1É———(i. szi'im , 28
, A népesség '?fg—ában-
Társadalmi rétege , _
19r3- 1 1928— — 1934— ; 1937- 1939-
ban i ban ! ben , ben ben
! : "
Munkások és alkalmazottakll 16-7 ! 17-i § 28-13 3335 ! 49-7 Ebből Iparimunkásstb... 124! ]5-8É124-9i 13 .
Mezőgazdasági munkás stb. . . . . 4-3 1-: § ; §-2l ;; 394 ,
Kolchoz—parasztok2 —- ; 2'9lí43'9i .)05146-9
Egyéni_(nem szövetkezeti, önálló) Parasztok3 . . . 65-1 ! 72-9 ; 22-5', ! 6 ; 2-6 Egykorlpolgárság4... 17-9 4-5; 0-1; —— _-
Ebből kulákok (nagygazdák, gazdag parasztok): . . . 12-3 3-7 ] 0-1 ; — : __—
Egyeb ... .. ... 2.3 2-4l 3-4! 44 0-8
Összesen mee [OO-O ; nie—o; 100 ] 1004;
1 Az ogyik adatforrás megjelölése szerint ,,proletáriz'nlus". — ,
2 A szövetkezeilzkhe szervezett kémnűvesekkel *íhazi, mezőgazdasági/ és; egyéb iparosokkal stb.—)—
3 A szövetkezetekbe nem !
4 Az egyik adatforrás megjelölése szerint szerint: ;.burzsoázia" ínag'_V—- es kisbnrz.
teg is kialakult, tl'ilnyoinóan a mun- kássag' es parasztság középv vagy l'o—
iskoalát végzett sarjáibol. 'I'ömeghafúszii tekintve persze nem ez. hanem a kul—.
'lelflivzfizálótlás ex ua iparosodás a leg—
élesebb vonas ;] szov'jetorosz nép gazda.—aminrsadalmi ati'ormáh'nlasz'mak filmjen.
Az egyszínű zig'rarorszngbol ipari és mezőgazdasági állammá átalakuló Szovjet-Únió legjelleg'zetesebb nemn sedős'i saJátossagai !tehat: igen erő—
teljes. bar legújabban elegge meg:
*
,
Tartoznnk azzal az őszinte beismereg—
sel, hogy ;) Szovjet—Únió nemzetiségi viszonyairól -— mint a, hatalmas biro- dalom sok más kérdéséről ———— a, háború befejezése előtt befolyásolt, homályog képünk volt".
Most, hogy a megismerés útjai meg"
nyíltak e vonatkozásban is, líltjuk,' hogy e sokl'iemzetiségű állam a nem- zetiségi kérdést m'ddaszerűen oldotta meg.
Már- az 1924—ben Plf()_(/u(l()ll (első alkot—
mányban sikerült az egyenjogúság- és az önkéntes egyesülés elve alapján a Szovjet—(mio sokféle nedud együttélé- sének szerencses l'or'nnijz'it, megtalali'ii.l
1 ,,l'edigH —— amint Sztalin mondja, mm;/bun a Szocialista 'l'anacsköztíu ágok Szövetség-enek
új alkotniánytervczelérr'íl szóló elnadoi Jelen—
tét-tében —— ..az első alkotmány olyan. időszukv ban jött létre, amikor a, népek egymáshoz való viszonya még nem volt kellőkép kiegyengetve.
amikor a. nagyot—(iszok iránti bizalmatlanság maradványai még nem tűntek el, amikor "
szei-Wizett kézmíivesekkel (lv'uziiparosokkal Stb.).
,.kaxiitalista elemek": egy másik _ázia, kei'eekedők. kulákok Ah.),
('sappanó népszaporodas, rendkívül gyors, sőt fokozódó víniosiasodás, vala- mint. Szembeiitlő kulturális és példát"—
lannl rohamos gazdasági emelkedés.
A mímodik világháború ezeket a túl—
nyomt'n'eszben kedvező t'olyal'i'iatokat ki'-tsógkívíi] hz'itranyosan befolyásolta.
A közel kétszázmilliós birodalom ha—
talmas néperejét azonban távolról sem törhette meg, csaknem kimeríthetetlen fejlődési lehetőségeit túlságomm nem befo],r'asolhatta;
'I'l/ " H'í ny Lujox dr
A Szovjet-Únió nemzetiségi viszonyai.
