A Szovjet-Únió pénzügye

(1)

* 1—6. szám

8. A hír-forgalom adatai a Szoviet-Unióban. '

104

' 1932. évvégi adat,

: 1929. XI. l—i adut.

l—Éió' tonna volt, melynek legnagyobb

* része a középázsiai, keletszibóriai és északi területekre esett. A gépkocsi—

állományt a 6. sz. tábla tünteti fel.

A közutak megoszlását az egyes köz—

társaságok területe és a burkolat neme szerint az 1934. évben a, 7. sz. tábla mutatja.

VI. A hírforgalom terén az ötéves tervek az eszközök mennyiségi növe—

lése mellett minőségi vonalon támasz—

3 1930. év végén.

tották a legnagyobb követelményeket;

A posta- és távíróállomasok fokozott—

modernizálásan és meehanizállásán túl.—9

különösen a határidők pontos betartá—

sán és 3, közönség minél előzékenyebb'

kiszolgálásán volt a fősúly. A fonto—

sabb adatokat a 8. sz. táblázat mutatja;

mely tanulságosan egészíti ki el szov—

jet közlekedésügy hatalmas s, [azóta is egyre erősbödő ütemű fejlődésére vo—

matkozó többi adatot.

Horváth Róbert (Ir.

A Szoviet-Únió pénzügye.

rA Szovjet—Unióban magán hitelintóe

zetek nincsenek, ezért ha pénzügyről van szó, mindig az állami pénzügy/el.-

értendők.. A bankok és általában a

más államokban működő hitelszerve—

zet szerepét az állam tölti be, részben

hivatalos szervei, részben az allami

bankszervezet útján. Az utóbbiról ada—

tokkal alig rendelkezünk, egyébként is az állam által vagy az állam útján a gazdasági életbe juttatott tőkék és egyéb pénzek a Szovjet—Únió költség—

vetésében szerepelnek. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát az alábbiak—

ban az állami bevételekről és kiadá,—

sokról és ezenfelül az állami adóssá- gokról lesz szó.

A Szovjet-Unióban a költségvetésiév az 1930. szeptember 2-i pénzügyi re-

form rendelkezései alapján 1931 óta aZonos a naptári évvel. Ennek előtte a. pénzügyi év október 1—én kezdődött

és a kövekező évi szeptember 30-ig

tartott,

_ A Szovjet—Únió költségvetési adatai magukban foglalják egyrészt az egész

Szovjet—Uniónak, mint szövetséges ál-

lamnak a költségvetését, másrészt a Szovjet-Unió alkatelemeit képező köz—;

társaságoknak összes állami bevételeit és kiadásait.

A Szovjet—Únió költségvetési Vadas tait úgy a bevételeknek, mint a kiadá—

soknak erős emelkedése jellemzi. Ez

kétségkívül megfelel annak a hatam mas arányú gazdasági megerősödés—

nek, melyen a Szovjet—Únió a két vi-

lágháború között keresztül ment. Némi

M

. ' 1933 1938 '

Részletezés 1929 dal?;

évvégi állapot — %- lmlfi ;

!

Postahivatalok, irodák és ügynökségek száma (ezer) . . . 15-9 43-7 _ 43-4 _ 9993 e 1 A községi levélkihordók száma (ezer) . . . 21-1 1 118-3 — *]54-6 13031

*Táviró e's távbeszélővonalak hossza (helyi és intemrbán— * —

_ vonalak) (ezer km) 9550 1632-9 2353-5 ,

,A t'elefonkészüle'kek száma (ezer) . . . ;, . . . *331—1 (332 1272-5 -

(Ebből_községi(e2er) 26-3 58—7 ,198-5

[Anrádíóadókszáma (egység)... 41 62-0 830 A rádióvevőkészülékek száma (millió drb.) . . . 0-04 l-l : 3-3 Városi és kerületi központok, melyek távíróval rendelkez—

