A világ hajóparkja az 1927/28. pénzügyi évben

(1)

ll. szam. —- 1203 —— 1928 A balesetek előidézésében kőzrejátszó

okok megállapítását azokat a nehézsé—

gekre való tekintettel, melyekre már több ízben rámutattunk, a legtöbb helyen mel—

lőzik. li helyett inkább a baleset színhelyé- nek (az úttest állapota, kivilágítása, időjá—

rási viszonyok stb.) tüzetesebb leírására fektetik a súlyt. Az egyes balesetek okaira nézve azért az alábbi néhány város szolgált adatokkal, melyeket az alábbiakban fog-

lalunk össze:

A balesetek Ajár— Agyalo- Egyéb Isme-

összes művek gosok tetlen

száma hibájáról o k

Amsterdam. , 6.134 4.976 551 456 151 Berlin ... 21.927 9.490 2.990 356 9.101

Brünn ... 954 821 76 57

li néhány adatból, különösen Berlin adataiból is láthatjuk. ahol a l'ialesetek több. mint egyharmadának előidézője nem volt megállapíthati'). hogy milyen nagy ne—

hézségbe ütközik a balesetek okainak ki-.

puhatolása. A vélelem alapján megállapított eseteket sem fogadhatjuk el fenntartás nél—

kűl, mert valószínűtlennek látszik, hogy a járművezetők négysz'lrr, sőt tízszerannyi (delben lettek volna hibásak. mint a gyalo—

gosok

Valószínű. hogy ezen a téren általában tapasztalható nehézségek késztették többek között a londoni rendőrséget is arra, hogy

a balesetek okozóinak kikutatása helyett a baleset körülményeiről gyűjtenek adato—

kat. A részletes adatok csak a halálosvégű baleseteket ölelik fel külön csoportosítva azokat az eseteket, mikor a gyalogjárók és külön mikor a járművezetők, illetőleg az egyes járművek utasai voltak az áldozatok.

Ezt az Összeállítást érdemesnek tartjuk kü—

lön, táblázatban is bemutatni. (L. a 4. sz.

táblát.)

A táblázat szerint, mely a legnagyobb részletességgel közli a balesetek körülme- nyeit, az áldozatok kétharmada a gyalog- járók, egyharmada a járművek vezetői és utasai sorából került ki. Az adatokból azt is megállapíthatjuk, hogy a járókelőket a legtöbb veszedelem a forgalmi eszközök pályáján, az úttesten való áthaladása köz—

ben környékezi. A baleseteknek több, mint fele az úttest keresztezése közben követke—

zett be. Rámutatnak adataink arra is, hogy az álló, tehát látszólag veszélytelen jármű- vek előtt vagy mögött is a "legnagyobb kö—

rültekintéssel kell áthaladnunk. Ilyen irányú vigyz'izatlanság Londonban egy év alatt 82 ember életébe került, A járműve—

zetők ésa járműveken ülők legnagyobb számmal (80) más járművekkel való össze- iitkőzés folytán lelték halálukat.

Várszeghg János dr.

A világ hajóparkja az 1927/28. pénzügyi évben!)

Letonnage mondtal pendant liannéc financiére 1927—283) Résume'. D'apres le ,,LonrPs Register of

British und Foreign Shipping", le 30 juin 1928 il y (wait en service (55,159.413 tonnes brutes (le nuoires () vupeur et () moteur et 1,795.2/1—6 tonnes brutes de nuvires (i voile.

soit (ru total (;6,954.659 tonnes brutes. ('r (lui treprésente un uccroissement de 2'70%

en compuroison avec le tonnage (le liunnée précédente, respectivement de 8 et 36676 por rapport () celui (le 1921 et de 1914.