Az 1936_ évi, új alkotmány pedig.
amely a nemzetisegi kérdést, is klaaszi- kusnn szabályozza, a következően in——
tózkedik:
...X Szocialista 'l'am'uesköztarsaságok Szövetsége polg'a 'ainak egyenjogúsága nemzetiségre es fajra való tekintet nél—
kül a gazdasagi, allami,kulturalis,tar—
sadah'ni es politikái élet minden terén i'i'iegingathatatrlan törvény, A polgárok jogainak bármilyen közvetlen vagy
közvetett korlátozz'isíit, vagy ellenkező—
leg, a, polgároknak közvetlen vagy
* közvetett előnyökben való részenítését faji és nemzeti hovatartozásuk alap—
m 11, valamint a faji vagy nemzeti fel—
eentrifug'ális erők még: nem szűntek
ködni. Ilyen viszonyok között, kellett a népek testvéri együttműköd' ', létrehozni az egymás—
nak nyujtandó kolcson e gazdasági, politikai és katonai segítség alapján. egyesítve őket; egy szövetséges, sok nemzetet magábant'oglaló ál.
lamba. A szovjethataiomnak feltétlenül látnia kellett a feladat nehézségét Előtte állt a siker—
meg; mű—
adatforrás
ill—) 6. szám ( i _ 99 7 1945
)
sőbbrendüség vagy gyűlölet és lenézés bárminő hirdetését törvény bünteti."
Sztálin szerint az új szovjetalkot—
many, )) .,burzsoa" alkotmanyol(l(al (),l—
lentétben amelyek teljes jogú nem tel(es jogu s ez utóbbiaknál is keve—
sebb jogú gyarmati nemzeteket, ismer- nek, mélységesen intel-nacionalista. A faji és nemzetiségi egyenjogúság nem ismeri a különbségtételt embertós em- ber között a bőr színe a nyelv, a'kul—
túrszínvonal, vagy 'IZ ('),llamt'ejlődés színvonalának különbsége alapján.
'Minden nemzetnek és fajnak, függetle—
nül mu'lt és jelen helyzetetők erejétől vagy gyengeségétől, egyforma, jogokat kell élveznie.
Tehát nemcsak arról van szó, hogy () birodalmon belül valamennyi nen)- zetiség egyforman szeretett gyermeke a. közös anyának a hazának hanem () felfogásban () Szovjet—Únió nemzetisóé geil) is túlterjedő általános emberi szolidaritás és testveriseg jelentkezik.
Kit'íinik ez ugyancsak Sztálin, 1942—ben elhangzott szavaiból: ._A Vörös Had—
sereg ereJ() abban áll hogy nincs benne faji gyűlölet más népekkel, köztük () német néppel szemben sem ..." A sokat gáncsolt ((nemzetköziség'i ilyen meg'—
világításban egészen más értelmet kap s () krisztusi tanok n'mgassagíiba emel—
(kedik
telen kíseiletek peldaja :) burzsoá, országok soknemzetiségű államaiban, Előtte állt, a régi AusztriaM—Mag'yarország csődöt, mondott kiser—
letének péld . S () szovietlmtnlom mégis meg—
kisérelte egy soknemzetiségű állam létesítését:
mert tudja. hogz) annak () soknemzet.
államnak. amely () szoeializmus alapiá) uit) letre. minden n)();_)))ol)()lt()t()—t ki kell áll).-nin . ..
Mivel mamam? ató ez :) ('yzelem? Azzal.
hogy nincsenek kizsáknnin) oló ()sztzil)()k amel) ()k l'ős ,vezői )()llak ;) nem/ettek ()gy)))(')sk()zti vi—
szfyainak, az7al, hogy nines kizsakmányolás.
