6. szám.
Növekedés (%) v. csökkenés —) 1928—cal szemben
24 európai ország:
Behozatal . . .. . . .. .. 1057 —l— 16
Kivitel. . . .. 1104 —l— 39
Forgalom .. .. .. .. 107'8 —l-v 2-6 20 Európán kívüli ország, :
Behozatal . . 1076 —l— 48
Kivitel. . .. .. 99'3 — 0'6
Forgalom . . 103'2 %— 19
44 ország összesen:
Behozatal . . 1065 4— 2 8
Kivitel. . 1051 —l— 1 8
Forgalom . . . . 1058 4— 2 8
——53—l— 1930
Az európai államokban tehát a behozatal emel—
kedése mellett a kivitel joval nagyobb gyarapodást mutat, ellenben az Európán kívüli államokban a behozatal jelentős emelkedésével kapcsolatban a * kivitel visszaesése állapítható meg. Ebből követ- kezik, hogy az európai országok külforgalmának növekedése elsősorban az európai országok egymás közötti kereskedelmének élénkülésére vezethető vissza, másrészt, hogy az Európán kívüli államok- ban a behozatal növekedése főként az Európából jövő kivitel fokozódásának tulaídonítható.
"II-'IIIIIInull—nillllull tul-Illullv! !
o KONZULI JELENTÉSEK e
___——
Ill!I'll-unl-l-lo-ncIII-UnlI-I-llnlollll-n-llll-!."llllM-l-cunllll-lllu-ll-I-Ill-Ill-.lul-I-I-l-l-UI-In....an-lulllll'
!...-l—
Románia.
Roumanie.
A bukaresti m. kir. követség gazdasági jelentése az 1929. évről.
Az elmult 1929—es esztendőben jelentős válto—
zások történtek Románia pénzügyi és gazdasági életének történetében. Az 1928. év utolsó hónapjai—
ban bekövetkezett politikai rendszerváltozás a Nem—
zeti Parasztpártot és a Maniu—kormányt állította az ország élére s az új kormány a hatalomrajutást követő első nehézségek leküzdése után nagy len- dülettel e's eréllyel fogott hozzá ahhoz, hogy az ország hajóját új vizekre vezesse.
A_román politikusok csakhamar rájöttek arra,
hogy a normális békegazdálkodáshoz visszatérő Európában Románia csak úgy állhatja meg helyét, ha közgazdaságát új alapokra fekteti. Az ehhez szük—
séges anyagi erők nem álván rendelkezésre, az ország külföldi kölcsönre volt utalva, de az 1929.
év elején folyósított kölcsönösszeg csekélységénól fogva megközelítőleg se hozta meg azt a fellendít—
lést, amit vártak tőle.
Nehézséget képezett még, hogy az az időpont, melyben a kormány a pénzügyi és gazdasági reor-
ganizációhoz hozzáfogott, nem volt a legkedvezőbb,
főleg az agrárkrízis miatt.
Östermelés.
Románia mezőgazdaságának tartós válságában az elmult év sem hozott lényeges enyhülést. annak ellenére, hogy a terméseredmények az 1928. sovány esztendő hozamával szemben jó átlagot mutattak ki. A kedvező termés nem tudott javítani a mező- gazdaság helyzetén, mert a gabona világpiaci ára erősen nyomott volt s az alacsony gabonaárak mellett a termelési költségek egyáltalában nem csök- kentek.
A jobb terméseredmények nem a termelés ra- cionalitálásának, hanem kizárólag a kedvezőbb idő-
járási viszonyoknak tulajdoníthatók. A román me- zőgazdasági termelést még változatlanul a külter—
jes gazdálkodás jellemzi, aminek oka a tőkesze—
génységben, hiányos— és elavult felszerelésekben és a román paraszt hozzáértésének és ambiciójának hiányában keresendő. Az agrárreform folytán a mezőgazdaságilag megművelt területek 88'S%—a kisbirtokosok kezébe került, akik előtt a racionális gazdálkodásnak olyan fontos előfeltételei, mint a váltógazdálkodás rendszere, vagy a műtrágya al- kalmazása, még teljesen ismeretlenek.
A bevetett területek nagysága az 1929. évben 12.661 ezer (1928—ban 12.339 ezer) hektár volt, mely az ország területének 42'90b—át tette.
A főterményekkel bevetett terület megoszlását, a terméseredme'nyeket, valamint ezek hektáron- kinti átlagát tünteti fel alábbi táblázat, az 1928.
évi adatokkal összehasonlítva:
,, Termésered- Hektáron- Terménv Bevetett terulet mény kinti átlag
' 1000 ha—ban 1000 g—ban g—ban
Búza 1928 3.206'5 81.446'4 98
1929 2.737'1 * 27.148'5 9'9
Rozs 1928 2957 2.916'9 9'9
1929 3099 3.323'5 10'7
Árpa 1928 1.749-2 14.110-4 8-1
1929 2.053'5 27.871'1 13'3
Zab 1928 1.116'5 9.804'4 8'8
1929 1.212'7 13.592'9 11'2 Tengeri 1928 4.456'5 27.523'1 62 1929 4.795'0 61.692'3 12'9
Az egész ország területére kiszámított termés- átlagok rosszabb eredményeket mutatnak fel, mint
6. szánr
——535— 1930
az erdélyi vidék hozama, ami az Erdélyben folyta- tott gabonatermelés racionálisabb mivoltára vezet- hető vissza.
