Legfontosabb behozatali cikkeink származási országai

1. szám

sával foglalkozó iparban, amely az összes

tekercselőgépeknek 64'5%—át alkalmazza.

A nehéziparban segédanyagként hasz—

nálatOS különböző ásványi anyagok aprí- tására az őrlő— és zúzógépelc szolgálnak.

Az őrlőgépek legnagyobb része (77'50/o-a) hengeres rendszerű, de a felvétel során golyós, korongpáros (kollerjárat) és gör- gős—járatú őrlőgépek is találhattak.

A formázógépelcnek a vas- vagy fém- öntéssel is foglalkozó iparágakban van je- lentőségük. Elsősorban a vas— és acélöntő, valamint a gépgyártó iparág tűnik ki az alkalmazott formázógépek magas száma tekintetében 5 kiemelkedik még; mellettük ebből a szempontból a kovácsolt árukat előállító iparág is. E három ipari alcsoport a nehéziparban alkalmazott összes for-

mázógépek 91'6%-át mutatta fel.

A 4. sz. táblázat végül feltünteti a varró—

gépek számára vonatkozó adatokat is. A szóbanforgó munkagépek jelentősége a

___55_ 1938

tulajdonképeni nehéziparban alárendelt s csak néhány iparág van, amely varrógé—

pet nagyobb számban is alkalmaz.

*

Az elmondottak —— amellett, hogy a ne—

hézipar munkagépállományát óhajtották nagy vonalakban ismertetni ——-— arról is tá—

jékoztatást nyujtanak, hogy a Magyar kir.

Központi Statisztikai Hivatal által végre- hajtott újrendszerű gépstatisztikai felvétel révén milyen sok értékes és a gazdasági életnek valószínűleg széles körét érdeklő adatnak lehet birtokába jutni. Szükségte- len hangsúlyozni, hogy a szóbanforgó fel- vétel révén kibontakozó kép csak akkor válhatik teljessé, ha a begyűjtött adatok

nem csupán a nehéziparra, hanem az

egész gyáriparra vonatkozólag is feldol—

goztatnának s az adatgyüjtés az eredetileg megállapított időközökben a jövőben is végrehajtatne'k. Szalay Zoltán.

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS !

Legfontosabb behozatali cikkeínk származási országai.

Les pays d'origine les plus importants pour llimportation en Hongrie.

Résume'. En 1937, d'apres des chiű'res récem—

ment publiés, de la valeur de nos importations, il revient plus de la moitie' á lyAllemagne, a PAulríche, á la Roumanie el a l'ltalie; apres ces pays, venaíent, sous ce rapport, la Tche'co—Slovaguie, la Grande- Bretagne, la Yougoslavie, les Etats—Unis, les Pays—

Bas et la Suisse. Le commerce exte'rieur compre- nant des marchandises ayant, au point de vue de la valeur, de la guantite' et des besoins intérieurs, une importance dépassant de beaucoup les autres, on met en une nouvelle lumie're l'importance des pays d'origine en examinant de (Juels pays venaient les articles les plus considérables.

Selon notre tableau 1, il y a, parmi nos im- portations, au point de vue de la valeur, 10 caté—

gories de marchandises particuliérement importan- tes: bois bruts ou ouvrés; peaux brutes; papiers et articles en papier; coton brut; mét'aux bruts; huíle minérale; machines et appareils; charbon; soie arti- ficielle; fontes et ferraille. Liensemble de ces im—

portations a représenté I'anne'e derniére 248'4 mil- lions de pengős, soit plus de 52% du total de nos importations (476 millions de pengős); llanne'e pré—

cédente, il n'avait représente' aue 47'5% de nos importations totales (437 millions de p.). Pour lyannée derniére, () Ilexception du coton brut, on

constate pour les marchandises (pie nous venons dle'numérer des augmentations considérables, allant de 66 mille pengős a 128 millions de pengős.

Dlaprels le tableau 2, les bois bruts ou ouvrés, achetés presgue uniguement aux pays voisins, sont Ia plus grosse charge, la Hongrie ayant perdu presgue toutes ses foréts. Viennent ensuite, au point de vue de la va—

leur, les importations de peaux *brutes, provenant l'année derniere en majeure partie de Hollande, de la Grande—Bretagne, d'Argentine, dlAllemagne et de pays voisins du nőtte. Depuis longtemps, c'est l'Autriche et llAllemagne guí occupent la premiere place pour notre importation de papier et d'ar- ticles en papíer; ces derniers temps, on nly a vu a cet égard gu'un changement: les importations provenant d'Allemagne augmentaient continuelle—

ment. En ce gui concerne nos importations (le coton brut, prés de la moítié en provenuít des Etats—

