Magyarország nemzetközi fizetési mérlege és külföldi tartozásai az 1931. évben

. ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGYe . [§

Magyarország nemzetközi fizetési mérlege és külföldi tartozásai az 1931. évben.

La balance des payements et les dettes eztérieures de la Hongrie en 1931.

1. A fizetési mérlegre vonatkozó munkálatok jelentősége és feladatai.

Fontos közgazdaságtudományi és gya—

korlati közgazdasági érdekek kívánatossá

teszik hogy az egyes államok nemzetközi

fizetési mérlegeinek alakulásáról elég meg- bízható, az egymással való összehasonlí—

tásra alkalmas, szabványos időszakonkint visszatérő eredmények álljanak rendelke—

zésre. Ezt a kívánalmat a legutóbbi évtized folyamán messzemenőleg előmozdította a Nemzetek Szövetségének főtitkársága kez- deményező és irányító tevékenységével, amelynek érdeméül kell elsősorban be-

tudni, hogy a legtöbb állam fizetési mér-

lege újabban évenkint elkészül és a közel- múlt évekre vonatkozó fizetési mérlegek jó részében közzétett adatok nem régen még alig remélt módon alkalmasaknak mutatkoznak a világgazdasági Összefüggé- sek megvilágítására.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának kezdeményező és irányító tevékenységébe kapcsolódva Magyarország fizetési mérle—

gének alakulására vonatkozólag évenkint végrehajtani szokott munkálatait fokoza- tosan igyekezett annyira tökéletesíteni, hogy e munkálatok ereményei úgy a tudo- mányos, mint a gyakorlati szempontokból támasztható fontosabb követelményeknek megfeleljenek.

Az ilyen követelményeknek elég tekin- télyes része a szóbanlevő újabb magyar munkálatokban már nagyjából kielégített—

nek látszik. Az adatok az értékforgalom alakulását túlnyomólag a tökéletesebb meg- világítást jelentő bruttó-rendszer szerint szemléltetik. Az értékforgalom különféle elemei a más államok fizetési mérlegeivel

Való összehasonlításra és a magyar viszo-

nyok sajátosságainak kidomborítására eléggé alkalmas csoportosításban vannak tételekbe foglalva. A kimutatott adatok

forrásai, valamint a becslésnél alap-ul vett

támpontok részletesen meg vannak jelölve és ezzel meg van adva a mód az adatoknak a teljesség'és pontosság szempontjából való behatóbb ellenőrzésére.—A fiZetési mérleg mellékleteiként évről-évre részletesebb, ki-

mutatások nyujtanak tájékoztatást az or—

szág és a külföld közötti követeléseknek és

tartozásoknak álladékáról, a tartozási és

részben a követelési álladékoknak, a ka—

matfizetéseknek és néhány más természetű értékmozgalomnak országok szerinti ala—

kulásáról.

A mondottak dacára a fizetési mérleg problémájának előbbrevitele és a fizetési mérlegek alakulásáról tájékoztató munká-

latok tökéletesítése körüli feladatokat ——

akár a M. kir. Központi Statisztikai Hiva-

tal részéről, akár más részről végzett ide vonatkozó munkálatok figyelembevétele- vel e— ez idő szerint koránt sem lehet még

megoldottaknak tekinteni. A statisztika még nem képes kielégítő teljességgel és pontossággal megrögzíteni a fizetési mér—

leg keretébe tartozó értékmozgalom egy részét, nevezetesen az ú. n. láthatatlan ér-

tékforgalom egyes alakjait, miután ezek—

nek a felvételénél tudvalevőleg gyakran olyan forgalmi jelenségeket kell a meg- figyelés körébe vonni, melyek az üzleti ti—

tok elve, a gazdasági számvitelek során történő feljegyzéseknek statisztikaiszem—

pontból való hiányossága, vagy egyeb kö- rülmények miatt a statisztikai megfigye—

lőre nézve nehezen hozzáférhetők, vagy közös nevezőre csak lényeges statisztikai szempontoknak a feláldozása árán hoz—

hatók.

A magyar hivatalos statisztika évek so- rán át szívós munkával igyekezett oda—

hatni, hogy a fizetési mérlegben minél ke—

vesebb legyen az egészen hozzávetőleges

becsléssel megállapított és emiatt, vagy

egyéb körülmény folytán a pontosság és a

teljesség szempontjából alaposan kifogá-

solható adat. Ennek a célnak az állandó

szem előtt tartása magában is okul szolgált

arra, hogy a fizetési mérleg némely tételé-

nél az egyes évilidőszakokadatai között

bizonyos eltolódások mutatkozzanak. Két-

ségtelennek látszik azonban, hogy több

esetben sikerült a szóbanlevő tételeknek

fokozatosan megbízhatóbb felvételéhez mó-

dozatokat találni E módozatok egy része

8. szám.

—640 — 1932 csak az adott időszaki, vagy területi vi—

szonylatok fennforgása esetén bír jelentő-

séggel, más részük azonban egyéb időszaki, illetőleg területi viszonylatok mellett is előnyösen alkalmazható. A rövidlejáratú

hitelműveletekből eredő azoknak az érték-

mozgalmaknak a statisztikai megrögzíté-

sénél például, amelyek az 1931. évben

Magyarország és a külföld között lebonyo—

líttattak, igen előnyösnek látszott az állam, az önkormányzatok, az állami és az ön- kormányzati üzemek, az állami érdekelt—

ségnek tekintendő vállalatok és a nagyobb

pénzintézetek részéről végbement ilyen

forgalomnak különálló gondosabb meg- figyelése, miután feltételezhető volt, hogy ezek a megnevezett kategóriák amellett, hogy a statisztikai számbavétel tekinteté—

ben kielégítően megközelíthetők, az 1931.

évben Magyarország és a külföld között kötött és fennálló rövidlejáratú hitel—

ügyletekben túlsúlyt képviselnek. Termé- szetesen kérdéses, hogy mennyiben van je- lentősége más államra, vagy más időszakra vonatkozó fizetési mérleg megállapításánál e kategóriák különleges megfigyelésének.

Valószinű azonban, hogy a rövidlejáratú kölcsönök álladékának, nyujtásának és visz—

szafizetésének felvételénél —— úgy a két—

szeres számbavétel elkerülése, mint a felvé—

tel teljessége szempontjából —— általánosan alkalmazásra érdemes az 1931. évi magyar fizetési mérleg összeállításánál követendő—

nek talált az az eljárás, hogy az idevonat—

kozó adatok hitelnemek szerinti részletezés—

sel gyüjtetnek be. A belföld és a külföld közötti értékpapírvásárlásokból, illetőleg el- adásokból származó fizetések összegének megállapítását célzó adatgyüjtés és adat—

feldolgozás keretében a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal évek óta rendszeresen kiemeli a nagyobb belföldi pénzintézetek és bankárcégek részéről esetenkint na—

gyobb tételekben (pakettekben) lebonyolí- tott szóbanlevő ügyleteket és ez az eljárás egyes hasonló irányú munkálatoknál a fel—

vétel behatóbb ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében való követésre ugyancsak ajánl—

hatónak látszik.

A fizetési mérlegek alakulásának tanul- mányozásával felderíteni remélt nagy köz- gazdasági kérdések további tisztázása ez—

időszerint első sorban azzal a célkitűzéssel látszik előmozdíthatónak, hogy az ú. n.

láthatatlan értékforgalomra vonatkozó eredményekben és ezek között kiemelten a forgalom irányairól tájékoztató adatok-

ban még elég tekintélyesen jelentkező hi- bák és hiányok minél inkább kiküszöböl- tessenek. A gazdasági konjunktúráknak

azokkal a rendkívüli eltolódásaival, ame—

lyek a világgazdaság vezető államai között az utóbbi évek folyamán lejátszódtak, többnyire együtt járt a mozgásaikban ne- hezen figyelhető értékeknek szinte pánik-

szerűen gyors és nagyarányú helyváltozta—

tása. E helyváltoztatás irányairól és mére-

teiről beszámoló statisztika megbízhatóbbá

tételével nyilvánvalóan a túlzott konjunk—

túrakilengések nyomán járó gazdasági vál-- ságok diagnózisára törekvő munka kap ér- tékes támpontot. Ez elég nyomós ok arra, hogy azok, akik a fizetési mérlegek meg—

állapításával foglalkoznak, az adatfelvételt szolgáló eszközök rendszeres vizsgálatával, az ilyen eszközök alkalmazására nézve szerzett tapasztalataiknak egymás közötti kölcsönös kicserélésével mielőbb igyekez—

zenek az államok közötti értékmozgalom

statisztikai leírásának tökéletesítésére ve- zető módozatokat kidolgozni és ily módon gazdagítani azt az igen szerénynek mond—

ható anyagot, amelyet ebben a tárgyban a

szakirodalom rendelkezésre tud bocsájtani.