' nek (az egész hálózat %-ban) . . . ** 70-6 88—0 96-2 , telefonnal rendelkeznek (az egész hálózat %-ban . . . . " 31-9 61-3 89-2 A központtal telefonösszaköttetésben álló mezőgazdasági - _ szövetkezetek (az összes, szövetkezetek "A,—ban) . . . 3 15-3 476 77-3 ' A központtal telefonösszeköttete'sben álló traktorállomások

száma (egység) — 25411) 5551-0

(2)

1——6. szám

¹⁰⁵ ¹⁹⁴⁵

szerepet játszhatott e mellett minden—

esetre a pénz (rubel) értékváltozása, illetőleg az árak emelkedése is, de ezek mérvének megítélésére adatokkal nem rendelkezünk. Hatása mindenesetre

sokkalta kisebb lehetett, mint az előbb

említett tényezőé.

; Ha visszatekintünk egészen az 1922 41923. költségvetési évig, látjuk,hogy

ez évben a Szovjet-Únió összes bevé-

telei mindössze 9383; millió rubelt ér—

tek el. Azonban már akkor is évről—

évre erős növekedés mutatkozott, úgy"

hogy öt év multán az 1927/28. évi költ—

ségvetés már 58 milliárd rubel bevételt mutat. A továbbiakban azonban a nö- vekedés még nagyobb arányú volt s az első ötéves terv (1928—1932) időszaka alatt az állami bevételek 1932—ig 271 milliárdra, a második ötéves terv utolsó évében (1937-ben) 921 milliárd rnbelra emelkedtek. A költségvetési adatok to—

vábbra is erős növekedést mutatnak s Oroszországnak a háborúba történt be—

lépést megelőző utolsó évben, 1940-ben a Szovjet—Únió bevételeinek összege el—

érte a 1679 milliárd rubelt. A most felsorolt adatok a tényleges állami be_

vételeket jelentik, a kölcsönökből szár—

mazó bevételek nélkül.

A Szovjet-Úniónak összefoglaló be- vételi és kiadási adatait az 1931—1940.

években, tehát a német támadást meg—

előző utolsó évtizedben, az 1. sz. táblá—

zat tartalmazza. Az adatokra vonatko—

zólag meg kell jegyezni, hogy a táb—

lázatban 1931—1933—ban zárszámadási eredmények, az 1934—1940. években pedig költségvetési adatok szerepelnek.

1. A Szoviet-Únió bevételei és kiadásai az 1931—1940. években.1

_

E bből Bevételi

(el—) vagy Összes ——————————————— Kiadá- kiadási (—-—)

bevé- , sok többlet a

telek köl— egyéb kölcsön-

csön beve- bevételek

telek nélkül

m i l l i e 1- u b e 1

193 l 23.053 3.018 20.035 23.069 —— 3.034 ' 1932 81,03l 3.922 27.109 30.740 —3.631 '_ 1933 40.153 4.408 35.746 35567 4— 79 1934 48.879 4.325 44.554 47.308 —2.754 1935 65.901 4.415 61.486 65.401 -—3.915 1936 78.715 5.150 73.565 78.715 ——5.150

; 1937 98.070 5.975 92.095 97.119 ——5.024 '; 1938 127500 7.730 119.770 124.000 -——4.23O ,? 1939 155.900 9.953 145534? 153.l()0 —7.153 ' 1940 179.100' 11.171 167329 173300 ——-5.371

1 Az ISM—1933. években zárszámadási ered—

mányok, 1934—1940—ben pedig költségvetési ada—

80 .

Az adatokból kitűnik, hogy a Szov- jet-Únió tényleges bevételei az 1933. év kivételével nem fedezték a kiadások összegét s a deficitet általában köl—

esönműveletekkel kellett fede ni. A kölcsönök útján szerzett bevéte ek vi—

szont némely évben jelentősen felül—' multak a költségvetési hiány össze——

gét. így 1933-ban is 4'4 milliárd rubel kölcsönt vett. fel a Szovjet-Únió, ho—

lott ez évben némi bevételi többlet mu—

tatkozott, ellentétben a táblázatban feltüntetett összes többi évekkel. Az évi költségvetési hiányok összege a

feltüntetett 10 éves időszakban 404"

milliárd rubel volt, amivel szemben a

Szovjet-Únió ugyanezen időszakban;

601 milliárd rubel új kölcsönt vett fel;—

A kölcsönösszegek emelkedése különö—

sen 1937 óta feltűnő, nyilvánvaló ösz—

szefüggésben az egyre fenyegetőbben alakuló világpolitikai helyzettel. Úgy a bevételek, mint a kiadások összege

az 1931-től 1940—ig eltelt tíz év alatt,

mintegy nyolcszorosukra emelkedett.