Unis; le reste, surtout diEgypte, des Indes britau—

nigues et du Congo belge; ajoutons gue par rap- port aux années précédentes, il n'ya pas eu de chan- gemexnt pour le rang occupé par les pays dlorígine guant a ces importations; mais la part des Etats- Unis y a fort baissé et celle du Congo helye a de plus en plus augmente'. En ce (lui concerne les

dans notre commerce exiérieur

1. szám —— o^6— 1988

métaux bruts, nous en avons acheté surlout a la

Grande-Bretagne, aux Etats-Unis, a l'Autriche et aux Pays-Bus. Gest a ces plays gulil revint la plus grande pal'tie de la valeur de nos importations de métaux bruts. Nous avons importé de guelgues pays situés prés de nous une guantite' considérable de métaux bruts a bon marc/zé. Nos importations dihuile minérale, provenant presgue uniguement de Roumanie, augmentent de plus en plus. Nous avons importé l'anne'e dernier-e des machines et apwpareils en premier lieu diAllemagne, et pour une part bien moindre diAutriche, de Suede, etc. Les charbons importés (au total 10'5 millions de pengős de coke et 6'1 millions de p. de houille) vinrent thlle—

magne et de Tchéco—Slovaguie; ces derniers temps, la part de llAllemagne y est redevenue la plus con—

sidérable, Ouant a la soie *artificielle, Panne'e der- niöre nous en avons importé bien plus d,Allemagne (luc déltalie; sous ce rapport, pour not—re impor- tation le role de llAllemagne a tout derniel's temps considérablement supérieur a celui

e'té ces

de liltalie. Pour notre importation de fontes el 'de ferraille, latzuelle augmente de plus en plus, ltAllemagne, les Etats—Unis, I'Egyple et llAutriche sont les pays dlorigine les plus consi—

dérables. Ouant () la valeur des disc sortes d'ím- portatíons les plus considémbles aue nous avons e'nume'rées plus haut, llAutriche y a figuré liannéc derniere pour la plus grosse part; sous ce rapport, PAllemagne y avait la seconde place; la Roumanie la tz'oisiéme; la Tche'co-Slovaguie, la auatriéme.

Venaíent ensuite, rangés par ordre alimporlance á cet égard, les Etats-Unis, la Yougoslavie, la Grande- Bretagne, l'Italie, FEgypte. Dlapres le tableau ci—

acssous, de la valeur de ces 10 sortes d*importa- tions les plus considérables, il revint presgue la moitie' aux !; pays voisins de la Hongrie et prés de 43 millions de pengős a l'Allemagne. Ainsi, c'est aux marche's les plus voisins oue la Hongrie a aeheté —— el clest bien naturel —— les marchandises les plus nécessaires aux besoins inte'rieurs.

*

Ismeretes, hogy Magyarország behoza—

talában milyen országok játsszák a legna—

gyobb szerepet. A legutóbb közzétett sta- tisztikai adatok szerint 1937-ben a behoza- tal értékének felénél nagyobb része jutott a Németországból, Ausztriából, Romániá- ból és Olaszországból származó árukra, sorban utánuk pedig Cseh—Szlovákia, Nagy- Britannia, Jugoszlávia, az Amerikai Egye- sült Államok és Németalföld voltak beho—

zatalunk legfontosabb származási országai.

Minthogy a magyar közgazdasági élet nyil- vánvalóan indokolt fontosságú árukat sze- rez be külföldi piacokon és csak olyano-

kat, amelyeket a belföld _ szüksége lévén reá —— el is tud fogyasztani, az egyes orszá- goknak az egész behozatal értékében el—

foglalt aránya egyszersmind a magyar kül- kereskedelem szempontjából való fontossá—

gukat is jelzi. Mégis a behozatalban van—

nak egyes áruk, illetőleg árucsoportok, amelyeknek jelentősége egyrészt fontossá- guknál, másrészt az importált mennyiség nagyságánál és értékénél fogva a többieké- nél nagyobb. Az a kérdés, hogy mely or- szágokból szerezzük be ezeket a többiek—

nél fontosabbnak minősíthető árukat, amie—

ly—eknek közgazdasági életünkben elfoglalt jelentősége az átlagosnál súlyosabb, egyes országok fontosságát is új megvilágításba helyezheti. Itt-ott közgazdasági irodalmunk- ban is felmerült ez akérdés, mégpedig

abban a formában, mintha a behozata- lunkban szereplő fontos országok nem vol—

nának minden esetben azonos fontosságúak a magyar fogyasztás elsőrendű szükség- leteinek kielégítése szempontjából. Anélkül, hogy a felvetett gondolat különleges gaz- daságpolitikai, pén—zügyi st—b. részleteibe alaposabban beha'tolnánk, néhány áruval és néhány származási országgal kapcs—olat- ban mégis érdemes —— bár csak felületesen

—— ezt a kérdést megvizsgálni.