A fizetési mérlegek összeállításánál lé—

nyeges szerepet játszanak a nagyobb ár—

t'olyamingadozások az olyan valutákban, amelyekben kifejezve a belföld és a kül- föld között a mérleg által felölelt időszak folyamán érdemlegesebb forgalom bonyo- lódott le. A valutaárfolyamoknak ilyen na- gyobb ingadozásait kellett számba venni néhány állam, ezek között Magyarország 1931. évi fizetési mérlegének összeállításá- nál. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal által megállapított 1931. évi fizetési mérleg pengőértékei a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai szerint értendők, vagyis számítandók át más valutára. Az olyan va—

lutákban történt fizetések, amely valuták, mint például az angol font, az 1931. év fo—

lyamán nagyobb árfolyamingadozást szen-

vedtek, Magyarországnak a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal által megállapí—

tott 1931. évi fizetési mérlegében, lényeg—

telenebb kivételektől eltekintve, a nagyobb

árfolyameltolódások időpontjainak meg-

felelően tagolt időszakok szerint vétettek

számba és az egyes ilyen időszakokra eső

összegek külön-külön a Magyar Nemzeti

Bank által az illető időszakra nézve jegy-

zett átlagárfolyammal számíttattak át pen-

gőre.

8; szám.

——641—

A Nemzetek Szövetségének főtitkársága

által a fizetési mérlegek rendszerére nézve kidolgozott és az egyes államok kormá-

nyainak meg—küldött tervezethez a Világ-

gazdasági perspektíva szolgálata érdekében a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal Ma—

gyarország 1931. évi nemzetközi fizetési mérlegének Összeállításánál a lehetőség

szerint igyekezett alkalmazkodni, gyakran

még olyan részletekben is, melyek Magyar- ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai tekintetében nem bírnak nagyobb jelentő—

séggel. Egyes esetekben mégis nem volt meg a mód arra,hogy egészen pontosan a tervezetben megjelölt adat állapíttassék meg. Nem volt például megállapítható, hogy a Magyarországba külföldről behozott áruknak a magyar határon. jelentkező ér- tékében mennyi a tengeri fuvarozás költ—

ségének ellenértéke, mellékletként csatol- tatott azonban a fizetési mérleghez egy

1932 részletes statisztikai táblázat nyujt tájékoz—

tatást a Magyarországon lakóhellyel, vagy székhellyel bíró adósoknak külföldi hite—

lezőkkel szemben fennálló tartozásairól.

Ezek a táblázatok a hosszúlejáratú tarto—

zásokra, valamint egyes? tételenkint nagy összeget tevő rövidlejáratú tartozásokra —

vonatkozó részben a M kir. Központi Sta-

tisztikai Hivatal által az 1931 december.

31—i állapot szerin-t gyüjtött és feldolgo—

zott, a rövidlejáratú tartozások nagyobb hányadára vonatkozó, részben pedig a magyarországi adósok külföldi tartozá—

saira nézve kormányrendelet folytán a Ma- gyar Nemzeti Banknál az 1931 szeptember 1-i állapot szerint tett bejelentésekből a Ma- gyar Nemzeti Bank által a M. kir. Köz- ffati Statisztikai Hivatal közreműködésével feldolgozott eredményeket foglaljálk maguk—

ban. Az államnak és az állami üzemeknek külföldi tartozásaira vonatkozó adatok a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal által olyan táblázat, amely a származási or—

szág hozzávetőleges megjelöléSével ki- a M- k1r. Penzugym-ín—lszteriu—m koz'remu- mutatja az 1931. évben Magyarországba a

külföldről behozott azoknak az áruknak, illetve árncsoportoknak a mennyiségét és

értékét, melyeknek a behozatallal kapcso- latos szállítási költségeiben tengeri fuvar- költség is vélelmezhető.

A jelen munkálathoz mellékelten több 2. Magyarország 1931. évi fizetési mérlege

ködésével állíttat—tak össze. A fizetési mér—

leg alakulására vonatkozó adatok összeál- lításánál igen értékes támogatást nyert a

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a Ma—

gyar Nemzeti Bank vezetősége által ki- jelölt, a bank tudományos és statisztikai osztályában működő szakerők részéről.

és az 1931. év végén fennállott külföldi tar- tozásai az ország gazdasági és pénzügyi helyzete szempontjából.

Magyarország gazdasági életében hosszú idő óta igen fontos tényező a külfölddel való értékforgalom és a külfölddel szemben en-

nek eredményeként bekövetkezett eladóso-

dás. Az ország és a külföld közötti érték—

mozgalom elemei között az utóbbi évek so—

rán állandóan tekintélyes súllyal emelkedik ki az aktív oldalon az árukivitelből és a

hitelműveletekből származó bevétel, a pasz—

szív oldalon az árubehozatallalt továbbá a kamatfizetéssel és a tőketörlesztéssel járó kiadás. A M. kir. Központi Statisztikai Hi—

vatal által megállapított évenkinti fizetési mérlegekben ugyanis e megnevezett bevéte—

lek és kiadások tételei más tételekhez képest 1926-tól 1931—ig a következőképen alakul—

tak:

W ,

T, 1 k '11 "1 H 1 t L 1926 [ 1927 ) 1928 [ 1929 ! 1939 I 1931 *

etee,1etoeg eecsoporo évi összeg millió P—ben

I. Aktív tételek:

árukívitel ... 877 '1 8008 819'1 1.066'1 944'9 596'9

hitelmíiveletek ... 198'2 524'5 489'0 292'6 331'9 607'8

egyéb aktív tételek ... 1080 165'1 312'5 255'1 222'8 163'1

II. Passzív tételek: '

árubehozatal ... 985'9 1.150'4 1.194'1 1.111'5 891'4 587'8 kamatfizetés és tőketörlesztés . . . . 1509 1455 1865 2637 2832 608?

egyéb passzív tételek ... 64'2 194'3 239'2 2443 253'6 208'9

,a)

M

8. szám.

4642 _ 1932

Ennek az összeállításnak úgy az aktív,

mint a passzív természetű adatokat tartal- mazó részében az egyéb tételek címe alatt összefoglalt tételek között számos, aránylag kis jelentőségű tétel van, ezek sorában a leg—.

nagyobbak évi összege egyenkint alig ha- ladja meg az 50 millió P-t s így ezek együt- tes összegében lényeges módosulás nem lát- szik könnyen bekövetkezhetőnek. Ebből fo—

lyik, hogy amennyiben az aktív viszonylat—

ban a két vezető tételnek, az árukivitelnek

és a hitelműveleti bevételeknek az együttes eredménye számottevően eltolódik, a mér- legegyensúly szabályára való tekintettel a passzív viszonylatban nagyjából megfelelő változásnak kell mutatkozni az ott domináló

elemek, az árubehozatal, esetleg a kamat-

fizetések és a tőketörlesztések eredményei—

ben.

