Taux d'inte'rét autonomes autres collecti- terme
vitás publigues
p e n g 6 b e n — e n 1: e n g 6 s §I0/o—ban-en0/o
Kamatmentes —S'ans intérét' ! 2,543.776 —- ! 30.000 984271, 3,558.047 0'14
40/0-on alul — Moina de 40/0 91,512.232 — —— 40.985 91,553.217 3'72
40/0 . . . . . . . . 692,412.833 65,254.872 — 1,195.702 758,863.407 30'72
§ 41/20/0 . . 112,759.332 159,900.258 _— 23,724.746 296,384.836 12'00
il 50/0 29,870.862 —-— —— 3,059.727 32,930.589 1'33
; 51/20/ 50.910 —— 39.650 203,808.808 203,899.368 8'25
§ (l'/o 35,417.262 126,163.740 23.499 2,707.692 164,312.193 6'65
BIM/., 23,943.949 77.000 — 48,927.076 72,948.025 2'95
70/0 —— 53,273.780 14,598.948 185,261.341 253,184.069 10'25
71/,% . 263,336_855 81,492.920 1,018.403 206,041.041 551,884.219 2234
80/0 _— — 14,230.133 17,136.630 31,366.763 1-2?
81/,% . — — — 908334 908834 004
*9% — —- — 2,124..169 2,124.169 0'09
91/20/0 — —— — 1,129.432 1,129.432 0'05
100/0 _. —— —— 1,352.634 1,352.634 0-05
_101/20/0 — — —— 183335 183335 000
11% —— — —— 911358 911358 0'04
111/20/0 —— —— — — — ——
120/0 . —- — —— 589.758 589.758 0'02
121/20/0 — — — 157327 157327 0'00
_130/0 . —— — — 35.000 35.000 0.00
3181/20/0 — — —— 52.550 52.550 000
140/0 . . . . . . —- -— —— 38.923 38.923 000
A Magyar Nemzeti Bank kamatlába —— 'Taum d'in-térét de la Bangue Na—
tionale de Hongrie . . —— — — 105055 105055 000
5A Magyar Nemzeti Bank - kamatlába %— 20/0 — Tamas dyinte'rét de la Banana
Na-' tionale de Hongrie %— 20/0 — — -— 7 03.360 708.360 003
:A Magyar Nemzeti Bank
kamatlába —§— 30/0 — Taucc
d'íntéré't de la Bangue
Na-' tionale de Hongrie 4,— 30/0 — — — 22.840 22.840 000
A Magyar Nemzeti Bank , kamatlába At— 40/0 — Tam:
: d'inte'rét de la Banana
Na-' tíonale de Hongrie 4— 4% —— — —— 111345 111345 0'00
Külföldi bankkamatláb —
Tam: d'intérét étrangers —— — —— 104.000 104.000 0'00
Ismeretlen —— Inconnu. — _ _ § 1,371.835 1,371.835 0'06
Osszesen —— Total 1.251,848.011 486,162.570 29,985.683 702,789.874 2.470,736.088 100'00
fölytán a külföldről Magyarországba a M. kir. Állam-kincstár bevétele címén a M. kir. Pénzügyminiszte—
rium kimutatása szerint 122,065.223 P, az állami üzemek, néhány nagyobb közérdekű vállalat, az önkormányzati üzemek és a Magyar Nemzeti Bank bevétele címén összesen 285,673.262 P folyt be.
Közép- és rövidlejáratú kölcsönökre az előbb említett források szerint 1931—ben a M. kir. Állam-kincstár 1,228.140 P, az állami üzemek, a szóban-lévő adatgyüjtés szempontjából külön nyilvántartott nagyobb közérdekű vállalatok, az önkormányzatok és a Magyar Nemzeti Bank együtt 146,079.792 P törlesztést teljesítettek.
A nagyobb budapesti pénzintézetek a külfölddel szemben a saját, valamint a fentebb már kimutatott adatokkal nem érintett idegen számlán fennálló rövidlejáratú követeléseknek és tartozásoknak álla—
dékában az 1931. év folyamán bekövetkezett csök—
kenést —— nem számítva ide a fontsterling árfolyam—
változásából származó yáltozást — kereken 100 millió P-ben mutatták ki
A Magyar Nemzeti Bank külföldi arany-, deviza-és valutaállománya az 1931. év folyamán a Bank vezetőségétől nyert tájékoztatás—szerint 107,075.000 P—vel csökkent.
