Nemzetközi statisztika

) 432. old.

(NEMZETKÖZI STATISZTIKA %

AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOK

Alacsonyjövedelmíí családok az USÁ—ban Az Amerikai Egyesült Államokban a

Bureau of Labour Stattstics 1947—es becs—

lése szerint a minimális összeg egy 4 tagú család ,,megfelelő életnivó"—jának bizto—

sítására 3.004—3.458 dollár. Ezzel szem- ben a Bureau of Census 1948. évi becslése

szerint az Egyesült Államok 38.5 millió

családja közül 17.5 milliónak, azaz 45.7%- nak az évi jövedelme 3.000 dollár alatt van, Egy év alatt viszont minden jelentősen megdrágult, tehát a helyzet valójában még rosszabb. A Joint Comittee on the Economic Report 1949. évi kiadványa úgy próbál ezen az arányon enyhíteni, hogy csak a 2.000 dolláron aluliakat so—

rolja az alacsonyjövedelmű családok közé;

de még ezeknek a száma is 9.6 millió, tehát az összes családok számának egy—

negyede.

Ezeket az alacsonyjövedelmű családo—

kat az Egyesült Államok Kongresszusá—

nak kiküldött ,,Albizottsága" a családfő

kora, bőrének szine és iskolázottsága alap—

ján vizsgálta. A vizsgálat alapján például az alacsonyjÖVedelmű nem mezőgazdasági családok 28 %—ánál volt a családfő 65 éves vagy ennél öregebb. Világos, hogy itt az öreg munkásokkal szembeni kapitalista politika nyilvánul meg : a munkanélküliség, éhhalál , réme'nek kitett idős munkás munka—

erejét potom áron kénytelen áruba bocsátani . A színesek kereseti lehetőségei a törvé—

nyek és elsősorban az amerikai társadalmi ,,szokások" következtében korlátozottak.

A The Economist című reakciós angol hetilap is kénytelen elismernil) hogy 1949-ben a nem-fehérek átlag csak fele annyit kerestek, mint a fehérek. Ezt a

*) The Economist, London, 1950 február 25.,

helyzetet az Economist ,,meglepő hala—

dás'l—nak nevezi, hiszen 1939—ben a fe—

hérek átlagosan még háromszor annyit

kerestekf

Alacsony jövedelmű családok?) 1948—ban (ezerben)

!

""B Ju:- 4-1".- 4.3

O mo. mo. o

Acsaládfőnemeés Össze— "33 É'UÉ 'O'UÉ '33 bőrének színe * sen 33 ggal 88—i: 8-3-

93 egg 995 Og

_... nm Nm m

Összes családok 38.580 4.020 5530 7950203

Nem mezőgazda—

sági Családok 31.810 2.340,3.980 6.57018.92 Fehér férfi . . 26.460 1.320 2.360 5.36017.15 Nem-fehér ffi 2.020 280 550 580 61 Nő ... 3.330 740 800 630 1.163

Mezőgazdasági .; -

családok ... 6.720 1.680 1.600 1.380 2.06' Fehérférfí .. 5.700 1.180 1.300 1.230 1.539 Nem—fehér, ffi 640 330 210 80 2

Nő ... 380 170 90 70 5

') 8 millió egyedül (nem családban) élő nélkül.

Forrás: The Economist, London, 1950 február 25., 432. old.

A nem mezőgazdasági foglalkozású szí—

nes férfi családfők a fehér férfi családfők számának 7.63%-át teszik ki. %A 2.000

dolláron aluli jövedelmű csoportban vi-

szont az arány 21 %. 3.000 dollár jövedel- men felül a színesek száma a fehéreknek csak 3.55%—át teszi ki. Még rosszabb a helyzet a mezőgazdasági családoknál. Itt a 3.000 dolláron felüli jövedelmű színes

családfők száma az ugyanezen kategó—

riába tartozó fehér családfők számának csupán 1%—a, holott számarányuknak megfelelően 11.2%—nak kellene lennie.

Az alacsonyjövedelmű családok isko—

lázottsága megdöbbentően alacsony. Az amerikai imperializmus, hogy a dolgozókat

jobban kizsákmányolhassa, szándékos tu-

datlanságban tartja őket. _A családfők 37.6%—a nem járt, vagy 8 évnél rövidebb ideig járt iskolába.

ID?

A családok százalékos megoszlása a család-

, fől) iskolázottsága, neme és bőrének színe,

valamint a jövedelmi színvonal szerint,

% 1948—ban

...-0 !

3'3 __ g? 9'3

a e .s % 3 " "

s : § "as §

Családfő neme lOssze- §5§ :? 34; na

és bőrének ** g a 33 §, a§

36" 3 §*" Nu * szine emg .- m ; b , " ;

§"); %% *"s ;

§ 95 es le s

3 aa oo :— "! van

Családok 2.000 dolláron aluli

" jövedelemmel

összesen ... 100.0 37.6 24.4 31.9 6.1

Fehér rem .. . mon 30.7 279 349 7.2

Nem—fehér férfi 100.0 66.4 13.7 18.6 1.3 _Nő ... ] 100.0 35.6 ! 22.1 35.6 6.7 ') 25—64 év közötti családfókre vonatkozóan.

orrás: Low—income families and economic

s llity, Washington, 1949, 15. old.