Alkalmasnak látszik például a vizsgálat céljaira a tíz legfontosabb árut a behoza—

talból kiemelve, ezeknek származási orszá- gait kutatni. A hivatalos külkereskedelmi adatközlésben megállapított sorrend sze- rint 1937-ben ez a tíz áru, illetőleg árucso- port a behozatal értékének nagysága sze—

rint a kereken 607 millió P értékű nyers- és megmunkált fa, a 29'5 millió P értékű nyers bőr, a 282 millió P értékű papiros—

és papirosáru, a 271 millió P értékű nyers pamut, a 233 millió P értékű nyers fé-

mek, a 20'4 millió P értékű ásványolaj, a

197 millió P értékű gépek és készülékek,.

a 16'6 millió P értékű szén (és koksz), a 11'9 millió P értékű műselyem _és a 11'1 millió P értékű nyers— és ócskavas. (L. 1.—

sz. táblát). Ezeknek behozatala együttvéve alig maradt el az egynegyed milliárd, (pontosan 2484 millió) pengőtől, vagyis több mint 52%-a volt a 476 millió pengős egész behozatalnak. Ugyanez a tíz áru a megelőző évben —— 1936-ban —— csak 2072 millió P értékben került az országba, vagyis mindössze 47'5%—át tette az akkori ,4—37 millió pengős behozatalnak. Eléggé elfo—

gadhatónak látszik tehát, ha ezeket az áru-

.

1. szám —— 57 —— 1938

1. Magyarország külkereskedelmi forgalmának 10 legnagyobb behozatali tétele az 1936—1937. években.

Les 10 articles les plus considérables de l'importation en Hongrie en 1936—37.

kat minősítjük legfontosabb behozatali cik-

keinknek, nemcsak azért, mert az egész be-

hozatalnak érték szerint több mint felét je- lentették, hanem azért is, mert mindezek a nyers pamut kivételével az előző évinél lényegesen nagyobb értékkel szerepelnek behozatalunkban. Igy a nyers— és megmun- kált fa importja 128 millió, a nyers bőré kevés híján 8 millió, a papiros és papiros- áruké 39 millió, a nyers férneké 8 millió, az ásványolajé 5'1 millió, a gépek és ké- szülékekié 19 millió, a szénné 2-8 millió és a nyers- és ócskavasé 1'4 millió pengő érték—

kel növekedett. A műselyem importja emel—

kedett csupán 66 ezer pengővel, a nyers pa- mut behozatala pedig csökkent 27 millió pengővel. Ennek a tíz árucikknek együttes behozatali értéke 41'3 millió pengővel volt nagyobb az előző évinél, míg az egész be- hozatal növekedése 1936-ról 1937-re csak 39 millió pengő volt. Tehát ezeknek az áruknak a forgalma egymagában is ele- gendő volt az egész behozatal értékének nö- velésére, másrészt növekedésük —— éppen fontosságuknál fogva —- aránylag sokkal jelentősebb volt, mint a többi áruké, ami természetesen nem jelenti azt, mintha ama- zok nem lettek volna szintén fontosak és sok esetben nélkülözhetetlenül szükségesek.

A kiemelt tíz árucsoport forgalmi adatai alkalmasaknak látszanak arra, hogy szár- mazási országaikat kutatva, a legfontosabb beszerzési piacainkat is megállapíthassuk.

(L. 2. sz. táblát.)

A 109 millió métermázsára rugó nyers- és megmunkált fa legnagyobb része, 3'9 millió métermázsa Romániából, 37 millió métermázsa pedig Ausztriából került hoz—

zánk és csak lényegesen kisebb hányad Cseh—

, . , — — , _ ., É 'k P-b

A/' 532an Ziegifwezese Mennyiseg (] guanhíe en :] Valeszt'eenexillíersge p.

(m a" ms ' 1936 ( 1937 1936 ; 1937

Nyers és megm. fa — Bois bruts et ouvre's ... 9,5721279 ! 10,867.577 47.892 60.668 Nyers bör ——- Peaux brutes ... 131551 158.373 21.567 29.548 Papiros és papirosárúk —— Papier et articles en papier 833571 823.061 24.380 28.230 Nyers pamut —— Coton brut ... 287 072 264.112 29759 27.078

Nyers fémek — Métaum bruts ... 215.364 257.786 15.278 23.287 Sványolaj — Hu'ile minérale ... 2,579.137 2,800.878 15.253 20.373 Gépek és készülékek — Machines et appareils . . . . 70.999 78.510 17.806 19.701

Szén —— Charbon ... 454599? 5,792.294 13.731 16.563

Műselyem — Soz'e artificiellc ... 34.957 38.177 11.847 11.913

Nyers és ócskavas —— Fonte br. de moulage et fermille 1,414.557 898680 9.656 11.073