—679—; 1932
5. A külföldi tartozások álladékának részletes ismertetése.(Ezt az ismertetést Walder Gyula dr. írta.)
Magyarország külföldi tartozásaira vonatkozó—
' lag a multban csak bizonyos vonatkozásokban állot—
tak kimerítő adatok rendelkezésünkre. A hosszú-lejáratú címletesített külföldi kölcsönök összegének alakulása meglehetős pontossággal volt nyilván-tartható, a rövidlejáratú külföldi kölcsönök álla-gára vonatkozólag azonban, a bankok kimutatásai—
tól eltekintve, nagymértékben becslésekre és közve-tett úton végzett számításokra voltunk utalva. Vál-tozást jelentett e téren a m. kir. minisztériumnak a -külföldiekkel szemben fennálló pénztartozások köte-lező bejelentéséről szóló 1931. évi 4.610/M. E. számú rendelete alapján eszközölt adatgyüjtés. A rendelet kötelezte az állandóan Magyarországon lakó, vagy magyarországi székhellyel bíró belföldi adósokat a külfölddel szemben fennálló pénztartozásoknak az 1931 augusztus 31-i állapot szerint való
bejelen-tésére, feltéve, hogy az adós összes külföldi
tarto-zásai az 5.000 pengőt meghaladták. A bejelentések ezideig rendelkezésünkre nem álló részletességgel tárták fel az ország külföldi eladósodását. A Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló és az 1931 augusz-tus 31-i állapotot feltüntető adatok előzetes feldol—
gozása szolgáltatta részben az alapot a Népszövet—
ség pénzügyi bizottságának Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló 1931 októberi jelentésében foglalt megállapításokra.
A mellékelten közzétett táblázatok adatai több vonatkozásban eltérnek a Népszövetség pénzügyi bizottságának októberi jelentésében foglalt adatok-tól, aminek oka a következő tényeken alapszik.
A táblázatokban a hosszúlejáratú tartozások, állam rövidlejáratú tartozásai, végül a közületek egyes közérdekű vállalatok rövidlejáratú tar-tozásai csaknem teljes egészükben az 1931 decem—
hét 31-i állapot szerint eszközölt külön felvétel
alapján vannak kimutatva és csupán a magánosok rövidle'járatú tartozásai kerültek az 1931 augusztus 31—i állapottal kimutatásra.
A magánosok külföldi tartozásaira vonatkozó—
lag a Népszövetség jelentése általában csak becslé-seket tartalmazott, az ezúttal nyilvánosságra kerülő táblázatok ezzel szemben kiigazított végleges ada tokat tartalmazzák,
'A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelen—
tésében mindazok a külföldi tartozások, melyek bel—
földi bankok közvetítésével jöttek létre, a banktar-tozások között kerültek! kimutatásra; az adatok vég-leges feldolgozásánál ezzel szemben azok, a bankok közvetítésével folyósított kölcsönök, melyeknél az eredeti adós megállapítható volt, külön választattak a bankoknak más eredeti adósra vissza nem vezet-hető tartozásaitól. A bankok közvetítése útján kelet-kezett, azonban az eredeti adósra visszavezethető külföldi tartozások az adósok szakma szerinti meg—
oszlását feltüntető táblázatokban az egyes szakmák tartozásai közé soroztattak.
A népszövetségi bizottság rendelkezésére álló anyagban az összes valuták átszámítása érmeparitá-son történt. A végleges feldolgozásnál ezzel szemben egyes valuták elértéktelenedése figyelembe vétetett.
Végül a Népszövetség jelentése részben nettó összegekkel számol, amennyiben levonásba hozza egyes tartozások összegéből a külfölddel szemben fennálló követelések összegét, míg a mellékelt táb—
lázatokban a külföldi követelések nem vétettek figyelembe és a külföldi tartozásokra vonatkozó adatok bruttó összegeket jelentenek.