' A Joint Comittee táblázata nem mutatja

; : , ki külön az analfabéták valószín űleg nagy

számát, hanem elködösítve egy csoportba veszi a teljesen iskolázatlanokat azokkal, akik például 7 és fél évig jártak iskolába.

,, A szinesek itt is kedvezőtlen helyzetben

,A kapitalista országok egyenlőtlen tej—

lődése következtében egyre növekszik a gazdasági érdekellentét az USA és a

nyugateurópai országok között. E harc _ eredményeként fokozódik az USA nyo—

mása a kapitalista országok irányában.

Ez a nyomás a külkereskedelem terén a nyugateurópai országok felé irányuló nö—

vekvő exportban jelentkezik. De ezek az államok —— dollárhiányuk következ,—

tében —- mind kevesebbet tudnak felvenni.

Felvevő piacok hiányában az USA ipari

termelése 1948 októberétől 1949 októberéig

—22%—kal csökkent (a háborúutáni 3 év alatt összesen 22 %—kal emelkedett). Tehát az új gazdasági válságban a termelés csökkenésének üteme háromszor olyan gyors, mint előtte a növekedés üteme volt.

1949 kezdete óta az USA különböző gazdasági ágaiba befektetett tőkék is

csökkeni kezdtek.

vannak: amíg a tehénnel mense

4. 26 iskolázatlanra esik egyfőiskolá végzett, addig a színeseknél csak min—

den 51-re. _

r

Egyedül élő egyének jövedelmi színvonaluk, nemük és bőrük színe szerint, 1948—ban

(ezerben) *

§ §: §:

§ 953 eg §

Nemésbőrszine § % a.: 35.33 %B

§ % %a es a

* 9.3 cic .:

0 H?! MU N'U 953

összesen ... 814 4090 1.830 1.240 930

Fehér férfi. 3.40 1.450 7 55 620

Nem—fehér férfi. 46 220 133 7a 50

... 4-28 2.420 93 - 620 310 ,

Forrás : Low-income families and economic stability, Washington, 1949, 53. old.

Az egyedül (nem családban) élő egyének

száma az USÁ—ban 8.1 millió ; ezeknek

52.6%—a nő.

Az 1.000 dollárnál kevesebb jövedelmű

nők száma viszont ebben a kategóriában

59:2%, míg a 3.000 dollárt csak 31.693 éri el.

Az USA és a nyugateurópai országok külkereskedelmének alakulása

Az USA különféle gazdasági ágaiba be—

fektetett tőkék összege és megoszlása (millió dollárban)

Összes Beruházások beruházások a feldolgozó iparban—

1948 IV. negyedév ... 5.410 2.320 1949 I. negyedév ... 4.460 1.850 1949 II. negyedév ... 4.660 1.880 1949 III. negyedév') . . . 4.550 1.779

*) Becslés.

Forrás: Vnesnjaja torgovlja, Moszkva. 1950, 1. sz., 3. old.

A termelés csökkenése mellett az áru—

készletek értéke viszont az 1939. évi 20 milliárd dollárról 1949 végére 58.6 milliárd dollárra emelkedett.

A világ árukivitelének értéke 1948—ban 51 milliárd dollár volt az 1929. évi 56 milliárddal szemben. Ebből a csökkenő világexp—ortból az USA agressziv politi—

kája következtében egyre nagyobb há-

nyadot biztosít a maga számára — a többi

kapitalista ország rovására.

A legfontosabb kapitalista országok exportja a vílágkivitel %—-ában kifejezve

1929 1937 1948 USA ... 15.62 12.63 24.52 Anglia ... 10.75 9.87 12.51

Franciaország . 5.95 3.66 3.89

Olaszorszá 2.43 2.10 2.09

Németors g 9.73 9.11 1.50

Japan ... 2. 94 3.45 _ 0.5!

Forrás: Vnesnjaja torgovlja, Moszkva, 1950, 1. sz., 7. old.

Az USA monopolistái az export erő—

szakos fokozása mellett az import elé aka- dályokat gördítenek. Az Egyesült Államok

árukivitelc 1946—1948 folyamán 19.9' milliárddal múlta felül a behozatalt, mig

1937—1939-ben a kiviteli többlet csak 2.3 milliárdra rúgottJAz emelkedő kivi- teli többlet magával hozza a kiviteli le—

hetőség csökkenését, mert az USÁ—ból

importáló országok ezt az importot nem

tudják —— az USA-ba irányuló csökkenő

exportjuk következtében — dollárral fe—

demi.