Összesen _- Total ... 19,79l.484 j 21,974.448 207169 1 248.434

Szlovákiából (2 millió métermázsa) és Jugo—

szláviából (13 millió méterrmázsa), míg más országok részesedés-e aránylag jelentéktelen volt. Nagyjából hasonló arányban alakult a behozatal értéke is, amelyből 22'5 millió P jutott Romániának, 2l.'1 millió Ausztriá—

nak, 9 millió Cseh-Szlovákiának és 79 mil- lió Jugoszláviának. A külkereskedelmi mér- legünkben az ország erdőterületeinek el- vesztése óta legnagyobb tehertételt jelentő faimportunkat esz-erint 1937-ben majdnem kizáróan a szomszéd államok: Ausztria és a kisantant államai fedezték. Hasonló volt a helyzet a megelőző években is, mégis az- zaxl a különbséggel, hogy néhány évig Auszt- ria részesedése volt a legnagyobb, míg a két utolsó évben ismét a Romániából szár—

mazó behozatal kerekedett felül, bár az ausztriai behozatal is egyre fokozódott, de mégsem olyan mértékben, mint a romániai.

Behozatalunkban érték szerint a nyers bőrnek kevés híján 30 millió pengős for- galma foglalja el a második helyet, holott ez a megelőző évben még csak az ötödiken volt és lényegesen kisebb értéket képviselt.

Az utóbbi években egyre fokozódó hazai nyersbőr-Jszükségletet 1937—ben is számos külföldi piacon szereztük be. Legnagyobb- részt Hollandiából, ahonnan a kevés híján 160000 métermázsás behozatalból majd—

nem 40.000 métermázsát vásároltunk, te—

hát az egésznek mintegy negyedrészét, 5'9 millió pengő értékben. Ugyanakkor 26.000 m.-mázsát importáltun'k 4 millió pengő vér—

tékben Angliából, több mint 11.000 an.-má—

zsált 2'8 millió P értékben Argentínából és kereken 18.000 métermázsát 2'8 millió P ér—

tékben Németországból. A szomszéd álla—

moknak itt is fontos szerepük volt: Cseh-

1.szám —— 58 —-— 1938

2. Magyarország 1937. évi behozatalának tiz legnagyobb tétele a származási országok feltün- tetésével érték szerint.

Les 10 articles les plus considérables de l'importation en Hongrie en 1937, suivant la valeur et les pays d'origine.

Szlovákiából több mint 10.000, Ausztriá—

ból tölbb mint 9.000 és Jugoszláviából 8.400 métermázsa nyersbőrt vásároltunk 1'8—1'9 milllió P értékben, Olaszország—

ból p-edig 3.000 mvétermázsát 1'7 millió P

§ értékben. Az előző években az 'országok fontossága erősen változó volt. Igy 1933- ban .érték szerint Németország, Ausztria és Jugoszlávia, 1934-ben Olaszország, Auszt- ria és Németország tartották az első he—

lyeket, 1935-ben pedig Németország a többieket messze megelőzve ismét a leg—

első helyre került. 1936 óta Németalföld és Nagy-Britannia vezettek, Németország részesedése visszaesett. Ebben a viszonylat- ban tehát a legközvetlenebb külkereske- delmi kapcsolatok xa távolabbi piacokkal

szemben háttérbe szorultak.

A papiros és papirosáruk néven össze- foglalt gyüjtőcsoport behozatala 28 millió pengőt meghaladó értékkel a harmadik he- lyet foglalta el. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyen néven importált 823000 mé- termázsás mennyiségből a papirosáruk mindössze 3.000 métermázsát tettek, míg a régebbi években a papirosáruk aránya lé- nyegesen magasabb volt. 421000 m.—mázsa a papirosanyagra, 343000 ml.-mázsa a papi- früsra, a megmaradó mennyiség pedig a pa,—

*' oslemezekre jutott. A szükségletnek több felét: 561000 m.-mázsát, 176 millió P )— ; usztriából szereztük be, a követ- gna yobb hányadot pedig: 135000

a .. ., ;:§ _. s § $$$ 2 e és

5.532 § %% gu §§ ...s élés § É—Éía-

Származási ország _gz'É § § "fűt—* *" ÉS, É '8 % "5 777 §: : § *: .wlő §§ osszesen

%e .. aofs - Mg * r's s a; van; b;

, .. ein: gg giga §; gs §§ %%g :; g .. Emma; "W" *

Pays dorzy'me ággá E'É 53353 És ;"g ím: §§§ §§ Ég gibt:

Érték ezer pengőben —— valeur, en míllz'ers de pengős

Ausztria — Autriche . . 21.094; 1.861 17.623 1.061 3.613 44 1.2137 —- 11 1.453 47.973 Cseh-Szlovákia -— Tche'co-