Magyarország külföldi tartozásainak vizsgála—
tánál, ha a kérdésnek a fizetési—mérleggel kapcso-latos von-atkozásaitól eltekintünk, az irányadó két főszempont az adósságálladéknak adósok és hitele—
zők szerint való megoszlása lehet, melyen belül a tartozások összege, a kölcsönök felvételének idő-pontja, a kölcsönök lejárata, jellege, valutáris meg-oszlása és kamatterhe szerint taglalható.
Magyarország összes külföldi tartozásai a mel-lékelt kimutatások szerint 4.309'1 millió P—t tesznek.
A tartozások összegének csaknem felét, 2.138'3 milliót, az állam és a közületek tartozásai képviselik.
A külföldi tartozások összege 2.470'8 millió P hosszúlejáratú és 1.838'3 millió P rövidlejái'atú tar-tozásból áll. A tartozások összege lejárat szerint az adósok főbb csoportjai között a következőképen oszlik meg: az állam és állami üzemek 1.561'1 millió P tartozásából 1.2'51'8 millió a hosszúlejáratú és 309'3 millió a rövidlejáratú tartozás; a közülei tek 5772 millió P összegű tartozásából a hosszú—
lejáratú tartozások összege 5161 (ebből államilag garantálva 62) millió, a rövidlejáratúaké 611) millió (ebből államilag garantálva 2'3'9 millió). Az állam és az önkormányzatok tartozásai így első-sorban hosszúlejáratúak, amennyiben tartozásaiknak 82'7%-át hosszúlejáratú tartozások képviselik. 'A rövidlejáratú tartozások jelentős része is több mint
egyéves lejáratta] bír, tehát középlejáratúnak. minő—
síthető. A magántartozások 2.170'8 millió P összegé-ből 702'8 millió esik a hosszúlejáratú és 1.468'0 millió a rövidlejáratú tartozásokra. (A rövidlejáratú tartozásokból 118'1 államilag garantálva van.) A magángazdaság tartozásainál a pénzintéze-tek tartozásai között a hosszú— és rövidlejáratú tar-tozások körülbelül egyenlő arányban oszlanak meg, amennyiben a pénzintézetek tartozásainak 51'9%-a (a pénzintézetek által kibocsátott községi kötvények beszámításával a tartozások 54'9%-a) hosszúlejáratú tartozás, a_ magángazdaság egyéb ágazatainál ezzel szemben a hosszúlejáratú tartozások csupán az ős-termelésnél 'vannak túlsúlyban (67'1%), míg a
hosszúlejáratú tartozásoknak az összes tartozások-49*
millió
8.szmn.
hoz viszonyított aránya a gyáriparnál, közlekedés-nél és egyéb foglalkozási ágaknál 18'3 és 21'8%
között ingadozik; a kereskedelemnél és egyéb ipar—
ágaknál pedig mindössze 3'4, illetve 6'6%—ra rúg.
Az állami garancia mellett felvett külföldi kölcsö-nök összege 142 millió P.
Az eladósodási folyamat, vagyis a kölcsönök felvételének időpontja szerint nézve a megoszlást, megállapítható, hogy a hosszúlejáratú tartozások-nak körülbelül a fele háború előtti kölcsönökből, fele pedig a stabilizációt követő időben felvett köl-csönökből tevődik össze. A rövidlejáratú tartozások javarésze ezzel szemben a háború utáni időszakban keletkezett.
A hosszúlejáratú kölcsönök 2.470'8 millió P összegéből 1.768 millió az állam és a közületek, 7028 millió a magángazdaság hosszúlejáratú tarto-zásaira esik! A hosszúlejáratú tartozásoknak így 71'6%—a köztartozás. E tartozásoknak azonban a javarésze, 1.213'7 millió P a háborút, illetőleg a stabi—
lizációt megelőzőleg keletkezett és újonnan rendezett régi tartozásokból származik és csak 5543 millió P esik a háború után felvett kölcsönökre. Ezek kö-zött a népszövetségi kölcsön 263'3 millió P, a ma-gyar városok és vármegyék négy kölcsöne 1158
millió P, Budapest székesfőváros 1927. évi
köl-csöne 109'2 millió P, a pénzintézetek által kibocsá—
to'tt községi kötvények 36'1 millió P, végül az egy-házak és közalapok kölcsönei 299 millió P összeget képviselnek.