A kereskedelmi

ellenére -—— és annak részbeni hatásaként ——

az USA kivitele 1948—tól állandóan csök'

ken. '

Az USA kivitelének változása millió ' az 1947 dollárban 1—1 x. hónap

ül,—ában 1947 I—l X. hónapjában 11. 676 100.0

1948 I—I X. ,, 9.493 81.23

1949 I—X ,, 9.280 79.5

1. Forrás: IVnesnjaja torgovlja, Moszkva, 1950, az., .de

Amint az — ENSz Európai Gazdasági Bizottságának Bulletinjéből kitűnik a 10 nyugateurópai országnak (Anglia, Francia-

ország, Hollandia, Belgium—Luxemburg, ?

mérleg aktív volta'

Svájc, Olaszország, Dánia, Svédország,

Norvégia, Bizónia) az ,,amerikai konti— ( * nensre irányuló kivitele nagy arányban

csökkent. —

A 10 nyugale urópai ország USÁ—ba és Dél-Amerikába irányuló kivitelének érték-f'

indexe

(1948—es negyedévi átlag : 100)

1948 1949 *

Rendeltetési hely IV. I. II.

11 e g y e d 6 v USA ... 112 95 71 Dél—Amerika ... 129 114 86 Forrás : Economic Bulletin for Europe, Gent.1949, I. kötet, 2. sz., 54—55. old.

Tehat a 10 nyugaeurópai országnak az

USA—ba, illetve Dél-Amerikába irányuló f

kivitele 1949 II. negyedévében 37, illetve ' 33%--kal volt alacsonyabb, mint 1948 utolsó negyedévében.

A kivitel csökkenésének következtében

a fenti 10 állam külkereskedelmi mérlege.

egyre nagyobb mértékben romlik.

A 10 nyugateurópai ország kereskedelmi mérlegének deficitje

(millió dollárban)

1948 1949 IV. I. 11.

n e g y a d e ! Az USA-val való kereskedelemben ———622 —810 —961

Dél—Amerikával ,, ,, ——1 72 —127 —-'l 90 Forrás : Economic Bulletin for Europe, Genf, 1949, I. kötet, 2. sz., 54—55. old.

1949 II. negyedévében a 10 nyugat,- európai ország kereskedelmi mérlegének hiánya 385 millió dollárral volt magasabb, mint 1948 IV. negyedévében, vagyis

33%—ka1 növekedett, mégpedig túlnyomó—

részben az USÁ—val lebonyolított keres-

kedelemben.

AUSZTRIA Gazdasági helyzetÉ Ausztria termelési indexe 1950 január-

jában 11 %—kal volt alacsonyabb az 1949

decemberinél. A Marshall—terv azáltal, hogy nyersanyagexportot és készáruim—

portot ír elő Ausztria számára, tervszerűen tönkreteszi az osztrák ipart.

Az osztrák külkereskedelem összetétele

Készáruk Nyersanyagok Év %—os részesedése az összkivitelben

1929 73.1 24.9

1947 . . 73.6 24.1

1948 . . 66.1 32.1

1949, 595 395

Forrás: Österreichische Volksstimme, Bécs, 1950 március 14., 4. old.

Mig akivitel 1947. évi összetétele kb. az 1929. év strukturájának felel meg, a

Marshall—terv kezdete óta a nyersanyagok kivitele növekszik, a készáruké pedig

csökken. Fordítva áll a helyzet a behoza—

tal terén. Amig 1947-ben az összes lie-, hozatalnak csak 22. 5%— a állott kész-áru—

ból, 1949—ben már 33.3% készárut hoztak be. A nyersanyagbehozatal ugyanebben

az időszakban 603 %—ról 46 %-ra csökkent. '

A külkereskedelem mérlege 1949 első tizenegy hónapjában 1.050'3 millió schil—

ling passzívumot mutat, azaz az impert * 372 %—kal múlta felül az export összegét.

ISS

A—csődö'k száma 1949-ben 229 %—kal. a

kényszeregyességek száma pedig 236 %—kaí

növekedett az előző évhez viszonyítva.

"A munkanélküliség is jelentős arányban

növekedett.

A munkanélküliek számának növekedése Ausztriában 1949 utolsó negyedévébenl)

;1949 bktóber havi átlag ... mao

1949 november ,, ,, ... 1233

1949 december ,, ,, ... 1943 A kormány adópolitikája a terhek túl—

nyomó részét a dolgozók vállára rakja.

Az adók emelkedése Ausztriában

1933—tól 1949-ig (1933 : 100)

Munkabér-adó ... 1.098

Jövedelmi adó . . 91?

Forgalmi adó . 386

Vagyonadó ... 200

Forrás: Österreichische Volksstimme, Bécs, 1950 március 7., 4. old.

A munkabéradó ezalatt a 16 év alatt 'a tizenegyszeresére, a kézművesek és kis—

* iparosok jövedelmi adója a kilencszere'"

sere növekedett, de a vagyonadó, mely tisztán a tőkések adója, csak kétszeresére

emelkedett.