A költségvetési adatok részletei fi- gyelemreméltó érdekességgel mutatnak rá arra a különleges helyzetre, ame—

lyet a Szovjetköztársaságok Úniója a

világ államai sorában elfoglal és

amely a Szovjet-Únió eltérő állami és

társadalmi berendezése következtében ; állami költségvetését is teljesen el- térővé teszi a költségvetések megszo—

kott szerkesztési módszerétől.

Úgy a bevételi, mint a kiadási oldal részletezési adatai az egyes fontosabb költségvetési ételek szerint csak az

1936. évig állanak rendelkzésre siig'y a

2. és 3; sz. táblázatokban, melyek eze—

ket az adatokat magukban foglalják, csupán az 1931—71936. év adatai vannak ismertetve. Amint az említett 1930 évi pénzügyi reform szabályozta, a költ—_

ségvetés bevételi oldala 1931—től kezdve három főrészből áll, mégpedig:

a) A gazdasági élet szocializált részé—

ből származó bevételek. Ennek két fő—

esoportja van. Az állami és szocializált vállalatok adója. valamint nyereségré—

Szesedés ezeknek a vállalatoknak enye—

reségéből. Idetartozik 1935 óta a társa—

dalmi biztosítás bevétele is és ezeken felülmég több kisebb jelentőségű tétel.

b) A népességtől származó bevételek.

Itt adók szerepelnek, melyek a gazda—

sági élet nem szocializált szektorára vetettek ki és két aránylag jelentősebb tétele van, mégpedig a lakásépítés és

(3)

1—6. szám 106

1945

2. A Szovjet-Únió bevételeinek részletezése az 1931—1936. években.1 1933

Bevételi források X

m i l l i () t u b e l

1. A gazdasági élet szocializált részéből származó

bevételek . . . 18.099 24.733 31.540 40.680 56.225 69.91 Az összes bevételek %—ában . . . 90-3 91-2 88-2 Ö 91-3 91-4 954)

Ebből: " _ , —

Állami vállalatok adója . . . . ... . . . . . l0.6()2 17.693 23.167 29.228 52.026 62.690

Részesedés a szocializált vállalatok nyereségé—

ből ... 1.347 1.410 1.165 1.521 1.126 3.18

Szállításból és közlekedésből származó bevéte-

lek 5.008 3.294 2.769 2.922 _2 *'

II. A népességtől származó bevételek . . . 1.186 1.780 2.585 2.646 2.183 213 Az összes bevételek %-ában . . . 5-9 6—6 7-2 5—9 3-6 2-9'

Ebből:

Lakásépítés és kulturális célokra szolgáló adó . 260 942 ! .369 1 .515 1 .430 l .48 Nem szocializált mezőgazdaság adója . . . 458 338 548 600 738 65 III. Egyéb bevétekek . ... . . . 750 596 1.620 1.228 3.078 1.516

Az' összes bevételek %—ában 3-8 2-2 4-6 2-8 5-0 2-1

Ebből: ,

! Vámok ", ... . . ... . . ... 281 282 lö] 230 300 82

I—III. Együtt . . . ... . . . 20.035 27.109 35.745 44.554 61.486 73.56 Az összes bevételek (X,-ában ... . . . lOO-O lOO-O lOO-O lOO-O IDO—0 100-0

.Kölcsönbevételek ... . . . 3.018 8.922 4408 4.325 4.415 5.15 Főösszeg . . ... . . . : . . . 23.053 31.03140.153 48.879 65.90] 78.71

1 Az líl3l—4933. (evekben zárszármulási eredmények. ISM—lgílö—ban pedig költségvetési adatok.

: Bent foglaltatik a iszoeitllízált vállalatok adójáhan,

!

