A Szovjet-Únió népességének száma és összetétele

(1)

l—dfi. szám

Agzovjet-Únió népességének száma és összetétele; "

A. Szovjetköztársaságok Úniójánmk hosazban II_V()l('-,, szélességben három—

oznr kilométert meghaladó hatalmas lemon már régóta nagy s a legújabb iilőkiglgyorsan gyarapodó népesség él.

A lakosságnak kimagasló sza'nnlwli nagysaga _—— eltekintve hatalmas hábo—

rús toljosítmónyf'itől — egymagában is- bőségesen megindokolja azt, hogy az oroazrnop fejlődése és összntéh'alo iránt a Szovjol-l'lnióval a közolmultlmn egy kisebb (la 'abon hatarossá valt hazánk—

ban is a szokásosnál nagyobb órilvklő—

(lés nyilvánuljon nni-g.

()roszorszz'xg ii('-nosm':gi viszonyainak iiii'g'imllvi'ówiit'-l nincs sok szilard túln—

ponlunk. A lorülvt túlságosan nagy

'ahhoz, hogy a népxzámla'/ások rövid időközökbon kövolhottók volna egy—

mást. A statisztikai lovokvnysóg kiépí- tése (Ha az orosz földön lnlajdonkanon csak három korszvrii nópoasógi alla, potlfolvétol zajlott lv: az í8!)7. én még a. cári iilőkbi'il azarlnazik. míg az 19726.

és az 1.039. (*vi mípszamlalas mar a szovju—t-allamsziivvlsőgbo tömörült. (H'—, szagok lakossaga folt-tt tartott, sori—g—

szemlét-. Az mnlílott időpontok közóoső évekről rundolko'zósro álló adatok ór—

iékv szurónyvbh. mert, többnyiri— rés:—

legm ki).,y/uzg/ní(ísi összeírása/:, muy becslésszm-ű számítások eredményű) a harom népszámlálás adatait azonban olég jól kioigószíthutik.

A népüxaéyí x.;(ímolr m'm mindouyílw vonul/rozilr azonox állumlvrülvlrv. A törti'awlmn viharai ()roszorxzag hata—

ait is hol nwg'tépaztz'ik, hol kitágítot—

ták. .Aíllullíbum nmncsak az, orosz nép—

orő onwlkmlvtt orős iitombvn, hanmn a terület is l'oln'ól—l'oln'a nmgnövolnalott.

Nagyobb törést abban a tokintetbvn zsak azulsőVilágháború okozott, moly—

nok végén—l li'innorszag, a balti alla-—

_inok, lmngyvlorszag' ('s Bosszarábia la kossag'a (mm az ()roszbirodalmn nó—

noinok knll'ldOHZkOplkHN/ mkaságúból.

A. második világháború nyoman azok a területi-R részben vagy egészben, sőt, ogy—kél tovabbi vidék is, mint log.

utóbb a Kárpátalja. a Szovjot—Únió alá

' így 1923—ban csupán a városokban tartot—

tak népszámlálást, az 192". évi általános száln—

lálás pedig felettébb hiányos maradt és beos—

lések alapján kingéx—zíféarn szorul.

kolórúszo lott. Végleges képet— az,—í

hogy *a régi—bbi adatok (?SUL', részben lszámíftuftuik át az első világháború

nn'g'nagyobbmlott szovjet állam domo—- grafiai xiszonyairól majd csak (agya lu'akoköts'a; után esedékes újabb né számlalaa alapján alkothatunk. A nép fejlődés és nópösszott'etol legjollegzgte sabb vonásait azonban az első és :) mik—f MHlllx' világháború i-lőtli Oroszország?

nóp—szMnlálási ermlnlónyoi is olégf'jó' szomlóllolik. Mégnwlvig annak ellenére;

után; orsz(í,(ltvrülvtrv, tehat az ossza;—

haaonlítas-a nem toljoson alkalmasak?

A hírolubbi m"!!! az utolsó néhány Évszázad nóposmlósi viszonyairól csn- pan ig'on koli-s (*rlókű adatok állanak ri-ndolkozósru'a különböző liirténotstaf liaztikai adatl'orra'imkbvan.l E szzyr'int—

1480 körül az vurópuí ()rosgorseág lnintogy 2—1 millió lakost szírn'llált.

nom sokkal löhbot, mint mostam'iban 5 Nagy Budapest. Á nópossógnok ez, a

szama akkoriban som volt túlságosan _inlenlőa. mart nwsszo olmaradt a 12'6 millios Franviaorszagóh'il. :! 9'2 milliós (llaszors'zagí-lol. a 8'8 millios Spanyol—

orszagrótól, a 3'7 millió—' Ang-liín'm'n, sőt a Mátyás király uralkodása idején 4—— .") millión Magyaroi—szagától ia. Az orosz nép lélekszáma azonban nagy puszta toriilotok lwm'lposiilósv (a no—

posség' zuzaporasag'a (is valoszím'ilog na!

gyobb néptönlogi—k oda ';fnulorlasa) kii— , wiki-ztólwn gyorsan mm-lkmlott; 15804, ban mar 4'3, 1680 táján 126. 1780—ban pvilig 268 millióra hwa—ülik (izt a. sza;

mo :'2 az utóbbi időszakban az európai Oroszorszag a, népesség nam/Ed!)", tol—

lx'illll'lÚllOll az addig lognópogebb l'ann- via noinzotot is ti'llszarnyalta. A fejlő—

dés londiiloto az orszag lakossagi-Mik a kotlvozőtlon halálozási viszonyok ol—

lonóri- is kielégítő tornn'lszotos szaporo—

(mm. vagyis—' nópónok a halamlósagof

' lszlu-t az allatokat löhlwk közt Mullml!

