%
1—6. SZám
ugyanakkor, amikor Ausztriában és Franciaországban. már igen jelentős hiány mutatkozott. Ezekben az orszá,—
gokban a születések száma már keve- sebb volt annál, ami a meglévő nepes—
ség pótlására is elegendő lett volna, Már az előbbiekben is említettük.
hogy Oroszországnak ez a rendkívüli mértékű szaporodása nem bizonyult tartósnak. Oroszország sem vonhatta ki magát a modern civilizáció vastör- vénye alól. Eszerint a eivilizálódz'is—
nak ára van, ez az úr pedig a születés- tsökkenés. Jellemző például felhozhate jíuk Bulgáriát. Joggal állíthatjuk, hogy a háború utáni időkben a dunai alla mok közül Bulgária, tette meg a le;:—
nagyobh utat a eivilizzthdás terén. Ha- lálozási viszonyai közvetlenül a háború . után még a legrosszabbak voltak, de a két világháború között a legnagyobb mértékben javultak, Születési g_'akori—
saga, azonban párhuzamosan ugran—
esak a, legnagyobb mértékű csökke—
nést; jelzi.
Az orosz viszonyok újabb alakulását illetőleg a két utolsó, népszámlálás eredmenyeit lehet csak figyelembe venni. A népesség száma, 1926, decem—
ber 17—én 1470 millió, 1939. január 17—én pedig ]70'5 millió lélek volt. Evi átlag:—
lmn ;; ket népszámlálás között a, ne—
nessee' tenyleges szaporodása, már csak 'll'GU/m, szemben az 1926. évi népmoz—
galmi statisztika. 2370/0043 természetes szaporulatáyal, A népesség szamoro—
dása tehát a ket időpont között átl—ae:—
; 33
' ban már a felét sem éri el az?-19
évinek. Az orosz nép sz*aporo'dáisaÚ—t'
mészetesen még így is igen erőteláes' maradt.
* ' Ha figyelembe vesszük hogy az a hatal— ;
mas civilizációs munka, amely a Szny—
jet-Unióban éppen a kérdéses időszak— ; han olyan óriási erőfeszítésekkel végbe—' -' ment és olyan nyilvánvaló eredménye?
ket ért el, egészen bizonyosan a hala—r lozasi viszonyoknak nagyvonalú meg:
javulását is feltételezhetjük. Erre nő!-, hány adatunk utal is. így a szapora;
dás csökkenését joggal elsősorban a születések számának rapadásáyalihoz— _ hatjuk összefüggésbe. Emlékeztetünk arra, hogyváms és falu népesedése
dolgában az 1926. évi orosz statisztika _' szerint is igen mélyreható különbsé— *—
gek mutatkoztak. Az azóta bekövetke- ' zett nagy orosz átalakulás — a két Vi-
lagháború közötti időszaknak kétség—
kívül legnagyobl) világtörténelmi je- lentőség-ű eseménye —V— nemcsak a, ha ialmas szovjetinart, teremtette meg,de
az óriási orosz térség viszonyainak
* leg-megfelelőbb módon indusztríali—A zalta maga: ;.,__n'iezőg'azdaságot is és ' ezzel az ipari fejlődéssel jaro eletfor—
makat általánossá tette. Az ár. amit ezért, az igen nagy fejlődésért minden- képen fizetnie kell: a születések sza—
mának Olyan csökkenése, amely *a ha—
lálozási viszonyfok ,iavnlasz'wal együtt a, Birodalom népesedését egyre inkább hasonlóvá teszi a elvilizált. nyugati állainok'ehoz, Hamu Gyula (ha
t
A Szovjet-Únió egészségügyi szervezete
és az egészségügyfejlődése.
A eariznius utan ()7'0.S'g(n'.'£ágwyésg—
xeyügye is hatalmasan fejlődött.- tőle;:
az egészségügyi személyzetnek és az intézményeknek regebben sohasem is mert arányú kiépülése és megerősö—
dése s ezek kapcsan elsősorban a jár—
ványos fertőző betegségek háttérbe szo—
rulása lényeges. Az egészségügyi sze- mélyzetnél igen fontos az orvosok sgá- mánali: én az Unió lólekszámához Viszo—
nyitot; arányának gyarapodása. Vissza—
pillantva egészen az első világháborút megelőző időszakra. a, cári Uroszbiro—
ilalom 1913. évi viszonyaira, innen _" 25 (ven út __ nemely kirag'adott óv adata
a következő képet festi Oroszország:
orvosellátottságáról :
Az orvosok
aránya százezer
lélekre száma
1913. 19.755 14—2
1928. . ... 33.219 41-0
1932. 76.377 46-1
1933, 80923 480
1937. l05.567t (il-8
_E negyedszázad alatt tehát az orvos—
szam gyarapodám sokkal rohamosabb volt, mint a népessége. A szovgetkóz—
3.3.