Slovaguie ... 9.004 1.894 1.946 — 104 1 232 6.465 —— 90 19.786

Románia — Roumam'e 22 483 84 19 __ — 19.055 2 1 —— 351 41.995

Jugoszlávia — Yougoslavie 7.855 1.837 124 — 1.969 —— 9 10 —— 405 12.209 Németország wAlLemagne 5 2.798 5.937 5 412 296 14.994 9.679 6.875 1.769 42.830

Olaszország —— Italie . . 11 1 736 734 2 —— 19 226 — 4.307 —— 7.105

Németaltöld — Pays-Bis —— l 5.866 4 20 3.076 — 5 --— 198 612 9.781

N agy—Britannia —— Grande- (

Bretagne ... — ! 4.051 82 121 4.649 80 424 —— 72 825 10.304

Egyiptom —- Egypte . . . —- l —- —— 4.647 56 —— — — — 1.488 6.191

Amerikai Egyes. Államok ;

Etats—Unis ... —— l 68 102 12.541 3.657 860 261 2 — 1.701 19.192 Egyéb OrSZág—Autres par/s 216 9.353 1.599 8.6H1 5.751 18 2.265! 406 450 .37 31.1 lb Osszesen -— Total . . 60.66- 29.548 28.230 27.078 23.287 20.373 19.701 16.563 11.913; 11.073 248434

1

métermázsát Németországból 6 millió 1) értékben. Rajtuk kívül Cseh—Szlovákia és Finnország szállítottak nagyobb mennyisé—

get. A vásárlások súlypontja a multban is ezeken az országokon volt, azzal a különb- séggel, hogy míg az Ausztriából származó behozatal értéke nem túl nagy eltérésekkel hullámzott, addig az egyre növekvő szük—

séglet folytán jelentkező többletet főleg Né—

metországból fedeztük, aminek következté—

ben a német import, amelynek értéke 1933- ban és 1934-ben alig haladta meg az egy- millió pengőt és 1934-ben még csak mint- egy 6%-a volt az ausztriai behozatalnak, legutóbb már annak egyharmadát érte el.

A 264000 métermázsás pamutimportból (ideértve a pamuthulladé'kot is) 122000 métermázsa, tehát annak majdnem fele az Amerikai Egyesült Államokból származott és 125 millió P értéket képviselt. Egyiptom- ból 37.000 méterm—ázsa pamutot vásárol- tunk 4'6 millióért, Brit—Indiából 36.000 mé- termázsát 32 millióért és Belga-Afrikából 28.000 métermázsát 3 millió P értékben. Kí- vülük Braziliának és Ausztriának volt még ebben a viszonylatban fontos szerepe. A be- hozott pamut értéke és ezen belül az orszá—

gok sorrendje az előző évekhez képest alig változott, viszont erősen csökkent az

Egyesült Államokból származó behozatal.

Ugyanakkor az évek folyamán egyre több pamutot vásároltunk a többi felsorolt pia—

con, amelyek közül különösen az afrikai

1. szám

belga birtokok jelentősége fokozódott, te- kintve, hogy innen 1933-ban még csak 120 ezer, négy évvel ezelőtt pedig csak 600000 P értékű pamutot hoztunk be, tavaly azon- ban már ennek az ötszörösét. Ezt a hazai textilipar számára szükséges nyersanyagot tehát, amelynek behozatali értéke a leg- utóbbi évet kivéve összes importunkban mindig második helyen állott, az adatok szerint kisebb kivételtől eltekintve tengeren- túli piacokról szerezzük be és ismeretes, hogy éppen ez a körülmény milyen nehéz feladatokkal terheli devizagazdálkodásun- kat.

A súlyosabb tételek közé tartozik a nyers fémek beszerzése is, amelyeknek nö- vekvő forgalma az előző években is 13—

15 millió pengővel terhelte behozatalunkat, a most lezárt évben pedig majdnem 23'3 millió pengős értéket képviselt. Ebből a negyedmillió. mázsát meghaladó szükség—

letből 43.000 métermázsa származott An-

gliából, 39.000 métermázsa az Egyesült Ál—

lamokból, 30.000 métermázsa Ausztriából, 18.000 métermázsa Hollandiából stb. Ezek- nek behozatali értéke 3'1—től 4'6 millió pen- gőig terjedt. Nagy mennyiségben hoztunk be olcsóbb fémeket Jugoszláviából, Len- gyelországból, Svájcból, Belgiumból és Gö—

rögországból stb. Az előző évekhez képest szembetűnő különösen a németalföldi be- hozatal emelkedése. Németalföldtől 1933- ban még csak 400 ezer pengő értékű nyers fémet vásároltunk, az akkori szükséglet 4Á%-át, míg tavaly a behozatal 13%-a szár- mazott innen. Ezzel szemben figyelemre—

méltó a németországi behozatal igen erős csökkenése, ami mögött közismert kereske—

delempolitikai okok állnak.