Lu répurtítion par puvillon (tes navires () vapeur et (1 moteur est imliguée dans le tableau 2. ()n y voit ]" guy (le tous les pays maritimes, llAIIemagne (( seule un tonnuge encore inférieur á celui de 1914; 2"

(1110 [es États-Unis ont fott nn bond prodi—

*) A régebbi adatokat illetően lásd Somogyi József dr.: A tengerhajózás fejlődése a világháború után. Magyar Statisztikai Szemle 1928. 509—521.

oldal. %— Pour les chiffres antérieurs, 1). ,,Le déve—

loppem; de la navigut. maritime "prés la guerre mond.", par le Dr Joseph So m ogyí, Revue Hongroise (te Stat., 1928, p. 509—— 521.

gteux en prenunt lo 20 place purmi les flot—

tes morchondes du monde; 3" gue depuis 191/1, le tonnuge du Jopon s'est (ICCI'LI de plus (le 100%; 4" (1110 les autres États occu—

pent' une place inférieure ("1 celle de 1914, (l Perception de liltulie dont le Ionnuge ((

uugmenté de 2,()()().()()() tonnes brutes (le—

puis 1.914, Les deux puissunces unglo-su- .ronnes possédent, selon le tableau 3, In mottie' du tommge mondiul.

Le tableau lt, (lui indigue, en compu- rant les tonnuges totuuxf de 191/1 et 1928, les variations (les (lifférents modes de [oro—

motíon des nunires, montre le (léclin de la navigation (? voile. Ana: nuvires ri vupeur.

la consommation du (:harbon se diminue ronsidémblement; celui—ci est remplacé par le muzout sur un grund nombre de buteuuar.

En proportion (le Pusagc des pétroles, le nombre des buteaux citernes ( pétroliers) stacicroít considérabtement; le tonnage des navires de ce genre monte (71 présant () 6,5M-.263 tonnes brutes, dont Io Grande—

(2)

*' ll. szám. _—

Bretogne possede 202896 (31 bateaux) et tu France 79.420 (10 bateanz'). Le 30 juin 1928, il y avait en chontier 80 pétroliers, d'une jauge brute totale de 539772 tonnes.

Les navires (i motenr forment 9196 du tonnage total. An 30 juin 1928. on (_:omptait 2.933 navires a combustion interne avec 5,432.302 tonnes brutes, 1.418 novires á tur- bine (9,682.063 tonnes brntes) et 53 navires () électromoteur ou e'leettoturbine (187371 tonnes brntes), dont /4—I , représentant 13/4339 tonnes hrntes, étaient construits aux Etats- I'nis. A la lnéme date, il y avait en ehantíer 1138/463 tonnes brntes de navires á vapeur el' [500324 tonnes brutes de navires () combustion interne, soit plus de 5096 des navi—

res en construction.

Le 30 juin 1928, on comptait 3.159 navi—

rcs a vapeur et () moteur de moins de 5 ans (15 % (In tonnage total) et 6.165 navires dtun tonnage supérienr (: 4.000 tonnes brntes.

Sur et (Lt—ei. 457 aoaíent plus de 10.000 ton—

ms brntes, 51 plus de 20.000 tonnes br, et 6 (les plus grands ])aguehots du monde, tableau 5) avaient chacun nn tonnage supé—

rienr (? 40.000 tonnes brntes.

A .,Lloyd's Register of British and Foreign Shipping" 1928. évi kiadásának adatai szerint a világ kereskedelmi hajó—

parkju 1928 június 30—án 66,954.659 elegy—

tonna volt. Az előző pénzügyi év tonnatartal- mához viszonyítva. a gyarapodás 2'70%, ami alábbi táhlázatunk szerint jó val nu- gyobb. mint 1022 óta bármelyik ev gyeru—

pod-ása.

1. A világ hajóparkjának növekedése O'o-ban 1928. június BIO—ig.

Aecroissement, en 90, du tonna'oe mondial.

Növekedés —- eleez'oissemenl dz'pois az előző év jún.

30. óta — 1630 1014 VI 30. ótzt 1031 VlíiOJlta

lllv w _lnnee _min de l'année

pnte'dente

1919 37 —— ———

1020 170 — 1213

1921 26'3 ———— S'l

1922 Ill 'l 3'9 WS

1923 32'7 5'2 1"?