Az 1926. év elejétől az 1931. év közepéig terjedő időszakban általában kisebb-nagyobb hullámzásokkal emelkedő, vagy stagnáló volt úgy az árukivitelből, mint a hitelmítve-

letekből származó bevételeknek az irány-

zata. Ugyanazon idő alatt az árubchozatal, valamint a kamatfizetések és a tőketörlesz—

tések eredményeiben is megszakításokkal emelkedő, vagy stagnáló irányzat mutatko- zik. Az 1931. év közepétől azonban annak következtében, hogy rendkívüli nagy mér—

tékben süllyedtek a nyerstermények világ- piaci árai, a nemzetközi hitelnyujtások te- rén pedig ennek az évnek a közepe táján teljes depresszió állott be, a magyar fizetési mérleg két legfőbb aktív elemének, az áru-

kivitelnek és a tőkebehozatalnak, de az előbb

mondottaknál fogva egyúttal a mérleg leg- nagyobb passzív elemeinek, az árubehoza—

talnak, valamint a kamatfizetésnek és a tőke—

törlesztésnek az alakulásában az előzőleg

rendszerint mutatkozott eredményhez ké-

pest hirtelenül és igen erősen visszaeső irányzatnak kellett bekövetkeznie,

A Magyarországból külföldre történő árukivitelnek értékben túlnyomó részét tud- valevőleg a mezőgazdasági termékek képe- zik, amely termékek világpiaci árának szín—

vonala már az 1930. év folyamán számotte- vően hanyatlott. A szóbanlevő cikkek 1929.

évi világpiaci árai azonban, bár általában

az 1928. évi áraknál alacsonyabbak, nagy—

jából nem állottak messze a megelőző né- hány év alatti árak átlagától, a mezőgazda- sági termékértékesítés terén bekövetkezett és fennálló kedvezőtlen konjunkturáknak egyes fontos szempontokból, így a fizetési mérleg egyensulyi helyzete szempontjá-

ból való megvilágítására tehát elég alkal- masnak látszik a kérdést érintő 1931. évi adatoknak a megfelelő 1929. évi adatok—

kal való szembeállítása. Erre a célra igen hasznavehetőknek mondhatók a jelen mun—

kálathoz csatolt táblázaton foglalt számítási eredmények, amelyek kimutatják, hogy Ma- gyarország 1931. évi árukivitelc fontosabb

árunemenkint, illetőleg árucsoportonkint

mekkora értékösszeget tesz egyrésztaz ugyan—

ezen évi, másrészt az 1929. évi magyar kül-

kereskedelmi statisztikai eredmények meg-_

állapításánál alkalmazott egységértékek sze-—

rint, másszóval, hogy Magyarország külke—

reskedelmi statisztikájának 1931. évi kiviteli .

értékösszegei fontosabb árunemek, illetőleg

árucsoportok szerint miképen módosulnának

akkor, ha az 1929. évi áralakulás figyelem-

bevételével történt volna ezeknek az Össze—

geknek a megállapítása. Ebben az esetben;

miként az előbb említett táblázatból kitűnik, Magyarország 1931. évi árukivitelének össz-

értéke az ezévi egységértékeknek megfelelő

567'] millió P helyett 856'8 millió P—ben ' lett volna kimutatandó. A két összeg közötti

különbözet, vagyis 2897 millió P tekin—tendő Magyarország áruexportjának értékében az 1931. évi áraknak az 1929. évi árakkal szem- beni csökkenése folytán beállott veszteség—

nek. Ebből a veszteségből

816 millió P-t, vagyis 282 O/o-ot a lgabtonaneműek és

182 ,

30'4 0/o-ot az állatok és állati nyerstermékek, 17'1 0/o-ot az egyéb mezőgaz-

dasági termékek,

880 ,, ,, ,,

49'7 ,, ,, ,,

45'2 , ,, ,, 15'6 o/o-ot az ipari félgyárt- mányok,

25'2 ,, ,, ,, 8'7 O/o-ot aziparigyártmányok

árszínvonalában bekövetkezett visszaesés számláján kell elkönyvelni.

A magyar árukivitel 1929. évi értéke

1038'5 millió P—t, 1931. évi értéke pedig

5671 millió P—t tett, az 1931. évi "érték

tehát 4714 millió P-vel volt kisebb az 1929. ,

évi értéknél. Miután az 1931. évi kiviteli ér— .

ték a hivatalosan kimutatott 567'1 millió P-

nél, amint láttuk, 289'7 millió P-vel volna

több abban az esetben, ha az 1929. évi egy-

ségértékek alkalmazásával számíttatot—t volna

ki, nyilvánvalóan az áruexport mennyiségi

változása is elég érdemleges szerepet játszik

abban, hogy az export 1931. évi értéke jóval

kisebb az 1929. évinél. Ha 1931-ben ugyanaz

a mennyiség exportáltatott volna, mint 1929-

ben, ezzel az 1931. évi egységértékek mellett

az 1929. és 1931. kiviteli összértékek közötti

471'4 millió P különbözetből 1296 millió

8. szám.

—643— 1332 P, vagyis 27'5% térült volna meg, tehát az

árak visszaesése következtében az 1929. évi bevételhez képest így is 3418 millió P vesz- teség merült volna fel. Ezek a számadatok teljesen kidomborítják, hogy a Magyaror—

szágból történt árukivitel 1931. évi összegé—

nél e kivitel 1929. évi összegéhez képest mu- tatkozó nagy hanyatlásban mekkora az árak

leromlásának a szerepe, tehát ez a hanyat-

lás csupán a mennyiségi eredmény elérhető—

nek látszó emelkedésével csak szerény há-

nyadban egyenlíthető ki.

Az 1931. év tudvalevőleg nemcsak a me- zőgazdasági termékek értékesítése, hanem az új tőkék felvétele tekintetében is olyan, már hosszabb idő óta megnyilvánuló nem—

, zetközi irányzat elmélyülését jelenti, amely Magyarország fizetési mérlegének egyen- súlybantartását illetőleg aggasztó körülmé—

nyeket állít előtérbe. Ennek az irányzatnak nyilvánvaló táplálója a tőke nemzetközi mozgásainál a kielégítő biztonságérzet hiá—

nya, tünetei: a magas kamatlábak megálla—

pítása, továbbá a hosszúlejáratú műveletek-

, től való fokozottabb tartózkodás, majd a szavatosságnak messzemenő kiterjesztése.

Magyarország 1931. évi fizetési mérle—

gében a külföldre való kamatfizetés tétele 1988 millió P—t tesz. Ez a szolgáltatás nemcsak az ország ezidő szerinti teljesítő-

képességéhez, hanem a külföldi tartozá-

sok tőkeösszegéhez képest is aránytalanul magasnak mondható, mert figyelmen kí- vül hagyva a háború előtt felvett, tehát a nagy háborús értékpusztuláson átment

tőkék után fennálló tartozások összegét és az ezek után fizetett kamatokat, a kül-

földi tartozások tőkeálladéka gyanánt ke- reken 28 milliárd P, az utóbbi állad—ék után fizetett kamatként mintegy 169 millió P mutatható ki, ami azt jelenti hogy a hosz- ser és rövidlejáratú köz- és magánadós—

ságok átlagos kamatlába eléri a 6%—ot. Az

átlagos k—amatteherre nézve ilyen számítás- sal kapott eredmény nem mondható azonban elég pontosnak, mert nem a fizetési kötele- zettség, hanem a tényleges fizetés összege

viszonyíttatott a tőkeálladék összegéhez, to-

vábbá a tőkeálladék nem az évi átlagos, ha—

nem az évvégi állapot szerint vétetett számí—

tásba, végül a címletesített tartozások a név—

érték és nem a folyósítási árfolyam szerinti összeggel vétettek figyelembe. E tényezőket mérlegelve, feltételezhető, hogy Magyaror- szág összes ————az árutartozásokon és a há- ború előtti tartozásokon kívüli — külföldi köz- és magántartozásainak átlagos kamat—

lába a 7 %—ot meghaladja. E kamatlábátlag—

nak a méltányos színvonalra való lecsökken- tése a fizetési mérleg passzív oldalára nehe- zedő évi tehernek számottevő apasztását je- lentené. A külföldi tartozások után Magyar- ország által 1931-ben fizetett kamatokból — a jelen munkához idevonatkozólag mellékelt táblázat adatai alapján eszközölt számítás szerint — 25'9% amerikai egyesült államok—

beli, 23'3% angliai, 13'6% franciaországi, 12'6% svájci, 4'7% németországi és 19'9%

egyéb államokbeli hitelezők számláján nyert kiegyenlítést. Az az Összeg, amely Magyar- ország kamatfizetési esedékességeiből a va- - luta- és devizaforgalom terén bekövetkezett súlyos helyzet miatt az 1931. évben nem ke-

rült kifizetésre, a rendelkezésre álló tám-

pontok szerint nem volt túlságosan jelenté- keny; a 10 millió P— t talán valamivel meg—

haladta, de a 15 millió P— nek valószínűleg

alatta maradt.