1—3—6. szám
1. Az orvosok számának és a népesség-'
hez viszonyított arányának nemzet- közi összehasonlítása.
- _ ——
s!)
A né— N 333
Az pesse'g 3 9 N
, , ...
0 1 s z a g, e v orvosok ezrek- 33; 3 száma ben "13 E 423 o
31
Ausztria, 1934 ... 6.702 6.769 993 , 1934 ... 6.169 8.262 74-0 Belgium 1935 ... 6.313 _ 3.399 762 ( 1936 ... . 6.122 3.331 77-1 Bulgária, 1936 ... 6.212 45-0
Csehszlovákia, 1036 ... 15.187 74-5
, _ 1921 3.268 60-0
Dania ; 1936 3.706 79-0
É— ;11931 1.998 338
sztofszág 1936 ... 1.130 82-8
1 1929 ... 3.365 271
Finnország ( 193 ... 3.835 336 1 1911 ... 33.798 66-2 Franciaország 1 1937 ... 11.997 552 Japán, 1931 ... (19.195 810
Jugoszlávia, 1935 ... 14 810 350 Lengyelország, 1083 ... 3.1; 6131 37-11
Lettország, 1936 ... 79-0
Litvánia, 10137 ... 345
1913 13631 30-9
1921) . 7.986 583
, 3.363 687
Magyarorszag 8.010 940
3.967 1124
( 10?;:8 0.000 1169
. 1929 6.865 514
Nemmlmldí 1937 8.640 684) . , 1 1921 ... 62.411 733 Nemetorszag 1 1937 ... 67.346 734 . . 1939 ... 2.650 404 Norvegia ? 1936 ... 2.907 763 , ; 1921 ... 33.711 75-8 01352075232 1937 ... 36 279 43.591 832 1913l 19715 139399 142 1923 63.319 [54.300 41- 0
Oroszország 1932 . . . 76.377 165.700 46!
19313 . . 80.09? 168330 48'0
. 1937 105567 170476 61'8 1991 ... 3.794 3.336 720 SVáiC ) 1937 ... 1.333 1.176 109-0
s d ; 1 1.739 5.994 303
VE ("mi : 193 ... 2.769 6.236 44-2 1 A *eári birodalom.
39
. orvosellz'ltottsag'l
_
1945 társaságban a nevelésügy fejlődése, a nőknek a dolgozók sorába való töme—
ges belépése s a felsőoktatásnak széles néprétegek számát-511 hozzáférhetővé té—
tele révén ma szazezer lélekre több
mint négyszer annyi orvos esik, mint esett egykor 1913—ban a régi feudalis rendszer mellett, a cári abszolutizmusidején; Azt-, hogy az oroíz orvoslét—
számnak ez a fejlődése nemzetközi m'.—
3.eonylatban mi; je'ient, az ]. táblázat tárja elénk.
A Szovjet-Úniónak orvosellatottsagi aranya szerint a mai Európa e leg—
nagyobb népességű és legnagyobb te—
1'ületí'1 államában. százezer lélekre (1937-ben1kereken átlag),? 62 orvos esik;
az aranv jobb mint Bulgaria (450) Svédország (44' 2), Lengyelország (37 0), Jugoszlavia (350), Litvánia (34 5) és Finnország (33'6) megfelelő időbeli adata. E szerint nemcsak a környező Balkán—államokb:111,— nemcsak Finnor- szágban, hanem ;1. Szovjet—Úniótólnyu—
gatra is, így Lengyelországban, Litvá—
niában, sőt a nagy, altalanos nt11'1velt—
séggel kitűnő Svédországban is alacso—
nyabb az orvosellátottság Mans/szamla.