A magángazdaság hosszúlejáratú külföldi tar-tozásai között a háború előtti kölcsönök csak töre-dékös—szeggel szerepelnek. A magángazdaság hosszú-lejáratú tartozásainak csaknem fele összegét (341'7 millió P-t) a pénzintézetek külföldi záloglevél- és egyéb kötvénykölcsönei képviselik. Az őstermelés 216'4 millió P összegű hosszúlejáratú tartozásainak javarészét a svéd gyufatröszt által a földbirtok-rendezéssel kapcsolatban folyósított kölcsön alkotja.
A gyáripar által felvett hosszúlejáratú külföldi köl-csönök összege 110'7 millió P-re rúg, melynek több mint felerésze a Magyar Dunántúli Villamossági r.-t. ú. n. Talbot-kölcsönéből származik, jelentős összeggel szerepel azonkívül e tételben az Ipari Jel-zálogintézet hosszúlejáratú külföldi kölcsöne is.
A rövidlejárvatú tartozásoknál, ellentétben a hosszúlejáratú tartozásokkal, a köztartozások jelen-tősége a magángazdaság tartozásaival szemben erő-sen a háttérbe szorul. A rövidiejáratú tartozások 1.838'3 millió P összegében az állam és a közületek tartozásai mindössze 3703 millió P—t tesznek ki, aminek javarésze középlejáratúnak minősíthető és
az 1930/31. évek folyamán felvett két kincstárjegy-kölcsönből, Budapest függő kölcsönéből és egyes vidéki városok külföldön refinanszírozott' kölcsönei—
ből alakul. A rövidlejáratú külföldi kölcsönök kö-zött a Magyar Nemzeti Bank külföldi tartozásai
—680—
, .
1932
1451 millió, a magángazdaság tartozásai 1.322'9 millió P összeget képviselnek. A magángazdaság rövidlejáratú tartozásainak 46"2*%-a (6107 millió P), a pénzintézetek közvetítésével folyósíttatott, míg a pénzintézetek közvetítése nélkül' létrejött közvetlen tartozások összege 7122 millió P. A pénzintézeteket érintő rövidlejáratú külföldi tarto—
zásokból 316'6 millió P más eredeti adósra nem vezethető vissza. Ha a magángazdaságnak közvet—
lenül a külfölddel szemben fennálló, rövidlejáratú tartozásait és a pénzintézetek rövidlejáratú tartozá—
sai közül azokat a tételeket, melyek az eredeti adósra visszavezethetők és így a magángazdaság által a pénzintézetek közvetítésével felvett kölcsönök-nek minősíthetők, összegezzük, az így adódó összes tartozás (a magángazdaság összes tartozása a pénz-intézetek más eredeti adósra vissza nem Vezethetö tartozásaitól eltekintve) 1.006'3 millió P. Ebből 4742 millió a gyáripar, 2529 millió a kereskedelem tartozásaira esik, míg az őstermelés 1063 és az egyéb iparágak 100'9 millióval szerepelnek. A pénzintéze—
tek közvetítésével létrejött kölcsönök a legnagyobb szerepet játszák az őstermelésnél (az összes rövid—
lejáratú tartozások 89'7%—a), míg a gyáriparnál csupán 25'3%, az egyéb iparágaknál 28'7%, a ke—
reskedelemnél pedig 11'6% esik a pénzintézetek közvetítésével keletkezett tartozásokra.
A magántartozások hitelnemenkinti megoszlását illetőleg azt látjuk, hogy a pénzintézeteknek köz-vetlen, más eredeti adósra vissza nem vezethető tartozásainak 45'3%-a folyószámla- és könyvbetét, 30'5%-a folyószámlahitel és 11'5%-a leszámítolási hitel. A magángazdaságnak a pénzintézetek közve—
títésével folyósított hiteleiből 92'4'% intézvényi hitel alakjában áll fenn; a magángazdaság közvetlen, nem pénzintézetek közvetítésével keletkezett külföldi tar—
tozásainak 4'6%—a ugyancsak intézvényi hitel, míg 42'4%—a az árutartozásokra és 44'9'%-a könyvtarto—
zásokra esik.
