A Szovjet-Únió közművelődési viszonyai

1—6. szám

Áttekintve a Sdovjet—Únió nemzeti jövedelmének sajnos, csak nagy általá—

nosságokat feltáró adatait, az autark fejlődésnek egy olyan példájával ál—

lunk szemben, amilyent a világ gaz—

daságtörténelme keveset tud felmu—

tatni. Még az a nagy gazdasági vi- lágválság is, amely a harmincas évek elején úgyszólván kivétel nélkül min- den államban felborította a gazdasági egyensúlyt. megtörte a nemzeti terme- lések lendületét, az adatokból kitűnő—

leg, érintetlenül hagyta a Szovjet—

Únió belső nemzetgazdasági egységét,

mert amint a grafikon is jól kimu-

113 1945

tatja, a különböző termelési ágak ered- ményeiből összetevődő nemzeti jövede—

lem fejlődésvonala a válság—években is egyenletesen tört felfelé, lendületéből

is alig vesztve valamitt Újabb adatok-

kal, sajnos még nem rendelkezünk, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy a fejlő—

dés iránya továbbra is úgyanolyan maradt, mint előzőleg volt s a nem—

zeti jövedelem fokozott növekedése

4— rendeltetésének megfelelően —— to- vábbra is a lakosság minél szélesebb alapokra helyezett emberi jólétének emelését és biztosítását szolgálta.

vG'idófalvy Elemér d'r.

A Szoviet—Únió közművelődési viszonyai.

Az a mélyreható társadalomgazda—

sági változás, amely a Szijet—Únió

sok tízmilliós népének életszínvonalát, ha egyelőre még nem is a kívánt mér—

tékben s ha a korábbi uralkodó réte—

gek tízezreinek érdekei rovására, eset- leg- azok félreállítása révén is, fel—

emelte, a népesség kulturális szintjé-

nek alakulását is igen kedvezően befo—

lyásolta. De ahogy a Szovjet—Únió né—

pei nagy többségének társadalomgaz—V w dasági felemelkedését—ől nem vehetett

[tudomást a magyarság, ugyanúgy el- záratott népünk mindattól a híranyag—

tól is, mely a szovjet alatt élő népek kulturális szintjének emelkedéséről adott volna tárgyilagos képet. Amint azonban a tisztán látókat és az önálló, gondolkozásra hajlamosakat nem té—

veszthette meg a szovjet gazdasági ha—

ladásának tagadását—ól szóló célzatos irodalom, ugyanúgy nem mindenki adott hitelt a Szovjet—Únió népeinek kulturális hanyatlásáról szóló hiresz—

teléseknek sem. És ahogy a realitások iránt nem egészen érzéketlen elmének tudnia kelletta szovjet nagy gazdaság—

társadalmi előrehaladásáról, ugyanúgy hinnie kellett a. Szovjet-Únió népessé- gének kulturális előrelendülésében is, mert nem kétséges, hogy bármely nép anyagi helyzetében bekövetkezett kedvező változással együtt jár a kul- turális igények emelkedése is. Ezek—

nek az igényeknek kielégítésére pedig ' a szovjet, már csak hasznossagi szem- pontból is, meghozott és ma is meghoz minden áldozatot, mivel tudta és ma sem feledi, hogy a kultúrát demokra-

tizálni, az összesség közös tulajdonává kell tenni; mert a kultúra: a tudás, ez pedig az igazán gyümölcsöző munka forrása. S ha kulturális intézményei—

vel szemben tanúsított bőkezűsége ma még nem .is hozta meg minden tekin—

_tetben a teljes eredményt, az nem a szovjet rovására, hanem inkább ,a % é'VVel ezelőtt letűnt rendszer számlá—

jára írható. '

Bármely állam, így a Szovjet—Únió közművelődési viszonyairól adott be—

számolób—an is természetesen az első helyet az oktatásügynelc kell szentelni, hiszen ez az alapja minden ország kul—

turális életének. De hogy Szovjetv Oroszország knltúrviszonyairól telje—

sebb legyen a tájékoztatás, a közokta- tásügy intézményeinek bemutatása mellett nem szabad megfeledkezni azokról az egyéb művelődési tényezői?

ről és eszközeiről sem, melyek mind az iskolákat járó, mind az iskolákból már kikerült népesség, egyszóval az egész lakosság, szellemi szintjének emelését.

lelkületétnek fejlesztését és kultúr—

ige'nyeinek (kielégítését szolgálják. A könyv, az időszaki sajtó, egyszóval az irodalmi termelés, ennek gyűjtőhelye, a önyvtár, továbbá. a. múzeum vagyis a közgyűjtemények, valamint a rádió, a színház, a mozi, a művelődési célo—

kat szolgáló egyesületek és klubok, mind—mind. tárgyai az .orosz statiszv fikat megfigyelésnek, sőt mondhatni, hogy ezek némelyikének számbavétele olyan minden részletre kiterjedő ala- posságról tanúskodik, amilyennel ke- vés ország statisztikája diesekedhetik.

8

1—6. szám

A rendelkezésünkre álló adatok ugyan nem a legfrissebbek, de azért a háború előtti Oroszország közművelődési vi—

szonyaira eléggé jellemzőek.

KözoktatásüSY.

A Szovjet-Únió rendelkezésünkre álló tanügyi adatainak szemlélésekor az adatok nyujtotta kép megfelelő ér—

tékeléséhez szükséges. hogy legalább igen futólag-osan a régi Cá'f'l Oroszor- szág legösszefogóbb adatairól és a cári kormányzat közoktatásügyi magatar- tásáról is essék egy pár szó.

A mult század SO—as éveiben európai Oroszországban csak mintegy 28 ezer

elemi iskola működött 1'2 millió fiú— és

362 ezer leánytannlóval. Az elemi isko—

lák fenntartására fordított 62 millió rnbelhez a cári kormányzat csupán mintegy hároi'nnegyed millióval járult hozzá, a többit a helyi közületek es magánosok szolgáltatták;

Sok kívánnivalót hagyott hátra n középfokú iskolai, oktatás is. Az orosz társadalomnak az az állhatatos törek- vése, hogy a középfokú iskolák huma—

nista irányzata helyett a természettu—

dományok lfokozottabwb hangsúlyozása kerüljön előtérbe, általában hajótörést szenvedett a korn'lányzat konzervatív magatartása következtében s továbbra, is a humanista. gimnáziumokon volt a.

hangsúly. 1883—ban az európai Orosz—

országban 180 l'iú— és 27 leánygimná—

Zium, 73 reáliskola és 48 ú. n. normál iskola működött, az ország ázsiai re—

szén pedig 24 fiú és 10 leánygimna—

zinm,8 fiú reál— és TO fiú normáliskola.

A középfokú iskolák körébe tartozó teológiai szemináriumok száma ugyan—- akkor aránytalanul magas volt (53 szv—

mináriumban kb. 15 ezer növendék), A mindenféle fajtájú középfokú iskolák száma —— 18824ben 456 fiú középiskola volt 108 ezer tanulóval és 384 leány—

középlskola 80 ezer tanulóval —— azt mutatja), hogy a gimnáziumokon, reál—

iskolúkon és ü. n. normáliekolákon, valamint a teológiai szemináriumokon kívül más középiskola a fiúk számúra alig állott fenn.