- u __

foglalja (issza .,Tho Dictionary ol' Sliatis s (.

művében (London. 1892). valamint l/Voytinsky ..Dii- Wolt, in Zahlcn" (lit-atos Bach, Berlin.

1923.) c, könyvében.

ZMás becslés szerint,—[l. Elslm': Bevölknl—

rungswoson. Handwörterbuoh dor Sluatswissen—

s'ohal'ton. IV. kiadás. ll. kötet (Jénai, 1924.i aSK—689. l.! a, lélekszám mon-ban 38 millió volt;

W'oytinxky idézett könyvében (25. l.) ira-bem' '

13—14. 1762—ben 19, 1796—ban 29 —— illetőleg a XVIII. századvégi leriiletgazdagodásokkal 36 millióra tv.—szi az ()roazbirodalom lakosainak számát.

(2)

A s z o v J E T - ú m K Ö Z I G A Z G A T Á S I É ? $ W T É R K É P f r — É ü ;

HUH

?.8o LHó.SzvefdlovnW usevszk OlaArgogas

NovouubirslkIVVcmao

___—::—"—AoX'V-éxmohemxk4 o_ Kaunas'rX1"Moszkvaoa— _Stamnuk32- HlM.:szk§ (semyxgovof

L . A

'/X

Ungvároonyepmp""";Suoch WXVJ0semmm— Timszaoli5 o fwnnui...

( ) w u .

__..JTaskent.

Evlvcnyz xvLVvepcnaken Nacmsefimy.

!.OROSZORSZÁG .Eszak;Vidék o.Nyenyenód b4Korm .Lenmolad .NyugmiVidek .Moszkva .lvmxovóulporwdók .Gorki, aMan bUdmwold vamo

S u.Oszwo'k—VoguNóId b.Jomlöld 12.Kuíbisev a.Mordvaíöld

?) (: )ka Utoandel :) 13.Kwszk 14.Voronvezs 15,Szorávov a.Volga.Némevíoíd ló.Szíolőngrcd a.KotmuHÓId :7.Azcviekevetenoeuvmék o.Adigew 18.Eszak-Kaukázus o.Dagesztán 'BchcvÖÖId ('Karacso) d.ÉszakiOszév

23.Tavalke'e!

) ? )

vslkOwomáí

..

!!

ll

!

Ancdíia'"_ Penzsinszk

C;kcsmd ".UKRAJNA .Vinnico .DnyemopeWOVszk Kuev .Oovesszc

_tudű'xn—áNm.Csernigov XMUmm.main RGIAIV.GEO

(Dé'.Oszénold v.ÓRMÉNYORSZÁGXV .KARJALAVI.AZEHBAJDZSÁN

.KAZAKFÓLD ;KIRGIZFÓLD Donyecvwdék'X. ChurkcvX. .ESZTORSZÁG !"FEHÉROROSZORSZÁGXL .LETTORSZÁG ,UTVÁNM

c.Nachicsevcny uHecvíKorobog'n c.KofukcJchkíoic' ÓZBÉGBZTAN a.(Forum TÚRKISZTAN TADZSIKISZTAN a.MagasBodmhsa'h MOLDAVA M.S!.Sz.1945.

(3)

^'l—eő. ^szám

többé—kevésbbé ellensúlyozó bő házas

termékenysége következtében azután sem tört meg, mint ez a 496 millió

négyzetkilométer kiterjedésű európai

részre1 vonatkozó újabb adatokból ki—

világlik:2 *

Év Lélekszám

1851 k60'67 millió

1858 68'40 ,,

1.863 70'21 ,.

1867 73'95 .,

1870 7649 ..

18973 10285 ,,

19104 130'82 ,,

Elster számításai szerint5 az orosz nép 1800 és 1910 közt évente átlagosan ]."130/o—kal gyarapodott, ami minden—

esetre figyelemreméltó eredmény, hiszen ugyanakkor az éven/Gimi tényle ges népnöoekedés aránya Németor—

szágban 089, Olaszországban 069 és Franciaországban csupán 034 %ot ért el; igaz viszont, hogy az (ezidőtájt né—

pesedési fénykorát élő Angliában és Walesben l'23%—ra rúgott, tehát meg—

haladta az oroszokét. Oroszorszag ne—

pesedését- a mult, században keleti vo- nás,igen extenzív természetes szaporo—

dás jellemezte: sok gyermek született ugyan, a halálesetek gyakorisága azon—

ban a születési hőséget meglehetősen lerontotta6 Ezt. figyelembevéve. az 1897 és 1910 közti tényleges nópnövekv—

dés erőteljes üteme különösen tanulsá—

gos. A halálozási viszonyok javuláisz'i—

naknyilvánvalóan része kellett. legyen ebben; lehet azonban. hogy a becslések és lélekszám-kiszámítások pontossag-u is javult s a szaporulat egy kisebb re"—

sze esetleg csak látszólagos, ennek tud—

ható be. Oroszország népeinek Vitali—

tása a századfordulót követő első év—

tizedben így is kétségtelenül igen nagy

' Finnország (és :; belvizek) nélkül; Finn—

országgal együtt :; terület 5-2!) millió km2 volt.