A létfenntartási költség 1948 december közepétől 1949 december közepéig majd—

nem 25%—kal növekedett, ezzel szemben a munkások bére csak 11 %—kal emelke—

dettf)

A létfenntartási költségek és a nettó munka—

bérek emelkedése Ausztriában (1945 április : 100)

Létfenntartási Nettó munka—

költségek bérek 1948 december közepe. . . . 4327 3765

1949 december ,, . 5355 4183

Forrás: Monatsberichte des Österreichischen Ins- titutes für Wirtschaftsforschung, Bécs, 1949, 12. sz., 49g, old.

Tehát míg a létfenntartási költség in—

deXS—záma 1945 április óta 435.5%—kal emelkedett, addig a névleges béreké csak 318.3%—kal nőtt.

x) A Monthly Bulletin of Statisticsf 1950. évi IV. kötetének 3. száma 25. oldalán közölt táblázat alapján számított adatok.

') Österreichische Volksstimme, Bécs, 1950 már- cius 7., 4. old.

, [86

BELGIUM

rear és külkereskedelem

Belgiumban 1949 folyamán a válság

mindjobban kimélyült. Az ipari tel—Meleg,

amely az 1937-es színvonalat még el sem érte, 1949 m. negyedében 1949 ft. ne—

gyedéhez viszonyitva 12%—kal csökkent.

Fontosabb iparágak termelésének alakulása 1949 III. negyedében

(1949 II. negyed : 10033

Széntermele's . ...

Öntöttvastermelés ... 82 Acéltermele's ... 81 Alumíniumtermelés ... 92

Forrás: Bulletin de statistigue, Brüsszel, 1950, 1. sz., 27. old.

A feketefém elhelyezési nehézségei kö—

vetkeztében csökkentették a kohók sza—

mat: 1949 III. negyedévében 7 kohót helyeztek üzemen kívül.

A fémfeldolgozó ipar megrendeléseinek száma erősen csökkent, amint azt az alábbi összeállítás mutatja (millió belga frankban) :

1948. évi átlag ... 2.712 1949 [. negyedév ... 2.384 1949 augusztus ... 1.970 Forrás: Bjulletenj inosztrannoj kommercseszkoj informacii, Moszkva, 1950, 21. sz., 1. old.

Gyors ütemben nő a belga munkanél—

küliek száma, mely az ENSZ hamisított adatai szerint is egy év leforgása alatt több mint kétszeresére emelkedett-") és így nagyobb, mint volt az 1929—33—as nagy válság idején.

Munkanélküliek száma

, (1000—ben)

Az 1929—33-as válság idején : ___—MW

munkanélküliség legmasa- Az ENSz il szntmnum

sabb pontja ad a t ai

munka.

nélküli 175

223 részleges 320

munka-

,, nélküli

64

Forrás: Voproszü ekonomiki, Moszkva, 1949, 9. sz., 85. old.

Az amerikai verseny kiéleződése kö- vetkeztében a belga exportőrök az áru—

elhelyezést illetően egyre nagyobb nehéz—

ségekben ütköznek. Az általános devalvá—

ció még jobban kiélezi ezt a folyamatot, miután a belga frankot kisebb mértékben értékelték le, mint a többi valutát.

') Monthly Bulletin ot Statistics, Lake Success, 1950, 3. sz., 25. old.

A belga külkereskedelem 1949 II. és

III. negyedévében a következőképpen alakult :

n

. new

12312,

v

mum ene

. n,, v

millió belga !?ggk Import ... 20.249 19.149

' port ... 21.490 18.872 Farm: Bjulletenj inosztrannoj kommeresesz—

lkoj informacii, Moszkva, 1950, 21. sz., 1. old.

Volumen tekintetében a belga áru- Yorgalom jóval a háborúelőtti szinvonal

alatt mozog.

Import Export Egyenleg millió tonna 1936—38f-as havi átlag . 2.9 1.9 ———1.0

1949-es havi atlag ... 2.3 1.2 ———1.1 Forrás: Bulletin de statistigue, Brüsszel, 1950,

1. sz., 40. old. .

BIZÖNIA

Az adóterhek növekedése

A nyugatnémet bábkormány a leg- szegényebb rétegeket sujtó fogyasztási adókat hónapról—hónapra emeli, ezzel szemben a jövedelem és tőke megadóz—

tatása csökkenő tendenciát mutat.

Jövedelem- Fogyasztási

adói) adó')

az összadó— az összadó—

bevétel bevétel V.,-ában o[.,—ában 1937/38 ... 40.0 491) 1947/48 havi átlag ... 454 35.23 1948 okt. — 1949 március 465 - 47.0 1949 április — május ... 45.8 49.8 1949 július— augusztus . . 42.4 51.9 1949 október —— november 89.7 54.7

V )) Jövedelemadó, társulati adó, tőkehozadékadó, stb.

') Fogyasztási adó, forgalmi adó, vámok.

Forrás: Mitteilungen des Wirtschaftswissen- schaítlicben Instituts der (ieverkschaften, Köln,

1950, 2. sz., 19. old.