A haladás egy negyodszázadalatt. 1913—
tól 1937—ig a Szovjet—Únióban. rend- kívüli arányú volt, hiszen az 1913. évi oroszországi orvosellátottsag'i arány (százezer lélekre 14"! orvos) Europa akkori arányai között is egyike volt a' legutolsóknak. Hogy azonban a sor vé- gén a hányadik helyen állott, azt meg sem lehet pontosan ítélni, mert abból az időtől több Balkín államnak nincs
nmthztmaja
3. Az orvosok és a kórházi ágyak százezer lélekre köztársaságonkint, 1937—ben.
Az oldalt megnevezett köztársaságban
A Szovjet—Únió köztársaságm az orvosok
SZ
a kórházi- ágyak
a szazezer lélekre esett lélekszám
(ezer)
á m 3 orvos kórházi ágy
Oroszország . . . . Ukrajna
Fehéroroszország . Azerbajdzsán . . . . .
Georgia
Örményország . . . .
Türkisztán . . . . Ozbégisztán . . . . Tadzsikisztán . . . . KazakföldKirgizföld . . . .
00.286 21.621 2.367 2.669 3.415 710—
528;
2.301 392 1.362 315
423.500 112.000 17.200 10.000 10.400 2.900 3.000 15.800 3.200 16.300 2.800
1()9.278 30.960 5.568 3.210 3.542 1.282 1.254 . 0.282 1.485 6.146 1.459
387-5 361-7 309-0 311-6 293'6 226-3 311'0 251-5 215-5 265-2 . 191-9 '
?:
. . m e e e w w e e
Ottokceklkkmüxöolwtekint:N..lete. Nio§
A, Szovjet Unió összesen1 105567
618.100 170.467 61-8 362-6'
szervezetek adataival együtt.
* ,
15—6. szam
:
Oroszország. óriási területére vonat—
kozó ez az átlag persze igen nagy el'—
lentéteket taktaa', így lényegesen emeli az értékét az 1 körülmény, hogy a .nagy birodalom európai része Ázsiával szomszédos és hogy a Kirgizfölddel, a Kazárfölddel és sok más, még mindig nagy kultúrális muníkát igénylő nép—
pel együtt is ilyen kedvező arányt, tud a Szovjet—Únió az orvosok száma te—
kintetében felmutatni. Ugyanis Orosz—
országnál mindig szem előtt kell tar-
tanunk azt a, körülményt, hogy itt úgy földrajzi szélesség, mint a tengerszint- 3. A kórházak férőhelyeinek nemzet-közi összehasonlítása.
A kórházi ágyak
Ország, év
liga???
száma esö
aránya
Ausztrália, 1934. ... 55.200 830
. 1924. ... 43.200 661
Ausszlí 1935. ... 52.300 774
Belgium, 1923. . . ... 33.210 445
, . 1925. ... 5.969 123
Bülgma % 1936 ... 12.400 199
, . 1925. . 37.957 267
CSÚSZIOVÚÉ § 1936. .. 81.000 540
1925. ... 19.316 565
Dánia 01935. ... 23.900 650
' '1936. ... 24.583 667
Amenkax Egyesült Álla-
mok, 1925. .. ... 802065 707' .Ztország, 1936 ... 4.683 414 anország, 1937. ... 24.429 638
.. .. , 1924. . . . 2.360 36'
Gorogorszag § 1935. 13.200 194 Jugoszlávia, 1934. ... 22.600 155
Kanada, 1935. . . . . '. . . . 172000 927
, 1925. 54.235 188
Lengyelorszag ( 1937. . 72.247 211
Lettország, 1936. . . 12.500 637—
. , . 1934. ... 3.820 155
hmm ; 1937. 4.152 163
1925. . . 29.802 358
Magyarország 1930. . . 39.821 457 1938. . . 48.898 540 1925. . . . 517.752 828
Németország 1935. . . . 657.680 956
1936. . . . 660.000 977
Norvégia, 1935. ,, ... 23.700 828
1913.1 .. "5.600 126
1928. . 246.100 160
Oroszország 1932. 405800 245
) 1933. 442.800 263
( 1937. . . 618.100 363
Románia, 1924. ... 28.746 174
, , 1925. 44.484 747
svedOfszag ; 1037 ... 48.735 780
1 A cári birodalom.
::
* birodalom
feletti magasság skígy az, éghajlat fé a!
müveltéég tekintetében is rendkívuh méretű eltérések vannak. _Turá'nba.