amely kiváltotta () kölesőnös l)iz(')lmatlansagot ('),s szította a, nacionalista szevnedelyeket azzal hogy () m),)nkásoszt'ály van hatalmon, amely minden el))yonu ()l'ensége (')s hüséges hordo zója () nm))zetköz se;: ()). )nejenek. azzal. hogy :). népek tényleg kőlesn sen tanmgatják egy—
mástxa ga' ]) lgi és ta) )(ialmi élet minden ter"letén; vegul azzal, hogy fellendült :) Szov—
jet—Únió népeinek nemzeti kultúrája. amely formájára nemzeti, tartalmára szocialista. Mind, _ezek és más. ezekhez hasonló tényezők odavezet—
tek. hogy a Szovjethf'nió népeinek arculata gyökeresen megváltozott,. eltűnt naluk :) kől—
()siin's bizaln'mtlanság érzése, kifejlődött :) kől—
estinős barátság érzése s il))))()(lon megalap!)—
zódott, () népek igazi testveiies ()gyiitnniikodese az egységes szovetseges (illan) )(-))(lsz())(')l)en Az eredmény az. hogy ma olyan tokeletesen kiala—
kult; es minden ).)egpr'obáltatzist hullott sok—
nemzet (')gí) szoeiahsta államunk )(-n amely—
nek szilíndságát meg'irimelhetne () )ilág bar—
mely részének barmely nemzeti allama." (Szlá—
lín: A Sz T. Sz. alkotmánytmvezeteről. A Sz.
'l'. Sz Sz. Szövetségének a'kotmánya [alaptör—
vénye]. ldegennyelvi') irodalmi ki:)(li'). Moszkva, HMM
A eári Örooszországgz)l s () nemzetisé—
geket egymás ellen kijátszo, e_lnyom'_
rendszerekkel ellentétben az új állam egymás szeretetére neveli összes né—
peit, Nem engedi meg () viszályt és egyenetlenséget nemzetiségei között s míg; egyrészt büntető rendelkezésekkel üldözi ;) nacionalizmus túltengését, () sovinizmust másrészt az állam egész társadalmi kultn (')lis é.) gazdasagi be—) rendezkedéset; úgy epiti l*()l_ hogy az egyformán szolgálja az allam vala—
mennyi, ne)))zetis(')g(')))ek boldogulását.
A Szovjet-Únió ———— Földünknek népek és országok haln')az(')b(')l keletkezett e legnagyobb területű állama ————— ma államszövetségek Ií7()7n1)lili',ált (sző/vet- sége, amelyben () főbb nemzetisége]:
önálló köztársaság/okat alkotnak, de ezeken belül jóformán () legkisebb nép- csoportok/nak is ("inkormánjuzufot en,—*
(led/nel)". Az önállóság és önrendelkezés odaig); megy_ hogy pl. (saját nyelv, () sajátos népi művészet knltú 'a fejlesz—
,ése ;) nemzetiségeknek nemesek joguk, (le (ippenseggel kötelességük,
Nincs a világnak még egy állama, (unelyben annyil'ajta nép (')ln()_ mint () Szovjet—Unióban, Az 1926. évi népszám- lálás 195— féle nemzetiseget mutat ki, de meg __egyéb rovata is 'a)). Az 1939. évi, statisztika )sak félszáz nemzetiséget, pontosabban 47 nemzetiséget es 72 nem—
;efíséyexopmtol (azerbajdzsáni és (la- gesztani nepesonortok) sorol fel.
'l'áblázatunk az 1939, évi, népszámlá—
lás nemzetiség/statisztikai adatai mel—
lett közli az 1.939. és 1940, évben () nyu—
g'()t)'(')l visszakerült területekkel gyuru- 7)odol't Szoviet-Únió newwet-isáai meg- oszlásánah' adatait is: s minthogy () meg))agyobbodott terület, inkább meg-—
t'elel ;) Szovjet-Únió véglegesen még ki nem alakult, mostani terület,,(mek.
() következőkben () nemzetisegi adato—
kat elsősorban az 1940, évi szentem-_
beri állapotra vonatkozó szárnítímok alapjín')1 ismertetjük,
A vezető nemzetiség. ;) nttg'yoroszok szám;) kereken ltltl (99'8) millió, A ma—
sik államalkotó nép az nk '(fin, Számuk 356 millió, vetekszik pl, F'a-neiaorszzig' lélekszámávak tehat () hatalmas mere tek országának egy—'egy népe önállo nag) nemzetnek is b()illik,88'3 milhot tesz () fehéroroszok szama, ()lig' kisebb.
mint Magyarország trianoni területé—'
' Xl'irtsehat't. n))(l Statistikj ltlttl. ltl. sz.