1883-ban 7 egyetemen (Dorpat, Ku—

zan (Kazany), Karkov (Charkov), Kiev (Kijev), Moszkva, Odessza (Ogyessza), Szentpétervár (Leningrad) 605 egye—

temi tanár 10 és félezer egyetemi hall—

gatónak adott elő. Az egyetemek ina—

gasszínvonulú intézmények voltak s 51 114

* hallgatók jelentős hányada, a, szegény

1945 i' "

emberek tehetséges , gyermekei közli?

került ki, akik egyetemi éveik alatt!

főleg házitanítóskodásból éltek. A*eári Oroszország túlzott vallásos érzületű—'—

nek megfelelően az említett időben

még majdnem ezer teológiai akadémiai hallgató is volt, míg ugyanakkor az ü, n. magasabb technikai iskolai hall—

gatók száma (2500) ennek csak két és,—

t'élszeresét tette. ,

Az írni-olvasni tudás elterjedtsége n !

cári Oroszországban annyira kedvezőt——

len volt, hogy még az 1920. évi nép-—

számlálásk'or is a férfiaknak csak 61'70/o—a, :( nőknek pedig mindössze 33'60/0—4 tudott írni-olvasni. A női anal—

l'abéták arányán természetesen nem le—

het csodálkozni, ha figyelembe vesszük,

hogy kb, csak negyedennyi leány járt

az elemi iskolákba, mint fiú. Ha még régebbre tekintünk vissza, akkor azt látjuk, hogy 1900-ban a hadsereg tag—

jainak csupán egyötöde írt és olvasott.

Ezeknek az állapohümak (: gyökeres megváltoztahtíffim a szovjet lem-mán!) és a, helyi szovjetek fáradhatatlan hor—

eot indítottak. Az oktatásügyi, népbiz—

tosságok nemesek az iskolaköteles' kor—

ban levő gyermekek iskolalátogatásá—

nok szigorú ellenőrzését hajtották Végre, nehogy elől'ordnlhassen az, ami a cári időkben, hogy pl. ev.-rk negyed—

ennyi leány tesz eleget az iskolába ja—

rás kötelezettségének, mint í'iú, hanem ezenfelül a szükséges iskolázassnl nem ' rendelkezők számít 'a, a felnőtt és mun—

kásis'kolák egész sorozatát li'etesítették.

Az új Oroszországban végre meg—

valósult az közőpiekolúkban (: termő—

szettudományok előtérbe helyezés;) és mind a mai, napig az orosz közoktatás—

iigy legjellemzőbb vonása a teehníkal iranyzat erősödéSe és előretörése.

Az iskolák * a rendelkezésünkre álló adatokból kitűnöleg ——L— ezután is három főesoportra, oszthatók, ú. m. elemi, kü—

zép— és főiskolák, ill, egyetemek. A kü—

lönbség csak az, hogy e teehnikai irányzat már :: közép; sőt az elemi ie—

kolák tantervénél is domináló, A te—

nulók résztvesznek az iskola önkor—

mányzatáben is, hogy a polgári ön- kormányzatban valló szerepléshez már iskolás korukban ismereteket; és hasz—

tapasztnlntokat szerezheemrnek,

HÚS

1—6. szám 115 1945

*Az iskolák száma minden vonalon Száma 716 volt, az egyetemi, illetőleg

; 'megtöbbszöröződött. A nők egyenjogú- sága nemcsak papírra vettetett, hanem

valósággá 'ált az iskolázás terén is és minden nő (let'my) a képességeinek és szándékának legmegfelelőbb iskolát lá—

togathatja. —

Az elemi §); középiskolai tanulók száma az első világháború végétől kez—

dődően egyre emelkedve, 1931 ben eléri már a 21 8 milliót az egyetemek és gé—

pészeti kollégiumok hallgatói pedig 1933 ban az utolsó ("tri békeév létszá—

főiskolai hallgatók létszáma. pedig 650 ezer. Mindezek a számok azt bizonyit—

ják, hogy megállás nincs s az oktatás és nevelés a legújabb években sem elégszik meg már kiharcolt állásaival, hanem még mindig előre-tör,

Ez a fejlődés azonban nem mindig volt u Jrássaez ii Az 1920——as évek vé- géig, amíg az altalanos politikai meg—

szilárdulás és a célkitűzések teljes ki—

forrottsága be nem következett, az

alábbi összeállításból is, kitíinőleg a mának a négyszeresét (470 ezer), ilinal— fejlődés csak mérsékelt ütemű volt:

_ . ! w , ——-

' - , -- , — Elemi és középfokú E k

Elemi iskolak Kozepiskolak technikai iskolák gyeleme

Tanev tanulóinak tanulóinak tanulóinak tanulóinak

száma létszáma száma létszáma száma létszáma száma létszáma

millió ezer ezer l ezer

1914/15 lt)4.tilíl 72 l.79l) 565 2.877 267125

l926/27 108424 9-9 l.708 785 5.002 588 [361 163

ez azt jelenti, hogy ezekben az időkben az össznépességnek már kb; egynyol- cada valamiféle iskolának a látogatója volt, s hogy az 1932/33. iskolf évben a 8—17 éves szovjet alattvalók 980341 is—

kolába, járt..

A felsőbb oktatást az ü, n. specialis- tákblm fellépő hiányra tekintettel át—

szervezték. Az átszervezés l929/30—ban kezdődött és több évig tartott. Az ed—

dig általánosabb jellegű tanintézetek

karakterisztikusabbak lettek és az újonnan kidomborított s nyilván a

valóságos élet kívánalmaihoz simuló jellegzetességüknek megfelelö gyakor—

lati közgazdasági intézmények ellen—

őrzése, illetőleg; irányítása alá kerül—

tek.

A_fejlődés mérföldes lépésekkel ha,—

ladt előre s egyedül az elemi iskolások száma, 1933—ban már 188 millió] ]936—

ban a különböző iskolák száma a követ—

kezőképen alakult:

elemi lSkOlit ... 164081

* gyári iskola ... 1.797 technikai iskola, ... 2.572 munkásiskoln ... 716 , főiskola és egyetem .. 595 A felsorolt iskoláknak az említett időpontban 273 millió növendéke volt.

194tyben az elemi és középiskolai ta- nulók száma kb 35 millió 5 ez a szám 1941 ben már 362 millióra beesii—ltetett.

1940- ben az egyetemek és főiskolák

Ha a fejlődést ábrázolnank, akkor az elemi és középfokú technikai iskolak görbéje mutatna a legegyenlotesebb.

állandóan emelkedő, visszaesés nélküli irányzatot. A fordulópontot az 1923/24.

iskolai éa) képe:/v,, ettől az évtől kezdve az egyetemek kivételével valanmnnyi iskolatípus határozott, sokszor már ug- .rásszerű fejlődést is mutat.

A Szovjet—Únió nagy gondot fordí- tott az iskolalátogatási kötelezettségen már kívül álló, idősebb egyének mű- veltségének továbbfejleselésére és erős harcot hirdetett :i habár már csokken- tebb mertekben, de még mindig fenn- álló analfabétizmus leküzdésére is.

l920/21—ben még csak 54 nmnkásiskola volt 18 ezer mmikáshallgatóval, hat év mulva pedig mar 109 munka'isiskolanan 46 ezer dolgozó bővítette ismereteit. Az

írás-olvasás elsajátítása (féljíiból 1920/214 ben 41 ezer tanfolyamra 1'2 millió anal—

fabéta, iratkozott be. l926/27—bon azon—

ban már 47 ezer tanfolyam szolgálta valamivel több, mint másfélmillióanal—

l'ahétának az írni—olvasni tudás elsajá—

títására irányuló igyekezetét.