Az általában jó terméseredmények hatásaként remélt gazdasági fellendülés teljesen elmaradt a katasztrofálisan alacsony gabonaárak miatt. Álta- lában Romániában minden jó termés után bekö-
vetkezett az elmult esztendőben
azonban különösen feltűnő méreteket öltött.
az árzuhanás,
A gabonakivitel a legnagyobb nehézségekkel küzd. A meglevő gabonáraktárak befogadóképes- sége még a tizedrészét sem képviseli annak, amire az export zavartalan lebonyolításához minimálisan szükség lenne.
Érezhetően hátráltatja továbbá a gabonaex- portot a kiviteli illetékek rendszere, melyről is—
mételt leszállítás után sem hajlandó a pénzügyi kormányzat teljesen lemondani. Egy-egy kivitelre kerülő vagón búzára még ma is 2.800 lei kiviteli illeték nehezedik.
Az európai agrárállamokat egyre súlyosabban fenyegető kiviteli krízis e's világpiaci depresszió vetette fel az elmult év folyamán a dunai mezőgaz—
dasági államoknak az értékesítés terén kívánatos kooperációs gondolatát. Az ily irányú együttműkö—
dés kívánatos úgy a román és jugoszláv, mint a magyar gabonaexport szempontjából. Míg
ban Magyarország már megfelelő exportszervezet- tel rendelkezik, addig Románia ebben az irányban
320!)-
még csak az előkészítő lépésekne'l tart. A kilátás mindenesetre megvan a jövő évi termés esetleges közös értékesítésében való együttműködésre, a szo—
rosabb kollaboráció azonban csak akkor jöhet
létre, amikor már a másik két állam is rendelkezni
fog hasonló exportszervezetekkel.
A szőlőtermelés valamivel jobb volt az előző évinél. A 239825 hektár szőlőterületen 72 millió hektoliter bort termeltek.
Az erdők kiterjedése az 1928. évben 7,228.319
hektár volt, ami az ország területének 24'5%-a. Az erdőterületből 3'6 millió hektár esik Erdélyre, ahol az összteriiletnek 34'9%-át képezi,
Az állattenyésztés helyzete nem mutat különö- sebb változást az előző e'vvel szemben.
Az állatállomány a lovak kivételével csökkent az előző évvel szemben, csökkenésének okát az ál- lattenyésztés jövedelmezőségének hanyatlásában és az általános gazdasági válságban lehet keresni.
Az állatkivitel nagy nehézségekkel küzd a fel- vevő államoknak az importot hátráltató rendel- kezései s a vámtételek kedvezőtlen megállapítása miatt.
A halászat tőkehiány és megfelelő szervezet nélkül meg sem közelíti azokat az eredményeket.
melyet e téren racionális gazdálkodással elérni le—
hetne. A halászterületek legnagyobbrészt az állam.
tulajdonát képezik. Az állami halászterületeken,.
a normális gazdálkodás mellett elérhető 306 millió—
kilogramm helyett 127 millió kilogrammot ha—
lásztak. A kaviártermelés eredménye 1928—ban!
12.980 kg volt. A július hó folyamán hozott új ha- lászati törvény a külföldi tőke bevonulását kívánja elősegíteni.
Bányászat.
A bányászat fellendülését remélik a bányatör—
vény rég várt és ez évben keresztülvitt módosítása kapcsán. Románia bányászati termelésének értéke
statisztika
a legutolsó rendelkezésre álló szerint 1928-ban 12.046 millió leit képviselt az előző év;
11.187 millió lei értékü kitermelésével szemben.
A szénbányászat eredménye 1929-ben szeptem—
ber végéig 199 millió tonnát tett ki, aminek 8576-3 lignit. A belföldi szén kizárólag az államvasutak részére és ipari célokra szolgál,
A többi bányatermékek kitermelése az 1928_
évben a következő volt:
nyersköolaj .. 436933? tonna
vasérc 88.89 ,,
magnézium .. 31.267 ,,
pirit 2317 15 ,,
réz .. .. .. .. .. 3.327 ,, só.. .. .. .. .. .. 340212 ,,
metángáz 613,023.000 köbméter
kőbányák termékei 2,255.4l7 ,,
arany.. LSOS kg
ezüst .. 2.279 ,,
A bányavállalatokban és üzemekben alkalma—
zott egyének száma 1928-ban 78.153 volt, ebből a
petroleumiparra 28.208 esik.
Ipar és kereskedelem.