—kulturálís célokra szolgáló ado, valamint a nem szocializált mezőgazdaság adója. ,

0) Egyéb bevételek. Egyetlen jelen- tősebb tételíik zt vámbevételek.

Az említetteken kívül a költségvetés bevételi oldalának külön csoportját al- kotják még a, kölcsönbevételek.

A Szovjet—['Tnióban természetesen messze lulnunmó a jelentőségük azok- *

A szocializált vállalatok

nak a bevételeknek, melyeket a .szo—

(f'ializált vállalatok szolgáltatnak az ál—

lam számára. A 2. sz. táblázat adatai- ból kitűnik. hogy 1936—ban az összes ál—

lami bevételeknek —— a kölesönbevete—

leken kívül _— gö'Va—u származott a gaz—

dasági élet szocializált szektorából.

Hogy ezek mily mértékben származtak a szocializált gazdálkodás egyes ága—

zataiból, kitűnik az (alábbi adatokból:

%

adójának megoszlása ( %):

Részletezés 1931 1932

Nehéz ipar ... 6-4 6] 7-3 lO-S 8-8

Könnyű ipar ....i ... 15-0 202 tti-5 10—5 4-7

Erdészeti ipar ... 3-6 1-8 1—1 l-l 0-4

Élelmezési ipar ... 58-8 54-3 523 36-5 24-4

Közélelmezési bizottság . . . , . . .. —— —-— 5-1 1 l-ő 44-6

Egyéb ipar ... . ... . 6-6 — — _— _

Szövetkezetek :

Fogyasztási szövetkezetek ... 4-1, 4-0 3-3

Ipari ,, ... 4—3 4—9 3-5 4-2 2—4

Mezőgazdasági - ,, ... 0-7 0-9 o-7

Egyéb ,, ... 0-2 —— —— —— _—

Színházak és mozgok ... .. 0—3 0-5 0-3 —— ——t Kereskedelem stb. . . . ; ... —— 7-3' 9-9 25-4 14-7

IDO-() 100—0 IDO—(') IMO-(l IOO—O

(4)

1—6. Szám 107

...—

3. A Szovjet-Únió kiadásainak részletezése az 1931—1936. években.!

* Az 1!)-'11———1933. években zárszámadási

Hasonló adatokkal az 1936. évről nem rendelkezünk, ellenben ez évről Viszont

"rendelkezésre állanak oly adatok, mc—

1yek azt mutatják, hogy a. nemzeti ga'z— — dálkodás szoeializált szektora által be—

szolgáltatott adó míly mértékben terhelte az egyes közszükségleti. célokat szolgáló árucsonorfolmf:

Millió

. rubel

Gabona és termékei 21. 200

Alkohol ... . ... 6.000 Növényi olaj ... 2.660

* Cukor ... 5.900 Hús ... 3.025 Pamut ... 4.200 Kőolaj ... 4. 670 Egyéb termékek ... 15. 035 Osszzsen . . . . 62. 690

Az adatok érdekes képét adjak an—

nak, hogy mily mértékben terheli ez az adó a szocializált termelés egyes ágazatait.

eredmények,

1933 ! 1934

Kiadások megnevezése

1 m i 1 l i 6 r u b e 1

I. Nemzati gazdálkodás pénzellátásai ... . . 18.165 23.663 25.143 33.383 35.157 37.58 Az összes kiadások %-—a'ban ... .. ... 788 77' 70-5 70-6 53-8 7——

Ebből: ' .

Ipar ... 7.780 12.577 13.494 15.392 15.325 14.07 Mezőgazdaság ... 2.694 3.724 3.917 5.880 7.122 7.7 Közlekedés ... 5.592 4.381 3.591 5.823 6.026 7.907 Kereskedelem ... 1.989 2.780 2.628 3.821 4.884 4.496

II. Nemzetvédelem ... 1.389 1.412 1.547 1.795 6.50014816 Az összes kiadások %—a'ban ... 6—0 4-6 4—3 37 9-9 ]8-8 III. Közigazgatás és belügyek ... 257 561 886 1.078 2.539 3.082