.A nemzet igazi kincsét jelentő log—

fiastalabb, még: nem iskolaköteles korú évjáratok szakszerű foglalkoztatása és valószínűleg az a teny hogv a férfiak—

kal a munkában is egyeniogú nő ki—

csiny gyermekeit ne legyen kénytelen őrizetlenül, vagy csupán szomszédi kö—

nyörületre otthon hagyni, arra sor—

_ lialta a szovjet kori'm'myzutot, hogy 11 N*

kisdedó'vóintézetek hálózatát minél job—

ban és tökéletesebben kiépítse. 1928-tól 1934—ig, tehát hat év alatt a kisdedóvóa intézetek és az óvódás gyermekek száma megtízszereződött s 1934-ben 27 ezer óvódában 1'3 millió kisgyermekról gondoskodtak

Nem érdektelen [ legmagasabb fokú egyetemi, illetőleg technikai főiskolai szakoktatásban részesülő hallgatók szá—

mának a megtekintése, mert nyilván—

valóan ezeknek jut az orosz közgazda—

sági és kulturális életben tanulmá—

nyaik befejezése után az irányító és formáló szerep. Szakonkinll megoszlá—

sulc az orosz közgazdasági és kultura—

lis élet szükségletének többé—kevésbbé megfelelő kifejezése. 1934-ben az egye—

temi és főiskolai hallgatók száma a

következőképen alakult fakultások sze—

rint:

A hallgatók száma az Fakultás (szak) egyeteme— technikai

ken főiskolákon

ezer ezer

Ipari és közlekedési . . 198 , 242 Mezőgazdasági ... 54 102 Közgazdasági ... 26 35 Oktatásügyi ... 91 165 Orvosi ... 48 57

Összesen ! 417 I 601

Amint a közölt adatokból látható, a technikai irányzat a domináló, de rög- tön utána az oktatószemélyzet után- pótlásában van a legnagyobb szükség—

let.

1933— ban a legjelentősebb nemzetisé- gek szerint az egyetemi és főiskolai hallgatók a kö'vetkezőképen oszlottak

meg: * -

A technikai főiskolákon Az

_ egyeteme-

Nemzetiség ken

hallgatók aránya (%)

Orosz ... 53-5 52-7

Ukrán ... 16'1 19-9

Zsidó ... 12-8 53 Fehérorosz ... 3-3 3-0 Georgiai . ... 2-9 4-1 rmény ... . . 23 2-2 Egyéb ... 9-1 12-8

Összesen 100-0 ! 100-0

Az egyetemi, illetőleg technikai l'ő—

iskolai hallgatók igen jelentékeny há—

nyada nő. Legerősebb az arányuk az

1—6. szám ' * " _ 1116

1945

_ ,!

egyetemek orvosi fakultásán (75190)

és a technikai főiskolák orvosi karán

(80' 7%), de a hallgatóknak több mint fele nő a tanári és közgazdasági fakul— _' ; tásokon is. !

Összegezve a dolgokat tömören a

következők állapíthatók meg a Szov—

jet—Únió közoktatasaval kapcsolatban;

A modern gépesített kor követelmé—

nyeinek megfelelően a technikai irány—

zat érvényesül feltétlenül, mind a kö—

zép—, mind a felsőfokú oktatásban. A bármiféle iskolázásban való részesü—

lésnél nincs különbség férfi és nő kö—

zött s mint a nemzetiségi 'adatok mu-

tatnák, ilyen alapon sem maradhat ki

[senki a képességeinek megfelelö tan—

intézet látogatásából, mert az egyedüli ajánlólevél nyilván a képesség, a te—*

betség

Irodalmi termelés.

A masodik ötéves terv kezdete (1933)

óta különösen nagy súlyt helyeznek Oroszországban az irodalmi termelés hiánytalan számbavételére is Ez év—

ben, vagy az utána következőkben jó néhány olyan évi és időszaki kiadványt hívtak életre, melyeknek feladata az orosz irodalmi termelés számontar—

tása. Nagyrészt ezeknek a bibliográ- fiai vonatkozású műveknek köszönhető, hogy az orosz irodalmi termelésnek mind a két ágaról meglehetős részletes adatokat közölhetnek a szovjetorosz statisztikai forrásmunkak. Ezeknek ren—

delkezésünkre álló köteteiben közölt adatoknál azonban már újabb eredmé—

nyek is láttak napvilágot a, Bernben székelő Nemzetközi Szerzőjogvédelmi Iroda által kiadott Droit d'Auteur e.

folyóiratban az Orosz Központi Könyv—

kamara összeállítása alapján, miért is a szovjet irodalmi termeléséről ez utóbbi források adatait is felhasználva számolunk be.

A könyvtermelés számszerű alakula—

sáról a, következő összeállítás ad ké- pet:

A megjelent művek

É v ——

száma ! példányszáma

1913. 28.132 113,400.000

1928 ... 34.212 266,706.000 1932 ... 49.880 518,319.000 1933 ... 43.357 488 ,.022 000 1934 ... 43.732 473, _752. 0 O * 1935 ... 42.698 458, 045. 0 1936. . ... 43.348 571 ,071. 009

1—6: szám

A rendelkezésre álló adatok szerint a második ötéves terv idején 42—43 ezer mű látott napvilágot a Szovjet—Únióban.

A művek számát tekintve tehát több.

mint 50%—kal multa felül ezekben az

években a szovjet könyvtermelése a cári Oroszországét. Ha pedig a ki- nyomtatott példányseámot tekintjük, akkor Szovjet—Oroszorszz'ig könyvvel való ellátottsága több, mint ötszöröse a cári Oroszországénak. A könyv szerepe tehát a szovjet népei tudásának ter—

jesztésében nagyon jelentősnek minő—

síthető. Az 1936. évben nyomtatott könyveknek majdnem a, fele —— 21.299 kötet —— nem volt vastagabb 32 oldal—

náll. A 431348 műből 7118 (16'4%) fordi—

tás volt, 2701 (6'20/0) pedig újabb ici—

adás. A fordított munkákból ettül—nak angol, 391-nek német és 251-nek fran- eia volt az eredetije. Az adatok érté—

kelése érdekében közöljük, hogy a ma—

gyar könyvtermelésben 1941—ben és 1942—ben 75, illetőleg 5'0% volt a. fordí—

tott művek aránya, mig 'az újabb ki—

adásoké 50, illetve 8'0%. Érdekes,hogy 9. forditott művek eredetijének nagy- ságsorrendje nálunk is angol, német és francia;

A két utolsó évben termelt könyvek (

oloasóközönse'géről a megjelent köny—

,veket irodalmi típusok szerint tagoló következő táblázat ad némi képet:

A megjelent Szaporu—

— könyvek száma lat (%)

Az irodalom típusai vagy

. 1933— 1936- fogyás

ben ban (——)

9.579

lNépszerú' irodalom ... 11.699 —-—2120 Gyermekirodaló'm . . . . . . 1.579 1.593 %- 14 Ifjúsági irodalom ... 940 1.156 —l- 216 Tankönyvek (minden fajtá—

ból) ... 5.337 4.937 —-— 400 Tudományos művek . . . 7.003 8.371 14368 Munkáskönyvek ... 8.881 8.646 —— 235 Tudományos segédkönyvem 2.946 3.481 1— 535 Hivatalos közlemények . . . 1.580 1.609 %— 29

Egyéb művek ... 2.733 3.976 44243 Összesen ... ! 42.698 ! 43.348 ! Jr 650 Azok szamara, akik a szoxfjetorosz könyvtermelés tovabbi részleteibe 1s

be akarnak pillantani, :lZ 1933. és, 1934.