1924 30'4 fl'íl

1925 ill'7 4'3 l'U

l92ti iil'tt l'f) 0"!

1927 332'7 S'l (i'ti

1928 364 8'0 2'7

A legnagyobb emelkedés a világháború után tehát 1910 1920 között volt. attól

1204 — 1928

kezdve fokozatosan csökkenő mértékhei'l nő a hajóter, 1023 1024 között eléri a mélypontot, majd ismét emelkedik. A meg—

előző évhez viszonyított emelkedést alapul veve. a közepes évi növekedés 1921 óta

1'1154) az egész hajóteret illetően és 1'45'5'1

:! gőz— és motoroshajókat illetően.

A hajópark megoszlása lobogó szerint.

A világ kereskedelmi hajóparkja 1028—

június 30—án Höhö—1.650 elegytonna volt.

tehát 1,761.740 elegytonnával növekedett meg 1927 június ISO—a óta. Ebből 65,159.413 elegytonna gőz- és motorhajő 1,,795.246 elegytonna pedig vitorlás volt. A gőzhajók tonnatartalma a hajók nemzetisége szerint a következőként oszlik meg.

2. A világ gőzhajóparkja 1928 június 30-án.

Tennage total du monde le 30 juin 1.928.

Különbség, 1914 június

Elegvtonna 30481???-

. 'n en —— i e-

Orszag — Pays —— tonnes mm am. ,!

brutes se juín 1.014

Elegytonna ——

Tmmes bmtes

Nagy—Britannia és brit birtokok ——— (ír.-Bretagne

el Dominions britunnigues 22,504.000 —l—1,980.000

Amerikai Egyesült Államok

États-Unis 13,0()8.000 '%13980.()00

Japán ——— Japon 4,140.000 %2,432.t)00

Németország -—- Allemagne 3,738.000 ——l,397.000 ()lnszország —- — Italíe íl,349.000 *%1.919.000 l*'rnneiaország —— France 3256000 %1334000 Norvegia —— Norveg/e 2.954000 Min 997000 Németalföld _ Pays—Has 2,809.000 -f*'-1.337.000 Svédország ——— Suede . 11412000 ; 307000

Görögország — Grece 1.188000 "ív 367000 Spanyolország —--- Espogne 1,138.000 'i' 254000 Dánia — Dane/nur]: . lit—12.000 % 272000 Más országok — Autl'es

pays 1021413 "%e 541000

'l'áhlúzutunkból kitűnik. hogy a világ—

háború előtti tonnaturtulomhoz képest mindegyik ország hajóparkja jelentősen megní'n'ekedett. Az egyedüli kivetel Nemet—

ország, amelynek hujopnrkja 1.307000 elegytonnávol marad mögötte a világhá- horú előtti tonnatortalomnak. mert ;) ver—

soillesi ln'kkeszerződes ertelmeben :) német lmjopzn'k legjelenlősehl) részét az entente- hatalmaknak kellett kiszolgáltatni.

A legl'eltiim'ihh jelenség az Ai'nerikai Egyesült Államok hajóporkjának példátlan

pénzügyi év

Világháború megnövekedése: a legutolsó

alatt 1.053.()00 elegytonna. a

(3)

ll. szam.

óta pedig 9,321.00() elegytonna. A világha- ború előtt az Amerikai Egyesült Államok tonnatartalma ————— a Nagy 'l'avakon levő ha- józást nem számítva a 3. helyen állott Nagy-Britannia és Németország után s csak nagyon kevéssel előzte meg Norvégiát es Franciaországot. Ma az Amerikai Egye—

sült Államok hajóparkja a 2. helyre

került. messze maga mögött hagyva minden régebbi vetélytársát. Ehhez ha—

sonló méretű fejlődést legfeljebb még Japánnal látunk. ann-lynek tonnatar—

talma a háború óta több mint lOO%-kal növekedett meg és a 6. helyről a 3.—ra ke—

lült. E három fő tengerhajós nemzettel szemben egyik ország sem bírja a ver—

senyt. Németország a világháború előtti 2.

helyről a 4.—re került: de ha hajóépítése a jelenlegi arányokban fejlődik, könnyen a 3. helyre kerülhet. Franciaország tonnatartalma. bár a háború óta jelentősen:

1.334.()()0 elegytonnával növekedett meg, az 5. helyről a ti.—ra, Olaszorszag mögé került.