' V. ö Anmiznre International de Statistioue.

I. Etat de la population (Europe). Kiadta a Nemzetközi Statisztikai Intézet Allando Hiva—

tala. Hága, 1916. 12. l.

, * Az 18974 február 53—én megtartott népszám—

lalás pontos végeredménye 102,845.117 lélek volt (a tobbi évre vonatkozó adat becslés),

* Finnországgal együtt a lakosszám "mm-nen 133-93 millió volt.

5 L. idézett. cikkét.

' A lengyelek és zsidók tömeges kivándorlása is !ékezőleg hatott a tényleges népfejlődéere.

volt! és jellemző példája a! ne' mű

ség dolgában történeti okokból" _

blan fejlődő, de talán éppen ezét születések számát sem korlátozó nem—'

zetek gyors megújhodási képességér nek.

* A 1655 millió négyzetkilométer lati—*

terjedf'asű1 Ázsiai-Oroszország jóval—vki- * sebb népessége is lendületesen gyuru podott az 1897. évi első számbavétel és

az első világháború előtti esztendők, közt :2 '

Év Lélekszám

189?!"8 2279 millió

1910 2993 .,

Az együtt 2161 __ l'innországgal 21'84 __ millió négyzetkilométernyit1 egész Oroszbirodalom, a. cári Oroszország la—

kóinak 1897. évi száma 1256 millió volt

(a finn nemzet nélkül). Ez a szám

1910—íg ugrásszerűen 160"? millióra —— * — ideértve Finnország lakosságát is

1639 millióra -—.— növekedett. Az orosz nép természetes és tényleges szaporo—

dásának m széles rétegek még mindig kedvezőtlen helyzete is a nagy poli—

tikai és társadalmi megrázkódtatások ellenere ———— úgylátszik a századfor—

dulót követő tiz ev volt a leg-zavarta- lanabb időszaka.

Az 1914—4918. évi világégés s az an—

nak vége felé kitört forradalom, vala-- mint a hosszabb ideig elhúzódó pol—

gárháború kísérő jelenségeivel: a jár—

ványokkal és éhinsógekkel mintegy tíz évre megszakította a kedvező fejlődési irányzatot. A Szocialista TanáCSköz- társaságok Szövetségének: a, Szovjet—

Uniőnalf első whig/uiború utáni terü—

letére (21.176187 kin?) vonatkozóan orosz hivatalos adatí'orrasokban5 az

1897—1933. évi időszakról kiszan'iított és a legfrissebb (1939. évi) népszámlálás eredményeivel kiegészített következő

A belvizekkel együtt számított terület, a V. 6. Annuaire luternational do Statistione.

V. Etat et monvement de la population (Afrigue, Asie, ()céanie), kiadta a Nemzetközi Statisztikai

Intézet Allando Hivatala, Hága, 1921. 11. l.

3 A pontos népszámlálási eredmény; 22.794904' lélek (az 1911). éVi adat beeslés)_

' Az európai rész belvizeit is számhavéve a _terület elég lényegesen nagyobb a kimutatottnál.

5 L. az 1936. évi (,,A Szocialista Tanácsközr.

társaságok Szövetségének szociális felépítése" o.) * orosz statisztikai évkönyv idevágó osszeallitásít (542. l.).

(4)

1—6 szám

adat-ok a népesedés ütemének ezt az átmeneti elakadását inkább csak sej—

tetik:

Ev Lélekszám

18971 10643 millió

1914 nem ,,

1918 14258

19261' 14703 ,,

1929 154-29 .,

19332 16575 ,,

19391 17047

39

E szerint, Szovjot,—Oroszország lakos—

sága 1897 és 1926 közt é'vi átlagban 14 millió fővel, azaz 1'320/o—kal, 1926 ésl939 közt 18 millió lélekkel, vagyis 1230/9—

kal, az egész időszak alatt: 1897—től 1939—ig pedig l'f) millió fővel, azaz 1'430/o—kal, tehát igen erőteljesen gyu—

rapodott.3 (Figyelemreméltó, hogy Pest megye egész 1941. évi népessége sem volt nagyobb, mint az orosz nép egy évi szaporulata!) A népszámlálások közé eső évekről közzétett adatok ugyan a népszámlálási eredményekkel nem egyenértékűek, zz'nélpfojlődés üte—

mének rövidebb időszekonkinti átte-

kintése azonban ennek ellenére felet-

tébb tanulságos, mert igen jó] rávilá-

! ' r ) ; 1, , !

g1t arra, hogy a haborus es haboru utáni megrázkódtatásm a népesedés

' Népszámlálási eredmény tu megfelelő (Ev első napjára vonatkozo többi adat Irészleges nép—

összeírási eredmények figyelembevételével ké—

szült becslés); az 1926. évi népességből az Apereu de la démographío (los divers pays du monde.

, 1929. (Hága, 1929.) adatköz é * szerint lt 4—48 millió km! kiterjedésü europai , en ius-05 millió, a 16-70 millió km2 nagyságú azsiai részen pedig 38-98 millió lakos élt,; más forrás (és esetleg el—

térő területeiválasztí 'l szerint 1939-ben az európai rész lélekszáma 129-2: ' az ázsiai része 41—24 millió volt. Az 1897 február Sl—i népszr'umlálásnak a Szov—

jet-Únió első világháború utáni területére kiszá—

mított végeredménye mammon lélek; ugyanezen

*a területen az 1926. december Ui, népszámlálás 141027 9l5, az 1939. január 17—i népszámlálás pedig;

170.467_181i lakost talált.

x*1931-1'e vonatkozó részletesebb adatokat (a ló- lelgzám akkor lőt-Hl millió volt) a Magyar Stav tisztikai Szemle m.u. évl', 742. és 1932. évf. 1635——

164. lapján közölt.