CEYLON

Munkaviszonyok

Ceylon a Brit—birodalom dominiuma. A sziget népességének kevesebb mint 0.2 %-át kitevő fehér lakosság (a 6,660.000—

ből 12.000) kezében tartja Ceylon minden

gazdaságát. Az 1946. évi népszámlálásnak a foglalkozási ágak megoszlására vonat—

kozó adatai még nem ismeretesek, de az 1921—es adatokból tudjuk, hogy az

összlakosságnak mintegy a fele volt ke- reső, és ebb6160% mezőgazdasági, 13%

pedig ipari alkalmazott volt.

A Ceylonban foglalkoztatott munka—

erők létszáma jelentős mértékben nőkből és fiatalkorúakból áll. A gyárakban al—

kalmazott nők számáról nem áll adat rendelkezésünkre, viszont az ültetvénye—

ken dolgozó munkaerők kor— és nem sze—

rinti megoszlására vonatkozóan vannak

adataink. A következő táblázat 1.542 ültet-

Fiatal-

. (így Férfiak Nők 333 Összesen

évesek) '

Tea . . . . 203436 196.340 89.234 * 489.010 . Gumi . . 48.130 33.376 8.751 90.257

Kókusz . 2.031 1.230 326 3.587

Egyéb . . 2.238 1.769 557 4.564

Összesen 255.825 § 232.715 98.868 587.418

vényre vonatkozik azon 1.647 ültetvény közül, melyek, 1948. végén indiai,!nu—nká—

sokat foglalkoztattak.

Az ültetvényeken foglalkoztatott munknéíők

megoszlása kor és nem szerint 1948 de- cember 31-én

Forrás: International. Labour Review, Genf, 1949 december, 599. old.

Tehát a munkások 56.4%—a nő és fiatal—

korú. Egy 1923—ban kiadott jogszabály tiltja ugyan 14 éven aluli*gyermekeknek az iparban és a tengeri hajókon való alkal—

mazását, de úgy látszik, az ültetvényeken a 10 éves gyermekek dolgoztatása is meg- engedett.

A nők és gyermekek dolgoztatása' a ceyloni kapitalisták számára igen jó üzlet, hiszen a nőknek átlagosan csak a férfi munkások bérének 71.9—83.9%—át kell fizetni —— ugyanazért a munkáért.

A dolgozók testi épségének megóvására alig történt intézkedés.

1948 folyamán 71 halálos és 6.545 munkaképtelenséggel járó baleset volt.

A hivatalos jelentések először csak 12 halálos és 46 nem halálos balesetet is- mertek be és aleleplezett durva hamisítást végül is egyszerűen túlságosan derűlátó——

nak minősítették?)

A gyarmati kormányzat a szakszerve—

zetek működését erősen megneheziti, de

a munkásosztály sztrájkmozgalma egyre'

erősödik.

A sztrájkok és a sztrájkban töltött munka—

napok száma Ceylonban 194446! 194749 (hivatalos adatok)

— _ . Sztrájkban töl- Év . SZt'álkOR tött munkanapok

s z 'á m a

1944 ... 92 29.985

1945 ... 91 151673

1946 ... 158 282746

1947 ... 105 743.831

Forrás : International Labour Review, Genf,

1950 január, 5. old.

') International december, 611. old.

Labour Review, Genf, 1949

l87,

A munkanélküliség a háború befejezése

óta 370%—kal növekedett. 1948—ban, —

hivatalos jelentések szerint is —-—— a munka—

nélkülieknek csak 5.5 %-át tudták el- helyezni.

GÖRÖGORSZÁG

Gazdasági helyzet

IPAR

A görög gazdaságot az északamerikai tőke felvásárolta. Az amerikai politika következtében a görög ipar termelése még mindig nem érte el a háborúelőtti színvonalat.

Az ipari termelés indexel"

Forrás: Monthly Bulletin of statistics, Success, 1950, 1. sz,. 31. old.

A legutolsó évben az ipari termelés—

nek az előző évhez képest mutatkozó viszonylagos emelkedése az amerikai tőke beáramlásának tulajdonítható. 1949—ben például a Hellenic Investement 99 évre koncessziót kapott valamennyi hidro—

energetikai vállalatra Közép— és Dél- Görögországban. Amerikai kézen vannak az ezüst—, ólom-, pirit—, stb. bányák is.

Az imperialistákkal szövetkezett görög nagyiparosoknak 1945-től 1949—ig több mint 4,000 milliárd drachma tiszta jöve—

delmük volt.

KOLKERESKEDELEM

Lake

Görögország külkereskedelmi forgalma 1938—tól egyre nagyobb passzívummal zá- rult. 1949—ben ez a passzívum 114363 millió drachma.

A külkereskedelem havi állaga 1949—ben

millió drachma Behozatal ... 151381 Kivitel ... 37.518 Behozatali többlet ... 11 4. 363 Forrás: Monthly Bulletin of statistics, Lake , Suocess, 1950, 1. sz., 99. old.