Olaszország tonnatartalma Viszont l,919.000 elegytonníval növekedett meg a világhá—

ború óta és a 8. helyről az 5.—re került. A kisebb hajósnemzetek mindinkább lema- radnak a tengeri nagyhatalmakkal való versenyben. A világforgalom főútvonalaitól távoleső Norvégia, a multban a legnagyobb hajóépítő, a 4. helyről a 7.-re került, Né—

metalföld a 7. helyről a ti.—ra, Svédország a 10. helyről a SL—re, Görögország a 12.—ről a

to,-re. Dánia a Ut.—ról a 12.—re került, Spa—

nyolország pedig faltozatlannl megtartotta a 11. helyet.

Ez eltolódások még tisztában kidombo—

rodnak a következő táblázatunkból, amely kimutatja, hogy az egyes országok hajó- parkja a világ egész tonnatartalmának hany %—át tette a háború előtt és ma.

3. A főbb hajósnemzetek lobogójának részese- dése a világ egész hajóparkjában.

Pourcentage des principatus pavillons dans le tonnage total.

0 r 8 v. á g —— P a y 8 1914VIJ3O 1928Vl.:%o Nagy-Britanniavm— Gr.-Bretagne 41'6 30'8 Amerikai Egyesült Államok _

États-(71181) . . . 19'4 21'0

Japán — Japan . . . . . . . 3'8 6'4

Németország —— Allemagne 11'3 5'7

Olaszország —— Italie . . . . . 31 51 Franciaország —— Franz—e . . . . 4'2 5'0 Norvégia —— Norvége . . . . . 4'3 4'5 Németalföld —— Pays—Bus . . . .' 3'2 4'3

1) A Nagy Tavakon levő bajózással együtt. ——

Y compris la navigation sur les Gr. Lacs.

— 12o5_ —

₁₉₂₈

A két angolszász nagyhatalom tonnatartalma tehát együttesen a felét teszi a ví—

lág egész hajóparkjának. Bármelyik más ország hajóparkja messze elmarad az ösz- szes tonnatartalom 10%-ától is. 1914-ben is csak a német hajópark haladta meg a ví- lág hajóparkjának 10%-át; a vesztett há—x ború után azonban tonnatartalma a többi európai ország arányszámáig csökkent s éppen ebben láthatjuk a világháború egyik legfontosabb következményét.

A hajópark megoszlása hajtóerő szerint.

A világháború óta a tengerhajózásban két nevezetes jelenséget észlelhetünk: a hajtó- erő mechanizálásának és a tüzelőanyag gazdaságosabb kihasználásának rohamos térhódítását. E folyamatot tisztán láthat- juk a következő táblázatunkból.

4. A világ hajóparkjának megoszlása a hajtó- erő szerint o/o-ban.

Pourcentagc du tonnage total, duprés les forces mo-

tnces.

Év _ Annéa ÉRZÉS; A gráfban Au alágazat Alit/igrigleur

1914 8'06 88'84 2'65 045

1919 6'30 81'75 10'48 1'47

1920 5'94 76'06 16'33 1'67 ,

1921 530 7205 20'64 2'01

1922 4'90 70'24 22'47 239

1923 1'50 68'71 24'23 2'56

1924 410 66'94 26'78 308

1925 3'60 64'66 27'54 4'20

1926 3'26 63'19 28'16 5'39

1927 2'95 62'15 28'35 6'55

1928 2'68 60'75 2846 811

A vitorlások száma feltartózhatatlanul hanyatlik, 1914 óta 2,180.000 elegytonnával csökkent állományuk. 1894-ben még 9,150.000 elegytonna volt a vitorlások és 16,066.090 elegytonna a gőzhajók tonnatartalma. 1928-ig pedig az előbbi 7,350.000 elegytonnával csökkent, az utóbbi pedig 49,000.000 elegytonnával növekedett. A gőzvontatás rohamos elterjedéséről tesz ta—