BValójálban a népt'ejlődés üteme mindkét idő—

szakban valamivel kisebb lehetett a kimutatott—

nál, _mi—nthogy a népszámlálások pontossága nyil- ván emelkedett az évtizedek folyamán, (Az orosz népszámlálások végrehajtása különösen régebben igen nagy nehézségbe ütközött a hatalmas ál—

lamterület, a lakosság kisebb műveltségi foka és sokszínű nyelvi összetétele, vándorló nomád törzsek jelenléte, az éghajlati viszontagságok, a jeges—havas északi vidékek megközelítési nehéz- ségei, az általában nagy távolságok stb. miatt.)

' 1945

menetét is milyen mélyrehatóan .meg—

bolygatták :1

Évi

átlagos népgyarapodás I d 6 s z a k

szám szerint (millió)

%—ban

1897—1914 1-93 1—82 1914—1918 0-82 0-59 1918—1926 0-56 0-39 1926—1929 2—42 1-65 1929—1933 2-87 1-86 1933—1939 0-79 0-47

A hull-árumozgás jellegzetes, bár a közbenső évekre vonatkozó adatok csu—

pán megközelítő volta miatt a lélek—

szám—ingadozások a valóságot itt—ott valószinűleg észrevehetően meghalad—

.láko- !

Mindenesetre kétségtelen, hogy 1897 és 79.74 közt szinte mérföldes léptekkel nőtt meg Oroszország népessége; le—

het, hogy egy 1914. évi népszámlálás még nagyobb lakosszámot és így még fokozottabb szaporulatot mutatott volna ki; ezt figyelmen kívül hagyva is bi—

zonyos azonban. hogy 1914 és 1918, eza—

lamint 1918 és 1926 közl csaknem ka—

tasztrófális mértékben irlmrliisebbeflett a népszaporodás? 1926—[61 MW)—ig, kü—

lönösen pedig 1929-lől 1933-59 azután a békebelire emlékeztető újabb szaporo—

dási hullámot, HBB—[ól 19394!) viszont.

az éhinséges—polgárháborús időszakhoz hasonló mérvű, tehát szinte ubnomnis szaporodásosökkenést látunk. Feltehető azonban, hogy az 1929. és 1933. évi beos—

lés kissé túlzott volt és az utolsó hat év alatti szaporodás-hanyatlás a való—

ságban valamivel kisebb mérvű.

1 Fenti adatsor a népesség súlyos háborús és háboru utáni-veszteségeit nem fejezi ki teljes tökéletess'ggol; korábbi orosz adatköz—

lésekből származo, bár úgy látszik nem tel—

jes pontossággal a Szovjet-Únió egész terü—

letére kiszámított ndattok szerint (1. Orosz—

ország népessége. Magyar Statisztikai Szemle 1928. évfy 267—269. l,) a lélekszám 1897-ben ltl—l-l, timi-ben 135-6 és 1920—ban líll-tl millió volt_ Más becs ok szerint a normális kö- rülmények közt. várható termés'zetes szapo—

rodás elmaradását. illetőleg megkisebbedését is—

veszteségnek számítva, a világháborús és forro-—

(lalmi idők népességhiánya eléri, sőt talán meg—

haladja a 15 milliót ta. természetes szaporulat részleges kiesését figyelmen kívül hagyva (a tényleges emberveszteség ennél jóval kisebb mérvű),

! Minthogy az 1914. évi lakosszám a kimuta—

tottnál magasabb lehetett., a visszaesés esetle :; fent; láthatónál is nagyobb méretű volt. '

(5)

zországban a —ténYlogfxs lődes alakulása viszonylag ln ;

időszakokban a születési többlet-nagy,

ságától függött (a külső vánd'ormozga- lom, legalább is az utolsó évtizedok- ben, egészen lónyeglplvn volt); mint—

hogy ;; halandóság lvgújnbban—orosz tájékoztatások szerint f— jelentősen unyhült, nyilván a születés"

zadnnk lliltlllinleh' óvoibon való mog—

kisebbuodé—se magya ':izhatjn meg a nép- gyarapodásnatk orosz földön is észlelt meglassulúsál. Ez :! nem kedvező ((h- lohet, hogy csupán átmeneti) jelenség szoros összvl'üggósbon állhat a máso—

dik ötöves tcrv alapján bekövetkezett erő—s ipm'fejlosztőssol, különösen pedig a, városiasodás ug'ásszvrű előbbre:

haladásával, a kulturális és szociális színvonal szokatlmml gyorsütemű omolkodőmlvvl és általában a népes- még társad"lomgazdaság'i szerkezeté—

nek gyökere-s átalakulz'mávnl: az utóbbi jelenségekről ;! továbbiak folymnán

még lesz szó.,

A "lápyyartmodás nagyxáyál köny—

nyebbon megítólbvtjük akkor, ha, inna utalunk. hogy 1897 óta a Szovjet—Únió lakossága 64 millióval nőtt meg, tolult annyival, mint ;mwkkora 1930 körül az t—lső világháború utáni Németország teljes lélekszáma volt: vgyodül 1926 (is 1939 közt pedig; 23'4 millióra rúgott az orosz népesség valóságos szaporu—

lata. tehát pontosan annyira, mint amekkora, például Sphnyolország ls:- kosainak l93l. évi összes száma volt (236 millió lélek). Más szóval a Világ—

l'észnyia nagyságú Oroszország egy egy kisebb időszak alatt. feljegyzett népooségi többlete ln'n'nwlyik közép—

hatalom rtoljí-s lólekszámávui vetek—

szik, nagyobb időszak alatt pedig a legnépesebb nagyhalalmakót is lényn- g'oson meglurllzulja (gyarmatok nélkül).

