelési tényezőknek az egyensúlya az első öt—

éves terv folyaman a következökópen tolódott el:

A szocializált A magán-

É v , .

szektor aranya a nemletl jövedelemben (%)

1928. 49—7 503

l.929. . . . . 59-2 40-8

1930. . . . ; . . 73-6 264

41931. 83-6 164

1932. 87-1 12-9

4

A nemzeti jövedelemnek a r_zovjet—

Unióban éppen a szocializált szektor előbb vázolt növekedéséből is kitűnő—

leg államigazgatási szempontból is

71 V. 6 Colin Clark.- Statistiee. 16 l.

9 A TlieKCommercial and Financial Chronicle New—York, 1933. XI. 4-i száma,

A eriliouc el' Russian

sokkal különlegesebb a. jelentősége, mint más államban. A termelő üzemek—

nek az állam által törtenő rendszere-—

sebb igénybevétele, vagy ellenörzcise;

alá vonása főképen az első ötéves tefv

elindulásával vette kezdetét % különör

sen 1929-ben kapott a szocializáció erő—

sebb lendületet (ami már a fenti ada— * tokból is kitűnik, amikor is e'g'y év alatt a magánszektor aránya, 40'8%—ról 26'40/0—1'3 zuhant alá.) és azóta is egyre jelentéktelenebbé válik a magánkéz—

ben lévő termelés. A termelő üzemek

szocializálasának természetes következ—* , ménye, hogy az ilyen üzemekben elé—

állított javak értéke egyben az ál—*

lam jövedelmét is képezik az állami költségvetés bevételi oldalán jelentke—

zik. A nemzeti jövedelemnek a szo—

cializált szektorból (iredő része annál nagyobb helyet kap az allami bevéte—i lek soraban, minél erősebb ütemű egyi részt maga a szocializációs folyamat.

másrészt a szocializált üzemek termelő—

képessége. Annak megítélésére, hogy milyen szerepet játszik a 'nemzeti jö—

vedelem, mlnt a nemzeti termelés ered—

ménye a szovjet állam bevétetle'ében, érdemei; szembeállítani a nemzeti jö—

vedelem adatsorát az állami bevételek alakulásával:

A

flemzm Az állami bevételek

)ovede-

, lem

E v

a ;

milliárd rubelben 352333;

%—ában

1913. 21-5 3—3 15-4

1928. 24-13 15-48 %S

1929. ... 29—9 Mi?-b em

1930. ... 35-0 114-5' 32-8

1931._... 409 20-0 48-9

1932. 45-5 27-1 596

1933. . . . . . ... 48-5 35-7 736 l934. . . . . . . , . . 55-8 44—6 79-9 1935. . . . . . . 65-7 61-5 93-6

1936. .. . 83-1 73-6 88-6 Látjuk tehát, hogy a nemzeti jöve—

delemnek évről—évre egyre nagyobb hányada áramlik *át az állami költ—

ségvetésen s azon keresztül haladva jut el ismét a dolgozókhoz nemcsak a munkabér, hanem szociális, kulturális

stb. juttatások formájában.1

1 Lásd erről bővebben:

Revue de la situation 193839. 0, kiadványban a pokon.

Société des Nations:

econpmioue mondiale 87. s következö la—

(5)

1—6. szám

Áttekintve a Sdovjet—Únió nemzeti jövedelmének sajnos, csak nagy általá—

nosságokat feltáró adatait, az autark fejlődésnek egy olyan példájával ál—

lunk szemben, amilyent a világ gaz—

daságtörténelme keveset tud felmu—

tatni. Még az a nagy gazdasági vi- lágválság is, amely a harmincas évek elején úgyszólván kivétel nélkül minden államban felborította a gazdasági egyensúlyt. megtörte a nemzeti terme- lések lendületét, az adatokból kitűnő—

leg, érintetlenül hagyta a Szovjet—

Únió belső nemzetgazdasági egységét,

mert amint a grafikon is jól kimu-

113 1945

tatja, a különböző termelési ágak ered- ményeiből összetevődő nemzeti jövede—

lem fejlődésvonala a válság—években is egyenletesen tört felfelé, lendületéből

is alig vesztve valamitt Újabb adatok-

kal, sajnos még nem rendelkezünk, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy a fejlő—

dés iránya továbbra is úgyanolyan maradt, mint előzőleg volt s a nem—

zeti jövedelem fokozott növekedése

4— rendeltetésének megfelelően —— to- vábbra is a lakosság minél szélesebb alapokra helyezett emberi jólétének emelését és biztosítását szolgálta.

vG'idófalvy Elemér d'r.