A kifejezetten agrárállam jellegű Románia an világháború után, a volt magyar területek hozzá-.
csatolásának hatása alatt jelentékeny iparvidékek- hez jutott, úgy hogy az új iparok védelmére gaz- dasági politikáját egyszeriben meg kellett változ—
tatnia. A magas védővámok folytán az iparűzés jövedelmező foglalkozás lett Romániában, még oly—
téren is, ahol a létalap tulajdonkép hiányzott, mert, még a legdrágábban termelő ipar is megtalálta szá- mítását a magas vámvédelemben. A termelés drága—
ságá miatt kivitelre csak a petroleum— és faipar-v számíthat.
Az ország ipari szükségletének most már kö—
rülbelül felét a belföldi ipar elégíti ki, minőségi/i
6. szám.
szempontból azonban termékei meg sem közelítik a legtöbb iparágban a külföldi iparcikkeket.
A román belkereskedelem az elmult évben sú—
lyos hónapokat élt át. A fogyasztóközönség vásárló- képessége annyira gyengült, hogy a, kereskedők a régebben elért forgalmukat meg sem tudják köze—
líteni.
A kereskedelem kritikus helyzetét kellően vi—
lágítják meg a váltó—ávósok adatai. Az Ilfov—i tör- vényszéknél, tehát abban a megyében, ahol a fővá- ros is fekszik, a váltó-óvások száma az év első ll
hónapjában 96.310 volt. Az óvatolt váltók 2'1 mil—
liárd lei értéket képviseltek. Ezek az adatok 25%-os emelkedést jelentenek az 1928. év megfelelő idő—
szakával szemben.
Ugyanezen időszak alatt a moratóriumok száma az előző évihez képest, majdnem kétszere—
sére emelkedett. Ugyancsak az Ilfov-i kerületben 73 moratórium volt az előző évi 45—tel szemben.
.A csődkérések száma ugyanitt az előző évi 1.902-vel
szemben 2.403, a csődnyitások száma az előző évi
307-tel szemben 390 volt.
A külkereskedelmi mérleg az 1929. évben az előző évihez képest lényeges javulást tüntet fel. A bevitel értéke 29.897 millió lei, míg a kivitel 20.915 millió leire ugrott.
A román kivitel rendeltetési országai között Magyarország negyedik helyen szerepel. Németor—
szág, Ausztria és Lengyelország után, az összkivitel
értékének 8'3%-ával, a behozatalban viszont an—
nak 317%-ával nyolcadik helyre szorul.
Románia fizetési mérlegét az 1929. évre meg- felelő adatok hiányában, még hozzávetőleg is ne- héz volna megállapítani. Lotrunak a Nemzeti Bank Bulletin-jében hivatalosan is felhasznált tanulmá—
nya szerint az 1928. évi fizetési mérleg 9.010 millió lei deficittel zárult.
Az elmult év folyamán új vámtarifatörvény készült s augusztus 1-én életbe is lépett. Az új vám- vtarifának bevallott célja, hogy megszüntesse azokat .a rendkívüli intézkedéseket, melyeket a világhá—
ború gazdasági utóhatásai és elsősorban az infláció szükségessé tettek. Valóban a háború befejezte óta eszközölt sorozatos tarifamódosításoknak nem volt egyéb célja, mint a vámtételeknek a valuta elér- téktelenedésével való összhangba hozatala, továbbá a nomenklaturának és a vámtételek l'okánaka meg- nagyobbodott Románia megváltozott
strukturájához való alkalmazása.
gazdasági Az új tarifa a kormány politikai tendenciájá- nak megfelelőn, elsősorban a mezőgazdaság vé—
delmére siet s csak másodsorban helyez súlyt a többi termelési ágak közül azoknak a védelmére, amelyeknél a természetes fejlődés előfeltételei meg- vannak.
——536——
1930
A kiviteli illetékek még mindig hátrányosan be—
folyásolják az exportot, ámbár a kormány elvben elfogadta a kiviteli illetékek rendszerének fokoza—
tos megszüntetését és a legutóbbi időben alakult román exportintézet egyik legfontosabb céljának
tűzte ki az ország főbb kiviteli cikkeit terhelő ki—
viteli illetékek megszüntetésének kivívását.
A Vámtarifa megállapítását követőleg a román kormány az összes érvényben volt kereskedelmi szerződéseit felmondotta és felhívta a többi álla—
mokat az új behozatali vámtarifa alapján új keres—
kedelmi szerződések kötésére. Ilyenformán az 1930.
esztendő a kereskedelmi szerződések évének igér- kezik.
Közlekedés.
A közlekedési viszonyok terén az elmult esz- tendőben észrevehető javulás nem történt, ámbár a kormány reformáló tevékenysége a közlekedés—
iigyet sem hanyagolta el.
Az államvasutak reorganizációjához vezető első lépés megtörtént azzal, hogy az államvasutakat ön- álló, kommercializált állami üzemmé alakították át.