Persze orro az 1933 körül bekövetkv—

zett. nópgynrapodási fordulat után már nem igon lohol szz'nllílani már (csak azért sem. mert a második világ háború nyilván Oroszország néposxé—

,,lbon irs szólos rendet vágott. A nép- gyarámodíxs íitmnónek újbóli meggyor—

sulása ugyan ínvolról som volna 10—

hetetlon. Az 1933—1939. évi iparoso—

(lásra, városiasodásm és az agrár- lársadalom gyökeres útrótegződésére gekintettol azonban legalább is nem

nagyon vzlószínű. hogy a közel jövő—

szám szá— ,

ben *a ibékes'zintrek ami k; ,

tartós—* szaporulat köszönfzsön *

S'zág halalnms léleks ma Ig _ landóan bizonyos előnyt fogj se ter—L a Szovjet—Únió népei Száma *

lönböző nemzeteknek néha (ának . falak mögött lejátszódó llópgy_

(lási VOI'SGPHYÓÖPIL ;

*

A népességfejlődés legjollogze"

adatainak összefoglalása után rövidke :; lakosság térbeli elhelyezkedését, lepülém' wiszonfyuil is érdem '

tekinteni. _

Az első Világhábon'x utáni S W Únió hatá "mi a közelmultban az "fu , ború. előszolérv. illetőleg mumk Ill—

dulnlaí nyomán több'ízbon, me tak; a, leglé'nyogf-sebb '

nagyobbadások 1939. .s (*Dtülllb'ül'f! __és 1940. augusztusa, közt következtek be .]kkm' az alábbi területek lettek ;;

szovjet—álla"? alkotórészei; illetőleg kerültek ismét Vissza Szovjet—Orosz—

országhoz?

Lélekszam 1989—ben '; * (becslés) _ _

millió * , Iggüle!

Terülerrész (ezÉfkm')

Az első világ—

háború után

Finnországhoz . . tartozott Romániához . . . 4 terület

Besszarábia ...

Bukovina .

Litvánia ...

Lettország ...

Észtország ...

ngyelotÉzághoz ;

Összesen . . , ,

Egészen végleges határokról nyilván majd csak a békekonferonoin után beszélhetünk. Nagyban—egészben azon—

ban a mai Szmajvi—l'r'níó wégleges [(;-rü—

lete előrelátlmulliu: vgyezni fog az 1939._..,]940_ (':VÉVPP: tehát az ösmeson Mmmm/' 531133 millió nügyed/álométer—

%

' V. ü. Annuaira- Stalistiuuo de la Société (los Nations EMI/42. (Genf, .. 19445.) 20. l.

! Az előzőleg 0-5 milliós népességű tvrületet :; finnek túlnyomórészbon kiíirltették.

* A. W'lrlsclmfí und Stati'stik a fentiektől kissé vltórő adatok::t közölt; ezek szerint (L 1940.

évi. 450. l) a Szovjet—Unió területe l939—15l40—ben összesen 462-7 ezer king—rel, népessége pedig 2257 millióval nőtt meg.

4 ,A Kárpátalja (Kárpátukmjna) áteáatolásw példáu1_ csupán lényegtelenül

Szojet—Unió egész lorúlotérv ,aóü vonatkozó adatokat.

lélekszámát-u L befolyásolja 'a _ -

(6)

i—wő. szám

1945

:civilizúoió,

*szennmntjúból, hanem, mint az össze—

nyi orosz államszövetség 1939. évi [éle/medw: az akkor veg-reliajtolt nép- számlálás, illetőleg a, kiegészítő bocs-

lések szerint Jim—mmm 1927 millió

főre tehető. A, sok kisebb önálló egy—

ségből összeillesztett, jelenlegi Oroszí

ország politikai feloszlása ]93Sl0—4O—bon tagúllzmionkintl a következő?—'

szik annak.1 Ez persze jelentős _mér—

tékbven csak látszat, hiszen főként. Szr—

bériu, de az európai terület északi

(urktikns, erdős és puszta) részeinek népességen-(irto ereje is valóban mini—

mal

.?lllg'yé'birnllt az Orosz Szocialista Szövetséges '.l'unácskiiztái-Sasz'ig leg—

inkább iparosodott, *nagyvúrosiaso—I

_ _ _ _ .

, , Nép-

T rület Nepesseg ; " " * T 6 r Ú l e t r é s z (tanácskoztarsaság) (ezeer kmz) 1939—ben guggíleg

(ezer lélek) 'kmi—ra

Oroszország (Orosz Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság) ...

Ukrajna (Ukrán Szocialista Tanácsközta'rsasag) ... , Fehéroroszország (Fehérorosz Szocialista Tanácsköztarsaság) ..

Örményország (Örmény Szocialista Tanácsköztársaság) ..