subtropikusan nie-leg a nyár, járványbk *
kal, míg a tundrák vidékén a talajra nyáron is fagyott. Persze a, tulajdonképeni orosz néppel lakott,,területe'ke
Annak színvonalát -—— mint alább lát :.
fogjuk —— már éppenséggel eeak a]. _
egy-két európai állam előzi, megf A—
szovjetoroszországi 1937. évi orVosszám
nak (105567 orvos.?) a Szovjet—Únió kö "—
társaságai szerint való megoszlásáh'si _
azt, hogy ezek a; orvosszámok az illető 1
köztársaság népességéhez viszonyítva _minő százezer flelekre eső'arányszámot ; jelentenek, a 2. sz. táblázat szemlélteti. * .
A Szovjet—Únió köztársaságai köZüLl—W ( e szerint Sztálin szülőállama, Georgia ' halad az élen, ahol százezer lélekre már
1937—ben 964 orvos esett, amelynél mára csak Ausztria (99'3), Svájc (109'0)f_ós
hazánk (116'9) vonatkozó aránya ked-
vezőbb. Ezen aránynál ,— l. az 1. táb—lázatot —— a, nyugateurópai államok hosszú sorának, meg Dániának,Német—
alföldnek, a népműveltségi arány te- kintetében rendszerint legkedvezőbb viszonyszámokat mutató északnyugat.—
európai kisállamoknak arányszáma,
is alacsonyabb. Georgia arányszáma után —- 1. fentebb —— igen kedvező még Azerbajdzsán (832) átlaga is. A másik szélsőséget viszont Kirgizföld (21'6) mutatja; utána. pedig Kazakföld (222) és Tadzsikisztán (26'4) arányszámai sorakoznak. Oroszországnak ezek ma a legkedvezőtleneblb orvosellátottságúx te—rületei. ,
** Az egészségügyi szervezetnek az or—
vosokkal való ellátottságra vonatkozo aránya után a másik leggyakrabban
idézett viszonyszáme. a kórházi ágyak százezer lélekre eső aránya. A fentebb vizsgált negyedszázad alatt,— 1913-tól 1937-ig Oroszországban a betegágyak száma is közel megnégyszereződött, a.
népességhez viszonyítva —— mert a né.—
pesség a kórházi építkezéseknél sok— "
kalifa lassabban fejlődött —, ma a
Szovjet—Únióban háromszor annyi a kórházi ágy, mint volt 1913-ban a cári , _ *
idejében. Oroszországban ugyanis a betegágyak száma a követ;
kezőképen fejlődött:
'1—6. szám
?
AZ ORVDSUK 100. 000 LÉLEKRE
10 20 30 40 50 60 70 50 90 100 110 120
Magyarország . . , . . . . . 1938 ...
Svájc ... 1937 ... í
Ausztria...._...,.1934 ... §
Oiaszország ... 1037. . . . ,, . . §
Esztotszág ..,..1938.,._.__..
Japán...,.1934 Dánia ... ..,..IBSSW Leuország. . , _1936 ...
Belgium.,.. ... 1930, ,, , Norvégia .. . ...1936,§,...A...
Cseh-Szlovákia , A . . . .1936. ..
Németország. . , . . .1937. . . Németalföld . ..1937 ...
Franciaoxszág. _ , . 1037. . .
Szoviet—Únió , . , 1937, .
Bulgária. . _ . . . . .1936 ...
Svédország ... _ 1937. . , . Lengyelország...,._ ..1936 ,, Jugoszlávia ... 1935. , . . . .
Litvánia...g.., . . , 1937? ,. ,.
Finnország ... 1937 ...
§ ! ! ! 1
_A KOHHAZI AGYAK100.000 LELEKHE
0 _ ?00 1100 500 800 )000
Németország ... _ 1930. , A ,
Karlmann ....1035.... %
Auszuál'a. A., . .. . . .1934, . . '
Notvégia.... ., ..1835.,.
Svédország ... 1937, . Auszhia. . ... 1985 ...
É.Am. Egyesült Államok . .1925 ... §
Dánia. . ,. ... 1936 ... " ?
Finnország ... 1031. . .. _ , §
Lettország ... _ . .1936 ...
Cseh—Szlovákia ,,,,,,,, 1036. , . . Magyarország. _ A . . . 1 1038. . . ...