évi könyvtermelési statisztika, néhány jellegzetesebb adatáról is megemléke—

zünk. E szerint a legnagyobb szakcso—

port a művek száma szerint az ipar- teehnológia. Mindkét ev könyvterme—

léséből több, mint 15% esett ezekre a, könyvekre. A szakesonortok további nagyságsorrendjében 1933—ban a köz- gazdaság, a társadalom és politika,

117 1945

majd a mezőgazdaság következett,"

míg 1934-ben a második hely a tár——

sadalmi més politikai, a harmadik hely a mezőgazdasági, a negyedik hely pedig a közgazdasági szakcso- portnak jutott. Ez utóbb említett ' tárgyú művek mindegyike '10%—nál na—

gyobb mértékben részesült az említett évek könyvtermelésében. Említésre (':r- demes, hogy a szépirodalom az orosz könyvtermelésben mennyire nem nagy szerepet játszik. 1933—ban 61, 1934—ben pedig 7'8%-a volt az orosz könyv—

t'lrmelésnek szépirodalmi mű. Nalunk mindig ez a szakcsoport képviselte a könyvtermelős legnagyobb hányadát;

1941—ben pl. az összes megjelent művek 133'6'Vn-a, 1942—ben pedig 17'7% a, esett a bellettrisztikúra. A magyar könyvter—

melésben a nagyságesoportok tovabbi sorrendje rendszerint így alakult: tan- könyv—nevelés, vallás, orvostudomány és közegészségügy. Igen jellemző az orosz könyvtermelésre a gazdasági vo—

natkozású müvek erőteljes térfogla- lása. A megjelent példányszámok alap—

ján a szakesoportok sorrendje némi változást szenved, amennyiben e tekin- tetben 1934-ben a társadalom és poli—

tika, közgazdaság, szépirodalom, mező—

gazdaság a nagyságosoportok egymás—

utánja. Az 1934—ben kiadásra került könyvek ívterjedelméből ;1 legnagyobb részt (24%) a társadalom és politika körébe tartozó művek foglalták el;

utánuk sorrendben a természettndo—

many—matematika, :; szépirodalom, majd a nyelvészet következett. A mű—

xvek atlagos ívterjedelme 1933—ban 49, 1934—ben 58, nálunk 1941- és 1942-ben G'?) és 56 Az orosz könyvtermelésben a filozófiai, az irodalomtudoniányi, a tőr—

ténelmi és a földrajzi munkák tűntek ki magas átlagterjedelmükkel, nalunk viszont a jog—közigazgatási, a hadügyi és az általános és vegyes munkák. Míg a magyar könyvkiadásban az atlagos példányszám 3000 körül mozog, addig az orosz könyvek 1933—ban és 1934—ben 11.000 körüli átlagos peldanyszamban jelentek meg. Persze ezek az átlagok igen nagy szélsőségeket takarnak, Van- nak könyvek, melyek igen magas pél—

dányszámot érnek el; Ilyenek pl. a szocializmus apostolaina/c művei. Hogy ezekből egy év alatt mennyi jelenik meg, továbbá, hogy a nagy forradalom óta ezekből mennyi került forgalomba, az kitűnik a következő táblázatból:

.

1—6. szán)

*Marx, Engels, Lenin és Sztálin művei- nek kiadása a Szovjet-Unióban.

. . . *

Megjelent bő

az 1917—1938. években 35383

' , ban

S z e r z ő k orosz más össze- jelent nyelven nyelven sen meg

millió példányban

Marx—Engels 255 29 28-41 3-2

Lenin ... lui-z 16-i 117-3 7-2 Sztalin ... 1927 47-9 240-6 267

Lenin—Sztalin .. 7-8 1-3 9-1 24

Összesen ! 327; ! ess-2 ! 395-4 39-5 ! A marx—leninizinus klasszikusainak ezek a munkái, melyek a tömegek po—

litikai nevelésében igen nagy szerepet játsz-anak, 1917 óta, több, mint 90 nyel' ven jelentek meg a Szovjetúnióban.

És hogy a szocializmus e l'm'rásművei iránt nem szűnik, de egyre fokozódik az érdeklődés és a kereslet, az kitünik onnan, hogy pl. csak Sztálin műveiből 1939 és 1941 közt további 2270 millió orosz és 4613 millió egyéb nyelvű pél—

dány került forgalomba.?

De nemcsak a kommunista irodalom főművei örvendenek ilyen nagy eltor—

jedtségnek. A következő összeállíta—

sunk adatai mutatják, hogy a szépiro—

dalom bel— és külföldi klasszikusai is mennyire tárgyai a Szovjet—Únió nó—

poi érdeklődésének.2 A honvédő hú—

horú alatt is erősen növekedett :! lo forditott, művek szánni.

Egyébként az 1933. évi 43.357 s az 1934. évi 43.732 darabnyi szovjet-eresz könyvtermelés 110 (nyelven látott nap- világot. Természetes, hogy a megje—

lent művek oroszlánrésze (1933-ban 66'0'Vn, 1934—ben 70'3%) orosznyelvű volt.

Az orosz után a legtöbb mű ukrán, fehérorosz és gruz nyelven jelent meg (Az 1933. évi orosz könyvtermelésben 14, az 1934. éviben pedig 8 magyar nyelvű mű is szerepel. A korábbi

*".Iaroxelaweki: A szovjethalalom huszon- ötödik évfordulója, Moszkva,, 1043. 45——-—47. l,

'3 [. m. 46. és 174 I.

118 ( 71945 *

Az oldal! felsorolt szemük _ — művei megjelentek *- 18940—11916 lmi—71940

S z . r : 6 k kozott kozott (

ezer hány ezer hány

oel— nyel- Pél' nyel- dany— ven dány- ven

ban ban

Bellöldí szerzők :

Csehov ... 596 5 15.326 56

Gogol 5.565 5 7 731 33

Gorkij . . . . 1.083 8 39. 876 65

Lzrmontov . . . 2.854 5 5.383 42

Puskin ... . 9.952 11 29 .840 72

Sevcsenkó 768 3 4.8] 7 33

Szaltükov—

Sasadi—in ... 134 1 6.755 26 Tolsztoj _ Leo . . . . 9.865 10 20.916 57 Külföldi szerzők :

106 1 1.743 10

550 , 2.086 14

Francz, Anatole . 523 . 1.788 8

Heine . ... 124 6 1.070 1.2 Hugo, Victor . . . . 466 . 2.886 40 Shakespeare . . . , . 611 3 1.209 17 Schiller ... 4_,5 6 525 13

éviek 35.000 példányszámban 248000 ívvel, az utóbbi é—viek pedig 17.000pél—

(lányban 147000 ívtorjedelemmel sza—

porították az orosz könyvternieléstm 1933-ban az Oroszországban kiadott magyar könyvek átlagos példány—

száma 2500, átlagterjedolme. pedig 70 ív volt, míg 1934-ben, az oroszországi magyar könyvtermeles átlag példány;

száma 2125, az átlagterjedelme pedig 86 iv.