Magyarország külföldi tartozásainak a hitelező országok szerint való megoszlásánál a következő szempontok veendők figyelembe. A táblázatokban a hitelező államok között az első helyen 1.121'9 mil-lió P—vel Franciaország áll, ami azonban annak a következménye, hogy a Caisse Commune értékek, vagyis Magyarország részesedése a háború előtti aranyra vagy több valutára szóló államkölcsönökben és az osztrák—magyar államvasutak felszámolásával kapcsolatos tartozásokban, melyek a békeszerződés.
értelmében az utódállamok között osztattak felp Franciaországnál kerültek kimutatásra, mivel a kö-zös pénztár ez országban létesíttetett és a kötvény-—
birtokosoknak terület szerinti megoszlása ismeret—
len. A Caisse Commune értékek levonásával Fran—
ciaország részesedése mindössze 2452 millió P-re"
rúg. A hitelező államok között a rangsorban ténylegesen az első két helyet az Amerikai Egye——
8. szám.
—681— 1932
sült Államok (8134 millió P összegű tartozás) és Anglia (7317 millió P) foglalják el. Ha Ang-liánál tekintetbe vesszük, hogy a font elérték—
telenedése következtében a fontra szóló tartozások összege jelentékenyen csökkent, úgy Anglia eredeti-leg a hitelezők között az első helyet foglalná el.
A Svájccal szemben fennálló tartozások összege a
táblázatokban 500'6 millió P—vel került kimutatásra,
figyelembe veendő azonban, hogy ez összegben benn—
foglaltatik a Magyar Nemzeti Banknak a Nemzet—
közi Fizetések Bankja közvetítésével felvett, 116'6 millió P összegű kölcsöne, melyet azonban nagyobb-részben tulajdonképen különböző országok jegy-bankjai folyósítottak. Ha a Svájccal szemben fenn-álló tényleges tartozások megállapításánál e köl—
csön összegét levonásba hozzuk, úgy Svájc részesedése Magyarország külföldi tartozásaiban 3840 millió P-re apad. A semleges államok közül Hollandia lényegesen kisebb összeggel, 119'9 millió pengővel szerepel, ezzel szemben a Svédországgal szemben fennálló tartozások, — melyek a tábláza—
tokban az egyéb országok között kerültek kimuta-tásra —— a svéd gyufatröszt kölcsöne révén a 200 millió P—t meghaladnák. E kölcsönt azonban nem .lehet a svéd tőke érdekeltségének tekinteni, mert a gyufatröszt kölcsöneit a különböző nemzetközi pia-cokon refinanszírozta 200 milliót meghaladó ösz—
szeggel, 2083 millió pengőre rúgnak Németország követelései Magyarországgal szemben. Az utódálla-mok közül Ausztriának 2267 millió, Cseh-Szlovákiá—
nak 134'7 millió P követelése áll fenn.
Az egyes államok szerepe a hitelnyújtás terén ' a kölcsön tartama (hosszú—, vagy rövidleijáratú köl—
csönök) és a hitelt igénybevevő adós szerint telje-sen különböző. Az Anglia által folyósított hitelek 74'6%—át, az Egyesült Államok által folyósított hite-lek 60'6%-át hosszúlejáratú kölcsönök képezik. Ez-zel szemben Franciaország és a semleges államok elsősorban rövidlejáratú hiteleket nyujtottak. A Svájcban folyósított kölcsönöknek (a Nemzetközi Fizetések Bankja által közvetített kölcsön figyelembe-VÉtele nélkül 77'4%—a, a Franciaország által folyó—
sított híteleknek (a Caisse Commune-érte'kek levoná-sával), 67'0%—a, a Hollandia által nyujtott kölcsönök—
nek 68'7%—a rövidlejáratú hitelekből tevődik össze.
Németországgal, Cseh-Szlovákiával és Ausztriával mben fennálló tartozások csaknem teljes összeg—
,r'övidlejáratúak. — Az adós szempontjából az
lt Államok, Svájc (a Magyar Nemzeti Bank
*ek' figyelembevétele nélkül) és Hollandia első-a magángazdaság hitelszükségletét elégítet—
Anglia és Franciaország elsösorban a magyar , a'közületek rendelkezésére bocsátotta