A meglévő kevés vonal a forgalom lebonyolítá—
sára nem elégséges, leromlott állapota pedig az üzemet egyre gyakrabban ismétlődő zavarokkal fe- nyegeti. A gördülő anyagnak egyre nagyobb száza—
léka kerül ki a forgalomból, a javítóműhelyek és az állomások mellékvágányai tele vannak forga- lomból kivont, üzemképtelen személy— és teher- kocsikkal.
Nincs is kilátás a helyzet közeli javulására, mivel a külföldi kölcsönből a vasutak reorgani—
zációjára szánt összeg (85 milliárd lei) nagyrésze szétszivárgott, a nélkül, hogy érezhető hatása lett volna.
A megkezdett és csekély részben befejezett munkálatok értéke december 31-én közel 3 milliárd leit tett ki. Tárgyukat tekintve, főleg egyes vonalak részleges javításában, vasúti hidak kicserélésében, új vasúti telegráf— és 'telcfonberendezésekben és pályaudvarok kibővítésében állottak. A még ren—- 'delkezésre álló 2 milliárd leit, új vonalak építésére
szánták.
Az államvasutak bevételei az 1929. évre elő irányzott 12'9 milliárddal szemben tekintélyes de- ficitet tüntetnek fel, aminek oka elsősorban abban keresendő, hogy a vasút által az egyes tárcák ré—
szére teljesitett szállítások ellenértékének megtért-
tése sok esetben nem történt meg.
A bevételek 66'8%—át az árusu'tllítás, 31'7'%-át a személyszállítás és 1'5%-át a poggyászszállítás szolgáltatta.
6, szám. —— 537 — , 1930
Románia üzemképes vasútvonalainak hossza Osztályozás Összesen JÓ állapotban
1929 október 1-én a következő volt. Országút 11.479 km 4.412 km
Megyei út.. 18.198 , 3.874 ,,
Fövonal kettös vágámú 203'3 km Vieinális út 31562 ., 5-622 ::
,, egyes " 23.485'1 " Községi út 42.792 ,, 3.785 ,,
Meltékvonal kettős vágányú 11'2 ,, Nem USZtált'OZOlt út 6-953 n 185 :,
,, egyes ,, 6.713'5 , Összesen .. . 106.084 km 17.828 km
Keskenyvágányú vonal .. 716'7 ,,
Összesen.. 11.129'8 km Erdély 46.155 kilométernyi úthálózatából csa—
A szabványos nyomtávú, üzemképes állapotban levő gördiilt'ianyag állománya 1929 szeptember 1—én:
Mozdonyok 2.081
Személykoesik 2.465
Poggyászkocsik . . . 623 Postakoesi . . . . . . . . . 271
Zárt teherkocsi . 21.745
Nyitott teherkocsi . 25.878
Egyéb kocsik 8.483
A gördülő anyag leromlott állapotát jellemzi, hogy ugyanakkor 9.223 különböző
javítást igényelt, 8.339 pedig használhatatlan álla- potban volt.
járómű erös
Az elégtelen koesiparkkal való operációt, külö—
nösen a gabonaszállítások idején, az a körülmény i megnehezíti, hogy a forgalom legnagyobb része egyvágányú vonalakon bonyolódik le,
A román vasutak kimutatása szerint 1929 első 11 hónapjában 4.719 baleset történt, közülök 725 összeütközés és 1.150 kisiklás, 456 halálos áldozat- tal és 713 sebesüléssel. A síntörések száma 3212 volt.
Románia vasúti forgalmának fejlesztese szent pontjából különös fontossággal bír a mult e'v ok- tóber havában létrejött román csehszlovák—lengyel vasúti egyezmeny, mely az összekötő vasútvonallal nem bíró bukovinai és máramarosi országrészek kölcsönös forgalmát hivatott elősegíteni.
A közutak jókarbahelyezése és az úthálózat fejlesztése szempontjából fontos lépést jelentett az új útügyi törvény. A ,,Caisse Autonome des Routes"
az útépítési programm keresztiilviteléhez értékes anyagi forrásokhoz jut. A felemelt benzin- és ás—
ványolajadó, az autópneumatikra, minden eladott automobilra és motorkerékpárra, valamint a sza- razföldi és viziszállításra kirótt adó, továbbá tekin- télyes évi állami szubvenció fogják az új intézet jövedelmi forrásait képezni.
Az utak jelenlegi állapotára jellemző, hogy hi—
vatalos kimutatás szerint az ország 106083 kilo—
úthálózatából jó
mindössze 17.878 kilométer van feltüntetve.
méternyi állapotban lévőnek
pán ll% van jó állapotban.
A gépkocsiforgalom az utak rendkívül kedve—
zőtlen állapota ellenére is évről—évre emelkedő tene—
deneiát mutat, ami az üzemanyag könnyű és olcsó!
beszerzésére vezetendő vissza.
A víziközlekedés jelentős szerepet játszik Ro—
mánia áruforgalmának lebonyolításában. Úgy a tengeri, mint a folyami hajózás részben az állam, részben magántársaságok kezében van. Az üzemben lévő hajópark az elmult év folyamán számszerű váltoZást nem szenvedett.