Az összes kiadások (%,—ában ... 1-1 1-8 2-3 2-3 3-9 3-9 IV. Szociális és kulturális kiadások ... 1.257 1.706 2.306 3.029 4.804 6.51

Az összes kiadások egg—ában ... 5-4 5-5 6—6 6-4 7-3 8-3

Ebből:

. : Közoktatás ... 1.130 1.523 2.061 2.069 3.734 4.91

Közegészségügy . .. ... 74 104 140 213 996 1.472 V. Kölcsönszolgálat ... 408 962 1.273 1.702 1.815 2.702 Az összes kiadások ?g—dban ... 1—8 3-2 3—6 3-6 2-8 3-5

VI. Egyéb kiadások ... 1.593 2.436 4.512 6.321 14.586 14.022

Az összes kiadások el,—ában ... 6-9 7-9 12-7 13-4 22-3 17-8 Állami adminisztrációs kiadások (II—VI.)

együtt ... 4.904 7.077 10.524 13.925 30.244 41.13

! Az összes kiadások [Zug—ában . . . .. ... 21-i? 230 29-5 294 46-2 52-3 Főösszeg ... 23.069 30.740 35.667 47.308 65.401 78.715 Az összes kiadások (?g—ában ... 100-0 700—0

100-0 100—0 700-0 100-0

15134—1936—1mn pedig külteégvgési adatok.

A szocializált vállalatok nyereségé- ből való részesedés 1936—ban 32 milliard rubel volt, nem is huszadrész az előb—

binek Legnagyobb 1e'sze a. nehézipait terhelte (8736 millió rubel) ez tköveti az élelmezési mar (8688 millió rubel) és az állami hitelintézetek (4239millió _ rubel).

A népességl'ől, vagyis az állami gaz—

dálkodás nem szocializált szektorától eredő jövedelem viszonylag- csekély

"volt és 1936-ban 2130 millió rubel; ért el, ami az összes tényleges állami be—

vételeknek mindössze 2'9%-át tette. Eb- ből az összegből 1480 millió rubel esett a lakásépítési és kulturális célokra szolgáló adóra.

Az egyéb bevételek csoportjából csak a külkereskedelmi vámok emelhetők

ki. Az egész csoportra 1936—ban 1516

millió állami bevetel (2'10/0) esettmely—

ből a. vámokra 820 millió rubel jutott.

(5)

1—6. szám

Ezekhez a hovetelekhez hozzászámí— '

tandók a kiílcsönbevételek, melyek

összege 1931—től 1936—ig fokozatosan nő—

vekedve 3018 millió rubelről 315!) millió rubelre emelkedett. '

Az állami kiadások között el.—ó helyen

áll a nemzeti gazdálkodás pe'nzelláldm 63. sz. táblázat). Ezek a kiadasok ma- gukban foglalják mindazokat a,;intta—

táSOkat, melyeket az államhatalom

alaptőke és *forgótőke céljaira adott az

állami vállalatoknak, továbbá a lakás—

építkezés, szociális és kulturális cé—

lokra átengedett összegeket, melyeknek

délj'a (a dolgozók életszínvonalának emelése. Összegiik Mill—től ISM-ig 1827.

milliárd rubelról 876. milliárd ruhelrc emelkedett, tehát több mint megduplá- zódott. Ebből az összegből (1936) 141 milliárd rubel az ipar része, ami 37-50/c—

íiak felel meg, 7—9 milliárd rubel (21'09/0)

a közlekedésnek jutott, míg a, mező—

gazdaság részesedé'se 7"? milliard rubel

(20'50/0), a keresk-edelcmé pedig 45 mil—

liárd rubel (121)%)MAz elektrifikálas költségei bentt'oglnlt'atnak a nehézipar

adataiban, mely utóbbi 102 milliard gjubellel részesedett, ami az egész ide- tartozó összeg 27'1%-ára rúgott