_ s Szoviet-Únió: nemesség
** x megoszlása _
_ .".6
Orosz *. .. §, 99-0 58-1 998
una/. ... 28'1 16-5 356
Fehérorosz . 5-3 ; 3-1 8-3 '—
Özbég ... 4-8 2—8 4-8 2—5 Zsidó ... 3-0 1-8 4-6 2-4, Tatár ... 4-3 — 2-5 4-3 2-2
Kazák 3;1 1-8 3-1 1-6
Azerbajdzsáni . 2-3 1-3 2-3, 1-2 Geomiai . g-z 1-3— 2-2 1-1 Örmény ... -2 1-3 2-2 1-1 Román (moldvai) 0-3 0-1 2-1 1-1 Litván . . ... l —— — 2-0 — 1-0 0-6 0-4 1-7 0-9 0-1 0-1 1-6 0-8 1-5 0-9 1—5 0-8 1-4 0-8 1-4 0-7 1-4 0-8 1—4 0-7 1-2 0-7 1-2 0-6
0-1 0-1 l-l 0-6
0—9 0-5 0-9 05 0-8 0-5 0-8 0-0' 6-8 0-5 0-8 0-4 ' 0-6 .0—4 0-6 0-3 0-5: 0-3 0-5 ().-,;
0-4 0—2 0-4 02 0-4 0-2 0—4 0-2
Karél és finn . . . . 0-4 0-2 , 0—4 0?
Ossze! . . . . 0—4 0-2 0-4 0-2
Bolgár . 0-1 0-1 0-3 0-2
rög 0-3 0-2 0-3 0-2
Karakalpak 0-2 0-1 0-2 — 0-1
rem' . 0-2 0-1 0-2 01
Kuzma 0-2 0-1 0-2 0-1
Kalmük 0-1 0-1 0—1 0-1 -
Egyéb ... 3-3 _ 1-9 5-5 2-8 Összesen ! mm I 1000 ! 193—2 zoo—o
f_Népszámlál-ási adatok. —— ? Wirtschaft und Statistik, 1940. 19. sz. nyomán (a megnagyobbo—
dott terület adatai).
nek lélekszáma. A sorban következő özbégek, zsidók és tatárok száma már
csak 4 és 5 millió között van, a kazá—
koké 31 millió. Öt nép lélekszáma ha-
ladja meg, a 2 milliót, s további hét nép lélekszáma van 1 és 2 millió között.
*Az indogermánvagy'árjának ,is ne—
vezett népesalád egyik főága a szláv.
Oroszország a keleti szlávok országa, bár a nem Szláv elem is közel negyed—
része a. lakosságnak.
A keleti szlávság sem egységes. Er- dők, mocsarak, puszták hatalmas vá-
Iasztójl'alaiw egymástól elütő néptípu—
sokká fejlesztették a három főágat is.
Az északi törzsekből kialakult a nagy—
orosz vagy muszka (moszkovita), a
déli törzsektől a kisorosz vagy ukrán, nyugaton kettőjük közé ékelve a fehér—orosz. A három államalkotó nép együtt 143'7 millió, vagyis a 198"? milliós össz—
lakosság háromnegyedrésze (74'4%)_.
A nagyoroszok 1926-ban 778 milliót tevő száma 1940—ben 99'8 millió, tehát 1926
óta %miílióf fovel s?
népességbe'lii arányuk az ma
1732 -fél 1939Lig' 58'l%£ra emelkedett
ben csak azért eset): vissza- 5mert a birodalom sOk idegen.-nem
séggel gyarapodott. * _ ' CA fehérorosz, bár a század el - sen öntudatosodik, a ugyanaz):
közelálló faj. " 1939—ben 53, H
számuk a lengyelországi falls m
visszakerültéveil, 2940—ben? 'B'—3 _;
(4'39/0) növekedet ' , '— x _ Faji tulajdonságai és nyelvü-1189 már különállóbb nép az ukrán:
orosz, rutén, ruszin), amelYne' dését' törökfajú népekkel való
dés, a tatárjárás, félezeréVes állam
telékük Litvániával rés Lengyeloxgal az északi (nagyorosztófl eltérne ték—
A , XVIII. század óta Véglegesen *
moszkvai birodalomba tartanák. Sza muk 1939—ben 281, az országhatár n gatra tolódásával 1940—ben 356 [millió
(18'40/9) volt. A történelmi ejssmények—
következtében azonban eza szám azóta
is növekedett s a RuténföldnekaSZOV—jet—Únióhoz történt esatblásáv l a ma-
gyarországi félmilliónyi rntenség xis egyesült néptestvéreivel.