Belgium ,,,,,, _,4 , 1923 ...
tszzotszág ... 1931. _ '
Szoviet—Únió ... 1937, , . . , , , , , í
Lengyelország ... 1031. . . . §
Bulgária ... 19315 ...
Görögország ., . , , _. . ,,1935 ,,,,,,,,, ;
Románia ... 1924 ...
litvánía ... 1937. . . . , _ . Jugoszlávia ,,,,,,,,,,, 1934 A .
M STAT SZEMLF 1945 WP
A betegágya]:
százezer száma lélekre eső
aranya
1913, ... 175600 126-1 1928. . . ... 246.100 15.955
1932. ... 405300 2444)
1933. ... 442800 262—7
1937. ... 618100 3626
Nemzetközi nisgonylatbfm a Szovjet—
Unió nyilvános betegápolásának ren- delkezésére álló ágylétszám a. 3. sz.
táblázatba foglalt képet mutatja. (L. a :;ítség tekintetében minő eltérések mm—
3. sz. táblázatot és a, grafikont.)
A kórházi is egyéb gyógyintezeti ágylétszámaránya tekintetében is lé—
nyegesen kedvezőbb a, nagy Únioeuró—
nai részének zirányszínnn, az őt kör—
nyező államokénál. A 3. táblázatban lát- ható, hogy a, százezer lélekre eső orvos- szímx a legutolso oroszországi adat sze—
rint nemesek Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, és :; íöbbi zílllarnok meg—
felelő adatánál jobb lle kedvezőbb a tőle nyugatra, levő Lengyelország: és Litvánia megfelelő arf'myszámz'mál is;
Az orosz fölény e téren nem oly nagy, mint az (n'vosellútottság tekintetében.
de a környező állax'nokkal szemben ebben ;; vonatkozásban is kimutatható.
Az (ir/yes szrmjef—tagállamok szúzmer
lakosra eső'lcórházi ágyszáma tekin—tes
tében mutatkozó különbségek a fem—1
tebb már említett 2, számú táblázat—*— _,
ban láthatók, amely táblázat az egyen köztársaságok orvosellátottsági ará— :
nyeinek hasonló részletezését lis tar—,
talmazza. A legkedvezőbb a tulajdonf képeni Oroszország vonatkozó adata, á legrosszabb Kirgizföldé, amely az orvos—ellátottság tekintetében is a sor végén halad. Azt, hogy Oroszországban D'—
ms és vidék, nemkülönben kórház?
féleség'ek és a kórházak működése, vagyis az általuk nyujtott orvosi se'-,
tatkoznak, a, 4. táblázat íál'ja elénk,
Érdekes megfigyelni J a 4. táblázat adatai szerint ___ hogy Oroszországban l913—tól 1933—ig a falu kórházainak mü—
ködése inkább javult, mint a, városokú A cári birodalomban 1913—ban a, városi kórházak által nyujtott orvosi segít—
ség ezer lélekre eső aránya nyolc-szor ' nagyobb volt (36), mint a falusi inté—
zeteké (0'43), ezzel szemben, l933—ban már csak négyszer akkora (550 a vá—
rosi arány a 13835 falusival szemben).
Hasonló jelenség, mutatkozik a mm—
közi otthonok fejlődésében s némileg annak város és f'nln szerint való rész—_
letezeseben is, amint ezt ugyancsak a 4. táblázat muteti). Ennek Orosz—
országban különös jelentősége van, 4. Az orosz kórházak működési adatai kórházféleségek s város és vidék sze-
rint részletezve ]913'4761 193343.
M e g n e v e z é s 1913 1928 1932
Az orvosi segélyhelyek országos száma ... . . 1942 5430 A betegágyak száma:
a) Testi betegséget gyógyító kórházakban és szülő—
otthonokban: ,
1. a városokban ... . . . ... , 892 143-6 230-0'
2.3falvakban... ... 49-4 60-0 lO'T—O
b) az elmegyógyintézetekben . . . ... 37-0 29-1 412 Betegágyak összesen!... 1756 246-1 405-8
? A kórházak által nyujtott orvosi segítség ezer lélekre:
Lavárosokban i.. 3-6] 4-4? 5-38
2.3falvakban... ... ... 0-43 0-7'. 1'23 Gyermek—napközi otthonok férőhelyei ezrekben
Lavárosokban . ... 0-55 524 2627
2. a falvakban ... . . . ... . . ... lO-őt 204-6 4270-5
3.avasutakon ... . ... . ... 2 2 2
Az egészségvédelemnek nyújtott állami segítség millió
rubelben... ... 128§5 660-8 [210548
192846! az egyéb _ ily szem pontból nem részletezett _ adatokkal együtt, ) Nino; külön adat.