A behozatalban a hatodik helyen az ás- ványolaj áll, amelynek forgalma a jobb gazdasági viszonyoknak megfelelően az utóbbi években állandóan emelkedett. A legfőbb beszerzési forrás mint a multban, úgy ezúttal is Románia. Más országokból 1937-ben a 28 millió métermázsás import—

nak csak kis részét, mindössze 46.000 mé- termázsát szereztünk be.

Behozatalunk egyik legnagyobb tétele a gépek és készülékeké. Minthogy legfonto-

sabb behozatali) eikkeink túlnyomó része

nyersanyag, ennek a tételnek a többiekétől eltérő szerepe van, annál is inkább, mert tulajdonképen rendkívül sok árut magá- ban foglaló gyűjtőtétel ez, amely csak ilyen minőségénél fogva szerepel behozatalunk—

ban állandóan vezető helyen. Ha ezt a té-

__.59_._ ₁₉₃₈

telt részeire bontanók, akkor a gépek és készülékek behozatala nem szerepelne majdnem 20 millió pengős összeggel. (Eb- ben az esetben viszont a legfontosabb be—

hozatali cikkek közé tizediknek a legutóbb 16 ezer métermázsával és 107 millió pen- gős behozatali értékkel szereplő kátrány—

festőanyagokat kellene felvenni, amelyeket túlnyomóan Németországból szerzünk be.) A gépekhez és készülékekhez tartozó áruk legnagyobb részét kereken 15 millió P ér—

tékben Németországban vásároltuk. A sor- ban, utána!. következő 'Ausztria már csak

1'2 millió pengős tétellel szerepel. Svéd- országból származó behozatalunk pedig 1 millió pengő alatt maradt. Meglehetősen ha- sonló volt az arány az előző években is, ki- véve az első helyet elfoglaló Németországét, amelynek részesedése folyton növekedett.

A nyolcadik tétel a széné, 16'6 millió P értékben, amiből 1937-ben 105 millió P ju- tott a kokszra és 61 millió a kőszénre. Az 58 millió métermázsás behozatalból 32 millió Németországból és 24 millió Cseh- Szdovákiából származott. Ennek megfele- lően a behozatal értékéből Németországnak

9'7, Cseh-Szlovákiának 65 millió P jutott.

1934-ben még fordított volt a helyzet. Ak—

kor még Cseh-Szlovákiának jutott 8 millió P és Németországnak csak 37 millió. A kö- vetkező évben a piacok majdnem pontosan felcserélődtek, azóta pedig mindkettőről egyaránt fokozódott a behozatal.

Textiliparunk számára nagyfontosságú a műselyem behozatala is. A 38.000 méter- mázsás importból 17.000 métermázsa szár- mazott Németországból és 19.000 métermá- zsa Olaszországból. A német behozatal ér—

téke 69 millió P, az olaszé 43 millió volt.

Az előző években Olaszország szerepe volt nagyobb és Németországé kisebb s az egyik viszonylat fokozatos csökkenése, a másik- nak pedig állandó emelkedése folytán állott elő a mai arány.

Nyers— és ócskavas behozatalunk állan- dóan fontos és egyre nagyobb jelentő- ségű tétele külkereskedelmünknefk. 1937-ben majdnem 900000 métermázsa volt az im- portunk, több mint 11 millió P értékben.

Természetesen itt a mennyiség és az érték között a behozatal összetétele folytán kevés összefüggés mutatkozik, mert míg pl. érték szerint 18 millió pengővel Németország áll az első helyen, onnan csak 73.000 méter- mázsa áru került be az országba, ugyan- akkor az Egyesült Államokból több mint 160.000 métermázsát importáltunk 1'7 mil—

1. szám

———60—

1938

lió P értékben, sőt Egyiptomból 178000 métermázsát mindössze 15 millió P érték- ben. Hasonló értékű volt ausztriai behoza- talunk is, míg az angol, svéd és holland be—

hozatal jóval 1 millió pengőn alul maradt.

Ebben az árucsoportban az utóbbi évek- ben mindíg Németország volt a legnagyobb fontosságú, egy—két évben pedig a Szovjet- köztársaságok Uniója is bekapcsolódott a hazai, szükséglet fedezésébe.

Ezekután az is megállapítható, hogy a legfontosabbnak minősített behozatali áruk—

ból együttvéve mely országok fedezték a legnagyobb részt. Ezeknek az áruknak a forgalmában első helyre Ausztria kerül, ahonnan ezekből kereken 48 millió P értékű importunk volt, főleg nyers- és megmun—

kált fa, papiros és papirosáruk, valamint nyers fémek. Második helyen Németország áll 42'8 milllió P értékü behozatallal, amely meglehetősen arányosan oszlik meg az itt tárgyalt áruk között, súlypontja főleg a gé—

peken ési készülékeken van, azonkívül a szén, műselyem és papiros behozatalán.