A légi közlekedés az elmult évben némi fejlö—
dést mutat fel. A Compagnie Internationale de Na—
vigation Aérienne megindította a belföldi légifor- galniat Bukarest—Kolozsvár, Bukarest—Czernowitz ós Bukarest—Kisinew vonalakkal. Egyébként úgy a belföldi, mint a nemzetközi forgalmat e társasá bonyolítja le, mintegy 70 repülőgépével.
u b
A posta ugyancsak autonómiát nyert az elmult év folyamán. Az ország területén 6.417 postahivatal.
működik.
A távíró—hálózat hossza 14.899 km, a vezetékek hossza 72.614 km. A belföldi táviratok száma az 1928. évben 6.176 ezer. A feladott külföldi táviratok száma 632 ezer, közöttük Magyarországra szólott 102 ezer. Külföldről 656 ezer sürgöny érkezett, köz—
tük Magyarországról 135 ezer.
A telefonhálózat 2.659 km helybeli és 34061 km helyközi vonalból áll, Az előfizetők
mintegy 50.000.
számár
Pénzügy.
A pénzügyi és gazdasági reorganizációhoz ve—
zetö első lépés a lei törvényes stabilizálása és kül—
földi kölcsön szerzése volt.
A stabilizációs törvény a lei értékét az akkori tényleges árfolyamon törvényesítette s' azt 10 milli——
gramm súlyú, 0'9 finomságú arany egyenértékében állapította meg. A Nemzeti Bank jegykibocsátási privilégiumait 1960-ig megerősítették, a bankjegyek törvényes forgalmának fenntartásával.
A törvényes stabilizáció Végrehajtása után a Nemzeti Bankra hárul az a feladat, hogy a valuta stabilizálásáról, a bankjegyforgalom szabályozásá—
ról. és a hitelpolitika irányításáról gondoskodjék.
6. szánn
———538— 1930
A külföldi kölcsön, amelyet február 14-én bo- csátottak ki, 30 év alatt törlesztendő, 7%-os kötvé- nyekből álló részben dollár, részben francia frank, részben fontsterling címletekben. Összege 71 millió done-r 5 legnagyobb részét Franciaországban (22 millió dollár : 561'6 millió francia frank), az Egyesült Államokban (12 millió dollár), Nagy—Bri- tanniában (10 millió dollár : 2 millió font) és Olaszországban (8 millió dollár) helyezték el. Az állami sómonopóliumok autonóm pénztára egyidejű törvényes felhatalmazás alapján, a svéd gyufa- tröszttől, a gyufamonopólium átengedése fejében
"további 30 millió dollárnyi svéd kölcsönhöz jutott.
A kölcsönösszeg elégtelensége folytán azonban csak 'egy részét lehetett megvalósítani azoknak a felada- toknak, amelyek elvégzésére a kölcsönt felvették.
Az állami monopóliumok autonóm pénztárát a monopóliumok kezelésének átvétele, valamint az állam gazdasági újjáépítése érdekében szükséges
pénzügyi műveletek végrehajtására teljes függet- lenséggel és autonómiával látták el. Az állami mo- nopóliumokat az autonóm pénztár 300 millió dol- lár fejében és évi ,,redevence"-ok fizetése ellenében kapta meg.
Állami pénzügyek. A delicitmentes költség—
vetési zárlatot minden erőfeszítés ellenére sem si- került teljesen elérni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a deficitnek egy elfogadható összegre való lc-
szorítása már magábanvéve olyan siker, amit a
pénzügyi kormányzat, de főleg a Nemzeti Bank mellett működő és az állami pénzügyek feletti gyámsággal megbízott erőskezű francia pénzügyi szakértő nyugodtan vallhat magáénak.
Az állami költségvetés bevételi része 3.961 mil—
lió lei deficittel zárult, egyrészt azért, mert a vámjö- vedelmek az előirányzatban túl magas összeggel
"szerepeltek, másrészt a monopóliumok hozadéka nem felelt meg a várakozásnak.
Az 1930. évi költségvetés az első, amely a sta- bilizáció teremtette szilárd alapokon nyugszik, úgy formailag, mint tartalmilag lényeges eltéréseket mutat az előző éviektől. A formai eltérést indokolja az a körülmény, hogy az állami jövedelmek kiak—
názásának egy része kommercializált autonóm in—
tézményekre bizatott s ennélfogva költségvetési ösz—
szegeivel a szorosan vett állami költségvetésből ki—
vált. A tartalmi eltérés pedig abban nyilvánul, hogy a költségvetési egyensúlyt biztosítandó, az előző évek, de még a mult 1929—es év kellemetlen tapasz- talatain okulva, a várható bevételek becslése sokkal nagyobb óvatossággal és körültekintéssel történt.
1930-ra előirányoztak 36.203 millió lei rendes bevé—
telt és 1.247 millió lei rendkívüli bevételt.