Ezidőszerint a fizetési mérleg kied gyen—

súlyozása szempontjából a kamattehernél

nyomasztóbbnak mondható az a kötelezett—

ség, amely a nemzetközi tőkének a hosszú- lejáratú műveletektől való tartózkodása kö—

vetkeztében nehezedik Magyarországra. E tartózkodás folytán, különösen az 1929.

évtől, mindinkább rövid-, illetve ú. n. kö—

zép- (1—3 éves) lejáratú kölcsönökkel elé—

gíttetett ki a tőkehiány az ország termelésé—

nek azokban a fontos ágazataiban is, ame—

lyeknek a hosszúlejáratú kölcsöntípus felel meg. Különösen így volt ez az utolsó három évben, amely éveknek egyes fizetési mérle- gei éppen ezért a tőketörlesztések, illetőleg tőkevisszafizetések összegeinek ugrásszerű emelkedését mutatják. Az 1929—1931. évek—

ben ugyanis ez a tétel évenkint a következő- képen alakult:

1929. év . . . , 450 millió P 1930. ,, . . . 111'7 ,, P 1981. ,, . . . 209'9 ,, P

Miután a kölcsönlejárat gyakran köze-

lebb volt annálkaz időpontnál, amelynek el—

telte szükséges ahhoz, hogy a tőkét a gaz- dasági élet kielégítő 'rentabilitással használ—

hassa, nagyobb károk elkerülése végett a rövidlejáratok miatt történt tőkevisszafizeté- sekkel kimenő összegeknek jelentékeny ré- szét új kölcsönök felvételével kellett pótolni.

Ennek folytán egyre inkább szerepet játsza-

nak a fizetési mérlegnek a felvett új kölesö-

nöket kimutató összegeiben a tőketörleszté-

sek, illetőleg visszafizetések fedezetéül szol-

gáló tételek, amelyeknek következtében az új

8. szám.

kölcsönök felvételéből származó bevételi té—

tel 1930—ban és 1931—ben a megelőző évhez

képest erősen felszökött. Új kölcsönökből

eredő bevétel címén az 1929. évi fizetési mér- leg 2344, (az 1930. évi fizetési mérleg 320'4, az 1931. évi mérleg pedig —— jóllehet ennek az évnek utolsó harmadában a külföldi tő- kepiac újabb magyarországi tranzakciókra már egyáltalán nem volt igénybe vehető ——

5007 millió P—t mutat ki. _

A külföldi tőketranzakcióknak ilyen rendszere, amely körülbelül 1929—től látszik erősebben érvényesülőnek, természetesen az- zal a —— most már túlzottan optimisztikus- nak bizonyult _— várakozással került alkal—

mazásra, hogy a nemzetközi hitelviszonyok változása nem túlhosszú időtartamon belül lehetővé teszi a nagy rövidlejáratú kötele- zettségeknek hosszúlejáratúakká való át—

változtatását, még pedig olyan módon, hogy egyúttal a kamatterhek is lényege—

sen mérséklődnek. E várakozással páro—

sult az a feltevés is, hogy azon átmeneti- nek vélt időn belül, amíg a kielégítő köl-

csöntranzakciók végrehajthatók lesznek, az áruexportból származó bevételi eredmény,

mely legalább részben a külföldi tartozások- kal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasznál- ható, nem fog lényegesen eltolódni. Az 1931.

év folyamán azonban az ilyen várakozást,

illetőleg feltevést megcáfoló helyzet állott elő.

Ennek az évnek az első felében, amidőn az

exportcikkek árai a megelőző néhány év átlagáraihoz képest már igen nagy vesztesé- get jelentő alacsony színvonalon állottak, a külföldről ugyan még tekintélyes, és pedig kereken 500 millió P körüli összegben jöttek be új kölcsöntőkék az országba, amivel bi-.

zonyos pótlást nyert a fizetési mérlegben passzív súlyt jelentő árubehozatali, kamat-

fizetési és tőketörlesztési szükségletek ki-

egyenlítése tekintetében az áruexportbevétel

összezsugorodása miatt mutatkozó hiány.

Az 1931. év második felében azonban telje- sen és a tapasztalat szerint tartósabban el—

zárult Magyarország elől a külföldi tőkepiac, ami azt jelenti, hogy az egyelőre elkövet-

kező időben, legalább is 1932-ben, a fizetési

mérleg legfőbb passzív elemei, az árubeho-

zatal, a kamatfizetés és .a tőketörlesztés csak

az árukivitelben találhatják meg ellentételü- ket, vagyis az előbbi passzív elemek címén mutatkozó kiadások együttes összegének az árukivitel bevételi összegéhez kell igazodnia.

E bevétel 1932. évi összege előreláthatóan

BOD—320 millió P körül lesz. A lejárt, még

teljesítésre váró tőketörlesztési esedékes-sé—

——644— 1932

._._.—_:

gek magukban ennél nagyobb összeget tesz- nek, a kamatfizetési évi esedékesség meg—

közelíti ennek az összegnek a kétharmadát, az árubehozatali szükséglet pedig, amely a belső termelés rendjének nagyobb meg- zavarása nélkül kielégítetlen nem marad—

hat, ugyancsak egymagában körülbelül olyan összegű kiadást igényel, mint amek—

kora összegű bevételt az árubehozatal ered—

ményez. Nyilvánvaló ezek után, hogy Ma- gyarország mindaddig, amíg kivitelének ér- téke a jelenleginél jóval magasabb, legalább az 1929. évihez közelálló összegre nem rúg, a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek érdemleges részben nem tud eleget tenni és erre még abban az esetben sem volna képes, ha a külföldi valutáknak a magyar valuta ellenében való megszerzése nehézségekbe nem ütköznék. De abban az esetben is, ha az export bevétele a néhány év előtti színvonalat megközelítené, vagy elérné, a gazdasági életnek alapjaiban való megrázkódtatása nélkül a külföldi tartozá- sok szolgálata csak akkor volna rendesen ellátható, ha vagy megfelelő összegű új köl- csönöket bocsájt a külföld az ország ren- delkezésére, ami egymagában csak átmeneti megoldás volna, vagy pedig a rövidlejáratú tartozások nagyobb része hosszúlejáratúvá alakíttatik át, a kamatok pedig a belföldi termelés mutatkozó rentabilitásához mérten leszállíttatnak, miáltal azután véglegesebb rendezés volna elérhető.

Az árszínvonalnak, különösen a nyers-

anyagáraknak általános csökkenése, amely az exportbevétel terén jelentékeny vesztesé—

get okozott, az import ellenében felmerülő

kiadásoknál megtakarítást tett lehetővé. Ha az 1931. évben Magyarországba behozott árukért azokat az árakat kellett volna szá-

mításba venni, amelyek az 1929. évben ál- lottak fenn, e munkához csatolt táblázaton található részletesebb számítások szerint, az

1931. évi árubeh—ozatal értéke 195'0 millió P-Vel lett volna magasabb az ezévi áraknak megfelelő értéknél. Ily módon az értékelto—

lódás következtében 1931-ben 1929—hez ké- pest a kivitelnél mutatkozó 2897 millió P veszteséggel szemben a behozatalnál az előbb említett időbeni viszonylatban 195'0 millió P nyereség jelentkezik, a nettó veszte—

ség tehát csak 94'7 millió P volna. Az ár-

színvonal változásából a magyar közgazda-

ságra háramló baj súlyát azonban ez a nettó

összeg nem fejezi ki. Figyelembe kell ugyan-

is venni, hogy ezzel az árszíntváltozással egy —

idejűleg a nemzeti jövedelem értékösszege

a". szám. — 645 —— 1932

rendkívüli mértékben eltolódott. F eliner vonzóerejének — eddig nem mutatnak olyan Frigyes számítása szerint Magyarország nagy csökkenést, mint átlag a külföldi álla—

1928. évi összes nettó nemzeti jövedelme

43 milliárd P-t tett, ezzel szemben hozzá-

vetőleges becslésszerű számítással az 1931.