* Meg kell említenünk, hogy az 1926;
évi népszámlálás nemcsak a faji hozzá—
tartozáson alapuló nemzetiséget, hanem az anyanyelvet is tudakolta.l A meg-* _
oszlási arányszámok ez alapon még, 5 jobban eltolódnak a. nagyoroszság ja,-* ('
vára. Az össznépességben elfoglalt
mán' a következő:
nemzetiség anyanyelv
%-ban
orosz ... 52'9 57'3
nki-án 212 187
fehérorosz ... 32 ÉN Ezek az adatok is megerősítik az ero-
szosodási folyamatot, amelyet a nagy,—
oroszok nemzetiségi aránya 1926 óta.
történt növekedésének adataiban előbb
már kifejezésre juttattnnk.
A nyugati szlávokhoz tartoznak az 17 milliónyi lengyelek, amely népet
sorsa két hatalmas nép, a német és az" , -
orosz ütközőterébe állította. Törté— ;;
nelme talán ezért mutat rokonvonáso—
kat az ugyancsak népek keresztútjába
állított magyarságával. Orosz beoS—lés szerint 1939—40—ben a kelletlen—gyel—
országi területtel 7 millió ukrán,:imilw
' Az 1939 évi népszámlálás szerint" a neni—
zeliség kritériuma szubjektív: azt a nemzet!—
séget kell a kérdőívhe bejegyezni, amelyhez _ tartozónak az adatszolgáltató magát számítja.
1——,6. szám
lió fehérorosz és 1 millió zsidó mellett csupán 1 millió lengyel jutott _ orosz fennhatóság alá.
Szláv vér-keveredésű népnek tekin—
tik a bulgárokat, akiknek 1939—ben 114 ezer főt tevő száma a népszámlálás után mintegy 200 ezerrel növekedhe-
tett. -
Ha most a népek közötti rokonság szerint haladunk tovább. nem szlávok.
de hozzájuk közelállanak a balti népek.
A*lítváwok száma 1939—ben 32 ezer, 1940- ben 20, más forrás szerint 23 millió.
A másik balti népet, a tettet (1939: 127 ezer, 1940: 16 millió) elszlavosodott finn kapesolatú néptörzsnek tekintik.
A németek száma 14 millió volt.
(1926-ban 1.239 ezer, 1939—ben 1.424 ezer.) Felerésziik a Volga mentén élt. A né—
met—orosz háború kitörése előtt a balti
s besszarabiai németek jelentős részét
! visszatelepi tették.
A románok/nak az 1939, évben Ztitlezeey főben megállapított száma a, terület—
gyarapodassal mintegy l'8 millióval emelkedett.
Az eddig targyalt nepek mind indo—
germánok (árják). A masik nagy nép—
esalád —— amelyhez a magyarság is tartozik ——— az umlaltáji, Ennekismét kétxfőága van: a török (török—tatár) és a finn—ugor,
A törökfajúak vannak nagyobb szám—
_ ban, a. közel 5 milliónyi finn—ugorokkal szemben mintegy 18 milliónyian. A tö—
rök a szláv után a birodalom legna—
gyobb népfaja, a nagy távolságok azon- ban megakadályozták, hogy az egymás- sal rokon többféle törökfajú nép össze—
olvadjon. Lássuk a fontosabbakat.
Az ('izbégek lélekszáma igen számot—
tevő (48 millió), főleg iparos'kereskedő
nép. f
A hatalmas 'Kazakföld főnépe, a ka—
zák, 1926 óta, amikor száma 41) millió volt, az utolsó szan'ibave'tel szerint 31 millióra, olvadt le,
A kirgizelc (884 ezer) a kirgizpusztát
*már csak felerészben lakják, ami ma—
tatja a vándorpásztorkodás lehanyat- lását szerteszét a nagy orosz puszta—
kon,
, A tatárság nagy gyarapodást mutató nép (1926: 29, 1939: 43 millió), egysége—
sülni mégsem tud, mert több fajtára oszlik s igen széttagolva él, Krimben éppúgy megtaláljuk őket, mint a mandzsu határon, Az orosz néptestbe mindenütt beékelve, alkalmazkodik
);
$
1945 környezetéhez. Erősen részese a telepi—
téseknek is. Megjegyzendő, hogy a szi—
bériai telepítés sok kisbirtok kiosztását jelenti s az önálló kisparasztságot is erősíti, de egyben munkát is jelent a.
kollektív mezőgazdálkodasban és üze—
mekben.