Az egyes tárcáknak az 1930. évre megszava- zott hitelei (összesen 37.450 millió lei) nem térnek
W
el sokban az előző évi hitelösszegektől, de hozzá—
véve az önkormányzattal biró állami intézetek költségvetését, az 1930. évi budget lényegesen (5.819 millió lei-vel) nagyobbnak tekinthetö, mint az
1929. évi. _
A fejenkinti adóterhet illetőleg a legkülönbö- zőbb számításokkal találkozunk. A pénzügyminisz- térium számítása szerint a ,,júliusi pénzügyi rend- szabályok" után az adóteher'fejenkint 19 dollárra
emelkedett.
Románia konszolidált államadóssága a pénz- ügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint 1929 okt. hó 1-én 201'6 milliárd lei tőkeértéket képviselt, ebből külföldi adósság körülbelül 190 milliárd lei- Hítelélet és pénzpiac. A törvényes stabilizáció végrehajtása után a Román Nemzeti Bankra hárul az a feladat, hogy a valuta stabilitásáról, a bank—
jegyforgalom szabályozásáról és a hitelpolitika irá,—
nyításáról gondoskodjék. A Nemzeti Bank erre a feladatra természetesen csak az esetben vállalkoz—
hatik, ha az államhoz való viszonya új rendezést nyer s gondoskodás történik az intézet likviditásá- ról, ami egy jegykibocsátó intézet normális műkö—
désének előfeltétele.
A Nemzeti Banknak az elmult évben a reá- háruló feladatot különösebb nehézségek nélkül si—
került ellátnia. A tényleges aranyfedezet a törvé- nyesen előírt 25%—ot néhány százalékkal állandóan meghaladta s részben a belföldi aranytermelés ösz- szevásárlása, részben pedig Franciaországban esz- közölt nagyobb aranyvásárlásokkal sikerült az egyre növekvő kötelezettségekkel szemben az egyen—
súlyt fenntartani. Az aranyérte'kű devizák készle- tében már nagy ingadozások voltak regisztrálhatók.
A március elején 236 milliárdra rúgó devizake'szlet július hó végéig 1"5 milliárdra olvadt le s csak aug.
közepén kezdett gyorsabban emelkedni, amikor is az új termés értékesítéséből kifolyólag erős kínálat volt észlelhető. A devizakivitel a késő tavaszi hó- napokban oly méreteket öltött, hogy a Nemzeti Bankot ellenrendszabályokra kényszerítette, külö—
nösen mivel a kritikus időszakkal egyidejűleg a külföldön is több helyen került kamatlábemelésre a sor és ez egybeesett a külföldi államadósságok- kal kapcsolatos fizetések közeledtével.
Részben erre vezetendő vissza a Nemzeti Bank—
nak gyors egymásutánban eszközölt kétszeri kamat- lábemelése, a háború befejezte óta változatlan 67—
ról elöbb 8 (május 3-án), majd 9'5%-ra (május 14). Ezzel szemben az év novemberében kamatláb—
leszállításra került a sor, egyidejűleg néhány kül- földi jegyintézet kamatlábcsökkentésével.
A forgalomban levő bankjegyek mennyisége a stabilizáció időpontjában 20'2 milliárd volt 3 de—
cember végére ismét 211 milliárdra csökkent.
6. szám.
———539—— 1980
A román pénzintézetek helyzete az 1929. évben nem volt kedvezőnek mondható. Az általános gaz- dasági krízis a bankok üzletmenetét sem kímélte meg.
A Nemzeti Bank kamatlába Bulgária után a leg—
magasabb hivatalos kamatláb Európában s mire a pénz a hitelkeresőkhöz jut, újabb nagyarányú dráguláson megy keresztül. A gazdasági élet való- sággal vergődik a nagy" kamatterhek súlya alatt és nincs olyan ága, mely mellettük a számításait meg- találhatná. Ennek megfelelően nagy a bukások száma 5 ezt a kockázatot a pénzintézetek szintén kénytelenek a kamatba belekalkulálni.
így a pénz már a nagybankoknál 14—47, kö- zépbankoknál 16—20, kisbankoknál pedig 18—28 százalékra drágul.
A fizetett magas kamatoknak megfelelően a betétállomány állandó lassú fejlődésben van. A Bukaresti Takarékpénztár betétállománya például az év folyamán 1901 millió leiről 196'4—1'0 növe- kedett.
A hitelezés terén tapasztalható bizalmatlanság- ban előljárnak a kisbetevők s néhány nyugtalanító bír elég ahhoz, hogy a pánikot előidézze. Egy ten—
denciózusan megindított ,,run" pecsételte meg a Banca Franco-Romana sorsát, mely az elmult év legnagyobb bankbukása volt Romániában. Itt 6.000 betevő 5 millió dollár erejéig volt érdekelve.