évi nemzeti jövedelem 26 milliárd P—t alig meghaladó összegre tehető. Szinte lehetet- lennek látszó feladat az állam és más kö- zületek háztartási kereteinek olyan nagy- arányú leszállítása, amilyen arányú vissza- esést a nemzeti jövedelem értékösszege mu- tat, ha pedig ilyen arányú leszállítás meg nem történik, az előbb is eléggé megterhelt- nek bizonyult magángazdaság tevékenységét a közterhek nyomasztó súlya fokozottan sor—

vasztja. Figyelembe kell venni azt is, hogy az árubehozatal csökkenésével az árhanyat—

lássa] együtt járó megtakarítás is csökken és sajnos Magyarország esetében ez a tünet erő- sen tapasztalható. E mellett természetesen

azt is mérlegelni kell, hogy az árhanyatlás azzal is sajnálatosan rontotta az ország gaz—

dasági helyzetét, hogy a vele járó gazdasági krízis nyomása alatt előidézte a termelés in—

tenzitásának a csökkenését. A magyar mező- gazdasági t—ermelésnél ugyan ez a jelenség eddig biztonsággal meg nem figyelhető, de határozottan megállapítható Magyarország

gyáripari termelésénél, melynek 1931. évi

értéke körülbelül 20%-kal kisebb az 1930.

évinél, ami sokkal nagyobb visszaesést je-

lent, mint amekkorát .a termelvények árel-

tolódása indokolna.

Magyarország fizetési mérlegének az előbbiekben kiemelt tételekhez képest érték—

összeg szerint kisebb tételei, melyekről az

eddigiek folyamán az ,,egyéb tételek" össze—

foglaló cím alatt történt említés, amint mon—

dottuk, a fizetési mérleg egyensúlyi helyzete szempontjából együttesen sem játszhatnak döntő szerepet. Leginkább figyelemre méltó- nak látszik az aktív, vagyis az országra be- vételt jelentő viszonylatban az amerikai

pénzküldeményekből és a külföldiek ma—

gyarországi utazásaiból eredő bevétel, a passziv, tehát a Magyarországra nézve ki- adást jelentő viszonylatban a magyarországi lakosok külföldi üdülési, turisztikai és hasonló célú utazásaira és az értékpapírok vásárlására költött összeg. Az 1931. évi fize- tési mérleg szerint az amerikai pénzküldemé—

nyek lkezdenek erősen veszíteni jelentőségük- ből annak következtében, hogy Amerikában a gazdasági válság igen nagy méreteket öl—

tött. A külföldiek magyarországi utazásaiból eredő bevételek —— hála Budapest rossz vi- szonyok között is eléggé érvényesülni tudó

mok idegenforgalmi bevételei. A magyarok külföldi utazásaival felmerülő kiadások a kedvezőtlen valutáris viszonyok nyomása

alatt számottevően összezsugorodnak, ami,

ha nem is döntő súllyal bíró, de mégis ér- demleges jelentőségűnek mondható a fize—

tési mérleg passzív oldalának csökkentése szempontjából. Ami az értékpapírvásárlás-

ból eredő passzívum összegét illeti, erre

nézve megemlítendőnek látszik, hogy ez a tétel első sorban tartozik azok közé, amelyek legkevésbbé voltak pontosan megállapítha- tók. Talán hangsúlyozottan lehet ezt a meg- állapítást érvényesnek mondani az 1931. évi fizetési mérlegben felvett tételre nézve. Nem tarthatjuk kizártnak, hogy e mérlegnek függő (hiba-) tételénél jelentkező elég nagy összeg az értékpapírmozgalom pontosabb felvételével jórész—t eltüntethető lett volna.

E munkálat végrehajtása során kivétele- sen gazdag anyagra támaszkodó, sok irány—

ban betekintést nyújtó összeállítások készül- tek Magyarország külföldi tartozásainak ál- ladékáról. Ezekben az összeállításokban nin—

csenek kimutatva bizonyos járadékszerű kö—

telezettségeknek, például Magyarország és a

Duna—Száva—Adria vasúttársaság, vala—

mint más érdekelt államok között 1923-ban Rómában létesített ,,Megegyezés" alapján a magyar állam részéről teljesítendő fizetések- nek, a nyugdíj, életjáradék és biztosítási díj címén és hasonló címeken fennálló kötele—

zettségeknek a tőkésített összegei. Egyébként azonban kimerítőnek mondható ez a Ma- gyarországnak a külfölddel szembeni eladó-

sodásáról beszámoló statisztikai munkálat,

amely a hosszúlejáratú tartozásokra és szá—

mos, egyenkint nagy tételt jelentő rövid—

lejáratú tartozásra nézve a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal által az 1931 december 31-i állapot szerint végrehajtott adatgyűjtésnek a Magyar Királyi Pénzügy—

miniszterium és a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével ellenőrzött eredményeit, az egyéb rövidlejáratú tartozásokra nézve pedig a magyarországi lakosok és Magyar—

országon székhellyel bíró cégek által az adó—

sonkint együtt 5000 P-t meghaladó külföldi tartozásokra nézve a Magyar Nemzeti Bank- nál kormányrendelet alapján az 1931 augusz- tus 31-i állapot szerint tett bejelentéseknek a bank közgazdasági, tudományos és statisz- tikai osztályában a M. kir. Központi Sta—

tisztikai Hivatal közreműködésével össze-

47

8 szám.

sített eredményeit foglalja magában. A szó- banlevő összeállítások Magyarország 'kiil- földi tartozásait a Magyar Nemzeti Bank

1931, december 31—i devizaárfolyamainak

megfelelő értékű pengőösszegekben mutat- ják ki és e tartozásokat -— részben kombina- tíve — részletezik az adósok; jellegének, ille-

tőleg szakmájának (foglalkozásának) bizo—

nyos csoportjai, a hitelezők lakóhelyét (szék- helyét) képező államok, a tartozás eredeti valutaösszege, a hitel neme és a hosszúlejá—

ratú tartozások tekintetében a kamatláb nagysága szerint.

Az előbb említett összeállításokból meg- állapíthatóan Magyarország külföldi tarto- zásai az 1931. év végén 4'3 milliárd P—t tet- tek. Ebben az adóssági végösszegben azok a háborúelőtti állami tartozások, amelyek után ezidőszerint kamatként csak az eredeti kamatláb szerinti összegnek 33, illetve 28 % —a fizetendő, a névérték szerinti teljes összeggel (876'7 millió P) vannak számításba véve.

Magyarországnak a külfölddel szembeni kö- veteléseiről átfogó statisztikai felvétel nem készült, csupán a külföldi valutákban fenn—

álló pénzkövetelések nyertek a Magyar Nemzeti Bank részéről a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal közreműködésével megállapítást. Ezeknek a követeléseknek az összege az 1931. év végén 3518 millió P volt a Magyar Nemzeti Bank 1931 december 31—i devizaárfolyamainak megfelelő pengőérte'k szerint. Az egyéb követelések összegét hozzá—

vetőleges becsléssel 150 millió P—re lehet tenni. így a követelések végösszege mintegy 500 millió P—ben, a netto tartozási egyenleg kereken 3.800 millió P—ben állapítható meg az 1931. év végére nézve abban az esetben, ha a háborúelőtti államadósság teljes össze—

gében az eredeti névértékkel vétetik számba.