Görögország külkereskedelmére jellemző az a kereskedelmi szerződés," amelyet 1950 január 20—án kötött Ausztriával.

Az összforgalmat 18 millió dolárban irá—

nyozták elő. Görögország importja kész iparcikkekre szorítkozik. Exportja első- sorban érc (krómérc, pirit), de mivel a bányáknak legnagyobb része az amerikai Greec Investement amerikai társaság kezén van, mindaz, ami a kivitelből hasznot biztosítana az országnak, az amerikai nagytőkések zsebébe vándorol.

A! 88

ÉL ETSZINVONAL

A gazdasági helyzet súlyosbodása a

görög dolgozók számára jelentős életszinw' vonalcsökkenést jelent. Az 1949 február—

májusi időszakban életszinvonalra vonat—' kozó adatgyűjtést Végeztek Görögország——

ban. A felvétel 500 család (2.705 személy) helyzetét vizsgálta. Jóllehet nyilván a ' kevésbbé súlyos körülmények között élő családokat vizsgálták, mégis meg"

döbbentő adatok kerültek nyilvánosságra.

Különösen a lakásviszonyok rosszak, amint azt az alábbi összeállítás mutatja:

A vizsgált 500 család lakásviszonyának A lakás minősége %-os megoszlása

Jó ... 25 Középszerű ... 35 Rossz ... 40 Forrás : Monthly Labour Review, Washington,, 1949, 5. sz., 537. old.

A családonkinti napi kiadások 66.1 (lo—ál;

élelemre fordítják. A magyar munkások az összkiadások 43.2%—át fordítják élelmiw

szerre. —

Az alábbi ) összehasonlító táblázat a magyar és görög helyzet között lévő élet—

színvonalbeli különbséget jellemzően mu—

tatja.

Egy családra eső napi létfenntartási költség az összes kiadások %—ában

görög magyar

%

Élelmiszer ... 66.1 43.2 Rubázkodás ... 7.8 184) Lakbér ... 4.0 4.0 Tüzelő, fütés ... 5.5 5.9 Egészségügy ... ; ... 1.8 2.4 Lakberendezés ... 0.9 1.9 Egyéb kiadás (művelődés, üdü-

lés, dohányzás) ... 13.9 , 245 A görög adatok forrása: Monthly Labour Review, Washington, 1949, 5. sz., 537. old.

A magyar munkás jövedelmének;

43.20/0-21 elég élelmiszerre, ugyanakkor ruházkodásra 180/0-ot költhet, és egyéb

kiadásokra (művelődés, üdülés, dohány-

zás) 24.60/0 jut. Ez mutatja az egyre

jobban emelkedő életszínvonalat.

Görögország 7 és félmillió lakosából 3 millió egészen szegény. Közülük 1 millió vagyontalan, 1 milliónak pedig annyi pénze sincs, hogy fél okal) kenyeret vásá—

roljon, Görögországon kívül —— Spanyol——

ország és Jugoszlávia kivételével -— nin—

csen Európában olyan ország, ahol a

lakosság 2[öve éhezik.

Görög súlymérték: 1 oka x 1.200 gramm.

MUNKABÉREK !

Görögországban a béreket és fizetéseket rögzítették azzal a megokolással, hogy az inflációt akarják leküzdeni. Az árakat viszont nem rögzítették. A reálbér állan—

dóan csökken. A pénzforgalom az 1944

novemberi 1.183' millió drachmáról több,

mint 1.250 milliárd drachmára —— tehát ezerszeresére —— emelkedett. A bérek csak 107—szeresen emelkedtek 1939—hez képest.

35 létfontosságú szükségleti cikk árindexe'nek változása (1939: 1) ;

... 206.83 1947 ... 296.70 1948 ... 360.06 1949 május ... 380.00

Forrás : Die Wirtschaft, Berlin, 1950, 1. sz., 11. old.

'A legfontosabb élelmiszerek ára 1949—ben

drachma Kenyér (1 oka) ... 3.200

Olaj ,, ... 24—30.000 '

Hús ! ,, ... 24—.-28.000 Tésztaneműek ,, ... 10.000' f

Forrás : Die Wirtschaft, Berlin, 1950, 1. sz., 11. olch

Ugyanekkor a görög munkások 80%-a . napi 15.000 drachmánál kevesebbet keres. '

8 órásümunkanapot véve alapul a görög; h

munkásnak több, mint 2 órát kell dol— t goznia 1 kg kenyérért. A magyar munkás l 3 kg kenyeret vásárolhat egy órai béréértv

MUNKANÉLKULISÉG, SZTRÁJK

Görögország munkaképes lakosságának 65%— a munkanélküli. A sztrájkmozgalom tömeges jellegűvé vált. 1949 novemberé- ben és decemberében a bestiális elnyomás ellenére 120 sztrájk volt, amelyben 63.500 munkás vett részt.