Azerbajdzsán (Azerbajdzsáni Szocialista Tanácsközta'rsaság) ...

Georgia (Gruziia) (Georgiai [Gruzin] Szocialista Tanácsközta'rsaság)

Türkisztán (Türk [Turkmen] Szocialista Tanácskoztársaság) i ...

Özbégisztán (Uzbekisztán) (Özbég Uzbek] Szocialista Tanácsköztársaság) anácsközta'rsaság) . . .

Kazakföld (Kazakszta'n) (Kazak Szocialista Tanacsköztársaság) ...

Kírgizföld (Kirgizisztán) (Kirgiz Szocialista Tanácsközta'rsasag) Karélia (Karjala) (Karélo—finn Szocialista _Tanácsköztársaság) ...

Tadzsikisztán (Tadzsik Szocialista

Moldva (Moldvai Szocialista Tanácsközta'rsaság) Litvánia (Litván Szocialista Tanácsköztársaság) ...

Lettország (Lett Szocialista Tanácsköztársaság)

Észtország (Eszt Szocialista Tanácsköztársaság) ...

Tagállmnonlrin/ tndvnlew'íen igen nagyo/s': (IE eltűrése].- nemi-suk az ég- bajlatí es domborzati viszonyok, l'ölil—

rajzi adottságok, közlekulesi lol'iető—xú—

gok. neinzoiiség'i iisszetőlel. kultúra e.—

guzdusúg'i helyzet stb.

állításból kitetszik, kiterjedés. lelek—

szám és népsűrűség- dolgában is

A tul:!jdonkópeni Oroszország (Nagy—

Oroszország) leríilelí nagyság/m es lu—

ls: sszáwm egyformán kimagaslik :!

többi lng'állal'n közül. Nepsűrűsűyu azonban rornlkíviil almrsony; ritkán., 'lzikottság'zi zi, legfőbb előidózoie annak

;]S. hogy a nyers nógmíiri'eg'i szz'lnlí—

tások világánál :l'l, egesz (lroszbiroaln—

lom —— nógyzelkiloml'tterenkint 8'1, ille—

tőle;; az ]939—— '—l(l. evi lel'iile gazdago—

dást is szániílnslm véve, 89 lőnyi lu—

ktmságz' ,;il u lélekszám gyors emel——

kedése es :! népesség;- sűríisíidese elle—' Itéro mimlnlz'lig' gyl'lren beúőnesíiltnelx' tűnik; legalabb is az ('lll'ÓHili allamok legnagyobb rószóbez viszonyítva *lúl—

] mm;—ig a, Szocialista Szovjoi_Kí' társaságok S övoiség'óbon egyesült tanács UfSílSllgle' száma ll volt, azután llísm einelkedolt.

': L. Magyar Statisztikai Szemle lEl—il, evl'.

456. l.; az 1939. (evi lélekszám részben u az újabb területeket illetően —— becs" , (A Non'izotok Szö- vetsége fentebb ismertetett adati ,eállílí a, valamint; a XVirlsvlnti't und Slniislik ml.—nk z—

léso —-— 1. 19-10. évf, 451. 1. v— összeállításunktol léiiyeg'toloniil eltér.)

lll8.8ll'(l— ő' 39.549-1

[6.378-0 . E)

_V^o^W^W^'^L^l^Ö^N^'^I

ÁÚÚUÖxObÉÚN-IÁÉOS

Összesen 'ZlJim—zl [ Hmmm—l !

doit nyugati részein népének jelentős ln'ii'rfudn. halmozódik fel és itt az egy"

négyzotkilométerro jutó lakosszám'? kö—

zones, sőt Moszkva környékén tekinté- lyes szintet (1 kn'űre 1807) ]olkot) ér el (ugyanez nyílván n távolabbi— ipar—

Vidékokro is áll. lmbúr n népsűrűségű arány oli uliglm on'mlkedik íly szín—

vonalra). Lényegesen magasabb a nép, sűrűség ;! lnlajdonkeneni()roszorsz:

nál a nagyobb il'l'iileii egység-ok kiis—

ziil a termekenyl'öldil, iparilag- is foj- lett 'llkrajni'ilmn. n, kisebb izlgi'illain'iok közül pedig a bőiernl('-síi moldvai ta—

nácskoz!!!rsaság bulin-ni közi. Ezzel szemben azokon ;! ivriileieken. ame,—

lyoknok lle'llliólytlS rószo magus l'legy- vidék, belvíz (tó, moi-sár), pnszlasúg, szlyepa'idi'ék, illetőleg" :nnelyek erö;

sebben l'olnyúlnak'eszuk fele (így a Kirgizl'öldön,'l'iirkisztánbnn, :l Kazak—

földön,illetőleg; lx'zlrjnlz'ibzin) csak 7——8 sőt. 2———3 lakos el

méteren.

_

egy—egy negyzeikilo—

l "Ennio-1i—Oroszor—'"ne; nímsilri'meg'o líltlLl/ilii-ban üli-El, Ázsiai—Oroszorszagé 2-3 volt (egy négyzet!

k ilonn'siori'v) ,

? [tt tehát már alacsony népsűrűség is túl—

m'apesedést jelonibm. mi;r masnit. főleg ott, ahol :: lmtnln'ms monnvisógbo—n és nagy változatos súgban rendelkez IP állo természeti kincsek ki—

nknázása esupún ujabban kezdődött meg, a már most is sűrűbb népesség; mellett meg igen nagy tömegek találhatnak megélhetést.