,Máso'd'ik helyen állottak a Szovjet—

Únió költségvetésének kiadási oldalán a nemeetvédelem költségei. Ezek mu—

tatják —— mint az könnyen érthető v—— n tárgyalt ('dőszakbun a legnagyobb arányú em lkedést. 1931—ben még vsak 1389 millió rubelt fordítottak erre a célra, mely öwzeg eleinte csak lassan növekedett és 1934 ben is csak 1795 mil- lió rubel (volt. De 1935—ben már 65U0 millió, 1936-ban pedig már 14.816 millió rubel szerepel a nemzetvédelem költ- ségeinek tétele alatt. így 1931-töl 1936—ig az összes kiadásokhoz viszonyitva arányszánmk 6'0%—ról 18'8%—ra emelke—

dett._

Jelentőségük sorrendjében ezután a szociális és kulturális kiadások követ—

keznek. Ezek összege 1931—ben még 12.37 milllió ruhellel (5'40/0.) alig maradt el a nemzetvédeltm költségek mögött s összegük 1936-ig 6510 millió rubelra (8'30/0) növekedett. Ez utóbbi összegből 49 milliárd rubel esett a közoktatás és 1472 millió rubel a közegészségíigy_l(ölt—

ségeire.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a Szovjet—Únió költségvetésében a szo—

ciális és kulturális kiadások címén 'szereplő összeg távolról sem jelenti az egész összeget, melyet a Szovjet—Únió

v;

[08 * 1945 " ,

ténylegesen szociális és kulturális eé— *—

lokra fordítottak, Ezekhez hozzásmmiá tandók még a helyi (kerületi. községi),

költségvetések kiadási adatai, valamint a társadalmi biztosítók által il] célra.

fordított összegek. Egy összeállítás;

melyet az egyik népszövetségi kiad—'— § vány (Finances Pnbliaues 1938.) állított" ,

össze, a Szovjet—Únió területén a szo—_*

ciális és kulturális kiadások összege a ' következő volt:

1935 ( 1936

Részletezés

millió, rubel

Közoktatás ... ' 9.253 12.121 __

Közegészségügy. testkultúra ... 4.762 6.21l Társadalom biztosítás és munkavéde— , , ( f ,

lem ... 2.961 2.879 :_ ) *

Összesen ... ! 16.276 ! 21.291 A tulajdonképéni közigazgatás. eél— ' jára és hasonló belügyi célokra a Szov!

jet—Únió 1931-ben 257 millio rubelt;

összes kiadásainak 1'1%x—át fordította, mely összeg 193645: 3082 millió rubelra

(3*9%,) növekedett.

A kölcsönszolaálac címén felvett kí—

adási összel; Elöl—ben 408 millió rubel

Volt (1'80/0), 1936—ban pedig 2702 millió rubel (35%).

Az egyéb kiadások alatt rendszere—

sen és évről—évre ismétlődő jelentős összegként csupán a helyi költségveté—

sek számára történő átutalásokat ta—

láljuk. Ezek összege 1931-től 1936—ig 1'6 milliárd rubelről 140 milliárd rnbelra en'lelkedett.

Végeredményben az állami kiadások a szerint, hogy azok a nemzeti gazdál—

kodás spénzellátásám, vagy pedig az állami adminisztrációs (igazg-atási, nemzetvédelmi stb.) célokra, fordíttatA tak—e, a következőképen oszlottak meg:

Állami adminisz—

tráció Nemzeti

gazdálkodás pénzellátása

A 'tulajdonképeni állami kiadások aránya tehát erősen előretört, főképen a nemzetvédelmi kiadások emelkedése következtében,

(6)

51—43. szám 109—

Államadósság. Az államadósságok álladékáról esak1933-ig rendelkezünk adatokkal. Láttuk már a fentieknél, hogy a Szovjet—Únió kormanya évről-

*évre jelentős. utóbb erősen növekvő arányban vett fel kölesönösszegeket, de magának az egész meglevő állam—

adósságnak álladéki összege az 1933 utáni években nem állapítható meg.

A meglevő adatok alapján l930—tól 1933—ig —— az évvégi álladék adatai szerint— a Szovjetköztársasagok Únió—

;iának államadóssága a következő ké—

pet mutatja: -

Részletezés

Aláírásrabocsátott (a lakosságtól aláírt) kölcsönök 1.641 A szocxalizált gazdasági szektortól felvett kölcsönök 1 281 Összes kölcsönálladék . . . 4.408

x

1945

Ezekben az adatokban csak a bel—

földi kölcsönök szerepelnek. Külföldi kölcsönt a Szovjet-Únió főképen az első ötéves terv időszaka alatt vett fel, ne- hézipar-anak gépi és egyéb berendezé—

sének céljaira s ezek összege az 193].