nuságot e számadat. Ma már a világ tonna—

tartalmának több, mint négyötöde gőz- hajókból áll; tüzelőanyagukat illetően azonban nevezetes változást észlelhe- tünk. A szénnel való tüzelés ugyanis egyre jobban csökken (HJM—4928 kö—

zött az egész tonnatartalom 4[f,—eről

2Mára), ezzel szemben igen jelentős mér-

tékben hódít tért az olaj, amelynek haszná- lata a világháború előtt ritkaságszámba ment, ma pedig már a tonnatartalom több

(4)

11. szám, . , 1206 m

1928

mint lAi-ének tüzelőanyaga. Az olajtüzelés elterjedésével új hajótípus jelent meg a teny geren: az olajszállító hajó Míg ugyanis sze—

net bármelyik gőzhajó felvehet és fedelze—

tén bárhol elraktározhat, addig az olaj el- raktározása bonyodalmasabb: a hajó fedél—

zetén csak külön erre alkalmas tartályok—

ban helyezhető el és sem terti, sem kiege—

szítő fuvarkónt nem használható fel olyan mértékben, mint a szón. Minthogy pedig az olaj az oceáni útvonalak mentén fekvő szenállomasokon egyre növekvő kereslet—

nek örvend, termelésének területeiről kii-

lön e célra készült hajóval kell a szénállo- másokra szállítani. Az olajszállító hajók tonnatartalma 1928 június 30-án Gjt—1.283 elegytonna volt, ugyanakkor épülőfélben volt 80 olajszállító hajó 539372 elegytonna- tartalommal. A legtöbb olajszállító hajó Nagybritannia számára épült: 31 hajója van 202896 elegytonnával; utána Franciaor—

szag következik 10 hajóval és 70.420 elegy—

tonnával.

Hatalmas fellendülést mutat a mótoros hajók számának gyarapodása is. _A belső égésű n'iótoroshajók tonnatartalma 1914 jú- nius 30—án 220000 elegytonna volt, l928 június 30-án pedig 2.933 ilyen hajó volt 5,432,302 elegytonnával. Ugyanezen idő alatt a turbináshajók tonnatartalma az 1914—ben 703.000 elegytonnáról 1928—ban 1.418 hajóra és 0682063 elegytonnára emelkedett. Egyedül az 1927*28. pénz- ügyi évben a tonnatartalom növekedése a belső égésű m(')toroshajóknz'il l,]öl.000 elegytonna, a turbináshajóknál 453000 elegytonna. a váltakozó gópű hajóknál pedig 280000 elegytonna volt. A legjobban tehát a belső égésű mótorosl'iaj(')k tonnatartalma növekedett: az utolsó pénzügyi év alatt 61'3%-kal.

Ma a mótoroshajók 01 %—át teszik a vi—

lág egesz tonnatartalmának. Országok sze—

rint a mótoroshajók állománya az illető ország egész hajóparkjához képest a követ—

kező %-számokat tünteti fel:

Dánia 37'9

Svédország 34'8

Norvegia 33'9

Németország 14'0

Nagy-Britannia . . . . 8'4 .! apán . , . . . . itt) Amerikai Egyesült Államok 3"?

A. mótoroshajók tehát eddig főként a kisebb országokban terjedtek el, amelyek—

nek a nagy hajósnemzetekkel való ver—

senyben rendkívül fontos érdekük kívánja meg a tüzelőanyag gazdaságosabb kihasz- nálását. 'l'omiatartalmuk egyébként a többi országokban is növekedni fog, mert 1928 június 30-án l,138.463 elegytonna gőzhajó (s l,500.324 elegytonna mótoroshajó volt épülőfelben a vilag hajógyáraiban: azaz. a most épülő hajótérnek több mint 50961) már mótoroshajó lesz.