.A törökséghez sorozott nagyobb lé—
lekszámú népek még az azerbajdzsán—
tőrökők (23 millió), a, törökül beszélő, de valószínűleg finn eredetű esuvaszok (14 millió), a baskirok (843 ezer), a turkmének (812 ezer) stb.
Minket magyarokat különösen rokb—
naink, .a íinn—ugorság 'érdekel, hiszen rokon népeink javareszt Oroszország—
ban élnek.
Köztük is első helyen aa magas er—
kölcsi és szellemi kultúrájú finnek, Az oroszországi finnekiszáma, 1926—ban 135 ezer volt, nagyrészük (115 ezer) lenin—
grádi finn. Az 1939. évi népszámlálás 143 ezer finnt mutat ki, a finnek és a velük közeli-okon karéliaiak (253 ezer) együttes száma azonban közel 400 ezer.—
lzenkíviil az 1940—ben megszerzett terü- leten eredetileg félmillió lakos .én.
akiknek egyrésze átköltözött vagy ki—
telepíttetett, — ,
Az esztek száma 1939—ben 143 ezer (1926: 155 ező) volt, a teriiletgyarapw dás után számuk kereken 1 millióval növekedett. _
A birodalma északkeleti szelen élő fin—nek és esztek a Karélo—finn és Eszt köztársaságban a ,.szövetséges köztár—
saság" államformájában öm'illósulnak, beljebb más rokonnépoink, mint, a mordvin, mari, ndmurt és komi, az Orosz Szövetséges Köztársaság kereté- ben ngyan, de szintén külön köztársa—
ságokban: ú. n, ,,antonóm köztársaság"—
okban, találják meg az önrendelkezés biztosítékait s kulturális fejlődésük le- hetőségeit. Erre az autonómiáfa, nagy szükség is van, mert a cári rendszer atszláv néptenger által körülvett e néptöredékekkel nem sokat törődött, úgyhogy korábban őket az indiánokhoz hasonlóan beolvadasra itélt népek közé sorolták.
Másfélmilliónyi, (1939zl451 ezer), de a Volga középső folyásánál keletre és nyugatra messzire szétszórt, főleg föld—
' míveléssel foglalkozó rekonnép a mord—
fuin. Bár egyrésziik nyelvét is elfelej—
tette, művelődésük szépen halad előre.
Belsőoroszországi finn-ugor törzs a oseremisz, most ,,mnri". Bátor, ébredő
e . la, -6. szám
szellemiségű, földmívelő-pásztorkodó nép. Népszámlálási adatuk 481_ezer.
A votjakok, vagy mint magukat ne- vezik, "Mmm-mlm ügyes, szorgalmas, jórészt inisztornép. Számuk 606 ezer.
(1939). *
E'három volgakörnyéki nép (,,Volga- finnek") a iiiaggarság urali őshazájá—
nak tájékán él, Északi, sivár területek lakói a ziirjének, nemzeti néven "komi".
1926—ban 226 ezer zürjénl es 150 ezer permjákot számláltak, az 1939, évi népszámlálás M valószínűleg a keteso—
Dm'tol egyik-foglalva 409 ezer komi!
mutat ki.
'llúlnyomórc'iszt tőlük keletre élnek az ugor törzsből 'aló mogulok és szom—
szédságukban, a felső Ob két partján az osztjálrm'ff Vadaszé, halászó, rén—
szarvassal pásztorkodő de ahol lehet, földmívelést is űző rokonaink ezek.
Számuk esekély, az 1926. évi statisztika mindössze 22 ezer osztjakol es 6 ezer vognlt mutat ki,
Még paranyibb, úgylátszik kihalóban levő. a finneknél is északabbra (Kola félsziget) élő nép a lam), Az 1926, évi népszz'nnlalím szerint akkori számuk ' 1700 volt.
llgyanesak egészen északoni a .leg'esv tenger partvidékein van'a kisszámú (1926: lö ezer), de aránylag nagy terü- leten ii()in:ulizal(')_ régebben szaunojéd—
nek nevezett nemz-('I; (neneik) földje.
Itt mar a természetimádás, a nog-'ay samánsag ma'mlxr'anyaival tala *o-
zunk.