A szovjeathatalom a területén élő nemzetiségek kulturális életét nem—

csak hogy nem akadályozza, de annak n'iegteremtósét és fejlesztését minden erejével előmozdítja. A nagy foirada—

lom kitörése óta (1917) to'bb mint 40 olyan nemzetiség nyelvén jelenik meg a szovjet területén könyv és időszaki sajtótermék, melynek korábban egyál—

talán nem volt nyomtatott irodalma.

A második ötéves terv (1933—1937) iro—

dalmi termelésénew (könyv, időszaki sajtó együtt) nyelvi, megoszlását fel-

" tüntető alábbi táblázat beszédes bizo—

nyítéka a mondottaknaku

Az irodalmi termelés nyelvi megoszlása az 1933—1937. években.

J _— — '—

K i a d a t o t ! M ' '

—————————————— niggygeslzeán—t Könyvek Folyóiratok Újságok

N y e 1 v könyv § folyóirat mok

- ezer

millió példányban példányban s z á z a l e' k b a n

.

1ÉO45-1

Összesen . . . . 2.869-4 3.585-8 lOO—O IOO-O 100-0

Ebből: ,_ '

Orosz nyelven . . . .— . . . 2.045-1 948'9 . 2. 405-6 76-6 90-8 671 Egyéb nyelven . . . 624—3 962 1 180 2 23-41 9—2 32!)

1—6. szá m

Az időszaki sajtótermékek száma.

* * *119

— _ m — —

1934 1037, 1930 1937 mi:

Az időszaki

Izajtcrilteerme'k szám ! , szám szám szám szám (,,

eg vezese szerint "(,-ban szerint %-ban szerint 941433" szerint %"an szerint m—ban

Folyóirat. . . 1.853 [5-6 2.091 173 1.997 ]7-8 I.880 17-6 10 000

Ujság !0._000 84-4 10.000 82-7 9.250 822 8.821 824 ' —

Összesen 1 11.853 % Ion-ol 12.00: igan-0 11.247 ! zoo-0 10701 § 100-0 10.000i _. l

, Ö

A jelentős könyz'ferweles mellett Megjelenési idejük-ről az 1935. és 1936.

igen számottevő időszaki sajtóterme- évi adatok alapján az alább közölt lése is van a Szorjef-l'lniónak. Az az

elismerésre érdemes erőfeszítés, mely a tömegek kulturális színvonalának emelését céloztaetéren is figyelemre—

méltó eredim'myokkel diesekedhetik,

mert a nyomtatott betűt nemcsak

könyv formában, de időszaki sajtóter—

mékben is a legszélesebb rétegekhez [juttatta el.

Az első 5 éves terv végrehajtásának kezdetekor (1928) mégcsak 605 időszaki sajtótermék jelent meg a szovjet te—

rületén 8206—es átlagos példány—szám—

"ban. Ettől kezdve, különösen a máso—

dik ötéves terv időszakaiban .A mint ez, 21 fentebbi összeállításból kitűnik ——

évről—évre erőteljes ütemben szapo—

rodott az időszaki Sagifótermekelc száma 8 úgy látszik 1935—ben érte el 12 ez—

ret meghaladó számmal s mintegy 25 ezres, átlag példányszámmal az idő—

szaki sajtóturmelés a maximumát.

adatok nyujtanak tájékoztatást.

%

1935-ben 9: '

Megjelenési idő szám u,,ír szám o/_

sze- Ban sze- gu

rint rint

Naponkim ... 715 5—9 765 6-8 Hetenkint Z—SZer,S§—szor . . 4.483 374 5.389 47-9 Hetenkint és kéthetenkint . 2.618 217 2.367 210 Havonkínt ... 1.016 8-4 84! 7-5 Egyéb megízlenések ... 34259 269 1.885 168

Összesen 12.091! 1000 11.247] 100-

*

Legtobb idevagó saJtuotej'mék heti kétszeri ' es háromszori megjelenésű (37'1, 47'90/0), míg a legkisebb arányt a napilapok képviselik (5'9, 6'80/0).

Hogy a, Szovjet—Únió időszaki sajtó—

termelése milyen érdekű, milyen terü—

letek, illetve foglalkozási ágak dolgo—

zóinak (szolgál híradással, tanáccsal vagy felvilágosító munkával, az a kö—

vetkező táblázatból látható:

* _.

M e g l e l e n t Az egyszeri Az évi

' megjelenés megjelenés

Az időszaki sajtó érdeklődésiköre _A

1934—ben . 1 , ,

' peldany- * peldany-

összesen (%,—ban számban "(,—ban száma ül,-ban száma %-ban

0000) (1000)

, Egész Szovietbirodalom ... -5 8.949 1-2 8.873 280 2.043268 39-5

Szövetséges köztársaságok ... -1 l9.272 27 2.049 6-7 ;*()8.84l 7-9

Autonom köztársaságok és területek —1 17.673 2-5 588 149 97.683 1—8

Kerületek ... -5 37.525 5-2 3.766 122 978.248 18-8

Körzetek és városok ... 'I 288.673 40] 7.344 239 bill—ml 22'1

Gyárak és ipari üzemek . . '9 l2l.402 168 2.986 9-7 2l7.577 4-2

Szovchoszok és kolchozok -2 l65.756 230 3.075 10-0 l_75.299 3-4

(Közlekedés . . . ... '1 28.736 4-0 810 2-6 88.621 1-7 Intézmények és tanintézetek . . . ., , ' . — 4-5 32.139 4-5 1.263 4-1 32.494 0-6

Összesen" ... ! 11.375; ! 100-0 , 720.123 1 100—0I 30.744 § Ivo-ol 5.179.i35l zoo—o

Az új háború kezdetén megközelí—

tőleg 10 ezer féle időszaki sajtóter- mék jelent meg Oroszországban 38 ez—

res átlagos példányszámban. Az idő—

szaki sajtótermelésnpk nagyjában egy—

hatoda folyóirat és öthatnda hírlap.

, A birodalmi érdekű hírlapok és folyóiratok aránya a legkisebb (0'50/0), míg a legtöbb időszaki sajtótermék (31'20/0) a szovehnzok és kolehozok né- peinek van szánva. De igen nagy a körzeti és városi érdekű időszaki sajtó

1—6. szám

aránya is (21'10/0). Egyébként ezek ér- dekeinek szolgálatában jelenik meg a legtöbb szám is, .az összes megjelent számok 40'10/o—a, de az egyszeri és évi megjelenés példányszámaiból is igen jelentős rész (239, 22'10/0) kerül ki sajtó alól e területek érdekében. Az egyszeri és évi megjelenésben a legnagyobb példányszámmal a birodalmi érdekű időszaki sajtótermékek jelennek meg.

Ezek oroszlánrésze ugyanis országos érdekű napilap, melyek igen magas példányszámban kerülnek kiadásra. A legrégibb és legjelentősebb orosz új—

ságnak, a Pravda—nak, 1941—ben 20 mil- lió olvasója volt, míg az Izvjesztyijának 1'6 millió volt a napi példányszáma.

A Pio—nyerszkaja Pravda e_ ifjúsági lapot is több, mint egymillió példány—

ban nyomták 1941—ben, A legelterjed—, tebb újságok megjelent példám/számai- nak alakulását ezrekben az alábbi összeállítás mutatja:

*— J

' _ Kom- Pio—

É v le:-552— mvaa es; azt?