A fent vázolt négy fő hajótípuson kívül van ltl28 június 30-án 33 hajó 181371 elegytonnával elektronnitoros vagy elektro- turbinás hajógeppel. Ebből 41 hajó 134339 elegytonnával az Egyesült Államokban épült.

A hajópark megoszlása a hajók kora és ' nagysága szerint.

A technika haladásával növekszik a hajók ,,életkora" is: az a kor, amely alatt

szolgálatban tarthatók. így 1928 június 30-án az öt évnél fiatalabb hajók száma 3.159 gőzhajó és mótoroshajó, a Világ egész tonnatartalmának csak 15%—a. Öt évnél fiatalabb hajóból áll:

Norvégia . . . tonnatartalmának 23'6M—a Nagy-Britannia . 22"? ..

Németország . . ., 21'7 ..

Aémetalföld 19 2 .,

Dania . . A , . .. 191 4.

Olaszország . . .. 16'1 _

Svédország .a 147 ..

Franciaország 9'0 ,,

Japán . . . . 74 ..

Spanyolország ., 6'9 .,

Amerikai Egy. All. 330 .,

Görögország . . ,, 11 .,

A technika haladása teszi lehetővé a 'ha—

jók tonnatartalmának óriási mérvű megnőw vekedését is. Nagyobb tonnatartalmú hajó- nak nemcsak a teherbírása, a befogadóké- pessége nagyobb, de az ellentállóképessege is: a tenger viharaival sokkal könnyebben dacol, minta kisebb hajó. 1914—ben 3.608 gőzhajó volt 4.000 elegytonna és azon felüli tonnatartalommal, 1928 június 30—án pedig e hajók száma 6.105: ezek között 457 van 10.000 elegytonna es azon felüli tonnatarta—

lommal: köztük 51 hajó több mint 20.000 tonnás. A 10.000 elegytoni'iát meghaladó 457 gőzhajólnil 232. tehát több mint a fele brit,. E nagy tonnatartalnn'i hajók a tenger—

hajózás fől'ltvonalain a személy- és a posta—

forgalmat látják el: közöttük jelenleg 0 van.

amelynek tonnatartalma meghaladja a 40 ezer elegytonnát. Egy hetedik 50.000 elegyw tonnatartalmű (')riásgőzősnek építését 1928 augusztusátmn határozta el a francia (Zom—

pagnie Générale 'l'ransatlantioue,

(5)

*

11. szám. — 1207 —— 1928

5. A világ legnagyobb személyszállító gőzhajói Les plus grands paguebots du monde.

Gózös , — ,. Elegytonna

Pagueboi _ Lobogo _ Paullon Tmmes hmles

Leviathanl) Amerikai Egy. Áll. ——

Eials— Unis . . . . . . 59.956 Majexticg) brit —— britanm'gue .. 564551 Bcrengariail) brit —— britanmgue .. 52.226 Bremen német — allemand .. 46.000 Europa. német —— allemandp . . 4.6 000 I'e—de-France francia —— fran ais .. 43.500

1) A volt német .,Valerland" _ l'art—,,l'ater'land"

all'emand,

?) A volt neme! ,,Bismarck" — l'e.r—"Bismarck"

allemund,

3) A volt nemet ..lmperator" I'e.r—,,lmpera- Ior" allemand.

A 3 legnagyobb óriásgőzöst tehát a né—

metek építették és a versaillesi békeszerző—

dés rendelkezései folytán került új tulajdo- nosaihoz. Az ,,Ile-de—France"-0t 1926 már-

. "I-'lllll-llllllunl ! Ill-IIIIIIIIIIII-IIIIII-Il Il. IIIIIIIIIII .n-n-n-n-n-unlnulnInn-n..-tud...-...nncunulnunuuu—

g ÁRSTATISZTIKA És PÉNzüGY

ciusában bocsátotta vizre a Compagnie Gé—

; nérale Transatlantigue, a ,,l'ire1nen"-t és az ,,Eur()pa"—t pedig 1928 augusztusában bo- csátotta vízre a llamburg-Amerika-Linie.