Abban a tekintetben, hogy a szóbanlevő netto adósságteher mennyiben áll arányban az ország t-eljesítőképességiével, csak a ka- matteher figyelembevételével lehet helyes

—-—646——-—

lííitlga véleményt alkotni és erről fentebb, a fize—

tési mérleg eredményeinek, %; tárgyalásánál

már szó volt. *

Az adós foglalkozása (szakmája) sze- rinti részletezést tartalmazó adatokba való betekintés alkalmával természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egyes foglalkozási *ágaknak a belföldi hitelezők- kel szembeni kötelezettségei is gyakran je—

lentékenyek. A mezőgazdaság részesedését Magyarország külföldi adósságaibani_._körül-

belül 700 millió P—re lehet tennni, ha becs—

lésszerűleg megosztatik a külföldi i'vhitele- zőkkel szembeni záloglevélteher, amely ház- és földbirtokra történt felhasználás szerint elég pontosan szét nem választható,, vala- mint a pénzintézeteknek más eredeti adósra vissza nem vezethető tartozása. A magyar földbirtok összes terhe —— az idevonatkozó statisztikai munkálatok alapján az 1931. év végére vonatkoztatottan eszközölt becslés szerint — körülbelül 1.80()—1.900 millió P. Ebben a tartozási öszegben tehát hozzá- vetőleg egyharmad rész lehet a külföldi hi—

telezők érdekeltsége. Az ipar és a kereske- delem, különösen a gyáripar és a nagyke-

reskedelem, továbbá a közlekedés tartozá-

saiban a külföld kétségtelenül sokkal erő—

sebben van érdekelve. Feltételezhető, hogy ezekben a viszonylatokban a külföldi érde- keltség a túlnyomó.

A külfölddel szembeni tartozásokról

rendelkezésre álló eredményekkel részlete—

sebben e munkának, 5. fejezete foglalkozik, melynek szerzője Walder Gyula dr., a Ma—

gyar Nemzeti Bank tisztviselője, aki az ide- vonatkozó statisztikai anyag feldolgozásá—

nak irányításában Hajdrik Sándor dr. min.

fogalmazóval tevékeny részt vett és a M.

kir. Központi Statisztikai Hivatalt, személy

szerint pedig e sorok íróját az eredmények

véglegeze'sét célzó munkájában igen értékes

szolgálatokkal támogatta.

8. szám. — 647 — 4932

3. Magyarország 1931. évi nemzetközi fizetési mérlege. . ,

Balance des payements de la Hongrie pour 1931.

a a'

llíouvement des valeurs

Külföldről Magyarországból _; L ;, _,

T é (; e 1 e k Magyarországba külföldre _? Egyenlegwí—í

de l'etranger de Hongrie :: ,

P 0 s l e 3 en Hongrie Vélranger Soldg

lebonyolódott értékforgalom pengőben —— en pengős

A) Folyó tételek. — Postes courants.

I. Áruforgalom —— Mouvement des marchandises 596,065.790 581,994.128 4— 14.071.662 II. Kamatok és osztalékok —— Intéréts et dividendes . . . 14,885_574 218,305.038 ——2O3,419.4645

III. Egyéb tételek. — Autres postes ' !.

1. A hajózás kapcsán felmerült nemzetközi értékmozga-

lom — Mowvement international de valeurs résullant de '

la navigation . ... 309343 "' %— 309943

2. A vasúti és hajózási átmenő (tranzitó) forgalom és vasúti kocsibérek —— Transit ferroviaire el de navigation

et louage de wagons ... 15794220 627865 4— 15,166.355 3. Biztosítási dijak, bizományi, ügynöki, közvetítői és

hasonló jutalékok —— Taa'es d'assurances, sommes payées

;; des commissionnaires, commissions de courtiers, (l'inter-

médiaires et frais similaires ... 44,340_766 50,270.673 — 5,929.907 4. A posta, tavirda és telefon nemzetközi díj' és illeték-

elszámolása —— Droits et taxes internationaum des Pos-

tes, Te'légraphes et Te'léphones ... *. . 2,669_039 2,446.261 4— 222.778 5. A kivándorlók és visszavándorlók által magukkal vitt

* ríékek — Valeurs emporte'cs par les émigrants et ap—

iartées par les e'migre's renlre's en Hongrie ... 2_934,94O 1,601.534 4- 1,833.406

! BÖIA kivándoroltak által hazaküldött pénzösszegek ——

_ Envois diargent d'émigre's ... 19,549.439 — %— 19,549.489 7. Turisztikai, tanulmányi, szórakozási és hasonló célból

utazók kiadásai — De'penses de touristes et de per- sonnes voyageant dans un but delude ou de distraction

et dépenses similaires . . . . ... 26,342_988 57,528.629 —— 31,185.641

8. A diplomáciai és konzuli szolgálattal járó és hasonló

költségek — Frais résultant du service diplomatigue *

et consulairc et frais similaires ... 3,826.000 5,649-625 — 1,823.625

9. Teljesített szolgálatokért fizetett összegek — Sommes

payées pour services rendies ... . 100000 1365-277 _— 13652"

10. A magyar államigazgatás külföldi bevételei és kia- ' *

dásai —— Recettes et dépenses ;; l'élranger de l'adminis-

tration publiaue honoroise ... 1,902.172 3,649—098 _ 1346-926:

11. Jóvatételi fizetések -— Payements au titre des '

Réparations ... . — 4,640.000 —— 4,640.000

12. Az áruforgalom tételénél kimutatott jóvátételi áruszál—

lítások értékösszegének ellentétele —— Contra-partie de la valeur des Béparations en marchandises, indigue'e

au paste "commerce ewte'rieuM ... —— 2,270.766 -—— 2,270.766

13. Az értékmozgalom egyéb alakjai —— Autres formes ' '

du monvement des valeurs ... 3,902.234 2l,429.035, —-. 17,526.801 IV . Aranyérmék és aranyrudak —— Monnaies et lingots en or 835585 * ' 5.827300 —— ,4,991.715 A) Folyó tételek összesen — Total des postes courants 733,458.690 '%8,205.229 —224,746.539

B) Tőkeforgalom —— Mouvenient des capitaua'.

I. Hosszúlejaratú tőkeműveletek— Opérations de capitaum, a long terme

1. Hosszúlejáratú állami és önkormányzati kölcsönök tör- lesztése — Amortissement des emprunts ;; long terme

contracte's par l'Etat et les eollectivite's antonomes . . . — 35,863.996 ——_ 35,863.996 ri 2. Egyéb hosszúlejáratú kölcsönök törlesztése — Amortis—

sement d'autres emprunts a long terme ... . — 26,760.203 —— 26,760.208

8. Az 1931. év előtti kibocsájtású kötvények és részvények ' * forgalma — Mouvemml d'obligations et d'actions émises

avant 1931

a) kötvények: — obligations

belföldi kibocsájtásúak — émises en Hongrie 2,760.048 18,098.403 —— 15,338.355 J külföldi kibocsájtásúak —— émises ?; l'étranger 2,879.94O 6,154.552 3,274.612;

47*

. 8. szám,

";. 648' *—

, 1932

Maui/amen! des valeurs

- K"lf"ld "1 M ' b'l ,

T 6 t e l e k Magyargrskggba agkáifgitlsdílégxo Egyenleg

P 0 s t e s izlese? (igazság? Solde

lebonyolódott értékforgalom pengőben — en pengős

b) részvények: —— actions , .

belföldi kibocsájtásűak —- émises en Hongrie . . . 4,271.252 10,087.440 —— 5,816.188 külföldi kibocsájtásúak — émises á l'ét'rcmge'r 4,753.473 2,280.055 %— 2,473.418 4. Ingatlanok adás—vétele -—— Achat et vente d'immeubles . 410188 690000 —— 279812 5. Új hosszúlejáratú cimletek kibocsájtasa —- Emission de '

nouveaux titres á lom; terme . . . 92,964.431 —— —§— 92,964.431 6. Új részvények kibocsájtasa—Emissiondenonvelles actions 11,469.360 —— —l— 11,469.360 II. Rövid- és középlejáratú tőkeműveletek. — Operations

de capitaum, ?; court et ?; moyen terme:

Állam, önkormányzatok, állami és önkormányzati üzemek, egyes nagyobb közérdekű vállalatok és a Magyar Nemzeti Bank hitelműveletei — Opémtions de cre'dit de l'Etat, de oollectioités autonomes, d'entreprises pnbligues, de cer- taines grandes entreprises d'intérét public et de la Ban-

gne Nationale de Hongrie . . . . ... . . . 407,738.485 147,307.932 $260,430.553 A Magyar Nemzeti Bank külföldi arany-, deviza- és valuta—

állományának változása — Changement de l'encaisse- or, de devises et de monnaies e'tmngéres de la Bangne Natio-

nale de Hongrie ... . . . 107,075.000 — 4—107,075.000 Egyéb közép— és rövidlejáratú tökemozgalom —. Autre

mouvement de capitana: á moyen et Ez court terme —- 100,000.000 ——100,000.000'

B) Tőkeforgalmi tételek összesen: _ '

B) Total des postes du monoement des capitamo: 634,322.177 347,242.581 4—287079596 Főösszeg — Total général: 1.367,780.867 1.305,447.810 4- 62,333.057'

4. Részletes ismertetés Magyarország 1931. évi nemzetközi fizetési mérlegének tételeiről

és az egyes tételek megállapításának módozatairól.

A) Folyó tételek.

I. Áruforgalom.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal által megállapított ideiglenes eredmények (L. Satisztikai Havi Közlemények XXXIV. évf. 1931. évi 10—12.

füzet) szerint az 1931. évben Magyarországnak a külfölddel való áruforgalmában (általános keres- kedelem) a behozatal értéke 549,582.877 P, a kivi- tel értéke 567,121.263 P volt.

Tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának közgazdasági és pénzügyi osztálya és az 1928. évi nemzetközi statisztikai értekezlet által elfogadott elvek szerint az aranyrudak és az aranyérmék kivételével a nemesfémek és az érc- pénzek forgalma az áruforgalomba beleértendő, az árubehozatal és az árukivitel fenti összege a ma- gyar hivatalos vámtarifa XXXVII. osztályának 972/b. c. d. és 973/1). sz. tétele alá tartozó nemes—

fémek és ércpénzforgalma címén a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal által az áruforgalom eredményeitől különállóan kimutatott 1931. évi összegekkel, és pedig a behozatal 1,570.605 P-vel, a kivitel 5,473.814 P-vel felemeltetett. Számbavéte- tett továbbá az 1931. évi passzív kikészítési és ja- vítási forgalomnak a fenti összegekben nem fog- lalt eredménye is. A* M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint az 1931. évi passzív

kikészítési forgalomban Magyarország behozatala 30,340.646 P, kivitele 22,970.713 P volt. A passzív javítási forgalomban mutatkozó 1931. évi eredmé- nyekről ezidőszerint nincsenek adatok; a korábbi évek idevonatkozó eredményeinek figyelembevéte—

lével mind a behozatal, mind a kivitel 500000 P—re becsülhető. A mondottak értelmében az áruforga—

lom tételénél a behozatal 581,994.128 P, a kivitel 59'6,065.790 P összegben van kimutatva.

Ezek az összegek az e munkálatnál figyelmet érdemlő különféle szempontokra, így a c. i. f. és

f. o. b. értékektől való eltérésre, az értékbecslés

rendszerére, a gazdasági és politikai területi kü—

lönbségre, a postai csomagforgalomra, a kiállítá- sokkal kapcsolatos és hasonló átfutó árumozga—

lomra stb. való tekintettel érdemleges kiegészitést,

vagy helyesbítést nem igényelnek.

II. Kamatok és osztalékok.

a) Kamatok.

A külföldről Magyarországba történt kamat—

fizetések címén számbavétetett:

l. a Magyar Nemzeti Bank kamatjövedelme a deviza- és valutaüzletből a Bank évi jelentése sze- rint 866000 P,

2. egy nagyobb beruházás céljaira felvett kül—

földi kölcsönből rövidlejárattal külföldön elhelye—

8. szám. ———649-—

zett részösszeg kamatjövedelme a beruházást esz- közlő vállalat kimutatása szerint 514022 P,

3. kötvények beváltott szelvényei után befolyt kamat a kötvényeket kezelő szerv kimutatásai sze- rint 2,433.862 P,

4. pénzintézetek külföldi követelései után be- folyt kamat a nagyobb budapesti pénzintézetek ide—

vonatkozó bejelentései szerint 5,112.158 P.

5. a pénzintézeti devizakövetelések kizárásával fennálló devizakövetelések után becslés szerint 1,500.000 P.

A Magyarország által külföldre teljesitett ka—

matfizetések az alábbi elemekből állanak:

Pengő

1. államadósság utáni kamatok . . 49, 553. 844 2. az önkormányzatok tartozásai utáni

kamatok . 29,877.464

3. az állami és önkormányzati üzemek

és vállalatok tartozásainak kamatai 9,590.502 4. pénzintézeti záloglevelek utáni kama-

tok ... 27,303.044

5. pénzintézeti más kötvények kamatai 9,249.513 6. egy éb kötvények kamatai . . 6,906.247 7. más hosszúlejáratú tartozások kamatai 5,356.173 8. az állami és az önkormányzati, vala-

mint a. közüzemi tartozásokon kívüli

rövidlejáratú tartozások kamatai 60,974.792 A fenti kamatösszegek az 1—7. tétel és a 8.

tétel egy része tekintetében az ott kimutatott tény—

leges kamatfizetésre vonatkozólag végre-hajtott adat—

gyüjtés alapján nyertek megállapítást. A 8. tétel alatti magántartozások túlnyomó részére nézve a fent kimutatott kamatok a magyarországi lakosok külföldi tartozásai tekintetében az 1931 szeptember 1—i állapot szerint kormányhatóságilag elrendelt és megtett bejelentések statisztikai összesítései alapján kiszámított 1931. évi átlagos tartozási tőkeösszeg és átlagos kamatláb figyelembe vételével állapítta—

tott meg. .

Ezek szerint az 1931. év folyamán Magyaror- szágból a külföldre fizetett kamatok végösszege 198,811.579 P.

b) Osztalékok.

A nagyobb budapesti pénzintézetek a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatalhoz tett bejelentéseik szerint az 1931. évben saját- és idegenszámlára osztalékjövedelem címén a külföldről 4,459.532 P—t vételeztek be, a külföldre pedig 19,493.459 P-t fizet- tek ki.

III. Egyéb tételek.

1._ A hajózás kapcsán felmerült nemzetközi érték- mozgalom.

Magyarország, miután nincs tengerpartja és számottevő tengerhajózási vállalata, a tengerhajó—

zásból folyólag nemzetközi viszonylatban figyelem- reméltó értékmozgalmat nem mutathat fel. Az ország árubehozatalának az ország határán mutat- kozó értékében a tengeri szállításra eső díj nem tesz ki jelentékeny összeget.

19323 *

A folyamhajózási forgalomban a külföldről (bi-_

zonyos bevételek folynak be partbérekjhajótelel'te—

tési és árukezelési illetékek és kikötésidijakcimén.

Az ilyen, 1931. évi bevételeit a M. kir. Budapesti;

Vámmentes Kikötő 126. 597 P ben, Budapest Székes—

főváros pedig 183. 346 Pben mutatta ki E tételnél tehát a Magyarország javára kimutatható ösSZes bevétel 309. 943 P.

2. Vasúti és hajózási atmenő--(tmnzíto'- )forgalom es vasúti kocsibérek

A 'vasúti és hajózási tranzitószállításból eredő bevételek csaknem egészen a M, kir. Államvasutak, a Duna—Száva-Adria Vasút és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási r.-t. szóbanlevő szállítási bevételei—,, ből állanak. A vasúti kocsibérek tekintetében az_

ország és a külföld között felmerülő bevételek ,és kiadások szintén csaknem teljes egészükben az előbb említett két vasútvállalatnál, illetőleg a kocsibérbevé—

telek ezen kívül még egy magánvállalatnál jelent- keznek. A nevezett vállalatok kimutatásai alapján 1931-ben a vasúti és hajózási tranzitó—szállitásért a külföld által Magyarországnak fizetett összeg 13,583.681 P, a vasúti kocsibérek címén külföldről Magyarországba befolyt összeg 2,210.539 P, a vasúti kocsibérek címén Magyarország által a külföldnek fizetett összeg 627865 P volt.

n

a. Biztosítási díjak, bizományi, hasonló jutalékok.