1—36, szám 1945
mert ott a nő is kereső tevékenységet
"folytat.
A napközi otthonok intézménye, ha- sonlóképen a szülőotthonoké, az anya- és eseesemővédelem segélyhelyeié és a legtöbb állomást és legkedvezőbb fej- lettséget a tulajdonképeii Oroszorszí'ig—
ban a legkedvezőtlenebbet pedig Ki:- _gizisztánban mutat amint azt az .).
táblázat részletezi Am a, köztársasá—
' isztáriban és a Kirgizföldön a eárizmus alatt még nem volak es csak a szovjet . létesített ezekben is ilyen intézeleket Mindezen intézményekben a munkás ápoltak számának és árz'xnyának emel- kedése figyelhető meg. Az orosz társa— ! dalmi biztosítás költségére ápoltak száma tekintetében is lényeges emel—' _kedés mutatkozik még; legújabban is.
A szanatóriumokban és győgyhelyeken 5. A Szovjet-Unióban lévő napközi otthonok, szülőotthonok és az anya- és
csecsemővédelmi dispensairek köztársaságonkint 1937-ben.
A szülő- ! A napközi— .
A _ ,
Köztársaságok otthonokban cseéeglgSÉ-dÉISm
' az ágyak [ a férőhelyek dlsggxsáárek
száma ezrekben
Oroszország . . . . ... . . . 73-8 ' 463-2 477-0 2423
Ukrajna ... 27-8 1 _112--5 116-8 836
Fehéroroszország . ... 3-3 513 — 51-6 132
Azerbajdzsán . ._. . . ... 1-5 11--_O 12-1 65
Georgia . . . ... 1-1 658 8-1 147
Örményország . . . ... . ... 0-5 2-9 36 35
Türkisztán . . . ... . . . ... 0-6 7—7 8-6 48
Özbégisztán . ... . . . .. ... 2-0 28-5 29-7 ' 163
Tadzsikisztán ? ... 0-4 4-5 4-5 42
Kazakföld .. ... .. ... 2-8 11-i 11-1 85
Kirgizföld ... _ 0-5 " 2-0 ' 2-0 29
A Szovjet-Unió összesen1 121—7 ! 723v7 ] 748-2 4384
1 A vasúti és egyéb egészségügyi szervezetek adataival együtt. x
6. A szanatóriumok, gyógy- és üdülőhelyek munkásápoltjainak oroszországi száma és aránya 1928- től 1933-ig.
Megnevezés 3928
_Az orosz társadalmi biztosítás költségére ápoltak számla, ezrekben:
;, a) A szanatóriumokban és a gyógyhelyeken . . . 74-2
b) üdülőhelyeken ... 437-2
A munkások és 11. e. társadalmi osztálybeli személyek aránya száz ápolt között (száZalékban):
a) A szanatóriumokban és a gyógyhelyeken ... . . . . 17 7-5 b) Údülőhelyeken . ... . ... . 172-0
* 1929. évi adat. ;
irok nagyobb iészében[ eárizmu; alatt eZek az intézmények nem is léteztek s ' _— csak a szovjet állam létesítette azokat.
"így még egyáltalán nem voltak nap—
közi otthonok a .eári rezsim alatt a tnlajdonképeni Oroszországon kívül egy köztársaságban sem. Az anya— és eseesemődispensairek sem voltak ak—
kor máshol ismertek, csak még; Ukraj—
nában. Külön szülőotthonok Özbégisz—
tánban, Örményországban, Tadzsik-
öt év alatt 91%-'a szökött a munkások és 11. e. osztálybeli személyek arány:;
az ápoltak között a megelőző 77 .)"/o—ról.
Látható a. 6. sz. táblázat további erre vonatkozó adataiból, [hogy a szovjet nem késlekedik széles néprétegeknek hozzáférhetővé tenni olyan gyógy- tényezöket, amelyek azelőtt. csak keve—
sek számára voltak hozzáférhetők, Meg is látszik az eredmény a beteg—
ségek jobb gyógyulási arányaiban, a
lúlí szám
44 1945
járványok háttérbe szorulásában, a keresőképtelenség eseteinek gyérülé—
sében, valamint az ifjú munkások testi fejlődésére vonatkozó és más
adatokban is. Az utóbbi kérdésre vo-
nat—közö adatok egy részét a 7. táblá—zat tárja elénk.