3 V, 6. a "Wirtschaft und Statislik 1939. év—

f(ll,':1111úban közölt, terkep nyomán kisebb torii—

letrészok szerint nmm'ujzoli karlogramoi.

(7)

, ]'——'—-6.

szám

, " " I . 'S .

NEPSURUISEGr—A VOP._ w nem:

SZOVJET-UNIDBAN : gjjo

1933

? § 10-20

(3 '; , m 20'31]

: m 30—10

§ ,w P ; ; LO'SO

§ ' _ so—en

: _ 60—

; lakos

; mi 4. ' '

3;

',v/

' u.,, _

r-—.._o'v _0'830'9

lrán :— ' N* mata XX msmszmu 19454

További,, adatain]: ()1'oxan'száy 1939.

évi népszámlálási területért), vonat——

koznak. Az 1939—1940. évben (vala-

mint az azóta) a Szovjet—Únióhoz került területdfarabok népessége tehát sem a telelüilé'si viszonyokra, sem pedig a népösszetételre vonatkozó ada,

* tokban nem foglaltatik. Az ország demografiai fényképe így is elég hű, mert az újabban odaesatolt részek la—

kosságának a. számbavétele ;) népes- ségi arányszámdcat általában csupán kisebb mértékben módosíthatja. A te- rületmegnagyobbodások ugyanis a, 170 milliós korábbi lélekszámot, mindössze 22 millióval, vagyis körülbelül egy nyolcadrésszel növelték meg.

Mint említettük, az iparosodás, nagy—

városiasodás legújabban nyilvánvalóan meglassította Oroszország népességé—

nek természetes és tényleges szaporo—

dását; az általános kultúrszinvonal emelkedése is hozzájárulhatott a szü- letésesökíkenérs folyamatának megindu—

lá'sához, sőt itt—ott továbbfejlődéséhez.

népgyarapoda's terén vidékenkint mutatkozó eltéréseket is legfőképen ezekre az okokra, vezethetjük vissza.

Az ilyen folyamatokat azonban a leg—

frissebb adatok alapján nehéz nyomon követni, mert hatásukat a, --- - bizonyos mértékig valószínűleg irányított belső wépámmlás hatalmas méretei sokfelé kiegyenlíthették. _

Szovjet-orosz részről történt, közlés szerint,1 "_ nyilván az

:) dut—

ipari

! Az idevágó szovjet adatforrások néhány tanulságát és megállapítását; illetően v. 6 Wirt- schaft. und Statistik 1939. évf. 699—3701. 14 Főleg ugyanínnen származnak a városi és vidt'ki ne-

súlypont (esetleg hadviBel-ési sw,

szögből, is szükségessé vált) ket tobbre ' tolása és eddig elhagyottabb; _

de ásványi kinesekben s erőforráéok—

ban gazdag vidékek gyorsuló gazda—

sági t'ellendülese következtében —'—',a legutolsó két népszámlálás közti tm—

riódnsban az Ural vidék, Szibéria és.

a Távolkelet területein több* mi!/l,,

3 millió, Közép—Ázsiában , 157 milliú.'a

északeurópai részeken (Mm-mannh—

vidék) néhány százezer új bevándorló"

vetette meg lábát.. Egyes központi 1534 rületeken viszont, így llkrajnar nev mely tájain is megcsappant (Km—$ ';

vidékén például 10, Poltava területén

15% kal) a lakosság száma. A legtöbb—z

elvándorló nyilván innen került ki,,

Úgy látszik, hogy mindazok a vidékek; *

amelyekafejlődési alapfeltételei; (ter—,

mékeny [föld, vagy boseges energia—*

források és hz'mysatermékek) birtoká—

ban vannak, a Szovjet—Únióbaln *is ; _, egyre rohamosabban benépesülnok Éppen az említett kincsek ritka, hőse—' gére való tekintettel a! népesedés jövők kilátásait nehéz áttekinteni; minden—

esetre Sok függ attól, hogy :) születé;

sek száma a következő időszakokban

mekkora, lesz :: Szovjet—Únió kulturá—

lis tekintetben is előhbretörő népeinél Város és lidék, leleks'zamoddtamak párhuzamos vizsgálata. arra vet tényt,,

hogy főleg az ötéves tervek gazdaság politikai intézkedései nyomán gyöke—

resen megváltoztak :) Szovjet—Unióban egyesült, népek települési sajátossá—

gai Az orosz hivatalos statisztikai idevonatko;i'ózm érdekes adatokat kö—

zöl a szovjet állam első világháború

utáni területéről:

i Vidéki"

Városi2

n é p e s s e' g millió

18973 .. . 15-81 a 906

1914 . . . . ... . . 24-7 114-6 19263 . . ... . * . 26-3 120-7 1929 . . . . . . . 27-6 126-7 1933 ... . . . . 39-7 126-0 19393 ... . .A . . 55-9 114-6

pességro és :! nagyvárosokre vonatkozó (és szin—

tén orosz adutkiizl ekre tzimaezkodó) újabb számszerű megállapítások is.

1 Az ISM—1953 evi adatokat az 1936, évi 0er évkönyv foglalja ÖGSZt: (542. l.).

' Város alatt a városi szovjettel, vidék alatt a községi (falusi) szovjettel rendelkező néptö— ;

mörüléseket kell érteni ,

3 Népszámlálási eredmény tu többi adat PÉNZ—

ben becslés).