A Biztosító Magánvállalatok M. kir. Állami Fel—"

ügyelőhatóságának megállapítása szerint az 19314 évben Magyarországról a külföldre viszontbiztosi- tásba adott és a külföldről ugyanebben az évben Magyarországra viszontbiztositásba vett üzleteknél Magyarországnak a külfölddel szemben a következő

közvetítői és

tartozásai, illetve követelései merültek fel:

Tartozás Kövelgelés

Dijakért . . 33,383.850 14,234.853 Karokért 7,369.776 18,49'(.685_

Jutalékért 4,517.047 11,608'.22'8*4 *

Összesen . 45,270.673 44,340.766

Az árukereskedelemmel kapcsolatos és rokon—

természetu' közvetítői hasznok, egyedárusági gyár—

tásból járó jutalék és bizományi díjak címén a kül- földre 1931-ben kifizetett összeg idevonatkozó be- jelentések alapján 5,000.000,P-ben állapittatott meg Az ellenkező irányú azonos természetű forgalom megállapitására nincsenek támpontokhkétségtelen- nek látszik, hogy az nem tesz ki érdemleges összeget.,

_

4. A posta, távirda és telefon nemzetközi díj- és

*íllete'kelszámolása. % Az idevonatkozó adatok a M. kir. Posta, Távirda"

és Távbeszélő' Vezérigazgatóságától beszerzett ki—

mutatás alapján állapíttattakv meg". A kimutatás a tényleges bevételek és kiadások eredményeit fog- lalja magában.

8. ; szám.

5. Kívándorlólc és visszavándorlók általfmagukkal vitt értékek. ,

A Magyar-_Kiyándorlókat és Visszavándorlókat Védő iroda) adatai szerint az 1931. év folyamán Magyarországból kivándorolt. az

Amerikai Egyesült Államokba, . 451 személy

Kanadába . . . . 440, ,,

Közép— és Dél Amerikába. . . . ,573 ,,

Afrikába . . . ; . . . 17 ,,

Azsiába.;:..'...;... 3 ,,

Ausztráliába. . . ; . . 4 ..

összesen ., ..1488 személy.

Egy——egy kivándorló a hajójegyre fizetett át- lagban az

Amerikai Egyesült Államokba 120 $-t

Kanadába .t . . . 130 ,

Közép- és Dél—Amerikába _ -, 110 .,

Afrikába . . 450 fr. frankot

Ázsiába . . 70 £—t

Ausztráliába 40 £t

A hajójegy árán kívül egy- egy kivándorlónál átlagban még körülbelül 70 dollár van utazási köl- tőpénzre, vasúti jegy, fel-mutatópénz, fejadó és ha—

sonló címeken felmerülő költségekre.

Az előbb említett tényezők figyelembevételével a kivándorlók által 1931-ben Magyarországból kivitt összeg 1,601.534 P-hen állapittatott meg.

Az 1931. év folyamán, mint visszavándorló Ma- gyarországba érkezett: '

az Amerikai Egyesült Államokból. 325 személy

Kanadából. . . , . . 611 ,, Dél—Amerikából . . . 92

összesen : . 1.028 személy Egy-egy visszavándorlónál az országba való beérkezés időpontjában átlag 500 dollár pénzkészletet tételezve fel, a visszavándorlók által az országba

1931-ben behozott összeg 2,934.940 P-re tehető.

6. A kivándoroltak által hazaküldött pénzösszegek.

A Magyarországból külföldre történt kivándorlás csak az Amerikai Egyesült Államokkal való vándor- mozgalom viszonylatában eredményezett az ország és a külföld között nagyobb értékmozgalmat. Azok—

nak a magyarországi pénzintézeteknek az útján, amelyek Pénzküldeményeknek az Amerikai Egyesült Államokból való átutalásával foglalkoznak, az illető pénzintézetektől beszerzett kimutatások szerint az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországba az

1931. évben 14,942.598 P utaltatott át. Azoknak a

hajóstársaságoknak az útján, amelyek pénzintéze- tek közvetítése nélkül eszközölnek az Amerikai Egyesült Államokból Magyarországba pénzátutalá—

sokat, az 1931. évben a szóbanlevő viszonylatban a Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda megállapítása szerint 1,006.000 P került át- utalásra. A M. kir. Posta-, Távirdai és Távbesze'lő- 'vezérigazgatóság kimutatása szerint a pénzintézetek közvetítése nélkül értéklevelekben 424283 P, posta—

utalvánnyal 3,176.558 P érkezett 1931—ben az Ame- rikai Egyesült Államokból Magyarországba.

—650———— 71632 ,

71 Turisztikai, tanulmányi, szórakozási és hasonló célból utazók kiadásai , M Magyarországnak a külföldtől ilyen címen ka—

pott bevétele Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának és Budapest székesfőváros Idegenfor—

galmi Hivatalának idevonatkozó adatai, illetve ösz- szeállításai alapján a következőképen állapíttatott meg :

1. 1931—ben 99.171 külföldi személy 301047 éj—

szakát töltött Budapesten szállodákban és penziók—

ban. Ezeknek Budapesten felmerült kiadásai fejen- kint és naponkint 34 P-re, tehát összesen 10,439.598

P--re tehetők. ;

2. Magánlakásokban ugyanebben az évben 86.312 külföldi szállt meg Budapesten, az ezek által Budapesten töltött északák száma '——'szemé1yenkint 5 éjszakát számítva — 43166031'3 tehető. A szóban- levő személyek naponkinti és fejenkinti kiadásait"

9 P—re, összes budapesti kiadásait tehát 3,884.040

P-re lehet becsülni.

3. A budapesti szállodákban, penziókban és ma- gánlakásokban 1931-ben megszállott 185483 külföldi személy által az országhatártól Budapestig és innen vissza a határig tett utazás alatt vasúti jegyre és mellékköltségre elköltött összeg személyenkint 50 P, tehát összesen 9,274.150 P.

4. A Budapesten kívüli magyarországi terüle—

ten tartózkodott külföldiek kiadásai korábbi évi tapasztalatoknak és annak a körülménynek a figye—

lembevételével, hogy az 1931. évben ebben a ví- szonylatban is némi csökkenés következett be, ke—

reken 2 millió P-ben állapíthatók meg.

Itt vétetik figyelembe a külföldön állandó lak—

hellyel bíró magyarországi főiskolákra beiratkozott hallgatóknak a főiskolai tanulmánnyal járó itt tar- tózkodás kapcsán felmerült kiadása. A M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal megállapítása szerint az

l930/31. tanév második felében 753 külföldi honos

hallgató volt a magyar főiskolákon beiratkozva, ezek közül ötig—nek a békeszerződés által Magyar—

országtól elszakított államterületen, 84-nek más kül—

földi államok területén volt az állandó lakóhelye.

E hallgatók mindegyikénél 10 hónapi magyarországi tanulmányi időt számítva euyúttal a Magyarország—

tól elszakított területeken honos, átlag szerényebb anyagi viszonyok között élő hallgatókra nézve 800

P-re, a más külföldi államokban honos, átlag jobb-

módú hallgatókra nézve 2.500 P-re becsülve a fe- jenkint hazulról kapott létfenntartási és tanulmányi célokra szolgáló összeget, még 745200 P külföldről Magyarországba folyt összeg vétetett számba.

Azok a kiadások, amelyek magyarországi lako—

soknak a külföldön tett turisztikai, üdülési, tanul- mányi és hasonló más célú utazásai kapcsán merül- tek fel, az 1931. évre a következőképen becsültettek.

Ausztriában az ottani Szövetségi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenő ,,Statistische Nach—

richten" 1932. évi 3. számában közzétett adatok