E két ntobbL nemesak sz.-im szerint.
de termetre is kiesiny nepet nyelvük alapjan ;. l'inn népek közé sorozzalg (üle színük, arevz'ig'asnk stlr mongol leszar—
niazasra 'all,
A másféle népek so'aban a lam/rágn—
siak' több ném—soportja közt legna—
gyobb a yeor'yíoiuk, vagy grúzok száma (22 millió).
Ezeket, valamint a náluk alig ke—
vesebb, ismet külön fajt. képviselő
——— de sokak szerint, indogerman nyel—
vot, beszélő ——— örmények?! igen erős szaporodásuk, magasabb igényeik, élel—
mességiik kiemelik a szomszéd perzsa és török népek közül.
A zsidó/.t 1926—ban 27, 1939—ben 31) millióban megállapított, számát a köv sőbb visszaszerzett területek l-G—Cl'l millióval növelik. Minthogy azonban
;: zsidók leg'i'iagyobb részben a háború és a német' irni—gszallas terrorja által
1945
legtöbbet szenvedett mrületeken éltek ("Lengyelország, Ukrajna, Fehér-Orosm
ország; Krím), 41/2m5 milliós számuk
csak papirosadat, ai'nelyet a valóság ma már meg' sem közelít.A szamos érdekes és, egzotikus nép közt, melyekről említést sem tehetünk, mérhetetlen sivár szibériai tundrák és _ kietlen sarki területek népei a mongol—
;iellegíi_ félniilliónyi bm'játok és a tö—
rök—tiatarsághrm sorozott negyedmillió;
nyi jalmtok, A legészakibb csukcsolckal már az eszkimó]: vilagaba érkezünk A Szovjet—Únió nemzetiségi viszo—
nyainak alakulását; még; néhány össze- foglaló adattal jellemezzük.
Az 1926. és 1939. években tartott nép—
számlálások között a főbb nemzetisé- gek száma általában emelkedett, csak az ukránok és k; zákok száma csökkent.
Az emelkedés (%), illetve csökkenés (———) volt:
orosz . ... % 27*3%
ukran ... 7... _— ltl't) ,,
— fehérorosz ... %— ll'l ., özbég' ... i— 24'0 ..
tata l" ... % 47'4 .,
kazálx' ... —. . . m 219 ..
zsido ... ( %— 13'0 ;.
Az *1939— 4", évi orosz előnyomulás, mely túlnyomórészt az első háború előtt Oroszországhoz tartozott. területe—
ket :satolt vissza, mintegy felerészben néptestvéreket hozott vissza a biroda—
lomba, Ezeknek a területeknek 22"?
milliós népességéből ugyanis 113 mil—
lió tartozott, az államalkotó nagy—, kis- és fehérorosz nen'izetiséghez, Az 1940.
évi szeptemberi állapot, szerint (12 (m—
imktáll fer-üle! nemzetisegi megoszlá—
xánll/z kepe megközelítőleg a követ—
kező?
ukran ... 77) millio 'l'ehérorosz ... . . . _ 3'0 ..
litván ... 2'0 ..
roman ... l'S ..
zs'ulé ... Hi ,.
lett. ... 1'5 __
lengyel ... l'l eszt ... l'tl ..
orosz ... (VH ., bulgár ... U ') ..