Az új íőzsdclörvény vidéki érték- és árutőzs—
dék létesítéséről is gondoskodik. Ezek közül a ko- lozsvári a működését már is megkezdte s a temes—
vári tőzsde megnyitása is csupán rövid idő kérdése.
A mezőgazdasági hitel problémája egyike Ro- mánia gazdasági politikája legégetőbben megoldásra váró kérdéseinek. A mezőgazdasági hitelviszonyok kedvezőek.
telek- könyvi inte'zme'ny ismeretlen s ezzel a mezőgazda- sági hitel egyik támasztó oszlopa hiányzik.
Romániában sohasem voltak valami Tudvalevő ugyanis, hogy Romániában a
Súlyosbodott a helyzet az agrárreform keresz- tülvitele után, amikor is Románia földhirtokmeg- voszlásában gyökeres változások történtek. A 10 hek—
táron aluli birtokok összterülete 46'7%—ról 81'4%—ra
"emelkedett, a 100 hektáron felüli birtokok Össz—
területe pedig 42'5%-ról 7'8%-ra csökkent.
A földbirtokreform során kisajátított több mint
46 millió hektár birtoktalanok és törpebirtokosok kezébe került, akik az üzemi tőke teljes hiányán még bámulatos igénytelenségükkel sem tudtak se- gíteni. Néhány év rossz termése folytán a helyzet azután odáig fajult, hogy már—már Románia mező—
gazdaságát és az egész földreformot összeomlással fenyegette.
A földhitel és mezőgazdasági hitel megszerve—
zéséről szóló új törvénynek célja a mezőgazdasági
hitelintézetek átszervezése a modern körülmények- nek megfelelően.
Az ipar hiteligényeii lenne hivatott kielégíteni az 1923. évben 500 millió lei tőkével alapított Nem- zeti Ipari Hitelintézet. Az intézet az 1929. évben (515 millió lei alaptőkével és tartalékokkal dolgo—
zott. Működését bírálva, elsösorban meg kell álla- pítani, hogy hitelnyujtásával korántsem tudott ele- get tenni a tőkeszegény és nagy hitelekre szoruló román ipar kívánságainak. Az iparvállalatok által kért hitelek az 1929. év folyamán 10.171 millió leit tettek ki, ebből az ipari hitelintézet 4.587 millió lei összegű hitel nyujtását engedélyezte; a tényleg fo—
lyósított hitelek összege azonban csak 2.513 mil—
lió lei volt.
A részvénytársasa'gi alapon működő vállala—
tokba befektetett tőke az 1928. évi mérlegek alap- ján a következőkép alakult:
1.122 bank . 10.000 millió lei tőkével 1.123 iparvállalat 29.963 ,, ,, ,,
415 keresk. Váll. 2.464 ,, ,, ,,
69 különböző 549 ,, , ,,
2.729 részvénytárs. 42.976 ,, ,, ,,
Munkapiac.
A munkanélküliség az elmult esztendőben fe—
Kedvezőtlen gazdasági helyzet hatása alatt az üzemkorlátozások és be- szüntetések s az ezzel kapcsolatos munkáselbocsá—
nyegető arányokat öltött.
tások szinte napirenden voltak. Megbízható szám- szerű adatok a munkanélküliség mérvének megálla—
pításához nem állanak rendelkezésre, mivel a hi- vatalosan nyilvántartottak a
csak igen csekély töredékét képezik. A hivatalos adatok szerint a munkanélküliség legnagyobb volt az elmult év januárjában, amikor is 69.000 idény- munkás és több mint 85 ezer állandó munkás volt munkanélkülieknek
alkalmazás nélkül, ezzel szemben a havi átlag idény- munkásoknál 18.741, állandó munkásoknál pedig 5.017 volt. A hatósági munkaközvetítőkhöz 11.728 munkaadó és 13.895 munkás fordult és 9.393 mun—
kás helyeztetett el. Ezek az adatok az előző éviek- kel szemben nagy emelkedést jelentenek, mivel meg—
felelő számuk az 1928. évben 10.585, 12.307 és 7.419 volt.
A munkanélküliség elsősorban Erdélyben s annak is főleg ipari vidékein mutatja a legszomo- rúbb képet.
A munkanélküliség szociális megoldása egyelőre igen távol van a megvalósulástól.
A munkanélküliség fenyegető növekedése arra bírta a kormányt, hogy behatóbban foglalkozzék
6. szám.
a nemzeti munka védelmének a Éérdésével. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot, mely a nyugati álla—
mok hasonló rendszabályaiknak mintájára készült, már pnblikáltatott s röviden törvénnyé fog válni.
Kivándorlás.
A kivándorlásnak az 1929. évre vonatkozó sta—
tisztikai anyaga még nem lévén feldolgozva, tájé—
kozásul az 1928. évre vonatkozó adatok szolgál- nak. Ebben az évben 11.973 román állampolgár vándorolt ki az országból. Ezek legnagyobb része zsidó vallású és német nemzetiségű. A kivándorlók közül 5.877 Kanadába, 2.058 Argentínába, 1.801 az
-——540— 1930
Egyesült Államokba és 501 Uruguayba váltott út—
levelet. Foglalkozásra nézve a kivándorlóknak kö—
zel fele 5.478 mezőgazdasági munkás volt.