A Pravda Pravda

1923 ... 178 83 ,

1925 ... 520 496 93 . 1928 ... 427 620 167 107 1933 ... 1600 1651 38] 257 1934 ... 1600 1703 476 374 1938 ... 1600 1914 600 589 1939 ... 1600 2000 . 1941 ... 1600 3 200 1100

Óriási haladás ez nemcsak a Szovjet—

Únió építő munkájának tulajdonképeni megindulása óta, de a cári Oroszország időszaki sajtókultúrájával szemben is.

Csupán az újságok (hírlapok) adatai—

nak egybevetésére szorítkozva, 1913-ban 839—féle újság napi 27 milliós példány—

számban látott napvilágot Oroszor—

szágban, míg 1936—ban 9250 hírlap 38 milliós napi példányszámban. Emlí—

tésre érdemes, hogy a earizmus utolsó békeévében 23 kisebbségi vagy idegen nyelven 847féle hírlapot adtak ki, a szovjet államban ellenben 1936—ban 68 különféle nyelven 2964-et. Az orosz után a legtöbb időszaki sajtótermék ukrán, gruz és örmény nyelven jelenik meg, de van időszaki sajtójuk, különösképen lapjuk az egészen kislétszámú nemze—

tiségeknek is. Forrásaink szerint 1933—

ban és 1934—ben egy magyar újság is kiadatott a szovjet területén; az előbbi év folyamán 11 számban, 30.000 pél—

120 1945 * *

dányban, 121000 ív terjedelemben, míg az utóbbi év alatt 21 számban, 59.009 ' példányban 89.000 ív terjedelemben. ,

Az újságok számának és példányai?

nak alakulásáról még

összeállítást mutatjuk be:

a következő ,

Évi

Az megjele- évenkint nés

jelent

I d (5 p 0 nt ujságok megigeri! példány

- m '

Máma sziki); (állnál:— '_

báli) 1

1914. jan. 1 859 . .

1929. jan. !. . . . 1197 91.569 2000'0 ; - 1934. jan. ll . . . 8319 480723 4984-6 _ — 1938. jan. 1 8521 866822 7092-4 ' 1939. jan. 1 8550 935298 7435-3

E szerint a Szovjet—Únió területén.

1939-ben 8550 hírlap hagyta el a, sajtót—

Egy hírlapból, tekintve, hogy nem mindegyik napilap, évekint átlag 109 szám látott napvilágot, míg az összes—

ből 935298 szám került kiadásra. Aköz- véleményirányítás és a felvilágosító munka, e legfőbb eszközének évi összes szamai 74 milliárd példányban kerül—

tek az olvasóhoz. Az is kitetszik még a fenti összeállításból, hogy a cári Oroszország hírlapkultúráját a szov—

jeté ]939-ig épp tízszeresen multa felült Az újsagkiadas megtízszereződésének legfőként az a magyarázata, hogy az írni—olvasni tudás terjedése révén a legeldugottabb helységek lakóiban is elemi erővel jelentkezett a nyomtatott betű utáni szomjúság. a, tájékoztató és oktató újság iránti szükséglet, mely—

nek kielégítését nemcsak lehetővé tet——

ték, de egyenesen kötelességüknek tar—

tották ;] szovjet művelődéspolítíkní intézőí.

Ittl említjük meg, bár nem tartozik szorosan véve e keretbe, a zenemű- wkre (is Icépewí/brázolásokra vonatkozó—

legutolsó adatainkat is, 1935—ben 1596—

féle zeneművet. 98 millió példányban.

1936-ban pedig lölő—ot 158 millió pél—

dányban hoztak forgalomba. Ugyan—.

ezekben az években 3618, illetőleg 4058 képesábrazolas látott napvilágot, az utóbbi évíek 622 millió darabban.

Közgyüjtemények.

Jelentős közművelődési intézmények a közgyűjtemények is, hiszen látoga—

tóik különböző irányú ismereteinek gyarapítására nagymértékben alka-lma-

14—6. szám 121

1945

sak. Ezeknek létesítését és fejlesztését

szintén fontos feladatának tartja a szovjet kultúrpolitika. Különösen nagy súlyt helyeznek a szovjet kultúrpoliti- kusai a közköny'vtámknalk, mint a leg—

fontosabb közgyüjteményeknek gondo—

zására, mert tisztában vannak ezeknek a közművelődés előmozdításában ját- szott szerepével, A közkönyvtárak vi—

szonyairól 1934. október 1-én részletes statisztikai felvételt hajtottak végre.

Ennek a felvételnek eredményeiről közzétett fontosabb adatokat mutatjuk be részletes táblázatunkban.

nyos és szakkönyvtárakban tevékeny—*

kedik. A táblázat második felében a falusi népesség szolgálatában álló könyvtárak adatai vannak feltüntetve, melyekből kiviláglik a falu népének olvasási szükségletéről való bőkezű

gondoskodás. ;

A könyvtárak, de különösen a nép—

könyvtárak fejlesztésére fokozott gon—

dot fordít a szovjet kultúrpolitika. De ez természetes is, hiszen legfőként.

ezeknek a könyvtáraknak feladata .a nyomtatott betűnek a legszélesebb ré—

tegekhez való eljuttatása. Anépkönyv—

A* könyvtárak állománya és személyzete 1934. október l-éll.

_ .

A könytárak Ebből falusi könyvtárak

_ . vánclor— kön v— könyv—

A könyvtárak fejai száma gyülte- á llomgnya személy- _. vánőor— állomá— személy-

" összesen menye- (ezrek- zete osszesen gynjte- nya zete

mek ben) menye (ezrek—

száma ben)

Összes könyvtár ... 67.286 103.558 270.869'6 55.198 39.421 34.909 ] 32.451-4 20.370

— Ebből:

: Népkönyvtátak ... 50.569 92.234 92.573-2 33.960 36.330 33.692 26.332?) 18.820

Gyermekkönyvtárak . . . . 301 2.702 23206 914 26 498 27-53 20 —

TanintéZetí könyvtárak ó—

isk. könyvtárak nélkül) . . 4.730 2 44.528'0 5.282 647 — 3.529-9 536

Tudományos- és szakkönyv—

tárak ... 11.686 8.620 131.447'8 15.042 2.418 719 2.561'5 994

E szerint a Szovjet—Únió területén

1934—ben számbavett 67.286 nyilvános

közkönyvtárból 50.569 a népkönyvtár.

A könytáraknak tehát 75'1%—a áll a tu—

lajdonképeni népművelés szolgálatá—

ban, míg a tudományos és seakművelt- séget a könyvtárak 17'3%—a szolgálja.

Amint a táblázatból látható, a vándor—

gyüjtemények oroszlánrésze is a nép- könyvtárakhoz tartozik. A közkönyv- tárak 270 milliót meghaladó könyv—

tárak számának és állományuk gyara—

podásának növekedését 1925/26—tól 1934—ig' az alábbi táblázatban mutatjuk be,, melyből kiviláglik, hogy a falu népé—

nek könyvhöz juttatását nem csupán írott programmnak tartják a Szovjet—

Unióban.

Említésre érdemes, hogy a világ leg—

nagyobb állományú könyvtárainak élén a Szovjet-Únió két vezető könyv—

tára áll, A moszkvai Lenin—könyvtár "

állományának majdnem a fele a tüdo— és a leningrádi Szaltükov—Sgsedrin—

1925—26 1927—es 1928—20 1931—32 1932—es l193—l. X. 1.