E szerint a testi fejlettség" adatai Ukrajnában a legkedvezőbbek. ahol n 7. Az oroSzorszagi lfju munkasok testi
fejlődesere vonatkozo anthropometrlal
adatok.
— —
Az oldalt megnevezett városokban az oldalt megnevezett évben le- , , mért ifiúmunkások átlagos V a r 0 s, e v
test- - mell- _ hossza ság; bősége
(cm) (cm)
Moszkva 1927 ... 167'33 61-28 87-84 1933 ... 167-98 62-64 89'02 Leningrád 1927 ... 167-01 * 61-19 87-67 1933 ... 167-99 83-14 90-39 Moszkva vidéke 1927 ... 166'42 59-83 86-24 1933 ... 167-38 61-20 88-68 Ivanovi iparvidék 1927 165-92 58-80 86'28 ,
19353 . . . 16765 6091 87'83 Gorkij kerület J927 ... 166-10 59-86 86130 1933 ... 166-84 60-87 87-97 Ukrajna 1927 ... 16908 6280 8829 1933 ... 1694!) 65-05 89-90
8. Az oroszországi
ipar-vidéken is, amelynek munkásai pe—
dig a régebbi testmérések szerint ;
legkedvezőtlenebb arányokat mutatták
A nagy birodalom egészségügyének fejlődésére még számos adat áll ren—*delkezé'sünkre, melyek azt mutatják, hogy a Világítás, az útügy, a. kutak s a vízellátás és a közeg'éezse'agüg'yÉ száv mos egyéb tényezője ott az utolsó ne—
gyedszázad alatt miképen fejlődött.
Ilyen például a vízvezetékekre, a víz- szűrőkre, a nyilvános fürdőkre és a morsódákra vonatkozó statisztika, amelyan 1928—tól 1937—ig terjedő ada—, telt a 8. sz. táblázatban van módunk—
ban bemutatni. Látható, hogy csupán, , öt esztendő alatt a számok egy része.
így a vízműves váro-soká és a, vároei fürdőké kétszeresre, más része négy-;
sőt ötszörösre gyarapodott, pl. a me—
ehanizált gépnlosodáké, vagy a vízv—
szűrőké. '
A Szovjet—Unióban mutatkozó rend—
kívüli arányú haladásra számos bízo—
nyítékot közöl a sok oly vonatkozás;—
ban is rendelkezésre álló statisztika., amelyekre régebben adat sem volt;
A Szovjet-Únióban rendkívüli az a haladás, az a világosság, amelyet ép—
pen egészségügyi téren látunk, Ma
vízellátás fejlődése az orosz városok közgazdasági statisz- tikája szerint 1928-tól 1933—ig.
A
M e g n e v e z é Egység fggfggn 1928 1930 1932 meg
előtt
a) Vízvezetékek : l'
!. A vízvezetékkel bíró városok száma . . . . Egység 234 312 340 4364 375 2. A vízvezetéki csőhálózat hossza ... . km 5.500 8.288 9.430 9.871 10.715 3. Napi átlagos vízfogyasztás ... Ezer m3 700 811 1.300 1.654 1.836 b) Vízszú'rők :
1. A vízfelderítő művel bíró községek száma Egység 2 32 47 55 58 2. A vizszűrő (felderítő) vizével ellátott cső— , w
rendsZer teljes hossza ... . . . km 960 1.831 2.168 2.596 3.550 3. A szűrt víz napi átlaga ... ezerkm3 150 260 400 522 640 c) Nyilvános fürdők a városokban . . . szám 606 —— 793 1.005 1.288 d) Mosoda'k (teljesen vagy részben mechanizált
gépmosodák) ... . szám ! 3 —- 35 47 6
Mit
lakosság túlnyomó többségben kis— gyarorszálg e tekintetben is a, haladás orosz. vagy ukrán. Utána sorakozik
Leningrád, Moszkva és Gorkij terü—
lete, A fejlődés igen erős az íve/novi
s a szebb jövő' biztos tudatában te- kinthet hatalmas szomszédja, a Szori