A Szoviet—Únió közművelődési viszonyai.

Az a mélyreható társadalomgazda—

sági változás, amely a Szijet—Únió

sok tízmilliós népének életszínvonalát, ha egyelőre még nem is a kívánt mér—

tékben s ha a korábbi uralkodó réte—

gek tízezreinek érdekei rovására, eset- leg- azok félreállítása révén is, fel—

emelte, a népesség kulturális szintjé-

nek alakulását is igen kedvezően befo—

lyásolta. De ahogy a Szovjet—Únió né—

pei nagy többségének társadalomgaz—V w dasági felemelkedését—ől nem vehetett

[tudomást a magyarság, ugyanúgy el- záratott népünk mindattól a híranyag—

tól is, mely a szovjet alatt élő népek kulturális szintjének emelkedéséről adott volna tárgyilagos képet. Amint azonban a tisztán látókat és az önálló, gondolkozásra hajlamosakat nem té—

veszthette meg a szovjet gazdasági ha—

ladásának tagadását—ól szóló célzatos irodalom, ugyanúgy nem mindenki adott hitelt a Szovjet—Únió népeinek kulturális hanyatlásáról szóló hiresz—

teléseknek sem. És ahogy a realitások iránt nem egészen érzéketlen elmének tudnia kelletta szovjet nagy gazdaság—

társadalmi előrehaladásáról, ugyanúgy hinnie kellett a. Szovjet-Únió népessé- gének kulturális előrelendülésében is, mert nem kétséges, hogy bármely nép anyagi helyzetében bekövetkezett kedvező változással együtt jár a kul- turális igények emelkedése is. Ezek—

nek az igényeknek kielégítésére pedig ' a szovjet, már csak hasznossagi szem- pontból is, meghozott és ma is meghoz minden áldozatot, mivel tudta és ma sem feledi, hogy a kultúrát demokra-

tizálni, az összesség közös tulajdonává kell tenni; mert a kultúra: a tudás, ez pedig az igazán gyümölcsöző munka forrása. S ha kulturális intézményei—

vel szemben tanúsított bőkezűsége ma még nem .is hozta meg minden tekin—

_tetben a teljes eredményt, az nem a szovjet rovására, hanem inkább ,a % é'VVel ezelőtt letűnt rendszer számlá—

jára írható. '

Bármely állam, így a Szovjet—Únió közművelődési viszonyairól adott be—

számolób—an is természetesen az első helyet az oktatásügynelc kell szentelni, hiszen ez az alapja minden ország kul—

turális életének. De hogy Szovjetv Oroszország knltúrviszonyairól telje—

sebb legyen a tájékoztatás, a közokta- tásügy intézményeinek bemutatása mellett nem szabad megfeledkezni azokról az egyéb művelődési tényezői?

ről és eszközeiről sem, melyek mind az iskolákat járó, mind az iskolákból már kikerült népesség, egyszóval az egész lakosság, szellemi szintjének emelését.

lelkületétnek fejlesztését és kultúr—

ige'nyeinek (kielégítését szolgálják. A könyv, az időszaki sajtó, egyszóval az irodalmi termelés, ennek gyűjtőhelye, a önyvtár, továbbá. a. múzeum vagyis a közgyűjtemények, valamint a rádió, a színház, a mozi, a művelődési célo—

kat szolgáló egyesületek és klubok, mind—mind. tárgyai az .orosz statiszv fikat megfigyelésnek, sőt mondhatni, hogy ezek némelyikének számbavétele olyan minden részletre kiterjedő ala- posságról tanúskodik, amilyennel ke- vés ország statisztikája diesekedhetik.

8