év végén mintegy 1500 millió rubelt tett ki. Ez az összeg a visszafizetések kö—

vetkeztében 1933 végéig 450 millio ru—

belra csökkent es 1935 végéig csaknem teljesen letörlesztetett. A Szovjet-Únió gazdasági megerősödésében tehat a külföldi, kölesönöknek jelentősebb sze—

repiiknmn volt. *

.

1930 ! 1931 1 1932 E 1933

millió rubel

3.297 5.713 8.814 2.877 4.320 5.485 Egy összegben kibocsátott kölcsönök . . . 1.486 ! 3.166 5.577 8.672

3

9.340 ,! 15 610 ! 22.971

Szőnyi Gyulu dr.

A Szovjet-Únió nemzeti jövedelme.

A Szovjet—Unio nemzeté jövedelmé—

nek" a huszas évek kezdete óta bekövet- kezett szédületes emelkedése nemcsak a nemzetgazdasági termelés tekinteté—

ben levonható tanulságok, hanem az

alkalmazott tudományos módszerek vonalan is specialis érdeklődésre tart—

hat számot a magyar szakkörök előtt.

Különféle államok számítási módsze—

reinek vizsgálatából s e vizsgálódások eredményeinek egybevetéséből meg—

állapítható, hogy a szovjet-orosz nem—

zeti jövedelem elméleti meghatározása 5 gyakorlata kivitelezése talán csak egy állam nemzeti jövedelmének a meg—

határozásánál mutat csaknem telje—

sen azonos rokon vonásokat s ez :) Fellner Frigyes által megkonstruált magyar számítási módszer.1 A nemzeti jövedelem meghatarozasa ugyanis a szovjetirodalom, Magyarorszz't—

gon pedig Fellner és követői sze—

rint főképen az anyagi _7'ószáglermelés mennyiségére vonatkozik, míg úgy- szólván majdnem minden más állam—

ban a ,,fogyasztasrrxl* kerülő szemelyes szolgáltatások (pl. orvosi kezelés, ház—

tartási munkateljesítmény, nevelési szolgaltatasok stb.) is a nemzet jöve—

delmének alkatelemeit alkotják.E

1 Ugyanezt állapította meg már Stamp is;

Methods used in Different Countries of Esti—

mating National Iucome című tanulmányában.

A Szovjet—I'lnióban m miként más országokban is —— a gazdasági haladas- nak, egy allami életet' élő nép gazda—

sági erőkifejtésének egyetlen érvényes és a teljességet átfogó helyes mértéke"

a nemzeti jövedelem, Ennek a bizonyos vonatkozásaiban vitatható alapgondo—

latnak a nemzetközi azonos értelme—

zése mellett azonban a Szovjet—Únió nemzeti jövedelmének vizsgálatának nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy olyan irányított közgazdasági, file!- ben, mint a Szex/'jet—Únióban, ahol a szisztematikusan kiépített ötéves ter—

vek keretében az államhatalom ellen—

őrzése mellett történik a javak terme—

lése, a nemzeti. jövedelem nem, jelenl—

heti pontosan, ugyanazt, mint más al—

lamban. _ _

A Szovjet—Únió nei'nzeti jövedelmé—

nek helyes me'ylegelésénél különös l'ig'yelernn'ml kell lenni ugyanis a for—

galmi adó jelentőségére. A. tudósoknak egy nagy része a fogyasztasra-t kerülő javak árát az előállítási költsegek függvényének tekinti, már pedig a Szovjet—Únióban az előállítási s a fo- gyasztasi ár közötti eltérés éppen a forgalmi adó speciális jelentőségéből kifolyólag más természetű. mint más

2 V 6. (llarh: Internationaler V'ergleich de!

Volkseinkommen. W'eltwirtsehaftliehes Archiv, 1938. évf. IV. kötel; w