egyéb és l'elosztatlan 2'2 .,
___—___—
iisszesen 22'7 nnllio
1 A Wirtschaft und Statístik nyomán, mely N'yngat—lzengyelorszag nemzetiségi megoszlását szovjelorosz adatok, Besszaráhiáet az 1930. évi román slatisztika. alapján közli
; a
l
' én 'x 1926
156; szám
Természetesen *a Szovjet-Únió 'nem—
zetiségi viszonyairól nyujtott ez a kép
nem pontos, mert a háború és az ezzel kapcsolatos események a lélekszámban s a nemzetiségmegoszlásban nagy vál- tozásokat okoztak, Annál is inkább, mert a háború vihara legerősebben ép- pen a rengeteg birodalom leginkább népesült vidékeit söpörte végig s em—berpusztító s a lakosságot szétszóró hullámai hatalmas területeket ismétel—
ten elborítottak. Az adatok elsősorban a népszámlálásokon nyugodván, nin—
('senek figyelemmel az embertömegek ama megmozdulásaira, amelyeket az l939——40_ évi orosz előnyomulás, az 1941—ben kitört német—orosz háború, az orosz hadsereg 1942—ben megindult győ—
zelmes hadjáratai s a legújabb esemé—
nyek előidéztek. Ezek hatását lemérni csak a háború nyomában járó népzaj—
33
A Szoviet-Únió
Oroszország népesedési mozgalmaról
_ összefoglaló újabb__ adatok hiányá-
ban _ nem adhatunk olyan kimerítő
és átfogó tájékoztatást, amely csak
megközelítően is kielégíthetné a tudo—
Hiányos érdeklődést. A rendelkezé—
sünkre álló orosz és nemzetközi forrá—
sok a Szovjet-Únió egész területéről 1926 óta nem közöltek átfogó népmoz—
galmi statisztikai eredményeket és 1930 óta már egyes tag-államokról sem
A *találtunk ilyen adatokat. A követke—
zőkben tőleg a rendelkezésünkre álló elég részletes 1926. ém" orosz adatokról adunk futó áttekintéstl és egybevetjiik ezeket az ugyanazon év megfelelő ma—
gyar eredményeivel. A multbeli Össze—
hasonlításnál elsősorban a jól kidolgo—
zott ukrajnai adatokat vesszük blapul.Z
_Általánosságban meg kell azonban em—líteni; hogy sem orosz, sem magyar
—viszonylatban az akkori adatok nem adhatnak tájékoztatást a mai népe—
sedési helyzetről még azokblan a vi—
szonylagos különbségekben sem. ame—
lyek a két ország között akkor mu—
tatkoztak. Az egész világon a vál- tozás törvénye uralkodik és ez teljes
1 Mouvemept de la population de L'UBSS Administration eentrale de statistmue éle L'URSS statistinue sooiale, ;
' Mouvement de la populatlon de
_L L'U-
KR ATNE en 1924.
1945 lás és vándormozgalom leesillapodásá- val lesz majd lehetséges.
A nemzetiségi megoszlással is nem egy összefüggést mutató vallási viszo- nyolcra1 nem térünk ki, minthogy újabb vallásstatibztikai adatok a Szovjet—
Únióról neuf állnak rendelkezésre. Ré—
gebben tudvalevően a görög-keleti val—
lásnak államvallás jellege volt s az oroszok a vallást nemzetiségeik egyik velejárójának tekintették. A nemzeti- ségi megoszlással is kapcsolatos, hogy a más keresztény vallások hívői főleg a birodalom nyugati részén élnek: a lengyelek katolikusok, a Baltikum népe jórészt evangélikus és hogy a moha-
medánok nagyobb számban a birőda-
lom keleti és déli vidékeit töltik be. Az izraelita vallásúak, megfelelően a zsidó—nemzetiségnek, főleg a birodalom nyu—
gati részein szóródtak el.
Ela/ces Dezső dr.
népmozgalma.
mértékben áll a népesedésre, amely bizonyos jellegzetes és minden civili—
zált országban nagyjából azonos alakn—
lást mutat. Ez alól Oroszország sem kivétel. Ellenkezőleg: az az óriási vál- tozás, amely a szovjetek birodalmában az első ötéves tervtől kezdődően meg- valósult, annyira kiterjed az egész népre és olyan alapvető jelentőségű, hogy forradalmi változásokat kellett létrehoznia az orosz népesedés alaku- lásában is.
Az 1926. évi orosz népmozgalmi ada—
tokkal kapasolatban pedig még rá kell mutatni arra, hogy ez az adatgyüjtés sem terjedt ki az egész népességre. Az 1926. évi orosz népszámlálás szerint a Birodalom 147 millió lelket számlált; .a népmozgalmi statisztika csak 125 mil?
liónyi népesség házasságkötéseiről,
születéseiről és halálozásairól gyűjthe-
tett adatokat.
1926-ban a Szovjet—Únió statisztikája
*1,350.062 házasságkötésről számolt be;
Magyarországé 76.849-ről. Ezer lélekre ott 108, itt 92 házasságkötés esett.
' Az új alkotmány szerint: ',,A polgárok lelkiismereti szabadságának biztosítása céljábói az egyház a Sz. T. Sznben el van választva az államtól, és az iskola az egyháztól. A vallas gyakorlatának szabadsága és a vallásellenes propaganda szabadsága minden polgár elismert
Joga."
.—
.)