Anépkönyvtárak száma ... 22.103 28.294 28.361 27.064 32.456 50.569

A népkönyvtárak könyvállo— !

mánya (ezrekben) ... 57.552 62.313 66.511 91.134 91.484 92.573 mányos és szakkönyvtárakban van tá- könyvtár együttes állománya M mint tolva, a népkönyvtárak könyvállomá— az alábbi adatok mutatják —— megha—

nya is meghaladja a. közkönyvtárak összes anyagának egyharmadát, Egy népkönyvtárra átlag 1830, míg egy tn—

dományos és szakkönyvtárra 11.200 könyv esik; Az 55 ezret meghaladó könyvtári személyzetnek 61'50/0—3 a nép- könyvtárakban, 27'2%—a pedig tudomá—

ladja a világ nagyságrendben utánuk következő négy mammutkönyvtárának állományát.

A Szovjet—Únió nyilvános könyvtá—

rainak száma az 1934. évi általános összeírás napjától számított öt év alatt n'legközelítőleg újabb 20.000-rel gyarav

1—6. szám

122

A könyvtárak megnevezése

Lenin—könyvtár

Országos Szaltükov—Scsedrín könyvtár . . . . Nemzeti könyvtár

Nyilvános könyvtár...

British—muzeum könyvtára Nemzeti könyvtár

, Porosz állami könyvtár

podott. 1939 Végén a 86.000—et meghaladó számú közkönyvtárban mintegy 366 millió kötet könyv állt az érdeklődők rendelkezésére.

Forgalom ezrekben A könyvtár megnevezése

1938 1940

Lenin-könyvtár (Moszkva) .-

Olvasótermí látogatók száma 778-5 8264 Olvasott kötetek száma ... 32401) 10139 Szaltükav-Scsedrin—könyvzár

(Leningrád) :

Olvasótermi látogatók száma 7774; lOZl—Z Olvasott kötetek száma ... 264940 27179

A hatalmas könytárhalózat teljesítő- I.'épesséyéről, az ezekben összegyűjtött Óriási orosz könyvkines kihasználásá—

ról a. rendelkezésre álló hivatalos sta—

tisztikai l'orrásmunkák nem adnak fel—

világosítást. De hogy az oroszxköz—

könyvtárakban felhalmozott rengeteg kultúrérték nem marad kihasználatla—

nul, hogy a Szovjet—Únió hatalmas könyvkinese nem holt anyag, hanem

1945

A könyvtárak Könyv—

- án má

szekhelye (ez;,ekaX)

. . Moszkva 1937 9.228-8 _

. . Leningrad 1937 8.564'0 - * * . . Washington 1936 5.220-8 — , . . New—York 1936 3.883-4 . . London 1936 4.450-0 _x

. . Párizs 1936 4.000—0 ;

. . Berlin l936 , 2.698-0 , a művelődés tevőleges eszköze, ennek—' igazolására talán elég, ha bemutatjuk

a szovjet előbb említett két legnagyobb könyvtárának forgalmára vonatkozó más forrásból vett adatokat.1

A közgyűjtemények közé tartoznak még a levéltárak és a különféle mú- zeumok, Az előbbiekről nincs adatunk, az utóbbiak azonban —— mint az alábbi összeállításból látható —— szintén nagy bőségben állnak a szovjet népeinek ren—

delkezésére, és ezek létesítésére, fenn—' tartására és fejlesztésére hasonlókép nem sajnálják az áldozatot. Ez kitűnik abból, hogy a, múzeumok szá'ma 1934-től

1935—ig, tehát egy év alatt 43—mal sza-

porodott, Legnagyobb részük a közok- tatásügyi konnnisszáriátus felügyelete alá tartozik. A, múzeumok közül leg—

több a, néprajzi (393), majd a művészeti (57). 1934—ben 27 vallással kapcsolatos anyagot tároló múzeum volt a Szovjet—

l'Tnióban s ezek száma egy év alatt ,héttel szaporodott.

1 I, m, —ll_ ].

A múzeixnmk megoszlása köztársaságonkint gyüjtökörük szerint 1935-ben.

Mgígggü Amúzeumokból

' ; ::Ö % ....

Köztársaságok Ég § § § __ V; ;

x— a !. ._ -— v .. _ 4,

5 ,.85 % § % ; §," § § § § a

§ % ;: "és § —: E. a § % § :; ;; § e

§ §§§ .ez—§ § § § §, §§ *; § a % §

Szovjet—Únió

1934 . . . . 725 556 50 4! 20 20 (33 37 369 57 8 39 21 1935 . . . ., 768 590 53 45 27 18 56 42 393 57 S 44 25

Ebből:

Oroszország . . . 546 432 25 24 21 5 45 26 313 43 5 28 11

Ukrajna 133 105 19 12 5 x 4 10 51 5 ! le 8

Fehéroroszország . . 14 8 l 4 —— —— —— l 6 —— —— 2 ——

Azerbajdzsán . . . 14 10 1 ! ___ —- : —— 5 2 1 1 —

Georgia 29 15 2 3 —-— 2 4 l 8 4 I 3 1

rményország . . . 6 4 l _ J — l — 1 l — —— _— 1

Özbégisztán . . . . 18 11 2 —— 1 1 _ 2 6 3 _ —_ 3

Türkisztán . . . 7 4 2 —— —— l —— l 2 —— —— —— l Tadzsikisztán . . . l l — —— -— — —-— —— ] — —- —— ———

e,

1—6. szám; 1

Rádió, színház, mozi.

A művelődési viszonyok bemutatá—

lsának kiegészítésem közlünk még né- hány adatot a rádióról, színházakról és hasonló jellegű intézményekről (üzemekről), valamint a mozikról. Az ezidőszerint rendelkezésünkre álló adat- sorokból az alább közölt táblák látsza—

nak lkalmasnak arra, hogy rajtuk

keresztül futó pillantást vessünk a_

második világháború előtti szovjet közművelődésnek még erre a néhány kiragadott területére. A rádió, a szín—

ház, a mozi a legszélesebb tömegek szellemi táplálék—(iról, szórakozásról ismeretterjesztésről gondoskodik, így hozzáférhetőségük a, kulturális gondOs- kodás mértékére is jellemző.

El'sőiösszeállításunk a, rádió leadóállo- mások számát és kapacitását, a közve—

fítőállomásokkzámát, valamint a vevő—

készülékek számát tünteti fel az 1929.

évtől 193649; terjedő időszakban A gyarapodás ütemére jellemző hogy 1929- ben a lakosságnak körülbelül min- den 280-ik tagjára jutott egy rádióké—

szülék, 1933'l)an még körülbelül minden 80-ik lélekre, 1936—ban pedig körülbelül minden 45-ik lakosra. A rohamos fej—

'. 1930

Állomány X

3* ; 1945

lemreméltó a nevelőjellegű műsorszá- mok, így a művészet, a tömegpropa- ganda és a testnevelést népszerűsítő műsorszámok jelentős részesedése.

— A mozit szórakoztató jellegén kívül mint a műveltség terjesztésének esz—

közét kell itt figyelembe venni. Ebből a szempontból tanulságos az alábbi kí-

"mutetás, mely néhány adattal a Szov-

* Jet—Unió egyes köztársaságainak mozgó-' képüzemi helyzetét is bemutatja. Mint—

egy hat év leforgáSa, alatt, 1927—től 1933 ig ;! mozgól'ényképi'izemek száma az egész Szoviet Unióban átlagosan a háromszórosára, az Orosz Szovjetköz—

társaságban körülbelül ötszörösére.