OLASZORSZÁG

Agrár-kérdés Az egész Olaszországra kiterjedő föld—

foglaló mozgalom a nyomorúságban élö olasz agrárporletáriátus harca a föld—

reform megvalósításáért. Az elmaradt, feudalis jellegű olasz mezőgazdaságot az alábbiak jellemzik:

A földterület 77.6%—a van magán-

tulajdonban. Az 1948-ban megjelent

Olasz Statisztikai Évkönyv adatai sze—

rint a földterület gazdaságnagyságcsopor—

tok szerint a következőképpen oszlik meg:

'A földbirtokok megoszlása birtoknagyságcsoportok szerint, 1946

Gazdaságnagyság- Földtulajdono— Osszes terület Egy személyre ;

c rt k á ha 1: eső átlagos terü—

sopo so sz ma - an let lla-ban

() ——0.5 ha ... 5,130.851 874389 0.17

0.5——2 ,, ... 2,795.122 2,882.992 1.03

2 ———5 ,, ... 952.070 2,943.375 3.09

') ———10; ,, ... 330733 2,289.669 6.92

10 —25 ,, ... 192815 2,945.482 15.28

25 ———50 ,, ... 60.874 2,104.427 34.57

50 lla-on aluli összesen 9,462.465 14',040.934 1.48

50 ha—on felüli összesen 49.7y 7,532.017 15132

Együtt ... ! 9,512.242 21,572.951 2.27 ' Forrás: Annuario Statistico Italiano, Róma, 1948, ]. kötet, 172. old. ,

Az 5 hektárnál kisebb földbirtokok tulajdonosai az összes földtulajdonosok

.93.4%—át kép'visenk, mig a tulajdo—

nukban lévő föld a földterületnek csak 31%—át teszi ki. Ezzel szemben a föld—

birtokosoknak fiu/We a földterület 3524—-

át birtokolja. x x

A fentvázolt ellentét még élesebb, ha a földbirtokokból származó jövedelmek

közötti különbségeket vizsgáljuk.

189

A' földbirtokok száma és az adóköteles jövedelem a jövedelem nagyságesoportjai azerin :

._ i m!- ;

Jövedelmek Foldbiztokolr' sm T Wü—adőléöiaöiiimmá

__ sú cso 'al . . ., ,. ; , . ' , _ —

(há—Égneáttl li ' an) abszolút szám 'la—ben 1.000 lírában %'—ban'

K

0—- 100 lira . . . . 438433 494 137.251 * 2.2

100— 400 ,. . . . . 2,545_.§73 273 541.004 8.5

400— 1.000 ,, 1,142.879 125 717.433 113.

1.000— 2.000 ,, 479443 5.2 688459 105

2.000— 5.000 ,. 303019 3.3 926557 14.15

5.000— 10.000 ,. _ 00.140 1.1 691685 n.o _

10.000— 20.000 ,, 7 48.533 0.5 672076 10.15

20.000— 40.000 ,, 22.877 0.3 629398 10.0

40.000—100.000 ,, 11.899 0.1 710581 112

100.000—*-—200.000 ,, 2.695 0.0 363350 5.7

200.000 lirán felül ... 936 0.0 273573 4.4

Összesen ... 9,14*3.548 100.0 6,334.017 100.0

Forrás : Bulletin IAI, Prága. 1950, 3. sz., 27. old.

Az 1.0001íránál kisebb adóköteles jöve- delennnel rendelkező mezőgazdasági üze—

mek az üzemek összes számának 89 %—át, a jövedelem teljes összegének pedig

* 22%—át teszik ki. Az összes birtokok szá—

mának valamivel több mint LEN/wet

kitevő nagybirtokok viszont az összes földbirtokból eredő adóköteles jövedelem—

nek 21.3%—át adják.

Az olasz mezőgazdasági népesség osz—

tálytagozódasa a következő: egyik olda—

lon,, van a szegény földműves lakosság, melynek egyrésze olyan kis földparcellák tulajdonosa, melyből képtelen megélni, másrésze pedig egyáltalán nem rendelkezik semilyen földterülettel; a másik oldalon

vannak a nagybirtokosok, akik nagyrészt

távol élnek földjeiktől, azoknak csupán

* haszonélvezői. Jellemző, hogy 5.500 csa-

lád kezében van a megművelhető terü—let

17.7%—a, jövedelem szempontjáliól 15.340

család élvezi az ország földbirtokból eredő jövedelmének 20.3%—át.

Dél— és Közép—Olaszországban a nagy—

birtokok az arisztokrácia és a klérus,

Észak—Olaszországban pedig főként az ipari burzsoázia kezén vannak. A dél—

olaszországi nagybirtokok, latifundiumok, kiterjedésére jellemző, hogy egyes földes- urak tulajdonában 20—30000 ha kiter—

jedésű birtokok vannak. Ezeken a lati—

fundiumokon külterjes gazdálkodás fo- lyik, sok a megműveletlenül hagyott terület.