Románia a harmadik helyet foglalja el 42 millió pengővel, ami majdnem kizárólag fára és ;ásványolajra fordíttatott. Ennek a három országnak az arányát a többi már nem közelíti meg. A negyedik helyen álló Cseh—Szlovákiánál 19'7 millió P volt a fon—

tos árukra és így különösen fára és szénre eső össze-g. Az Amerikai Egyesült Államok- ból származó import 192 millió pengővel Ötödik helyen van, s túlnyomóan a nyers pamut és nyers fémek teszik. Hatodik

helyre 12'2 millió pengővel Jugoszlávia ke- rül, amely összegből felénél sokkal nagyobb rész jut a nyers- és megmunkált fára. Az itt tárgyalt árukból Nagy—Britannia főleg nyers bőrt és nyers fémeket szállított és ezekkel együtt ebben az összeállításban 103 millió pengővel a hetedik helyre került.

Utána Németalföld behozatala következik 98 millióval, aminek legnagyobb része szintén nyers bőrökre és nyers fémekre ju—

tott. Olaszország 7'1 millió pengővel a ki- lencedik helyen áll, főleg a hozzánk irá- nyuló műsely—em exportja következtében.

Végül a tizedik hely 62 millió pengővel, aminek legnagyobb része pamutra, vala- mint nyers- (s ócskavasra jut, Egyiptomé.

Ha ezeknek a most kiemelt áruknak származási országait összehasonlítjuk az egész behozataléval, akkor azt látjuk, hogy az egész behozatalban ezek közül az orszá- , gek: közül csak Egyiptom nem szerepel az első tízközött, amennyiben az egész beho-

zatalban az érték nagyságának sorrendje szerint a tizedik helyen Svájc áll, Egyiptom pedig csak a tizenkettediken. Ennek az a magyarázata, hogy az itt kiemelt áruk kö- zül Svájcnak kisebb a részesedése, tekintve, hogy az onnan származó behozatalban órák, pamutfonal és kiátr'ányfestő'anyagok játsszák a főszerepet. De ebben az összeállí—

tásban az országok sorrendje is megválto- zik, amennyiben Németország az első he—

lyet fölcseréli Ausztriával és a másodikra kerül, Románia mindkét sorrend szerint a harmadik helyen marad, Cseh-Szlovákia az ötödik helyről a negyedikre, az Egyesült

Államok a nyolcadik helyről az ötödikre,

Jugoszlávia a hetedik helyről a hatodikra, enn-ek fordítottjaként Nagy—Britannia a ha- todikról a hetedikre kerül és Németalföld is a kilencedik helyről a nyolcadikra. A ma- gyar behozatalban negyedik helyen álló Olaszországnak itt csak a kilencedik hely jut, minthogy onnan származó importunk súlypontja a déligyümölcsön, műroston és rizsen van, ezek viszont nem jelentenek olyan nagy tételeket, hogy nagyságuknál fogva bekerülhettek volna az áruk sorrend- jében az első tíz helyre. Végül mint emlí- tettük, Egyiptom a tizenkettedik helyről a tizedikre került. Más országokra a felsorolt fontos árukból csak 311 millió pengő ér- tékű behozatal jutott.

Végeredményben tehát a tíz legnagyobb behozatali tétel 2484 millió pengős értéké—

ből ennek majdnem pontosan a fele: 124 millió jutott a négy szomszédállamnak, kí—

Vülük majdnem 43 millió Németországnak.

De egyenkint véve ezeknek a természetes piacainknak a részesedése szintén nagyobb a. többi államokénál, kivéve az Egyesült Ál—

lamokat, amely a nagyértékű pamutbeho—

zata] révén ebben az összeállításban mint-—

egy 7 millió pengővel megelőzi Jugoszlá—

viát.

Az itt közölt megállapítások legszámot- tevőbb hibaforrása abban rejlik, hogy nem kizárólag árukkal, hanem árucsoportokkal is dolgozik, ilymódon tehát egyes tételek látszólag indokolatlanul kerülnek be a leg- jelentékenyebb tételek, vagyis azok közé a legfontosabb szükségleti cikkek közé, ame- lyeket behozatal révén kell megszerezni.

Különösen áll ez a gépek és készülékek gyüjtötételére. Viszont ezek az árucsopor—

tok szorosan összefüggő természetű árukat foglalnak magukba, amelyeket a közgazda—

sági élet is hosszú idő óta ilyen —— talán kissé általánosító —— összefoglalásban tart

1. szám —-61 ___ 1938 nyilván és amelyek így együttvéve megis

az érték szerint legnagyobb hányadát je—

lentik a behozatalnak. Ha pedig a gépek és készülékek említett 19'7 millió pengős té—

telét ilyen okból elhagyjuk, s helyette az érték nagysága szerint a nyers— és ócska- vas után következő kátrányfestőanyagokat vesszük fel tizediknek a maga 107 milliós értékével (amely egyébként szintén gyüjtö—

tétel), úgy ennek a tíz árucsoportnak együt- tes érték-e alig tér el a táblán közöltekétől, s az országok sorrendje sem változnék meg, csupán Németország szerepelne néhány millió pengővel kisebb osszeggel.