(8)

lmő. szám 1945

Ebben a két adatsorban __Orosz—

ország gazdasági átalakulása IS gel,—

legzetesen tükröződik. Avidéki. népes—

ség száma 1914-ig elég erős ütemben nö- veikedett, a. bő természetes szaporulat tehát ezidőtájttúlnyomóán nem folyt

el a falvakból; sőt lassúdó ütemben

még 1929—ig is tovább gyarapodott a községek lakossága. Azóta azonban szám szerint is visszafejlődött, főleg az 1933. évet követően, tehát a. máso—

dik ötéves terv idején.1 Figyelemre—

A VÁROSI, vms'm is AZ EGÉSZ NÉPESSÉB FEJLÖDÉSE

IO 1991 1914 1926 1929 1933 1939 0 _

"VÁROS VIDEK

*) Az 1939-40. évben csatlakozott területek népessége _ (váms ó: vidék szerint nincs részletezve)

M SlAT SZEMLE 1345.

/

méltó, hogy a városok fejlődési vonala sem töretlen. Az 1897 és 1914 közt is már viszonylag jól gyarapodó városi népesség a városokban különösen ne—

héz élelmezési és egyéb (lakás stb.) viszonyok miatt 1914-től 1929—ig csaknem stagnált; azután l933—ig, úgyszintén 1933 és 1939 között. lökésszerűen na—

gyobbodott meg. Igaz, hogy egyidejű—

leg a városias települések száma, is emelkedett s a lélekszámtöbbletben ez is bent van. Ha csak a legutolsó két népszámlálásközt eltelt időszakot pil—

_lantjuk át, akkor azt látjuk, hogy 1926 óta a falvak népe ölti-kal meg—

fogyatkozott, holott a városoké meg—

kétszereződőtt'. A vidék népességi arányszáma így tizenhárom esztendő alatt 82*l"/n—1'(')l 6720/9111 hanyatlott,

1 A Vidéki népesség 1926 és 1939 közt a szü tetési többlet révén 18-1 millióval szaporodott ugyan, de 24-3 milliónyi néptömege a z'ár0sokba tódult, végeredményben tehát több mint 6 millió fővel apadt. Ez a. folyamat valószínűleg a har—

madik ötéves terv alatt is folytatódott, legalább is Oroszország háborúba lépéséig

' mig 'a Városlakóké ebben az igazán rö—

vid periódusban 17'90/n—ról 32'8%—ra

ugrottf

Települési tekintetben igen változa—

tos képet mutat a Szovjet—Únió. A

nagy—, közép- és kisvárosoknak, az

ipari és agrárgócoknak, a különböző

alaprajzú és elütő néprajzi tulajdon-

ságokat eláruló kisebb és nagyobb

községeknek, a szétszórt (külterületi)

településeknek, a nomád sátor-táborok—

nak stb. szinte minden típusát meg—

találjuk a két világi—észen végig—

húzódó államterületen.

Magáról a néptömörülésről _— tudo—

másunk szerint _— nem állanak ren—

delkezésre összefoglaló adatok. Egy orosz forrásmű' a 63.011, politikai köz—

ség, helyesebben községi szovjet kö—

zül 61.051—et (96'80/0) részletez lélek—

szám szerint. Az 1935. esztendő első napjára,, vonatkozó adatokat itt ismer- tet'iíik:

*

_A _községek

Lélekszám—nagyságcsoport 525?" %-ban

szeflnt

'_ 300-nál kevesebb * ; 1.009 1-6

300— 500 ' 3.206 5'3

500—1000

; 14.208 2323

1000—1500 ) ' 13.925 228

1500—2000 lakns 10.466 17-1

2000—3000 11.319 18'5

3000—5000

5.845 9'6

5000-nél több * 1.075 18

Összesen ! 61.051 ! 100-0

A. parányi. Eltltl—nál kevesebb lakost szamlalo es az ötezernél népesebb köz—

segek számu, csaknem egyezik; persze nepessogi sulyuk nyilvánvalóan merő—

ben vlíitő. Aránylag igen sok a SMP—1500 lakosú kisközség, (le a köze—

pes kozsogtípusok képviselete is jelen—

tos. Xf'vgei-edményben azonban a kisebb vs uhg kozepes lakos-szántú köZség- fajta/.- ('liwjedtsűye látszik a Szovjet—

Unió egyik leginkább szembeötlő ten lepülesi—tömörülési vonásának.2

* Az 1936. évi orosz statisztikai évkönyv_

5 Igen nagy változatosságot mutat a leg/

kisebb települési egységek, a, vidéki, helységek (lakotthelyek) megoszlása is, 1926—ban az orosz statisztika 608906 ilyen helységet mutatott ki.

Ebből 96 ezer volt tíz lelken aluli, a 10—100 lakosú parányi települések száma. pedig 283 ezret és a EDO—500 lakasúaké 177 ezret ért el; 500—

14100 lakost 30 ezer helység számlált, tehát mind- össze 23 ezernek a. lakosszáma haladta meg az

—ezer főt. L. xReeensement de la population du 17 Décembro 1926. Résumés abrégés. Population

(10 VII. R. S. 8. Moszkva, 1927. 28. l. előzetes eredmények; Starodubsky: Dos Volkszühlun-vs—

wesen in der Union der Sozialistischen Sowji — republiken_c., Bécsben 1938-ban megjelent t: nm mányának 48. lapján a végleges eredmények alapján 613118? vidéki lakotlhelyet részletez ha.

sonló módon.