A visszavándorlók száma az 1928. évben 4.168 volt. Ezeknek legnagyobb része román nemzetiségű, mellettük jelentékeny százalékban a német és bolgár nemzetiségűek szerepelnek.
A Romániában élő magyar állampolgárokra vo—
natkozólag statisztikai adatok nincsenek. Az 1928.
év második felében 420 magyar állampolgár, köz- tük 139 ipari munkás telepedett le az országban.
Visszavándorolt ugyanezen idő alatt 697 magyar állampolgár, közöttük 227 ipari munkás.
van:-_-
Ill-III! III.-l'. u' 'n'-.. . -v ————— u.n.-lolclllun I.u.-IIIDUIIIUI un.-n' n-u- "II u.n-cc.. u.n-n'.— Ill-Ill! ...-Ill! null-ou! 'n'-nncu ..."...
IRODALMI SZEMLE
Ill.-Illl-IlllllllllllllIll.-IllIII-IIIIIIIIIIIIIll-III.u.II-'...l-IIIIIIII-llIllIl-II ill-ll-nlclnlllln....n-n-n-n-u-nInn-ll-nn-un
Könyvismertetések.
Chronigue de Zaj/res.
Laky Dezső: Az albérlők és ágybérlők szo- ciális és gazdasági viszonyai Budapesten.
Desire Laky: Les conditions so—
ciales et économigues des sous-Loca—
taires et des locataz'res de lit ;; Buda- pest
Statisztikai Közlemények (szerkeszti: lllyel'alvi l. Lajos) 58 kötet (1929) 4. sz. Budapest, 1925). 290 l. Kiadja:
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publiuatíons .S'íutistígmrs (rétligévs par Louis I. Illye—
falvz'.) Vol. 58 (1929) No 4. Budapest 290 pages.
Pabliées par lc Burma de Sl'deSfí'zjllU de la ville de Budapest.
Re'sume'. Dans cet ouurage, M. Désiré L aky rend compte de I'erzguéte spéciale erécutée a Buda- pest en 1927 sur les sous-locataires et les Iocatai- res de lit. Selon les données de l'enguéte, (luc Paa—
teur rapproclze de celles des Bureaux munícipaux de statistigue de Brézne, de Prague, de Dresde, de Strasbourg et des Directions de la statisligue de la Prusse et de la Saxe, sur la population de Ba- dapest (environ ] million djiudiuidus), on comp- tait' en 1927 56.867 chefs de [amillc sous-locataires ou Iocataires de lit et avec eux, 21.744 membres de [amille Les individus receusés se répartissaieni ainsi: 56'8% de sous—Ioealaires, 143'2% de loeatairca de lit et" parmi ces derniers, 21'G"o de iemmex. La plupart de ces gens étaíent des étrangers immigrés;
ii est triste guiil y eűt parmi eux nombre de réfugiés des territoires annexes aux Etats successeurs. La grave situation economigue diaprüs—guerre a obligé non moins de 5.688 famílles a abandonner leur Io-
gemeni el () prendre des chambres meuble'es. Lee:
locataires dits de lil (Iuoigue guelgues—uns nicn eussenf' offon canapé ou une pail'lasse payaient vu moyenne 5 pengős pur semaine. Panni [es xous—lowltaíres et les locataircs de lit, les ismé-
lila—; avaienz une proportion ill/éríeure () leur rap—
port a la population de la nille. Le précíeuac ouvrage cuntíeut de nombreur details sur la misére () Bu—
(lrlpest.
*
Laky Dezső proi'eszor felette termékeny, mélyenszántó tudományos munkásságának egy újabb nagyértékű eredménye jelent meg a nyilvá—
noság előtt. Új könyve a budapesti albérlők és ágy- lxérlők viszonyairól szól. E munka annak a különle—
ges felvételnek eredményeit dolgozza fel, amelyet a székesfi'lvárosi statisztikai hivatal az ü. n. szellemi szükségmnnkásokkal 1927 elején hajtatott végre. A városi tanács által IIIye/alui ]. Lajosnak előterjesz- tésére elrendelt ez a felvétel igen helyeselhető. li felvétel végrehajtása révén ugyanis egyrészt a munka nélkül álló szellemi foglalkozású egyének tél idején legalább némi keresethez jutottak, más- részt ezáltal olyan statisztikát nyertünk, amelyhez a fővárosi statisztikai hivatalnak egyébként nem lett volna megfelelő fizikai ereje. A felvétel ered—
ményeit Laky Dezső régebbi népszámlálások ugyan—
erre vonatkozó adataival és más külföldi városok, főleg Bréma, Prága, Drezda, Strassburg, de meg
Porosz- és Szászország hasonló természetű, külön felvételeinek eredményeivel is egybevetve ismerteti.