Hasonló csoportosításokat lehetne esz-

közölni szűkebb vagy tágabb területen, esetleg több évre visszamenően és más-más szempontok szerint, amelyek a külkereske—

delmi setatisztikai adatok alapján a velünk kereskedelmi összeköttetésben álló országok jelentőségét a legkülönfélébb szempontok

szerint vil—ágíthatná'k meg. így különösen

érdekesen világít reá egyes kapcsolatokra az, .hogy valamely fontos árucikkünk be- hozatala, vagy kivitele milyen jelentőségű a származási vagy rendeltetési. ország külke—

reskedelmiében? Ezek a számítások azonban már túllépik a jelen cikk kereteit és cél- jait.

Donáth György dr.

Az Államvasutak rendkivüli személyszállító vonatainak forgalma az 1937. évben.

Les services extraordinaires de trains de voyageurs des chemins de fer de l'Etat en Hongriegdans l'anne'e 1937.

Re'sumé. On se sert de plus en plus des trains

spéciaux á tal—if réduit. Toutefois, en 1937, pur rapport á Pannée précédente, le trafic—voyageurs (; légérement baissé pour Ies"traíns appelés rapides () bon marche' et les trains dils pour la culture.

II a augmente' Ilannée derniére guant aux trains dits d'échange international et aux trains spéciaua:

pour pélerins et touristes. En 1937, le nombre des trains dits pour la culture a été de 44 (contre 59 en 1936) et celui de leurs voyageurs de 26.280 (en 1936, 41.046); dans les tra'ins pour péleríns, lc premier a été de 102 (en 1936, 61) et le second, 90.960 (en 1936, 51.041). Le nombre des trains spéciaux pour touristes a été de 11 (en 1936, 8);

celui de leurs voyageul's, 10.231 (en 1936, 8.202).

Dans les tableaux cí—dessous, on trouvera des

renseignements détaílle's sur les rapides dits á ban marché et sur les trains d'échange.

$

A lakosság legszélesebb rétegeit érintő, köz—

ismerten igen jelentős menetdíjkedvezményt biz- tosító rendkívüli személyszállító vonatok 1937. évi forgalmi eredményei nem alakultak egyöntetűen.

Az öt csoportba sorozott vonatok legismertebb s egyszersmind leggyakrabban közlekedett fajtájá—

náll, a Filléres gyorsnál, valamint a Kultúr- vonatoknál némi visszaesést láthatunk;

Nemzetközi Cserevonatok, továbbá a Zarándok- vonatok és Túristavonatok az előző évinél nagyobb forgalmat bonyolítottak le.

mig a

A Filléres-gyors fontosabb forgalmi eredmé- nyeit az 1. számú táblázatban mutatjuk be. Az

adatokból kivehető, hogy a vonatok közlekedésé—

nek rendjében nem igen történt változás s mind—

össze az a szembeszökő, hogy a Budapestről vi-

]. A ,,Filléres-gyors" forgalma.

Services de rapides dits ,,á bun marche".

Megnevezés — Désignation 1936 1937

A Budapestről vidékre inditott vonatok —— Trains allant de Budapest en province

szama —— leur nombre . . . 98 88 utasainak száma —— nombre

de leurs eoyaaeurs . . . . A vidékről Budapestre indított vonatok — Trazns allunt de provznce a Budapest

száma —— leur nombre . . . 34 46 utasainak száma —— nombre

de leurs voyagenrs . . A vidéki várOsból vidéki varos- ba indított vonatok — Trains allant d'une mille provinciale dans une autre ville provinciale

száma. — leur nombre . . . 46 42 utasainak száma —— nombre

111.284 92.492

37.563 48.314

de leurs voyayeurs . . 28.740 26.692 Az összes indl ott vonatok ——

Ensemble des trains en gnestion

száma — leur nombre . . 178 176 utasainak száma —— nombre

de leurs ooyagenrs . . . . 177.587 167.498 Vonatkilométer teljesitmény —

Trains kilom. effectne's . . 65.289 72.947 Bruttó bevétel pengöben —— Re-

cettes brules en pengős .

dékre indított vonatok számát osökkentették, mig a vidékről a fővárosba irányítottakét emelték.

Eme eltolódás mellett végeredményben alig mutat—

kozik változás, amennyiben a gyorsvonatoknak ebből :) fajtájából mindössze kettővel indítottak kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben, úgy, hogy ez a körülmény a szállított utasok számánál csak