Fehéroroszország-ban körülbelül négy—

szeresére, Ukrajnában körülbelül há—

romszorosára, a KankáznsontúliSzov—

jetköztársaságban (Azerbeidzsán,—Geor- gia, Örményország) négyszeresére, Özbégisztánban több mint négyszere- sére és Türkisztánban a négyszeresére emelkedett. Mind a városokban mind a vidéken figyelemreméltó a vándor—üze—

mek nagy száma (1935-ben összesen több mint 14.000 üzem). A fejlődést egyetlen összehasonlítás is jól pél—

dázza; a Szovjet-Únióban az 1923/24,.év- ben összesen 871 mozgóférnyképüzem

1931 . 1. 1; l.

!

52 53 57 57 62 67 83

A leadóállomások száma. . . ... 4],

Kapacitásuk Kw- ban.. . ... 217-0 381-0 3950 9020 1503-0 1552-4 I592-5 A közvetítő állomások száma .. . . 632 1880 2286 3941 4808 5015 5843 A vevőkészülékek száma (1000) . .

lődési fol amat minden valószínűség szerint. 1938 után sem (illett meg Meg—

jegyzendő, hogy az 1929. és 1930. évek adatai a használatban levő készülé—

kekre, míg a későbbi adatok az ipari

termelésre vonatkoznak.

Következő összeállításnnk a műsor- - adások műfajok szerinti megoszlását

"tünteti fel. Mind a központi mind a' flielyi leadások megoszlásában figye—

M

Központi Helyi leadás, 1935 leadás, 1935 M e g n e v e z é s ——————————————

%-

óra ban óra

Művészet .' ... 5.983 576 64.070 645 Népoktatás . .: ... 660 6-3 3.018 3-0 Tömcgpropaganda és

testi kultúra ... 2.327 22-4 11.524 116

Hírek ... 902 8-6 15.671 15-8 '

Egyéb ... 540 5-2 5.016 5 1

Összesen 10.412 zoo-0 99.299 lzoo—o

554-2 952-7 1246-6 1793—4 2160-8 WHO-0 209l-9 3300 működött, 10 év mulva,1933—ban pedig

már 29.163. A további évek hatalmas

fejlődéséről még nem állanak mndel- kezésünkre részletes adatok. _

A cári idők nagSfmultú színházai csak egy igen vékony városi színház—

látogató réteg igényeit szolgálták. A szovjet társadalom állandó és vándor—

színházai a népműveltség emelkedésé—

nek ügyét szolgálják és a nép müvésze—

tének otthonai. Ma már a Szovjet—

Unió köztársaságaiban 37 különböző nyelven folynak színházi, előadások, oroszul éppen úgy, "mint kínai, cigány, finn, jiddis vagy zürje'n stb. nyelven.!

A következő összeállítás számszerűen mutatja be néhány nyelvcsoport része—

sede'sét a színházi kultúra területén az az 1935. évben.

. ' Erre vonatkozólag a 609 szinház közül csak 465 szolgáltatott adatot,

1—6. szám , 124 ( ' _1945 , ,

_ Mozgófé'nyképüzemek.

Állandó üzemek Vándorüzemek Ágziggíkégsggsüb

Terület Év :; 'd' , 'd' (; a 'dé

v —. — - — ' . — v - ,

20323, 3 Kéne együtt 1013. 31335 együtt 201131. kén együtt

1923-

.

[ 1924 _ . . ." . . . . . 871

1927—

_ .,

Szoviet-Únió ... 1 1928 5.485 1.721 7.206 221 2.329 2.550 5.706 4.050 9.756 ,

1933 9.987 5.037 15.024 936 13.203 14.139 10.923 18.24029.163 Ebből: l 1934 8.463 4.262 12.725 1.490 13.303 14.793 9.953 17.565 27.51 %

1935 8.859 4.433 13.292 961 13610 14.571 9.82018.043 27.863 '

1939 . . . . . . . . 30.90 *

Oroszország ... 1927 3.279 232 3.511 142 1.186 1.328 3.421 1.418 4.855

1933 7.194 3.095 10.289 818 10.192 11.010 8.0121328782129 Hm

Fehéroroszország , . 1927 162 ——- 162 35 58 93 197 58 25 . i a

1933 391 10( 502 : 30 531 561 426 537 1.063 *A

Ukrajna ... 1927 93( 819 1.755 —— —— , —— 936 819 1.75

1933 1.54( 1.561 3.107 —— 1.807 1.807 1.546 3.368 491

Kaukázusontúli köz—

,

társaság . . . , . 1927 228 ——-— 228 7 25 32 235 25 26

1933 500 140 640 52 377 429 552 517 106

Özbégísztán ... 1927 77 _— 77 _ 18 18 77 18 9,

1933 176 74 250 30 152 182 206 2211 43 '

Turkménia ... 1927 26 —— 26 3 18 * 21 29 18 47

1933 76 9 85 5 94 99 81 103 184

Tadzsikisztán ... 1 927 12 6 18 7 * 38 45 19 44 6

' 1933 99 52 151 1 50 51 100 102 20

Adutforrz'lsaink szerint volt 11935— A következőkben bemutatjuk a szín, ben görög (2), kínai (2), kirgiz (21. házak rendeltetés szerinti megoszlását,

turkn'mn (2) és komi (zürjén) (1). ud- valamint az egyes Szovjet köztársasá—

murt (votják) (]), mari (eseremisz) (1), gok részesedését a különböző színház cigány (1), osztják (]) nyelvű szín— típusokbóil. Természetesen alegnzxg'yobb

ház is. számmal (414) az orosz köztársaság

szerepe], majd az ukrán 91, a kaukázu—

l Előadások_{nyelve hazak}5213" Előadások SP'H' sontúli 58 az őzbég köztársaság 30,

nyelve hazak , : .. ' . . , ,

szama szama vegul a tadzszk 11, a íehm'ornsz 9 es a türkmén köztársaság 4 színházzal. A Orosz . . .. 285 ]iddis ... 8 színházak és olőadótermok összes száma Ukrán 53 Fehér-_orosz — 5 a Szovjet-Únióban 1935—ben 617 volt.

Öfmeny " %; gadZSIk """ § Itt említjük mpg, hogy ebben az idö—

$$$ 13 LE? 3 ben az Únióban 56 cirkusz is működött.

Özbég _ , _ , 13 Csuvasz _____ 3 A kü1önböz—ő színháztípusokbzm az Türk ... 12 Baskir ... 3 1934. évben megtartott előadások számu

E b b 6 1 a z

,. 520171?!— 1 ,_ § __

M e g n e v e *z é; OSSZE'('Umo orosz ! ukrán fehér—OTDSZ 123313-(1111 özbég mák"men tadzsik

.

5811 l

*

szovjet köztársaságbarvműködik

Drámai színház ... 338 234 35 ($ 38 13 3 9

Opera és balettszinház . . . . , ... 26 15 6 1 3 1 — [_

Operettszínház ... 263 22 3 —— 1 — _. _

Ifjúmunkás színház ... 32 24 3 1 2 l —— 1

Szovchoz—kolchoz színház ... 105 65 30 _ 3 7 _— __

Ifjúsági— és gyermekszínház ... 82 50 12 1 9 8 1 1 ! Előadótermek (színpadok) ... 8 4 ? —_ 2 _— _. __ ,

Összesen 617 414 91 91 581 305 4 u