SPANYOLORSZÁG

* Gazdasági helyzet

* A nyomasztó spanyol gazdasági hely—

zet példája egy függő ország gazdaságá—

nak. A feldolgozó iparágak nélkülözik a korszerű felszerelést és egyre jobban érinti

őket a válság. Egyedül a ritka, nagyrészt

háborús célokra szolgáló nyersanyagokat (higany, ólom, pirit, wolfram, mangán) termelő ipar folytat viszonylag tevékeny működést, de ezek kivétel nélkül nemzet—

közi monopóliumok kezében vannak.

Ipari termelés

1948 ] 1949

, , 1940—es "

Megnevezes Egyseg —

ha" átlag havi termelés

' július július

Kőszén ... 1.000 tonna 738 922 825

február február

Villamosáram ... millió kwÖ 301 570 ') 364

február február

Vasérc ... 1.000 tonna 1)212 183 144

március március

Réz ... ,. ')0.77 0.93 0.81

április április

Ólom ... ., 3.83 3.61 1.15

július július

Gyapjúíonal ... ,, 1.23 1.35 0.6?

!) 1938. évi adat.

') 1947. évi adat. .

') A keresetnek csak (%%—át fedezi.

Forrás: Monthly Bulletin ot' statistics, Lake Success, 1950, 3. sz., 34—57. oldal.

190

á

_ A mezőgazdaság pusztulása a fél—

feudális nagybirtokrehdszerből

agrárválság következtében krónikus tü—

netté vált.

Mezőgazdasági termelés

(millió (r'-ban)

, 1931 1949

Búza ... 45.0 361)

Rizs ... 2.9 1.9

Burgonya ... 50.0 25.0 Pohi-ás :, Cahiers du communisme, Paris, 1950, 8. sz.. 97. old.

A dolgozók vásárlóképessége a Franco—

kormány által megállapított létminimum—

nak még 60 %—át sem éri el. A napi munka—

bér 20 peseta, holott a kenyér hatósági ára kilónkint 5 peseta. A hatósági fej—

adag nem elég, jegyre 150 gramm kenye—

ret kapnak naponta a spanyol dolgozók.

Európában ez a legnyomorúságosabb élelmiszerfejadag.1) A dolgozók kényte-

lenek feketepiacon vásárolni, ennek árai

pedig igen magasak.

Néhány fontosabb élelmiszer feketepiaci ára

1 kg hús ...4 ... 40 peseta 1 ,, kenyér ... 2 ,, 1 ,, burgonya ...

1 ,, cukor ... 20—25 ₉₉ Forrás: Rudé Právo, 1950 március lő., 2. old.

Tehát egy munkás ,napi keresetéből feketepiaci áron 1 kg kenyeret vásárolhat.

1) Trud, 1950 április 1. 3. old.

eredő

A- legtöbb munkás még 20 pesetát sem ,

keres naponta.

Napi munkabérek

Vasúti munkás ... 13 peseta Bányász ... 7.5 ,,

Forrás: Rudé Právo. 1950 március 15., 2. old.

A munkanélküliség egyre jobban fo- kozódik. A munkanélküliek száma 1950 márciusában —— 1948-hoz viszonyitva ——

272%—kal emelkedett.

A munkanélküliség emelkedése

1948 ... 125.000 1949 ... 170000 1950 március ... 465000 Forrás: Rudé Právo, 1950 március lő., 5. old.

Az infláció tovább folytatódik. A nagy—

kereskedelmi árak indexszáma 1948 októ—

berétől 1949 októberéig 414—ről 439—re emelkedett (1938-s100). A költségvetés fasiszta jellegét mutatja az, hogy annak 62%—át fordítják a hadsereg és rendőrség költségeire, szociális kiadásokra ellenben csak 1.4% jut.

A külkereskedelmi mérleg 1949 első kilenc hónapjában 258 millió peseta deficitet mutat. 1949-ben Spanyolország,

—— külkereskedelmének finanszírozására '—

kénytelen volt Argentínától 309 millió

dollár kölcsönt felvenni.

Telefon: 113—418, 121—597

0. M. B. KOZLONY

Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság hivatalos lapja

nemcsak a kollektiv szerződéseket és 0. M. B. határozatokat közli, hanem , támogatója is akar lenni a dolgozóknak. Ismerteti

a hatóságok munkaügyi elvi döntéseit, válaszol a dolgozók közérdekű kérdéseire, külön rovatban nyujt módot az

olvasóknak, hogy kérdéseket vessenek fel, véleményüket elmondják

Előfizetési díj: 1 évre ... 100." Ft 1], évre . . . ... 50.——- Ft Egyes szám ára: 16 oldalig ... 2.—— Ft

Megrendelhető:

Állami Lapkiadó N. V. kiadóhivatalánál

Budapest, V. Vécsey-utca 4.

Élőfezetési ügyekben felvilágosítás és reklamáció: Budapest, VI., Sztálin—út 25.

Telefon: 427—190, 427—333, 429—190

Csekkszámlaszám: 61.037

!?!