Az óriásgőzösök átlagos sebessége 22m—23 csomó. Valamennyien a hajózás legfonto—

sabb útvonalán: az északnyugaleurópai ki- kötőkből az északamerikai atlanti kikö—

lőkbe (elsősorban New—Yorkba) vezető u.

n. északatlanti útvonalon közlekednek. Fe—

délzetiikön elsőrendű, a legfényűzőbb szál—

lodákéval vetekedő kényelmet és minden—

féle szórakozást nyujtanak ulasaiknak.

Columbus Kristóf 100 tonnás ,,Santa

Mariacijától a 60.000 tonnás ,,Leviathan"-ig valóban szédületes arányban fejlődött a hajóépítőipar, ami az acélnak építőanya—

gul és a gőznek hajtóerőül való felhaszná- lásának köszönhető.

Somogyi József dr.

A víziutakra fordított állami kiadások.

Les dépenses publigues affectées aux voies d'eau de Hongrie.

Résumé. Depuis 1920, la plupari des (lepelises

all'ectees arra: noies d'eau ont été absorbées par la con- siruetion du port conunereial et industriel de Bu—

dapest el [a régularísalion du bras de Soroksár du Danube, (les travaux xléiant avanl'ex de,/luis 1925 oil ils avaieut eoüfé !)1'Al% de la somme affectée a toutes les voies d'eau, les dépenses exigées [!(11' (111: diminuérenl (ronsiderablemen! dans les dear dernier-es années (en 1927, ellex ont elé iniérieurex

de 79'2% a celles de 1925), de serte aue les de'penses pour la régularimlíon (Paulres voies d'eau on!

]:H ötre augmentées en proper-(ion, ()ependant il reste beaucoup () iaire () fel égard: avant foul.

dans Pintérét de l'ag/rículture, il [audrail poarvoíz' l'Alföld (la grande plaine) de crn'iaur.

ale

A viziulakra l'ordíloll állami kiadások :: bu- dapesti kereskedelmi és ipari kikötő epílkezósónek előrehaladása kih'elkezleben ugyan az ulolsó években Végeredményben csökkentek, de ha az egyes folyók szal'n'ilyozász'ira fordított összegekkel ettől a kimagaslóan nagy lólello'l elkülönítve vizs—

gáljuk, azt tapasztaljuk, hogy különösen 1927-ben

a vízszabályozásra fordított kiadások igen tekin- télyes arányban megnövekedtek. így a Duna sza—

bályozására az 1927 évben 44'500-kal nagyobb öszA

siege! l'ordílollak mint 1926-ban, sö! 246%—kal

nagyobb összeget mint 1025-ben. Ugyanilyen arányban nőll a Tisza szaln'ilyozz'isára fordított összeg is, mely 1927-ben 27%-kal nagyobb volt mini l926—ban és Zl2li'5'lo—kal nagyobb mint 1925—ben.

Ill meg kell jegyeznünk, hogy a Tisza szabályo- 7asi köllségei közöll szerepelnek a Bodrog és a Szamos folyók szabályozási költségei is. A költse—

gek emelkedése, mint láblazalunk adatai lnnlalják,

A viziutakra fordított állami kiadások.

Dépenses afecte'es par l'Eiat aum voies d'eau.

a,) Az összes kiadások. — Dépenses totales.

il Kezelési és , , .

,, ' fenntartási Szabalyozasx Az összes lt V Dépmses De'penses ds ,_

d'acllnim's— régalarisa- [ágát,/gi

A n n e e ; arra;

___" ! kiadások pengőbren —— en pengös

1920 115358 1,129 653 1,245.011

1921 188370 1314806 2,103.676

1922 A 122646 3.610.386 3,733.032

1923 71.225 5226035 5,297.260

1.924 98.658 3339/1133 3,938.073

1925 190102 7,455.810 7,645.912 1926 424.172 6.435996 6,860.168 1927 681785 6,316.297 6,998.082